H A T Á R O Z A T. A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u képviselője: Dr. Lampé Zsolt főigazgató)

Átírás

1 Iktatószám: IF /2014. Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária Közvetlen telefon: 52/ /414 Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Melléklet: (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!) Tárgy: kötelező határozat H A T Á R O Z A T A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u képviselője: Dr. Lampé Zsolt főigazgató) kötelezem az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik az Eütv (1)-(3) a) pontjában meghatározott személyi feltételrendszer biztosítására az Eütv (1)-(3) bekezdés ca) pontja szerinti megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatás biztosítására, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, a megfelelő minőségű ellátás biztosításának ismételt megsértése miatt Ft, azaz ötvenezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. Egyben kötelezem az ügyfelet, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. Felhívom az ügyfél figyelmét, hogy az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén eljárási bírságot szabok ki, melynek felső határa jogi személy esetén 1 millió forint, mely szükség esetén ismételten alkalmazható. Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket ismételt megszegése esetén egészségügyi bírságot szabhatok ki. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson.

2 A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 2-26.) Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Traumatológiai szakrendelésén Almási József Csaba (szül: , an.: Kerékgyártó Ibolya) részére december 16. és december 12. között nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. A panaszbejelentés szerint Panaszos december 16-án a padlásfeljáróban megcsúszott és leesett. Fejét, kezét beütötte. A baleset után még aznap jelentkezett a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet traumatológiai ügyeletén, ahol megvizsgálták, fején lévő sebét ellátták, kezét megröntgenezték. A röntgenfelvételen az ügyeletes orvos - dr. Huszanyik Gergely István - törést nem észlelt, az általa megállapított húzódásra Flector gélt és fásli használatát javasolta. Mivel Panaszos kezének állapota nem javult, további vizsgálatokat kért április 23-án MR vizsgálat történt, ahol az os scaphoideum kp harmadában intervetalt törést diagnosztizáltak. Panaszos későbbi további kórházi ellátása alapján valószínűsíti, hogy a törés nem azonnali megállapítása, és ezért elégtelen kezelése miatt maradandó károsodást szenvedett. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Mester Sándor traumatológus szakfelügyelő főorvost, valamint Dr. Kis Zsuzsanna radiológus szakfelügyelő főorvost kérte fel. 2

3 A traumatológus szakfelügyelő főorvos Hivatalomhoz március 18-án érkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. o A CD-n megküldött röntgenfelvételek alapján: - A jobb csuklóról án készült kétirányú felvételen mind anteroposterior, mind pedig oldalirányból az os scaphoideum proximális harmadának törése látszik, a törtdarab jelentős dislocatiojával, - A én és én készült felvételeken ugyanez a helyzet figyelhető meg azzal, hogy itt már az os scaphoideum és os lunatum egymáshoz való viszonya is mindinkább kórossá válik, - A én készült felvételen az os scaphoideum törés dislocalt helyzete változatlan, itt a fentieken túl a törési felszínek scleroticussá válása is megfigyelhető, - A án, a helyreállító műtétet követő gipszkötésben készült felvételen a scaphoideum törés reponált helyzetben, a scaphoideum és lunatum pedig egymáshoz képest helyreállított viszonyban 4 darab Kirschner-dróttal rögzített, - Az úgynevezett scapho-lunáris szög az egyes felvételeken az alábbiak szerint változott: : 58 fok : 90 fok : 50 fok Utóbbi helyzetben látszik a én műanyag rögzítésben készült röntgen felvételen is. o A rendelkezésre bocsátott egészségügyi dokumentáció alapján: - Panaszos ellátása az első, án, a traumatológiai rendelésen való megjelenésekor formai tekintetben a szakma szabályai szerint történt. Tartalmi tekintetben a jobb oldali os scaphoideum törés felismerésének hiánya miatt az ellátás nem tartható adequatnak. - Az adequat kezelés késése a csukló instabil helyzetének kialakulását eredményezte, illetőleg felmerülhet az is, hogy az eltelt idő során az érintett ízfelszínek károsodtak. - Panaszos csuklójáról készült kétirányú röntgenfelvétel értékelése során szakmai tévedés történt. - Valószínűleg az atípusos jelleg volt az oka annak, hogy a törés tényleges természete nem került felismerésre az első négy röntgenvizsgálat során, még akkor sem, amikor az MR vizsgálat az álízület fennállását bizonyította. - Mivel jelenleg maradandó egészségkárosodásról nyilatkozni még nem lehet, csak az mondható, hogy amennyiben Panaszos egészségkárosodása a jobb oldali csuklósérüléssel összefüggésben a későbbiekben maradandónak bizonyul, akkor az összefüggés a törés, illetőleg az álízület késői felismerése és a maradandó egészségkárosodás között nem zárható ki. - A panaszolt ellátás során keletkezett dokumentáció alapján rekonstruálható Panaszos ellátásának folyamata, aktuális állapota, panaszai, tünetei. A radiológus szakfelügyelő főorvos Hivatalomhoz április 22-én érkezett és május 16- án kiegészített szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. - Az os scaphoideum törései csak 4 irányú felvétel alapján diagnosztizálhatóak pontosan. 3

4 - Amennyiben a kérőlap az első vizsgálat kapcsán kétirányú csuklófelvétel készítésére vonatkozott, az állapítható meg, hogy a felvételek a szakma szabályai szerint készültek el. Ezen a törésen az alkarcsontok distalis végén törés nem azonosítható. Az os scaphoideum kontúrjai felismerhetők, proximális darabja a szokásosnál sugáráteresztőbb. Az os scaphoideumra vetülve egy kérdéses csontfragmentum ábrázolódik, aminek tisztázására kiegészítő felvételt lehetett volna kérni. Ezt a képletet, valamint az os scaphoideumra distalis és proximális része közötti denzitás eltérést a leletező észlelési hiba nem vette észre, és ez okozta azt, hogy a vizsgálatról negatív lelet született traumatológiai szempontból. A Rtg-n leleten olvasható iránydiagnózis is csak a hajas fejbőr sérülését jelölte meg, scaphoideum sérülésre vonatkozó kérdés nem merült fel. Az első traumatológiai ambuláns lapon a fizikális leletben sem szerepel os scaphoideum sérülését jelző fájdalom. - A i felvételeken is az előzővel hasonló eltérések láthatók, ekkor is csak 2 ir. csukló és kiegészítő kéz felvételek készültek, az os scaphoideumra centrált 4 irányú felvétel nem, de erre irányuló kérésre vonatkozó adatot a dokumentációban továbbra sem találtam. A leletező orvos nem radiológus szakorvos volt, de a leletet szakorvos is aláírta, vélhetőleg ellenőrizte. - Az első 4 irányú os scaphoideum felvétel én, a baleset után 5 hónappal (!) készült. A i 4 irányú vizsgálat és a részletes lelet nyilván a hivatkozott MR lelet ismeretében történt. A röntgen felvételeken luxatio nincs, az os scaphoideum szerkezete a korábbiakban megegyező, a dislocalt fragmentum jól azonosítható, a lelet szöveges tartalma nem felel meg a képeken látottaknak és a i hivatkozás sem érthető. A vizsgálatot leletező radiológus szakorvos, kompetenciája rendben. - A i felvételek szintén 4 irányban készültek, szakvéleményem szerint az os scaphoideumból kitört csontfragmentum továbbra is az os scaphoideumra vetülve látható, a callus ezen felvételen alig ítélhető meg (a dislocalt fragmentum helyzete miatt callus képződése nem is lehetséges). A vizsgálatot szakorvosjelölt leletezte, a leletet, szakorvosnak ellenőrizni kellett volna. A radiológus szakfelügyelő főorvos összefoglaló szakmai véleménye: o A panaszos csukló, kéz és os scaphoedium felvételei a szakma szabályai szerint készültek el, azok értékelésénél az os scaphoideum törése precepciós hiba miatt a sérülés nagyon ritka volta okán nem került felismerésre. o A panaszos csuklójáról készült felvételek értékelése során nem történt szakmai mulasztás, de észlelési hiba igen, de tudnunk kell, hogy az os scaphoideum töréseit 2 irányú csukló felvételen pontosan nem mindig lehet felismerni, azok kimutatására az erre a régióra centrált 4 irányú felvétel szükséges, gyakori hogy a törésvonal a trauma után csak 2-3 héttel válik kimutathatóvá. 4 irányú vizsgálatra csak az MR vizsgálat után került sor. o Az észlelési hiba miatt egészségkárosodás megítélése nem radológiai kompetencia, így a csukló és a kéztő funkcióinak megítélése sem. Az egészségkárosodás megítélése szempontjából a beteg felelőssége sem elhanyagolható, mivel az első ellátást követően az ambuláns lapon jelzett kontroll vizsgálatra a beteg csak hónapokkal később jelentkezett, a megajánlott műtéti beavatkozást is csak hónapokkal később vállalta. o A rendelkezésre álló dokumentum alapján az állapítható meg, hogy a radiológusok az utolsó, i vizsgálat kivételével a szakmai kompetenciájuknak megfelelően végezték a leletezést, a rendelkezésükre álló információ nem irányította figyelmünket arra, 4

5 hogy a felvételeken nagyon ritka, dislocalt os scaphoideum törést keressenek és ez vezetett ahhoz, hogy a törés nem került időben az első ellátás során felismerésre. Hivatalom a panaszolt egészségügyi ellátással kapcsolatos dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy Panaszos ellátása során sérült az Eütv. o 7. (2) bekezdése, mely szerint megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, o 110. (1)-(3) bekezdése, mely szerint egészségügyi tevékenységet önállóan az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet, és ezen feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt. o 119. (1) bekezdése, mely szerint a minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. A (3) bekezdés a) b) c) és ca) pontja, melyek szerint az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa az ellátás során érvényesülnie kell a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások betartása, melyek az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezzék. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A tarumatológus szakfelügyelő főorvos és a radiológus szakfelügyelő főorvos megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján május 19-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján IF /2014. számú, a tértivevény tanúsága szerint május 27-én átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. 5

6 Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. 6

7 (8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti. (9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor. (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy Hivatalom / /2011. IF /2012. és /2012. IF-800-9/2014. számú határozataiban kötelezte Kórházat az Eütv (1)-(3) bekezdésében foglaltak betartására, az egészségügyi bírság kiszabására került sor az Eh. 13/A. (8) bekezdésében foglaltak alapján. Az egészségügyi bírság megfizetésének összegét az Ehi. 13/A (5), határidejét az Ehi. 13/B (2) bekezdése állapítja meg. Ehi. 13/A (11) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. Eljárásom során eljárási költség nem keletkezett, ezért annak viseléséről nem rendelkezem. A fellebbezési jogot a Ket. 96., 97.. (1) és (2) bekezdései, valamint 98. (1) bekezdése, 99. (1) bekezdés, és a 102. szerint biztosítottam. A fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén Hatóságomhoz igazolási kérelem nyújtható be, melynek határideje, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 nap. (Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolás kérelmet nem lehet előterjeszteni.) Az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseket a Ket a tartalmazza. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az Egészségügy Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X.28.) Kormányrendelet 2/A. jelöli ki, mely többek között kimondja, hogy amennyiben első fokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész jár el, a másodfokú eljárás a Hivatal hatáskörébe tartozik. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Közigazgatási hatóságom hatáskörét az Ehi. 6.. (1) b) pontja, 10. (1) bekezdése és 14/C., az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről és a működési engedélyezési eljárásról szóló 7

8 8