KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális kapcsolatok és pályázati kommunikátor szakirány KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Készítette: Bodorkós Tamara Beáta Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció fogalmi köre A kommunikáció folytonossága, folyamata A kommunikáció szintjei Tömegkommunikáció... 8 III. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJOGOK A kommunikációs alapjogok A kommunikációs alapjogok általános jellemzői IV. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A vélemény és a sajtószabadság kialakulása Az információszabadság kialakulása V. SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Európai Unió Alapjogi Chartája Fehér Könyv Információs társadalom Audiovizuális és médiapolitika Az elektronikus hírközlés A versenyjog szabályozása Szerzői jog Védjegy Adatvédelem Internet szabályozás Reklámjog VI. KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK MAGYARORSZÁGON Alkotmányi szabályozás A véleménynyilvánítás szabadsága A sajtószabadság Az információszabadság VII. ÖSSZEFOGLALÁS

4 I. BEVEZETÉS A kommunikációtudomány alaptétele, hogy nem tudunk nem kommunikálni. Bizonyosan állíthatjuk, hogy a kommunikáció szabályozására rohanó világunkban, az információs társadalomban mindenképpen szükségünk van, hiszen információk mérhetetlen mennyisége jut el hozzánk nap mint nap. Ezeket mindenképpen szűrni kell és a média által közölt információknak meg kell felelnünk a társadalom elvárásainak, normáinak, azoknak valamely értéket kell képviselniük. A médiakutatókat már hosszú ideje foglalkoztatja, hogy vajon a média milyen hatással van a társadalomra. Vagy éppen a társadalom van hatással a médiára? Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a kérdéskört, láthatjuk, hogy mindkét feltevésnek van realitása. Azok, akik arról beszélnek, hogy a médiának társadalomformáló hatása van, általában arra hivatkoznak, hogy a média átalakította a szabadidő-gazdálkodást illetve ma már a média vált a világról szerzett információink legfontosabb forrásává. Mások viszont inkább úgy gondolják, hogy a társadalomnak van médiaformáló szerepe. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy azok a tartalmak, amelyek nem tetszenek a közönségnek, hamar eltűnnek a kínálatból. A társadalom a médián keresztül közvetíti azokat a normákat, amelyek erkölcsösnek és elfogadhatónak tart. (Bajomi-Lázár [2008]) Kérdés tehát az, hogy a média formálja a társadalmat vagy a társadalom a médiát? Milyen mértékben és hogyan van szükség a média szabályozására? Elég a média szabályozása, vagy ki kell terjeszteni mindezt a kommunikációra is? Szabályozható-e egyáltalán a kommunikáció és a média minden szegmense úgy, hogy az ne sértse az alapvető jogokat? Milyen tényezők és események vezettek a média és kommunikáció szabályozásához? Magyarországon a rendszerváltozás óta nemcsak a társadalom, a gazdaság és a politikai környezet ment keresztül jelentős változásokon, hanem jogrendszerünk is. Az élet minden területe átalakuláson ment át, a rohamos fejlődéssel a jogalkotásnak is lépést kellett, kell tartania. Jogalkotásunkra jelentős hatással volt továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, amely azóta újabb jogharmonizációs feladatokkal látja el a jogalkotókat. Az változásokhoz nagyban hozzájárult a kommunikáció szerepének erősödése. Egyre több az információ, egyre nagyobb szerepe van a nyilvánosságnak, az emberek egyre inkább igénylik a tájékoztatást. Az internet térhódítása óta pedig különösen megnő az emberek információval való ellátottsága és megjósolhatatlan milyen mértékű információ- 4

5 áradat vár ránk a jövőben. (Buday-Sántha [2007]) Kérdés az, hogy mennyire volt elévült a korábbi szabályozás és mennyiben hoz újat a számos hazai és nemzetközi vitát kiváltó Alkotmány és Médiatörvény. Az aktualitásuk és középpontba kerülésük miatt is választottam dolgozatom témájának a kommunikációs jogokat, amelyeket az Európai Unió irányelvek útján szabályoz, míg Magyarországon az alaptörvény szabályozza őket. Dolgozatomban a fogalmi áttekintések után a három nagy kommunikációs alapjogra: a véleménynyilvánítás szabadságára, a sajtószabadságra és az információszabadság jogokra fogok koncentrálni az Uniós és a magyar szabályozás tekintetében. Úgy gondolom ezen alapjogok mélyrehatóbb ismeretére napjainkban amikor a véleménynyilvánítás egyik formája, a tüntetés egyre gyakoribb; amikor rádiócsatornák szűnnek meg, és újak kapnak helyet a frekvenciasávokon; amikor a médiában egyre több az erőszak, az agresszivitás, a pornográfia; amikor az internet ontja magából az információkat égetően nagy szükség van. 5

6 III. KOMMUNIKÁCIÓ Ahhoz, hogy kommunikációs jogokról beszélhessünk, tisztáznunk kell a kommunikáció fogalmát. Az, ahogy ma használjuk, nagyjából a XX. század terméke. A szónak a mai napig nincs egységes fogalmi köre, noha számtalan tudományág definiálta már, jogtudomány általi meghatározással mégsem találkozhatunk. 1. A kommunikáció fogalmi köre A kommunikációnak napjainkig nincs általánosan elfogadott fogalmi köre. Mind a köznapi, mind a szakmai-tudományos nyelvhasználatban eltérő tartalmakat hordozhatnak, azaz sok más társadalomtudományi fogalomhoz nincs egységes, normaként kezelhető meghatározásuk. (Gálik Polyák [2005] 17.o) A kommunikáció mindennapjaink része. Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatóként megtanultam, hogy lehetetlen nem kommunikálnunk. Ez a kommunikációtudományok alapvető tétele. A kommunikáció latin jövevényszó. Mindeddig nem találtak rá helytálló megfelelőt a magyar nyelvben, hiszen a latin kifejezésben a közösség, a tudás, valamint a felelősségvállalás egyaránt benne van, és nincs benne, csak odaképzeljük a közvetítést, a cserét és hasonlókat. A kommunikáció jelenségszféráját manapság szinte parttalannak látjuk: csakugyan, mi nem kommunikáció? kérdezhetné bármelyikünk. És elég nehéz megadni a választ rá úgy, hogy a baráti beszélgetéstől a tévéközvetítésig, a méhek táncától a kabáthajtókára tűzött jelvényig minden jelenség megtalálja a maga helyét e kavalkádban. (Horányi [2003] borító) A kommunikáció egy másik megközelítése szerint általános értelemben tájékoztatást, hírközlést, illetve információk közlését vagy cseréjét jelenti az erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján, valamint felfogható összeköttetésként, kapcsolatként vagy érintkezésként, továbbá adott közlésben való közös részvételként. A kommunikáció e felfogásban nemcsak az emberek, hanem az állatok, a növények általi információátadást is magában foglalja. (Drinóczi [2005] 53.o.). 6

7 George Gerbner, a kommunikációkutatás egyik nagy alakjának meghatározása szerint: a kommunikáció üzenetek révén megvalósuló társadalmi interakció. (Gálik- Polyák [2005] 17.o.) Amennyire Gerbner szűkszavúan fogalmaz, Weaver annyira kiterjeszti a kommunikáció fogalmát. Szerinte a kommunikáció fogalmába belefoglalunk minden olyan eljárást, amellyel egy tudat behatást gyakorol egy másikra. Ez tehát nemcsak az írott és élőbeszédet öleli fel, hanem a zenét, a festőművészetet, a színházat, a balettet is, tulajdonképpen mindennemű emberi viselkedést. (Buday-Sántha [2007]) Buday-Sántha Andrea megfogalmazása szerint a kifejezés bármely formájában, tartalommal és módon megvalósuló üzenet illetve információ átadás [2011] A fenti meghatározásokból jól látható tehát, hogy a kommunikáció fontos része életünknek. Számtalan meghatározásával találkozhatunk a szakirodalomban, de kijelenthetjük, hogy a kommunikáció mindenképpen közlést, tájékoztatást jelent akár szűkebb, akár tágabb értelemben vizsgáljuk. 2. A kommunikáció folytonossága, folyamata Dean C. Barnlund A kommunikáció tranzakciós modellje c. értekezésében kifejti, hogy a kommunikáció folytonos. Szerinte a fizikai világgal vagy más emberi lényekkel való kommunikáció nem dolog, még csak nem is diszkrét aktus, hanem az élet folytonos feltétele, olyan folyamat, amelynek árapálya környezetünk változásaihoz és szükségletünk fluktuációihoz igazodik. [ ] E folyamatnak nincsen sem kezdete, sem vége, még alvás közben vagy érzékszervek kiesése esetén sem, mert az ember nem statikus, hanem homeosztatikus mechanizmus. (Horányi [2003]) A kommunikációs folyamat modellje szerint a kommunikációban mindig jelen van egy adó, aki a csatornán keresztül küldi a jelet a vevőnek, aki a jelet üzenetté alakítja és válaszol rá. Az üzeneteknek konkrét tárgya és tartalma van, a közlésnek van eszköze, a kommunikációnak pedig célja, valamint hatása. 7

8 3. A kommunikáció szintjei A kommunikáció szintjeivel azért fontos foglalkozni, mert ezek határozzák meg, hogy ki a kommunikáció alanya, milyen szintű a kommunikáció. Ezek szerint a kommunikáció öt szintje: a) személyen belüli kommunikáció az egyén saját, intim, belső kommunikációja b) személyek közötti kommunikáció az egyének közötti lezajló kommunikációs folyamat c) szervezeti kommunikáció a szervezetek kommunikációja (alanyai lehetnek pl. társadalmi, gazdasági, politikai vagy civil szervezet) d) társadalmi kommunikáció a társadalmi egységek társadalmi méretű kommunikációja (alanyai lehetnek pl. szervezetek, érdekképviseletek) e) globális kommunikáció a globális egységek világméretű kommunikációja (szervezetek, vállalatok, országos és nemzetközi szervezetek, közösségek) (Buday- Sántha [2007]) 4. Tömegkommunikáció A kommunikáció szintjeinél jól látható, hogy a legnagyobb hatással a tömegkommunikáció bír, hiszen ez gyakorolja a közvéleményre a legnagyobb hatást, befolyásolva ezáltal az emberek döntéseit és véleményét. Így vált a média hatalommá, az egyes médiumok pedig a tömegmédia részévé, amely a tömegkommunikáció eszközeit foglalja magában. Sándor Imre szerint: tömegkommunikáción, a kommunikációnak azt az intézményes megjelenési formáját értjük, amely során a közlések nyilvánosan terjesztett eszközök (médiák) útján, indirekt és egyoldalú módon, egy diszperz (szétszórt) publikum (tömeg) felé kerülnek közvetítésre. A tömegmédiában zajló tényleges kommunikációs folyamat úgy tűnik, elkerülhetetlenül tömegszerű viszonyokat alakít ki feladó és vevő között. Ez a viszony szükségszerűen egyirányú és személytelen, s a legtöbb tömegkommunikáció 8

9 központosított ipari vagy bürokratikus szervezetektől ered, melyek távol esnek megcélzott vevőiktől. (Horányi [2003]) A tömegkommunikáció a kommunikáció folyamatától eltéréseket mutat. A tömegkommunikációban a feladó meghatározóan professzionális kommunikátor (újságíró, producer), aki médiaszervezetek vagy más személyek, esetleg intézmények alkalmazásában állnak, akik kiválasztás útján kerülnek a médiába, a nyilvánosság elé. Az üzenetek a tömegtermelés folyamatában jönnek létre; nem sok váratlan, egyedi vagy kreatív, spontán dolgot tartalmaznak. Egy munkafolyamat termékei, amelyek csereértékkel és használati értékkel bírnak, ezáltal eladható áruvá válnak. IV. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJOGOK Arról, hogy mi tartozik a kommunikációs alapjogok közé, számtalan vita folyik. Egyes vélemények szerint csak a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az információszabadság tartozik ide, más vélemények viszont ide sorolják a gyülekezés-, az egyesülés-, a lelkiismeret- és a vallás szabadságát is. Mind a köznyelv, mind a jogi nyelv, a különböző országok idevonatkozó szabályait és a nemzetközi jog is más-más kifejezéssel, elnevezéssel illeti ezeket a jogokat. A magyar jogi terminológiában sajtón a hagyományos nyomtatott, valamint a rádiót és televíziót magában foglaló elektronikus sajtót egyaránt értjük. Ugyanakkor a hazai köznyelv a sajtót inkább csak a nyomtatott sajtótermékekkel (újságokkal) azonosítja, míg a média kifejezést főként a rádióra és a tévére használja. Az angol és a német szóhasználatban éppen ellentétesen a média (media, Medien) a nyomtatott és az elektronikus sajtót átfogó kategória. Bár a magyar jogi nyelvben még nem bevett a kommunikációs jogok elnevezés, mégis élhetünk talán vele, hiszen mindhárom jogi szabályozás alapját a kommunikáció, a közlés jelenti. (Halmai [2001]) 9

10 1. A kommunikációs alapjogok Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, tudományos és művészeti élet szabadsága, a tanítás szabadsága) azért igényel mélyebb vizsgálatot, mert manapság egyre többször felvetődik a kérdés, hogy mely jogok tartoznak a kommunikációs alapjogok jogegyütteséhez. [34/1994. (IV. 24.) AB határozat]. A kommunikációs alapjogok a legszélesebben értett kommunikációnak, azaz bármilyen tartalmú és formájú kifejezés szabadságát garantálják. A kommunikációs jogok körébe tartozó egyes jogosultságok átfogó kategóriájaként ezért a véleménynyilvánítás helyett indokolt a tartalmilag általánosabb érvényű kifejezés szabadságáról beszélni. (Gálik-Polyák [2005] 57.o.) A kifejezés szabadsága körében egyidejűleg, egymást nem kizárva - az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő véleményalkotás lehetősége élvez alkotmányos védelmet. (AB határozat 30/1992. (V. 26.)) A kommunikációs alapjogok anyajogának tekinthetjük a véleménynyilvánítás szabadságát. A jelenleg hatályos Magyar Köztársaság Alkotmánya és Alkotmánybírósága a kommunikációs jogok körébe a következő alapjogokat sorolja: - a szólásszabadságot, azaz a technikai és intézményi, szerkesztői, közvetítés nélküli kommunikáció szabadságát, - a sajtószabadságot, amely az összes médium szabadságára vonatkozik, - a sajátos közlésformák szabadságát, mint a művészi, irodalmi alkotás létrehozásának és terjesztésének szabadságát, illetve a tudományos alkotás szabadságát és a tudományos ismeretek tanításának szabadságát, - a lelkiismereti és vallásszabadságot, ezek azonban részben kommunikációs vonatkozásúak csak, - a gyülekezési jogot, amely lehetővé teszi a vélemények közösségi kifejezését, valamint - az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát, ami abban különbözik más kommunikációs jogoktól, hogy alanya nem a véleménymondó, hanem a közönség. (Gálik Polyák [2005]) Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) határozatában így nyilatkozik ezekről a jogokról: Ez a jogegyüttes teszi lehetővég az egyén megalapozott részvételét a társadalmi 10

11 és politikai folyamatokban. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájába vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele. 2. A kommunikációs alapjogok általános jellemzői a) Minden alapjog kommunikációnak minősül, de nem minden kommunikáció jelenti egyben az alapjog gyakorlását. Ahhoz hogy ez bekövetkezzen, az alapjogi jellegben (az alapjogot egyénnek kell gyakorolnia és az állammal szemben kell megnyilvánulnia) és a funkcióban (mindig valamilyen benyomás, érzés, gondolat továbbítását kell szolgálnia) megnyilvánuló feltételeknek kell együttesen fennállniuk. Amennyiben ezek nincsenek jelen a kommunikációban, nem lehet kommunikációs jogokról beszélni. (Drinóczi [2005]) Az alapjogok jellemzőihez tartozik az állammal szembeni érvényesíthetőség, az államhatalom korlátozása és egyben kötelezése. Az alapjog az államot fogalmilag nem illetheti meg, arra tehát az állam vagy szervei nem hivatkozhatnak. [ ] Az állami tartózkodás követelménye az informálódás vagy tájékozódás szabadságának fogalmával összefüggésben magyarázandó meg. E szabadság megfogalmazható az egyénnek a közérdeklődésre számot tartó adatok iránti tájékozódási (informálódási) jogaként. [ ] Az informálódási szabadság tárgya a nyilvános adat, ami az összes olyan adat, tény, információ, amelyhez szabadon hozzá lehet férni, és az egyén általános tájékozódási igényét elégíti ki. Ilyen adatoknak minősülnek a közérdekű információk, a közérdekből nyilvános adatok, a nyilvánosnak minősített személyes adatok köre, illetve az ezekbe nem tartozó bármilyen területről származó egyéni érdeklődésre számot tartó b) A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikáció egyik megnyilvánulási formája, és akkor valósul meg, ha a gyakorlatban a vélemény eljut a befogadóhoz Ádám Antal a véleménynyilvánítás szabadság anyagjogi szerepe miatt tartja indokoltnak azt, 11

12 hogy egy kibővített megjelölést, a kifejezés szabadságát használjuk inkább. Kijelenthetjük azonban azt is, hogy a kommunikációs jogoknak nem mindegyik aspektusa jelent közvetlen kapcsolatot a kifejezés szabadságával. Ilyen esetek például, amikor egy tevékenységnek nem főcélja a vélemény kinyilvánítása, ahhoz azonban mégis szorosan kapcsolódik. Drinóczi [2005]) V. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az alapjogok történelme nem nyúlik vissza hosszú időkre, a 18. század második felében már mind Európában mind az Egyesült Államokban találkozhatunk olyan jellegű javaslatokkal, szabályokkal, amelyek a vélemény-, a sajtó-, a szólás-, és később majd az információszabadságot említik, szabályozzák. (Kardos [2001]) 1. A vélemény és a sajtószabadság kialakulása A vélemény és sajtószabadság magában foglalta és saját érvényesülésén keresztül biztosította, természetesen a különböző korok viszonyainak megfelelően, az állam passzív szerepvállalásával, a közt érdeklő információkhoz való hozzájutást. (Kardos [2001]) A felvilágosodás és a liberalizmus idején az e jogokban hívők számtalan hosszú harcot vívtak a cenzúrával szemben, amely alapjaiban gátolta e jogok működését. Noha a harcok Európa országaiban dúltak, a tiltakozás eredményei írásban először az Egyesült Államokban jelentek meg ban a virginiai alkotmány alapjogi kódexe fogalmazta meg e jogokat, majd december 15-én az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának Bill of Rights néven való első kiegészítése mondja ki, hogy: A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából. 12

13 Az amerikai alkotmány ezen kiegészítése magában foglalta a szólásszabadságot (free speech) és a sajtószabadságot (freedom of the press), de mára már a kifejezés szabadsága freedom of expression) terjedt el. Ez már magában foglalja a vallás-, szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, valamint a panaszjogot, a filmkészítés és rádiózás szabadságát, az egyesülési jogot, valamint az egyéneknek és a sajtónak a bírósági tárgyaláson való részvételi jogát. (Halmai [2001]) Európában majd csak a francia forradalom kezdetén Mirabeau Az emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának 11. cikkelye mondta ki elsőként a szólás- és sajtószabadságot. Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal. A deklaráció kifejezi egyrészt a véleményszabadság kitüntetett jellegét, ami még az alapvető jogok között is kiemelt helyzetet jelent. A véleménynyilvánítás szabadságát kiterjeszti másrészt az elérhető összes közlési formára, médiumra. Végül pedig utal arra, hogy e szabadság nem korlátlan, és a törvényben meghatározott korlátok megsértése a véleményt nyilvánító felelősségre vonását alapozza meg. A véleményszabadság szabályozásában e szempontok ma is irányadók. (Gálik-Polyák [2005.] 54.o.) A francia forradalom után is azonban még évtizedeknek kellett eltelnie, hogy eltűnjön a formális cenzúra. Az új politikai eszmék, művészeti alkotások továbbra is üldöztetésre (pl. elkobzásra) számíthattak. Még mindig nehéz volt a laplapítás, a tartalomhoz közvetlenül nem kapcsolódó személyek (pl. nyomdász, szerkesztő, laptulajdonos) büntetőjogi felelőssége továbbra is fennállt. A 20. században a szólás és a sajtó hagyományos szabadságát kiterjesztették más kifejezési formákra, beleértve az elektronikus médiát (a rádiózást, a televíziózást és az újabb hírközlési technológiákat). Ezen felül egyes alkotmányok kifejezetten a szólásszabadság részének tekintik a tájékozódás szabadságát (az információhoz jutás szabadságát). Ez a helyzet például a német Alaptörvény esetében. Más országokban a tájékozódás szabadságát beleértik a szólás szabadságába. Ez a kiterjesztés a közlő helyzetén és szempontjain túlmegy, és az állampolgárok közösségét illető tájékozódási jogra utal. A kommunikációs szférában intézményes szabadság illeti meg a sajtót, a könyv és más sajtótermékek kiadását, a rádiózást és a televíziózást, az internetet. Ennyiben a tömegtájékoztatás, a kommunikáció szabadsága ezen intézmények szabadságának 13

14 terméke. A szólás akkor szabad, ha megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre ezen intézmények szabad és független működéséhez. (Sajó [2005] 14. o.) A 20. században született nemzetközi emberi jogi dokumentumok már a modern kori alkotmányok megoldásait követik. Ezek közül az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata volt az első, amely 19. cikkében foglalkozott a tág ételemben vett kommunikáció szabadságával: (Buday-Sántha [2007]) Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. Az ugyancsak az ENSZ keretében, 1966-ban elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 19. cikkelye az 1948-as Nyilatkozathoz hasonlóan deklarálja a kommunikáció szabadságát és vele együtt a nézetek miatti zaklatás tilalmát és az információs szabadságot: 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható. 1. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra ez a jog magában foglalja mindenféle adat és gondolat határokra való tekintet nélküli szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában, vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát. 2. Az e cikk 3. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek a) mások jogainak, vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg b) az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. Jól látható, hogy az Egyezmény már nyilatkozik a véleményszabadság korlátozásáról is, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyek a törvény kifejezetten megállapít. A 20. cikk (2) bekezdése már azt is kimondja: Törvényben kell megtiltani a nemzeti, a faji, vagy a vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat. 14

15 A regionális nemzetközi megállapodások közül az 1950-ben aláírt Emberi jogok európai egyezménye volt az első, amelynek 10. cikke a következőképpen szól a kommunikáció szabadságáról: 1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szervnek joga lenne beavatkozni. E cikk nem képezi akadályát annak, hogy az államok a rádió, mozgókép vagy televízió-vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas információ közlésének megakadályozása, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. Mint látható, e cikkely külön is szól a rádiózásról és televíziózásról, megengedve, hogy az államok a rádió-, mozgókép- vagy televízió vállalatok működését engedélyhez kössék. Ugyanakkor a gondolat gazdája számára biztosított gondolatszabadságot az Egyezménynek a vallásszabadságot is szabályozó 9. cikke garantálja. Az Emberi Jogi egyezmény az abban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelyhez magánszemélyek fordulhatnak, ha egyéni jogsérelmük vonatkozásában már kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket. (Buday-Sántha [2007]) Az Európai Unió Alapjogi Kartájának 11. cikke garantálja az információs és szólásszabadságot: 1. Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és határoktól függetlenül. Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát. Ezen a területen még további fontos európai normák születtek. Ezek közül kiemelt fontosságú még: 15

16 a) 1958 óta hatályos az Európai Gazdasági Közösség Szerződése, amelynek cikkelye szabályozza a szabad versenyt b) 1978 óta elfogadott a címkézéssel kapcsolatos szabályozás c) 1984 óta elfogadott a félrevezető reklámmal kapcsolatos szabályozás d) 1991-ben készült el a dohánytermékek reklámozásáról szóló javaslat e) 1991-ben készült az összehasonlító reklámozásról szóló javaslat f) 1998-ban hazánkban is kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló nemzetközi engedmény. [Buday-Sántha A.] Az Európai Uniós szabályozások a jogharmonizáció következtében természetesen minden tagország jogalkotására hatással vannak. 2. Az információszabadság kialakulása Az információszabadság története több évszázadra nyúlik vissza, talán pont ezért is találkozhatunk kétféle kialakulási elmélettel. Az egyik elv szerint a történeti gyökeret a vélemény- és sajtószabadság eszménye jelenti, amely Sólyom László szerint az állam hatalmi ágak megosztása, az alkotmánybíróság, a közigazgatási bíróság mellett a demokrácia sine qua nonja, azaz nélkülözhetetlen feltétele. Szerinte az információk hozzáférhetősége a legfontosabb dolog, amelyekből kialakulhat a vélemény. (Kardos [2001]) Az információs szabadság gyökerének tekinthetjük a már fent említett 1789-es francia deklarációt, valamint az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának kiegészítését, amelyek ha nem is nevesített formában, de foglalkoztak az információszabadsággal. Az első igazán nagy áttörést ezen a téren is az 1848-as forradalmakkal kivívott változások, a cenzúra eltörlése jelentette. Az es években az információs társadalom létrejöttével még inkább igazzá vált az a mondás, hogy az információ hatalom. Információra szüksége volt a polgároknak, amelyeket az állam biztosított számukra a nyilvánosságon keresztül, hiszen az így közölt adatok befolyásolták döntéseiket, véleményüket és választójogukat is ez alapján gyakorolták. Napjainkra a civilizáció és a technika előre haladtával, a globalizációs növekedés következtében a szólás- és sajtószabadság már kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a 16

17 számtalan információ átlátható és kezelhető legyen. Ez arra sarkalta a törvényalkotókat, hogy egy kevésbé elterjedt joghoz nyúljanak, a közérdekű adatok nyilvánosságához. Ez jelenti az információszabadság másik gyökerét. E jog bölcsője a XVIII. századi Svédország ban többen bepillantást szerettek volna nyerni a korábbi kormányzatok titkos dokumentumaiba. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult és új sajtószabadságról szóló törvényt adtak ki, amely kimondja, hogy: bárkinek szabad hozzáférést biztosítanak valamennyi közhivatalban lévő dokumentumhoz ben a franciák is újításokhoz folyamodtak, melynek eredménye Az emberi és polgári jogok nyilatkozatának 14. cikkelye: A polgároknak joguk van ahhoz, hogy a közkiadások szükségességét akár személyesen, akár képviselőiken keresztül megvizsgálják, azokhoz hozzájáruljanak, felhasználásuk módját ellenőrizzék, a megosztásukat, kivetésüket, behajtásukat és fenntartásuk tartalmát megállapítsák. Ez az igény a megjelenéssel azonban nem önállósodott, hanem egyelőre megmaradt a szólás- és sajtószabadság keretei között. A XX. század második feléig csak regionálisan illetve időlegesen alkalmazták ezeket a jogszabályokat. Az Európai Uniós szabályozás újabb áttörést hozott ebben a kérdésben. Az Európai Unió Alkotmányában megjelennek az információszabadság garanciái is. Az Alkotmány I-50. cikkében kimondja, hogy A jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének a lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el. A II-71. cikk pedig nyilatkozik arról, hogy Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna országhatárokra való tekintet nélkül. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani. Az Európa Tanács kibocsátotta 1982-ben a Szólás- és Információszabadságról szóló Nyilatkozatát. Ez kimondja: 1. az információszabadság, a valódi demokrácia, a törvények hatalma és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek alapvető eleme, 2. az információszabadság elengedhetetlen valamennyi emberi lény társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődéséhez és megteremti a szociális és 17

18 kulturális csoportok, nemzetek és a nemzetközi közösség harmonikus fejlődéséhez a feltételeket. A tagállamok megerősítik határozott elkötelezettségüket az információszabadság, mint a demokratikus és pluralista társadalom alapeleme iránt. Kinyilvánítják, hogy törekednek mindenki jogának védelmére az információk és eszmék követeléséhez és megszerzéséhez, és egy nyitott információpolitikára beleértve az információhoz való hozzáférést a nyilvánosság előtt annak érdekében, hogy ösztönözzék a politikai, szociális, gazdasági és kulturális kérdéseknek az egyén által történő megértését és elősegítsék képességét, hogy ezekről nyíltan vitatkozhasson. Az Európai Unió 2001-ben alkotta meg a közösségi dokumentumokhoz való hozzáféréshez szükséges rendeletet, ezzel főszabállyá téve a nyilvánosságot az EU szerveinek gyakorlatában is. Az Európai Unió információszabadságról szóló szabályozása szerint e jog kötelezettségi körébe tartozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, és az általuk létrehozott összes szerv. Az Egyesült Királyság ide vonatkozó szabályozása nevesíti is ezeket az intézményeket. Ide tartoznak többek közt a minisztériumok, az állami tulajdonú gazdasági társaságok, a köztestületek, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat szervezete, a helyi hatóságok, a miniszterek és az egyéb hatóságok által kinevezettek, vagy amelyek közhatalmi funkcióval bírnak, valamint egyéb olyan szervezetek, amelyek királyi előjog (royal prerogative), törvény vagy más létező hatóság rendelkezése alapján jöttek létre, ha legalább a költségvetésük 50%-át közpénzekből szerzik. (Kardos [2001]) Az Európai Uniós szabályozás kivételeket is említ, amelyek a hozzáférhetőség mértékének korlátozása alapján több fokozatba rendeződnek. Az első fokozatba tartoznak azok a dokumentumok, amelyek nyilvánossága sértené a közbiztonságot, a honvédelmi és katonai ügyeket, a nemzetközi kapcsolatokat, a Közösség és a tagállamok pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikáját, a magánszférát és az egyén integritását. A második fokozatba már kevésbé korlátozott a nyilvánosság hozzáférési joga. Megtagadható az információ kiadása, ha annak nyilvánossága sértené a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekét, ideértve a szellemi tulajdont is; a bíróságok eljárását és a jogi tanácsadás védelmét, valamint a vizsgálatok, nyomozások, könyvvizsgálatok céljának védelmét. Azon információk megtagadása tartozik a harmadik fokozatba, amelyek esetében olyan dokumentumokról van szó, amelyeket valamely intézmény belső használatra készített, illetve kapott, és amelyekkel kapcsolatos ügyben még nem született 18

19 határozat, ha a nyilvánosság súlyos mértékben aláásná az intézmény döntéshozó eljárást, kivéve ha a nyilvánossághoz fűződő érdek ennél nem nagyobb. Ha a dokumentum belső használatra szánt véleményt is tartalmaz, akkor ez a szabály érvényes a döntés meghozatala után is. (Kardos [2001]) A dokumentumokat meghatározott ideig védelem illeti meg, ez azonban nem tarthat 30 évnél tovább. Természetesen itt is vannak kivételek, ilyen például, ha a dokumentum a magánszférával, kereskedelmi érdekkel kapcsolatos, illetve ha érzékeny dokumentumról van szó, mert ezekben az esetekben a védelem tovább is tarthat. (Kardos [2001]) VI. SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Napjainkban is vitatott kérdés az Európai Unió intézményeiben és a szupranacionális szervezet tagállamaiban egyaránt a kommunikáció szabályozása, amely mára kommunikációs politikaként önálló területté nőtte ki magát. A kommunikáció és a média működése az alapszerződéseken túl számos egyéb jogi normákban is szabályozásra került, melyek elvei a jogharmonizáció következtében megjelennek az egyes tagállamok nemzeti szabályozásaiban is ben Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, így az európai jog, az európai jog vívmányai ( acquis communautaire ) is nélkülözhetetlen dokumentumokká váltak a jogalkotásunkban. A acquis communautaire a közösségi jogi vívmányokat, lényegében tehát a teljes Európai Uniós joganyagot jelenti. Ezeket a közösségi vívmányokat amelyek a Közösségek alapító Szerződésein, illetve azok módosításain, kiegészítésein, valamint a másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapulnak -, az Európai Uniós tagállamoknak el kell fogadniuk, mivel ezek elismerése és adaptálása az Unióba belépés feltétele. (Pázmándi [2005]) 1. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950-ben Rómában írták alá és 1953-ban lépett hatályba, miután tíz államban ratifikálták ban már az Európa Tanács mind a negyvenhárom tagállama aláírta az egyezményt, mely garantálja az alapvető emberi 19

20 jogokat, a személyes szabadság védelmét, az igazságügyi alapjogokat, az egyes szabadságjogokat, valamint a házassághoz és családhoz való jogot. Az Egyezmény első ízben hozott létre nemzetközi szintű emberi jog védelmi végrehajtási mechanizmusokat. (Herdegen [2005]) Az Egyezmény a kommunikációs jogok közül kiemeli a véleménynyilvánítás szabadságát, melyet 10. cikkében deklarál. Az Egyezmény kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.. A cikk azonban nem akadályozzak meg, hogy az egyes államok a rádió-, televízió és mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. Ezen szabadság azonban csak olyan törvényekkel korlátozható, amelyek szükséges intézkedésnek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából jönnek létre. Az előtérben az a törekvés áll, hogy széles körben biztosított legyen a vélemények pluralizmusa és a beavatkozás finoman kimunkált arányossági kritériumok alapján legyen mérhető. Pázmándi [2005] 47.o.) 2. Az Európai Unió Alapjogi Chartája Az Európai Unió Alapjogi Chartáját december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón, melyet egy Konvent dolgozott ki. A szerződés azonban nem emelkedett jogi erőre, mivel nem vált az alapító szerződések részévé, így egy politikai deklarációként értelmezhető, melynek legfontosabb tulajdonsága, hogy egy szerződésben egyesíti mindazon alapvető jogokat és alapelveket, amelyek korábban a nemzetközi jogban széttagoltan jelentek meg. A Lisszaboni Szerződés már úgy hivatkozik az Alapjogi Chartára, hogy az azon jogok gyűjteménye, amelyekkel valamennyi európai polgárnak rendelkeznie kell. A Charta hat fejezetében rendelkezik az emberi méltósággal kapcsolatos jogokról, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a polgárok jogai és az 20

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Ide kerülhet Budapest, az előadás 2015. szeptember címe 28. A Hatóság által védett jog természetéről Védelem tárgya: az egyénre vonatkozó információ feltétel nélkül

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Médiajog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Médiajog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Médiajog Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de a törvényben megállapított

Részletesebben

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés Szilády Szilvia Tudományos munkatárs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztály 2011. június

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt.sz.: 8/2015. Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Aktualitások az európai hírközlésszabályozásban 2009. június 25. WWW.HFJK.NHH.HU A javaslatcsomag jelentősége A javaslatcsomag

Részletesebben

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben