3. előadás Alkotmányos alapok II. A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. előadás Alkotmányos alapok II. A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság"

Átírás

1 3. előadás Alkotmányos alapok II. A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság Elnevezés: A különböző jogrendszerek, illetve az egyes nemzetközi dokumentumokban eltérő elnevezés: - véleménynyilvánítás szabadsága (freedom of opinion) - kifejezés szabadsága (freedom of expression) - szólásszabadság (free speech) Alaptörvény IX. cikk: "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához." Az ezt megelőző magyar alkotmány is ezt a kifejezést használta. A XX. században született nemzetközi emberi jogi dokumentumok már a modern kori alkotmányok megoldásait követik. A véleménynyilvánítás szabadsága különböző nemzetközi emberi jogi szerződésekben is megjelent. Így például: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikk Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. cikk Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikk A nemzetközi egyezmények nagyon általánosan fogalmaznak. Ezért van az, hogy az államok saját hazai jogszabályai nagyon különbözőek is lehetnek, mivel széles mérlegelési lehetőségük van, hogy hogyan valósítsák meg a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A jogok köre, a kommunikációs jogok: 30/1992. AB határozat: Éppen ezért a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen "anyajoga" többféle szabadságjognak, az ún. "kommunikációs" alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás - és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb 1

2 értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága. A véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog is. Ide tartozik az egyesülési jog is. A vélemény fogalma: A véleményt sokak a tényekre, magatartásmódokra, viszonyokra vonatkozó értékítéletként definiálják. Így azt lehetne mondani, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága csak az értékítéletre vonatkozik, a tényállításra pedig nem. Ezt azonban nem lehet ilyen élesen elhatárolni a közlések esetében, mivel önmagában valamely tény közlése is minősülhet véleménynek az adott körülményektől függően. Így a közlések nagyon széles köre élvezheti a véleménynyilvánítás szabadságát, a tényállítás éppúgy, mint az értékítélet. A véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt védi a verbális és a nem verbális kommunikációt, vagyis a védelem nem korlátozható a szavakkal kifejezett véleményre. A non-verbális kifejezésmódok, úgymint a mimika, a hanghordozás, a testtartás stb. éppúgy részei a véleménynyilvánítás szabadságának. A szabad véleménynyilvánítás az ún. szimbolikus beszédet is oltalmazza, vagyis védelem övezi a különféle gondolatoknak, ideológiáknak a mozdulatokkal, ábrákkal, jelekkel, jelképekkel, ezek elrendezésével stb. való közlését is. A véleménynyilvánítás szabadságának igazolásai: Az igazolások arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi alapozza meg ezt az alapjogot. Hogy mi az indoka annak, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania ezeket. A véleményszabadsághoz való jognak kétféle igazolása létezik: Az egyik, az instrumentális igazolás. Ez egyfajta eszköznek tekinti a szólásszabadságot, amely az egész társadalom érdekét szolgálja. Ez azt jelenti, hogy 2

3 mindenféle vélemény, gondolat, amely képes hozzájárulni a társadalomban lévő problémák megoldásához, illetve az igazság kiderítéséhez, annak kifejezésre kell kerülnie. Így ez az alapjog a politikai közösség érdekeit szolgálja. Ez teszi lehetővé az egyén részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. ->politikai demokráciát szolgálja, így ezt szokás DEMOKRATIKUS ELMÉLET-nek is nevezni. "Free marketplace of ideas." = a közjó érdekeit szolgáló vélemények piaca. Képviselői: John Milton, John Stuart Mill, Oliver Wendell Holmes A másik pedig a konstitutív igazolás. Ennek lényege az egyén joga az önkifejezésre. Eszerint nemcsak az támasztja alá a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy ez a társadalom egészének javát szolgálhatja, hanem az egyéni autonómia is. Tehát az, hogy az egyén önmagát kifejezhesse, tehát, hogy mindenki azt mondjon, amit akar. Mivel ez az egyéni autonómia része. Akik ezt az igazolási módot képviselik, úgy vélik, hogy az ember önkifejezésének lehetősége a legelemibb morális jogai közé tartozik. Eszerint az emberi szabadságoknak, tehát a kifejezés szabadságának is az autonómia az alapja. -> szabadságjog, egyéni önkifejezés, autonómia, éppen ezért ezt szokták SZABADSÁG MODELL-nek is nevezni. A két igazolást ma már együtt is alkalmazzák. Ez tükröződik a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatából is, amely egyaránt tartalmazza az egyén alanyi jogára és a demokráciára mint a véleményszabadság igazolására történő hivatkozást. Alanyi és intézményi oldal Az véleménynyilvánítás alanyi oldala az ÖNÉRTÉK, tehát az egyén önkifejezése. Ebben az esetben az államnak az a dolga, hogy hagyja érvényesülni az egyének önkifejezését. Az intézményvédelmi oldal az államnak azt a kötelezettségét jelenti, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges feltételeket, illetve a működésének fenntartását. A szólásszabadság tehát itt egy ESZKÖZ. Annak az eszköze, hogy egy politikai közösségben minél jobban érvényesüljön a demokratikus vita. Ezt az államnak biztosítania kell. Annak érdekében, hogy a politikai közösség tagjai ténylegesen részt vehessenek a közéleti folyamatokban, és valóban hatást gyakorolhassanak a politikai döntésekre, az államnak nem elég tartózkodnia a 3

4 véleményformálás- és kinyilvánítás akadályozásától, hanem pozitív intézkedésekkel is védenie kell a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit. Ez azt jelenti, hogy az államnak szükség szerint gondoskodnia kell a vélemények szabad és kiegyensúlyozott megjelenését szolgáló intézményes garanciákról is. E kötelezettségének az államjogi szabályozással és jogérvényesítési lehetőségek megnyitásával tesz eleget. Alaptörvény, Szabadság és Felelősség IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása: A kifejezés szabadsága egy demokratikus államban rendkívül fontos alapjog. Bármennyire is becses jogunk azonban a véleménynyilvánítás szabadsága, nem abszolút jog. Azaz, vannak olyan esetek, amikor lehet korlátozni. Ez egyes jogrendszerek esetében különböző. A tolerancia határait az egyes államok sajátosan jelölik ki, hiszen ez az ő mérlegelési körükbe tartozik. Ennek a szabályozásnak a legérzékenyebb pontjai természetesen mindig a kényelmetlen, nem szívesen hallott véleménye elviselése. A magyar AB a korlátozásról: "A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog - az élethez vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan - korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni." "A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége 4

5 az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke." TARTALOMSEMLEGES VÉDELEM Ez tehát azt jelenti, hogy nincs olyan, hogy értéktelen szólás, olyan azonban van, hogy egy szólás olyan veszélyt okoz, amely miatt korlátozható. Az Alaptörvény előtt a magyar gyakorlat ehhez tartotta is magát két speciális kivétellel, a két jelképdöntéssel. Az Alaptörvény szövege azonban már maga is megállapít tartalmi korlátozásokat. Alaptörvény, Szabadság és Felelősség IX. cikk (3) 14 A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. (4) 15 A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) 16 A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek törvényben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6) 17 A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Ha abból indulunk ki, hogy a gondolatok és a vélemények állami korlátozása - különösen a kifejezés tartalma alapján - általában nem megengedett, akkor azokban a kivételes esetekben, amikor mégis igazolhatónak tartjuk a korlátozást, annak valamilyen jelentős, kényszerítő jog vagy érdek védelmét kell szolgálnia, de csak a feltétlenül szükséges mértékig. 5

6 Ezeket a legitim védendő érdekeket általában négy csoportra oszthatjuk. 1. Az első ilyen, a véleményszabadsággal szemben álló érdekek csoportjai közül az állam érdekei. Ide tartozik az adott állam alkotmányos alaprendjének védelme, az állam külső és belső biztonsága, a közjogi tisztségviselők és az állami szimbólumok. Az ilyen tartalmú véleménynyilvánítást nevezzük POLITIKAI BESZÉDNEK. A demokratikus jogrendszerekben csakis kivételes esetekben engedik meg a politikai tartalmú vélemények korlátozását. Ennek oka a közügyek korlátlan vitathatósága, aminek érvényre juttatása fontos jellemzője egy demokratikus jogrendszernek. Ezzel szemben a nem jogállami berendezkedésekben a törvények elsősorban a politikai tartalmú véleményeket korlátozzák. 2. A második csoportba az egyes társadalmi csoportok érdekeinek védelme tartozik a faji, etnikai, vallási, nemi diszkriminációt jelentő megnyilvánulásokkal szemben. Az ehhez kapcsolódó véleményeket nevezzük GYŰLÖLETBESZÉDNEK. 3. A harmadik kategóriát a társadalom egészének érdekei alkotják. Ilyen például a köznyugalom, a közegészség vagy a közerkölcs. 4. A védendő érdekek negyedik körét az egyéni becsület védelme képezi. Ebbe beletartoznak az ember személyiségi jogai, magántitkai, de ide tartozik a vállalkozás jó hírneve vagy az üzleti titkai is. Egy konkrét véleménynyilvánítás kapcsán egyidejűleg többféle védendő érdek is számításba jöhet. Például egy vezető politikussal szembeni megnyilvánulások sérthetik az illető személy becsületét, de irányulhatnak a status quo ellen, és ennyiben érinthetik az államérdekeket is. Vagy egy nagyhatalmú sajtókonszern leleplezése tekinthető a magánszféra elleni támadásnak, de a társadalmi nyilvánosság fontossága miatt felfogható a közszféra problémájának is. Ezekben az esetekben a konkrét eset kapcsán kell eldönteni, hogy melyik a jelentősebb. Ugyanakkor nemcsak a kifejezés szabadsága nem abszolút, de a védendő érdekek sem élveznek feltétlen elsőbbséget a véleménynyilvánítással szemben. A korlátozás igazolhatósága minden esetben a szólás által okozott vagy okozható sérelemtől függ. Ezt pedig az adott hely, idő és a körülmények kontextusa határozza meg. 6

7 Sajtószabadság A véleménynyilvánítás szabadságának egy speciális esete, illetve eszköze a sajtószabadság. Sajtó (média): - nyomtatott sajtó - rádió - televízió - digitális média - internetes források A sajtó egyszerre szolgál fórumául a beszélőnek, valamint a demokratikus közvélemény kialakulásának és formálásának, és így a tájékozódás legfontosabb eszköze. A sajtószabadságba beletartozik a cenzúra tilalma és a lapalapítás szabadsága, továbbá a szerkesztői autonómia is. Cenzúra: egyes állami szervek valamely sajtóterméket annak tartalma alapján előzetesen megvizsgálnak, és amennyiben nem találják helyesnek, nem engedik annak megjelenését. Tehát a cenzúra tilalma azt jelenti, hogy nincs előzetes hatósági vizsgálat. Ez a sajtószabadság értelmében nem megengedett. Az szabályozásnak, tehát a sajtószabadság korlátozásának is mindig igazolhatónak kell lennie. Ha a szabályozás túl általános, vagy nem egészen egyértelmű, nem megfelelő, akkor egy bizonyos dermesztő hatása ("chilling effect") is lehet, amely végső soron öncenzúrához vezethet. Ilyen hatása lehet a túlszabályozásnak is. A rádió és a televízió sajátosságai: A rádió és a televízió szabályozásában megjelenésükkor speciális szabályok érvényesültek. Erre azért volt szükség, mert meghatározott számú frekvenciák álltak rendelkezésre, amelyek úgy kellett elosztani, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozott legyen, nem lehetett tehát végtelen mennyiségű csatornát alapítani. A rádiótól és a televíziótól azt várjuk el, hogy tartalmilag kiegyensúlyozott és szakszerű tudósítást lásson el, hogy érvényesüljön a vélemények sokszínűsége. Erre vonatkozóan kétféle modell van a német Alkotmánybíróság szerint: 7

8 Az egyik a belső plurális modell, amely minden egyes rádió- és televíziótársaságtól önállóan is kiegyensúlyozott tájékoztatást kíván meg. A másik pedig a külső plurális modell, amely szerint a demokratikus kiegyensúlyozottságnak a programok összessége által kell kialakulnia. A magyar AB a közszolgálati médiával kapcsolatban megfogalmazta az államtól és társadalmi csoportoktól való függetlenséget. Az államnak be kellett avatkoznia abba, hogy hogyan osztják el a frekvenciákat. A rádió és a televízió hatásmechanizmusa miatt is különleges szerepet tölt be, és a korlátozás szempontjából más tekintetbe esik mint például a nyomtatott sajtó. Ez alatt azt kell érteni, hogy a rádió és a televízió beszivárognak az emberek hétköznapi életébe, a mindennapok részeseivé válnak. Közvetlenebbül mint mondjuk az írott sajtó, mivel azt vagy megveszi valaki, vagy nem. Tömegeket, köztük gyerekeket érnek el. Ez megalapozza az olyan irányú szabályozást, amely a kiskorúak védelmét célozza. Persze a rádiót és a televíziót is ki lehet kapcsolni, sőt az állomásokat és a csatornákat is lehet váltogatni, mégis érezzük, hogy ezek közvetlenebb befolyással vannak az emberek életére. Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információ társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. A média tehát a mindennapok szerves részévé vált, illetve a tájékozódás egyik legfontosabb csatornája lett. Így aztán felmerülhet a kérdés, hogy milyen mértékben befolyásolja a média az emberek gondolkodását, illetve az emberek cselekvéseit. Az internet sajátosságai: A technika fejlődésével létrejött az internetes média. Az interneten keresztül történő kommunikáció tartalmának korlátozását kezdettől fogva nehezítette a világháló két fontos sajátossága: a névtelenség, és az, hogy az információk nem maradnak az országhatárokon belül. A névtelenség elve az esetek jelentős részében lehetetlenné teszi a vélemény gazdájának azonosítását, ami rendkívüli módon megnehezíti a jogi felelősség megállapítását. A kommunikáció határokon átívelő jellege pedig megkövetelné, hogy az egyes országok hasonlóan ítéljék meg az internetes szólásszabadság határait, ami pedig nemzetközi szabályozást igényelne. A szabályozás egyik lehetséges módja a hagyományos állami jogszabályok alkotása. Ennek alternatívája az internetszolgáltatók által történő önszabályozás, önkéntes szűrés. 8

9 Az új technológiák megnyilvánulásai és eszközei (elsősorban a webblog, podcasting - azaz a hangfájl alapú weboldal és a videoblogok) elmossák a határt civilek és újságírók között. Az online kommunikáció költségei alacsonyak, a részvétel viszonylag egyszerű. Ezek mind - mind szabályozási nehézségeket vetnek fel. A szigorú szabályozás elbátortalaníthatná az egyéni felhasználók blogokban és privát honlapokon megjelenő újításait. Ugyanakkor a szabályozás teljes hiánya alááshatja a média közösségi kötelességeit, és a politikai viták eltorzulásává válhat. 9

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

Élet kioltásának egyéb kérdései

Élet kioltásának egyéb kérdései Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. 2004

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva Alkotmánybíróság Ügyszám: Előadó: AJB-2249/2013 dr. Lápossy Attila 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. március 13. 2014. 7. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 7/2014. (III. 7.) AB határozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. -ának

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5. ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből

Részletesebben

h a t á r o z a t o t:

h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

37/1992. (VI. 10.) AB határozat

37/1992. (VI. 10.) AB határozat 37/1992. (VI. 10.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012

MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012 MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012 CÉLJAINK Felmérni a 2010- ben kialakított médiaszabályozás hatásait Feltárni a szabályozás megváltoztatásának sajtószabadságra gyakorolt hatását

Részletesebben

ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium

ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: 10101 Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke:

Részletesebben

2017. évi törvény. a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

2017. évi törvény. a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról 2017. évi törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról Az Országgyűlés tiszteletben tartva, hogy az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek a társadalmi önszerveződés megnyilvánulásai,

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Alulírott Pityinger László meghatalmazott jogi képviselőm (Dr. Hüttl Tivadar 1136 Budapest, Tátra u. 15/b.) útján indítványozom,

Alulírott Pityinger László meghatalmazott jogi képviselőm (Dr. Hüttl Tivadar 1136 Budapest, Tátra u. 15/b.) útján indítványozom, Címzett: Budapesti Rendőr-főkapitányság I. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály, Vizsgálati Alosztály 1013 Budapest, Pauler utca 13. Kretz Zoltán r. főhadnagy részére Tárgy: indítvány az eljárás

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Tisztelt Sebián-Petrovszki László!

Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Az MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. részére 2016. március 22. napján megküldött közérdekű adatigénylésének, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. h a t á r o z a t o t:

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Egyesülési szabadság. A pártok jogi helyzete

Egyesülési szabadság. A pártok jogi helyzete Egyesülési szabadság A pártok jogi helyzete 1 Az egyesülési jog fogalma Az egyesülési jog alapján az egyéneknek joguk van önkéntesen, törekvéseik, érdekeik kinyilvánítása és védelme céljából különféle

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK ÁTTEKINTÉSE

A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK ÁTTEKINTÉSE Drinóczi Tímea * A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK ÁTTEKINTÉSE Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális kapcsolatok és pályázati kommunikátor szakirány KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának Budapest, Donáti u Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának Budapest, Donáti u Tisztelt Alkotmánybíróság! A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés Szilády Szilvia Tudományos munkatárs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztály 2011. június

Részletesebben

A demokratikus közvélemény... mint alkotmányos érték a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában [1]

A demokratikus közvélemény... mint alkotmányos érték a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában [1] Smuk Péter A demokratikus közvélemény mint alkotmányos érték a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában [1] A demokratikus közvélemény a véleményszabadság alapjogából fakadó társadalmi jelenség. A közvélemény

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Közvéleménykutatás az emberi jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 Az Emberi Jogok Világnapja és magyarországi környezete 3 A kutatás célja és módszertana

Részletesebben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. Az alábbi vélemény a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak

Részletesebben

2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. Neptun kódja: 10103M

2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. Neptun kódja: 10103M TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév ALKOTMÁNYJOG 3. Neptun kódja: 10103M Előfeltétele: 10102M és 10101, Helye a mintatantervben: 8. szemeszter Meghirdetés: tavaszi szemeszter

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése

Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése Tarcsai Zoltán Szabályozási szakértő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Infomédia szabályozási

Részletesebben

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

A médiaoktatás célja

A médiaoktatás célja A médiaoktatás célja a média nyelvének, kifejezőeszközeinek, illetve a média társadalmi szerepének, működésmódjának megismerése a tanulók választásaikat értő, kritikus médiafogyasztóvá, a társadalmi folyamatokban

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról 2010. évi CIII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

[Év] Újragondolt nyilvánosság Médiaszabályozási Médiaszab koncepció MÉDIASZABÁLYOZÁSI VITASOROZAT

[Év] Újragondolt nyilvánosság Médiaszabályozási Médiaszab koncepció MÉDIASZABÁLYOZÁSI VITASOROZAT MÉDIASZABÁLYOZÁSI VITASOROZAT [Év] Újragondolt nyilvánosság Médiaszabályozási Médiaszab koncepció Független Médiaközpont Mérték Médiaelemző Műhely gpolyak [Ide 2014.02.25. írhatja a cég nevét] [Válasszon

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek 3. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom,

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt Alkotmánybíróság! Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt

Részletesebben

7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG

7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG 7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG 7.1. A lelkiismeret szabadsága 211 7.2. A vallásgyakorláshoz való jog 212 Lelkiismereti és vallásszabadság 211 A lelkiismereti megyőződés megvallása és a vallás szabad

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetı szabályairól szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetı szabályairól szóló törvényjavaslatról A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetı szabályairól szóló törvényjavaslatról A TASZ szerint a média szabályozására benyújtott törvénycsomag átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan,

Részletesebben

egy lépést hátra A magyar Alkotmánybíróság döntése az internetes hozzászólásokért való felelősségről

egy lépést hátra A magyar Alkotmánybíróság döntése az internetes hozzászólásokért való felelősségről BaloGh éva* egy lépést hátra A magyar Alkotmánybíróság döntése az internetes hozzászólásokért való felelősségről szólásszabadság az interneten felelősség az internetes hozzászólásokért demokratikus vita

Részletesebben

1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt.

1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt. A MÉDIATARTALOM SZABÁLYOZÁSA A VITAANYAG LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt.

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok In Medias Res 2015/1 13, 208 212 Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok (Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 650 oldal, ISBN 978 963 295 447 9) Frederick Schauer

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E Ügyiratszám: MN/12207-6/2012. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: eljárás megszüntetése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1018/2012.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 763/B/1995 Budapest, 2000.05.08 12:00:00 de. Strausz János Dr. Kukorelli István Dr. 13/2000. (V. 12.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Buday-Sántha Andrea, egyetemi oktató Budapesti Gazdasági Egyetem. A kommunikáció-szabadságról. I. Bevezető

Buday-Sántha Andrea, egyetemi oktató Budapesti Gazdasági Egyetem. A kommunikáció-szabadságról. I. Bevezető 5 Buday-Sántha Andrea, egyetemi oktató Budapesti Gazdasági Egyetem A kommunikáció-szabadságról I. Bevezető A kommunikációs joghoz kötődő normarendszer gyökereit, Magyarország történeti jogfejlődését alapvetően

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1123/B/2005 Budapest, 2008.05.06 12:00:00 de. Bragyova András Dr. XVII. évf. 5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály

Részletesebben

I. kommunikációs csomag:

I. kommunikációs csomag: Az uniós pályázatok kedvezményezettjei eltérő tartalmú kommunikációs csomagokat kötelesek megvalósítani. Ezt minden esetben a pályázati útmutató rögzíti a projekt jellegének és mertének megfelelően.a szigorú

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

HALADÉK A SAJTÓSZABADSÁGNAK

HALADÉK A SAJTÓSZABADSÁGNAK Polyák Gábor HALADÉK A SAJTÓSZABADSÁGNAK A VÁLASZADÁSI JOG A MÉDIASZABÁLYOZÁSBAN Az Alkotmánybíróság 57/2001. (XII. 5.) számú határozatában elôzetes normakontroll keretében alkotmányellenesnek nyilvánította

Részletesebben