Élet kioltásának egyéb kérdései

Átírás

1 Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen óta legális egy orvosi szakértői állásfoglalás nyomán az eutanázia és az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség olyan betegeknél is, akiknél elviselhetetlen szenvedést okozó életuntságot diagnosztizáltak. Két évvel később az eutanázia lehetőségét kiterjesztették a súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttekre, gyakorlásához PE GK szükséges GTT a szülők hozzájárulása. 1

2 Belgium A holland példa követője Belgium, ahol ben fogadták el a törvényt, amely a 18. életévüket betöltött betegek esetén teszi lehetővé az önkéntes eutanáziát. További feltételek, hogy a beteg egészségi állapota reménytelen, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és ez állandó szenvedést jelent a számára. Az első beteg, aki a törvénykezés óta halt meg ezzel a módszerrel, a 39 éves szklerózis multiplexben szenvedő Mario Verstaete volt, akinek halálát élőben közvetítette a televízió. Emberi méltóság Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől (Alkotmánybíróság, 1991) 2

3 emberi méltóság, személy méltósága: megbecsülés, mely minden egyes embernek kijár személy volta miatt. (Magyar Katolikus Lexikon) Legfontosabb részterületei: önazonossághoz való jog: identitás öntudat? önrendelkezéshez való jog szabad döntés cselekvési szabadság magánszféra védelme szociális biztonsághoz való jog, mint a megélhetési minimum állami biztosítása (senkit nem hagyhat az állam éhen halni, mert az ellentétes az ember méltóságával). 3

4 Példa Egy esetben a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetésének megállapítása mellett többek között Ft nem vagyoni kártérítés megítélését követelte. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság azt a körülményt értékelte, miszerint a felperes elbocsátása során a munkáltató alkalmazásában álló alkalmazott kritikán aluli viselkedést tanúsított, nagyképűen, lekezelően járt el, s mikor a felperes tájékoztatta, hogy a megállapodást (munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel) nem ő írta alá, vele szemben kifejezetten támadóan lépett fel. A munkavállaló továbbá azt is előadta, hogy a kirendeltség vezető is megjelent az irodában, aki ugyancsak lekezelő stílusban bánt vele. A szakértői véleményből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a munkavállaló valósághű nyilatkozatot tett, ez pedig megalapozza a nem vagyoni kár iránti igényének a jogszerűségét az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt. Az összegszerűség tekintetében azonban a bíróság eltúlzottnak találta a kereseti kérelemben megjelölt összeget, így 2009-ben e jogsértés miatt Ft-ot ítélt meg (20/5-H-MJ sz. határozat). Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, az összegszerűségben azonban nem történt változás (20-H-MJ sz. határozat és LB-H-MJ sz. határozat). A személyhez fűződő jogok Név, jó hírnév, képmás, hangfelvétel védelme Sértő közlés (nem csak beszéd) feltétel: tényállítást tartalmazzon ha nincs tény (csak értékítélet), akkor lehet becsületsértés, vagy emberi méltóság megsértése. Híresztelés Valóság hamis színben való feltüntetése (elhallgatás ) Közös elemek: valótlan tényt állít, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel ÉS ez sértő a jogosultra. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni 4

5 Politikai szabadságjogok: gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság (vallás, lelkiismeretei meggyőződés szabad megválasztása, állam és egyház szétválasztása) embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetve ezek hirdetése, de a valláskritika is és vonatkozik a nem vallásos világnézetre is. Korlát a mások joga Pozitív és negatív diszkrimináció kérdése Ki jogosult eldönteni melyik szerveződés lehet egyház? (2013. febr.: AB másodszorra is megsemmisítette az egyházügyi törvényt) Egyesülési jog (2011. évi CLXXV. törvény ) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. CIVIL SZERVEZET = NEM ÜZLETSZERŰ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG A FŐ PROFILJA Persze: nem irányulhat bűncselekményre, Alaptörvénnyel összhangban kell lennie. Nem lehet fegyveres szervezet. 5

6 Gyülekezési jog Békés, jogszabálynak megfelelően bejelentett, engedélyezett Bejelentés 72 órával az esemény előtt legyen meg (rendőrségnek) ha nincs bejelentés? Bejelentési kötelezettség a szervezőt terheli. Nincs szervező spontán gyülekezés Megtiltani előzetesen csak akkor lehet, ha súlyosan veszélyeztetné bíróság, vagy népképviseleti szerv működését, vagy ha a közlekedést megbénítaná. Mi a helyzet a forgalmat korlátozó gyülekezésekkel? Minimális tolerancia elve mennyire akadályozza mások közlekedéshez való jogát? Lehet-e kormányhivatalban tüntetni? Sérelmesnek vélt rendőri intézkedés esetén 30 napon belül panaszt lehet tenni, alapvető jog korlátozása esetén 8 napon belül a FRP-nél. Jogellenesnek vélt feloszlatás esetén pert lehet indítani 15 napon belül. Szólás és sajtószabadság A véleménynyilvánítás szabadságának része. Korlátozható, de csak alapos okból. Mások jogainak védelme. Szólásszabadság hozzájárul a demokratikus, nyitott társadalom kialakulásához. Sajtószabadság: az újságíró saját szakértelme, tudása alapján az állam által nem befolyásolt módon tárja elénk a híreket. 6

7 Az alapjogok csoportosítása Gazdasági, szociális és kulturális jogok munkához való jog foglalkozás szabad megválasztása szabadidőhöz való jog fizetett szabadság sztrájkjog testi-lelki egészséghez való jog egészséges környezethez való jog szociális biztonsághoz való jog művelődéshez való jog Térjünk vissza a jogalkotás kérdésére! Belső jogforrás: jogszabályalkotásra feljogosított szervek. Külső jogforrás: forma, amiben a jogszabály megjelenik. 7

8 Jogszabálytan A jogszabály törvény vagy rendelet - több típus nincs. Az egyéb jogi normák (határozat, utasítás, stb.) nem jogszabályok. Jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek csak egyféle elnevezéssel bocsáthatnak ki jogszabályt. Ez micsoda? Nem paragrafusnak mondjuk hanem szakasznak. A paragrafus bekezdést jelent, azt meg nálunk számozni szokták. 8

9 JOGSZABÁLYOK Általános helyzetben Rendkívüli helyzetben Belső (anyagi) jogforrások - jogalkotók Külső (alaki) jogforrások Belső (anyagi) jogforrások Külső (alaki) jogforrások Országgyűlés Alaptörvény, Törvények (egyszerű, és sarkalatos) Honvédelmi Tanács Kormány Kormányrendelet Köztársasági elnök rendelet Honvédelmi Tanács rendelete Miniszterelnök Miniszter Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése MNB Önkormányzati rendelet MNB rendelet (2012-től) Még egy kis fogalom Jogszabály: egyetlen állami aktussal elfogadott jogi normák összessége. Jogi norma: a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, értelmezhető, alkalmazható magatartásszabályt alkot. 9

10 A jogi norma felépítése Hipotézis (feltétel): aki másnak kárt okoz... Diszpozíció (rendelkezés):..köteles azt megtéríteni. Szankció (jogkövetkezmény). Lehet pozitív és negatív. Jogszabálytan A jogszabály érvényessége: Jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv az adott életviszony szabályozására felhatalmazva, a jogalkotási eljárást betartva, a jogforrási hierarchiába beilleszkedő jogszabályt alkot és az kihirdetésre kerül. 10

11 Jogszabálytan A jogszabály hatálya: alkalmazhatóságot jelent Időbeli hatály: Mikortól és meddig? Visszaható hatály? Területi hatály: mely földrajzi területen keletkeztetnek, módosítanak, vagy szüntetnek meg jogviszonyt? Személyi hatály: kikre vonatkozik? Jogszabálytan Jogszabály megjelölése: évi LV. törvény a termőföldről, 56/1999 (IV.2.) Korm. rendelet Jogág: meghatározott életviszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége Jogrendszer: adott ország, adott időpontban létező, jogi normáinak összessége 11