SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN. Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN. Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA"

Átírás

1 SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Pécs, 2001

2 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola HABILITÁCIÓS ELİADÁSOK 2.

3 SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN Rechnitzer János Pécs, 2001

4 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Pécs, Rákóczi út 80. Rechnitzer János Sorozatszerkesztı Buday-Sántha Attila ISSN ISBN A szedés és a tördelés az MTA Regionális Kutatások Központjának a munkája Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Pécs

5 Tartalom 1. Az átmenet területi jellemzıi A szereplık A területi erıforrások A határ menti térségek A telepítési tényezık A területi politika A térszerkezet változása, az átmenet terei Az átmenet sajátosságai Területi dilemmák az átmenet utáni idıszakra Regionális különbségek Budapest helye, szerepe Közép-Európában A határ menti együttmőködés Önkormányzati rendszer és civil szféra Decentralizáció és regionalizáció Környezeti gondolkodás Felkészülés az európai uniós csatlakozásra 72 Irodalom 74 Angol nyelvő összefoglaló 76 A szerzı 78

6 Ábrák 1. ábra: A külföldi mőködı tıke térbeli terjedése (1991, 1998) ábra: A banksőrőség területi jellemzıje (OTP-fiókhálózat nélkül) ábra: Munkanélküliségi ráta (1992, 1999) ábra: A területi GDP alakulása között ábra: A nonprofit jellemzık és a gazdasági potenciál kapcsolatának területi szerkezete ábra: A demográfiai jellemzık és a népességmozgás között ábra: Egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alap (1990, 1998) ábra: Határ menti kistérségek Magyarországon (1996) ábra: A volt KGST-országok határ menti régióinak tipikus kapcsolattartási lehetısége ábra: Eurorégiók és határon átnyúló regionális együttmőködések Magyarország részvételével 2001-ben ábra: Telepítési tényezık a megyékben I. (1997) ábra: Telepítési tényezık a megyékben II. (1997) ábra: A regionális politika intézményrendszere ábra: A terület- és a gazdaságfejlesztés, valamint a területi GDP kapcsolata ábra: A térszerkezet és változása (1991, 1995) 60 Táblázatok 1. táblázat: A területi gazdaság és annak alakítására ható tényezık a különféle gazdasági rendszerekben táblázat: A gazdasági szervezetek számának alakulása 1988 és 1997 között táblázat: A regionális különbségek néhány jellemzı mutatója és változásuk 1994 és 1998 között táblázat: A megyei jövedelempozíciók változása a kilencvenes évek elsı felében táblázat: A határtérségek súlya az országon belül, táblázat: A határrégiók néhány gazdasági jellemzıje, táblázat: A határrégiók gazdaságának teljesítménye (árbevétel és export árbevétel) táblázat: A területfejlesztési támogatások nagysága a GDP-hez viszonyítva 54

7 Éppen tíz esztendeje kezdıdtek meg a magyar gazdaság és társadalom átalakulási folyamatai, s ebben minden rendszeralkotó elem alapvetı változásokon ment keresztül. Az ország területi szerkezete, térbeli társadalmi-gazdasági folyamatai is követték a mozgásokat, vagy pontosabban határozottan visszatükrözték a szocialista politikai-gazdasági rendszer fokozatos elévülését, s az új szerkezet gyors kialakulását. Területi, települési szinten a hatások látványosak voltak. A válságtérségekben munkahelyek tömegesen szőntek meg, egy-egy ágazat összeomlásával térségek, települések kerültek nehéz helyzetbe, vagy a korábbi természetes kapcsolatok (pl. ingázási irányok, vonzáskörzetek) rendezıdtek át egyik napról a másikra. A modernizáció nehézségeit az emberek, a háztartások, a gazdasági szereplık, de a politikai-társadalmi aktorok is éppen a lakóhelyükön, azaz egy meghatározott településen, térségben élték át. Így az ismeretek, a tapasztalatok mindig egy-egy jól elhatárolható területi egységhez köthetık, ami a változások egyediségét éppen úgy képviseli, mint annak törvényszerőségeit. Ugyanez vonatkozik az átrendezıdésre való reagálásra is. Hiszen nemcsak az egyes szereplıknél, hanem a területi dimenzió alapján is sokféle, egymástól eltérı magatartások voltak megfigyelhetık az átmenet kedvezı hatásainak erısítésére, vagy éppen a kedvezıtlenek mérséklésére. A habilitációs elıadás alapját képezı tanulmányban felvázoljuk a magyarországi gazdasági és társadalmi átmenet területi jellemzıit, s egyben a magyar térszerkezet átrendezıdési irányait. Megkíséreljük összefoglalni a nagy és mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulás jellemzıit, azok hatását a területi szerkezetet alakító tényezıkre, így a területfejlesztés szereplıire, a területi erıforrásokra és mindezek alakítását kormányzati szinten megjelenítı regionális politikára. Célunk rávilágítani azokra az összefüggésekre, amelyek ugyan magyar sajátosságokként jelennek meg, de jellemzik a kelet-közép-európai országok rendszerváltozásait, s azok regionális folyamatait (10 Jahre Transformationsprozesse in der Mitte Europas 2000).

8 1. Az átmenet területi jellemzıi Mielıtt megkezdjük a területi folyamatok elemzését az átmenetben, ennek a közkedvelt fogalomnak a meghatározását végezzük el. Értelmezésünk szerint az államszocialista tervgazdaság lebontása és a piacgazdaság teljes kiépülése közötti idıszak tekinthetı átmeneti gazdaságnak és társadalomnak. Ez a társadalom- és gazdaságtörténeti korszak akkor zárul le, amikor az alábbi feltételek együttesen teljesülnek, illetve többségbe kerülnek: az állami tulajdon leépülése, a magántulajdon dinamikus terjedése részben az állami tulajdon privatizációja révén, részben a külföldi és a hazai magántıke megtelepedésével és azok gyors térbeli terjedésével; a piacgazdaság intézményeinek kiépülése, mindazon törvények és szervezetek megjelenése és valós mőködésének megkezdése, amik a vállalkozások szabadságát, illetve a tulajdon védelmét garantálják, ezek elérhetısége a tér minden pontján, egyben minden szereplı számára; a korábbi gazdasági szerkezet leépülése, vagy összeroppanása után egy új gazdasági struktúra kialakulása, amiben modern tudásigényes ipari ágazatok mellett a szolgáltatások dinamikus terjedése a jellemzı, miközben a mezıgazdasági foglalkoztatottak száma látványosan csökken, majd stabilizálódik; a gazdaság és a társadalom területi szerkezetében megindult átrendezıdések stabilizálódnak, azaz a felerısödött területi különbségek mérséklése szervezetten és tudatosan (területi politika által) megkezdıdik az országon belüli területi kohézió erısítése érdekében; határozottan kitapinthatók a társadalmi különbségek: az egyes csoportok, rétegek között jellemzıvé válnak jövedelmi differenciák, s ezek térbeli, településen belüli elkülönülése is felismerhetı; új, több pólusú (gazdasági, politikai, helyi-területi, szellemi) hatalmi elit alakult ki; a társadalmi-közösségi önszervezıdések (nonprofit szervezetek) tömegessé válnak, azok hatása, befolyása lassan kimutatható. Az átmenet idıszakában a területi hatások felerısödnek. A korábbi gazdasági és politikai rendszertıl eltérıen a térbeli tényezık nemcsak más megvilágításba kerülnek, hanem egyben új, eddig nem ismert jelenségeket is felszínre hoznak (Rechnitzer, 1993; Enyedi, 1994, 1996). Az átmenet jellemzıit a térszerkezetben úgy vizsgáljuk, hogy fontosabb tényezıit összehasonlítjuk a különféle gazdasági-

9 Az átmenet területi jellemzıi 9 társadalmi rendszerekben. Az így felvillantott eltérésekkel és azonosságokkal közelebb kerülünk az átmenet területi sajátosságainak megértéséhez. Az 1. táblázatban a területi folyamatok szereplıit, a domináns erıforrásokat és a területi politika alkotóit győjtöttük össze. Mindezen jellemzı ismérveket megadtuk az államszocialista tervgazdaságra, a modern és a posztmodern piacgazdaságokra, s az összehasonlító elemzés alapján tettünk kísérletet az átmenet sajátosságainak bemutatására. Elemzéseink során az államszocialista tervgazdaság alatt az állami (közösségi) tulajdon meghatározó súlyát értjük, a gazdaság és a társadalom központi irányítását, állami szinten a feladatok tömeges meglétét, míg a helyi-területi szinten csupán azok végrehajtását. A modern piacgazdaság alatt a keynesi és neokeynesi gazdaságpolitika alkalmazását, a jóléti állam intézményeinek kiépülését és mőködését, a területi különbségek mérséklését, a leszakadó térségekben a felzárkózás feltételeinek (infrastruktúra, ipartelepítés) megteremtését. A posztmodern piacgazdaságnak azt tekintjük, ahol fokozatosan leépülnek a jóléti állam intézményei, az integrációs folyamatok felerısödnek, határozott a decentralizáció, s ennek megfelelıen a terület, mint új fejlesztési erıforrás jelenik meg A szereplık A korábbi egypont gazdaságot felváltotta a térgazdaság. Az árak, a bérek, a termelés költségeinek alakulását az egyetlen gazdaságirányító és szervezı központ határozta meg az államszocialista rendszerben, a piaci hatások csak közvetetten, utólag, nem egységesen érvényesültek. A területi különbségek lényegében a termelési feltételekben a megélhetéssel, a munkahelyekkel, az életkörülményekkel ellentétben nem voltak látványosak, így a térbeli hatások a gazdaság mőködésében jelentéktelen tényezıvé váltak. A piacgazdaság viszont már térgazdaság. Hiszen a tér más és más pontjain különbözı költségek és árak alakulnak ki, a termelési tényezık ezen eltérı költségterek között mozognak, ami magával hozza egyes térségek leértékelıdését, míg mások gazdasági tereinek aktivizálódását. A piacgazdaság együtt járt az új területi szereplık megjelenésével és a korábbiak funkcióinak átrendezıdésével. Az állam szerepe megváltozik. Az államszocialista tervgazdaságban a politika centrum a döntések egyedüli színhelye, a területi gazdaság folyamatait csupán az állami döntések alakítják. Addig a piacgazdaság megjelenésével az állam fokozatosan kivonul a gazdasági akciókból, s ennek megfelelıen közvetlen hatása a területi gazdaságra csökken. Az átmenet területi folyamataiban éppen a gazdasági szerkezet robbanásszerő átalakulása miatt a romok eltakarítása válik az állam egyik legfontosabb feladatává. Az állam tehát határozottan jelen van

10 10 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 1. táblázat A területi gazdaság és annak alakítására ható tényezık a különféle gazdasági rendszerekben Megnevezés Állam Gazdasági szervezetek Helyi közösség Nonprofit szervezetek Háztartások Térbeli helyzet Telepítési tényezık Komplex telephelykínálat Helyiregionális piac Célok Államszocialista tervgazdaság Irányító és döntési centrum, ágazatfejlesztés a prioritás Mérsékelt számú, centrumból irányított Nincs szerep, csupán közvetítés Nem mőködnek Az egysíkú kínálat fogyasztója Nem jelentıs, az ipartelepítésnél vették figyelembe Természeti tényezık, a munkaerı tömege Nem jellemzı, területi sajátosság nincs Nem egyértelmő, kiegyenlítés, elvek felülrıl Az átmenet gazdasága SZEREPLİK Kivonuló állam, szerepkeresés, kísérletek a területi válságok kezelésére Vállalkozások, külföldi tıke, privatizáció, vegyes tulajdon Gazdasági funkciók, közvetítés, szerepkeresés Funkciókeresés, elismertség és támogatás hiánya Gyenge gazdasági erı, nem területalakító ERİFORRÁSOK Felértékelıdik, centrumok megközelítése, a határ menti helyzet új megközelítést jelent Munkaerı tömege, képzettség, infrastruktúra Formálódó piacok, minimális belsı kapcsolatok TERÜLETI POLITIKA Területi különbségek, válságkezelés, infrastruktúrafejlesztés Modern piacgazdaság Célirányos akciók a területi különbségek mérséklésére Közép- és nagyvállalatok Jelentıs mozgástér, feladatátvállalás Állami szerepek átvállalása, részvétel a döntésben Felismert gazdasági szereplı Centrumok és perifériák elkülönülése Agglomeratív tényezık, kooperációk Felzárkózás, egyértelmő elvek, de még többségében felülrıl Posztmodern piacgazdaság Közösségi (EU) akciók támogatása, országon belüli kohézió erısítése Kis- és középvállalkozások, multik, klaszterek Helyi gazdaságfejlesztés Részvétel bıvül, partnerség Terület- és környezetformáló Felzárkózás, esélybiztosítás Gazdasági miliı Szinergia, endogén fejlesztés Elvek alulról, endogén fejlesztés, kohézió A táblázat a következı oldalon folytatódik!

11 Az átmenet területi jellemzıi 11 Megnevezés Államszocialista tervgazdaság Az átmenet gazdasága TERÜLETI POLITIKA Intézmények Centralizált Eszköz és kompetencia nélküli decentralizáció Eszközök Területi tervezés El- és leosztás elvei nem követhetık Ideológia megjelenítése Forrás: Rechnitzer, Szabályok képlékenyek, nem egyértelmőek, források átfedése Modern piacgazdaság Decentralizáció Átlátható és célirányos, országos szint Nemzeti program hiánya, nem megfoghatók az érintettek Társadalmi-gazdasági fejlesztés, nemzeti tervek és programok Posztmodern piacgazdaság Szubszidiaritás elve Partnerkapcsolatok alakítása, közösségi szint Nemzetközi trendek, helyi alkalmazkodás, széles körő részvétel az átmenet térgazdaságában. Szerepe még nem a célirányos beavatkozás, azaz a gazdaság területi mőködési feltételeinek (pl. közlekedési infrastruktúra kiépítése, telephelyi kínálat, közbeszerzések, helyi támogatások és kedvezmények) tudatos alakítása mint a modern piacgazdaságokban, s ezzel a területi különbségek mérséklése, hanem a válságok kezelése, azok utólagos hatásainak csökkentése. Az átmenet idıszakában Magyarországon a korábbi néhány ezer gazdasági szervezet helyett több százezer új gazdasági egység jött létre, viszonylag gyorsan (2. táblázat). Ezek egyrészt széttörték a helyi-térségi monopóliumokat, másrészt alakítói lettek a lokális-regionális piacoknak. Továbbá új és új érdekek tömege bukkant fel, s azok érvényesítésének és kezelésének dimenziói bıvültek, többek között a lokális szinttel (pl. helyi adók, telephelyek létesítése, munkaerı-szükséglet). A külföldi mőködı tıke területi terjedésével látványosan jellemezhetjük a magyar térszerkezet sajátosságait (1. ábra). Az 1991-es bázison vizsgálva, az egy lakosra jutó külfölditıke-állománnyal szemléltethetjük a külföldi befektetések ugrásszerő növekedését és terjedésének a területi egységek esetünkben a megyék szerinti határozott differenciálódását. A legkedvezıbb befektetési hely a fıváros. A vidéki átlagot, de annak legmagasabb szintjét többszörösen meghaladja az egy fıre jutó külfölditıke-állomány növekedése ra. A következı, 1 Amíg Budapest esetében 18,4-szeres a növekedés között, addig a következı legjobb helyzetben lévı Gyır-Moson-Sopron megyében csupán 8-szorosra emelkedett az egy fıre jutó mőködıtıke-állomány.

12 12 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 2. táblázat A gazdasági szervezetek számának alakulása 1988 és 1997 között Megnevezés Gazdasági egységek, db Vállalkozásaktivitás ( lakosra jutó szervezetek száma) Növekedés mértéke %-ban /1988 Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gyır Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú Jász Szabolcs Dél-Alföld Bács Békés Csongrád Ország összesen Megjegyzés: 1988-ban az ipari és mezıgazdasági vállalatok és szövetkezetek, valamint a boltok száma. Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 1988, 1997.

13 1.ábra A külföldi mőködı tıke térbeli terjedése (1991,1998) Forrás: Területi statisztikai évkönyv alapján saját számítás. 1000%- 750%-999% Egy lakosra jutó érték (ezer Ft/fı) országos átlaga 1991-ben=100% 250%-499% 100%-249% 500%-749% -99% Az átmenet területi jellemzıi 13

14 14 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban egyértelmően elhatárolható külföldi befektetési övezet a Nyugat-Dunántúl térsége (Vas, Gyır-Moson-Sopron megye), az M1-es autópálya környéke, ennek következtében Budapest nyugati agglomerációs térsége és Fejér megye, azon belül is Székesfehérvár. Ezekben a térségekben az elemzett idıszak végére a tıkeállomány koncentrációja növekedett. Az okok az alábbiak: a kedvezı közlekedési kapcsolatok, elsısorban autópályán történı megközelítés, a centrumok gyors elérhetısége, az ipari termelési tapasztalatokra épülı magas munkakultúra, a korábban is meglévı, sokirányú nemzetközi termelési-értékesítési kapcsolatok, a kedvezıbb infrastrukturális felszereltség (telefonellátottság, közlekedési kapcsolatok, közmővek) és a kellemes városi miliı, magas helyi támogatottság, az alkalmazkodási stratégiák kialakítása és célirányos mőködtetése (pl. a területek elıkészítettsége, a zöldmezıs beruházások favorizálása, ipari parkok létesítése, helyi adópolitika). A külföldi tıke területi koncentrációja egyben funkciók szerinti tagoltságot is jelent. Budapest mint fıváros döntıen a tercier tevékenységeket tömöríti (pénzügyi szolgáltatások), illetve azokat a gazdasági szerepköröket, amelyek az országos számtalan esetben a közép-európai léptékő piacok irányítását végzik (vállalati központok, irányító centrumok), továbbá az információkhoz, a gazdaság új szektorainak szervezéséhez, befolyásolásához (üzleti, gazdasági szolgáltatások) tartoznak. A vidéken belül, a fıvárost övezı többségében a nyugati agglomerációs térségekben (lényegében Pest megye) a kereskedelmi (bevásárlóközpontok), a raktározási, a logisztikai funkciókhoz rendelhetı tevékenységek tömörülnek. Míg az Északnyugat-Dunántúlon (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Fejér, az utóbbi idıben Komárom-Esztergom) az ipari tömegtermelésre szakosodott egységek telepedtek meg (Diczházi, 1997). Természetesen az ország többi térségében is jelen van a külföldi tıke. Külföldi érdekeltségek találhatók például Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Baranya megyében, ezek az egységek egy-egy hazai ágazat termelését ugyan jelentısen befolyásolják, de azok önmagukban vagy a meglévı néhány egység révén nem képesek elérni az elıbb ismertetett koncentrációt. 2 A külföldi tıke mellett új tényezı a szolgáltató szektor robbanásszerő elıretörése. Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemelnek a pénzügyi szolgáltatások, hiszen a pénzügyi világ a gazdaság érrendszerét képviseli, egyben a megtelepedése jelzi, hogy egy-egy centrum vagy térség milyen megítélést kap, azaz a gazdasági 2 Ellenpéldaként említsük meg Tolna megyét, ahol nem érte el 1995-ben az egy fıre jutó külföldi tıke nagysága az 1991-es országos átlagot (95%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében viszont annak csak a felét közelítette meg (58%).

15 Az átmenet területi jellemzıi 15 bázisa milyen új igényeket jelenít meg. A területi szerkezet változását jól illusztrálja, hogy 1995 és 1997 között a bankfiókok koncentrációs folyamata megindult, ami egyben területi átrendezıdéssel is együtt járt (2. ábra). A Tisza vonalától keletre lévı térségekben kedvezıtlenebb a bankellátottság. Ellenben a nyugati régiókban a banksőrőség emelkedik, így az üzleti-pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés e régiókban lényegesen jobb, ami aztán visszahat a gazdasági fejlıdésre, annak megújításának erısítésére. (Példa erre Fejér megye, ahová rövid három év alatt kilenc bankfiók települt, döntıen Székesfehérvárra, jelezve a város gazdaságának pozitív megítélését.) A munkaerı-állomány nagyságában és területi szerkezetében is alapvetı változásokat regisztrálhatunk az átmenet idıszakában. Míg 1989-ben 4247 ezer fı foglalkoztatott volt az országban, addig 1998-ra számuk 2367 ezer fıre esett. A munkanélküliségi ráta az átmenet elsı éveiben (3. ábra) azokban a térségekben emelkedett látványosan, ahol a hagyományos nehézipari ágazatok (kohászat, bányászat) voltak a meghatározóak; a privatizációs folyamatok nem, vagy kimondottan késve indultak meg (Rechnitzer, 1999); a telephelyi ipar volt többségben, mivel a kelet-európai piacok radikális elvesztése súlyosan érintette az egy település egy vállalat jellegő centrumokat és vonzáskörzetüket; tömeges volt az ingázók kibocsátása, mivel a fıvárosban és a nagyobb gazdasági centrumokban a szerkezetváltás következtében az elbocsátások elsıként a kevésbé szakképzett, ingázó dolgozókat érintették; a mezıgazdaságban és részben az élelmiszeriparban történı foglalkoztatás volt a jellemzı, mivel a mezıgazdaság tulajdonosi szerkezete átalakult, illetve a kereslet változása következtében a termelés jelentısen visszaesett. Az átmenet elsı idıszakában kialakult területi foglalkoztatási szerkezet csak fokozatosan alakult át. Budapesten és az ország nyugati térségeiben a munkanélküliek aránya mérsékelt, sıt ezekben a térségekben már bizonyos szakmákban hiánynyal kell számolni, míg az ország déli és keleti, északkeleti térségeiben a foglalkoztatási feszültségek tartósnak tekinthetık. Ezekben a térségekben a felesleges munkaerı többsége szakképzetlen, mérsékelt munkakultúrával rendelkezik, a tömeges foglalkoztatást nyújtó munkahelyek egyelıre nem ezekben a régiókban települnek meg, s a szolgáltató szektor felszívó képessége is alacsony. Megfigyelhetı, hogy a tartós munkanélküliséggel rendelkezı térségekben nagyon lassú az elmozdulás a munkahelyek számának növelésében, hiszen a regionális hátrányok nemcsak a humán erıforrásokban, hanem a területi gazdaság és a társadalom számos tényezıiben együttesen kimutathatók.

16 16 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 2. ábra A banksőrőség területi jellemzıje (OTP-fiókhálózat nélkül) Vidéki átlag: fı/fiók Budapest: 113 fiók Vidéki átlag: fı/fiók Budapest: 192 fiók Jelmagyarázat: 1 jóval a vidéki átlag felett; 2 a vidéki átlag felett; 3 a vidéki átlag alatt; 4 jóval a vidéki átlag alatt. Megjegyzés: Bankfiókok sőrősége egy fiókra jutó lakosságszám. Forrás: Magyar pénzügyi és tızsdei almanach, , , CD-telefonkönyv.

17 Az átmenet területi jellemzıi ábra Munkanélküliségi ráta (1992, 1999) 1992 Ráta (%-ban) 18,0-22,4 15,0-17,9 11,0-14,9 8,0-10,9 3,7-7, Forrás: Regionális statisztikai évkönyv. Negyedéves megyei statisztikai évkönyv.

18 18 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban Az ország nyugati térségeiben és a fıvárosban koncentrálódik a külföldi és a nemzeti tıke, valamint ezekben a régiókban bıvül dinamikusan a szolgáltató szektor. A népesség mobilitása a mérsékelt lakáspiac miatt még látványosan nem indult meg, így a befektetések fogadási feltételei a fejlett régiókban azonban egyre jobban módosulnak (pl. a telepítési és üzemeltetési költségek növekednek, ugyanakkor a lokális piacok erısödnek, viszont munkaerıhiány jelentkezik). Mindez szükségszerően szélesíti a külföldi és a nemzeti tıke további térbeli terjedését. Ennek alakításában elsıként a gazdaságpolitika (pl. tartós adókedvezmények, letelepedési támogatások) lépett, majd a kilencvenes évek közepére a regionális politika is szerepet kapott (pl. az ipari parkok létrehozásának ösztönzése). A befektetések területi terjedése és az autópálya-hálózat térbeli kiterjedése között szoros kapcsolat mutatható ki a kilencvenes években. Egyértelmően bizonyítható, hogy a fıvárosból, mint a magyar gazdaság irányításának és szervezésének központjából gyorsan és elsısorban az autópályákon elérhetı centrumokban vagy térségekben nıtt a külföldi befektetık aránya (Matolcsy Diczházi, 1998), miközben ezen centrumok és gazdasági központok aktivitása is fokozódott. A kedvezı közlekedési kapcsolatokkal és elérhetıséggel nem rendelkezı régiók (az Alföld, azon belül döntıen a Tiszántúl és Észak-Magyarország) nem versenyképesek, így a gazdasági szerkezetük átalakítása is lassabban valósul meg. Az átmenet további sajátossága, hogy a fıváros elszívó hatása a humán erıforrásokban is fokozódott. A vidéken sikeres gazdasági menedzsment igazi karriert az országos vagy éppen nemzetközi piacon is jelen lévı gazdasági szervezeteknél tudnak befutni. Egyre erıteljesebbé vált Budapestre vagy az agglomerációba történı költözése, vagy a napi-heti menedzseringázás, ami szintén hozzájárult a vidéki terek kiürüléséhez. Az átmenetben tehát felerısödik és egyben tartalmában újraszervezıdik Magyarország egyközpontúsága. Az egyedüli innovációs centrum valójában ez közép-európai sajátosságnak is tekinthetı, hiszen ilyen példákkal találkozunk Csehországtól kezdve, Szlovákián át egészen Bulgáriáig Budapest. A fıváros szerepköreinek modernizációja rendkívül gyorsan zajlott és zajlik ma is. Azoknak a regionális központoknak az átalakulása lesz még sikeres, amelyek megközelíthetısége a fıvárosból kedvezı, s egyben nem a hagyományos ipari termeléshez kapcsolódó ágazati szerkezettel rendelkezik. A regionális különbségek az országon belül jelentısek voltak, s azok idıbeli változásában sem lehet számottevı elmozdulást kimutatni (3. táblázat). A vizsgált két idıpontban a regionális különbségek alsó és felsı értéket képviselı területi egységekben eltérések nincsenek, sıt Budapest az elınyét valamelyest még növelte is. Az általános gazdasági pozícióikat a megyék megtartották, hiszen a Budapest és a nyugati határ menti megyék értek el átlagot meghaladó

19 Az átmenet területi jellemzıi táblázat Tényezı A regionális különbségek néhány jellemzı mutatója és változásuk 1994 és 1998 között Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Változás 1998/1994, % GDP mértéke, ezer Ft/lakos* 252 Szabolcs 767 Budapest 304,4 443 Nógrád Budapest 355,5 116,8 Beruházás, ezer Ft/lakos Nógrád Budapest 420, Nógrád Budapest 382,3 91,0 Munkanélküliség, % 5,7 Budapest 21,3 Szabolcs 373,7 3,6 Budapest 17,7 Borsod 491,7 131,6 Export aránya az ipari értékesítésben, % 13,1 Baranya 52,9 Vas 403,8 23,3 Tolna 78,5 Vas 336,9 83,4 Iparban foglalkoztatottak, % 18,8 Budapest 43,4 Fejér 230,9 19,3 Budapest 51 Komárom 264,2 114,5 Szolgáltatásokban foglalkoztatottak, % 42,1 Fejér 76,3 Budapest 181,2 40,9 Vas 80,4 Budapest 196,6 108,5 Üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak, % 2,9 Vas 9,4 Budapest 324,1 1,3 Nógrád 12,5 Budapest 961,5 296,6 Bankfióksőrőség, lakos/bankfiók** Gyır Szabolcs 257, Gyır Pest 375,4 145,7 Gazdasági társaságok, darab/ezer lakos 3,3 Heves 18 Budapest 545,5 6 Vas 33,6 Budapest 560,0 102,7 Egyéni vállalkozások, darab/ezer lakos 46 Nógrád 112,7 Somogy 245,0 31,3 Borsod 54,7 Zala 174,8 71,3 Külföldi tıkebefektetés (külföldi részesedés a jegyzett tıkében), 10,1 Szabolcs 267,7 Budapest 2 650,5 26,6 Tolna 705,8 Budapest 2 653,4 100,1 ezer Ft/lakos Foglalkoztatottak havi bruttó keresete, ezer Ft 26,9 Nógrád 43,1 Budapest 160,2 52,4 Szabolcs 91,7 Budapest 175,0 109,2 A táblázat a következı oldalon folytatódik!

20 20 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban Tényezı Kereskedelmi forgalom, ezer Ft/lakos* SZJA mértéke, ezer Ft/lakos Gépjármősőrőség, db/1000 lakos Telefonsőrőség, db/100 lakos Csatornázottság, bekapcsolt lakások aránya, % Hulladékgyőjtés bekapcsolt lakások aránya, % Kutató-fejlesztı helyeken dolgozók, dolgozók/tízezer lakos*** Tudományos fokozattal rendelkezık Kutatás-fejlesztési kiadások, Ft/lakos Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Változás 1998/1994, % 111,4 Szabolcs 227,7 Gyır 204,4 176 Borsod 541 Budapest 307,4 150,4 13,3 Szabolcs 43,8 Budapest 329,3 29,9 Szabolcs 109,4 Budapest 365,9 111,1 139,1 Jász 267,8 Budapest 192,5 157 Jász 294 Budapest 187,3 97,3 5,6 Szabolcs 27,9 Budapest 498,2 224 Szabolcs 498 Budapest 222,3 44,6 16,3 Pest 89,4 Budapest 548,5 22,3 Bács 90,7 Budapest 406,7 74,2 35,9 Szabolcs 99,8 Budapest 278,0 54 Jász 99,8 Budapest 184,8 66,5 1,1 Komárom 107,7 Csongrád 9 790,9 0,4 Nógrád 120,2 Budapest ,0 306,9 1 Nógrád 17,6 Budapest 1 760,0 0,05 Nógrád 24,6 Budapest ,0 2795,5 63 Nógrád Budapest ,7 14 Nógrád Budapest ,4 771,6 Megjegyzés: * az 1998-as adat helyett az 1997-es adat szerepel; ** 1998-ban a városokban található bankfiókok; *** az 1994-es adat helyett 1995-re vonatkozó adat szerepel. Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 1994, 1995, 1997, 1998.

21 Az átmenet területi jellemzıi 21 bruttó hazai termék (GDP) növekedést, míg a keleti országrészben tovább tart a lemaradás, a területi gazdaságok alacsony jövedelemtermelése (4. ábra). A regionális különbségek 1994 és 1998 között mindezek következtében éppen a gazdasági potenciált képviselı tényezıkben emelkedtek. A területi egységnél a GDP nagyságában, a foglalkoztatási különbségekben (munkanélküliségben), a szolgáltatási szektor térnyerésében (foglalkoztatás és intézmények), valamint az innovációt megtestesítı tényezıkben (kutatás-fejlesztés jellemzıi) folytatódott a határozott elkülönülés. Az infrastrukturális ellátottságot jellemzı néhány tényezı esetében viszont valamelyest csökkentek a regionális különbségek (telefonellátottság, csatornázottság, hulladékelhelyezés). Ezek az utóbbi tényezık jelzik, hogy részben a piaci alapon szervezett szolgáltatások (telefon), részben pedig a kormányzati és helyi kezdeményezések (csatornázás és hulladékelhelyezés támogatása) hatására lassú kohézió kezdıdött meg Magyarországon a területi egységek között. Az önkormányzati rendszer létrejöttének nemcsak a helyi közösségek önmagukra találásában volt döntı jelentısége, hanem abban is, hogy egy új gazdasági szereplıként jelentek meg. Az államszocialista tervgazdaságban Magyarországon közel 1200 helyi (települési) kormányzat mőködött. A demokratikus államrend megteremtésének elsı lépése volt, hogy a korábban összevont települések önállóságot kaptak, megalakíthatták saját helyi kormányzatukat, amelyek száma jelenleg 3200 körül van. Az önkormányzat, mint az államszervezet helyi egységes vagyonnal rendelkezik, rendszeres bevételekre tesz szert, az intézményeit mőködteti, munkahelyet biztosít, hatást gyakorol a lokális-regionális piacra (pl. helyi beszerzések, foglalkoztatás, jövedelem), illetve szerepet vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, annak bizonyos feltételeinek alakításában (pl. helyi adók, kínálatorientált helyi gazdaságfejlesztés). Az átmenetben az önkormányzati szektor még a szerepeit keresi, mivel nem került tisztázásra az állami és helyi (települési) feladatok közötti egyértelmő feladatmegosztás. Az állam éppen szerepének átrendezıdése miatt egyre több funkciót kíván az alsóbb szintre leadni, miközben azokhoz nem, vagy kevésbé rendelt költségvetési forrásokat. Ugyanakkor az önkormányzatok a korábban kialakult állami-közösségi funkcióhoz kapcsolódó intézményrendszert már nem képesek a mérsékelt állami források alapján mőködtetni, így konfliktusokba kerülnek a helyi ellátás átszervezésében a lakossággal. Az átmenet sajátossága tehát, hogy a helyi-területi közösségek önálló gazdasági szereplıkké lépnek elı, azok ebben az idıszakban még funkcióik szervezésével vannak elfoglalva. Megindul a helyi gazdaságfejlesztés (Pálné Kovács Csefkó, 1997) terveinek és akciótereinek kiépülése, s ez által a lokális és regionális piacok fokozatos befolyásolása.

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai

5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 5 téma: Magyarország periferikus régiói

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

millió Ft 10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen

millió Ft 10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított 11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra támogatás összesen Eredmények KIÍRÁS ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM VISZONYA A vizsgált idıszak alatt a Népegészségügyi Programra fordított teljes támogatási összeg és a pályázati kiírások száma is radikális csökkenést mutat.

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Budapest 2010 Készült: Az AKI Gazdaságelemzési és Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2012. február 29-tıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

A magyar regionális politika története 1990-ig

A magyar regionális politika története 1990-ig A magyar regionális politika története 1990-ig 6. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Területi folyamatok az I. világháború után Trianoni Békeszerzıdés Magyar Királyság területének 71,5 %, lakosságának

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek 1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek A 30/1997. (IV. 18.) sz. OGy. határozat szerint a tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségeknek azok a statisztikai kistérségek minősültek,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. október 3. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 214. II. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Főbb folyamatok...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája?

Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája? Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája? Dr.Debreczeni Ferenc Sopron, 2006. november 21. A regionális jelenségek kettıs természete A regionális reform dilemmái Lehetséges régió típusok alternatívák

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ II. INGATLANOK FORGALOMKÉPESSÉGE forgalomképtelen törvény alapján, forgalomképtelen helyi döntés alapján, korlátozottan forgalomképes az 1990. évi LXV. tv. alapján,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu GINOP-2015-1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése - Ügyféltájékoztató - TERVEZET I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a hazai

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól Hatályosság: 2010.07.03 - A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló 2004. évi CV. törvény 207. (6) bekezdésében kapott

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefügg számlaszámok IBAN számlaszámok 2012.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefügg számlaszámok IBAN számlaszámok 2012. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok (IBAN számok)

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter

Részletesebben