SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN. Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN. Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA"

Átírás

1 SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN Rechnitzer János AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Pécs, 2001

2 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola HABILITÁCIÓS ELİADÁSOK 2.

3 SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A REGIONÁLIS GAZDASÁGBAN Rechnitzer János Pécs, 2001

4 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Pécs, Rákóczi út 80. Rechnitzer János Sorozatszerkesztı Buday-Sántha Attila ISSN ISBN A szedés és a tördelés az MTA Regionális Kutatások Központjának a munkája Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Pécs

5 Tartalom 1. Az átmenet területi jellemzıi A szereplık A területi erıforrások A határ menti térségek A telepítési tényezık A területi politika A térszerkezet változása, az átmenet terei Az átmenet sajátosságai Területi dilemmák az átmenet utáni idıszakra Regionális különbségek Budapest helye, szerepe Közép-Európában A határ menti együttmőködés Önkormányzati rendszer és civil szféra Decentralizáció és regionalizáció Környezeti gondolkodás Felkészülés az európai uniós csatlakozásra 72 Irodalom 74 Angol nyelvő összefoglaló 76 A szerzı 78

6 Ábrák 1. ábra: A külföldi mőködı tıke térbeli terjedése (1991, 1998) ábra: A banksőrőség területi jellemzıje (OTP-fiókhálózat nélkül) ábra: Munkanélküliségi ráta (1992, 1999) ábra: A területi GDP alakulása között ábra: A nonprofit jellemzık és a gazdasági potenciál kapcsolatának területi szerkezete ábra: A demográfiai jellemzık és a népességmozgás között ábra: Egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alap (1990, 1998) ábra: Határ menti kistérségek Magyarországon (1996) ábra: A volt KGST-országok határ menti régióinak tipikus kapcsolattartási lehetısége ábra: Eurorégiók és határon átnyúló regionális együttmőködések Magyarország részvételével 2001-ben ábra: Telepítési tényezık a megyékben I. (1997) ábra: Telepítési tényezık a megyékben II. (1997) ábra: A regionális politika intézményrendszere ábra: A terület- és a gazdaságfejlesztés, valamint a területi GDP kapcsolata ábra: A térszerkezet és változása (1991, 1995) 60 Táblázatok 1. táblázat: A területi gazdaság és annak alakítására ható tényezık a különféle gazdasági rendszerekben táblázat: A gazdasági szervezetek számának alakulása 1988 és 1997 között táblázat: A regionális különbségek néhány jellemzı mutatója és változásuk 1994 és 1998 között táblázat: A megyei jövedelempozíciók változása a kilencvenes évek elsı felében táblázat: A határtérségek súlya az országon belül, táblázat: A határrégiók néhány gazdasági jellemzıje, táblázat: A határrégiók gazdaságának teljesítménye (árbevétel és export árbevétel) táblázat: A területfejlesztési támogatások nagysága a GDP-hez viszonyítva 54

7 Éppen tíz esztendeje kezdıdtek meg a magyar gazdaság és társadalom átalakulási folyamatai, s ebben minden rendszeralkotó elem alapvetı változásokon ment keresztül. Az ország területi szerkezete, térbeli társadalmi-gazdasági folyamatai is követték a mozgásokat, vagy pontosabban határozottan visszatükrözték a szocialista politikai-gazdasági rendszer fokozatos elévülését, s az új szerkezet gyors kialakulását. Területi, települési szinten a hatások látványosak voltak. A válságtérségekben munkahelyek tömegesen szőntek meg, egy-egy ágazat összeomlásával térségek, települések kerültek nehéz helyzetbe, vagy a korábbi természetes kapcsolatok (pl. ingázási irányok, vonzáskörzetek) rendezıdtek át egyik napról a másikra. A modernizáció nehézségeit az emberek, a háztartások, a gazdasági szereplık, de a politikai-társadalmi aktorok is éppen a lakóhelyükön, azaz egy meghatározott településen, térségben élték át. Így az ismeretek, a tapasztalatok mindig egy-egy jól elhatárolható területi egységhez köthetık, ami a változások egyediségét éppen úgy képviseli, mint annak törvényszerőségeit. Ugyanez vonatkozik az átrendezıdésre való reagálásra is. Hiszen nemcsak az egyes szereplıknél, hanem a területi dimenzió alapján is sokféle, egymástól eltérı magatartások voltak megfigyelhetık az átmenet kedvezı hatásainak erısítésére, vagy éppen a kedvezıtlenek mérséklésére. A habilitációs elıadás alapját képezı tanulmányban felvázoljuk a magyarországi gazdasági és társadalmi átmenet területi jellemzıit, s egyben a magyar térszerkezet átrendezıdési irányait. Megkíséreljük összefoglalni a nagy és mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulás jellemzıit, azok hatását a területi szerkezetet alakító tényezıkre, így a területfejlesztés szereplıire, a területi erıforrásokra és mindezek alakítását kormányzati szinten megjelenítı regionális politikára. Célunk rávilágítani azokra az összefüggésekre, amelyek ugyan magyar sajátosságokként jelennek meg, de jellemzik a kelet-közép-európai országok rendszerváltozásait, s azok regionális folyamatait (10 Jahre Transformationsprozesse in der Mitte Europas 2000).

8 1. Az átmenet területi jellemzıi Mielıtt megkezdjük a területi folyamatok elemzését az átmenetben, ennek a közkedvelt fogalomnak a meghatározását végezzük el. Értelmezésünk szerint az államszocialista tervgazdaság lebontása és a piacgazdaság teljes kiépülése közötti idıszak tekinthetı átmeneti gazdaságnak és társadalomnak. Ez a társadalom- és gazdaságtörténeti korszak akkor zárul le, amikor az alábbi feltételek együttesen teljesülnek, illetve többségbe kerülnek: az állami tulajdon leépülése, a magántulajdon dinamikus terjedése részben az állami tulajdon privatizációja révén, részben a külföldi és a hazai magántıke megtelepedésével és azok gyors térbeli terjedésével; a piacgazdaság intézményeinek kiépülése, mindazon törvények és szervezetek megjelenése és valós mőködésének megkezdése, amik a vállalkozások szabadságát, illetve a tulajdon védelmét garantálják, ezek elérhetısége a tér minden pontján, egyben minden szereplı számára; a korábbi gazdasági szerkezet leépülése, vagy összeroppanása után egy új gazdasági struktúra kialakulása, amiben modern tudásigényes ipari ágazatok mellett a szolgáltatások dinamikus terjedése a jellemzı, miközben a mezıgazdasági foglalkoztatottak száma látványosan csökken, majd stabilizálódik; a gazdaság és a társadalom területi szerkezetében megindult átrendezıdések stabilizálódnak, azaz a felerısödött területi különbségek mérséklése szervezetten és tudatosan (területi politika által) megkezdıdik az országon belüli területi kohézió erısítése érdekében; határozottan kitapinthatók a társadalmi különbségek: az egyes csoportok, rétegek között jellemzıvé válnak jövedelmi differenciák, s ezek térbeli, településen belüli elkülönülése is felismerhetı; új, több pólusú (gazdasági, politikai, helyi-területi, szellemi) hatalmi elit alakult ki; a társadalmi-közösségi önszervezıdések (nonprofit szervezetek) tömegessé válnak, azok hatása, befolyása lassan kimutatható. Az átmenet idıszakában a területi hatások felerısödnek. A korábbi gazdasági és politikai rendszertıl eltérıen a térbeli tényezık nemcsak más megvilágításba kerülnek, hanem egyben új, eddig nem ismert jelenségeket is felszínre hoznak (Rechnitzer, 1993; Enyedi, 1994, 1996). Az átmenet jellemzıit a térszerkezetben úgy vizsgáljuk, hogy fontosabb tényezıit összehasonlítjuk a különféle gazdasági-

9 Az átmenet területi jellemzıi 9 társadalmi rendszerekben. Az így felvillantott eltérésekkel és azonosságokkal közelebb kerülünk az átmenet területi sajátosságainak megértéséhez. Az 1. táblázatban a területi folyamatok szereplıit, a domináns erıforrásokat és a területi politika alkotóit győjtöttük össze. Mindezen jellemzı ismérveket megadtuk az államszocialista tervgazdaságra, a modern és a posztmodern piacgazdaságokra, s az összehasonlító elemzés alapján tettünk kísérletet az átmenet sajátosságainak bemutatására. Elemzéseink során az államszocialista tervgazdaság alatt az állami (közösségi) tulajdon meghatározó súlyát értjük, a gazdaság és a társadalom központi irányítását, állami szinten a feladatok tömeges meglétét, míg a helyi-területi szinten csupán azok végrehajtását. A modern piacgazdaság alatt a keynesi és neokeynesi gazdaságpolitika alkalmazását, a jóléti állam intézményeinek kiépülését és mőködését, a területi különbségek mérséklését, a leszakadó térségekben a felzárkózás feltételeinek (infrastruktúra, ipartelepítés) megteremtését. A posztmodern piacgazdaságnak azt tekintjük, ahol fokozatosan leépülnek a jóléti állam intézményei, az integrációs folyamatok felerısödnek, határozott a decentralizáció, s ennek megfelelıen a terület, mint új fejlesztési erıforrás jelenik meg A szereplık A korábbi egypont gazdaságot felváltotta a térgazdaság. Az árak, a bérek, a termelés költségeinek alakulását az egyetlen gazdaságirányító és szervezı központ határozta meg az államszocialista rendszerben, a piaci hatások csak közvetetten, utólag, nem egységesen érvényesültek. A területi különbségek lényegében a termelési feltételekben a megélhetéssel, a munkahelyekkel, az életkörülményekkel ellentétben nem voltak látványosak, így a térbeli hatások a gazdaság mőködésében jelentéktelen tényezıvé váltak. A piacgazdaság viszont már térgazdaság. Hiszen a tér más és más pontjain különbözı költségek és árak alakulnak ki, a termelési tényezık ezen eltérı költségterek között mozognak, ami magával hozza egyes térségek leértékelıdését, míg mások gazdasági tereinek aktivizálódását. A piacgazdaság együtt járt az új területi szereplık megjelenésével és a korábbiak funkcióinak átrendezıdésével. Az állam szerepe megváltozik. Az államszocialista tervgazdaságban a politika centrum a döntések egyedüli színhelye, a területi gazdaság folyamatait csupán az állami döntések alakítják. Addig a piacgazdaság megjelenésével az állam fokozatosan kivonul a gazdasági akciókból, s ennek megfelelıen közvetlen hatása a területi gazdaságra csökken. Az átmenet területi folyamataiban éppen a gazdasági szerkezet robbanásszerő átalakulása miatt a romok eltakarítása válik az állam egyik legfontosabb feladatává. Az állam tehát határozottan jelen van

10 10 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 1. táblázat A területi gazdaság és annak alakítására ható tényezık a különféle gazdasági rendszerekben Megnevezés Állam Gazdasági szervezetek Helyi közösség Nonprofit szervezetek Háztartások Térbeli helyzet Telepítési tényezık Komplex telephelykínálat Helyiregionális piac Célok Államszocialista tervgazdaság Irányító és döntési centrum, ágazatfejlesztés a prioritás Mérsékelt számú, centrumból irányított Nincs szerep, csupán közvetítés Nem mőködnek Az egysíkú kínálat fogyasztója Nem jelentıs, az ipartelepítésnél vették figyelembe Természeti tényezık, a munkaerı tömege Nem jellemzı, területi sajátosság nincs Nem egyértelmő, kiegyenlítés, elvek felülrıl Az átmenet gazdasága SZEREPLİK Kivonuló állam, szerepkeresés, kísérletek a területi válságok kezelésére Vállalkozások, külföldi tıke, privatizáció, vegyes tulajdon Gazdasági funkciók, közvetítés, szerepkeresés Funkciókeresés, elismertség és támogatás hiánya Gyenge gazdasági erı, nem területalakító ERİFORRÁSOK Felértékelıdik, centrumok megközelítése, a határ menti helyzet új megközelítést jelent Munkaerı tömege, képzettség, infrastruktúra Formálódó piacok, minimális belsı kapcsolatok TERÜLETI POLITIKA Területi különbségek, válságkezelés, infrastruktúrafejlesztés Modern piacgazdaság Célirányos akciók a területi különbségek mérséklésére Közép- és nagyvállalatok Jelentıs mozgástér, feladatátvállalás Állami szerepek átvállalása, részvétel a döntésben Felismert gazdasági szereplı Centrumok és perifériák elkülönülése Agglomeratív tényezık, kooperációk Felzárkózás, egyértelmő elvek, de még többségében felülrıl Posztmodern piacgazdaság Közösségi (EU) akciók támogatása, országon belüli kohézió erısítése Kis- és középvállalkozások, multik, klaszterek Helyi gazdaságfejlesztés Részvétel bıvül, partnerség Terület- és környezetformáló Felzárkózás, esélybiztosítás Gazdasági miliı Szinergia, endogén fejlesztés Elvek alulról, endogén fejlesztés, kohézió A táblázat a következı oldalon folytatódik!

11 Az átmenet területi jellemzıi 11 Megnevezés Államszocialista tervgazdaság Az átmenet gazdasága TERÜLETI POLITIKA Intézmények Centralizált Eszköz és kompetencia nélküli decentralizáció Eszközök Területi tervezés El- és leosztás elvei nem követhetık Ideológia megjelenítése Forrás: Rechnitzer, Szabályok képlékenyek, nem egyértelmőek, források átfedése Modern piacgazdaság Decentralizáció Átlátható és célirányos, országos szint Nemzeti program hiánya, nem megfoghatók az érintettek Társadalmi-gazdasági fejlesztés, nemzeti tervek és programok Posztmodern piacgazdaság Szubszidiaritás elve Partnerkapcsolatok alakítása, közösségi szint Nemzetközi trendek, helyi alkalmazkodás, széles körő részvétel az átmenet térgazdaságában. Szerepe még nem a célirányos beavatkozás, azaz a gazdaság területi mőködési feltételeinek (pl. közlekedési infrastruktúra kiépítése, telephelyi kínálat, közbeszerzések, helyi támogatások és kedvezmények) tudatos alakítása mint a modern piacgazdaságokban, s ezzel a területi különbségek mérséklése, hanem a válságok kezelése, azok utólagos hatásainak csökkentése. Az átmenet idıszakában Magyarországon a korábbi néhány ezer gazdasági szervezet helyett több százezer új gazdasági egység jött létre, viszonylag gyorsan (2. táblázat). Ezek egyrészt széttörték a helyi-térségi monopóliumokat, másrészt alakítói lettek a lokális-regionális piacoknak. Továbbá új és új érdekek tömege bukkant fel, s azok érvényesítésének és kezelésének dimenziói bıvültek, többek között a lokális szinttel (pl. helyi adók, telephelyek létesítése, munkaerı-szükséglet). A külföldi mőködı tıke területi terjedésével látványosan jellemezhetjük a magyar térszerkezet sajátosságait (1. ábra). Az 1991-es bázison vizsgálva, az egy lakosra jutó külfölditıke-állománnyal szemléltethetjük a külföldi befektetések ugrásszerő növekedését és terjedésének a területi egységek esetünkben a megyék szerinti határozott differenciálódását. A legkedvezıbb befektetési hely a fıváros. A vidéki átlagot, de annak legmagasabb szintjét többszörösen meghaladja az egy fıre jutó külfölditıke-állomány növekedése ra. A következı, 1 Amíg Budapest esetében 18,4-szeres a növekedés között, addig a következı legjobb helyzetben lévı Gyır-Moson-Sopron megyében csupán 8-szorosra emelkedett az egy fıre jutó mőködıtıke-állomány.

12 12 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 2. táblázat A gazdasági szervezetek számának alakulása 1988 és 1997 között Megnevezés Gazdasági egységek, db Vállalkozásaktivitás ( lakosra jutó szervezetek száma) Növekedés mértéke %-ban /1988 Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom Veszprém Nyugat-Dunántúl Gyır Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú Jász Szabolcs Dél-Alföld Bács Békés Csongrád Ország összesen Megjegyzés: 1988-ban az ipari és mezıgazdasági vállalatok és szövetkezetek, valamint a boltok száma. Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 1988, 1997.

13 1.ábra A külföldi mőködı tıke térbeli terjedése (1991,1998) Forrás: Területi statisztikai évkönyv alapján saját számítás. 1000%- 750%-999% Egy lakosra jutó érték (ezer Ft/fı) országos átlaga 1991-ben=100% 250%-499% 100%-249% 500%-749% -99% Az átmenet területi jellemzıi 13

14 14 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban egyértelmően elhatárolható külföldi befektetési övezet a Nyugat-Dunántúl térsége (Vas, Gyır-Moson-Sopron megye), az M1-es autópálya környéke, ennek következtében Budapest nyugati agglomerációs térsége és Fejér megye, azon belül is Székesfehérvár. Ezekben a térségekben az elemzett idıszak végére a tıkeállomány koncentrációja növekedett. Az okok az alábbiak: a kedvezı közlekedési kapcsolatok, elsısorban autópályán történı megközelítés, a centrumok gyors elérhetısége, az ipari termelési tapasztalatokra épülı magas munkakultúra, a korábban is meglévı, sokirányú nemzetközi termelési-értékesítési kapcsolatok, a kedvezıbb infrastrukturális felszereltség (telefonellátottság, közlekedési kapcsolatok, közmővek) és a kellemes városi miliı, magas helyi támogatottság, az alkalmazkodási stratégiák kialakítása és célirányos mőködtetése (pl. a területek elıkészítettsége, a zöldmezıs beruházások favorizálása, ipari parkok létesítése, helyi adópolitika). A külföldi tıke területi koncentrációja egyben funkciók szerinti tagoltságot is jelent. Budapest mint fıváros döntıen a tercier tevékenységeket tömöríti (pénzügyi szolgáltatások), illetve azokat a gazdasági szerepköröket, amelyek az országos számtalan esetben a közép-európai léptékő piacok irányítását végzik (vállalati központok, irányító centrumok), továbbá az információkhoz, a gazdaság új szektorainak szervezéséhez, befolyásolásához (üzleti, gazdasági szolgáltatások) tartoznak. A vidéken belül, a fıvárost övezı többségében a nyugati agglomerációs térségekben (lényegében Pest megye) a kereskedelmi (bevásárlóközpontok), a raktározási, a logisztikai funkciókhoz rendelhetı tevékenységek tömörülnek. Míg az Északnyugat-Dunántúlon (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Fejér, az utóbbi idıben Komárom-Esztergom) az ipari tömegtermelésre szakosodott egységek telepedtek meg (Diczházi, 1997). Természetesen az ország többi térségében is jelen van a külföldi tıke. Külföldi érdekeltségek találhatók például Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Baranya megyében, ezek az egységek egy-egy hazai ágazat termelését ugyan jelentısen befolyásolják, de azok önmagukban vagy a meglévı néhány egység révén nem képesek elérni az elıbb ismertetett koncentrációt. 2 A külföldi tıke mellett új tényezı a szolgáltató szektor robbanásszerő elıretörése. Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemelnek a pénzügyi szolgáltatások, hiszen a pénzügyi világ a gazdaság érrendszerét képviseli, egyben a megtelepedése jelzi, hogy egy-egy centrum vagy térség milyen megítélést kap, azaz a gazdasági 2 Ellenpéldaként említsük meg Tolna megyét, ahol nem érte el 1995-ben az egy fıre jutó külföldi tıke nagysága az 1991-es országos átlagot (95%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében viszont annak csak a felét közelítette meg (58%).

15 Az átmenet területi jellemzıi 15 bázisa milyen új igényeket jelenít meg. A területi szerkezet változását jól illusztrálja, hogy 1995 és 1997 között a bankfiókok koncentrációs folyamata megindult, ami egyben területi átrendezıdéssel is együtt járt (2. ábra). A Tisza vonalától keletre lévı térségekben kedvezıtlenebb a bankellátottság. Ellenben a nyugati régiókban a banksőrőség emelkedik, így az üzleti-pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés e régiókban lényegesen jobb, ami aztán visszahat a gazdasági fejlıdésre, annak megújításának erısítésére. (Példa erre Fejér megye, ahová rövid három év alatt kilenc bankfiók települt, döntıen Székesfehérvárra, jelezve a város gazdaságának pozitív megítélését.) A munkaerı-állomány nagyságában és területi szerkezetében is alapvetı változásokat regisztrálhatunk az átmenet idıszakában. Míg 1989-ben 4247 ezer fı foglalkoztatott volt az országban, addig 1998-ra számuk 2367 ezer fıre esett. A munkanélküliségi ráta az átmenet elsı éveiben (3. ábra) azokban a térségekben emelkedett látványosan, ahol a hagyományos nehézipari ágazatok (kohászat, bányászat) voltak a meghatározóak; a privatizációs folyamatok nem, vagy kimondottan késve indultak meg (Rechnitzer, 1999); a telephelyi ipar volt többségben, mivel a kelet-európai piacok radikális elvesztése súlyosan érintette az egy település egy vállalat jellegő centrumokat és vonzáskörzetüket; tömeges volt az ingázók kibocsátása, mivel a fıvárosban és a nagyobb gazdasági centrumokban a szerkezetváltás következtében az elbocsátások elsıként a kevésbé szakképzett, ingázó dolgozókat érintették; a mezıgazdaságban és részben az élelmiszeriparban történı foglalkoztatás volt a jellemzı, mivel a mezıgazdaság tulajdonosi szerkezete átalakult, illetve a kereslet változása következtében a termelés jelentısen visszaesett. Az átmenet elsı idıszakában kialakult területi foglalkoztatási szerkezet csak fokozatosan alakult át. Budapesten és az ország nyugati térségeiben a munkanélküliek aránya mérsékelt, sıt ezekben a térségekben már bizonyos szakmákban hiánynyal kell számolni, míg az ország déli és keleti, északkeleti térségeiben a foglalkoztatási feszültségek tartósnak tekinthetık. Ezekben a térségekben a felesleges munkaerı többsége szakképzetlen, mérsékelt munkakultúrával rendelkezik, a tömeges foglalkoztatást nyújtó munkahelyek egyelıre nem ezekben a régiókban települnek meg, s a szolgáltató szektor felszívó képessége is alacsony. Megfigyelhetı, hogy a tartós munkanélküliséggel rendelkezı térségekben nagyon lassú az elmozdulás a munkahelyek számának növelésében, hiszen a regionális hátrányok nemcsak a humán erıforrásokban, hanem a területi gazdaság és a társadalom számos tényezıiben együttesen kimutathatók.

16 16 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban 2. ábra A banksőrőség területi jellemzıje (OTP-fiókhálózat nélkül) Vidéki átlag: fı/fiók Budapest: 113 fiók Vidéki átlag: fı/fiók Budapest: 192 fiók Jelmagyarázat: 1 jóval a vidéki átlag felett; 2 a vidéki átlag felett; 3 a vidéki átlag alatt; 4 jóval a vidéki átlag alatt. Megjegyzés: Bankfiókok sőrősége egy fiókra jutó lakosságszám. Forrás: Magyar pénzügyi és tızsdei almanach, , , CD-telefonkönyv.

17 Az átmenet területi jellemzıi ábra Munkanélküliségi ráta (1992, 1999) 1992 Ráta (%-ban) 18,0-22,4 15,0-17,9 11,0-14,9 8,0-10,9 3,7-7, Forrás: Regionális statisztikai évkönyv. Negyedéves megyei statisztikai évkönyv.

18 18 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban Az ország nyugati térségeiben és a fıvárosban koncentrálódik a külföldi és a nemzeti tıke, valamint ezekben a régiókban bıvül dinamikusan a szolgáltató szektor. A népesség mobilitása a mérsékelt lakáspiac miatt még látványosan nem indult meg, így a befektetések fogadási feltételei a fejlett régiókban azonban egyre jobban módosulnak (pl. a telepítési és üzemeltetési költségek növekednek, ugyanakkor a lokális piacok erısödnek, viszont munkaerıhiány jelentkezik). Mindez szükségszerően szélesíti a külföldi és a nemzeti tıke további térbeli terjedését. Ennek alakításában elsıként a gazdaságpolitika (pl. tartós adókedvezmények, letelepedési támogatások) lépett, majd a kilencvenes évek közepére a regionális politika is szerepet kapott (pl. az ipari parkok létrehozásának ösztönzése). A befektetések területi terjedése és az autópálya-hálózat térbeli kiterjedése között szoros kapcsolat mutatható ki a kilencvenes években. Egyértelmően bizonyítható, hogy a fıvárosból, mint a magyar gazdaság irányításának és szervezésének központjából gyorsan és elsısorban az autópályákon elérhetı centrumokban vagy térségekben nıtt a külföldi befektetık aránya (Matolcsy Diczházi, 1998), miközben ezen centrumok és gazdasági központok aktivitása is fokozódott. A kedvezı közlekedési kapcsolatokkal és elérhetıséggel nem rendelkezı régiók (az Alföld, azon belül döntıen a Tiszántúl és Észak-Magyarország) nem versenyképesek, így a gazdasági szerkezetük átalakítása is lassabban valósul meg. Az átmenet további sajátossága, hogy a fıváros elszívó hatása a humán erıforrásokban is fokozódott. A vidéken sikeres gazdasági menedzsment igazi karriert az országos vagy éppen nemzetközi piacon is jelen lévı gazdasági szervezeteknél tudnak befutni. Egyre erıteljesebbé vált Budapestre vagy az agglomerációba történı költözése, vagy a napi-heti menedzseringázás, ami szintén hozzájárult a vidéki terek kiürüléséhez. Az átmenetben tehát felerısödik és egyben tartalmában újraszervezıdik Magyarország egyközpontúsága. Az egyedüli innovációs centrum valójában ez közép-európai sajátosságnak is tekinthetı, hiszen ilyen példákkal találkozunk Csehországtól kezdve, Szlovákián át egészen Bulgáriáig Budapest. A fıváros szerepköreinek modernizációja rendkívül gyorsan zajlott és zajlik ma is. Azoknak a regionális központoknak az átalakulása lesz még sikeres, amelyek megközelíthetısége a fıvárosból kedvezı, s egyben nem a hagyományos ipari termeléshez kapcsolódó ágazati szerkezettel rendelkezik. A regionális különbségek az országon belül jelentısek voltak, s azok idıbeli változásában sem lehet számottevı elmozdulást kimutatni (3. táblázat). A vizsgált két idıpontban a regionális különbségek alsó és felsı értéket képviselı területi egységekben eltérések nincsenek, sıt Budapest az elınyét valamelyest még növelte is. Az általános gazdasági pozícióikat a megyék megtartották, hiszen a Budapest és a nyugati határ menti megyék értek el átlagot meghaladó

19 Az átmenet területi jellemzıi táblázat Tényezı A regionális különbségek néhány jellemzı mutatója és változásuk 1994 és 1998 között Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Változás 1998/1994, % GDP mértéke, ezer Ft/lakos* 252 Szabolcs 767 Budapest 304,4 443 Nógrád Budapest 355,5 116,8 Beruházás, ezer Ft/lakos Nógrád Budapest 420, Nógrád Budapest 382,3 91,0 Munkanélküliség, % 5,7 Budapest 21,3 Szabolcs 373,7 3,6 Budapest 17,7 Borsod 491,7 131,6 Export aránya az ipari értékesítésben, % 13,1 Baranya 52,9 Vas 403,8 23,3 Tolna 78,5 Vas 336,9 83,4 Iparban foglalkoztatottak, % 18,8 Budapest 43,4 Fejér 230,9 19,3 Budapest 51 Komárom 264,2 114,5 Szolgáltatásokban foglalkoztatottak, % 42,1 Fejér 76,3 Budapest 181,2 40,9 Vas 80,4 Budapest 196,6 108,5 Üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak, % 2,9 Vas 9,4 Budapest 324,1 1,3 Nógrád 12,5 Budapest 961,5 296,6 Bankfióksőrőség, lakos/bankfiók** Gyır Szabolcs 257, Gyır Pest 375,4 145,7 Gazdasági társaságok, darab/ezer lakos 3,3 Heves 18 Budapest 545,5 6 Vas 33,6 Budapest 560,0 102,7 Egyéni vállalkozások, darab/ezer lakos 46 Nógrád 112,7 Somogy 245,0 31,3 Borsod 54,7 Zala 174,8 71,3 Külföldi tıkebefektetés (külföldi részesedés a jegyzett tıkében), 10,1 Szabolcs 267,7 Budapest 2 650,5 26,6 Tolna 705,8 Budapest 2 653,4 100,1 ezer Ft/lakos Foglalkoztatottak havi bruttó keresete, ezer Ft 26,9 Nógrád 43,1 Budapest 160,2 52,4 Szabolcs 91,7 Budapest 175,0 109,2 A táblázat a következı oldalon folytatódik!

20 20 Szerkezeti változások a regionális gazdaságban Tényezı Kereskedelmi forgalom, ezer Ft/lakos* SZJA mértéke, ezer Ft/lakos Gépjármősőrőség, db/1000 lakos Telefonsőrőség, db/100 lakos Csatornázottság, bekapcsolt lakások aránya, % Hulladékgyőjtés bekapcsolt lakások aránya, % Kutató-fejlesztı helyeken dolgozók, dolgozók/tízezer lakos*** Tudományos fokozattal rendelkezık Kutatás-fejlesztési kiadások, Ft/lakos Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Minimum Területi egység Maximum Területi egység Regionális különbség, % Változás 1998/1994, % 111,4 Szabolcs 227,7 Gyır 204,4 176 Borsod 541 Budapest 307,4 150,4 13,3 Szabolcs 43,8 Budapest 329,3 29,9 Szabolcs 109,4 Budapest 365,9 111,1 139,1 Jász 267,8 Budapest 192,5 157 Jász 294 Budapest 187,3 97,3 5,6 Szabolcs 27,9 Budapest 498,2 224 Szabolcs 498 Budapest 222,3 44,6 16,3 Pest 89,4 Budapest 548,5 22,3 Bács 90,7 Budapest 406,7 74,2 35,9 Szabolcs 99,8 Budapest 278,0 54 Jász 99,8 Budapest 184,8 66,5 1,1 Komárom 107,7 Csongrád 9 790,9 0,4 Nógrád 120,2 Budapest ,0 306,9 1 Nógrád 17,6 Budapest 1 760,0 0,05 Nógrád 24,6 Budapest ,0 2795,5 63 Nógrád Budapest ,7 14 Nógrád Budapest ,4 771,6 Megjegyzés: * az 1998-as adat helyett az 1997-es adat szerepel; ** 1998-ban a városokban található bankfiókok; *** az 1994-es adat helyett 1995-re vonatkozó adat szerepel. Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 1994, 1995, 1997, 1998.

21 Az átmenet területi jellemzıi 21 bruttó hazai termék (GDP) növekedést, míg a keleti országrészben tovább tart a lemaradás, a területi gazdaságok alacsony jövedelemtermelése (4. ábra). A regionális különbségek 1994 és 1998 között mindezek következtében éppen a gazdasági potenciált képviselı tényezıkben emelkedtek. A területi egységnél a GDP nagyságában, a foglalkoztatási különbségekben (munkanélküliségben), a szolgáltatási szektor térnyerésében (foglalkoztatás és intézmények), valamint az innovációt megtestesítı tényezıkben (kutatás-fejlesztés jellemzıi) folytatódott a határozott elkülönülés. Az infrastrukturális ellátottságot jellemzı néhány tényezı esetében viszont valamelyest csökkentek a regionális különbségek (telefonellátottság, csatornázottság, hulladékelhelyezés). Ezek az utóbbi tényezık jelzik, hogy részben a piaci alapon szervezett szolgáltatások (telefon), részben pedig a kormányzati és helyi kezdeményezések (csatornázás és hulladékelhelyezés támogatása) hatására lassú kohézió kezdıdött meg Magyarországon a területi egységek között. Az önkormányzati rendszer létrejöttének nemcsak a helyi közösségek önmagukra találásában volt döntı jelentısége, hanem abban is, hogy egy új gazdasági szereplıként jelentek meg. Az államszocialista tervgazdaságban Magyarországon közel 1200 helyi (települési) kormányzat mőködött. A demokratikus államrend megteremtésének elsı lépése volt, hogy a korábban összevont települések önállóságot kaptak, megalakíthatták saját helyi kormányzatukat, amelyek száma jelenleg 3200 körül van. Az önkormányzat, mint az államszervezet helyi egységes vagyonnal rendelkezik, rendszeres bevételekre tesz szert, az intézményeit mőködteti, munkahelyet biztosít, hatást gyakorol a lokális-regionális piacra (pl. helyi beszerzések, foglalkoztatás, jövedelem), illetve szerepet vállal a helyi gazdaságfejlesztésben, annak bizonyos feltételeinek alakításában (pl. helyi adók, kínálatorientált helyi gazdaságfejlesztés). Az átmenetben az önkormányzati szektor még a szerepeit keresi, mivel nem került tisztázásra az állami és helyi (települési) feladatok közötti egyértelmő feladatmegosztás. Az állam éppen szerepének átrendezıdése miatt egyre több funkciót kíván az alsóbb szintre leadni, miközben azokhoz nem, vagy kevésbé rendelt költségvetési forrásokat. Ugyanakkor az önkormányzatok a korábban kialakult állami-közösségi funkcióhoz kapcsolódó intézményrendszert már nem képesek a mérsékelt állami források alapján mőködtetni, így konfliktusokba kerülnek a helyi ellátás átszervezésében a lakossággal. Az átmenet sajátossága tehát, hogy a helyi-területi közösségek önálló gazdasági szereplıkké lépnek elı, azok ebben az idıszakban még funkcióik szervezésével vannak elfoglalva. Megindul a helyi gazdaságfejlesztés (Pálné Kovács Csefkó, 1997) terveinek és akciótereinek kiépülése, s ez által a lokális és regionális piacok fokozatos befolyásolása.

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében Szabó Sándor PhD. hallgató Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei tudományos konferencia

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C 1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jan. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS MÁRCIUS 11-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS MÁRCIUS 11-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. MÁRCIUS 11-I ÜLÉS 6. sz. napirendi pont Tájékoztató a Postapartner program eddigi szakaszairól, valamint annak regionális folytatásáról Elıadó: Dr. Brebán

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

Területfejlesztés Magyarországon Regionális politika 7. elıadás Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár

Területfejlesztés Magyarországon Regionális politika 7. elıadás Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Területfejlesztés Magyarországon 1990-2004 Regionális politika 7. elıadás egyetemi tanár A területi folyamatokra ható tényezık az átmenetben egypont gazdaság helyett térgazdaság; árak, bérek, termelés

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben