KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT

Átírás

1 Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT április 15. 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Indíttatás Előzmények Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiák A program szervezeti keretei Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Gyerekesély Iroda Kistérségi Gyerekesély Bizottság Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Lehatárolás és fogalomértelmezés Stratégiai terület lehatárolása Fogalomértelmezés HELYZETELEMZÉS Megközelítés Stratégiai keretrendszer és környezet Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II Helyi Stratégiák Stratégiai terület bemutatása Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Stratégiai területre ható hazai folyamatok A Szatmári Kistérség elemzése Területre ható horizontális elvek Esélyegyenlőség Fenntartható fejlődés Következtetések SWOT Analízis JÖVŐKÉP PRIORITÁSOK CÉLKITŰZÉSEK Stratégiai célkitűzések

3 6.2. Horizontális elvek ESZKÖZÖK Munkahelyteremtés Szociális gazdaság kialakítása és fejlesztése a Kistérségben Önszerveződésre képessé tétel közösségfejlesztés módszerével Helyi vállalkozásokkal és nagyvállalatokal kapcsolatfelvétel és kölcsönös tájékoztatás kialakítása Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése Álláskeresők képzése Álláskeresők alapkészségeinek és kulcs-kompetenciáinak növelése Piacorientált szakképesítés megszerzése fiatal felnőttkorban Korai fejlesztés bővítése Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása Étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyermek részére Szabadidős programok szervezése a Kistérség gyermekei részére Életvezetési tanácsadás szülők részére Lakókörnyezet minőségének és biztonságának fejlesztése FENNTARTHATÓSÁG A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II Helyi Stratégiák MELLÉKLETEK FORRÁSJEGYZÉK

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Indíttatás A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű programjának keretében megvalósítandó tevékenységek közül az egyik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozása februárjában elfogadott Stratégia 10 évre szólóan került kidolgozásra, úgynevezett tiszta lapos tervezés során, azaz nem egy korábbi stratégiai dokumentum helyzetelemzésének felülvizsgálata, hanem egy új konstrukció született a Kistérségben élő gyermekek felzárkózási esélyeinek növelésére. A stratégia-alkotás során gyűjtött adatok, felmérések, elemzések és a meghatározott jövőkép alapján készültek el azok a döntési alternatívák, amelyek biztosíthatják a célállapot elérését. Jelen dokumentum a Stratégia első felülvizsgálata, amely az első év eredményeit elemezve, a Stratégia kidolgozásának támogatására létrejött Szakmai team tagjainak akik képviselik a Kistérség gyermekeivel foglalkozó szakembereket szakterületenként bevonásával készült. Az azóta 2014 tavaszán megvalósult Szükségletfelmérést beépítettük és nyomonkövettük a Kistérség helyzetének változásait, frissítettük az adatokat és a problémákat, valamint a szervezeti és szabályozási keretrendszer módosulásait. Vizsgáltuk, hogy keletkezett-e a körülményekben olyan jellegű változás, amely befolyásolja vagy akadályozza valamelyik elem megvalósulását és a szükséges módosítási javaslatokat megtettük, hogy a meghatározott tevékenységek a változásokat követve valóban hozzájáruljanak a célok eléréséhez a megfelelő időstruktúrában. A felülvizsgálat megvalósulásáért a projektmenedzser felelős, az elfogadására a Kistérségi Gyerekesély Bizottság jogosult. Javasoljuk, hogy az elfogadást követő Szatmári Kistérségi Társulás Tanácsának ülésén napirendi pontként szerepeljen a felülvizsgálat ismertetése és minden tagönkormányzata határozatban fogadja el a felülvizsgálati dokumentumokat. 4

5 1.2. Előzmények Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés május 31-én fogadta el a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozatot. A 25 évre szóló generációs Nemzeti Stratégia célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és javítsa a gyermekek esélyeit. Mindezt három átfogó cél mentén kívánja elérni: Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiák november 30-án fogadta el a Kormány a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága által beterjesztett a Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) alcímet viselő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Majd a 2014 szeptemberében jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága álatl készített Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan Rászorulók Szegény Családban Élő Gyermekek Romák ( ) című, frissített változata. 1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról,

6 Az egységes, komplex feladatellátás érdekében a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot, mivel a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési tervét a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervébe foglalta. Továbbá a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyesítette a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2 és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terve 3 megközelítését és céljait. Célkitűzése, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületeket gyermekszegénység, romaügy, hátrányos helyzetű térségek érintő stratégiákat és előmozdítsa az ágazatok közötti hatékonyabb együttműködést. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 3 célkitűzése bővült egy negyedikkel a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II-ben külön kiemelve a roma nők helyzetének javítását. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek CÉLOK Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek javuljon a roma nők helyzete 2 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, /2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről 6

7 A célok eléréséhez vezető horizontálisan érvényesítendő célkitűzések szempontjából lényegi módosítás nem történt a Stratégia frissítése során, csak megfogalmazásában változott két elem. Horizontálisan érvényesítendő célkitűzések Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A gyermekek szegénységének csökkentése. A szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése. A roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése. Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A gyermekek szegénységének csökkentése. A szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése. A roma nők többszörös hátrányainak csökkentése. A hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi, lakhatási hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keretmegállapodás a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. 4 4 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 7

8 1.3. A program szervezeti keretei Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás A TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű program döntéshozója a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa Kistérségi Gyerekesély Iroda A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű programjának megvalósítását a Kistérségi Gyerekesély Iroda koordinálja és látja el a szakmai felügyeletét. Az Iroda a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás önállóan működő költségvetési szerveként jött létre, beszámolási kötelezettséggel tartozik a Kistérségi Társulás Tanácsa, valamint a Gyerekesély Bizottság felé. Az Iroda vezetője a projektmenedzser, a projektmenedzsment további tagjai a pénzügyi vezető, pénzügyi asszisztens és a projekt asszisztens. A szakmai menedzsment koordinátora a szakmai vezető, 2015 március 1-től a szakmai vezető asszisztense. További tagjai az 5 fő szakterületi koordinátor, valamint 2015 március 1-től 3 főre csökkent a szakterületi koordinátor asszisztensek száma. Ebben a formában a május 31-ig működik az Iroda, ezt követően a 3 éves fenntartási időszakban 1 fő látja el a feladatokat beépülve a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetébe Kistérségi Gyerekesély Bizottság A Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai között és hatáskörében szerepel, hogy figyelemmel kíséri a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészülését és megvalósulását, valamint jóváhagyja a Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Cselekvési tervet és Forrástérképet. Többek között célja, hogy készítse elő, irányítsa és részt vegyen a dokumentumok kidolgozásában. A Bizottság nem a projekt irányítója vagy döntéshozója, hanem a program stratégiai szereplője, tehát kezdeményezhet, javaslatot tehet és csak együttműködéseken keresztül érvényesítheti akaratát. 8

9 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Az Országgyűlés a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozatában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak bevonásával. Amelyet a Kormány a 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozattal létre is hozott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság néven. 5 A Bizottság vélemények és ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Nemzeti Stratégia megvalósításában, továbbá végrehajtását tervszerűen, rendszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszti, figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) átalakította a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét. 6 A Bizottság feladata továbbra is a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, kiegészülve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követésével mivel a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel

10 1.4. Lehatárolás és fogalomértelmezés Stratégiai terület lehatárolása A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területét érinti a korábbi 26 településből Kántorjánosi 2014 áprilisában és Szamosszeg 2014 decemberében kilépett így az alábbi 24 települést jelenti: 1 Fábiánháza 2 Fülpösdaróc 3 Géberjén 4 Győrtelek 5 Hodász 6 Jármi 7 Kocsord 8 Mátészalka 9 Mérk 10 Nagydobos 11 Nagyecsed 12 Nyírcsaholy 13 Nyírkáta 14 Nyírmeggyes 15 Nyírparasznya 16 Ópályi 17 Ököritófülpös 18 Őr 19 Papos 20 Rápolt 21 Szamoskér 22 Tiborszállás 23 Vaja 24 Vállaj A Stratégia minden gyermekre kiterjed, aki a felsorolt településeken él, azonban azokra a gyermekekre fókuszál, akiknek fejlődését és társadalmi felzárkózását korlátozzák a térségben tapasztalható problémák. A gyermekek helyzetét nem lehet külön kezelni családjaik helyzetétől, hiszen a család jelenti számukra a közvetlen és legbefolyásolóbb környezetet. Így a Stratégia kiterjed a gyermekes családok felnőtt tagjaira is. 10

11 Fogalomértelmezés álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik; akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 7 felzárkózás: az érintett személyek és csoportok iskolázottsági szintjének, mentális képességeinek, munkakultúrájának megerősítése, az önellátásra és önálló képviseletre való képesség kialakítása érdekében nyújtott támogatás, a szocializációs deficitek leküzdése, illetve az erre irányuló fejlesztési és támogatási politika és annak eszközrendszere 8 gyermek: a Nemzeti Gyerekesély Stratégia dokumentumai szerint minden a 18 év alatti eltartott gyermek horizontális elv: a stratégia elkészítése során érvényesülő, átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró és minden elemére hatást gyakorló elv kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 9 mélyszegénység: a szélsőségesen rossz helyzetek, a kirekesztettség legkirívóbb formája (foglalkoztatott nélküli háztartások, komfort nélküli lakások, szegregátumban élők) munkanélküli: az a személy, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom 11

12 szegénység: a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában kiemelt legfontosabb relatív mérőszám az összes gyermek közül azok aránya, akik a fogyasztási egységre számított jövedelem középső értékének 60 százaléka alatt élnek (ekvivalens jövedelem medián értéke) szociális gazdaság:... koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve (EC, 1994) vázolta fel. Lényege a háztartások és egyének által igénybe vehető olyan helyi szolgáltatásoknak a piaccá szervezése, amelyek a magáncégek és az állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak. Jövedelmet generálnak olyan célcsoportoknak, mint a tartós munkanélküliek, elhelyezkedési nehézségekkel küzdők, romák és más átmenetileg, vagy tartósan hátrányos helyzetű csoportok. A foglalkoztatottsági szint növelésével a vásárlóerő növekszik, így gazdasági élénkítés következhet be ereso 11 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Tervezet 12

13 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Megközelítés A 2014 februárjában elfogadott Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozásához az adatgyűjtés során dokumentumok bekérése történt a gyermekek ellátását érintő szervezetektől, illetve interneten elérhető dokumentumokat is elemeztünk. Ezek a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel, foglalkoztatással, oktatással kapcsolatos Kistérségi helyzetelemzések, beszámolók, intézkedési tervek, szolgáltatás koncepciók, illetve a Kistérségben működő releváns intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata vagy ellátott feladatainak, nyújtott szolgáltatásainak összegzése és szervezti ábrája volt. A helyi szakemberek véleményének feltérképezéséhez összeállítottunk egy kérdőívet, személyes interjúkat készítettünk, résztvettünk szakmacsoportonkénti tanácskozáson, workshopokat szerveztünk, valamint több alkalommal megjelentünk a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team ülésén. Az egyeztetések során alkalmunk nyílt a célcsoport problémáival és szükségleteivel is megismerkedni, hiszen a Kistéségben dolgozó szakemberek napi szinten találkoznak a felmerülő nehézségekkel és a megoldásukra támasztott igényekkel. A kérdőívet 27 szakember töltötte ki. A minta felöleli a Kistérség szociális vezető szakembereit, továbbá a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team minden tagját. Ezen felül további szociális szakembereket is megkérdeztünk. 16 fő helyi szakemberrel készítettünk interjút. Az interjúk során a kérdőívben is megtalálható kérdésekre kerestük kibővítve a válaszokat és igyekeztünk megismerkedni a célcsoport és a helyi szakemberek mindennapjaival. Személyes beszélgetés alkalmával lehetőségünk nyílt részletesebben és mélyebben tájékozódni a Kistérség gyermekeit érintő problémákkal, a helyi ellátó rendszer működésével és a helyi vezető szakemberek megoldási javaslataival. 13

14 Ekkor a Mátészalkai Kistérségi Helyzetelemzés 2012 amely a TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült volt a stratégiai dokumentum helyzetelemzésének kiinduló forrása. Az azóta elkészült Mátészalkai kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése című dokumentum szolgált a Stratégia felülvizsgálatának alapjául. Továbbá a program megvalósításában dolgozó helyi szakemberek véleménye is ismét központi szerephez jutott, hogy miként látják az elmúlt év eredményeit, történt-e olyan változás, amely a Stratégia módosítását kívánja és pontosan mely tevékenységek és eszközök területén. 14

15 2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Mint az előzményeknél már említésre került, a Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. A Nemzeti Stratégiában megvalósuló horizontális célok: 1. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése A rossz helyzetű települések, térségek hátrányainak, kirekesztésének csökkentése A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek ( nagy rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) 2. A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése. 15

16 A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit intézmények javuló együttműködése. Az állampolgárok, különösen az érintettek a szegények és a gyerekek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben. A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e- szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére. A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányok: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Amint már az előzményeknél bemutatásra került, a november 30-án elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) frissített változata 2014 szeptemberében jelent meg Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan Rászorulók Szegény Családban Élő Gyermekek Romák ( ) címen. A felzárkózás politika célja, hogy csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, 12 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról,

17 csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek, javuljon a roma nők helyzete. A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak: tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a gyermekek szegénységének csökkentése; a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; a roma nők többszörös hátrányainak csökkentése; a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi, lakhatási hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése; a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. céljai eléréséhez bővítette a beavatkozási területeket a területi egynlőtlenségekkel, így az alábbi területeket határozta meg: Gyermek jól-lét Területi egyenlőtlenségek Oktatás-képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem Helyi Stratégiák A stratégiák kidolgozásánál általános elv, hogy a már korábbban elfogadott terveket szem előtt tartva készítik el az újabb prgramokat, így a vizsgált dokumentumok illeszkednek egymáshoz. 17

18 A stratégia-alkotás során az alábbi releváns helyi stratégiák kerültek elemzésre: A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Helyzetértékelés 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési terv 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010 A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja 2010 A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép szempontjából releváns célkitűzések összegzése: A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahelyet vetít előre, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Jövőképhez vezető célként pedig a diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása, piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása, munkaerő-piaci reintegráció elősegítése, a környezet minőségének javítása, valamint a közfeladatok és közszolgáltatások minőségének fejlesztése nevezi meg. Mindezekhez horizontális elvként kapcsolódik az esélyegyenlőség. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja meghatározza, hogy mind az oktatás, pályaorientáció, munkaerő-piaci tevékenységek; közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok döntéshozatalban való részvételében érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek a felzárkózáshoz. Azaz célként határozza meg az oktatási integrációt, munkaerő-piaci integrációt, lakókörülmények javítását és közösségfejlesztés által a hátrányos helyzetűek integrálását. Az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan született meg a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során azaz piacképes tudással rendelkező munkaerővé váljanak. 18

19 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója három átfogó céljából az egyik a helyi közösség fejlesztése megegyezik az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott hátrányos helyzetűek integrálásához vezető módszerrel. További célként szerepel a szociális szolgáltatások szintjének fenntartása és fejlesztése, amelyet az Átfogó Területfejlesztési Stratégia és Program is tartalmaz. A Stratégia felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy az elmúlt egy év során nem készült olyan újabb térségi szintű stratégia, program vagy koncepció, amely befolyásolná a Kistérségi Gyerekesély Stratégia megvalósítását vagy annnak bármely elemét Stratégiai terület bemutatása Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Az Európai Unió társadalompolitikai céljai közé a 2005-ben került be hangsúlyosan a gyermekszegénység csökkentése, majd ezt követő évtől társadalmi kirekesztettségi jelentéseikben a tagországoknak kiemelten kellett a gyermekszegénység témakörrel foglalkozniuk. 13 A Európai Unió Európa 2020 Stratégia célkitűzései közül az alábbi öt célt az Unió egészének teljesítenie kell. 1. Foglalkoztatás 2. K+F Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek)

20 A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 14 A felsorolt beavatkozási területek közül a foglalkoztatás, oktatás és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen kapcsolódik a Gyerekesély Stratégiához is Stratégiai területre ható hazai folyamatok Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási, oktatási és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen célkitűzéseivel kapcsolatban elfogadott hazai vállalások: a éves korosztály foglalkoztatási rátájának 75 %-ra történő emelése a korai iskola-elhagyók arányának 10%-ra csökkentése a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának fél millióval történő csökkentése Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 20

21 A gyermekes családok szegénységi kockázata a gyermekszámtól erősen függ. Az egy gyermeket nevelő családok szegénysége közel azonos a gyermektelen párokéval, azonban 2 gyermek estén már 70 százalékkal magasabb. A 3 vagy több gyermeket nevelők szegénységi aránya pedig az egy gyerekesekének három és félszerese és ezen családok 60 százaléka egyben a létminimum alatt is él. A rendszeres jövedelem hiány miatt rossz lakáskörülmények között, gyakran létfontosságú szükségletek kielégítése nélkül élnek hazánkban gyermekek. Segítség nélkül a minták átvételével a szegénység generációról generációra öröklődik. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az egész népesség körében az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a rossz lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét. 16 A szegénység kialakulása és fennmaradása egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 17 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 21

22 2.4. A Szatmári Kistérség elemzése A 2014-ben elfogadott Kistréségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzését kibővítettük a 2014 tavaszán felvett A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése-vel. Valamint frissítettük a rendelkezésünkre álló települési és térségi adatokat, mutató számokat, így az aktuális helyzethez igazítva készült el a Stratégia felülvizsgálati dokumentuma. A Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található és az Észak-alföldi régióhoz tartozik. Állandó népessége fő volt 2012-ben. Azonban a népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben amelyet nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is erősen befolyásol. A Kistérség korösszetételét tekintve fiatal, a lakosság 22,2%-a volt 0-18 éves 2011-ben. A Mátészalkai Kistérség 24 településből áll, ebből 3 rendelkezik városi ranggal: Mátészalka, Nagyecsed és Vaja, azonban teljes városi funkciót Mátészalka lát csak el. A 2011-es Népszámlálási adatok szerint az országos 39,7%-hoz képest a Kistérségben csak 30,5%-os volt a foglalkoztatottság és az országos 5,7%-os képest több mint másfélszeres a térség 8,75%-os munkanélkülisége. A gyermekes családok esetében is alacsony a fogalalkozatatottság, ezekben a háztartásokban élő aktív korúak 32,4%-a fogalalkoztatott, leggyakrabban alkalmazottként dolgozó. A számok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mert a nem bejelentetett munkából származó jövedelmet nem szívesen vallják be a megkérdezettek, azonban ezek kalkulálásával is csak alacsony életszínvonalat tudunk feltételezni sok gyermekes családban. Az aktív korúak egy ötöde tanulmányokat folytat, 10%-a gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesül, azonban 14,3%-a munkanélküli és abból 4% ellátásban sem részesül. A Közfoglalkoztatás átszervezése csökkentette a munkanélküliségi rátákat. Míg 2011-ben a Kistréség lakosságának 8,5% volt közfoglalkoztatott, ez a szám 10,2%-ra növekedett 2014-re, azonban településenként jelentősek az eltérések. Komoly problémát jelentett, hogy a kiskorút nevelő háztartások 55,2%-ban nem volt foglalkozatott 2012-ben, a 2014-es Szükségletfelméréskor többek között a közmunka elterjedésének köszönhetően ez a szám 22,6%-ra csökkent, azonban így is a gyermekes családok majdnem negyedét érinti. További fontos mutatószám a gyermekszegénysség tekintetében, hogy a kiskorúakat nevelő háztartások 41%-ban csak egy kereső van. 22

23 A roma gyermekek még nehezebb anyagi helyzetben élnek, az őket nevelő háztartások 50,3%-ban nem volt fogalalkoztatott 2014-ben és ezen felül 33,6%- ban egy kereső van. A kistérségben élő gyerekek megoszlása a háztartásban élő foglalkoztatottak száma szerint Forrás: Mátészalkai kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése (13.o.) Az alacsony fogalalkoztatási mutatók és magas munkanélküliségi arányszámok mögött szükséges megtekintenünk a munkaerőpiaci helyzetet azaz a rendelkezésre álló szabad munakhelyeket és a lakosság elhelyezkedéséhez szükséges kompetenciákat, mint például a megfelelő végzettség. A szabad álláshelyek tekintetében megyei adatok állnak rendelkezésünkre: 2014 áprilisában fő álláskeresőt tartottak nyilván és a rendelkezésre álló álláshelyek száma volt. Ez közel tizenháromszoros emberi erőforrás túlkínálatot jelent. További fontos szempont, hogy a munkanélkülieken belül magasabb (54,6%) azoknak aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos szint (39,7%). Tehát a munkaerő piacon történő elhelyezkedést fokozottan hátráltatja az alacsony iskolai végzettség. A térség felnőtt lakosságának körülbelül egy harmada (32,5%) rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. 23

24 A 2014-ben készült Szükségletfelmérés szerint a térségben alacsony tanulmányi átlag jellemző, gyakori az évismétlés és a rosszabb tanulmányi teljesítmény korellál a szegénységgel. Azonban az anyagi helyzetnél az etnikai hovatartozás mégjobban befolyásolja negatív irányba az iskolai eredményeket. A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása növelte az iskolai lemorzsolódást különösen az amúgyis hátrányos helyzetű fiiatalok körében. A korai iskolaelhagyók aránya a Szatmári Kistérségben a szegénységi küszöb felett élők körében 5%-kal alacsonyabb értéket mutat az országosnál, azonban a küszöb alatt élő fiatal felnőttek több mint egyharmada (37,3%) legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik és nem vesz részt oktatásban - azaz nem tanul magasabb végzettség megszerzése érdekében, ami az országos arány háromszorosa, és ötszöröse a nem szegény fiataloknál tapasztalt aránynak. Általános Iskola 4 település kivételével mindenhol található, mindegyik 1-8 évfolyamot működtet és az iskolák központosítását követően áttanításokkal mindenhol szaktanár oktatja a szaktantárgyakat. Középfokú oktatás tekintetében 4 intézmény közül választhatnak a diákok a Kistérségben. Báthori István Református Gimnázium és Kollégium található Nagyecseden, valamint Esze Tamás Gimnázium, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, illetve Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mátészalkán. A szakképzés biztosít mezőgazdasági és gépészeti képzéseket és további 17 szakot. A kollégiumi férőhelyek nem kihasználtak ben a bölcsődés korú gyermekek mindössze 4,2%-a részesült napközbeni ellátásban, a Biztos Kezdet Gyerekházakba a 0-5 éves gyerekek 15,1%-a jutott el. Pozitívum, hogy az óvodai ellátásban részesülők aránya magas, a gyerekek 3,3%-a nem jár vagy járt óvodába és a gyerekek négyötöde már 3 éves korában elkezdte. Azonban a szegény gyerekeknél 5% nem jár vagy járt óvodába és csak háromnegyedük kezdi 3 éves korában az óvodába járást. A roma gyerekeknél még jellemzőbb a kései óvodakezdés. A veszélyeztett gyermekek száma településenként igen eltérő, a kistérségi átlag 2012-ben 20% volt majdnem kétszerese az országos 11%-nak és a 2014-es adatok szerint tovább növekedett sajnos 23,2%-ra. A Vajai Mikroközpont Intézményfenntartó Társulásának megszűnését követően Nyírparasznya, Papos és Őr települések a mátészalkai mikroközponthoz 24

25 társultak. Vaja, Hodász, Kántorjánosi települések Önkormányzatai önálló intézményt hoztak létre, melyen belül biztosítják a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást azonban a szolgáltatások heti ügyfélfogadási kapacitása igen változó. A Szükségletfelmérés szerint a legritkábban igénybe vett szolgáltatás az adósságkezelés volt 2014-ben amelyet valószínűleg befolyásol, hogy csak Mátészalkán elérhető. A leggyakoribb természetbeni ellátás az élelmiszer és a tűzifa volt. Az ellátásokat rászorultság alapján a helyi önkormányzatok döntik el, így a jogosultsági szempontok között az anyagi helyzeten kívül más tényezők is szerepelhetnek, ezért az ellátások egy részét szegénységi küszöb felett élő családok is megkapták így kevésbé tudott érvényesülni ezen ellátások kompenzációs hatása. A szegénységi kockázatot növeli, ha kiskorú van a családban illetve tovább nő a kockázat, ha a család 3 vagy több gyermeket nevel, ha foglalkoztatott nélküli a háztartás vagy egyszülős a család. A kistérségben a magas szegénységi kockázatú gyermekes családok aránya egyötödre tehető. Más szempontból vizsgálva a helyzet súlyosabbanak tűnik, a TÁRKI Háztartásmonitor évre vonatkozó adatai szerint a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya a teljes népességben 17%, a 0-17 éves korosztály körében 26%, a szegénységi küszöb értéke pedig Forint volt 18. A Mátészalkai kistérség adatai az imént leírtakhoz képest egy messze súlyosabb helyzetet ábrázolnak, ugyanis a kistérség háztartásainak 56,7%-a, és a gyerekek majdnem kétharmada (61,7%- a) szegény 19. A Mátészalkai kistérségben tehát megközelítőleg három gyerekből kettő a szegénységi küszöb alatt él, ha pedig roma családba születik, ez az arány már tízből kilenc. 20 A 2014-es Szükségletfelmés több tényező mentén vizsgálta az anyagi deprivációt. Az adatok alapján a szegénységi küszöbtől függetlenül előfordult, hogy valamely alapvető szükséglet kielégítéséről le kellett mondania családoknak, bár a szegény családoknál ez gyakoribb volt. A legjellemzőbb, hogy a rezsi kifizetésére nem maradt pénz ez a szegény családok háromötödénél, a nem szegény családok egynegyedénél fordult elő. Ugyanakkor a szegény családok majdnem felét érintette, hogy élelmiszerre sem volt pénz, azaz a legalapvetőbb szükséglet kielégítésére nem jutott anyagi forrás. Jellemző még a megfelelő fűtés hiánya, vagy a gyógyszerek kiváltásának nehézsége. A szegény 18 A szegénységi küszöb megállapításakor a háztartásoknak az OECD2 ekvivalenciaskálával számított ekvivalens jövedelmének mediánját veszik alapul. Az ennek 60%-a alatti jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek. A TÁRKI Háztartásmonitor 2012 vizsgálatban az ekvivalens mediánjövedelem 60%-a, azaz a szegénységi küszöb havi nettó Ft volt. Jelen tanulmányban mi is ezzel a küszöbértékkel számoltunk azokat a háztartások, személyeket tekintjük szegénynek, akik e jövedelmi küszöb alatt élnek. 20 Mátészalkai kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014., 15. o. 25

26 családok egynegyedénél előfordult, hogy nem volt anyagi forrásuk közlekedésre, így valószínűsíthető, hogy egyéb szolgáltatások igénybevételétől is elestek ezáltal. A gyermekes háztartások közel fele (41,6%) halmozott fel tartozásokat a felmérés szerint, de gyakori probléma bármilyen hirtelen keletkező nagyobb kiadás ( Ft) rendezése is, amelyet a családok kétharmada nem tudna előteremteni. Összességében elmondható, hogy a háztartások anyagilag instabilak, sérülékenyek. A szegénységgel sokszor együttjáró alultápláltság 2012-ben a kistérségben élő 18 év alattiak 6,4%-t érintette. Az anyagi helyzet szubjektív oldalát tekintve vizsgálta a 2014-ben készült Szükségletfelmérés, hogy az emberek miként élik meg saját és háztartásuk anyagi helyzetét. Az országos értékekhez képest eltérő objektíven rosszabb helyzetükhöz képest az emberek az országos véleményekhez hasonlóan ítélték meg helyzetüket. Érdekes, hogy a szegény háztartások több mint 10%-a úgy éli meg, hogy jövedelmükből jól kijönnek azonban a nem szegény háztartások fele nehézségekről számol be, sőt egytizedük anyagi gondokkal küzd. Az összes háztartás 30%-a arról nyilatkozott, hogy rosszabbul élnek, mint három évvel ezelőtt és 17,7%-a számít arra, hogy családja anyagi helyzete tovább fog romlani. A lakások komfort fokozata is alacsonyabb a Kistérségben az országos átlagnál igen magas, friss települési adatok szerint 15,9% a komfort nélküli lakások aránya. Az önkormányzati tulajdonban levő lakások aránya 1% a Kistérségben és ezeknek 95% Mátészalkán található. Így a kedvező árú bérlakások csak korlátozott számban érhetőek el a szegényebb családok számára. A évi népszámlálás adatai szerint a kistérségben az országos átlaghoz képest ötször jellemzőbb, hogy nincs vezetékes víz a lakásban és közel háromszor jellemzőbb a vízöblítéses wc hiánya. A háztartások egyharmada túlzsúfolt, azaz egy szobában több mint két személy él. A romák lakhatási körülményei sokkal rosszabbak, mint a nem roma népességé, mind minőségében, mind elhelyezkedésében és jogviszonyában. A lakás és lakhatás körülményei összességében az átlagosnál rosszabbak a térségben és figyelembe véve a háztartások hátrányos anyagi helyzetét, az állapot javítására önerőből kevés esélyt látunk. A gyermeki szükségletek kielégítettségének szempontjából vizsgálva a kistérség helyzetét, megállapítható, hogy a gyerekek megközelítőleg 3%-a nem kap naponta legalább háromszor enni és hétvégék tekintetében a helyzet mégrosszabb hiszen az iskolai étkezés is kimarad. A gyerekek közel egytizedének nincs két pár megfelelő cipője, és majdnem egyötödük nem rendelkezik saját fekhellyel tehát az alapvető szükségletek tekintetében sok gyermek hiányt szenved. A szocializációs, társas szükségletek szempontjából jelentős különbségek vannak a szegény és nem szegény gyerekek között. Gyakori a játékok és ünnepek, valamint a nyaralás hiánya a szegény gyerekek körében. Az iskolai, óvodai élethez kapcsolódó szükségletekben is jelentős a szegény gyerekek lemaradása. A szülők igyekeznek a szükséges felszerelést biztosítani gyermekeik számára, azonban az otthoni tanulási körülmények vagy 26

27 kikapcsolódási lehetőségek már szűkebbek. A szegény gyerekek egyötödének nincs íróasztala, 8 %-uk számára nem adottak a tanulás ideális feltételei, 50%- uk nem tud fizetős különórában részesülni. Mindezeknek jelentős szerepe lehet abban, hogy a szegény gyerekek iskolai teljesítménye elmarad a nem szegényekétől. Több mint 30%-uk kimarad a fizetős iskolai programokból is, amely hozzájárulhat kirekesztődésükhöz. Jegyzői becslések szerint 2012-ben a roma lakosság száma 22,6% volt a Kistérségben a 2011 népszámlási adatok ehhez képest csak 11,3%-ról számolnak be, azonban az országos 3,2%-os és megyei 8,0%-os adatokat így is felülmúlja. A gyermekes családokban még magasabb arányszámot kapunk a 2014-es Szükségletfelmérés adatai szerint a gyermekes családok 34,6%-a roma származású és a gyermekek 41,2%-a. A Kistérségi Helyzetelemzés 2012-es tájékoztatása szerint 19 településen található szegregátum, vagy szegregálódott az egész település. A kistérségben magas a légcsövet és tüdőt érintő megbetegedések száma, illetve a vezető halálozási okok közé tartozik az ebből fakadó rákos és egyéb betegség. Ennek tudatában kiemelten fontos információ, hogy 2012-ben a 14 évesnél fiatalabbak közel egyharmada (27,7%-a) dohányzott és ugyanez az arányszám jelent meg a középiskolás korosztályban is. A 2014-es felmérés szerint az országos átlagot meghaladó, leggyakoribb egészségügyi problémák a gyermekek esetében a látásromlás, allergia és asztma, mozgásszervi és idegrendszeri rendellenességek. Az egészségi állapotot befolyásolja az anyagi helyzet, például a lakókörnyezet állapota, a szolgáltatások, szakorvosok elérhetősége vagy a táplálkozás minősége így a szegény gyermekek egészségi állapota rosszabb, mint nem szegény társaiké. Pozitívum azonban, hogy a szegény gyermekek fiatalabb korukban kezdik meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat. 33 A térségben mind a működő vállalkozások száma (2228 db 2011-ben), mind azok foglalkozatási potenciálja alacsony 60,5% foglalkoztatott nélküli volt az adott évben. A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja az alábbiak szerint foglalja össze a vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit.... Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően fontos szerepet tölt be.... A kistérség agrárvidéki jellegével szemben nem rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal,... döntő többségében elaprózott kisbirtokokon folyik a termelés. Ezek jellemzően a fejlett technológia ellenére alacsony tőkeerővel rendelkeznek, így nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni. A kistérségben a tájhasználat továbbra sem alkalmazkodik a táji adottságokhoz,... az erdőtelepítések adta lehetőségeket a 27

28 gazdák még nem ismerték fel, a biomassza termékek előállításának magas költségei akadályozzák az elterjedését, holott ezek a tevékenységek a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulnak.... Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a térség. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működnek nagyvállalatok.... Mindezekből kifolyólag a kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. A szolgáltató szektor ma a gazdaság húzóágazata. Ennek ellenére a kistérség nem rendelkezik színes szolgáltatói profillal. A működő vállalkozások elsősorban a kis- és nagykereskedelemben, valamint a szállítmányozásban érdekeltek; a turizmus és az üzleti szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak az ágazatból. A szolgáltató szektor kistérségi felfutása, a vállalkozások megerősödése még nem ment végbe, a szektor dinamikus fejlődés előtt áll, így alkalmas lehet a rendelkezésre álló szabad munkaerő felszívására.... A Kistérségi Helyzetelemzés tartalmazza 11 település jegyzőjének fejlesztési javaslatait, amelyekkel hatékonyan lehetne javítani a kistérségben élő gyerekek és családjaik esélyeit és helyzetét. Kiemelten bővítendő szolgáltatásként a gyermekorvosi ellátást említik, továbbá a nyári étkeztetés és napközbeni ellátások fejlesztését, gyermekházak kialakítását. A gyermekek napközbeni felügyeletének bővítése pozitív hatást gyakorolna a munkaerő piaci elhelyezkedésre és további szolgáltatások bevezetését is lehetővé tenné. A felnőtt lakosság számára több településen szerveznének életvezetési tanácsadást, valamint szorgalmazzák a kertek adta lehetőségek kihasználását növénytermesztésre és állattartásra. Javasolnak prevenciós programokat, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek fejlesztését. Indokoltnak tartják a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztését, összehangolását, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Továbbá kultúrális és szabadidős programok kínálatának bővítését. Ezen felül megjelenik a munkahely-teremtés szükségessége és a foglalkoztatás bővítése is. A 2013 IV. negyedévében felvett kérdőívek kitöltése során kapott eredmény összhangban áll a felsoroltakkal. Legtöbben a gyermekorvosi alapellátást, a gyermekek napközbeni felügyeletét, a gyermekek és ifjúság számára rendezett szabidős programokat, illetve a pszichológus szakemberek számának növelését említették. A kérdőívek elemzése során a helyi szakemberek a kistérségi gyermekek jövőjét érintő legsúlyosabb problémának a szegénységet (22%) és az azt okozó vagy azzal együttjáró jelenségeket nevezték meg, mint a magas munkanélküliség (22%), képzetlenség (18%), lakhatási nehézségek (11%) és a gyermekek napközbeni felügyeletének nem kielégítő ellátottsága (11%). További problémaként jelezték a szülői elhanyagolást és tudatlanságot (7%), valamint a motiváció hiányát (3%), esélyegyenlőtlenséget (1%), előítéletet (1%), 28

29 szakmaközi együttműködésben megjelenő nehézségeket (1%), devianciát (1%), minőségi táplálkozás hiányát (1%) és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas számát (1%). A megkérdezettek a prevenciós tevékenységek bővítésénél legnagyobb százalékban (18,5%) az életvezetési tanácsadást és a szegénység megelőzését említették. Ezt követte 17%-kal a családtervezés fontossága és a szenvedélybetegségek megelőzése különös figyelemmel a drogprevencióra. Majd az egészség megőrzése, egészségügyi szűrések (15%) népszerűsítése, gyermeknevelési tanácsadás (12%), higiénés tanácsadás (11%), pályaorientáció (6%) és korai fejlesztés (3%). 29

30 A források felhasználása tekintetében a kistérség szakemberei éltek az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódusában kínálkozó pályázati lehetőségekkel és több program is fut jelenleg vagy futott az elmúlt években. Azonban 2014-ben a felülvizsgálat során a térségi önkormányzatok azt nyilatkozták, hogy az elmúlt évben nem adtak be újabb pályázatot, mert elsősorban mezőgazdasági fejlesztésekre lenne szükségük és nem jutott tudomásukra ehhez kapcsolódó pályázati lehetőség ban kiemelkedő civil együttműködés szociális ellátás területén a Jót s Jól és a Boldog Családokért Egyesülettel volt, 2014-ben további 10 szervezet kapcsolódott be a Gyerekesély Program megvalósításába, különös tekintettel a szoociális koordináció alá tartozó programelemekbe. A sikerekre való tekintettel a Kistérségben működő intézmények tovább kívánják bővíteni a civil és egyházi együttműködést. A Gyerekesély Programba bevont szervezetek Település neve Derűs Alkony Idősek Klubja Mátészalka 2 Idősek Kertje Mátészalka 3 Református Egyházközség Bartimeus Védőotthon Jármi 4 Egy Szebb Életért Egyesület 5 Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület 6 Viktória Ápoló-Gondozó otthon és Módszertani Központ Hodász 7 Andrea Gyermekliget Nonprofit Kft. Nagyecsed 8 Roma Nemzetiségi Önkormányzat Hodász 9 Emberséggel Szakszerűen Szociális Szolgáltató Egyesület Győrtelek Szemünk fénye a gyermek a Mátészalkai Bölcsődés 10 Gyermekekért Alapítvány Mátészalka 11 Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület Géberjén 12 Biztos Kezdet Gyerekház Ópályi A 2013-ban felvett interjúk, kérdőívek, kielemzett dokumentumok és megtartott workshopok alapján kirajzolódott legkomolyabb probléma a térség gyermekeit és családjukat érintő szegénység volt. A 2014-ben a programhoz kapcsolódóan felvett Szükségletfelmérés is azt igazolta, hogy a térség szegényebb az országos átlagnál és a szegény gyermekek sokmindenben hátrányt szenvednek nem szegény társaikhoz képest. A szegények között is kiemelkőden rossz helyzetben élnek a roma gyerekek. A szegénység oka általánosságában a munkanélküliség, ahova gyakran a képzetlenség vezet. A helyi szakemberek többsége 2013-ban a gyermekek életszínvonalának emeléséhez az alábbi szolgáltatások fejlesztését látták feltétlenül szükségesnek: 30

31 Rászoruló gyermekek részére szervezett programok Minden településen egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki Gyermekorvosi, gyermekpszichológusi és logopédusi ellátottság A Gyerekesély Program keretében biztosított programokat a megkérdezettek egyhangúan hiánypótlónak tartották és a pályázat befejezését követően is szeretnék, hogy a legsikeresebb elemek továbbműködjenek. A Stratégia felülvizsgálata során tájékozódtunk, hogy pontosan mely programelemek továbbműködtetése valósul meg a jövőben. Ezek közé tartoznak a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Közösségi Házak, valamint a kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok működtetése. A 2013-ban készült interjúk során tájékozódtunk a Kistérségben dolgozó szakemberek mindennapi munkájáról és lehetőségeiről is. A megkérdezettek véleménye szerint kielégítő és javult a szakmaközi együttműködés a Kistérségben - bár ahol sok problémával küzdenek a szakemberek, ott előfordulnak konfliktusok. Jó kezdeményezésnek tartották a Gyerekesély Programon belül megvalósuló szakmaközi hálózatok kialakítását és működtetését. A társulásban működő szervezetek munkatársai könnyebben tudnak segítséget kérni egymástól elakadás esetén, a kivált településeken dolgozók nehezebben tudják biztosítani a feladatok ellátását. A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények kivételével a törvényben meghatározottnál magasabb esetszámmal dolgoztak a családgondozók 2013-ban az önkormányzatoknak szándékában állt bővíteni a létszámot, azonban forráshiány miatt nem tudtak ennek eleget tenni. A helyi szociális szakemberek civil kezdeményezőként is részt vesznek a Kistérség problémáinak enyhítésében, továbbá pályázatok előkészítésében és koordinálásában. A szakemberek tájékoztattak a célcsoport mindennapjairól is, mint például a lakosságnak milyen munkalehetőségeik vannak, illetve hogy a helyi szakképzés idomult a környékbeli szükségletekhez népszerűségnek örvendenek az ösztöndíjjal támogatott szakok. A települések közlekedése megoldott. Ahol nincs buszjárat és gyalog vagy kerékpárral nem közelíthető meg kényelmesen a nevelési-oktatási intézmény vagy a bolt ott falubuszt működtetnek. Sok helyen a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése a helyi meleg konyháról történik, így minden hétköznap frissen készült meleg ételt kapnak, azonban tízórait és uzsonnát nem tudnak biztosítani. Nyilvános internet használati lehetőség nem minden településen van, azonban az iskolai könyvtár vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársa szükség esetén biztosítja a használatot. 31

32 A megépült Gyermek- és Közösségi házakra van kereslet. Szerencsés, hogy a lakosok ismerik korábbi munkakörükből fakadóan az ott dolgozókat, mert így nagyobb bizalommal kapcsolódnak be a munkába. Vonzó programok közé tartozik a közös főzés, étkezési lehetőség. A házakat vegyesen keresik fel roma és nem-roma ügyfelek, akik között elkezdett kialakulni egy közösségi háló. A Szatmári Kistérségi Társulás önkormányzatainak polgármesterei támogatják a Gyerekesély Programot, képesek forrásokat mozgósítani mint például humánerőforrás, vagy közösségi terek használata a sikeres megvalósítás érdekében. Továbbá ápolnak kapcsolatokat a civil szervezetekkel és egyházakkal a kistérségben élő gyermekek életszínvonalának javítása céljából is. A megkérdezett polgármesterek pozitív tapasztalatokról számoltak be a közmunka programmal kapcsolatban. Nem csak a lakosság anyagi helyzetére, hanem az elhelyezkedéssel és oktatással kapcsolatos motivációjára is jótékony hatást gyakorol. 32

33 A helyzetelemzés során feltárt problémák ábrázolása: Szegénység Szegregáció Környezeti hatások, Társadalmi és gazdasági elszigetelődés Motiváció hiánya Életvezetési kudarcok Alacsony jövedelmek dolgozó szegénység Szülői minta Képzetlenség Munkanélküliség Iskolai kudarcok Munkahelyek hiánya Korai fejlesztés hiánya Koragyermekkori napközbeni ellátás korlátozottsága 33

34 2.5. Területre ható horizontális elvek Az Európai Unió Magyarországon is érvényesítendő horizontális témái a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség Esélyegyenlőség A szociális kérdések eleinte nem tartoztak az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései közé, csak a gazdasági együttműködésel kapcsolatos vonatkozásait kívánták rendezni ban lépett hatályba az Európai Unió diszkrimináció ellenes szabályai, amelyek célja, hogy megakadályozzák az emberek negatív megkülönböztetését faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális orientációjuk alapján. Az esélyegynlőséggel kapcsolatos Európai Uniós irányelvek a faji egyenlőség irányelve és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv. Az Európai Unió védelmet és jogorvoslatot nyújt a diszkrimináció ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. 21 Az esélyegyenlőség a hátrányos megkülönböztetés tilalmán túl, az esélyek egyenlő érvényesülését az élet különböző területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. - célzó lépések megtételét is magába foglalja Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben 22 foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja. Lényege a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése, és a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés ennek érdekében elősegíti a dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót, Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája,

35 valamint a környezetvédelmet egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világban Következtetések Összességében elmondható, hogy a Kistérség gyermekeinek jelenében és jövőjében a legnagyobb nehézséget a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. A szegénységhez vezető egyik legfőbb út a szülők munkanélkülisége, amely az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák hiányából, leginkább a képzetlenségből ered. A családok egy része rossz lakhatási körülmények között, esetleg szegregáltan élnek. A gyermekek nem látnak maguk körül olyan felnőtt mintát, aki sikeresen küzd meg az élet kihívásaival. Az eleve hátrányokkal induló gyermek iskolai pályafutása során szintén kudarcokat él meg, így korai iskola elhagyóvá, azaz képzetlen munkaerővé, tartós munkanélkülivé válik. A szegénység ilyen módon öröklődhet generációról generációra. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során egy olyan célállapotot kívánunk elérni, amelyben a hátrányos helyzetű gyermekeknek esélye van ebből a körforgásból kilépni. Megállapítható, hogy a Kistérségben dolgozó szakemberek elhivatottak, és szolgáltatásaikkal kívánják támogatni a családokat és gyermekeket a cél eléréséhez. Mivel a szegénységhez, mint átfogó problémához legjelentősebben a munkanélküliség vezet, ezért célunk a Kistérségben munkahelyek teremtése, hogy a gyermekek olyan családban nőhessenek fel, ahol biztosított a rendszeres jövedelem és a dolgozó szülő mintája. A munkanélküliséghez vezető út egyik mérföldköve a képzetlenség, alul iskolázottság. Az iskolai kudarcok megelőzéséhez elengedhetetlen a korai fejlesztés. A teljes óvodáztatás érdekében már megtörténtek a kormányzati lépések, azonban az óvodás kort még el nem érő gyermekek napközbeni ellátása és fejlesztése további bővítésre szorul a Kistérségben. A fiatal munkanélküliek kihasználatlan erőforrásait többek között közösségfejlesztésre kívánjuk fordítani amely a gyermekek életszínvonalának gyors javításán és az elvándorlás megakadályozásán túl, szociális vállalkozások indításához vezető utat is jelenti. A települések felzárkózásához ideális lenne egy

36 olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanánk ki. Ahhoz, hogy a gyermekek esélyei javuljanak a Kistérségben, nem elegendő a közvetlen támogatásuk. Fontos közvetve a szülők megsegítése kudarcaik kezelésében és életvezetésükben, valamint a lakókörnyezetük minőségének javítása is. A jelenleg meglévő problémák korrekciójával párhuzamosan fontos megkezdeni a megelőző, prevenciós tevékenységeket is az egészségmegőrzés, családtervezés, pályaorientáció, szenvedélybetegségek kialakulása, valamint életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás területén. A célok eléréséhez további erőfeszítéseket kell tennie a Kistérség szakembereinek. A megvalósítás során fontos, hogy sor kerüljön rekreációjukra és további szakemberek bevonására, képzésére. 36

37 3. SWOT Analízis A helyzetelemzés során a helyi szakemberek bevonásával 2013 őszén készült egy korábban nem létező szempont szerinti SWOT elemzés. A Kistérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a területen élő gyermekek 10 éves távlatú jövője szempontjából vizsgáltuk. Erősségek innovatív készség kedvező korszerkezet (sok fiatal) szociális munka professzionalizálódása szociális területen dolgozók elhivatottsága kiépült ellátó rendszer turisztikai adottságok homogén Kistérség óvodai-iskolai lefedetség jó gimnázium, szakközép- és szakiskola is van munkalehetőségeknek megfelelő szakoktatás ipari hagyományok (optomechatronika és az élelmiszer) alacsony környezetszennyezés törvényben előírt szolgáltatások biztosítottak társulás lakosság egy része motivált bekapcsolódni a szolgáltatások nyújtásába (önkéntesek) növekedett a diplomások száma megépült az autópálya Mátészalkáig helyi közlekedés megoldott civil szervezetek jelenléte civil és egyházi együttműködések Gyerekesély Program szervezete gyermekek napközbeni ellátásának növekedése szakmaközi együttműködés jelentős számú szabad munkavállaló jelenléte művelésre alkalmas földterületek Gyengeségek érték-válság kampány-jellegű fejlesztések alacsony iskolázottság szegénység alacsony jövedelmek magas munkanélüliség, alacsony foglalkoztatottság lakosság fogyása, elvándorlás szakorvosi ellátottság koncentrált kihasználatlan turisztikai adottságok sok komfort nélküli lakás legnagyobb foglalkoztató az állami szektor szegregátumok magas száma lakosság rossz egészségi állapota KKV-k alacsony száma érdekképviselet alacsony non-profit szervezetek alacsony aktivitása szakember hiány (fejlesztő pedagógus, pszichológus) magas a szociális támogatásban részesülők aránya közösség hiánya fiatalok erőforrásai kihasználatlanok korlátozott szabadidős tevékenységek gyermekek napközbeni felügyeletének hiányossága információ hiány (szakmaközi is) helyi jogszabályi környezet nem egységes nincs felsőoktatási intézmény 37

38 Lehetőségek aktív és professzionális pályázás hosszútávú együttműködés, társulás közösségfejlesztés szociális gazdaság kiépítése civil szervezetek megerősödése korai fejlesztés turisztikai lehetőségek kiaknázása, alternatív turizmus iránti kereslet kormányzati és EU törekvések, források biztosítása biogazdálkodás egyházak szociális törekvései helyi és térségi értékek erősítése projektek teremtette munkalehetőségek tehetséggondozás biztosítása geopolitikai helyzet (hármas határ) Veszélyek végleges leszakadás bizonytalan források, likviditás problémák tartóssá váló munkanélküliség nem sikerül a fiatalok elvándorlását megakadályozni instabil jogszabályi környezet önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett társulás felbomlása a törvényben meghatározott szolgáltatások nem elegendőek elöregedés lakosság mentális és egészségügyi leépülése a szegénység általános és elfogadott állapot etnikai csoportok közötti feszültségek életszínvonal további romlása A helyi szakemberek a Kistérség erősségei közül kiemelték az innovatív készséget, a kedvező sok fiatalt jelentő korszerkezetet, turisztikai adottságokat, a szociális munka professzionalizálódását és a szakterületen dolgozók elhivatottságát, valamint a kiépült ellátó rendszert. Ezek mind olyan erőforrások, amelyekre építeni tud a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program. A szakemberek által kiemelt gyengeségek, mint a szegénység, alacsony iskolázottság, érték-válság és a kampány-jellegű fejlesztések, olyan elemek, amelyek leküzdésére javaslatokkal él a stratégia dokumentum. A legfontosabb lehetőségek aktív és professzionális pályázásban, hosszútávú együttműködésekben, társulások fenntartásában vagy létrehozásában, a közösség fejlesztésében, szociális gazdaság kiépítésében, a civil szervezetek megerősödésében, a korai fejlesztés bővítésében és a turisztikai lehetőségek kiaknázásában rejlenek. Ezek mind olyan célok vagy eszközök, amelyek beépítésre kerültek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program elkészítése során. A helyi szakemberek által kiemelt veszélyek vagy fenyegetettségek, mint a végleges leszakadás, bizonytalan források vagy likviditás problémák, tartóssá váló munkanélküliség, fiatalok elvándorlása, instabil jogszabályi környezet, önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett, olyan kockázati tényezőket jelentenek a Kistérség és gyermekei jövője szempontjából, amelyek bekövetkezésének megakadályozására a stratégiai dokumentum megoldási lehetőségeket kínál. 38

39 4. JÖVŐKÉP A stratégia alkotás fontos lépése a jelenlegi helyzet felmérését követően a célállapot, azaz a Jövőkép meghatározása. Jövőműhely munkamódszer segítségével a december 18-án tartott workshop keretében a Gyerekesély Iroda szakterületi koordinátorai megalkották az ideális kistérségi állapotot. Ennek realizálásával az alábbi Jövőkép készült el a 10 éves Kistérségi Gyerekesély Stratégia eredményeként. Jövőkép 2024 Kistérségben növekedett az életszínvonal, a gyermekes családokban csökkent a munkanélüliség okozta szegénységi kockázat. A települések kihasználják adottságaikat és a szociális gazdaság kialakult, amely munkahelyeket biztosít a lakosság számára. A gyermekes családok számára biztosított a mindennapi megélhetés, a jövő tervezhetővé vált. A helyi közösségek megtartó ereje kialakult, társadalmi szervezői feladatokat látnak el. A családok életvezetésükben professzionális segítséget kapnak az ellátórendszer tagjaitól akik főleg prevenciós tevékenységeket végeznek. A gyermekek az iskolában jobban teljesítenek és nagy százalékban szakmát szereznek. A munkaképes korú lakosság nagy része piacképes szakképzettséggel rendelkezik. A kistérségben minden rászoruló gyermek megfelelő élelmezésben részesül egész évben és szabadidős programok is biztosítottak a számukra. Települések közötti eltérések csökkentek, megszépült a lakókörnyezet és javult a lakosság mentális és egészségi állapota. 39

40 5. PRIORITÁSOK A Jövőkép megvalósítása érdekében a Kistérségi Gyerekesély Stratégia az alábbi három területen jelölt ki célokat: 1. Munkahelyteremtés Munkahelyek számának növelése a Kistérségben. 2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése A Kistérség munkaképes korú lakossága növekvő számban rendelkezik piacképes szakképzettséggel és az elhelyezkedéshez szükséges alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal 3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása A Kistérségben élő gyermekek életminőségének emelése, a szegénység okozta hátrányok csökkentése. A Stratégia felülvizsgálata során a térségi helyzetelemzés frissítését követően nem tapasztaltunk a vezető problémákban változást, így továbbra is a három korábban meghatározott prioritás mentén tarjuk szükségesnek a célok és eszközök kijelölését. 40

41 Szegregáció és deviancia csökkenése, egészségi állapot javulása 6. CÉLKITŰZÉSEK 6.1. Stratégiai célkitűzések Szegénység csökkentése Munkahelyteremtés Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása Szociális gazdaság kiépítése Önszerveződés képessége Együttműködés kialakítása helyi vállalkozásokkal Piacképes szakképesítés megszezése fiatal felnőtt korban Korai fejlesztés Koragyermekkori napközbeni ellátás bővítése Álláskeresők piacképes szakképesítés szerzése Álláskeresők alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak növelése Szabadidő s programok elterjedése Étkeztetés biztosítása Életvezetési tanácsadás szülőknek Lakhatás minőségének javítása Horizontális elvek: prevenció, esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés A Kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzése során kirajzolódott, hogy a gyermekeket érintő legnagyobb nehézségeket a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. Mindezek alapján általános stratégiai célként a szegénység csökkentését fogalmaztuk meg. A szegénységhez vezető fő útvonal a munkanélküliség, így átfogó cél a munkahelyteremtés és az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése a Kistérségben. Ez a két átfogó cél hosszú távon és tartósan biztosítja a szegénység csökkenését. Azonban a gyermekek helyzetét tekintve már rövid távon is lépéseket kellett tenni a szegénység okozta hátrányok csökkentésére, így harmadik átfogó célként a gyermekek életszínvonalának közvetlen emelését határoztuk meg. A Kistérségben lévő munkahelyek számának növelésére egy még kiaknázatlan gazdasági terület a harmadik szektor fejlesztését javasoljuk. Így hosszú távú célként a szociális gazdaság kialakulását fogalmaztuk meg. Ahhoz, hogy a jellemzően alulról szerveződő szociális vállalkozások valóban megalapításra kerüljenek, középtávon a lakosság önszerveződésre való képessé tétele a cél. Természetesen a hosszú és középtávú célok megvalósulásához már rövid távon is lépéseket kellett tenni. 41