KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA"

Átírás

1 Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA január 31. 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Indíttatás Előzmények Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A program szervezeti keretei Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Gyerekesély Iroda Kistérségi Gyerekesély Bizottság Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Lehatárolás és fogalomértelmezés Stratégiai terület lehatárolása Fogalomértelmezés HELYZETELEMZÉS Megközelítés Stratégiai keretrendszer és környezet Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Helyi Stratégiák Stratégiai terület bemutatása Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Stratégiai területre ható hazai folyamatok A Szatmári Kistérség elemzése Területre ható horizontális elvek Esélyegyenlőség Fenntartható fejlődés Következtetések SWOT Analízis JÖVŐKÉP PRIORITÁSOK

3 6. CÉLKITŰZÉSEK Stratégiai célkitűzések Horizontális elvek ESZKÖZÖK Munkahelyteremtés Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása FENNTARTHATÓSÁG A STRATÉGIA AKTUALIZÁLÁSI RENDJE ILLESZKEDÉS VIZSGÁLAT Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Helyi Stratégiák MELLÉKLETEK FORRÁSJEGYZÉK

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Indíttatás A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű programjának keretében megvalósítandó tevékenységek közül az egyik a Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozása. A Stratégia 10 évre szólóan került kidolgozásra, úgynevezett tiszta lapos tervezés során, azaz nem egy korábbi stratégiai dokumentum helyzetelemzésének felülvizsgálata, hanem egy új konstrukció született a Kistérségben élő gyermekek felzárkózási esélyeinek növelésére. A stratégiaalkotás során gyűjtött adatok, felmérések, elemzések és a meghatározott jövőkép alapján készültek el azok a döntési alternatívák, amelyek biztosíthatják a célállapot elérését Előzmények Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés május 31-én fogadta el a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozatot. A 25 évre szóló generációs Nemzeti Stratégia célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és javítsa a gyermekek esélyeit. Mindezt három átfogó cél mentén kívánja elérni: Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység 4

5 és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia november 30-án fogadta el a Kormány a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága által beterjesztett a Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) alcímet viselő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Az egységes, komplex feladatellátás érdekében a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot, mivel a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési tervét a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési terve magába foglalja. Továbbá a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyesíti a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2 és a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terve 3 megközelítését és céljait. Célkitűzése, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületeket gyermekszegénység, romaügy, hátrányos helyzetű térségek érintő stratégiákat és előmozdítsa az ágazatok közötti hatékonyabb együttműködést. A Stratégia célja, hogy az elkövetkezendő 10 esztendőben: csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek. A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak: 1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, /2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, /2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről 5

6 tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a gyermekek szegénységének csökkentése; a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keretmegállapodás a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében A program szervezeti keretei Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás A TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű program döntéshozója a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa Kistérségi Gyerekesély Iroda A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP A-12/ kódszámú Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben elnevezésű programjának 4 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 6

7 megvalósítását a Kistérségi Gyerekesély Iroda koordinálja és látja el a szakmai felügyeletét. Az Iroda a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás önállóan működő költségvetési szerveként jött létre, beszámolási kötelezettséggel tartozik a Kistérségi Társulás Tanácsa, valamint a Gyerekesély Bizottság felé. Az Iroda vezetője a projektmenedzser, a projektmenedzsment további tagjai a pénzügyi vezető, pénzügyi asszisztens és a projekt asszisztens. A szakmai menedzsment koordinátora a szakmai vezető, további tagjai a 6 fő szakterületi koordinátor és 4 fő szakterületi koordinátor asszisztens. Ebben a formában a megvalósítás időszaka alatt, azaz február 15-ig működik. Az ezt követő fenntartási időszakban 2 fő látja el a feladatokat Kistérségi Gyerekesély Bizottság A Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai között és hatáskörében szerepel, hogy figyelemmel kíséri a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészülését és megvalósulását, valamint jóváhagyja a Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Cselekvési tervet és Forrástérképet. Többek között célja, hogy készítse elő, irányítsa és részt vegyen a dokumentumok kidolgozásában. A Bizottság nem a projekt irányítója vagy döntéshozója, hanem a program stratégiai szereplője, tehát kezdeményezhet, javaslatot tehet és csak együttműködéseken keresztül érvényesítheti akaratát Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Az Országgyűlés a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozatában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak bevonásával. Amelyet a Kormány a 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozattal létre is hozott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság néven. 5 A Bizottság vélemények és ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Nemzeti Stratégia megvalósításában, továbbá végrehajtását tervszerűen, rendszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és 5 7

8 eljárásait továbbfejleszti, figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) átalakította a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét. 6 A Bizottság feladata továbbra is a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, kiegészülve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követésével mivel a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel Lehatárolás és fogalomértelmezés Stratégiai terület lehatárolása A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területét érinti, azaz az alábbi 26 települést: 1 Fábiánháza 2 Fülpösdaróc 3 Géberjén 4 Győrtelek 5 Hodász 6 Jármi 7 Kántorjánosi 8 Kocsord 9 Mátészalka 10 Mérk 11 Nagydobos 12 Nagyecsed 6 8

9 13 Nyírcsaholy 14 Nyírkáta 15 Nyírmeggyes 16 Nyírparasznya 17 Ópályi 18 Ököritófülpös 19 Őr 20 Papos 21 Rápolt 22 Szamoskér 23 Szamosszeg 24 Tiborszállás 25 Vaja 26 Vállaj A Stratégia minden gyermekre kiterjed, aki a felsorolt településeken él, azonban azokra a gyermekekre fókuszál, akiknek fejlődését és társadalmi felzárkózását korlátozzák a térségben tapasztalható problémák. A gyermekek helyzetét nem lehet külön kezelni családjaik helyzetétől, hiszen a család jelenti számukra a közvetlen és legbefolyásolóbb környezetet. Így a Stratégia kiterjed a gyermekes családok felnőtt tagjaira is Fogalomértelmezés álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik; akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart

10 felzárkózás: az érintett személyek és csoportok iskolázottsági szintjének, mentális képességeinek, munkakultúrájának megerősítése, az önellátásra és önálló képviseletre való képesség kialakítása érdekében nyújtott támogatás, a szocializációs deficitek leküzdése, illetve az erre irányuló fejlesztési és támogatási politika és annak eszközrendszere 8 gyermek: a Nemzeti Gyerekesély Stratégia dokumentumai szerint minden a 18 év alatti eltartott gyermek horizontális elv: a stratégia elkészítése során érvényesülő, átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró és minden elemére hatást gyakorló elv kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 9 mélyszegénység: a szélsőségesen rossz helyzetek, a kirekesztettség legkirívóbb formája (foglalkoztatott nélküli háztartások, komfort nélküli lakások, szegregátumban élők) munkanélküli: az a személy, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd 10 szegénység: a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában kiemelt legfontosabb relatív mérőszám az összes gyermek közül azok aránya, akik a fogyasztási egységre számított jövedelem középső értékének 60 százaléka alatt élnek (ekvivalens jövedelem medián értéke) szociális gazdaság:... koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve (EC, 1994) vázolta fel. Lényege a háztartások és egyének által igénybe vehető olyan helyi szolgáltatásoknak a piaccá szervezése, amelyek a magáncégek és az állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak. Jövedelmet generálnak olyan célcsoportoknak, mint a tartós munkanélküliek, elhelyezkedési nehézségekkel küzdők, romák és más átmenetileg, vagy tartósan hátrányos helyzetű csoportok. 8 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom ereso 10

11 A foglalkoztatottsági szint növelésével a vásárlóerő növekszik, így gazdasági élénkítés következhet be HELYZETELEMZÉS 2.1. Megközelítés Az adatgyűjtés során dokumentumok bekérése történt a gyermekek ellátását érintő szervezetektől, illetve interneten elérhető dokumentumokat is elemeztünk. Ezek a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel, foglalkoztatással, oktatással kapcsolatos Kistérségi helyzetelemzések, beszámolók, intézkedési tervek, szolgáltatás koncepciók, illetve a Kistérségben működő releváns intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata vagy ellátott feladatainak, nyújtott szolgáltatásainak összegzése és szervezti ábrája volt. A Mátészalkai Kistérségi Helyzetelemzés 2012 amely a TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült a stratégiai dokumentum helyzetelemzésének kiinduló forrása. A helyi szakemberek véleményének feltérképezéséhez összeállítottunk egy kérdőívet, személyes interjúkat készítettünk, résztvettünk szakmacsoportonkénti tanácskozáson, workshopokat szerveztünk, valamint több alkalommal megjelentünk a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team ülésén. Az egyeztetések során alkalmunk nyílt a célcsoport problémáival és szükségleteivel is megismerkedni, hiszen a Kistéségben dolgozó szakemberek napi szinten találkoznak a felmerülő nehézségekkel és a megoldásukra támasztott igényekkel. A kérdőívet 27 szakember töltötte ki. A minta felöleli a Kistérség szociális vezető szakembereit, továbbá a Gyerekesély Stratégia kidolgozásának támogatására létrehozott Szakmai team minden tagját. Ezen felül további szociális szakembereket is megkérdeztünk. 16 fő helyi szakemberrel készítettünk interjút. Az interjúk során a kérdőívben is megtalálható kérdésekre kerestük kibővítve a válaszokat és igyekeztünk megismerkedni a célcsoport és a helyi szakemberek mindennapjaival. Személyes beszélgetés alkalmával lehetőségünk nyílt részletesebben és mélyebben tájékozódni a Kistérség gyermekeit érintő problémákkal, a helyi ellátó rendszer működésével és a helyi vezető szakemberek megoldási javaslataival. 11 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Tervezet 11

12 2.2. Stratégiai keretrendszer és környezet Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Mint az előzményeknél már említésre került, a Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. A Nemzeti Stratégiában megvalósuló horizontális célok: 1. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése A rossz helyzetű települések, térségek hátrányainak, kirekesztésének csökkentése A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek ( nagy rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) 2. A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések 12

13 A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése. A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit intézmények javuló együttműködése. Az állampolgárok, különösen az érintettek a szegények és a gyerekek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben. A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e- szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére. A Nemzet Stratégiában kiemelt fejlesztési irányok: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Stratégia célja amint az előzményeknél már bemutatásra került hogy az elkövetkezendő 10 esztendőben: csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái 12 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról,

14 csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek A célok elérésében az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzéseket tartja meghatározónak: tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a gyermekek szegénységének csökkentése; a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljai eléréséhez az alábbi beavatkozási területeket határozta meg: Gyermek jól-lét Oktatás-képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem Helyi Stratégiák A stratégiák kidolgozásánál általános elv, hogy a már korábbban elfogadott terveket szem előtt tartva készítik el az újabb prgramokat, így a vizsgált dokumentumok illeszkednek egymáshoz. A stratégia-alkotás során az alábbi releváns helyi stratégiák kerültek elemzésre: A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

15 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Helyzetértékelés 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési terv 2011 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010 A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja 2010 A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép szempontjából releváns célkitűzések összegzése: A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programjában megfogalmazott 2020 évi Jövőkép magas jövedelmet biztosító, elegendő munkahelyet vetít előre, amelyhez biztosított a lakosság iskolai végzettsége, valamint javul a Kistérségben az életminőség. A Jövőképhez vezető célként pedig a diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása, piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása, munkaerő-piaci reintegráció elősegítése, a környezet minőségének javítása, valamint a közfeladatok és közszolgáltatások minőségének fejlesztése nevezi meg. Mindezekhez horizontális elvként kapcsolódik az esélyegyenlőség. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja meghatározza, hogy mind az oktatás, pályaorientáció, munkaerő-piaci tevékenységek; közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok döntéshozatalban való részvételében érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek a felzárkózáshoz. Azaz célként határozza meg az oktatási integrációt, munkaerő-piaci integrációt, lakókörülmények javítását és közösségfejlesztés által a hátrányos helyzetűek integrálását. Az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan született meg a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, amely az oktatás területén kívánja hangsúlyosan érvényesíteni, hogy a leghátrányosabb helyzetből érkezők is sikereket érjenek el mind tanulmányaik, mind munkájuk során azaz piacképes tudással rendelkező munkaerővé váljanak. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója három átfogó céljából az egyik a helyi közösség fejlesztése megegyezik az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott hátrányos helyzetűek integrálásához vezető módszerrel. További célként szerepel a szociális 15

16 szolgáltatások szintjének fenntartása és fejlesztése, amelyet az Átfogó Területfejlesztési Stratégia és Program is tartalmaz Stratégiai terület bemutatása Stratégiai területre ható főbb nemzetközi folyamatok Az Európai Unió társadalompolitikai céljai közé a 2005-ben került be hangsúlyosan a gyermekszegénység csökkentése, majd ezt követő évtől társadalmi kirekesztettségi jelentéseikben a tagországoknak kiemelten kellett a gyermekszegénység témakörrel foglalkozniuk. 13 A Európai Unió Európa 2020 Stratégia célkitűzései közül az alábbi öt célt az Unió egészének teljesítenie kell. 1. Foglalkoztatás 2. K+F Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen

17 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 14 A felsorolt beavatkozási területek közül a foglalkoztatás, oktatás és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen kapcsolódik a Gyerekesély Stratégiához Stratégiai területre ható hazai folyamatok Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási, oktatási és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen célkitűzéseivel kapcsolatban elfogadott hazai vállalások: a éves korosztály foglalkoztatási rátájának 75 %-ra történő emelése a korai iskola-elhagyók arányának 10%-ra csökkentése a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának fél millióval történő csökkentése Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. 15 A gyermekes családok szegénységi kockázata a gyermekszámtól erősen függ. Az egy gyermeket nevelő családok szegénysége közel azonos a gyermektelen párokéval, azonban 2 gyermek estén már 70 százalékkal magasabb. A 3 vagy több gyermeket nevelők szegénységi aránya pedig az egy gyerekesekének három és félszerese és ezen családok 60 százaléka egyben a létminimum alatt is él. A rendszeres jövedelem hiány miatt rossz lakáskörülmények között, gyakran létfontosságú szükségletek kielégítése nélkül élnek hazánkban gyermekek. Segítség nélkül a minták átvételével a szegénység generációról generációra öröklődik Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 17

18 A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az egész népesség körében az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a rossz lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét. 16 A szegénység kialakulása és fennmaradása egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott A Szatmári Kistérség elemzése A Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található és az Észak-alföldi régióhoz tartozik. Állandó népessége fő volt 2012-ben. Azonban a népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben amelyet nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is erősen befolyásol. A Kistérség korösszetételét tekintve fiatal, a lakosság 21,4%-a volt 0-18 éves 2010-ben. A Mátészalkai Kistérség 26 településből áll, ebből 3 rendelkezik városi ranggal: Mátészalka, Nagyecsed és Vaja, azonban teljes városi funkciót Mátészalka lát csak el. A települések közül 24 tekinthető társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, azaz a munkanélküliség meghaladja az országos átlagot 1,75-szörös mértékben kivételt Mátészalka és Jármi képez januári KSH adatok szerint a Kistérség munkanélküliségi rátája 23,6%-os. A 2013 III. negyedévi adatok között csak a megyei szintű szerepel, 14,6%-os értékkel, amely majdnem másfélszerese az országos 9,8%-nak. A Közfoglalkoztatás átszervezése csökkentette a munkanélküliségi rátákat ben a Kistréség lakosságának 8,5% volt közfoglalkoztatott azonban településenként jelentősek az eltérések, 3,9%-16,6% között mozgott. Komoly problémát jelent, hogy a kiskorút nevelő háztartások 55,2%-ban nincs foglalkozatott. 16 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 17 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák ( ) 18

19 További fontos szempont, hogy a munkanélkülieken belül magasabb (54,6%) azoknak aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos szint (39,7%). Tehát a munkaerő piacon történő elhelyezkedést fokozottan hátráltatja az alacsony iskolai végzettség. A felnőtt lakosság körülbelül egy negyede (28%) rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Általános Iskola 4 település kivételével mindenhol található, mindegyik 1-8 évfolyamot működtet és az iskolák központosítását követően áttanításokkal mindenhol szaktanár oktatja a szaktantárgyakat. Középfokú oktatás tekintetében 4 intézmény közül választhatnak a diákok a Kistérségben. Báthori István Református Gimnázium és Kollégium található Nagyecseden, valamint Esze Tamás Gimnázium, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, illetve Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mátészalkán. A szakképzés biztosít mezőgazdasági és gépészeti képzéseket és további 17 szakot. A kollégiumi férőhelyek nem kihasználtak. A veszélyeztett gyermekek száma településenként igen eltérő, a kistérségi átlag 20%, amely meghaladja az országos 11%-t. Gyermekjóléti szolgáltatás minden településen elérhető, családsegítés Őrön és Nyírparasznyán a vajai Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények felbomlását követően megszűnt, ellenben a többi településen elérhető. Azonban a szolgáltatások heti ügyfélfogadási kapacitása igen változó. A szegénységi kockázatot növeli, ha kiskorú van a családban illetve tovább nő a kockázat, ha a család 3 vagy több gyermeket nevel, ha foglalkoztatott nélküli a háztartás vagy egyszülős a család. A kistérség nagy számban rendelkezik magas szegénységi kockázatú gyermekes családokkal. A szegénységgel sokszor együttjáró alultápláltság a kistérségben élő 18 év alattiak 6,4%-t érinti. A lakások komfort fokozata is alacsonyabb a Kistérségben az országos átlagnál igen magas, 16,7% a komfort nélküli lakások aránya. Az önkormányzati tulajdonban levő lakások aránya 1% a Kistérségben és ezeknek 95% Mátészalkán található. Így a kedvező árú bérlakások csak korlátozott számban érhetőek el a szegényebb családok számára. 19

20 Jegyzői becslések szerint 2012-ben a roma lakosság száma 22% volt a Kistérségben, valamint a Kistérségi Helyzetelemzés 2012-es tájékoztatása szerint 19 településen található szegregátum, vagy szegregálódott az egész település. A kistérségben magas a légcsövet és tüdőt érintő megbetegedések száma, illetve a vezető halálozási okok közé tartozik az ebből fakadó rákos és egyéb betegség. Ennek tudatában kiemelten fontos információ, hogy a 14 évesnél fiatalabbak közel egyharmada (27,7%-a) dohányzik és ugyanez az arányszám jelenik meg a középiskolás korosztályban is. A térségben mind a vállalkozások száma (2228 db 2011-ben), mind azok foglalkozatási potenciálja alacsony 60,5% foglalkoztatott nélküli. A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja az alábbiak szerint foglalja össze a vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit.... Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően fontos szerepet tölt be.... A kistérség agrárvidéki jellegével szemben nem rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal,... döntő többségében elaprózott kisbirtokokon folyik a termelés. Ezek jellemzően a fejlett technológia ellenére alacsony tőkeerővel rendelkeznek, így nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni. A kistérségben a tájhasználat továbbra sem alkalmazkodik a táji adottságokhoz,... az erdőtelepítések adta lehetőségeket a gazdák még nem ismerték fel, a biomassza termékek előállításának magas költségei akadályozzák az elterjedését, holott ezek a tevékenységek a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulnak.... Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a térség. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működnek nagyvállalatok.... Mindezekből kifolyólag a kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. A szolgáltató szektor ma a gazdaság húzóágazata. Ennek ellenére a kistérség nem rendelkezik színes szolgáltatói profillal. A működő vállalkozások elsősorban a kis- és nagykereskedelemben, valamint a szállítmányozásban érdekeltek; a turizmus és az üzleti szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak az ágazatból. A szolgáltató szektor kistérségi felfutása, a vállalkozások megerősödése még nem ment végbe, a szektor dinamikus fejlődés előtt áll, így alkalmas lehet a rendelkezésre álló szabad munkaerő felszívására.... A Kistérségi Helyzetelemzés tartalmazza 11 település jegyzőjének fejlesztési javaslatait, amelyekkel hatékonyan lehetne javítani a kistérségben élő gyerekek és családjaik esélyeit és helyzetét. 20

21 Kiemelten bővítendő szolgáltatásként a gyermekorvosi ellátást említik, továbbá a nyári étkeztetés és napközbeni ellátások fejlesztését, gyermekházak kialakítását. A gyermekek napközbeni felügyeletének bővítése pozitív hatást gyakorolna a munkaerő piaci elhelyezkedésre és további szolgáltatások bevezetését is lehetővé tenné. A felnőtt lakosság számára több településen szerveznének életvezetési tanácsadást, valamint szorgalmazzák a kertek adta lehetőségek kihasználását növénytermesztésre és állattartásra. Javasolnak prevenciós programokat, a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek fejlesztését. Indokoltnak tartják a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztését, összehangolását, az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Továbbá kultúrális és szabadidős programok kínálatának bővítését. Ezen felül megjelenik a munkahely-teremtés szükségessége és a foglalkoztatás bővítése is. A kérdőívek kitöltése során kapott eredmény összhangban áll a felsoroltakkal. Legtöbben a gyermekorvosi alapellátást, a gyermekek napközbeni felügyeletét, a gyermekek és ifjúság számára rendezett szabidős programokat, illetve a pszichológus szakemberek számának növelését említették. A kérdőívek elemzése során a helyi szakemberek a kistérségi gyermekek jövőjét érintő legsúlyosabb problémának a szegénységet (22%) és az azt okozó vagy azzal együttjáró jelenségeket nevezték meg, mint a magas munkanélküliség (22%), képzetlenség (18%), lakhatási nehézségek (11%) és a gyermekek napközbeni felügyeletének nem kielégítő ellátottsága (11%). További problémaként jelezték a szülői elhanyagolást és tudatlanságot (7%), valamint a motiváció hiányát (3%), esélyegyenlőtlenséget (1%), előítéletet (1%), szakmaközi együttműködésben megjelenő nehézségeket (1%), devianciát (1%), minőségi táplálkozás hiányát (1%) és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas számát (1%). 21

22 A megkérdezettek a prevenciós tevékenységek bővítésénél legnagyobb százalékban (18,5%) az életvezetési tanácsadást és a szegénység megelőzését említették. Ezt követte 17%-kal a családtervezés fontossága és a szenvedélybetegségek megelőzése különös figyelemmel a drogprevencióra. Majd az egészség megőrzése, egészségügyi szűrések (15%) népszerűsítése, gyermeknevelési tanácsadás (12%), higiénés tanácsadás (11%), pályaorientáció (6%) és korai fejlesztés (3%). A források felhasználása tekintetében a kistérség szakemberei éltek az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódusában kínálkozó pályázati lehetőségekkel és több program is fut jelenleg vagy futott az elmúlt években. Jelenleg civil együttműködés szociális ellátás területén a Jót s Jól és a Boldog Családokért Egyesülettel van, továbbá a civil szervezetek és egyházak részét képezik az észlelő és jelzőrendszernek. A Kistérségben működő intézmények kívánják bővíteni a civil és egyházi együttműködést, erre vonatkozóan több szándéknyilatkozat is született. Az interjúk, kérdőívek és a dokumentumok elemzése, valamint a workshopok során kirajzolódott, hogy a Kistérség gyermekeit sújtó legkomolyabb probléma az őket és családjukat érintő szegénység. A szegénység oka általánosságában a munkanélküliség, ahova gyakran a képzetlenség vezet. A helyi szakemberek többségének véleménye szerint a gyermekek életszínvonalának emeléséhez az alábbi szolgáltatások fejlesztése szükséges feltétlenül: Rászoruló gyermekek részére szervezett programok Minden településen egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanak ki Gyermekorvosi, gyermekpszichológusi és logopédusi ellátottság A Gyerekesély Program keretében biztosított programokat a megkérdezettek egyhangúan hiánypótlónak tartják és a pályázat befejezését követően is szeretnék, hogy a Mobil Gyermekorvosi Szolgálat, Napközis Tábor, Mobil 22

23 Játszóház és Biztos Kezdet Szolgáltatások működése és bővítése megvalósuljon a Kistérségben. Az interjúk során tájékozódtunk a Kistérségben dolgozó szakemberek mindennapi munkájáról és lehetőségeiről is. A megkérdezettek véleménye szerint kielégítő és javult a szakmaközi együttműködés a Kistérségben - bár ahol sok problémával küzdenek a szakemberek, ott előfordulnak konfliktusok. Jó kezdeményezésnek tartják a Gyerekesély Programon belül megvalósuló szakmaközi hálózatok kialakítását és működtetését. A társulásban működő szervezetek munkatársai könnyebben tudnak segítséget kérni egymástól elakadás esetén, a kivált településeken dolgozók nehezebben tudják biztosítani a feladatok ellátását. A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények kivételével a törvényben meghatározottnál magasabb esetszámmal dolgoznak a családgondozók az önkormányzatoknak szándékában áll bővíteni a létszámot, azonban forráshiány miatt eddig nem tudtak ennek eleget tenni. A helyi szociális szakemberek civil kezdeményezőként is részt vesznek a Kistérség problémáinak enyhítésében, továbbá pályázatok előkészítésében és koordinálásában. A szakemberek tájékoztattak a célcsoport mindennapjairól is, mint például a lakosságnak milyen munkalehetőségeik vannak, illetve hogy a helyi szakképzés idomult a környékbeli szükségletekhez népszerűségnek örvendenek az ösztöndíjjal támogatott szakok. A települések közlekedése megoldott. Ahol nincs buszjárat és gyalog vagy kerékpárral nem közelíthető meg kényelmesen a nevelési-oktatási intézmény vagy a bolt ott falubuszt működtetnek. Sok helyen a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése a helyi meleg konyháról történik, így minden hétköznap frissen készült meleg ételt kapnak, azonban tízórait és uzsonnát nem tudnak biztosítani. Nyilvános internet használati lehetőség nem minden településen van, azonban az iskolai könyvtár vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársa szükség esetén biztosítja a használatot. A megépült Gyermek- és Közösségi házakra van kereslet. Szerencsés, hogy a lakosok ismerik korábbi munkakörükből fakadóan az ott dolgozókat, mert így nagyobb bizalommal kapcsolódnak be a munkába. Vonzó programok közé tartozik a közös főzés, étkezési lehetőség. A házakat vegyesen keresik fel roma és nem-roma ügyfelek, akik között elkezdett kialakulni egy közösségi háló. 23

24 A Szatmári Kistérségi Társulás önkormányzatainak polgármesterei támogatják a Gyerekesély Programot, képesek forrásokat mozgósítani mint például humánerőforrás, vagy közösségi terek használata a sikeres megvalósítás érdekében. Továbbá ápolnak kapcsolatokat a civil szervezetekkel és egyházakkal a kistérségben élő gyermekek életszínvonalának javítása céljából is. A megkérdezett polgármesterek pozitív tapasztalatokról számoltak be a közmunka programmal kapcsolatban. Nem csak a lakosság anyagi helyzetére, hanem az elhelyezkedéssel és oktatással kapcsolatos motivációjára is jótékony hatást gyakorol. A helyzetelemzés során feltárt problémák ábrázolása: 24

25 2.5. Területre ható horizontális elvek Az Európai Unió Magyarországon is érvényesítendő horizontális témái a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség Esélyegyenlőség A szociális kérdések eleinte nem tartoztak az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései közé, csak a gazdasági együttműködésel kapcsolatos vonatkozásait kívánták rendezni ban lépett hatályba az Európai Unió diszkrimináció ellenes szabályai, amelyek célja, hogy megakadályozzák az emberek negatív megkülönböztetését faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális orientációjuk alapján. Az esélyegynlőséggel kapcsolatos Európai Uniós irányelvek a faji egyenlőség irányelve és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv. Az Európai Unió védelmet és jogorvoslatot nyújt a diszkrimináció ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. 18 Az esélyegyenlőség a hátrányos megkülönböztetés tilalmán túl, az esélyek egyenlő érvényesülését az élet különböző területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. - célzó lépések megtételét is magába foglalja Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben 19 foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja. Lényege a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése, és a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés ennek érdekében elősegíti a dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót, Az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája,

26 valamint a környezetvédelmet egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világban Következtetések Összességében elmondható, hogy a Kistérség gyermekeinek jelenében és jövőjében a legnagyobb nehézséget a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. A szegénységhez vezető egyik legfőbb út a szülők munkanélkülisége, amely az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák hiányából, leginkább a képzetlenségből ered. A családok egy része rossz lakhatási körülmények között, esetleg szegregáltan élnek. A gyermekek nem látnak maguk körül olyan felnőtt mintát, aki sikeresen küzd meg az élet kihívásaival. Az eleve hátrányokkal induló gyermek iskolai pályafutása során szintén kudarcokat él meg, így korai iskola elhagyóvá, azaz képzetlen munkaerővé, tartós munkanélkülivé válik. A szegénység ilyen módon öröklődhet generációról generációra. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Program és Forrástérkép kidolgozása során egy olyan célállapotot kívánunk elérni, amelyben a hátrányos helyzetű gyermekeknek esélye van ebből a körforgásból kilépni. Megállapítható, hogy a Kistérségben dolgozó szakemberek elhivatottak, és szolgáltatásaikkal kívánják támogatni a családokat és gyermekeket a cél eléréséhez. Mivel a szegénységhez, mint átfogó problémához legjelentősebben a munkanélküliség vezet, ezért célunk a Kistérségben munkahelyek teremtése, hogy a gyermekek olyan családban nőhessenek fel, ahol biztosított a rendszeres jövedelem és a dolgozó szülő mintája. A munkanélküliséghez vezető út egyik mérföldköve a képzetlenség, alul iskolázottság. Az iskolai kudarcok megelőzéséhez elengedhetetlen a korai fejlesztés. A teljes óvodáztatás érdekében már megtörténtek a kormányzati lépések, azonban az óvodás kort még el nem érő gyermekek napközbeni ellátása és fejlesztése további bővítésre szorul a Kistérségben. A fiatal munkanélküliek kihasználatlan erőforrásait többek között közösségfejlesztésre kívánjuk fordítani amely a gyermekek életszínvonalának gyors javításán és az elvándorlás megakadályozásán túl, szociális vállalkozások indításához vezető utat is jelenti. A települések felzárkózásához ideális lenne egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol az adott település problémáira válaszoló szolgáltatás palettát alakítanánk ki

27 Ahhoz, hogy a gyermekek esélyei javuljanak a Kistérségben, nem elegendő a közvetlen támogatásuk. Fontos közvetve a szülők megsegítése kudarcaik kezelésében és életvezetésükben, valamint a lakókörnyezetük minőségének javítása is. A jelenleg meglévő problémák korrekciójával párhuzamosan fontos megkezdeni a megelőző, prevenciós tevékenységeket is az egészségmegőrzés, családtervezés, pályaorientáció, szenvedélybetegségek kialakulása, valamint életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás területén. A célok eléréséhez további erőfeszítéseket kell tennie a Kistérség szakembereinek. A megvalósítás során fontos, hogy sor kerüljön rekreációjukra és további szakemberek bevonására, képzésére. 27

28 3. SWOT Analízis A helyzetelemzés során a helyi szakemberek bevonásával készült egy korábban nem létező szempont szerinti SWOT elemzés. A Kistérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a területen élő gyermekek 10 éves távlatú jövője szempontjából vizsgáltuk. Erősségek innovatív készség kedvező korszerkezet (sok fiatal) szociális munka professzionalizálódása szociális területen dolgozók elhivatottsága kiépült ellátó rendszer turisztikai adottságok homogén Kistérség óvodai-iskolai lefedetség jó gimnázium, szakközép- és szakiskola is van munkalehetőségeknek megfelelő szakoktatás ipari hagyományok (optomechatronika és az élelmiszer) alacsony környezetszennyezés törvényben előírt szolgáltatások biztosítottak társulás lakosság egy része motivált bekapcsolódni a szolgáltatások nyújtásába (önkéntesek) növekedett a diplomások száma megépült az autópálya Mátészalkáig helyi közlekedés megoldott civil szervezetek jelenléte civil és egyházi együttműködések Gyerekesély Program szervezete gyermekek napközbeni ellátásának növekedése szakmaközi együttműködés jelentős számú szabad munkavállaló jelenléte művelésre alkalmas földterületek Lehetőségek Gyengeségek érték-válság kampány-jellegű fejlesztések alacsony iskolázottság szegénység alacsony jövedelmek magas munkanélüliség, alacsony foglalkoztatottság lakosság fogyása, elvándorlás szakorvosi ellátottság koncentrált kihasználatlan turisztikai adottságok sok komfort nélküli lakás legnagyobb foglalkoztató az állami szektor szegregátumok magas száma lakosság rossz egészségi állapota KKV-k alacsony száma érdekképviselet alacsony non-profit szervezetek alacsony aktivitása szakember hiány (fejlesztő pedagógus, pszichológus) magas a szociális támogatásban részesülők aránya közösség hiánya fiatalok erőforrásai kihasználatlanok korlátozott szabadidős tevékenységek gyermekek napközbeni felügyeletének hiányossága információ hiány (szakmaközi is) helyi jogszabályi környezet nem egységes nincs felsőoktatási intézmény Veszélyek 28

29 aktív és professzionális pályázás hosszútávú együttműködés, társulás közösségfejlesztés szociális gazdaság kiépítése civil szervezetek megerősödése korai fejlesztés turisztikai lehetőségek kiaknázása, alternatív turizmus iránti kereslet kormányzati és EU törekvések, források biztosítása biogazdálkodás egyházak szociális törekvései helyi és térségi értékek erősítése projektek teremtette munkalehetőségek tehetséggondozás biztosítása geopolitikai helyzet (hármas határ) végleges leszakadás bizonytalan források, likviditás problémák tartóssá váló munkanélküliség nem sikerül a fiatalok elvándorlását megakadályozni instabil jogszabályi környezet önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett társulás felbomlása a törvényben meghatározott szolgáltatások nem elegendőek elöregedés lakosság mentális és egészségügyi leépülése a szegénység általános és elfogadott állapot etnikai csoportok közötti feszültségek életszínvonal további romlása A helyi szakemberek a Kistérség erősségei közül kiemelték az innovatív készséget, a kedvező sok fiatalt jelentő korszerkezetet, turisztikai adottságokat, a szociális munka professzionalizálódását és a szakterületen dolgozók elhivatottságát, valamint a kiépült ellátó rendszert. Ezek mind olyan erőforrások, amelyekre építeni tud a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program. A szakemberek által kiemelt gyengeségek, mint a szegénység, alacsony iskolázottság, érték-válság és a kampány-jellegű fejlesztések, olyan elemek, amelyek leküzdésére javaslatokkal és a stratégia dokumentum. A legfontosabb lehetőségek aktív és professzionális pályázásban, hosszútávú együttműködésekben, társulások fenntartásában vagy létrehozásában, a közösség fejlesztésében, szociális gazdaság kiépítésében, a civil szervezetek megerősödésében, a korai fejlesztés bővítésében és a turisztikai lehetőségek kiaknázásában rejlenek. Ezek mind olyan célok vagy eszközök, amelyek beépítésre kerültek a Kistérségi Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Program elkészítése során. A helyi szakemberek álltal kiemelt veszélyek vagy fenyegetettségek, mint a végleges leszakadás, bizonytalan források vagy likviditás problémák, tartóssá váló munkanélküliség, fiatalok elvándorlása, instabil jogszabályi környezet, önös érdekek érvényesülése a közösségi érdekek helyett, olyan kockázati tényezőket jelentenek a Kistérség és gyermekei jövője szempontjából, amelyek bekövetkezésének megakadályozására a stratégiai dokumentum meegoldási lehetőségeket kínál. 29

30 4. JÖVŐKÉP A stratégia alkotás fontos lépése a jelenlegi helyzet felmérését követően a célállapot, azaz a Jövőkép meghatározása. Jövőműhely munkamódszer segítségével a december 18-án tartott workshop keretében a Gyerekesély Iroda szakterületi koordinátorai megalkották az ideális kistérségi állapotot. Ennek realizálásával az alábbi Jövőképet készült el a 10 éves Kistérségi Gyerekesély Stratégia eredményeként. Jövőkép 2024 Kistérségben növekedett az életszínvonal, a gyermekes családokban csökkent a munkanélüliség okozta szegénységi kockázat. A települések kihasználják adottságaikat és a szociális gazdaság kialakult, amely munkahelyeket biztosít a lakosság számára. A gyermekes családok számára biztosított a mindennapi megélhetés, a jövő tervezhetővé vált. A helyi közösségek megtartó ereje kialakult, társadalmi szervezői feladatokat látnak el. A családok életvezetésükben professzionális segítséget kapnak az ellátórendszer tagjaitól akik főleg prevenciós tevékenységeket végeznek. A gyermekek az iskolában jobban teljesítenek és nagy százalékban szakmát szereznek. A munkaképes korú lakosság nagy része piacképes szakképzettséggel rendelkezik. A kistérségben minden rászoruló gyermek megfelelő élelmezésben részesül egész évben és szabadidős programok is biztosítottak a számukra. Települések közötti eltérések csökkentek, megszépült a lakókörnyezet és javult a lakosság mentális és egészségi állapota. 30

31 5. PRIORITÁSOK A Jövőkép megvalósítása érdekében a Kistérségi Gyerekesély Stratégia az alábbi három területen jelöl ki célokat: 1. Munkahelyteremtés Munkahelyek számának növelése a Kistérségben. 2. Elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése A Kistérség munkaképes korú lakossága növekvő számban rendelkezik piacképes szakképzettséggel és az elhelyezkedéshez szükséges alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal 3. Gyermekek életszínvonalának közvetlen javítása A Kistérségben élő gyermekek életminőségének emelése, a szegénység okozta hátrányok csökkentése. 31

32 Szegregáció és deviancia csökkenése, egészségi állapot javulása 6. CÉLKITŰZÉSEK 6.1. Stratégiai célkitűzések Horizontális elvek: prevenció, esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés A Kistérségi Gyerekesély Stratégia helyzetelemzése során kirajzolódott, hogy a gyermekeket érintő legnagyobb nehézségeket a szegénység és az azzal együttjáró problémák okozzák. Mindezek alapján általános stratégiai célként a szegénység csökkentését fogalmaztuk meg. A szegénységhez vezető fő útvonal a munkanélküliség, így átfogó cél a munkahelyteremtés és az elhelyezkedéshez szükséges kompetenciák növelése a Kistérségben. Ez a két átfogó cél hosszú távon és tartósan biztosítja a szegénység csökkenését. Azonban a gyermekek helyzetét tekintve már rövid távon is lépéseket kell tenni a szegénység okozta hátrányok csökkentésére, így harmadik átfogó célként a gyermekek életszínvonalának közvetlen emelését határoztuk meg. A Kistérségben lévő munkahelyek számának növelésére egy még kiaknázatlan gazdasági terület a harmadik szektor fejlesztését javasoljuk. Így hosszú távú célként a szociális gazdaság kialakulását fogalmaztuk meg. Ahhoz, hogy a jellemzően alulról szerveződő szociális vállalkozások valóban megalapításra 32

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT

KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0007 Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére a Mátészalkai kistérségben A Szatmári Kistérségi Gyermekesély Bizottság 2013. augusztus

Részletesebben

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE Kecskés Éva szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. ELŐZMÉNYEK, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, KOMPLEXITÁS

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI!

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! Encsencs Község Önkormányzat TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 Komplex telep-program 2013. 02. 07. A PROJEKT BEMUTATÁSA A 28 hónapos projekt Encsencs község belterületén lévő, 2 nagy, elkülönült

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Az Európai Strukturális

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben