AZ ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS KÜSZÖBÉRTÉKEK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS KÜSZÖBÉRTÉKEK"

Átírás

1 MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK AZ ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS KÜSZÖBÉRTÉKEK DR. ZAFÍR MIHÁLY A Központi Statisztikai Hivatal 1996 közepén a számítások év végi átmeneti felfüggesztését követően új létminimum-sorozatot indított, a sorozat 1997 márciusában az évre vonatkozó közleménnyel jelentkezett. 1 Az év ezért is kitüntetett jelentőségű, mert míg addig a KSH egyetlen küszöbértékkel, a létminimummal foglalkozott, ekkor továbbiak publikálását is elkezdte: a Háztartásstatisztikai közlemények című, negyedévenként megjelenő füzeteiben közzéteszi a jövedelem nagysága szerinti első népességötöd jövedelemhatára és a lakosság jövedelemelvárásai elnevezésű mutatókat. A következőkben ezekről az új megközelítésekről szeretnék áttekintést adni. Az első részben a létminimum számításának módszerét ismertetem, kiemelve a mostani sorozat új vonásait, a második rész a létminimum-számítás elvi módszertani kulcskérdéseivel és a küszöbértékek különböző válfajaival foglalkozik, a harmadik részben pedig azt vizsgálom, hogy a különböző küszöbértékeknek közöttük a létminimumnak hol a helye a hazai jövedelemstruktúrában. A LÉTMINIMUMÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA A KSH a létminimumértéket így definiálja: olyan forintösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. Értékösszegét úgy határozza meg, hogy megállapítja az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét, majd ennek segítségével jut el a háztartási költségvetési felvételből nyert adatok felhasználásával a létminimumértékhez. Az 1996-ra vonatkozó, idézett kiadványban e lépések konkrét módozatairól az alábbiak találhatók: Az élelmiszer-fogyasztás normatíváinak meghatározása azon élelmiszer-mennyiségek figyelembevételével történik, amelyeket a KSH szem előtt tartva az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tápanyagajánlásait széles körű szakmai társadalmi egyeztetéssel alakított ki, az 1989-re vonatkozó létminimumfelméréshez. Az élelmiszerek így meghatározott köre és mennyisége fedezi egy aktív korú felnőtt táplálkozás-élettani szükségleteit. Ezt az élelmiszerkosarat a konkrét időszakra 1 Létminimum, Központi Statisztikai Hivatal. Budapest old.

2 550 DR. ZAFÍR MIHÁLY jellemző árakon számba véve képezzük az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét ban egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája 7170 forint. A számításnál figyelembe vett mintegy 100 konkrét terméket az élelmiszerek fő csoportjaira összevonva az 1. tábla mutatja be. Az aktív korú felnőtt havi élelmiszer-normatívájának 1996-os adatai Élelmiszer Mennyiség (kilogramm) Érték (forint) Hús, hal és ezek készítményei 3, Tojás (darab) Tej (liter) Sajt, egyéb tejtermékek 1,5 503 Zsiradékok 1,6 389 Kenyér, péksütemény 9,4 874 Többi cereália 2,5 378 Cukor, kakaó, méz 1,8 248 Burgonya 5,2 181 Friss és tartósított zöldség 8,3 862 Friss és tartósított gyümölcs 5,3 683 Szárazhüvelyes 0,2 40 Összesen 6509 Fűszerek stb. (az összesen 5 százaléka) 325 Kávé, tea, üdítők 336 Mindösszesen tábla A 0 14 éves korúak normatívája az aktív felnőttekre vonatkozó érték 77,8 százaléka, a nyugdíjas korúaké pedig 88,2 százaléka. Ezek az arányok az 1989-re vonatkozó számításból származnak, és figyelembe veszik a különböző életkorúak eltérő tápanyagszükségletét. Ily módon a 0 14 éves korúak havi élelmiszer-normatívájának értéke 1996-ban 5578 forint, a nyugdíjas korúaké 6324 forint volt. Az egyes háztartások élelmiszer-normatíváját a KSH a háztartástagok normatíváinak összegeként alakítja ki. Ezen értékek alapján határoztuk meg a különböző összetételű háztartások élelmiszer-normatívájának értékét. Így például a két aktív korú felnőttből és két (15 évnél fiatalabb) gyermekből álló háztartás havi élelmiszer-normatívája e személyek normatíváit összegezve (2x x5578)=25496 forint/hó, egy főre számítva ennek negyede, 6374 forint/hó. A második lépést, az átlagos létminimumérték meghatározását az idézett közlemény így írja le: A létminimumérték a háztartási költségvetési felvételben részt vevő azon háztartások fogyasztási kiadásainak átlagos összege, amelyek élelmiszer-fogyasztása megfelel a fentiekben kiszámított normatívának. A háztartás-statisztikában megfigyelt háztartások közül kimaradnak: a népesség legalacsonyabb jövedelmű 5 százalékának háztartásai, a népesség legmagasabb jövedelmű harmadába tartozók háztartásai, jövedelmüktől függetlenül azok a háztartások, amelyek a felmérés tárgyidőszakában gépkocsit vettek, vagy lakásberuházást végeztek.

3 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 551 Az így behatárolt körben azokat a háztartásokat tekintjük normatívának megfelelő élelmiszer-fogyasztóknak, amelyek élelmezési kiadásainak globális összege hasonló az adott háztartástípusra jellemző élelmiszer-normatívához. A hasonlóságot a normatíva környezetének 30 százalék körüli sávjában értelmezzük. E feltételeknek 1996-ban a háztartás-statisztika mintából 1485 háztartás (a minta-háztartásoknak ötöde) felelt meg. Ezek képezték a háztartásoknak azt a körét, amelynek kiadásait létminimumként értelmezzük, azaz a létminimum e háztartások személyes kiadásainak havi átlagos értéke. Az 1485 háztartásból álló minta 707 ezer háztartást, illetve 1 millió 994 ezer személyt reprezentál. Ezek havi kiadásainak összege 30 milliárd 253 millió forintot tett ki. Így a létminimum egy főre jutó országos átlaga havi forint/hó volt. Az 1997-ben megjelent közlemény kiemeli, hogy az alapul vett élelmiszernormatívák azonosak a megelőző, 1989-re vonatkozó felmérésnél alkalmazottakkal, és a leírásból kitűnik, hogy a felmérés módszere, tehát az élelmiszereket a normatívához hasonló mértékben fogyasztó háztartások kiválasztása és összes személyes kiadásaik létminimumértékként kezelése is azonos. Mégis joggal beszélünk új sorozatról. Új az, hogy míg 1989 és 1994 között a KSH nem végzett felmérést, hanem az es eredményeket a fogyasztói árindexszel 1994-ig továbbvezette, ilyképpen volumenében változatlanul tartotta a létminimumot, most azonban új felmérést hajtott végre. A kilencvenes években a társadalmi átrétegződés, az életszínvonal csökkenése, az árarányok átrendeződése, a fogyasztási struktúra átalakulása következtében az 1989-es adatok továbbvezetésével kimutatott létminimum-értékek egyre kevésbé voltak összhangban a gazdasági társadalmi valósággal. Ezért vált szükségessé az aktuális fogyasztási struktúrát kifejező, a legutolsó háztartás-statisztikai felvételekre támaszkodó létminimumértékek meghatározása. Új az a módszer is, ahogyan a KSH a leírtak szerint kimunkált átlagos létminimumértéket az egyes háztartástípusokra konkretizálja. Az soha sem képezte vita tárgyát, hogy a létminimum átlagos értéke mögött ami 1996-ra vonatkozóan személyenként átlagosan forint az egyes háztartástípusokra eltérő mértékek jellemzők. Ugyanis a lakásfenntartási kiadások a nagyobb háztartásokban több személyre oszlanak el, továbbá a kisgyermekek fogyasztása a felnőttekénél kisebb, ennek megfelelően az 1 2 személyes háztartásokra nagyobb, a többszemélyesekre kisebb fejátlagok vonatkoznak. A KSH a háztartástípusonkénti létminimumértékek meghatározását a mostani új sorozatban ún. fogyasztásiegység-kulcsszámok felhasználásával végezte. Módszere elveiben megegyezik az OECD és az EU országaiban alkalmazott eljárásokkal. Ennek lényege, hogy a háztartás első tagja a többieknél nagyobb súlyt kap, miközben az eltérő életkor is szerepet játszik a súlyszámban. A fogyasztásiegység-kulcsszámokról és a minimumértékek háztartástípusonkénti meghatározásáról a közlemény így tájékoztat: A fogyasztásiegység-kulcsszámok értékei a következők: aktív háztartások esetében nyugdíjas háztartások esetében első felnőtt családtag 1,00 első felnőtt családtag 0,90 többi felnőtt családtag 0,75 további személyek 0,65 első gyermek (15 év alatt) 0,65 második gyermek 0,50 harmadik és minden további gyermek 0,40

4 552 DR. ZAFÍR MIHÁLY Tehát például egy aktív korú személyből és egy (15 évesnél fiatalabb) gyermekből álló háztartás 1,65, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás 2,90 fogyasztási egységnek felel meg (1,00+0,65=1,65, illetve 1,00+0,75+0,65+0,50=2,90). (A súlyszámok konkrét mértékei mind az OECD-gyakorlattól, mind az EU-gyakorlattól anynyiban eltérők, hogy nálunk nagyobb értéket kaptak a gyermekes háztartások, és figyelembe vettük, hogy a nyugdíjasok valamivel alacsonyabb szinten fogyasztanak, mint az aktívak.) Az 1485 háztartásból álló minta 1996-ban kereken 1 millió 557 ezer fogyasztási egységet képviselt, a létminimum egy fogyasztási egységre számítva havi forint volt. (Az előbb idézett havi 30 milliárd 253 millió forintos kiadási összeg és az 1 millió 557,4 ezer fogyasztási egység hányadosa.) A háztartástípusonkénti küszöbértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított küszöbérték szorzata adja. Így a legtipikusabbnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás amely 2,90 fogyasztási egységet képvisel létminimum-értéke 1996-ban 2,90x forint= forint volt. A leggyakoribb háztartástípusokra vonatkozó létminimum-értékeket a 2. táblában foglaltuk össze. Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban 1996-ban 2. tábla Egy háztartásra Egy főre Élelmiszerek Fogyasztási Háztartástípus számított havi érték (forint) aránya egység összesen ebből élelmiszer összesen ebből élelmiszer (százalék) Aktív háztartások 1 aktív korú felnőtt ,9 1,00 1 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel ,8 1,65 2 gyermekkel ,9 2,15 2 aktív korú felnőtt , aktív korú felnőtt 1 gyermekkel ,7 2,40 2 gyermekkel ,3 2,90 3 gyermekkel , gyermekkel ,0 3,70 3 aktív korú felnőtt ,3 2,50 3 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel ,3 3,15 2 gyermekkel ,1 3,65 3 gyermekkel ,6 4,05 4 gyermekkel ,7 4,45 Nyugdíjas háztartások 1 személy ,2 0,90 2 személy ,0 1,55 3 személy ,4 2,20

5 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 553 A felmért létminimumérték háztartástípusok szerint differenciált mértékének meghatározására most alkalmazott eljárás logikus, könnyen áttekinthető, konform a nemzetközi gyakorlattal, és mint előbb kitűnt lehetővé teszi bármely háztartástípus vagy bármely háztartás létminimumértékének meghatározását. Végül pedig változás történt a gyakoriságban is. A KSH 1991 után belekényszerült a létminimumot ugyancsak kimunkáló és publikáló más szervezetekhez (Újpesti Családsegítő Központ, Léthatáron Alapítvány, Munkásképviseleti Alapítvány) hasonlóan a havi gyakoriságú számításba és publikálásba. A számítások felfüggesztésekor a Hivatal rámutatott, hogy a hasonló küszöbértékek az európai gyakorlatban nem tartoznak a havi gyakoriságú, kiemelten publikált mutatószámok közé. Kimunkálásukra többnyire éves, többéves gyakorisággal és leginkább a lakossági jövedelmek felmérésével egyidejűleg kerül sor. A KSH a létminimumértékeket most évenként egyszer méri fel. AZ ÚJ LÉTMINIMUMÉRTÉKEK Az új létminimum-sorozat ugyanúgy, mint az előzők a kritika, a fenntartások kereszttüzébe került. Ezek, a főleg nem szakmai, hanem politikai megnyilvánulások nem tekintve a zsigeri elutasításokat többségükben két kérdés köré csoportosíthatók: változatlannak kell-e tekinteni a létminimumot vagy olyannak, ami változhat, miért csak az élelmiszer-fogyasztás minimum-értéke van tételes normatívákra építve? Az első kérdésnek az a tétje, hogy ha a létminimumot változatlannak kell tekinteni, akkor az egyszer valamikor kiszámolthoz nem szabad nyúlni, változatlanul meg kell tartani (természetesen átvezetve rajta az árváltozásokat). Ha viszont nem kell változatlannak tartani, akkor megengedhető okkal az újraszámítás. A KSH erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nem kell változatlannak tekintetni, hiszen új felmérést végzett. A válasz kulcsa annak a ténynek a belátása, hogy ez a küszöbérték amit gyakorlatunkban hagyományt őrzően, tartalmilag jobb kifejezést nem találva létminimumnak nevezünk nem biológiai minimum. A létminimumérték nem az alultápláltságtól, a táplálkozási hiánybetegségektől, az egészségtelen, túlzsúfolt, alig fűtött lakástól, a társadalmi szokásoktól teljesen leszakadó ruházkodási, testápoltsági és kulturális szinttől elválasztó határt jelenti, mindezek a valahol nagyon mélyen a létminimumérték szintje alatt élők jellemzői. Figyelemreméltóan közelítette meg ezt a kérdést az ENSZ Latin-Amerikával és a Karib szigetekkel foglalkozó Gazdasági Bizottsága (Economic Commission for Latin America and Caribbean ECLAC) szervezetének nemzetközi összehasonlító tanulmánya. 2 A tanulmányban a szerzők szegénységi küszöb (poverty line) és mellette nyomorküszöb (indigence line) elnevezésű mutatót használnak. A kiindulást az országonként eltérő mennyiségekből összeállított élelmiszerkosarak képezik. A szegénységi küszöb az élelmiszerkosár értékének a falvak lakói esetében 1,75-szöröse, a városok lakói esetében kétszerese, a nyomorküszöb pedig megegyezik az élelmiszerkosár értékével. Nyomorküszöb alatt az a háztartás él, amelyiknek az összes jövedelme kevesebb természetesen a háztartás összes személyével számolva az élelmiszerkosár értékénél. Vagyis, ha a ház- 2 Feres, J. C. Leon, A.: The magnitude of poverty in Latin America. Cepal Review augusztus old.

6 554 DR. ZAFÍR MIHÁLY tartás semmi másra nem költ, mint élelmiszerekre, még akkor sem tudja a normatív élelmiszer-mennyiséget biztosítani. A szerzők megállapítása szerint vizsgálatuk idején Latin- Amerikában a szegénységi küszöb alatt élt az összes háztartás 37 százaléka, ezen belül a nyomorküszöb alatt élt az összes háztartás 17 százaléka. Azt, hogy a KSH által számított létminimumérték nem biológiai minimum, igazolják az élelmiszer-normatívák, továbbá azon 1485 háztartásból álló minta jellemzői, amely háztartások összes kiadásainak átlagos összege képezte az 1996-os a létminimumértéket. A létminimum élelmiszer-kosarának összeállításánál a közepes fizikai igénybevétel melletti egészségügyi követelményeknek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükséglettel számolnak: például felnőtt személynél a normatív élelmiszermennyiségek többek között napi 98 gramm zsírt, 371 gramm szénhidrátot, 91 gramm fehérjét (ezen belül 40 gramm állati fehérjét), 783 milligramm kalciumot, 2465 milligramm káliumot, 12 milligramm vasat, 111 milligramm C-vitamint tartalmaznak. Az 1996-ban 1485 háztartásból álló létminimumbázisban az élelmiszer-fogyasztás átlagos értéke gyakorlatilag annyi, mint a háztartás-statisztikában megfigyelt összes (7531) háztartás átlaga, a lakásfenntartási kiadások az átlag 80 százalékának felelnek meg, az egyéb folyó kiadások pedig az átlag kétharmadát képezik. Ennek a létminimumértéket képviselő 1485 háztartásnak százaléka rendelkezik telefonnal és százalékának volt a naplóvezetés hónapjában járműfenntartással kapcsolatos kiadása. Ugyanakkor nem vásároltak járművet, lakást, a járművek nélküli tartós fogyasztási cikkekre pedig mintegy 60 százalékát költötték az országos átlagnak. Összes kiadásaik egy főre eső átlaga ami a létminimum-érték forint, míg ugyanez az összes háztartásnál forint volt. A küszöbértékek általában máshol sem biológiai minimumok (az előbb bemutatott ECLAC-példa nyomorküszöbe eléggé kivételes), ha azok lennének, akkor végeredményben minden országban egyformáknak kellene lenniük. Ez közismerten távolról sincsen így. A küszöbértékek valamiképpen összefüggnek az adott életszínvonallal, ilyképpen társadalmilag meghatározottak. Ez a küszöbértékek egyes válfajainál az ún. relatív küszöbértékeknél magából a számítási metodikából következik, másoknál pedig a meghatározásukban részt vevőknek a környezet, az életkörülmények általi meghatározottsága révén érvényesül. A különbözőségek, amelyek egyértelműen érvényesülnek a térben, az időben is érvényesek. Mit tudnánk ma kezdeni a megélhetési költségek két világháború közötti kosarával, amelyben hogy egyebet ne említsek egy szoba-konyhás lakás heti bérét találjuk és petróleumlámpa képviseli a lakás világítását. A mereven változatlanul tartott küszöbérték használhatatlanná válik, ha időközben érdemlegesen megváltoznak az életkörülmények. Végül is a küszöbértéknek mércének kell lennie, és nem használható a szegények (a szociálpolitika alanyai, a támogatásra szorulók) és a nem szegények közötti határvonal mércéjeként, olyan érték, amely alatt a lakosság döntő többsége él. Márpedig az életszínvonal nagymérvű csökkenése esetén, ad abszurdum változatlanul tartott küszöbértéket alkalmazva, szembekerülhetnénk ilyen helyzettel is (az életszínvonalnak a szegényekre is kiterjedő nagymérvű emelkedése esetén ellenkező előjelű lenne a probléma). Aligha lehet vitatni, hogy a küszöbérték nem maradhat változatlan akkor, ha az életszínvonal nagymértékben megváltozik. Elvileg két megoldás lehetséges. Az egyik az, hogy a volumenében változatlan, értékében pedig a fogyasztói árak alakulását követő

7 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 555 (továbbvezetett) küszöbértéket konszenzuson alapuló százalékkulccsal teszik aktuálissá, a másik megoldás pedig az, hogy mivel ilyen konszenzus napjainkban kivihetetlen a küszöbértéket újra felmérve határozzák meg. Ez utóbbi történt most az új létminimumsorozat indításával, ismét hangsúlyozva, hogy mind az élelmiszerkosár tartalma, mind a felmérés módszere azonos volt az előző, az 1989-re vonatkozó felméréssel. Az 1996-ban 1994-re visszamenően is felmért létminimum-értékek az aktív háztartások esetében 73 79, a nyugdíjasok esetében százalékát tették ki az 1989-től változatlanul továbbvezetett értékeknek. Ebben kifejezésre jut az 1989 és 1994 között végbement életszínvonal-csökkenésnek, átrétegződésnek, a fogyasztási szerkezet változásának a hatása. Míg ugyanis 1989-ben a felmérésben részt vevő tehát élelmiszert a normatív kosár értékével megegyezően fogyasztó háztartások összes kiadása 2,8-szerese volt az élelmiszerkosár értékének (1440 forint havi élelmiszer-kiadás mellett 4100 forint összkiadás), addig 1994-ben élelmiszereken kívüli javakra már sokkal kevesebb maradt, így összes kiadásuk azaz a létminimum-érték már csak valamivel több mint 2,3-szeresét tette ki az élelmiszerkosár átlagos értékének ban az élelmiszer-normatívához képest a létminimumérték nem egészen 2,3- szeres: a normatívához hasonló élelmiszer-fogyasztású 1485 háztartásnál átlagosan 6660 forint az élelmiszer-fogyasztás egy főre jutó havi értéke ami a felnőtt, a gyermek és a nyugdíjas háztartástagok normatíváinak átlaga, és forint volt e háztartások öszszes kiadásainak átlaga (azaz a létminimum). A második kérdés nevezetesen, hogy miért korlátozódnak a szükségleti normatívák csak az élelmiszer-fogyasztásra indokolttá teszi a küszöbérték válfajainak áttekintését. Történetileg a két világháború közötti megélhetésiköltség-számításoknak egyenes folytatásai azok a küszöbértékek, amelyeket a modernizált szükségletek teljes körére kiterjedő fogyasztási kosarakkal számítanak ki, a kosárba foglalt ún. normatív mennyiségeket a mindenkori árakon értékelve. A szükségletek teljes körére kiterjedő fogyasztói kosárral a KSH 1968-ban dolgozott, napjainkban az említett társadalmi szervezetek alkalmazzák azt. A szükségletek teljes körére kiterjedő normatív fogyasztói kosár közérthető, szemléletes, áttekinthető. Vonzó tulajdonságai ellenére azonban ma már kevésbé elterjedt a használata. A szükségletek meghatározása, a normatívák felállítása ugyanis igen nehéz feladat, és nemigen függetleníthető a résztvevő szakértők véleményétől, értékítéletétől; így a kosárban helyet foglaló mértékek mindig vitathatók. Fokozza ezt a problémát a szükségletek körének az idők folyamán végbemenő bővülése és átalakulása. (Általában is és különösképpen olyan javak esetében, amelyek elterjedtsége nem teljes körű.) Tartalmazzon-e a kosár járműfenntartást, vegyen-e figyelembe fürdőszobát (egy kosárban valamely kiadási tétel vagy benne van, vagy nincs, de hogyan lehet kezelni azt a helyzetet, hogy a tétel az érintettek bizonyos százalékánál megtalálható, a többinél nem) hogyan kezelje a lakástulajdon-szerzést, a gyermekeknél alap-, közép- vagy felsőfokú képzéssel számoljon stb. Egy teljes kosár esetében konszenzusokra nemigen hajlamos korunkban ilyen és hasonló konszenzusigényes kérdések sokaságával kell szembenézni. Olyan megoldás alakult ki, hogy a javaknak csak bizonyos körét helyezik el a kosárban, azokat a javakat, amelyeknél a vázolt problémák legkevésbé merülnek fel. Ilyennek bizonyult az élelmiszerek köre, ahol az objektív megközelítés a táplálkozástudományi normatívák felhasználásával valamennyire biztosítható.

8 556 DR. ZAFÍR MIHÁLY Az élelmiszerkosár értékéből a küszöbértékhez való továbblépés legegyszerűbb módja egy szorzófaktor alkalmazása. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban szociálpolitikai küszöbértéknek az élelmiszernormatíva értékének a háromszorosát tekintik, az ENSZ pedig a latin-amerikai országok vizsgálata során mint említettem az élelmiszernormatíva 1,75-szorosát és kétszeresét tekintette a szegénységi küszöb értékének. (Az élelmiszer-fogyasztás és az összfogyasztás közötti kapcsolatot kifejező törvényszerűség Engel-törvény értelmében az élelmiszer-normatíva és a küszöbérték közötti arány magasabb életszínvonal esetében nagyobb, alacsonyabb életszínvonal esetében kisebb.) Természetesen a szorzófaktor meghatározása is konszenzusigényes és folyamatos alkalmazása sem problémamentes (gondoljunk például arra a lehetőségre, hogy az élelmiszerárak alakulása nagyon eltérő lehet a javak többi csoportjához képest, ami felvetheti a szorzófaktor újragondolásának igényét). Mindenesetre ez jelenti alkalmasint a konszenzussal alkalmazható módszert. Hazánkban a KSH a második világháború után, a mostani sorozatot megelőzően, 1968-ban, 1984-ben (1982-re vonatkozóan) és 1991-ben (1989-re vonatkozóan) végzett létminimum-számítást. Az 1968-as számítás létminimumkosara valamennyi szükségletre kiterjedt. A későbbi számítások csak az élelmiszer-normatívákat tartalmazták, az egyéb szükségletek minimumértékeinek meghatározása pedig a háztartás-statisztika tényleges adatainak a normatív élelmiszer-fogyasztással való összekapcsolásával történt: 1984-ben regresszió-számítással, 1991-ben és napjainkban pedig az előzőkben ismertetett módon. A fogyasztói kosár alkalmazásának e válfajai az objektív megközelítésnek ún. abszolút módszerei. A relatív módszerek ugyancsak az objektív, tehát valamilyen mennyiségek, mértékek, arányok alapján való megközelítések családjába tartoznak. Azért relatívok, mert nem önmagukban (nem abszolúte), hanem valamihez képest meghatározottak: a mindenkori jövedelmi (fogyasztási) átlaghoz vagy a jövedelemeloszlási skála valamely tartományához kapcsolódnak. Ezek nagyon egyszerű és támadhatatlan módszerek, továbbvezetésükre nincsen szükség, bármely jövedelem- vagy fogyasztásfelmérésnél automatikusan alkalmazhatók. Relatív küszöbértékként gyakran a mindenkori átlagos jövedelem vagy fogyasztási kiadás bizonyos hányadát alkalmazzák. E módszerrel határozták meg 1990-ben az Európai Közösség (EC) akkori 11 tagállamában a szegények számát és arányát. 3 Az összehasonlítást a Seminar on Poverty Statistics in the European Community, 1989 (A szegénység statisztikája az Európai Közösségben) c. szeminárium készítette elő a tagországok családi költségvetési felvételeinek (Family Budget Survey FBS) adataira alapozva (a nyolcvanas években általában két, egyes országokban egy FBS-felvétel készült). A küszöbérték neve Poverty line, és 4 változatát alkalmazták: a saját nemzeti átlag 40, illetve 50 százalékát, valamint az EC-átlag 40, illetve 50 százalékát. Az egyes változatok, különösen az EC általános színvonalához képest szignifikánsan alacsonyabb színvonalú országok (Portugália, Görögország, Írország, Spanyolország) esetében mutatnak nagyon eltérő eredményeket. Például: a dániai poverty line (azonos devizában számolva) 2,6-szerese volt a portugáliainak, miközben a portugáloknak 37,2 3 Lásd:Poverty in figures. Study carried out for EUROSTAT by the Institute of Social Studies Advisory Service. EUROSTAT. Luxembourg

9 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 557 százaléka élt az amúgy is alacsony, a dánoknak pedig csak 8,0 százaléka az ehhez képest 2,6-szer magasabb küszöb alatt (a nemzeti átlag 50 százalékos mércéjével számolva). Portugáliában a saját nemzeti átlag 40 százaléka alatt élők aránya 21,8, az 50 százaléka alatt élőké 32,7 százalék, az EC-átlag 40 százaléka alattiaké 58,2, az 50 százaléka alattiaké 69,5 százalék volt, Dániában ugyanezek az arányok 3,5, 8,0, 1,1, és 2,7 százalék. Ugyancsak relatív küszöbérték a lakosság legalacsonyabb jövedelmű meghatározott hányadát (10 vagy, 20 százalékát, vagyis az első decilist vagy az első kvintilist) a többségtől elválasztó jövedelem- (vagy fogyasztási kiadás-) érték. Ilyet hazánkban is alkalmazunk, a KSH legutóbb a Létminimum, 1996 című és a Háztartásstatisztikai közlemények 4. számú kiadványában tette közzé az első népességötöd jövedelemhatára címen. 4 Érdekes válfaja a relatív küszöbértéknek a Kanadában alkalmazott ún. alacsony jövedelmi határérték (low income cutoff), amelyet azzal a jövedelemszinttel mérnek, amely esetében az élelmiszer-, a lakás- és a ruházkodási kiadások fogyasztásbeli együttes aránya 20 százalékkal nagyobb az országos átlagánál. Az előbbi nagy csoportokba tartozó és a kevésbé közismert további objektív megközelítési módszereken kívül szubjektív megközelítést is alkalmaznak. Például megkérdezik a lakosság véleményét arról, hogy mekkora összeget tartanak szükségesnek a verbálisan minősített különböző színvonalú nagyon szűkös, szűkös, átlagos, jó, nagyon jó megélhetéshez. Ezek közül a szegénységgel kapcsolatban értelemszerűen az első, illetve az első kettő érdemel különös figyelmet. Ilyen szubjektív véleményfelmérést mint a bevezetőben utaltunk rá a KSH is végez 1996 elejétől. A mutatókat a KSH a lakosság jövedelemelvárásai elnevezéssel teszi közzé. A jövedelemelvárásokban szemléletesen kifejeződik a társadalmilag meghatározottság azzal, hogy a háztartások különböző életszínvonalú csoportjainak jövedelemelvárásai eltérők, hasonlóan ahhoz, ahogyan a küszöbértékek is eltérők a különböző életszínvonalú országokban IV. negyedévében például a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott, egy főre jutó havi átlag a sem aktív, sem nyugdíjas keresővel nem rendelkező munkanélküli, gyesen lévő, eltartott személyekből álló háztartásokban 9100 forint, a segéd- vagy betanított munkás háztartásfőjű háztartásokban forint és a vezető vagy diplomás szakember háztartásfőjű háztartásokban forint volt. A szubjektív küszöbértékek sajátos válfaját képezik a törvényalkotási, közigazgatási elhatározással vagy érdekegyeztetéssel kijelölt értékek (mint az öregségi nyugdíjminimum, amely önkormányzati segélyezések küszöbértékeként is szolgál vagy például a családipótlék-jogosultság határértéke). E rövid áttekintésből is kitűnik, hogy szemben az egységesen számított fogyasztói árindexszel nincsen egyetlen kitüntetett igazi küszöbérték. Nincsenek továbbá nemzetközileg alkalmazott módszertanok a különböző küszöbértékek meghatározására. Nagyon tanulságosnak tartom, hogy az EUROSTAT idézett vizsgálatában négy változatban alkalmazott küszöbértékeket a következő kommentárral adta közre: A szegénység definiálása a politikusok feladata, a statisztikusok feladata pedig e témakörben alternatívák bemutatása és az eredmények elemzése. A KSH 1996-tól bevezetett gyakorlata az alternatívák bemutatásának elvét kívánja szem előtt tartani. 4 Lásd az 1. lábjegyzetben idézett mű old. és Háztartás-statisztikai közlemények 4. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest old.

10 558 DR. ZAFÍR MIHÁLY TÍPUSCSALÁD-VIZSGÁLATOK A küszöbértékek elhelyezkedését a hazai jövedelemstruktúrában a típuscsaládvizsgálatok szemléltetik a legáttekinthetőbben. A legáltalánosabb típuscsalád a két felnőtt és két gyermek alkotta család, amelynek 1996-os jövedelmi helyzetét a következő adatokból kiindulva lehet számszerűsíteni: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak évi nettó keresete átlagosan havi forint, ezen belül a férfiaknál forint, a 2 gyermek után járó családi pótlék havi 6500 forint, a gyermekgondozási segély a nyugdíjjárulék levonása után 9024 forint, a munkanélküli-ellátás átlagos összege forint. Ezeket a tételeket figyelembe véve, egyéb jövedelem híján a család havi jövedelme összesen, illetve egy főre számítva: ha mindkét felnőtt foglalkoztatott, akkor , egy főre forint; ha egyik felnőtt foglalkoztatott, a másik gyesen van, akkor egy átlagkeresettel számolva , egy főre forint; a férfi átlagkeresetével számolva , egy főre forint; ha egyik felnőtt munkanélküli ellátással, úgy ha a másik felnőtt foglalkoztatott, akkor , egy főre forint ha a másik felnőtt gyesen van, akkor , egy főre forint. Egyidejűleg a küszöbértékek: e háztartástípus havi létminimumértéke forint, egy főre számítva forint, az öregségi nyugdíjminimum 9500 forint, az első népességtized jövedelemhatára 8900 forint, az első népességötödé forint, a családipótlék-jogosultság határértéke forint. Megállapítható, hogy amennyiben az egyik felnőtt munkanélküli (ellátással), a másik gyesen van, akkor a típuscsalád 7100 forintos egy főre jutó havi jövedelmével az első népességtizedbe esik, mélyen a népességtized jövedelemhatára alá; amennyiben a két felnőtt egyike foglalkoztatott, a másik pedig gyesen van vagy munkanélküli, akkor szorosan az első népességötöd határa felett élnek, és jövedelmük kevesebb a létminimumnál; ha pedig mindkét felnőtt foglalkoztatott, akkor jövedelmük átlagos keresetek esetén mintegy 20 százalékkal meghaladja a létminimumot, és csak az átlagosnál jóval nagyobb keresetek esetén lépik át a családi pótlékra jogosultság határértékét. Tanulságos következtetések vonhatók le az egyes küszöbértékek szintjén (annak környezetében) élő háztartások jövedelemelvárásainak adataiból. A következő 3. tábla a tárgyalt, illetve említett küszöbértékek a 9500 forintos határ, az első népességötöd jövedelemhatára, a létminimum és a forint jogosultsági határ környezetében élő háztartások adatait tartalmazza, sorukat még kiegészítettem egyik irányban az első, másikban a tizedik népességtized adataival. Az adatok egyértelműen bizonyítják a jövedelemelvárások társadalmi meghatározottságát: a nagyobb jövedelem, az ennek megfelelő jobb életkörülmények magasabb elvárásokkal párosulnak és fordítva. Az is megállapítható, hogy a háztartások jövedelemelvárásai saját helyzetükhöz képest nem irreálisak; a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összeg az alacsony jövedelműek körében még nagyobb, mint a saját jövedelem, de már a létminimum szintjén élők is e szinthez kisebb összeget jelölnek meg, mint a saját tényleges jövedelmük.

11 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 559 A megélhetési szintek arányairól szinte kísértetiesen egyformán gondolkodnak a különböző jövedelmi szinten élők. A nagyon jó megélhetési szinthez megjelölt összegek valamennyi háztartáscsoportban 3,5 4,0-szeresei a szűkös szinthez megjelölteknek, a nagyon szűkös szint összegei mindegyik csoportban százalékát teszik ki az átlagosként megjelöltnek. 3. tábla Megnevezés A háztartások jövedelemelvárásai néhány kiválasztott jövedelemszinten, I IV. negyedév Első népességtized* A 9500 forintos egy főre jutó havi jövedelem Az első népességötöd jövedelemhatára A létminimum környezetében élők A forintos egy főre jutó havi jövedelem Tizedik népességtized Jövedelem (forint) Jövedelemelvárás (forint) nagyon szűkös szinthez szűkös szinthez elfogadható (átlagos) szinthez jó szinthez nagyon jó szinthez Jövedelemelvárás aránya (százalék) nagyon szűkös az átlagoshoz képest nagyon jó a nagyon szűköshöz képest * A jövedelem-inkonzisztenciák miatt statisztikailag nem értelmezhető alsó 1 százalék nélkül. Az egyes küszöbértékek értelmezéséhez, értékük megítéléséhez ismerni kell a különböző jövedelemszinteken élő népesség jellemzőit. A KSH szerepe a hazai megélhetési számításokban 1996-tól című szakmai társadalmi vitaanyag 5 a Hivatal jövőbeni szerepét illetően úgy fogalmaz, hogy...akkor ad igazán hatékonyan segítséget a szociálpolitikának, ha pontos és rendszeres tájékoztatást nyújt a különböző jövedelemszinteken élő népesség társadalmi gazdasági jellemzőiről. E célt a KSH a korábbi Családi költségvetés című éves kiadványaival és az azokhoz 1996-tól csatlakozott a bevezetőben említett Háztartás-statisztikai közlemények című negyedéves és Létminimum című éves kiadványaival szolgálja. Utóbbiból idézem A háztartások társadalmi gazdasági jellemzői néhány kiválasztott jövedelemszinten, I IV. negyedév című tábla összefoglaló részét. Ebben tanulmányozhatók a különböző jövedelemszinteken élő háztartások demográfiai és aktivitási szerkezetének különbözőségei, keresőik egyes jellemzői, jövedelmük és kiadásaik összegei, a háztartásban fogyasztott élelmiszer-mennyiségek különbözőségei. 5 A KSH szerepe a hazai megélhetési számításokban 1996-tól. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest old.

12 560 DR. ZAFÍR MIHÁLY Ami a kiadásokat illeti, legkiegyenlítettebbek körükben a lakásfenntartási kiadások: 1996-ban az első népességtized egy háztartásra jutó lakásfenntartási kiadásához, 6739 forinthoz képest 1,3-szeres volt a létminimumérték környezetében élőké 8591 forint és ehhez képest 1,5-szeres volt a 10. népességtized háztartásaié (13114 forint), így a 10. népességtized kiadása megközelítően kétszerese az első népességtizedének. A kiegyenlítettséget tekintve, hasonló a helyzet az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás értékénél, ehhez azonban meg kell jegyezni, hogy az egyes élelemfajtákat illetően differenciált a kép: a kenyér és péksütemény, valamint a burgonya fogyasztott mennyisége a különböző szinteken nagyon hasonló, a tej, a tojás esetében 1,5-szeres körüli, a hús, a hal és készítményeik esetében kétszeres, a tejtermékek és a gyümölcs esetében több mint háromszoros a legfelső szint fogyasztása a legalsóéhoz képest. 4. tábla Társadalmi gazdasági jellemzők A háztartások társadalmi gazdasági jellemzői néhány kiválasztott jövedelemszinten, I IV. negyedév Első népességtized* A 9500 forintos egy főre jutó havi jövedelem Az első népességötöd jövedelem határa A létminimum környezetében élők A forintos egy főre jutó havi jövedelem Tizedik népességtized A háztartások és személyek száma (fő) Adatszolgáltató háztartások száma A háztartások teljeskörűsített száma (ezer) A személyek teljeskörűsített száma (ezer) A 100 háztartásra jutó személyek száma (fő) Aktív kereső Nyugdíjas Többi személy Összesen ebből: gyermekgondozási ellátást igénybe vevő munkanélküli éves és fiatalabb eltartott Az aktív keresők és nyugdíjasok jellemzői Arányuk a létszámból (százalék) 28,6 37,9 44,2 58,4 73,1 76,9 Átlagos bruttó havi jövedelmük (forint) Középiskolai végzettségűek aránya (százalék) 10,6 13,6 16,6 21,5 26,1 35,8 Felsőfokú végzettségűek aránya (százalék) 3,5 3,1 3,8 5,7 9,6 35,5 (A tábla folytatása a következő oldalon.)

13 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 561 (Folytatás.) Társadalmi gazdasági jellemzők Első népességtized* A 9500 forintos egy főre jutó havi jövedelem Az első népességötöd jövedelem határa A létminimum A forintos egy főre jutó havi jövedelem Tizedik népességtized környezetében élők Az egy főre jutó havi jövedelem és felhasználása Jövedelem (forint) ebből: nyugdíj (százalék) 22,3 20,8 21,3 30,4 35,8 17,1 egyéb társadalmi jövedelmek (százalék) 42,9 30,8 24,7 14,9 7,7 3,3 Élelmezési kiadás (forint) Lakásfenntartási kiadás (forint) Egyéb folyó fogyasztási kiadás (forint) Folyó fogyasztási kiadás összesen (forint) A jövedelemből az élelmezési és lakásfenntartási kiadások után egyéb célokra fennmaradó havi összeg Egy főre számítva (forint) Aránya a jövedelem százalékában 14,4 25,4 29,9 32,5 40,4 58,5 A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Hús, hal és készítményeik (kilogramm) 3,05 3,41 3,64 4,58 5,12 6,06 Tojás (darab) 11,74 12,88 13,77 17,05 18,22 19,11 Tej (liter) 4,34 4,89 5,08 6,44 6,45 6,31 Sajt, egyéb tejtermékek (kilogramm) 0,60 0,70 0,77 1,07 1,21 2,07 Zsiradékok (kilogramm) 1,29 1,34 1,40 1,71 1,86 1,76 Kenyér és péksütemény (kilogramm) 6,90 6,60 6,51 7,06 6,72 6,84 Cukor (kilogramm) 1,07 1,15 1,21 1,71 1,96 2,07 Burgonya (kilogramm) 3,42 3,62 3,79 4,30 4,52 3,52 Friss és tartósított zöldség (kilogramm) 2,99 3,32 3,62 4,66 5,64 6,33 Friss és tartósított gyümölcs (kilogramm) 2,35 2,93 3,24 4,36 5,75 7,65 A havi lakásfenntartási kiadások egy háztartásra számítva (forint) Összesen ebből: háztartási energia közüzemi, lakásfenntartási költség építési kölcsön kamata, törlesztése * A statisztikailag nem értelmezhető alsó 1 százalék nélkül.

14 562 DR. ZAFÍR MIHÁLY Legnagyobb különbözőségek a jövedelemből az élelmiszer- és a lakásfenntartási kiadások levonása után maradó összeg nagyságát tekintve állnak fenn. Ez az első népességtized egy főre jutó havi ezer forintot éppen csak meghaladó értékéhez képest az első népességötöd felett körülbelül 3 ezer, a létminimumérték környezetében élőknél 4,5 5 ezer forint, viszont a családi pótlék jogosultsági jövedelemhatárnál már közel 8 ezer, a tizedik népességdecilisben pedig ezer forint. Az alacsony jövedelmekből az élelmezés és a lakáskiadások után fennmaradó csekély összeg nyilvánvalóan akár szerény szinten is nem elegendő ahhoz, hogy kielégíthető legyen a további szükségletek széles skálája, amely a háztartások ruházkodási, egészségügyi, testápolási, iskoláztatási, kulturális, közlekedési, üdülési, sportolási szükségleteitől, a háztartás tartós javakkal való felszereltségéig terjed. Az alacsony jövedelemszinteken élők valójában többet is költenek e célokra a fennmaradó összegeknél, amit korábbi megtakarításaikból, kölcsönökből fedeznek. Miközben a háztartási felmérések adatai jól tájékoztatnak arról, hogy különböző jövedelemszinteken milyen demográfiai-aktivitási összetételűek és milyen körülmények között élnek a családok, megválaszolatlan a kérdés, hogy hányan élnek a lakosság különböző rétegeiben az alacsony jövedelműekre jellemző egyes küszöbértékek, köztük a létminimumérték szintje alatt. A KSH Létminimum, 1996 című kiadványa megállapítja, hogy erre a kérdésre a háztartási költségvetési felvételben bevallott adatok nem adnak valósághű választ. Ennek oka, hogy a felső jövedelemrégiókba sokkal kevesebb, az alsókba pedig sokkal több háztartás került, mint amennyi a valóságban oda tartozik, mivel a jobb anyagi helyzetben lévők esetében gyakori az elzárkózás a válaszadástól, illetve elég általános a jövedelemeltitkolás. Következésképpen a háztartások bevallás szerinti adatai a valóságosnál nagyobb tömeget mutatnak ki létminimum alatt élőként. 6 A küszöbértékek alatt élők számának, jellemzőinek kellő pontosságú meghatározásához a KSH kilátásba helyezte a jelzett torzulások korrigálását, hosszabb távú statisztikai módszertani program keretében. Egyidejűleg nagyságrendi becslést végzett az eddigi tapasztalatok felhasználásával: A válaszadástól való elzárkózást tekintve megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek, a jó lakáskörülmények között élők, az alkalmazottakkal dolgozó vállalkozók, vagyis a feltételezhetően jó anyagi helyzetűek közül a megkérdezettek százaléka tagadta meg a válaszadást, míg a legkevésbé iskolázottak, a rossz lakáskörülmények között élők, tehát a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében ez az arány 5 10 százalék. 7 Ami pedig a jövedelemeltitkolások hatását illeti: az alacsony jövedelműek körében, ahol a létminimumérték értelmezhető, az előfordulások szűk sávban sűrűsödnek, és emiatt minden 1 százalék, amit az idetartozók a jövedelemből eltitkolnak, 1 százalékponttal növeli a létminimum alatt élők arányát. E tapasztalatokat és ismereteket felhasználó nagyságrendi becslés eredménye szerint 1996-ban az ország lakosságából a létminimum alatt élők aránya mintegy százalék. Ehhez a jelentés hozzáfűzi, hogy rétegenkénti becslésre nem volt lehetőség. Úgy gondolom, hogy az egyes küszöbértékek alatt élőkre vonatkozó adatok, ha abszolút mértékeikben hordozzák is a vázolt torzulást, azért még értékesnek bizonyulhat- 6 Lásd erről részletesen a Háztartás-statisztikai közlemények 4. című KSH-kiadvány (Budapest old.) módszertani fejezetét. 7 Lásd: Az 1996-os jövedelmi felvételre nem válaszoló háztartások. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest old.

15 ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 563 nak, mert nagy vonalakban tükrözik a rétegek közötti arányokat. Így alkalmasak bemutatni, hogy mely rétegek azok, amelyeknek különösen nagy hányada él valamelyik küszöbérték alatt, és hogy nagyságrendileg mennyivel élnek alatta. Ennek érzékeltetésére az első népességötöd jövedelemhatárának mutatóját használom, amelynek 1996-os forintösszege egy főre számítva havi forintos nagyon alacsony érték. Az egyik tényező, amely mentén a differenciáltság érvényesül, a családok gyermekvállalása. Azon háztartások népességéből, amelyekben nincs 20 év alatt eltartott gyermek, 8 százalék élt a forintos határérték alatt, egy gyermek esetén 18, a kétgyermekeseknél 27, a három- vagy többgyermekeseknél 53 százalék az e határérték alatt élők aránya. A differenciáltság másik tényezője a háztartás gazdasági aktivitási szerkezete. Gazdasági aktivitásuk alapján legstabilabb anyagi helyzetűek az aktív háztartásfőjű, két vagy több aktív keresős háztartások. Másik oldalon leghátrányosabb a helyzete azoknak a háztartásoknak, amelyeknek felnőtt tagjai munkanélküliek, gyesen lévők, eltartottak, vagyis nincs sem aktív, sem nyugdíjas keresőjük. Róluk és további néhány jellegzetes típusról szól a 5. tábla. Bemutatja, hogy az egyes háztartástípusok népességéből hány százaléknak volt kevesebb a havi jövedelme 1996-ban az egy főre jutó forintos határértéknél. Az adatokban a háztartások gazdasági aktivitási szerkezetének igen erőteljes hatása jut kifejezésre. A küszöbérték alattiak aránya a háztartás aktivitási jellegének megfelelően karakterisztikusan különböző, a gyermek nélküli háztartások esetében például 5 százaléktól 49-ig terjed. Az első népességötöd jövedelemhatára* alatt élő népesség aránya a gyermekek száma és a háztartástagok gazdasági aktivitása szerinti rétegzésben 1996-ban (százalék) Háztartási jellemző A 19 éves és fiatalabb gyermekek száma és több Aktív háztartásfő, 2 vagy több aktív kereső Aktív háztartásfő, 1 aktív kereső Háztartások átlagosan Munkanélküli, gyesen lévő, eltartott háztartásfő, mellette van aktív kereső Rokkant, illetve korkedveznényes nyugdíjas háztartásfő, mellette sem aktív, sem másik nyugdíjas nincsen Munkanélküli, gyesen lévő, eltartott háztartásfő, mellette sem aktív, sem nyugdíjas kereső nincsen tábla * Egy főre jutó havi forintos összes személyes jövedelem. A táblából kitűnik, hogy a 3 vagy több gyermekesek körében e küszöbérték alatt élők aránya az átlagosnál kedvezőtlenebb aktivitású háztartástípusok esetében kirívóan nagy,

16 564 DR. ZAFÍR: ÚJ LÉTMINIMUM-SZÁMÍTÁS 70 és 88 százalék közötti, de még az átlagosnál jobb helyzetűek körében is 36, illetve 50 százalék. Az egy- és kétgyermekesek körében az arány ugyan nem emelkedik ki a népességötödből, de a vizsgált három kedvezőtlen aktivitású, hátrányos helyzetű típus esetében szintén igen magas, 40 és 83 százalék közötti. Fontos információ, hogy a küszöbérték alatt élők jövedelme mennyivel marad el a küszöbértéktől. Az 1996-ban a forintos egy főre jutó jövedelem alatt élők átlagosan 8700 forintos, vagyis 21 százalékkal kevesebb jövedelemhez jutottak. A részletes eredményekből az állapítható meg, hogy minél többen élnek egy népességcsoporton belül a küszöbérték alatt, annál nagyobb átlagos jövedelmüknek attól mért elmaradása. A küszöbértékhez képest átlagosan 21 százalékos elmaradáson belül az aktív háztartásfőjű, két vagy több aktív keresős háztartásoknál az elmaradás 15 százalékos (9500 forint az átlagos havi jövedelemük), viszont a rokkant, illetve korkedvezményes nyugdíjas háztartásfőjű háztartásoknál ahol a háztartásban sem aktív, sem másik nyugdíjas kereső nincs 25 százalék (nekik 8200 forint az egy főre jutó jövedelmük), és még nagyobb mértékben, átlagosan 35 százalékkal vannak a küszöbérték alatt a munkanélküli, gyesen lévő, eltartott háztartásfőjű (átlagosan 7200 forintos egy főre jutó jövedelmű) háztartások. E két utóbbi háztartástípus népessége 1996-ban 360 ezer és 450 ezer személy volt, közülük 190 ezernek, illetve 280 ezernek a jövedelme maradt az ismertetett mértékben a forintos határ alatt. * A rendelkezésre álló terjedelem keretében csak éppen ízelítőt adhattam abból a gazdag anyagból, amit a KSH 1996-ban indított új kiadványsorozatai nyújtanak. Végezetül még azt kívánom megemlíteni, hogy a háztartási költségvetési felvétel feldolgozási programja alkalmas arra, hogy rövid átfutási idővel információkat adjon bármely megjelölt jövedelemérték környezetében élő népesség társadalmi gazdasági jellemzőiről, érdekegyeztetési, szociálpolitikai fórumok, illetve intézmények számára. TÁRGYSZÓ: Életszínvonal. Fogyasztói ár. SUMMARY Having temporarily discontinued the computation of subsistence level at the end of 1994, the Hungarian Central Statistical Office launched a new series on the topic in the middle of The series presented a report in 1997 concerning the year of The year 1996 is of favoured importance on the grounds that the CSO had been engaged in the computation of just one threshold value, the subsistence level, from this time onwards began to publish further ones too. Namely it publishes now indicators referring to the income of the first one fifth of the population and to income expectations in a quarterly entitled Household statistics publications. Further on the author gives summary of the new approaches. In the first part he shows the method of computing subsistence level, stressing on the new features of the recent series. The second part deals with the theoretico methodological key issues of the computation of subsistence level and with various types of threshold values. In the third part the author analyses what position the various threshold values among them the subsistence level take up in Hungarian income structure.

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása 2013/53 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 53. szám 2013. július 10. Létminimum, 2012 A tartalomból 1 Bevezető 1 Létminimum, 2012 1 A létminimumértékek meghatározása

Részletesebben

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Létminimum, 2009 Tartalom Létminimum, 2009...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban...4

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2007

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Dr. Lakatos Judit főosztályvezető További információ: Grábics Ágnes főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-,

Részletesebben

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: , DR. BALOGH MIKLÓS,

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: , DR. BALOGH MIKLÓS, STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. ANDORKA RUDOLF, DR. BALOGH MIKLÓS, DR. BESENYEI LAJOS, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. KATONA TAMÁS (a Szerkesztőbizottság

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

2015/46 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/46 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/46 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 24. Létminimum, 2014 Tartalom Bevezetés...1 I. A magyarországi létminimum-számítás rövid története...1 A létminimumérték meghatározásának jelenlegi rendszere a Központi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-105-6 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai

Részletesebben

Létminimum, 2011. Tartalom

Létminimum, 2011. Tartalom Központi Statisztikai Hivatal Létminimum, 2011 2012. június Tartalom Létminimum, 2011... 2 A létminimumértékek meghatározása... 3 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban... 4 Jelmagyarázat Táblák

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON 2016. április 19. A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015- ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Rövid áttekintés a szegénység-megközelítések főbb típusairól, a szegénység méréséről A szegénység egészen azóta, hogy kialakult a tulajdon fogalma az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - probléma az

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata Korózs Lajos Elnökségi tag Szociálpolitika hatása a lakossági jövedelmekre A társadalmi jövedelmek a háztartások összes jövedelmének kb. 1/3-át teszik ki. A pénzbeli

Részletesebben

5. Háztartások, családok életkörülményei

5. Háztartások, családok életkörülményei 5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA DR. CSEPINSZKY ANDOR: AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA Az 1950. évi háztartásstatisztikai adatgyűjtés eredményei összefüggéseket mutatnak ki a munkabérek és

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

LÉTMINIMUM 2007. június

LÉTMINIMUM 2007. június LÉTMINIMUM 2007. június A rendszerváltást követően általában is nagy érdeklődést mutatott a társadalmi-politikai közélet, a létminimumértékek iránt. A szakszervezetek számára azonban fontos segédeszköz

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete

A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete 2009/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 3. szám 2009. január 13. A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete A tartalomból 1 Jövedelem, jövedelemstruktúra

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

))-" )"" $ ) $%$! $$"$# +%$ #) #)" "".$)$$" +% $# &)+% "%% $ $#($-"$ %"** $ $# $+$"#$ """-&""$%" " $')*% /(&%" 0"" 1 " 2)&* " &% 3"$),$")$ )"""

))- ) $ ) $%$! $$$# +%$ #) #) .$)$$ +% $# &)+% %% $ $#($-$ %** $ $# $+$#$ -&$%  $')*% /(&% 0 1  2)&*  &% 3$),$)$ ) ! "#" $"% $# & $"' (%"$ #"# )")% $($$#*$%$#+"))%"$""$()%$%##"$$$#,""((# ))-" )"" $ ) $%$! $$"$# +%$ #) #)" "".$)$$" +% $# &)+% "%% $ $#($-"$ %"** $ $# $+$"#$ """-&""$%" " $')*% /(&%" 0"" 1 " 2)&* " &%

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE I N F O R M A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Á C I Ó S T A T I S Z T I K

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. III. negyedév) Budapest, 2009. február Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A hajléktalan emberek pénze

A hajléktalan emberek pénze A hajléktalan emberek pénze. február 3. 40 000 35 000 30 000 Hajléktalan emberek havi jövedelem átlaga (Ft) 32 843 31 386 35 663 34 055 28 736 27 602 29 515 31 491 25 000 20 000 15 000 10 000 16 017 17

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.: DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben