V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

Átírás

1 V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

2

3 2009 Magyarország

4 A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft. Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó Vértes András Szerkesztette Viszt Erzsébet A kiadvány szerzői Borsi Balázs, Farkas László, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva szeptember 30. Borítóterv és nyomdai előkészítés Focus Print Kft. Nyomdai kivitelezés Pera Nyomda Készült 500 példányban Budapest, 2009

5 TA R TA L O M J E G Y Z É K E L Ő S Z Ó 7 B E V E Z E T É S 7 Ö S S Z E F O G L A L Á S : V Á L S Á G É S V E R S E N Y K É P E S S É G 10 1 A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E Gazdasági növekedés Társadalmi jólét A környezet fenntarthatósága 27 2 V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N Áru- és szolgáltatás export Az export dinamikája Részesedés a világ áru- és szolgáltatás kereskedelmében Külföldi működőtőke Működőtőke import Működőtőke export 45 3 A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H Á R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K Termelékenység Költség-versenyképesség Reálárfolyamindex Munkaerőköltségek Egyéb (nem bérjellegű) költségek Adózás 60

6 3.3 Üzleti környezet Munkaerőpiaci szabályozás Versenyfeltételek Adminisztratív terhek Tőkeellátottság A politika szerepe Infrastruktúra Állami beruházások Közlekedés Energiaellátás Egészségügyi infrastruktúra Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Az IT üzleti alkalmazásai A számítógép és az internet szerepe a lakosság körében einclusion Online közszolgáltatások Kutatás-fejlesztés és innováció Befektetések az új tudásba A tudományos-technológiai munkaerő Innovációs miliő, hálózatosodás A tudományos-technológiai teljesítmény Humán erőforrások Demográfiai folyamatok Munkaerőpiac Oktatás Képzettség F Ü G G E L É K Kiemelt adatbázisok Egyéb jelentősebb adatforrások Rövidítések Á B R A J E G Y Z É K 163

7 E L Ő S Z Ó Jelenlegi kötetünk megjelenésekor a versenyképesség tényezői elkerülhetetlenül a válság szűrőjén át aktualizálódnak: egyesek veszítenek fontosságukból, míg mások felértékelődnek. Azt látjuk, hogy az eddigi éllovas országok némelyike nagyobb zuhanást kénytelen elszenvedni, mint a rangsor középső vagy hátsó részén elhelyezkedők. A válság által maga a versenyképesség fogalma is olyan, az eddigieknél tágabb értelmezést kíván, amely kiterjed a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességre és a helyreállítási periódus sikerességére. Nem szabad azt sem szem elől veszítenünk, hogy egyes, szubjektív véleményeken alapuló felmérések a válság időszakában a szokásosnál is nagyobb mértékben függhetnek az ilyenkor erősen hullámzó közhangulattól. Példa erre a tőzsde, amelynek a sokszor pusztán vágyakat és vélekedéseket követő szeszélyes ingadozásai markánsan demonstrálják, hogy a pénzpiaci mozgások - szubjektív tényezők folytán - átmenetileg akár ellentétesek is lehetnek a reálgazdaság folyamataival. Az Évkönyv készítői kifejezetten törekedtek arra, hogy integrálják a versenyképesség fogalmának ezt a válság hozta változását, külön hangsúlyt adva azoknak a tényezőknek, amelyek a válság szemszögéből nézve fokozott szerephez jutnak, legyen az akár pozitív, akár negatív. V é r t e s A n d r á s D r a j k ó L á s z l ó V é r t e s A n d r á s GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök D r a j k ó L á s z l ó Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgató GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

8 B E V E Z E T É S A évi Versenyképességi Évkönyv az előző háromhoz hasonlóan a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország mintegy 20 országhoz viszonyított pozícióját, ábrázolja és értékeli a 2000 óta bekövetkezett változások irányát és mértékét. Ez a hosszabb távú visszatekintés világosabb képet ad arról, hogy a versenyképesség mely területein sikerült előrelépni és hol nőtt más országokhoz képest a lemaradás. A gazdaság fejlettségét, valamint az élet minőségét és a környezet állapotát fejezik ki az általános gazdasági mutatószámok, amelyeket akár szintetikus versenyképességi mutatóknak is tekinthetünk. Ezek a társadalom hosszabb távú versenyképességi potenciáljának fontos elemei. A további mutatók vagy a versenyképesség megjelenését (keresleti vagy output oldal), vagy annak feltételeit (kínálati, vagy input-oldal) mérik. A versenyképesség keresleti oldala azt fejezi ki, hogy a kibocsátást hogyan fogadják el a fő, mindenekelőtt nemzetközi piacok, milyen részesedést értek el az egyes országok a világkereskedelemben, vagy egyes részpiacokon más országokhoz képest, illetve az országok pozíciói hogyan változnak. A kötet a versenyképesség kínálati tényezői között vizsgálja a termelékenységet, a költségeket és árakat, továbbá a vállalkozások hazai mozgásterét befolyásoló gazdaságpolitika és gazdasági szabályozás területei közül az üzleti környezetet, az adózást, az oktatást, az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, az innovációs környezetet, valamint az emberi erőforrásokat. Az adatok egy része statisztikai adatokon alapuló kemény, más része szubjektív értékeléseken alapuló puha információ. A kötetben szereplő mutatók egy része a világon ma ismert versenyképességi jelentésekben is megjelenik, ezek közül több e kötetnek is fontos forrása. Elsősorban három ilyen jelentésre támaszkodtunk: az első az IMD World Competitiveness Yearbook, a második a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Programja keretében megjelenő WEF Global Competitiveness Report, a harmadik pedig a Világbank Doing Business adatbázisa. E jelentések a magyar gazdaságban felmerülő fontos versenyképességi kérdésekre csak általános válaszokat adnak és módszertani megközelítésük - a széleskörű szakértői megkérdezés - miatt nagyrészt szubjektív értékeléseket tartalmaznak. Az objektívebb statisztikai adatokat azonban széleskörűen kiegészítik, ezért adatforrásként nélkülözhetetlenek. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó benchmark országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesít- 8

9 ményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az A, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb benchmark országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a Kutatás-fejlesztés és innováció című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó benchmark országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesítményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az A, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb benchmark országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a Kutatás-fejlesztés és innováció című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

10 Ö S S Z E F O G L A L Á S : VÁ L S Á G É S V E R S E N Y K É P E S S É G Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerinti rangsorban az utóbbi években ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott. A referencia országcsoportokhoz képest 2007-ig elég jól állt, de ben látványos romlás történt. Az összevont versenyképességi mutató 2009-ben minden országcsoportban romlott, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. Lengyelország, Csehország és Szlovákia átlagos pozíciójukat tekintve 2008-ban és 2009-ben lehagyták Magyarországot. Szemben a korábbi évekkel, amikor azokat megelőzte, ben a magyar gazdaság lemaradt a nálánál fejlettebb országcsoporttól is (Görögország, Spanyolország, Portugália és Szlovénia). 1. ábra Összevont versenyképességi rangszám, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, World Competitiveness Yearbook IMD 10

11 Az összevont mutatót alkotó részmutatók közül (kormányzati hatékonyság, gazdasági teljesítmény, üzleti hatékonyság, infrastruktúra) 2009-ben Magyarország esetében a kormányzati hatékonyság, valamint az üzleti hatékonyság romlott a legerőteljesebben. A kormányzati hatékonyság a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból összetevődő országcsoportban javult, Bulgária és Románia megtartotta pozícióját, míg Magyarországon 2005 óta meredeken romlik. Ehhez elsősorban a magas személyi jövedelemadó kulcsok, a magas tb-járulékok, valamint a belső és külső államadósság mértéke járult hozzá. Ugyanakkor a forint viszonylag stabil árfolyama, a betéti és hitelkamatok közti eltérés mértéke, a nyereségadó kulcsa és a vállalatalapítás módja kedvező értékelést kapott összehasonlításában az idézett nemzetközi értékelés kiemeli a költségvetési hiány csökkenését. Ami az üzleti hatékonyság részmutatóját illeti, Magyarország lejjebb csúszott a rangsorban. Korábbi pozícióját csak a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból álló csoport tartotta meg. A mutató összetevői közül különösen kedvezőtlen a kis- és középvállalatok működésének hatékonysága, a menedzserek vállalkozói hajlama, az üzleti világ vezetőinek szociális érzékenysége, a társadalom rugalmassága és alkalmazkodó képessége, valamint a globalizációhoz történő viszonyulás. A részmutatón belül Magyarország az átlagnál jobb értékelést kapott a menedzserek és szakértők jövedelme, az ipari órabérek és a feldolgozóipar egységnyi munkaerőköltsége vonatkozásában. Pozitív változás, hogy javult a társadalom reformokkal kapcsolatos fogadókészsége. A gazdasági teljesítmény részmutató tekintetében Magyarország helyzete között jelentősen romlott: mind a többi visegrádi országból álló országcsoport, mind a Portugáliából, Spanyolországból, Görögországból és Szlovéniából álló megelőzte között lényeges változás nem történt. Ezen belül a leggyengébb pontok a gazdaság különös érzékenysége a gazdasági ciklusok változására, az alacsony aktivitási ráta, a fiatal munkanélküliek magas aránya, valamint a gazdasági növekedés jelentős lelassulása. Az előző évhez képest elsősorban a külföldi működő tőke befektetések, az áruexport és a szolgáltatások exportja tekintetében javult leginkább Magyarország pozíciója. Az infrastruktúra területén Magyarország jobb pozíciót foglal el, mint a többi mutatószám tekintetében, s 2000 óta rendre jobb helyezést ért el, mint a többi, összehasonlításban szereplő ország ben azonban a nálunk fejlettebb országcsoport kedvezőbb értékelést kapott. Ez a magas ipari elektromos áram költségekkel, a felsőfokú képzettségűek relatíve alacsony arányával, a távközlési beruházásokban való lemaradás- GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

12 sal és a magas vezetékes telefon tarifákkal függ össze. Az előző évhez képest a World Competitiveness Yearbook értékelése szerint Magyarország pozíciója az infrastruktúra következő területein javult: egészségügyi infrastruktúra, PC-penetráció, az internet használók aránya és a környezetszennyezés. 2. ábra Az összevont versenyképességi rangszám komponensei Gazdasági teljesítmény 20 Kormányzati hatékonyság ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, 20 Üzleti hatékonyság 10 Infrastruktúra ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, World Competitiveness Yearbook IMD 12

13 A korábbi gazdasági válságok egyik fő tanulsága, hogy bár a válság mélysége nem elsősorban a versenyképességtől függ, viszont a kilábalás és a pozíció javítása azokban az országokban a leggyorsabb, amelyek a válság idején távolabbra és mélyebbre tekintenek. A rövidtávú pénzügyi egyensúlyt javító, keresletélénkítő, társadalmi feszültségeket mérséklő válságkezelő intézkedések mellett döntő jelentőséggel bírnak a fundamentumokat, a szerkezeti változtatásokat és a hosszú távú egyensúlyt érintő lépések. Különösen igaz ez azokra az országokra, így Magyarországra is, amelyek gazdasági növekedése már a válság előtt lassult, korábbi versenyképességi előnyei részben kifulladtak, vagyis amelyeket kritikus pozícióban ért a válság első felében a gazdaság mélyponton volt Európában. 2,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés mértéke, a növekedés négy negyedéven át negatív előjelű volt, a munkanélküliségi ráta pedig elérte az utóbbi évtized legmagasabb szintjét, 9 százalékot. A válság súlyosan megkérdőjelezte az európai felzárkózási-modernizációs modelleket, így keményen érinti azokat az országokat, amelyeket az elmúlt időszakban a gyors növekedés forrásaként a globalizáció, erőteljes tőkebevonás, piaci nyitottság és külgazdasági orientáció jellemzett (pl. Írország). A válság erősen érinti a felzárkózó közép- és kelet-európai országokat, köztük Magyarországot is, amelyek a korábbi két évtizedben szorosan bekapcsolódtak az európai integrációba és erős pénzügyi, kereskedelmi és működő tőke kapcsolatokkal rendelkeznek. Minden, ami korábban előny volt, most hirtelen hátránnyá, kockázattá, kitettséggé, sebezhetőséggé vált. Ezek a történések felvetik a versenyképesség fogalmának egy új, kritikusan átértékelt, bővített értelmezése iránti igényt. A versenyképességgel kapcsolatos gondolkodás valójában a minél gyorsabb, annál jobb gazdasági növekedés paradigmájára épült, amit viszont a válság legalábbis megkérdőjelez. Makroszinten sokkal nagyobb szerephez jutnak a rendszerkockázatok, a hosszú távú egyensúlyok, a fejlődés minőségi jellemzői. A válság mikroszinten a klasszikus húzó-ágazatokat súlyos kolonccá képes változtatni (ld. autógyártás), míg például a tipikusan rugalmatlan keresletű termékeket előállító mezőgazdaság a zuhanás során szilárd kapaszkodónak bizonyulhat. A felzárkózó országok helyzete ugyan igen eltérő, de az szinte bizonyos, hogy a gazdaság olcsó külföldi finanszírozásának lehetősége már nem tér vissza. Már csak azért sem, mert finanszírozni kell az egekbe menő államadósságot. Várhatóan a külföldi tőke előbb, vagy utóbb újra a gyorsan növekvő régiókba áramlik, de annak intenzitása feltehetően gyengébb lesz, mint korábban volt. Ezért az egyes gazdaságoknak a külföldi tőkevonzás szempontjából GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

14 való versenyképessége erősen felértékelődik. Ehhez az új realitáshoz kell alkalmazkodni. A termelés és a foglalkoztatás visszaesésének mértéke azokban az országokban mérsékeltebb, amelyeknek nagyobb a belső piaca, kisebb a pénzügyi rendszer fertőzöttsége és a gazdaság globalizáltsága. A kontinens egészét nézve a legkirívóbb romlást a külkereskedelem teljesítménye mutatta: az EU exportja 27, importja 24 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt. Ugyanakkor már megmutatkoznak a fellendülés jelei is a tőzsdék szárnyalásában, több negatív trend mérséklődésében (pl. az amerikai és spanyol munkanélküliségi ráta), valamint olyan soft indikátorokban, mint az üzleti bizalmi indexek, vagy a világszerte felfelé módosított gazdasági előrejelzések. Az A főleg a likviditás (költségvetési és jegybanki) növelésében bízik, az EU inkább intézményi-szabályozási megoldásokat sürget. Ez abból a szempontból érthető, hogy az EU intézményi vonatkozásban (az EKB-t leszámítva) teljesen felkészületlen volt. Ez azonban súlyos, talán elkerülhető többletterheket rótt az újonnan csatlakozott tagországokra. Az európai országok igen eltérő ütemben, mértékben és módon vagyis erős koordináció nélkül - reagáltak a válságra, összességében azonban Európa sokkal kevesebbet fordított a kereslet visszaesésének költségvetésből származó ellensúlyozására, mint az A. Az átlagot azok az EU-tagországok húzták le, ahol magas volt az államháztartási hiány és az államadósság: itt az óvatosság csak kisebb mértékben tette lehetővé a különböző gazdaságösztönző intézkedéseket. A gazdaságélénkítő intézkedések hatása nagymértékben függ azok természetétől, szerkezetétől. A szinte minden országban bekövetkezett termelékenység-visszaesésre azok az országok reagáltak jól, amelyek szem előtt tartották a válság következtében keletkező újabb kihívásokat. Ezek a kihívások a versenyképesség dimenziójában találkoznak. Az EU egészét nézve a gazdaságösztönzők mintegy fele adócsökkentést tartalmazott, a másik nagy része pedig az államilag finanszírozott infrastrukturális beruházásokat célozta meg. Tekintettel a fejlett európai infrastruktúrára, ennek a hosszabb távú növekedésre gyakorolt hatásai eléggé kétségesek. A gazdaságélénkítő csomagok szinte mindegyike tartalmazott kutatást és innovációt ösztönző elemeket, ezek alacsony mértéke és az EU-n belüli összehangolatlansága azonban megkérdőjelezi ezek hatékonyságát. Feltűnő, hogy az EU egészében a háztartások fogyasztása ben alig esik, míg a beruházások kb. 10 százalékkal zuhannak. Ez nem jó jel. (Magyarország itt pozitív kivétel: nálunk a beruházások nem zuhantak, stagnálnak igaz, EU-s forrásokból, míg a fogyasztás 6-7 százalékkal mérséklődik.) 14

15 A válság látványos velejárója a ledolgozott munkaórák számának csökkenése és a munkanélküliség növekedése. A korábbi válságok egyik tanulsága, hogy azok az országok, amelyek az állásukat elveszítők feltétel nélküli segélyezésére, vagy korai nyugdíjazására fordítottak jelentős állami forrásokat, költséges és nem hatékony eszközöket választottak, s a fellendülés lehetőségeit kevésbé tudták kihasználni. Ebből a szempontból Magyarországnak inkább szerencséje, hogy az igen erős szociálpolitikai preferenciák ellenére a források szűkössége ezt most nem tette lehetővé. Sőt, a magánnyugdíj-rendszer szigorodott, fenntarthatósága javult, s más lépések is a segély helyett a munkavállalást preferálták. A rövidített munkaidő (4 napos munkahét) lehetősége, a csökkenő feladatok dolgozók közötti megosztása (work sharing), vagy a szabadságolás idejének meghosszabbítása, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, s a képzés ösztönzése mind olyan, általánosan alkalmazható, ideiglenesen fenntartható munkaerő piaci eszközök, amelyek segítik a munkahelyek megtartását és a fellendülés idején a munkaidő visszaállítását. Nagy tapasztalatuk miatt kétségtelen előnyt élveznek ebben a tekintetben pl. az észak-európai országok, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország, Írország, vagy Ausztria, szemben Magyarországgal és a többi közép- és kelet- európai országgal. A kilencvenes évek ázsiai válságának egyik komoly tanulsága, hogy a recesszió elhúzódásához vezet, ha politikai nyomásra egyes nagyvállalatok munkahelyeit állami segítséggel mesterségesen fenntartják. Ez történt például Japánban és a beavatkozás akadályozta a források kedvezőbb allokációját, s ezáltal a termelékenység növekedését. Minél több vállalatot (vagy bankot) tartanak életben hosszabb ideig közpénzekből mesterséges módon, annál kevesebb forrás jut a válságra érzékeny, gyenge likviditású, de ugyanakkor jelentős innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok számára. Bölcsebb ennél, ha a kormányok ezt csak rövidebb ideig teszik, és/vagy állami forrásokkal, állami kamattámogatással, állami garanciák nyújtásával, speciális adókedvezményekkel a gazdasági racionalitás határain belül az innovatív vállalatokat segítik likviditásuk megőrzésében, bővítésében, tőkéhez való hozzájutásban. A gazdaságpolitikának az ilyen anticiklikus beavatkozása annál is inkább indokolt, mert egyébként a K+F és innováció recessziós időszakban jellemzően követi a gazdasági ciklusokat. A kilencvenes évek ázsiai válsága kapcsán az imént negatív értelemben idézett japán gazdaságpolitika ebben a tekintetben követendő példát állít elénk, amennyiben Japán a válság idején is bővítette célorientált kutatás-fejlesztési tevékenységét, melynek eredményei később az exportorientált high-tech ipari ágazatok dinamikus fejlődésében voltak lemérhetők. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

16 Az európai országok többségében - beleértve Magyarországot is - az ilyen törekvések hiányoznak, vagy nem elég hangsúlyosak. Az EU számára egyrészt szükségszerűség, másrészt lehetőség, hogy a válságkezelésen túl a versenyképesség hosszú távú feltételeit szem előtt tartva támogassák eszközeikkel, programjaikkal azokat a fejlesztéseket, amelyek a globális gazdaság hosszú távú kihívásaira adnak választ. Ezeknek a fejlesztéseknek a klímaváltozás, az energiafüggőség, vagy a társadalom elöregedésének problémáira kell fókuszálniuk. A válság nem oldotta meg a világ nagy strukturális aránytalanságait vagy fenntarthatósági kihívásait, sőt, a hihetetlenül emelkedő államháztartási hiányok és államadósság ráták miatt tovább élezi azokat. A magánszektor pénzügyi egyensúlytalanságai nagyrészt áthelyeződtek a közszférába. A nagy erőcentrumoknak rövidesen új policy-mix-et (exit strategy-t) kell keresniük közepétől bizonyosan napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítás befejezése, illetve a szigorítás (nem feltétlenül egyszerre történő) megkezdése, szerkezeti reformok elindítása az államháztartásban, s egyidejűleg a növekvő munkanélküliség és a szociális feszültségek kezelése. A fejlett világban az infláció valószínűleg 2010 végétől gyorsul fel. A szinkronizált globális recesszió ellen érvényesített hatalmas szinkronizált élénkítés az egyes országokban különböző kimenetekhez fog vezetni. Az eddigi tapasztalatok szerint az ilyen váltásokban a 27 ország együttes döntésére építő, de valójában közös gazdaságpolitika nélküli EU mindig lemarad. Az EU mindössze egy szűk körű (és gyakran szűklátókörű) monetáris koordinációval rendelkezik, de sem fiskális, sem érdemi jövedelempolitikai, vagy strukturális koordinációja nincs. Így viszont a szerkezeti változások lassúak, azok a tagországok politikai ciklusaihoz igazodnak (vagy nincsenek). A korábbi években gyors ütemben felzárkózó közép- és kelet-európai országokat különösen súlyosan érintette a válság. Míg korábban a külgazdasági nyitottság, az ipari export magas aránya, a jelentős külföldi működő tőke előnynek bizonyult, a válságban ezek az előnyök visszájára fordultak: a GDP lassult, vagy csökkent, az export visszaesett, az FDI áramlás lelassult. A válságból való kilábalás útja a versenyképes, magas termelékenységű szektorok felé történő elmozdulás. A felzárkózó EU-országok szerencséjeként értékelhető, hogy bár a hazai és külföldi források beszűkültek, jelentős EU fejlesztési forrást tudnak bevonni gazdaságaikba. A források kihasználása a külföldi befektetők bizalmának erősödése miatt is fontos. 16

17 Az ország sebezhetőségéből fakadóan Magyarország volt az első közép-kelet-európai ország, amely 2008 végén az IMF-hez fordult a növekvő államadósság és a finanszírozási források beszűkülése miatt. A közvetlen cél az államháztartás finanszírozásának megteremtése és a pénzügyi stabilitás megőrzése volt. Ezek megvalósultak. A válságból való kilábalás azonban további határozott gazdaságpolitikai válaszokat követel. A kormányoknak, így a magyar kormánynak is számos területen fájdalmas reformokkal kell szembenéznie. A makroszintű stabilitás megteremtése, az államadósság és a külföldi adósság ráták csökkentése mellett, ami alapvető a vállalkozások hitelhez jutásához is, kezelni kell azokat a tényezőket, amelyek gyenge láncszemekként korlátozzák a hosszú távú versenyképességet. Az évkönyv tanulsága szerint ebből a szempontból a magyar gazdaságpolitika elsődleges teendői a termék- és szolgáltatás-piaci verseny erősítése, a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, az adórendszer átalakításának folytatása, az oktatásnak és képzésnek a gazdaság szükségleteihez való alkalmazkodása, az üzleti környezet vállalkozás-barátabbá tétele, a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásainak erősítése. Az alkalmazkodás, változás, megújulás egymást részben átfedő fogalmainak közös feltétele a rugalmasság. Magyarországnak és a többi kis közép-kelet-európai országnak méretéből és történelméből fakadó előnye a flexibilitás. Ha az ország az évkönyvben hangsúlyozott területeken képes a rugalmas reagálásra, úgy gyorsabban hagyhatja háta mögött a válságot és jobb esélyekkel indulhat a verseny ezt követő szakaszában. A túlfűtött politikai légkör, a társadalmi kompromisszum keresés gyengesége, a populizmus és egyéb szélsőségek erősödése nem kedvez ennek a folyamatnak. A magyar gazdaság jelentős külső segítséggel, alapvető elosztási rendszereket is érintő, társadalmilag fájdalmas jövedelmi és fogyasztási áldozatokkal, de makroszinten hatékony kiigazítással, valamint gyors (kényszerű) mikrogazdasági alkalmazkodással kezdi stabilizálni pozícióját. A javuló nemzetközi megítélést jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, a kamatvágások után is viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása már előremutató: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldható, s a következő kormány mozgástere szélesedik azzal, hogy új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget. Miközben a gazdasági visszaesés nemzetközi összehasonlításban is mély, a belső és külső egyensúly javításában elért eredmények nemzetközileg is kiugróak. Újra látótávolságon belülre került az euró bevezetése is. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

18 Az összképet válság-kilábalás-versenyképesség dimenzióban integrálva azt mondhatjuk, hogy a válság az országot egy súlyos egyensúlyromlást korrigáló eredményes, de komoly reformok nélküli kiigazítás vége felé érte, még romló versenyképességű, erősen eladósodott állapotában. Most viszont már számos, pénzügyileg eredetileg jobb helyzetben lévő, a válságot közpénzek felhasználásával kezelő gazdaság adósságrátája eléri, vagy felülmúlja a magyart. Ugyanakkor ez a rendkívüli pénzköltés jelentős részben a jelenlegi, túlérett struktúrák mesterséges életben tartását szolgálja, éspedig a jövőbeli kereslet szűkítése révén. Magyarországnak nincs fedezete az ilyen válságkezelésre, amiről óhatatlanul eszünkbe jut egy taoista mese fő tanulsága, miszerint jó szerencse, balszerencse, ki tudja azt megmondani? Ez a helyzet fokozott erővel kell, hogy a rugalmas, gyors reagálás felé fordítsa az országot, amely a makro-feltételeket rendezve a válság bénultsága után a kicsik fürgeségével vághat bele ismét a versenybe. 18

19 GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

20 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E 1 A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E 1.1 G a zdas ági növeke dés Az A másodlagos jelzálogpiacán a 2007 augusztusában kezdődött válság fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac más területeire és más országokra is. A 2008 szeptemberében megindult második hullámban a válság mind több országra terjedt át és bár a pénzügyi szektorban kezdődött egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a reálgazdaságban is. Az egész világot érintő, mélyülő recesszió alakult ki. A recesszió hatása 2008-ban elsősorban a fejlett országokban mérhető le a GDP növekedésének lassulásában, vagy csökkenésében. A magyar GDP növekedése 2008-ban is már negyedik éve - lassult, 0,6 százalék volt. A felzárkózó országokban is jelentősen mérséklődik a növekedés üteme, elsősorban a csökkenő exportkereslet és belső fogyasztás, valamint a finanszírozási korlátok miatt. 3. ábra Világgazdasági növekedési ütemek (előző év=100, százalék) EU -27 Világtermelés Ázsia Latin-Amerika OECD, IMF, Európai Bizottság, Eurostat, KSH 20

21 A gazdasági növekedés lassulása, vagy annak csökkenésbe fordulása szinte minden országot érintett 2008-ban. Japánban, Írországban és Észtországban egyaránt csökkent a GDP, s a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb növekedési ütem jellemezte az EU fejlett és felzárkózó országait egyaránt. Feltűnően nagy volt a GDP növekedés visszaesése Szlovákiában, Finnországban, Írországban és Észtországban, vagyis a korábban az EU átlagánál gyorsabban növekvő gazdaságokban. 4. ábra A GDP éves növekedési üteme 2007, 2008 (előző év=100, százalék) IL ES EU EU27 ES IL World Competitiveness Yearbook IMD Változás (%pont) GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

22 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E 1. 2 Tár s adalmi jólét A társadalmi jólét legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó GDP, amely egyrészt a gazdaság teljesítményét, másrészt az életszínvonal alakulását fejezi ki ben Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson euró volt, az EU27 átlagának 56 százalékát érte el, míg 2008-ban a euróra növekedett érték az EU27 átlagának 63 százalékát tette ki ban ezzel Magyarország a nyolc közép-kelet európai EU tagország között az elmúlt évek lassuló gazdasági növekedése miatt csak az ötödik. Pozíciója a legreálisabban utolérhető EU-országokhoz - Portugáliához, Görögországhoz, Spanyolországhoz, valamint Szlovéniához - viszonyítva között csak Portugáliához képest javult. A cseh, illetve a szlovák gazdaság GDP-növekedése ebben az időszakban sokkal jelentősebb volt a magyarnál, s ezért gyorsabban zárkóztak fel az EU átlagához. A magyar gazdaságot utolérni igyekvő Románia, illetve Bulgária fejlettsége lényegesen alacsonyabb Magyarországénál, de a különbség között csökkent. 5. ábra Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2000, 2008 (EU27=100, százalék) EU ES EU EU27 ES EU Eurostat, World Competitiveness Yearbook IMD Változás (%pont) 22

23 Az ENSZ Human Development Indexe (HDI) szerint amely gazdasági, oktatási és egészségügyi mutatókat egyaránt tartalmaz Magyarország pozíciója javult ben a világ 177 országa között a 42., 2006-ban pedig a 36. volt. Az ábrázolt 20 ország között pedig Magyarország a 15. helyen állt a legutóbbi, 2006-os adat szerint, valamivel megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát, Észtországot, Bulgáriát és Romániát. Az index 2000 és 2006 között gyorsabban növekedett a felzárkózó, mint a magasan fejlett országokban. 6. ábra A humán fejlettség mértéke 2006 (HDI index, pont) IL ES ES IL Human Development Report UN Változás (pont) GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

24 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E A társadalom fejlettségének fontos mérőszáma a születéskor várható élettartam, ami között a legtöbb országban egy-két évvel növekedett. Legmagasabb, 83 év a várható átlagos élettartam Japánban, s 80 év felett van Spanyolországban, Izraelben és Franciaországban is. A többi régi EU-tagállamban ez év, míg az újabbakban alacsonyabb, év. A 73 éves várható életkorral a világ országai között Magyarország csak a 63. helyen áll. A grafikonon szereplő országok között Magyarország a 17., Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is megelőzi. 7. ábra A születéskor várható élettartam 2000, 2008 (év) ES IL WHO IL ES Változás (év) 24

25 A gazdasági fejlettség szintje és az egészségben megélt életkor nem feltétlenül függnek szorosan össze: Németországban és Ausztriában magasabb ugyan az átlagos életkor, de ebből a betegségben megélt évek száma nagyobb, mint Szlovéniában, vagy Csehországban. A magyarok átlagosan 68 évet élnek meg egészségben, a csehek és szlovének ennél néggyel többet. Az egészséges életmód és az egészségügyi szolgáltatások szerepe ezért Magyarországon is felértékelődik. 8. ábra Egészségben és betegségben megélt életkor 2008 (év) CN LT RU IN Egészségben várható átlagos élettartam (év) Egészségi problémákkal az élet még várható hossza (év) WHO GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

26 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E A HDI további alapelemét képező iskolázottsági index egyrészt a felnőtt lakosság képzettségi mutatójából, másrészt az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban való részvétel arányából tevődik össze. Ebben sokkal kedvezőbb a magyar pozíció, mint a fejlettségi szint és a várható életkor tekintetében, sőt Magyarország javított helyezésén: 2006-ban a 26. volt, szemben a évi 32. pozícióval. Ennél nagyobb mértékű fejlődésre a közötti években csak Görögországban volt példa. Magyarország a vizsgált országok között a 10. helyet foglalja el, a régióban Szlovénia és Észtország előzi meg. 9. ábra Iskolázottsági index 2000, 2006 (százalék) ES IL IL ES Human Development Report UN Változás (%pont) 26

27 1.3 A környe zet fennt ar thatós ága A környezet állapota, fenntarthatósága nemcsak a jelen, hanem a jövő generációk életminősége szempontjából is meghatározó jelentőségű. Ebben nagy szerepe van a vállalkozásoknak is, amelyek számára költséget jelent a környezet megóvása. A környezet védelme még a legfejlettebb országok vállalatai esetében sem mindig önként vállalt követelmény, ezért fontos a szigorú szabályozás és szankcionálás is. Hazánkban ez különösen indokolt, ahol gyenge a vállalatok környezettel kapcsolatos felelőssége, valamint e szempont most még kevésbé érvényesül, mint egy évtizeddel ezelőtt. 10. ábra A fenntartható fejlődés vállalati perspektívából 2009 LT LT =nem szempont 10=kiemelt prioritás World Competitiveness Yearbook IMD Változás GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

28 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E A légszennyezés gazdaságra gyakorolt hatása a következő ábra szerint nagyon eltérő mértékű. Az egyes országok pozíciója nem feltétlenül függ össze a légszennyezés objektív mértékével, inkább az azzal kapcsolatos érzékenységgel, felelősséggel. Magyarország helyezése közepesnek mondható és 2000 óta valamelyest javult. Ez főként a káros anyagokat kibocsátó iparágak visszaszorulásának köszönhető. Ennél lényegesen rosszabb Bulgária, Lengyelország és Románia helyzete. 11.ábra A légszennyezés hatása a gazdaságra 2009 IL ES IL ES =jelentős 10=nincs hatása World Competitiveness Yearbook IMD Változás

29 Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya 4 százalék, szemben az EU 6 százalékos átlagával. 10 százaléknál magasabb arány csak Szlovéniára, Észtországra és Romániára jellemző. A környezetvédelmi szempontokat jobban előtérbe helyező országokban, pl. Finnországban és Ausztriában igen magas, 20 százalékot is meghaladó a megújuló energiaforrások aránya. A klímaváltozás aggodalmai miatt a megújuló energiaforrások arányának növekedése várható. 12.ábra A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004, 2008 (százalék) EU IL 0 IL EU World Competitiveness Yearbook IMD Változás (százalék) GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

30 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E Az energiaintenzitás azt mutatja, hogy milyen hatékonysággal használják az energiát a hozzáadott érték előállításához. Ez a mutató a magyar gazdaságban magas, kb. kétszer akkora, mint a fejlett európai országokban. Ez magyarázza az import-energiaforrásoktól való erős függőségünket is. A magyar energiafogyasztás módja, szerkezete eltér az EU-tagországok átlagos fogyasztási szerkezetétől, mert nálunk a háztartások és a kereskedelmi tevékenységet végzők fogyasztják az energia legjelentősebb hányadát. A háztartások fogyasztása önmagában több mint egyharmadát teszi ki a teljes energiafogyasztásnak (az EU-ban ez alacsonyabb, 26 százalék). 13.ábra Energiaintenzitás 2006 (energiafelhasználás/gdp, KJ/dollár) ES IL IL ES World Competitiveness Yearbook IMD Változás (KJ/dollár) 30

31 2 V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N A gazdaság versenyképességének növelése nem önmagáért való cél, hanem az életszínvonal növekedésének és az életminőség javulásának a feltétele. Ez a fejezet Magyarország teljesítményét ebben az összefüggésben három területen vizsgálja: gazdasági növekedés, társadalmi jólét és a környezet fenntarthatósága. 2.1 Áru- és s zolgáltat ás e xpor t Az egyes országok világpiaci integrálódásának trendje több tényező eredője. Ezek az árués szolgáltatásexport volumene és világgazdasági részaránya, a kivitel áruszerkezete és főbb árucsoportok szerinti globális részesedése, valamint a külföldi működőtőkeforgalom volumene és annak aránya a világ működőtőke-forgalmában. Utóbbi, mint a technológiai transzfer eszköze a felzárkózó országok számára hangsúlyozottan fontos A z e xpor t dinamik ája A globális keresletnek a válság hatásaként bekövetkező csökkenése már 2008-ban a nemzetközi kereskedelem forgalmának jelentős zsugorodásához vezetett. A világkereskedelem növekedési üteme a évi 6,8 százalékról 2008-ban 2 százalékra csökkent, s a WTO 2009-re 9 százalékos csökkenést vetít előre. Igen jelentősen, 5,5-ről 2,6 százalékra mérséklődött a kivitel volumenének növekedése az EU-ban is. Az A exportját 2008-ban még kevésbé érintette a válság. A kivitel növekedésének üteme viszont drasztikusan csökkent Kínában, több éves kétszámjegyű növekedés után, s a évi 15,2 százalékkal szemben 9,3 százalékra. Japánban még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet: a dinamika a negatív tartományba fordult, az ország export-teljesítménye 1,6 százalékkal csökkent. Ha kisebb mértékben is, de a piacszűkülés a visegrádi országokat is érintette, bár az export növekedése 2008-ban az ide tartozó országok mindegyikében meghaladta az EU27 átlagát. Különösen magas, 12,5 százalékos volt a kivitel dinamikája Szlovákiában, de a csökkenés ott is nagy volt, amennyiben ez a magas ütem a évinek csupán a fele. A magyar export szerényen, 3,4 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi 13,8 százalékkal. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

32 2. f e j e z e t V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N 14. ábra Az export volumen alakulása a világgazdaságban (előző év=100, százalék) EU27 EU15 CN KSH 15.ábra Az export volumen alakulása a régió országaiban (előző év=100, százalék) KSH 32

33 A kivitel növekedésének a évek átlagához és 2007-hez viszonyított mérséklődése minden országot jellemez ban az új tagországok közül Magyarországon és Észtországban volt a kivitel mérséklődése a legerőteljesebb 2008-ban az előző hét év átlagához képest. Ezzel egyidejűleg a kivitel kifejezetten csökkent több régi EU-tagországokban, a legnagyobb mértékben Írországban és Görögországban. A magyar export alakulását alapvetően határozta meg, hogy legnagyobb külpiacának, Németországnak a kivitele csak csekély mértékben nőtt. 16.ábra Az exportvolumen változása 2008 (2007=100, százalék) EU15 EU27 EU27 EU KSH 2008 és átlaga (%pont) Az utóbbi években a magyar export relációs szerkezete jelentősen megváltozott. Miközben továbbra is az Európai Unió régi tagországai a legfontosabb kereskedelmi partnerek, a kivitel bővülése az új tagországok közül Szlovákia, Románia, valamint Kína és Oroszország irányába volt a legerőteljesebb között Szlovákia esetében több mint hétszeresére, Románia és Kína viszonylatában közel ötszörösére, Oroszországba pedig majdnem hatszorosára nőtt a magyar export. Ezzel szemben a legfontosabb piac, Németország felé jóval kisebb mértékben, mintegy 50 százalékkal nőtt a magyar kivitel. Az átrendeződés 2008-ban is folytatódott: Németország felé csökkent, míg Románia, Oroszország, Szlovákia és Csehország felé dinamikusan bővült a magyar kivitel. A régió EU-csatlakozásával Magyarország piacot nyert. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

34 2. f e j e z e t V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N 17.ábra A magyar export alakulása a legfontosabb partnerországok szerint (2002=100, százalék) CN RU KSH 18.ábra A magyar export relációs szerkezete 2002, 2008 (százalék) EU11 (2004 után csatlakozók) 9% Oroszország 1% A 3% Egyéb 11% Németország 36% Oroszország 4% A 2% Egyéb 16% Németország 26% EU15 No. nélkül 40% EU11 (2004 után csatlakozók) 21% EU15 No. nélkül 31% KSH 34

35 R észesedés a világ áru- és s zolgáltat ás kereske delmében A versenyképesség egyik legfontosabb mérőszáma a világkereskedelemből való piaci részesedés. Magyarország 0,7 százalékos arányban vesz részt a világ árukereskedelmében, ami nagyjából azonos Finnországéval és Írországéval. Míg között több ország növelte piaci részesedését az utóbbi évek során, addig Magyarország azt szinten tartotta. A felzárkózó EU-országok közül Lengyelország és Szlovákia léptek nagyot előre: jelentősen növelték, Szlovákia meg is kétszerezte világpiaci részesedését. A kereskedelem globális átrendeződését jellemzi, hogy Kína intenzíven bekapcsolódott a globalizációba, világpiaci részesedése több mint megduplázódott ebben az időszakban. Oroszország fejlődése is kiemelkedő volt, több mint a másfélszeresre nőtt aránya a világkereskedelemben. Ezzel szemben pl. Japán, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Írország jelentős teret veszítettek. 19. ábra Részesedés a világ árukereskedelmében 2008 (százalék) ,9 9,8 11,2 LV LT IL IN BR RU CN CN RU BR IN IL LT LV 5, WTO Változás (%pont) GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

36 2. f e j e z e t V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N A szolgáltatások világkereskedelme nagyságrendileg elmarad az árukétól (azoknak csak mintegy 15 százaléka), de igen dinamikusan fejlődik, 2008-ban 11%-kal bővült. Egyre több olyan ország van, amelynek szolgáltatás exportja nagyobb arányt képvisel a világ szolgáltatás kereskedelmében, mint áruexportja a világ áruexportjában. A szoftver és más tudásalapú szolgáltatások terén India eredményei a legimpozánsabbak, de Kína teljesítménye is figyelmet érdemel. Európában Írország és az Egyesült Királyság emelkedik ki, de a főleg áruexportban kiváló Németország is jelentős szolgáltatás exportot mondhat magáénak. A mediterrán országokban a kereskedelemnek ez a területe jellemzően a turizmusra koncentrálódik. (Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a szolgáltatás-kereskedelem a rejtett jövedelem-transzfer pl. profit kihozatal egyik fő formája.) Magyarország szolgáltatás exportja még alacsony szintű, 18 százaléka volt 2008-ban az áruk kivitelének, de a pénzügyi szektor viszonylagos fejlettsége, a near sourcing által kínált lehetőségek vagy az IT-nek például az egészségügyi szolgáltatások területére történő behatolása jelentős növekedési potenciált képvisel. Számolni kell azzal, hogy az Unió szolgáltatás piacának liberalizációja az export növekedését és a nemzetközi versenynek az erősödését váltja ki. Ez új lehetőségeket is teremt a magyar vállalkozások köztük az eddig csak a belpiacra orientálódó kkv-szektor számára. 20. ábra Részesedés a világ szolgáltatás kereskedelmében 2008 (százalék) LV LT IL BR RU IN CN WTO 12,3-4,2 CN IN RU BR IL LT LV Változás (%pont) 36

37 A világpiaci részesedés aggregált adatai mögé nézve biztató trendet látunk. Kedvező módon, Magyarország világexport-részesedése az elmúlt húsz évben erőteljesebb javulást mutatott a szakképzett munka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (irodagépek és számítástechnikai berendezések gyártása, járműgyártás), mint a globálisan visszaszoruló textiliparban és élelmiszeriparban, illetve a vegyipar egyes területein. Magyarország világexportban elfoglalt pozíciói az ezredfordulót követően a szállítási ágazatot és a textilipart kivéve minden vizsgált áru és szolgáltatás esetében javultak. A szállítás viszonylagos lemaradása nem szükségszerű, hiszen Magyarország kitűnő földrajzi adottságai és elfogadható infrastrukturális feltételei jelentős logisztikai potenciált képviselnek. 21. ábra Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2008 (százalék) 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 Irodagépek és távközlési berendezések Gépipari termékek Élelmiszeripari termékek Mezőgazdasági termékek Utazás Vegyipari termékek Szállítás 0,2 Textilipari 0,0 termékek -0,2-0,1 0,0 0,1 0,2 Textilipari termékek Szállítás Vegyipari termékek Utazás Mezőgazdasági termékek Élelmiszeripari termékek Gépipari termékek Irodagépek és távközlési berendezések Változás (%pont) WTO GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

38 2. f e j e z e t V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N Magyarország nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának szerkezete és minősége a visegrádi országokkal történő összehasonlításban is viszonylag kedvező. A gépipari termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés 2008-ban alig maradt el a cseh részesedéstől, s kissé meghaladta a lengyelt, míg a többi, az ábrán szereplő országénál jelentősen magasabb volt. Magyarország a gépipari termékek világexportjából való részesedését 2000 és 2008 között több mint fél százalékponttal növelte. Csehországban és Szlovákiában is igen dinamikusan bővült a gépipari termékek részesedése a világexportban. Magyarország az irodagépek és távközlési berendezések világexportjában már 2000-ben is jelentős szerepet játszott a többi közép-kelet európai országhoz képest, s részesedését azóta megduplázta. Ez az ágazat Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban szintén a külföldi működőtőke befektetéseknek köszönhetően - csak később indult fejlődésnek, s főleg az utóbbi két ország még messze elmarad Magyarországtól. A többi, 2004-et követően csatlakozó közép- és kelet-európai EU tagállam részesedése ezen a piacon nem jelentős. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés csak kismértékben bővült, de Lengyelországot leszámítva ez a többi országra is jellemző. Tekintve Magyarország jó mezőgazdasági adottságait, indokolt a gyenge teljesítmény hátterének vizsgálata. Magyarországon az egy főre jutó működő tőke magas szintje magyarázni képes az export sikerességét, különös tekintettel annak kedvező szerkezeti átalakulására. Megkockáztatható az a feltevés, hogy amennyiben a külföldi befektetők nem szembesülnének a jelenlegi korlátozásokkal, úgy az adottságainkhoz képest szerény mezőgazdasági export lényegesen felfutna. A vegyipari termékek világexportjában elfoglalt részesedés alapján Magyarország 2000 és 2008 között kis mértékben elhagyta Csehországot, míg Lengyelország előnye velünk szemben tovább nőtt. A többi közép- és kelet-európai ország vegyipari világexport részesedése a magyarnál lassabban bővült. Magyarországnak a textilipari termékek világexportjában elfoglalt részesedése nagyon alacsony és alig változott 2000 óta. A vizsgált időszakban viszont Csehország megtartotta vezető pozícióját, s Lengyelország felzárkózása igen gyors ütemben zajlik. 38

39 22. ábra Részesedés a világkereskedelemből 2008 (százalék) 1,6 Gépipari termékek 1,6 Irodagépek és távközlési berendezések 1,4 1,4 1,2 1,2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0,0 0,0 1,6 Élelmiszeripari termékek Mezőgazdasági termékek 1,4 1,4 1,2 1,2 1,0 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0,0 0,0 0,8 Vegyipari termékek 1,2 Textilipari termékek 0,7 1,0 0,6 0,5 0,8 0,4 0,6 0,3 0,4 0,2 0,1 0,2 0,0 0,0 WTO GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

40 2. f e j e z e t V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N 2. 2 Külföldi műkö dőtőke 2007-ben rekordszintű volt a tőkeáramlás, részben a világ számos régiójának gyors gazdasági növekedése, részben a dollár leértékelődése következtében, de ettől eltekintve, helyi devizában számolva is. Ez a folyamat azonban azóta a válság miatt erősen lefékeződött. Az FDI áramlásban kulcsszerepet játszó multinacionális vállalatok közül a feldolgozóiparban a gépipari multik (General Electric, Toyota, Ford Motor) és a kőolaj-feldolgozó vállalatok (British Petroleum, Shell) vezették a listát. A szolgáltató szektornak az elmúlt évtizedben tapasztalható előretörését jelzi, hogy míg 1997-ben mindössze 7 szolgáltató vállalat tartozott a TOP-100-ba, addig 2006-ban már ban az UNCTAD becslése szerint a globális válság kísérő jelenségeként jelentősen lassult a külföldi működőtőke befektetések korábbi években tapasztalt növekedése. A csökkenés elsősorban annak a következménye, hogy mintegy egyharmadával mérséklődött a fejlődő országokba beáramló működő tőke (itt összpontosul a világ FDI állományának a kétharmada). 23. ábra A világ teljes külföldi működőtőke áramlása (milliárd dollár) UNCTAD becslés World Investment Report UNCTAD 40