V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09"

Átírás

1 V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

2

3 2009 Magyarország

4 A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft. Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó Vértes András Szerkesztette Viszt Erzsébet A kiadvány szerzői Borsi Balázs, Farkas László, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva szeptember 30. Borítóterv és nyomdai előkészítés Focus Print Kft. Nyomdai kivitelezés Pera Nyomda Készült 500 példányban Budapest, 2009

5 TA R TA L O M J E G Y Z É K E L Ő S Z Ó 7 B E V E Z E T É S 7 Ö S S Z E F O G L A L Á S : V Á L S Á G É S V E R S E N Y K É P E S S É G 10 1 A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E Gazdasági növekedés Társadalmi jólét A környezet fenntarthatósága 27 2 V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N Áru- és szolgáltatás export Az export dinamikája Részesedés a világ áru- és szolgáltatás kereskedelmében Külföldi működőtőke Működőtőke import Működőtőke export 45 3 A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H Á R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K Termelékenység Költség-versenyképesség Reálárfolyamindex Munkaerőköltségek Egyéb (nem bérjellegű) költségek Adózás 60

6 3.3 Üzleti környezet Munkaerőpiaci szabályozás Versenyfeltételek Adminisztratív terhek Tőkeellátottság A politika szerepe Infrastruktúra Állami beruházások Közlekedés Energiaellátás Egészségügyi infrastruktúra Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Az IT üzleti alkalmazásai A számítógép és az internet szerepe a lakosság körében einclusion Online közszolgáltatások Kutatás-fejlesztés és innováció Befektetések az új tudásba A tudományos-technológiai munkaerő Innovációs miliő, hálózatosodás A tudományos-technológiai teljesítmény Humán erőforrások Demográfiai folyamatok Munkaerőpiac Oktatás Képzettség F Ü G G E L É K Kiemelt adatbázisok Egyéb jelentősebb adatforrások Rövidítések Á B R A J E G Y Z É K 163

7 E L Ő S Z Ó Jelenlegi kötetünk megjelenésekor a versenyképesség tényezői elkerülhetetlenül a válság szűrőjén át aktualizálódnak: egyesek veszítenek fontosságukból, míg mások felértékelődnek. Azt látjuk, hogy az eddigi éllovas országok némelyike nagyobb zuhanást kénytelen elszenvedni, mint a rangsor középső vagy hátsó részén elhelyezkedők. A válság által maga a versenyképesség fogalma is olyan, az eddigieknél tágabb értelmezést kíván, amely kiterjed a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességre és a helyreállítási periódus sikerességére. Nem szabad azt sem szem elől veszítenünk, hogy egyes, szubjektív véleményeken alapuló felmérések a válság időszakában a szokásosnál is nagyobb mértékben függhetnek az ilyenkor erősen hullámzó közhangulattól. Példa erre a tőzsde, amelynek a sokszor pusztán vágyakat és vélekedéseket követő szeszélyes ingadozásai markánsan demonstrálják, hogy a pénzpiaci mozgások - szubjektív tényezők folytán - átmenetileg akár ellentétesek is lehetnek a reálgazdaság folyamataival. Az Évkönyv készítői kifejezetten törekedtek arra, hogy integrálják a versenyképesség fogalmának ezt a válság hozta változását, külön hangsúlyt adva azoknak a tényezőknek, amelyek a válság szemszögéből nézve fokozott szerephez jutnak, legyen az akár pozitív, akár negatív. V é r t e s A n d r á s D r a j k ó L á s z l ó V é r t e s A n d r á s GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök D r a j k ó L á s z l ó Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgató GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

8 B E V E Z E T É S A évi Versenyképességi Évkönyv az előző háromhoz hasonlóan a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország mintegy 20 országhoz viszonyított pozícióját, ábrázolja és értékeli a 2000 óta bekövetkezett változások irányát és mértékét. Ez a hosszabb távú visszatekintés világosabb képet ad arról, hogy a versenyképesség mely területein sikerült előrelépni és hol nőtt más országokhoz képest a lemaradás. A gazdaság fejlettségét, valamint az élet minőségét és a környezet állapotát fejezik ki az általános gazdasági mutatószámok, amelyeket akár szintetikus versenyképességi mutatóknak is tekinthetünk. Ezek a társadalom hosszabb távú versenyképességi potenciáljának fontos elemei. A további mutatók vagy a versenyképesség megjelenését (keresleti vagy output oldal), vagy annak feltételeit (kínálati, vagy input-oldal) mérik. A versenyképesség keresleti oldala azt fejezi ki, hogy a kibocsátást hogyan fogadják el a fő, mindenekelőtt nemzetközi piacok, milyen részesedést értek el az egyes országok a világkereskedelemben, vagy egyes részpiacokon más országokhoz képest, illetve az országok pozíciói hogyan változnak. A kötet a versenyképesség kínálati tényezői között vizsgálja a termelékenységet, a költségeket és árakat, továbbá a vállalkozások hazai mozgásterét befolyásoló gazdaságpolitika és gazdasági szabályozás területei közül az üzleti környezetet, az adózást, az oktatást, az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, az innovációs környezetet, valamint az emberi erőforrásokat. Az adatok egy része statisztikai adatokon alapuló kemény, más része szubjektív értékeléseken alapuló puha információ. A kötetben szereplő mutatók egy része a világon ma ismert versenyképességi jelentésekben is megjelenik, ezek közül több e kötetnek is fontos forrása. Elsősorban három ilyen jelentésre támaszkodtunk: az első az IMD World Competitiveness Yearbook, a második a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Programja keretében megjelenő WEF Global Competitiveness Report, a harmadik pedig a Világbank Doing Business adatbázisa. E jelentések a magyar gazdaságban felmerülő fontos versenyképességi kérdésekre csak általános válaszokat adnak és módszertani megközelítésük - a széleskörű szakértői megkérdezés - miatt nagyrészt szubjektív értékeléseket tartalmaznak. Az objektívebb statisztikai adatokat azonban széleskörűen kiegészítik, ezért adatforrásként nélkülözhetetlenek. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó benchmark országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesít- 8

9 ményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az A, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb benchmark országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a Kutatás-fejlesztés és innováció című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó benchmark országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesítményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az A, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb benchmark országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a Kutatás-fejlesztés és innováció című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

10 Ö S S Z E F O G L A L Á S : VÁ L S Á G É S V E R S E N Y K É P E S S É G Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerinti rangsorban az utóbbi években ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott. A referencia országcsoportokhoz képest 2007-ig elég jól állt, de ben látványos romlás történt. Az összevont versenyképességi mutató 2009-ben minden országcsoportban romlott, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. Lengyelország, Csehország és Szlovákia átlagos pozíciójukat tekintve 2008-ban és 2009-ben lehagyták Magyarországot. Szemben a korábbi évekkel, amikor azokat megelőzte, ben a magyar gazdaság lemaradt a nálánál fejlettebb országcsoporttól is (Görögország, Spanyolország, Portugália és Szlovénia). 1. ábra Összevont versenyképességi rangszám, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, World Competitiveness Yearbook IMD 10

11 Az összevont mutatót alkotó részmutatók közül (kormányzati hatékonyság, gazdasági teljesítmény, üzleti hatékonyság, infrastruktúra) 2009-ben Magyarország esetében a kormányzati hatékonyság, valamint az üzleti hatékonyság romlott a legerőteljesebben. A kormányzati hatékonyság a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból összetevődő országcsoportban javult, Bulgária és Románia megtartotta pozícióját, míg Magyarországon 2005 óta meredeken romlik. Ehhez elsősorban a magas személyi jövedelemadó kulcsok, a magas tb-járulékok, valamint a belső és külső államadósság mértéke járult hozzá. Ugyanakkor a forint viszonylag stabil árfolyama, a betéti és hitelkamatok közti eltérés mértéke, a nyereségadó kulcsa és a vállalatalapítás módja kedvező értékelést kapott összehasonlításában az idézett nemzetközi értékelés kiemeli a költségvetési hiány csökkenését. Ami az üzleti hatékonyság részmutatóját illeti, Magyarország lejjebb csúszott a rangsorban. Korábbi pozícióját csak a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból álló csoport tartotta meg. A mutató összetevői közül különösen kedvezőtlen a kis- és középvállalatok működésének hatékonysága, a menedzserek vállalkozói hajlama, az üzleti világ vezetőinek szociális érzékenysége, a társadalom rugalmassága és alkalmazkodó képessége, valamint a globalizációhoz történő viszonyulás. A részmutatón belül Magyarország az átlagnál jobb értékelést kapott a menedzserek és szakértők jövedelme, az ipari órabérek és a feldolgozóipar egységnyi munkaerőköltsége vonatkozásában. Pozitív változás, hogy javult a társadalom reformokkal kapcsolatos fogadókészsége. A gazdasági teljesítmény részmutató tekintetében Magyarország helyzete között jelentősen romlott: mind a többi visegrádi országból álló országcsoport, mind a Portugáliából, Spanyolországból, Görögországból és Szlovéniából álló megelőzte között lényeges változás nem történt. Ezen belül a leggyengébb pontok a gazdaság különös érzékenysége a gazdasági ciklusok változására, az alacsony aktivitási ráta, a fiatal munkanélküliek magas aránya, valamint a gazdasági növekedés jelentős lelassulása. Az előző évhez képest elsősorban a külföldi működő tőke befektetések, az áruexport és a szolgáltatások exportja tekintetében javult leginkább Magyarország pozíciója. Az infrastruktúra területén Magyarország jobb pozíciót foglal el, mint a többi mutatószám tekintetében, s 2000 óta rendre jobb helyezést ért el, mint a többi, összehasonlításban szereplő ország ben azonban a nálunk fejlettebb országcsoport kedvezőbb értékelést kapott. Ez a magas ipari elektromos áram költségekkel, a felsőfokú képzettségűek relatíve alacsony arányával, a távközlési beruházásokban való lemaradás- GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

12 sal és a magas vezetékes telefon tarifákkal függ össze. Az előző évhez képest a World Competitiveness Yearbook értékelése szerint Magyarország pozíciója az infrastruktúra következő területein javult: egészségügyi infrastruktúra, PC-penetráció, az internet használók aránya és a környezetszennyezés. 2. ábra Az összevont versenyképességi rangszám komponensei Gazdasági teljesítmény 20 Kormányzati hatékonyság ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, 20 Üzleti hatékonyság 10 Infrastruktúra ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -, ES,, World Competitiveness Yearbook IMD 12

13 A korábbi gazdasági válságok egyik fő tanulsága, hogy bár a válság mélysége nem elsősorban a versenyképességtől függ, viszont a kilábalás és a pozíció javítása azokban az országokban a leggyorsabb, amelyek a válság idején távolabbra és mélyebbre tekintenek. A rövidtávú pénzügyi egyensúlyt javító, keresletélénkítő, társadalmi feszültségeket mérséklő válságkezelő intézkedések mellett döntő jelentőséggel bírnak a fundamentumokat, a szerkezeti változtatásokat és a hosszú távú egyensúlyt érintő lépések. Különösen igaz ez azokra az országokra, így Magyarországra is, amelyek gazdasági növekedése már a válság előtt lassult, korábbi versenyképességi előnyei részben kifulladtak, vagyis amelyeket kritikus pozícióban ért a válság első felében a gazdaság mélyponton volt Európában. 2,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés mértéke, a növekedés négy negyedéven át negatív előjelű volt, a munkanélküliségi ráta pedig elérte az utóbbi évtized legmagasabb szintjét, 9 százalékot. A válság súlyosan megkérdőjelezte az európai felzárkózási-modernizációs modelleket, így keményen érinti azokat az országokat, amelyeket az elmúlt időszakban a gyors növekedés forrásaként a globalizáció, erőteljes tőkebevonás, piaci nyitottság és külgazdasági orientáció jellemzett (pl. Írország). A válság erősen érinti a felzárkózó közép- és kelet-európai országokat, köztük Magyarországot is, amelyek a korábbi két évtizedben szorosan bekapcsolódtak az európai integrációba és erős pénzügyi, kereskedelmi és működő tőke kapcsolatokkal rendelkeznek. Minden, ami korábban előny volt, most hirtelen hátránnyá, kockázattá, kitettséggé, sebezhetőséggé vált. Ezek a történések felvetik a versenyképesség fogalmának egy új, kritikusan átértékelt, bővített értelmezése iránti igényt. A versenyképességgel kapcsolatos gondolkodás valójában a minél gyorsabb, annál jobb gazdasági növekedés paradigmájára épült, amit viszont a válság legalábbis megkérdőjelez. Makroszinten sokkal nagyobb szerephez jutnak a rendszerkockázatok, a hosszú távú egyensúlyok, a fejlődés minőségi jellemzői. A válság mikroszinten a klasszikus húzó-ágazatokat súlyos kolonccá képes változtatni (ld. autógyártás), míg például a tipikusan rugalmatlan keresletű termékeket előállító mezőgazdaság a zuhanás során szilárd kapaszkodónak bizonyulhat. A felzárkózó országok helyzete ugyan igen eltérő, de az szinte bizonyos, hogy a gazdaság olcsó külföldi finanszírozásának lehetősége már nem tér vissza. Már csak azért sem, mert finanszírozni kell az egekbe menő államadósságot. Várhatóan a külföldi tőke előbb, vagy utóbb újra a gyorsan növekvő régiókba áramlik, de annak intenzitása feltehetően gyengébb lesz, mint korábban volt. Ezért az egyes gazdaságoknak a külföldi tőkevonzás szempontjából GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

14 való versenyképessége erősen felértékelődik. Ehhez az új realitáshoz kell alkalmazkodni. A termelés és a foglalkoztatás visszaesésének mértéke azokban az országokban mérsékeltebb, amelyeknek nagyobb a belső piaca, kisebb a pénzügyi rendszer fertőzöttsége és a gazdaság globalizáltsága. A kontinens egészét nézve a legkirívóbb romlást a külkereskedelem teljesítménye mutatta: az EU exportja 27, importja 24 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt. Ugyanakkor már megmutatkoznak a fellendülés jelei is a tőzsdék szárnyalásában, több negatív trend mérséklődésében (pl. az amerikai és spanyol munkanélküliségi ráta), valamint olyan soft indikátorokban, mint az üzleti bizalmi indexek, vagy a világszerte felfelé módosított gazdasági előrejelzések. Az A főleg a likviditás (költségvetési és jegybanki) növelésében bízik, az EU inkább intézményi-szabályozási megoldásokat sürget. Ez abból a szempontból érthető, hogy az EU intézményi vonatkozásban (az EKB-t leszámítva) teljesen felkészületlen volt. Ez azonban súlyos, talán elkerülhető többletterheket rótt az újonnan csatlakozott tagországokra. Az európai országok igen eltérő ütemben, mértékben és módon vagyis erős koordináció nélkül - reagáltak a válságra, összességében azonban Európa sokkal kevesebbet fordított a kereslet visszaesésének költségvetésből származó ellensúlyozására, mint az A. Az átlagot azok az EU-tagországok húzták le, ahol magas volt az államháztartási hiány és az államadósság: itt az óvatosság csak kisebb mértékben tette lehetővé a különböző gazdaságösztönző intézkedéseket. A gazdaságélénkítő intézkedések hatása nagymértékben függ azok természetétől, szerkezetétől. A szinte minden országban bekövetkezett termelékenység-visszaesésre azok az országok reagáltak jól, amelyek szem előtt tartották a válság következtében keletkező újabb kihívásokat. Ezek a kihívások a versenyképesség dimenziójában találkoznak. Az EU egészét nézve a gazdaságösztönzők mintegy fele adócsökkentést tartalmazott, a másik nagy része pedig az államilag finanszírozott infrastrukturális beruházásokat célozta meg. Tekintettel a fejlett európai infrastruktúrára, ennek a hosszabb távú növekedésre gyakorolt hatásai eléggé kétségesek. A gazdaságélénkítő csomagok szinte mindegyike tartalmazott kutatást és innovációt ösztönző elemeket, ezek alacsony mértéke és az EU-n belüli összehangolatlansága azonban megkérdőjelezi ezek hatékonyságát. Feltűnő, hogy az EU egészében a háztartások fogyasztása ben alig esik, míg a beruházások kb. 10 százalékkal zuhannak. Ez nem jó jel. (Magyarország itt pozitív kivétel: nálunk a beruházások nem zuhantak, stagnálnak igaz, EU-s forrásokból, míg a fogyasztás 6-7 százalékkal mérséklődik.) 14

15 A válság látványos velejárója a ledolgozott munkaórák számának csökkenése és a munkanélküliség növekedése. A korábbi válságok egyik tanulsága, hogy azok az országok, amelyek az állásukat elveszítők feltétel nélküli segélyezésére, vagy korai nyugdíjazására fordítottak jelentős állami forrásokat, költséges és nem hatékony eszközöket választottak, s a fellendülés lehetőségeit kevésbé tudták kihasználni. Ebből a szempontból Magyarországnak inkább szerencséje, hogy az igen erős szociálpolitikai preferenciák ellenére a források szűkössége ezt most nem tette lehetővé. Sőt, a magánnyugdíj-rendszer szigorodott, fenntarthatósága javult, s más lépések is a segély helyett a munkavállalást preferálták. A rövidített munkaidő (4 napos munkahét) lehetősége, a csökkenő feladatok dolgozók közötti megosztása (work sharing), vagy a szabadságolás idejének meghosszabbítása, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, s a képzés ösztönzése mind olyan, általánosan alkalmazható, ideiglenesen fenntartható munkaerő piaci eszközök, amelyek segítik a munkahelyek megtartását és a fellendülés idején a munkaidő visszaállítását. Nagy tapasztalatuk miatt kétségtelen előnyt élveznek ebben a tekintetben pl. az észak-európai országok, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország, Írország, vagy Ausztria, szemben Magyarországgal és a többi közép- és kelet- európai országgal. A kilencvenes évek ázsiai válságának egyik komoly tanulsága, hogy a recesszió elhúzódásához vezet, ha politikai nyomásra egyes nagyvállalatok munkahelyeit állami segítséggel mesterségesen fenntartják. Ez történt például Japánban és a beavatkozás akadályozta a források kedvezőbb allokációját, s ezáltal a termelékenység növekedését. Minél több vállalatot (vagy bankot) tartanak életben hosszabb ideig közpénzekből mesterséges módon, annál kevesebb forrás jut a válságra érzékeny, gyenge likviditású, de ugyanakkor jelentős innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok számára. Bölcsebb ennél, ha a kormányok ezt csak rövidebb ideig teszik, és/vagy állami forrásokkal, állami kamattámogatással, állami garanciák nyújtásával, speciális adókedvezményekkel a gazdasági racionalitás határain belül az innovatív vállalatokat segítik likviditásuk megőrzésében, bővítésében, tőkéhez való hozzájutásban. A gazdaságpolitikának az ilyen anticiklikus beavatkozása annál is inkább indokolt, mert egyébként a K+F és innováció recessziós időszakban jellemzően követi a gazdasági ciklusokat. A kilencvenes évek ázsiai válsága kapcsán az imént negatív értelemben idézett japán gazdaságpolitika ebben a tekintetben követendő példát állít elénk, amennyiben Japán a válság idején is bővítette célorientált kutatás-fejlesztési tevékenységét, melynek eredményei később az exportorientált high-tech ipari ágazatok dinamikus fejlődésében voltak lemérhetők. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

16 Az európai országok többségében - beleértve Magyarországot is - az ilyen törekvések hiányoznak, vagy nem elég hangsúlyosak. Az EU számára egyrészt szükségszerűség, másrészt lehetőség, hogy a válságkezelésen túl a versenyképesség hosszú távú feltételeit szem előtt tartva támogassák eszközeikkel, programjaikkal azokat a fejlesztéseket, amelyek a globális gazdaság hosszú távú kihívásaira adnak választ. Ezeknek a fejlesztéseknek a klímaváltozás, az energiafüggőség, vagy a társadalom elöregedésének problémáira kell fókuszálniuk. A válság nem oldotta meg a világ nagy strukturális aránytalanságait vagy fenntarthatósági kihívásait, sőt, a hihetetlenül emelkedő államháztartási hiányok és államadósság ráták miatt tovább élezi azokat. A magánszektor pénzügyi egyensúlytalanságai nagyrészt áthelyeződtek a közszférába. A nagy erőcentrumoknak rövidesen új policy-mix-et (exit strategy-t) kell keresniük közepétől bizonyosan napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítás befejezése, illetve a szigorítás (nem feltétlenül egyszerre történő) megkezdése, szerkezeti reformok elindítása az államháztartásban, s egyidejűleg a növekvő munkanélküliség és a szociális feszültségek kezelése. A fejlett világban az infláció valószínűleg 2010 végétől gyorsul fel. A szinkronizált globális recesszió ellen érvényesített hatalmas szinkronizált élénkítés az egyes országokban különböző kimenetekhez fog vezetni. Az eddigi tapasztalatok szerint az ilyen váltásokban a 27 ország együttes döntésére építő, de valójában közös gazdaságpolitika nélküli EU mindig lemarad. Az EU mindössze egy szűk körű (és gyakran szűklátókörű) monetáris koordinációval rendelkezik, de sem fiskális, sem érdemi jövedelempolitikai, vagy strukturális koordinációja nincs. Így viszont a szerkezeti változások lassúak, azok a tagországok politikai ciklusaihoz igazodnak (vagy nincsenek). A korábbi években gyors ütemben felzárkózó közép- és kelet-európai országokat különösen súlyosan érintette a válság. Míg korábban a külgazdasági nyitottság, az ipari export magas aránya, a jelentős külföldi működő tőke előnynek bizonyult, a válságban ezek az előnyök visszájára fordultak: a GDP lassult, vagy csökkent, az export visszaesett, az FDI áramlás lelassult. A válságból való kilábalás útja a versenyképes, magas termelékenységű szektorok felé történő elmozdulás. A felzárkózó EU-országok szerencséjeként értékelhető, hogy bár a hazai és külföldi források beszűkültek, jelentős EU fejlesztési forrást tudnak bevonni gazdaságaikba. A források kihasználása a külföldi befektetők bizalmának erősödése miatt is fontos. 16

17 Az ország sebezhetőségéből fakadóan Magyarország volt az első közép-kelet-európai ország, amely 2008 végén az IMF-hez fordult a növekvő államadósság és a finanszírozási források beszűkülése miatt. A közvetlen cél az államháztartás finanszírozásának megteremtése és a pénzügyi stabilitás megőrzése volt. Ezek megvalósultak. A válságból való kilábalás azonban további határozott gazdaságpolitikai válaszokat követel. A kormányoknak, így a magyar kormánynak is számos területen fájdalmas reformokkal kell szembenéznie. A makroszintű stabilitás megteremtése, az államadósság és a külföldi adósság ráták csökkentése mellett, ami alapvető a vállalkozások hitelhez jutásához is, kezelni kell azokat a tényezőket, amelyek gyenge láncszemekként korlátozzák a hosszú távú versenyképességet. Az évkönyv tanulsága szerint ebből a szempontból a magyar gazdaságpolitika elsődleges teendői a termék- és szolgáltatás-piaci verseny erősítése, a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, az adórendszer átalakításának folytatása, az oktatásnak és képzésnek a gazdaság szükségleteihez való alkalmazkodása, az üzleti környezet vállalkozás-barátabbá tétele, a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásainak erősítése. Az alkalmazkodás, változás, megújulás egymást részben átfedő fogalmainak közös feltétele a rugalmasság. Magyarországnak és a többi kis közép-kelet-európai országnak méretéből és történelméből fakadó előnye a flexibilitás. Ha az ország az évkönyvben hangsúlyozott területeken képes a rugalmas reagálásra, úgy gyorsabban hagyhatja háta mögött a válságot és jobb esélyekkel indulhat a verseny ezt követő szakaszában. A túlfűtött politikai légkör, a társadalmi kompromisszum keresés gyengesége, a populizmus és egyéb szélsőségek erősödése nem kedvez ennek a folyamatnak. A magyar gazdaság jelentős külső segítséggel, alapvető elosztási rendszereket is érintő, társadalmilag fájdalmas jövedelmi és fogyasztási áldozatokkal, de makroszinten hatékony kiigazítással, valamint gyors (kényszerű) mikrogazdasági alkalmazkodással kezdi stabilizálni pozícióját. A javuló nemzetközi megítélést jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, a kamatvágások után is viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása már előremutató: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldható, s a következő kormány mozgástere szélesedik azzal, hogy új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget. Miközben a gazdasági visszaesés nemzetközi összehasonlításban is mély, a belső és külső egyensúly javításában elért eredmények nemzetközileg is kiugróak. Újra látótávolságon belülre került az euró bevezetése is. GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

18 Az összképet válság-kilábalás-versenyképesség dimenzióban integrálva azt mondhatjuk, hogy a válság az országot egy súlyos egyensúlyromlást korrigáló eredményes, de komoly reformok nélküli kiigazítás vége felé érte, még romló versenyképességű, erősen eladósodott állapotában. Most viszont már számos, pénzügyileg eredetileg jobb helyzetben lévő, a válságot közpénzek felhasználásával kezelő gazdaság adósságrátája eléri, vagy felülmúlja a magyart. Ugyanakkor ez a rendkívüli pénzköltés jelentős részben a jelenlegi, túlérett struktúrák mesterséges életben tartását szolgálja, éspedig a jövőbeli kereslet szűkítése révén. Magyarországnak nincs fedezete az ilyen válságkezelésre, amiről óhatatlanul eszünkbe jut egy taoista mese fő tanulsága, miszerint jó szerencse, balszerencse, ki tudja azt megmondani? Ez a helyzet fokozott erővel kell, hogy a rugalmas, gyors reagálás felé fordítsa az országot, amely a makro-feltételeket rendezve a válság bénultsága után a kicsik fürgeségével vághat bele ismét a versenybe. 18

19 GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

20 1. f e j e z e t A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E 1 A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H Ó F E J L Ő D É S E 1.1 G a zdas ági növeke dés Az A másodlagos jelzálogpiacán a 2007 augusztusában kezdődött válság fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac más területeire és más országokra is. A 2008 szeptemberében megindult második hullámban a válság mind több országra terjedt át és bár a pénzügyi szektorban kezdődött egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a reálgazdaságban is. Az egész világot érintő, mélyülő recesszió alakult ki. A recesszió hatása 2008-ban elsősorban a fejlett országokban mérhető le a GDP növekedésének lassulásában, vagy csökkenésében. A magyar GDP növekedése 2008-ban is már negyedik éve - lassult, 0,6 százalék volt. A felzárkózó országokban is jelentősen mérséklődik a növekedés üteme, elsősorban a csökkenő exportkereslet és belső fogyasztás, valamint a finanszírozási korlátok miatt. 3. ábra Világgazdasági növekedési ütemek (előző év=100, százalék) EU -27 Világtermelés Ázsia Latin-Amerika OECD, IMF, Európai Bizottság, Eurostat, KSH 20

21 A gazdasági növekedés lassulása, vagy annak csökkenésbe fordulása szinte minden országot érintett 2008-ban. Japánban, Írországban és Észtországban egyaránt csökkent a GDP, s a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb növekedési ütem jellemezte az EU fejlett és felzárkózó országait egyaránt. Feltűnően nagy volt a GDP növekedés visszaesése Szlovákiában, Finnországban, Írországban és Észtországban, vagyis a korábban az EU átlagánál gyorsabban növekvő gazdaságokban. 4. ábra A GDP éves növekedési üteme 2007, 2008 (előző év=100, százalék) IL ES EU EU27 ES IL World Competitiveness Yearbook IMD Változás (%pont) GK I Microsof t Ver senykép essé gi Évköny v

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

1.1 Gazdasági növekedés, fejlettségi szint 16 1.2 Az élet minősége 20 1.3 A környezet fenntarthatósága 26

1.1 Gazdasági növekedés, fejlettségi szint 16 1.2 Az élet minősége 20 1.3 A környezet fenntarthatósága 26 TA R TA L O M J E G Y Z É K A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft. Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó Vértes András Szerkesztette Viszt Erzsébet A kiadvány szerzői Adler

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben