4.. Szabályozási elemek

Átírás

1 4.. Szabályozási elemek (1) A szabályozási terv kötelező elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza (2) Kötelező szabályozási elemek: A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal; Szabályozási szélesség; Övezeti határ; A területfelhasználási és övezeti besorolás; Funkcionális korlátozások Övezeti előírások, ezen belül: beépítési mód, megengedett legnagyobb beépítettség, a telekre vonatkozó legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület a megengedett építménymagasság A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások; Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely; Kötelező építési vonal; Lakótelkek zónái; A közművesítés előírásai; Környezetvédelmi előírások. (3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a 4. (3) b.) pontban felsoroltakat. b) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett kisebb övezet területének 20%-át. 6.. A telkek beépítésének feltételei (1) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés, utak kialakítása) nem biztosíthatóak, építési engedély nem adható. 7. A telekalakítás szabályai (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve az alább felsoroltakat: a) A HÉSZ 8. (10) e) bekezdésben meghatározott eseteket. b) A telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik (pl közterület, út és közforgalom számára megnyitott magánút céljára történő lejegyzés) c) Telekegyesítés történik, de az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat 1 (2) Nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, ha a meglévő beépített telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított, teleknyél kialakítható. (3) A szabályozási terven jelölt út céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni. 1 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

2 (4) Új tömbfeltárás (vagy meglévő zug továbbépítése) másodlagos közterülettel csak akkor történhet, ha legalább két közterületi kapcsolata biztosítható (átmenő forgalom), vagy azon kétirányú gépkocsiforgalom lehetséges legalább 10 méteres szabályozási szélesség mellett. (5) Meglévő telek csak akkor osztható meg, ha a megosztás után egyik telek beépítettsége sem haladja meg az övezetben előírtakat, figyelembe véve a HÉSZ 8. (10) pontjaiban megadott szabályokat is. (6) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők. Lásd még a HÉSZ 8 (10) e) pontban előírtakat. (7) Az építési engedélyezési eljárás során az út céljára történő lejegyzést csak a telek azon szakaszán kell elvégezni, ahol a szabályozási vonal nem halad át meglévő épületen és az épületet meg kívánják tartani. Épületbontás esetén az új céljára történő lejegyzést a teljes szabályozási vonallal érintett szakaszon végre kell hajtani A területre vonatkozó általános előírások (1) Hajdúszoboszló város területén belül építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, valamint a HÉSZ 7. előírásainak betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ a másként nem rendelkezik. (3) Terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Törölve 3 (5) Az építési telkeken belül az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása 3 m megtartása mellett. A biztonságos gépjárművel való megközelítést, a telket kiszolgáló út felől, több út esetén legalább az egyik út felől biztosítani kell. Tűzrakó hely, filagória és medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres védőtávolságot kell tartani. 4 előkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló építmény hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy 2,0 m2 alatti reklámtábla oldalkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló építmény hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), 2 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 3 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 4 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

3 2,0 m2 alatti reklámtábla kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben: közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló építmény hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel. hátsókertben kertvárosias és falusias lakóterületen belül: 5 gáztartály (a megfelelő biztonsági védőzónák betartásával) alternatív energiarendszerek létesítményei (max. 6 m magasságig), az övezeti besorolásra előírt építménymagasság, telepítési távolság illetve tűztávolság figyelembe vételével és biztosításával építhető (6) Az építési telkeken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, fő funkcióval, lakófunkcióval kapcsolatosan 6 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pince felépítménye c) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült ott árnyékszék újonnan nem építhető, és a meglévő árnyékszéket használaton kívül kell helyezni. 7 (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. 5 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 6 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 7 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

4 3. Kialakult előkerti méret megtartható abban az esetben, ha az épület nem kerül elbontásra Amennyiben a terven szabályozott előkerti méret a kialakult állapottól eltér, és az illeszkedés szabályai szerint megállapítható előkerti méret városképi értelemben nem zavaró, úgy az illeszkedés szabályai szerinti előkertet lehet alkalmazni. 9 b) OLDALKERTEK Az oldalkert méretének meghatározása 10 : - szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén nem lehet kisebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, sem 3 m nél, - oldalhatáron álló beépítési mód estén a megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél az alábbi eltérésekkel: Meglévő telek esetében: 1. Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire , , , ,5 600 Z ,5 800 nem teljes zártsorúsítás esetében ,5 600 Z ,5 560 nem teljes zártsorúsítás esetében ,0 350 a TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire vonatkozik Vt Z ,5 560 nem teljes zártsorúsítás esetében. Vt Z , Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezésének megállapítása esetén az 1. pontban megjelölt övezetekben az alábbiak szerint kell eljárni akkor, ha a szomszédos telken meglévő, - de a jelenlegi szabályozás értelmében szabálytalan épület, illetve a kialakult telekszélesség akadályozná a szabályos beépítést: 8 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 9 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 10 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

5 AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER: Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő, mint 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret 4,0 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5,0 métert, illetve a legnagyobb építménymagasság értéket. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1,0 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület szomszédos épülettel átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként vagy tűzfallal egyenértékű biztonságot nyújtó falként kell megépíteni, valamint a telekhatáron nem éghető anyagú kerítés építhető. 11 ( A jelű ábra szerint) Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 m eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB / EGYENLŐ MINT 14 MÉTER: A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével. Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként kell megépíteni, valamint a telekhatáron nem éghető anyagú kerítés építhető. 12 Az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértéke nem haladhatja meg sem az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság, sem pedig az oldalkert értékét. ( B jelű ábra szerint) Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. A BEÉPÍTENDŐ TELEK SZÉLESSÉGE NAGYOBB MINT 14 MÉTER: Az oldalkert előírt legkisebb mérete nem csökkenthető. Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1,0 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni. Az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértéke nem haladhatja meg sem az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság, sem pedig az oldalkert értékét Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. 11 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 12 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

6 A jelű ábra B jelű ábra TSZ: telekszélesség OK: oldalkert EK: Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint HK: Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint Nyílás nélküli tűzgátló fal 3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.) A csökkentett telepítési távolságra tekintettel a szomszédos telek felé tűzfalas kialakítással tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) oly módon, hogy az ereszalj deszkázatát le kell burkolni úgy, hogy eleget tegyen a tűzfal követelményeinek. 13 Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető. c) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: 1. A kertvárosias lakóterületek: 1... építési övezet esetében 40 (kivételesen 50) méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel d) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól 13 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

7 ÉV ÉV ÉV = K építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól Kialakult építési vonal A létesíteni kívánt épületnek legalább 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie. Zártsorú beépítés esetén a HÉSZ 9. (2) bekezdés h) pontja érvényes. 14 Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult, szabálytalan telek szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően. 15 (8) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. a) Az övezeti előírások meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértékébe a burkolt felületek (utak, parkolók) területe nem vehető figyelembe. b) A zöldfelület számítását az OTÉK alapján kell elvégezni, többszintes növényállomány alkalmazható. c) A közforgalom számára nem megnyitott magánterületek esetében a gyeprácsot (beton vagy műanyag) 25 %-os mértékben lehet beszámítani a zöldfelületi fedettségbe. d) A közforgalom számára megnyitott magán területen a gyeprács területe nem számítható be a zöldfelület mértékébe. 16 (9) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg. (10) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakítandó telkekre, és újonnan létesítendő épületekre, funkciókra vonatkoznak. b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség, és telekmélység értékeinek nem felel ugyan meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. (7) valamint a vonatkozó övezeti előírások betartásával elhelyezhető. c) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség, úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, illetve a meglévő beépítettségi mértéken belül az adott építési telek területéből és az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékéből számított összes szintterület sűrűségi érték betartása mellett - az építménymagassági értékére is figyelemmel - bővíthető. 17 d) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építménymagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, illetve a megengedett beépítettségi mértéken belül az adott építési telek területéből és az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékéből számított összes szintterület-érték betartása mellett, - a telepítési távolság betartásával, - az bővíthető. 14 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 15 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 16 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 17 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

8 e) Kertvárosi lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de a kialakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű. f) Sarokteleken zártsorú beépítés esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint: %-kal egyoldali, teljes zártsorú beépítés esetén %-kal legalább kétoldali, teljes zártsorú beépítés esetén, de nem haladhatja meg az OTÉK-ben szereplő terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. A beépítettség növelése legfeljebb az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeres mértékéig vehető figyelembe. Az efölötti telekrészre többlet beépítettség nem engedélyezhető g) Átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték + 10 %-kal növelhető amennyiben mindkét utca felé főépület épül. h) Törölve (11) A megengedett legnagyobb építménymagasság alkalmazásának sajátos szabályai 18 : Az, Vt Üh, Üü területek egyes építési övezeteire megállapított megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől egyes homlokzatokra vonatkoztatott homlokzatmagasság tekintetében a telepítési távolság megtartásával, legfeljebb +1,5 m mértékig lehet elérni. 9.. A beépítési módok helyi alkalmazása Az épületek elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: (1) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD a) Főépületek esetében méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 2. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. 3. A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni Ha a meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő - építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet. 20 b) Melléképületek esetében A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. (2) A ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD a) A teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület-elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és azzal szöget bezáró, oldalhatáron álló épületszárny a továbbiakban oldalszárny) és a hézagosan zártsorú 18 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 19 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 20 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

9 épület-elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3,0 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület-elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás esetén is legalább 3,00 m, közforgalom esetén 3,50 m széles, és 3,00 m magas kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek gépjárművel való megközelítését. Középmagas és magas épületek kapuáthajtó magasságának kialakítása előtt, Hajdúszoboszló Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal egyeztetni szükséges. 21 b) Az övezeti jelekben Z*-gal jelölt zártsorú beépítési mód esetében a magasabb rendű út felőli telekvonalon a zártsorúsítás kötelező, amennyiben azt a csatlakozó telekhatáron álló épület kialakítása (nyílászáró, átnyúló eresz) nem akadályozza. c) Az utcai szárny úgy alakítandó ki, hogy az a szomszédos ingatlanok átépítése során legalább 6,0 m mélységben a zártsorú csatlakozás lehetőségét biztosítsa. Az utcai szárny mélysége a csatlakozó telekhatárok mentén - tűzfalasan kialakítva - nem lehet több mint 12,00 m. d) A hézagosan zártsorú beépítés esetén az utcai épületszárny oldalkertje legalább 4,00 m. Az erre néző homlokzatán nyílászáró lehet, de épületrész legfeljebb 0,5 m kiállású eresz kivételével a 4,00 m-es legkisebb sávba nem állhat. e) Az oldalszárnyak kialakítását az oldalhatáron álló beépítés általános előírásai alapján kell alkalmazni. f) Az oldalszárnyak homlokzatmagassága az építési oldal felőli szomszédos telek irányába kertvárosi lakóépületek, valamint a Vt/2.1 és Vt/3.1 övezetek esetén legfeljebb 5,5 m, az egyéb településközponti vegyes (Vt) övezeteknél 6,5m lehet. Központi vegyes, illetve különleges övezeteknél külön korlátozás nem vonatkozik rájuk. 22 A hátsószárnyak magassága korlátozás alá nem esik, így az övezetre megállapított legnagyobb építménymagasság értékét lehet rájuk alkalmazni. Hátsószárny létesítése estén az építési oldaltól tartandó oldalkert nem lehet kisebb az arra néző tényleges homlokzatmagasság felétől, sem pedig 3 métertől. 23 g) Ha a hátsószárny a szabadon álló beépítésnek megfelelően létesül, akkor az eredeti építési oldalon legalább 2,0 m magas tömör falkerítés létesítendő. 24 h) A zártsorú vagy hézagosan zártsorú épület építése esetén az utcai építési vonaltól az épület homlokzati méretének 25 %-ában lehet visszalépni. A visszalépés mértéke nem haladhatja meg a 2 métert. 25 (3) KIALAKULT BEÉPÍTÉSI MÓD Meglévő épületek esetén a kialakult beépítési mód megtartható akkor is, ha eltér a szabályozott beépítési módtól, bruttó földszinti szintterülete azonban legfeljebb 20 %-kal egyszeri alkalommal bővíthető az egyéb övezeti szabályok megtartása mellett. 26 (4) A kialakult állapot esetében a meglévő beépítési módnál az érvényben lévő jogszabályoktól eltérő elő, oldal és hátsókerti méretek megtarthatóak. 27 (5) Törölve. 28 (6) A korábban érvényes településrendezési tervek szerint kiadott építési engedéllyel rendelkező melléképületek megtarthatóak, és építési helyen belül bővíthetőek anélkül, hogy az építési helyen kívül álló épületet, vagy épületrészt le kellene bontani Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 22 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 23 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 24 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 25 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 26 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 27 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 28 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 29 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

10 10.. Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások 1) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. 2) Törölve. 3) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. 4) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét. 5) Magastető esetén alkalmazott tetőfelépítmények (állóablakok) tetősíkon mért vízszintes vetülete nem haladhatja meg sem az összes homlokzati hossz 1/3-át, sem pedig az érintett főhomlokzati sík felét. Épületenként a számítás során legfeljebb két oromfal figyelmen kívül hagyható. 6) Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd épület építése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett, és az önkormányzat egyedi hozzájárulásával lehetséges. 7) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti. 8) Törölve. 30 9) Törölve Kertvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. (2) bekezdés szerint. (3) A kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 13.. (3) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (4) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a) Az 1. Az 2. Az funkcionális övezet előírásai jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el akkor, ha a meglévő telek területe eléri az övezeti szabályozásban megadott kialakítható telekméret másfélszeresét. Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki. jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak: Lakó zóna: Az utca (közterület) felőli építési vonaltól számított 20 m mélységű területsáv. Lakóépület, illetve fő funkció elhelyezésére szolgál. Melléképületi funkció csak főépületen belül jelenhet meg a zónában. Gazdasági zóna: 70 m alatti telekmélység esetén a lakózónát követő 20m, m telekmélység között 30 m, 100, telekmélység fölött 50 m mély területsáv. A lakó-, illetve főfunkciót kiegészítő melléképületek elhelyezésére szolgál. Lakóépület lakás céljára szolgáló része a lakózónától legfeljebb 5,0 m mélységig nyúlhat át a gazdasági zónába. Amennyiben a 30 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 31 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

11 város állattartási rendelete nem teszi lehetővé nagy haszonállat tartását a területen, úgy lakóépület önállóan is létesülhet a gazdasági zónában, illetve abba annak akár teljes mélységébe a lakózónából épület átnyúlhat. 32 Kert zóna A gazdasági zóna mögötti hátsókert irányú területrész. Ebbe a zónába épület nem építhető, csak a hátsókertben egyébként is létesíthető melléképítmények. Saroktelek esetén a méretek a telek rövidebb utcai homlokvonalától értendőek. 3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (6) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. b) Az 2. funkcionális övezet előírásai 1. Az c) Az 1. Az 2. jelű funkcionális övezeten belül amennyiben a meglévő telek területe: Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m 2 Legfeljebb egy darab kétlakásos lakóépület építhető, egy telken egy lakóépület helyezhető el. Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (6) bekezdés szerint. Nagyobb, mint 500 m 2, de kisebb, mint 800 m 2 Legfeljebb három lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a HÉSZ 12. (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni. Nagyobb, mint 800 m 2 Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Amennyiben a meglévő telekmélység legalább 50 méter vagy azt meghaladja, úgy a HÉSZ 12 (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni funkcionális övezet előírásai jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető. A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg. 2. Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható. 3. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki, az alábbiak szerint: csak a vízrendezés, belvízelvezetés megoldása után, talajmechanikai szakvélemény függvényében kialakítható lakóterület telekalakítási terv készítése után beépíthető terület Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (6) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, 32 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 33 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

12 mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. 34 d) Az 4. funkcionális övezet előírásai Az övezet meglévő, vegyesen épületeket és üdülőépületeket is tartalmazó sajátos, kevert funkciójú. a) Az általában m 2 telekterületű meglévő telkek az alábbiak szerint építhetőek be: 1. Amennyiben a meglévő telek területe kisebb, mint 350 m 2 egy rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület építhető. 2. Amennyiben a meglévő telek területe nagyobb, mint 350 m2,de kisebb mint 500 m2 úgy kétlakásos lakó, vagy két rendeltetési egységet magába foglaló épület építhető. 3. Amennyiben a meglévő telek területe nagyobb, mint 500 m2, de kisebb mint 800 m2 úgy háromlakásos lakó, vagy három rendeltetési egységet magába foglaló épület építhető 4. Amennyiben a meglévő vagy telekösszevonással kialakított telek területe nagyobb mint 800 m2, és a telekszélesség legalább 18 méter, a telekmélység legalább 40 méter, egy telken belül két főépület is építhető, épületenként 2-2 rendeltetési egységgel. 5. Amennyiben a megadott telekméretek nem biztosítottak, de a telekterület meghaladja a 800 m 2 -t, úgy 1 db, legfeljebb négylakásos lakóépület is építhető b) Az épületek közötti telepítési távolság és oldalkerti méret megállapítása a HÉSZ 8. (7) bekezdés b. pontja szerint, az oldalhatáron álló beépítési mód esetében. c) Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (6) bekezdés szerint. (5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Sajátos használat szerint Kertvárosias lakóterület 1. funkcionális övezet Alkalmazható Építési övezet jele O ,5 800 Z ,5 800 O ,5 800 beépít ési mód szélesség (m) Telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb mélység (m) telekterület m 2 zöldfelület 35 % megenged ett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % O ,5 30 Z ,5 30 O , Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 35 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet

13 Z ,5 800 Z , Ikr ,5 800 Ikr , funkcionális övezet O ,5 500 O ,5 600 O ,5 30 O ,5 30 O ,5 600 O ,5 30 Z ,5 560 Z ,5 30 SZ ,0 800 SZ , funkcionális övezet SZ ,5 700 SZ , SZ ,5 30 SZ , funkcionális övezet O ,0 350 O , Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet

14 26.. A közművesítés területei és létesítményei (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke: a) Kisvárosias, kertvárosias lakóterület és üdülőterület teljes közművesítés b) Falusias lakóterület belterületen teljes közművesítés külterületen legalább részleges közművesítés c) Településközponti vegyes és központi vegyes terület teljes közművesítés d) Gazdasági területek Kereskedelmi és szolgáltató területek (2) Az egyes terület felhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke: a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők, és az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. 37 A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg. b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg. c) Csapadékvíz elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával, indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. 38 (3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. (4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. (5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. 37 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 38 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet