TARCAL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Egységes szerkezetben a módosításokkal

Átírás

1 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: ~Fax: Mobil: TARCAL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Egységes szerkezetben a módosításokkal A módosítások jóváhagyva az 5/2010 (VI.09.) sz. rendelettel Megrendelő: Tarcal község Polgármesteri Hivatala Tarcal Fő út Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca Miskolc, június hó

2 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Tarcal község többször módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelete Egységes szerkezetben a módosításokkal A MÓDOSÍTÁSOK JÓVÁHAGYVA AZ 5/2010 (VI.09.) SZ. RENDELETTEL Tartalom: I. Fejezet: Általános előírások II. Fejezet: Településrendezési követelmények III. Fejezet: Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása IV. Fejezet Beépítésre szánt területek övezeti szabályozása V. Fejezet Beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása VI. Fejezet: A települési környezet védelmi előírásai VII. Fejezet: Az épített környezet védelmi előírásai VIII. Fejezet: Záró rendelkezések 1. sz. melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen 2. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása 3. sz. melléklet: Pincehasználatban tiltott tevékenységek 4. sz. melléklet: Helyi Építészeti értékvédelem 1. sz. rajzi melléklet: T-2 jelű Külterületi Szabályozási terv 2. sz. rajzi melléklet: T-3 jelű Belterületi Szabályozási terv 1. számú Függelék: Természetvédelemmel érintett területek 2. számú Függelék: Országos építészeti értékvédelem Összeállította: Miskolc, június hó Lautner Emőke okl. építészmérnök vezető településtervező TT Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 2

3 TARCAL KÖZSÉG TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 5/2005.(IV.12.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi LXXVIII. Törvény 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Helyi Önkormányzatokról szóló évi LXV törvényben kapott 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörében és 16. (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1.. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Tarcal igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi LXXVIII. tv., (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet, (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 2.. Belterületi határmódosítás (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal. (2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. (3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes. 3.. (1) Tarcal község területén a meglévő pincéket nyilvántartásba kell venni, és fölmérésükről nyilvántartási térképet szükséges készíteni, és azt folyamatosan vezetni kell. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 3

4 II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 4.. A terv területének fölhasználása (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kertvárosias lakóterület (Lke), 1.2. falusias lakóterület (Lf), 2. vegyes terület 2.1. településközponti vegyes terület (Vt), 3. gazdasági terület, ezen belül 3.1. kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), 3.2. egyéb iparterület (Gip), 4. különleges terület, ezen belül 4.1. temető 4.2. pincés terület 4.3. bányaterület 4.4. hulladékkezelők területei 4.5. közmű terület 4.6. rekreációs terület b) beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek (KÖu) 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark (Kp) 3. erdőterület (E), ezen belül 3.1. védőerdő 3.2. gazdasági erdő 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. általános mezőgazdasági terület (Má) mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep mezőgazdasági területen belüli szántó mezőgazdasági területen belüli gyümölcsös 4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) szőlőterület védett gyepterület vizes élőhely 4.3. kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5. vízgazdálkodási terület (V), ezen belül 5.1. élővízfolyások medre és partja 5.2. állóvizek medre és partja 5.3. közcélú nyílt csatornák medre és partja 5.4. egyéb vízgazdálkodási terület kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 4

5 5.. Szabályozási elemek (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák. (2) Törölve. (3) Törölve. (4) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. (5) Az övezeti jelben feltüntetett kialakult jel értelmezése és használata: a) 30 kialakult legnagyobb beépítettség A meglévő beépítettségi mérték nem növelhető. Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni. b) kialakult építménymagasság mértéke A meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, a kialakult épületmagasság (homlokzatmagasság) nem növelhető. Amennyiben a kialakult épületmagasság értéke nagyobb, mint a tervezett építménymagasság értéke, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni. c) kialakult telekterület 600 A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható. Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érint. Amennyiben a kialakult telekterület nagyobb, mint az övezetben megadott minimális telekterület értéke, úgy a beépítettségi mértéket a minimális telekterületre kell méretezni. (6) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. 6.. A telkek beépítésének feltételei (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell. (3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben a kialakult rend szerint egyes terület felhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek. (4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 6. (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 5

6 (5) A közművesítettség mértéke: a.) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót vagy a derítőt üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. A szennyvízhálózat kiépítése után a szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. b.) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (6) A zártrendszerű szennyvíztározó kiépítése, ahol ez még nem történt meg kötelező. (7) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége. (8) A használat során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele. (9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. (10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése. 7.. Építéshatósági eljárások (1) Építési engedély kérelmekhez helyi védelem alatt álló építmény, helyi értékvédelmi terület, helyi védett közterület, ill. műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabályok 1 alapján kell eljárni. (2) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni. (3) Törölve. (4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. (5) Törölve. (6) Törölve. (7) Törölve. (8) A világörökségi védelem, építészeti és régészeti védelem, illetve természetvédelmi védettség alatt álló területen szélkereket, szélerőművet elhelyezni nem lehet. 1 Jóváhagyáskor a módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 6

7 8. A telekalakítás szabályai (1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően, valamint egyéb jogszabályok2 alapján végezhetőek. (2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott és a Szabályozási tervben meghatározott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek. (3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani. (4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. (5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során. (6) Az építési engedélyezési eljárás során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonalszakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani, amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét településfejlesztést nem akadályoz. (7) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket. (8) Telekmegosztás esetén a kialakított ingatlan közterületről történő gépjárművel történő megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségen történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni. (9) Azon telkek esetében, melyek több tulajdoni albetétet tartalmaznak - különös tekintettel az egy úszótelken lévő ingatlanokra - a telekegyesítés, az albetétek összevonása akkor is engedélyezhető, ha az övezeti előírások megvalósításának irányába hat, de nem éri el az ott meghatározott értéket (10) Kertvárosi és falusias lakóterületen valamint településközponti vegyes területen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m2 területű és beépíthető. (11) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás a 7. vonatkozó rendelkezésein túl, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára, engedélyezhető. 2 Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 7

8 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 9.. A területre vonatkozó általános előírások (1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ a másként nem rendelkezik. (3) Terepszint alatti építmény a közművek és építmények kivételével a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető. (5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett. (6) Tetőtér beépítés esetén, csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (7) Törölve. (8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek: ha telekalakítás nem történik beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és a telekmegszüntetési szabályozás nem érinti. (9) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása -3m megtartása- mellett: elő- és oldalkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), oldal- és hátsókertben: kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben: kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 8

9 (10) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pincefelépítmény. c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, egyben kötelező építési vonal EK minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel EK az előkerti méret az adott határok között változhat, szabályozási terv szerinti méretekkel K kialakult előkerti méret alkalmazható A kialakult előkert értelmezése: A kialakult előkerti szabályozásnál az illeszkedés szabályainak megfelelően kell eljárni. A védett területek esetében az utcában jellemző előkerti méret az irányadó, melytől eltérni csak műszaki szükségszerűség esetén lehet. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél. c) HÁTSÓKERTEK 1. A hátsókertek megállapítása az OTÉK, valamint egyéb telekhasználati szabályozások szerint történik. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 9

10 2. A kertvárosias és falusias lakóterületek esetében a hátsókerti építési határvonal 40 méter, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. 3. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel 4. A kismélységű telkekre vonatkozó külön előírások. Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építés oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épület a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakkoztatni. d) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV = K Kialakult építési vonal e) A KÖTELEZŐ ÉPÍTÉSI VONAL HASZNÁLATÁNAK ÉRTELMEZÉSE Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épületnek 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie. Zártsorú beépítési esetén a HÉSZ 11.. (2) bekezdés érvényes. Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult szabálytalan telek szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően. (12) Ha a telek máshonnan nem közelíthető meg gépkocsival, úgy az utca felől kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telek megközelítését. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 10

11 (13) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (14) Az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke a burkolt felületek (utak, parkolók, zöldbeton, műanyag gyeprács) területe nem vehető figyelembe. (15) A zöldfelület számítását az OTÉK alapján kell elvégezni, többszintes növényállomány alkalmazható. (16) Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek estében az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető. 9/A. A kialakult állapot értelmezése (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. (2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8., valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. (3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. -ban megadottak alapján építhető. (4) Ha a zónába eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az (1) bekezdésben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:» ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. előírásait kell alkalmazni.» ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek a szabályozási terv alapján történő közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.» ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.» ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a túlépítettség mértékével csökkenthető. (5) Kisvárosias és kertvárosias valamint falusias lakó-, valamint településközponti vegyes zónában az átmenő telek akkor is megosztható, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű, valamint közterületről vagy magánútról megközelíthető. Építési engedély csak az előírt közművesítettség megléte esetén adható. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 11

12 Amennyiben a kialakult telek megosztására igény merül föl és az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű, akkor a HÉSZ övezeti szabályozásában megadott alakítható telekszélességi és telekmélységi érték csak egyikét kell figyelembe venni. (6) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték az OTÉK keretei között növelhető az alábbiak szerint: 1. Saroktelek esetén 25 %-kal. 2. Átmenő telek esetében 15 %-kal növelhető. (7) Kialakult előkert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül. (8) A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedő területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. 9/B. Az illeszkedés szabályainak alkalmazása (1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik: a) Előkertek megállapítása b) Hátsókertek megállapítása c) Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül e) Épület elhelyezés az építési helyen belül f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára. g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál. h) Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást 9/C. A beépítési módok helyi alkalmazása A kisvárosi, kertvárosi és falusias lakóterületeken belül a szabályozott épület-elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell: (1) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD a) Főépületek esetében 1.12 méter kialakult telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2.Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3.Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 12

13 4.A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni. 5.Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani. 6.Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter, vagy meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő - építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet. b) Melléképületek esetében 1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. 2. Kialakult állapotok szerint az illeszkedés szabályira figyelemmel más beépítési mód is alkalmazható. 3. Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyen belül garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 10. Lakóterületek általános előírásai (1) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni a nem védett területeken: a) Főépületek esetében OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD 1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges. 2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadonálló beépítés is lehetséges. b) Melléképületek esetében 1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető. (2) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (3) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 13

14 11.. Kertvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) legfeljebb négylakásos lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (2a) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) legfeljebb hatlakásos lakóépület, b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, c) sportépítmény, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. (2b) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a) Lke 1. jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület építhető egy telken, és az övezeten belül csak egyedi telek alakítható. Lke b) 2. jelű egyedi funkcionális övezeten belül legfeljebb hatlakásos épület építhető. A funkcionális övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható. Egyedi telkek esetében egy telken belül maximum 2 lakóépület építhető. c) Telepszerű többszintes beépítési mód csak a kialakult területeken alkalmazható. (3)Kivételesen elhelyezhető egyéb kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, legfeljebb a hatlakásos lakóépületnek megfelelő vendégszobaszámmal. (4)A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő céljára szolgáló épület. (5)1. Az Lke 1. és Lke 2. övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. 2. Az Lke 2. funkcionális övezetben haszonállattartás nem megengedett (6) Az egyes övezetekben lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak Az Lke 1.3, Lke 1.4 és Lke 1.5 jelű lakóövezetek funkcionális zónái: a) Lakó és gazdasági udvar zónája 1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 14

15 2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető. 3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. b) Gazdasági kert és zóna 1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. 2. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. 3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. 4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. c) 1. Melléképületek építése a HÉSZ 9. (10) bekezdés szerint 2. Az általános szabályoktól eltérő esetek: a) Az Lke 1.7 és Lke 1.8 övezetben melléképület csak főépülettel egybeépíthetőek. b) Az Lke 1.7 és Lke 1.8 övezetekben a hátsókerti méret 0 méter is lehet. c) Az Lke 1.7 és Lke 1.8 övezetekben, amennyiben a beépítés hézagosan zártsorú a szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet Falusias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) lakóépület, b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely, szolgáltató épület, e) kézműipari építmény f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (2a) A falusias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el sportépítmény és üzemanyagtöltő céljára szolgáló épület. (3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. (4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 15

16 (5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak. Lf a) Az 1. jelű lakóövezetek funkcionális zónái 1) Lakó és gazdasági udvar zónája 1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. 2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető. 3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2) Gazdasági és kert zóna 1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 40 méterig terjedő zóna. 2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. 3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. 4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva Lakóterület területek építési övezeti előírásai (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni: Sajátos használat szerint legnagyobb beépítettség % Kertvárosias lakóterület Lke 1 funkcionális övezet Alkalmazható Építési övezet jele Lke SZ ,5 800 Lke SZ-Z ,5 600 beépí tési mód SZ Z SZ Z széles -ség (m) Telekre vonatkoztatott legkisebb telekterülefelület zöld- m 2 % mélység (m) megenge dett építmény magasság (m) , ,5 30 Lke O ,5 450 O ,5 30 Lke O , O ,5 30 Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 16

17 Lke O ,5 800 O ,5 30 Lke IKR ,5 600 IKR ,5 30 Lke O-Z ,0 600 O Z ,0 30 Lke O-Z ,5 O Z ,0 + 1,0 30 Falusias lakóterület Lf 1 funkcionális övezet Lf O ,5 600 Lf IKR ,0 800 Lf SZ ,5 900 O ,5 30 IKR ,5 30 SZ , A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása (1) A Vt 1. övezet előírásai a) Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény. c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható. (2) A Vt 2. övezet előírásai a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el lakóépület, egyéb közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő. c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el termelő kertészeti építmény. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 17

18 (3) A Vt 3. övezet előírásai a) Az övezet elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el lakóépület, sportépítmény, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével. A Vasút és Béke utcai tömbökben lakófunkció nem engedélyezhető. d) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el termelő kertészeti építmény. e) Lakófunkció csak intézményi funkcióval létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével. (4) A Vt 4. övezet előírásai a) Az övezet elsősorban kulturális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmény, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető maximum 30% alapterületig, a földszinti szintterületek kivételével. (5) A Vt 5. övezet előírásai a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetőek el kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. (6) A Vt 6. övezet előírásai a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetőek el lakóépület, igazgatási épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, parkolóház és üzemanyagtöltő c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása a) Előkertek Szabályozási terv szerint. b) Oldalkertek OTÉK 35. (3) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással. c) Hátsókertek OTÉK 35. (4) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással, szabályozási terv szerint. (8) Oldalkertekre vonatkozó OTÉK 35. (3) bekezdést kiegészítő szabályok: 1. Ha a folyamatos átépítés során (zártsorúsítás és egyéb beépítések, valamint felújítások) az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetősége céljából, úgy az újonnan épült épület, vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyílás nélküli tömör Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 18

19 (tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni, és a kialakult értéket figyelembe venni. 2. A hézagos zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet. (9) Hátsókertekre vonatkozó OTÉK 35. (3) bekezdését kiegészítő szabályok: 1. Kialakult viszonyokra való tekintettel a hátsókerti méret 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával, illetve a szabályozási terven jelölt helyeken. (10) A Vt övezetek sajátos előírásai 1. Tekintettel a kialakult telekállapotokra, illetve a műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területekre, az OTÉK-ban megadott parkolószám 50%-át kell telken belül biztosítani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el. 2. A Vt övezetekben a megengedett 7,5 méteres építménymagasság, mely egyben homlokzatmagasságként értelmezendő, csak a magasabb rendű út felőli szárnyon érvényes. A tömbbelső felé eső oldal és hátsószárnyak magassága 6 méter. 3. Az 513 és 514 hrsz.-ú telkeket építés szempontjából telekegyüttesnek kell tekinteni, az övezeti szabályok együttesen érvényesek (telekterület, beépítettségi mérték, parkolás stb.), kivéve az építménymagasság értékét. 4. A műemléki jelentőségű településközpont területén, amennyiben a tervezendő beruházás igényei telekegyüttesként értelmezhetőek, a patak nyugati és keleti oldalán elhelyezkedő, egymás mögött lévő telek, mivel a patak keresztülszelte tömbben a telekegyesítés nem lehetséges. Telekegyüttes maximum 3 db telekegyüttes kezelésével alakítható ki. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 19

20 15.. Településközponti vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása Sajátos használat szerint Településközponti vegyes terület Vt 1 funkcionális övezet Alkalmazható Építési övezet jele Vt O-Z ,5 600 Vt O-Z ,5 900 Vt Z ,5 900 beépí tési mód O Z O Z széles -ség (m) Z 15 Telekre vonatkoztatott legkisebb telekterülefelület zöld- m 2 % mélység (m) megenge dett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % 30 4, , ,5 40 Vt Z ,0 900 Z ,0 50 Vt Z ,5 450 Z , 50 Vt 2 funkcionális övezet Vt 3 funkcionális övezet Vt Z , Vt Z ,5 600 Vt Z , Z ,5 40 Z ,5 50 Z ,5 40 Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 20

21 Vt SZ ,5 600 SZ ,5 30 Vt 4 funkcionális övezet Vt 5 funkcionális övezet Vt Z , Vt SZ 4.2 Vt SZ Vt SZ , Z ,5 40 SZ 10 SZ SZ ,0 30 Vt Z ,5 800 Z ,5 60 Vt SZ ,0 SZ % Vt 6 funkcionális övezet Vt SZ ,0 SZ 30 6, Gazdasági területek (1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip). (2) A gazdasági övezetekben az állattartás nem megengedett Kereskedelmi szolgáltató területek (1) A Gksz 1. övezet előírásai a) Az övezetben nem helyezhető el sportépítmény. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el üzemanyagtöltő létesítmények. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 21

22 (2) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekrendezési tervet kell készíteni. (3) A Gksz 1.2 és Gksz 1.3 övezetek elsősorban a kisvállalkozói tevékenységek elhelyezésére szolgálnak Iparterületek (1) A Gip 1. övezet előírásai a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület. b) Az övezetben nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (2) A Gip 2. övezet előírásai a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület, amelyen belül kizárólag mezőgazdasági üzemi funkciók helyezhetőek el az alábbiak szerint: Gip 2.1 Mezőgazdasági üzemi terület, majorság Gip 2.2 Gip 2.3 Szőlészeti, borászati üzemi terület, birtokközpont. Haszonállattartás nem engedélyezhető. Szeszfőzdék övezete A szeszfőzdék működésekor keletkező veszélyes hulladék elszállítását szakcéggel, igazoltan kell elvégeztetni (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni. Sajátos használat szerint legnagyobb beépítettség % Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz 1 funkcionális övezet Alkalmazható Építési övezet jele Gksz SZ , Gksz SZ , Gksz O ,5 600 beépí tési mód széles -ség (m) SZ 40 Telekre vonatkoztatott legkisebb telekterülefelület zöld- m 2 % mélység (m) 50 megenge dett építmény magasság (m) ,0 30 SZ ,5 30 O ,5 30 Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 22

23 Egyéb iparterület Gip 1 funkcionális övezet Gip SZ , Gip SZ , SZ 50 SZ , ,5 40 Gip SZ , SZ ,5 40 Mezőgazda sági üzemi terület Gip 2 funkcionális övezet Gip SZ , Gip SZ , Gip SZ , SZ 40 SZ 50 SZ , , , Különleges területek (1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a) K 5. sport és rekreációs célú terület övezetei b) c) d) e) f) K 6. K 7. K 8. K 10. K 11. nagy kiterjedésű közműterületek övezetei temetőterület övezetei bányaterület övezetei hulladékkezelő terület övezetei pincés területek övezetei (2) K 5 sport és rekreációs célú területek övezetinek általános előírásai Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 23

24 A település szabadidős, rekreációs területei, elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és egyéb sport és szabadidő funkciókkal. 1. K 5.1 SZ 15 4, övezet sajátos előírásai: (3) K 5.2 K 5.3 K 6.1 SZ 30 övezet sajátos előírásai: 9, Az övezetben sport és szabadidő eltöltésére alkalmas rendeltetésű épületek elhelyezése lehetséges. Az övezetben sportcsarnok, és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló terek, sportpályák valamint szálláshely szolgáltató épületek elhelyezése megengedett. A megvalósításhoz komplex építészeti, tájrendezési és környezetvédelmi terveket kell készíteni, melyet az illetékes szakhatóságokkal egyeztetni szükséges. SZ 30 övezet sajátos előírásai: 4, Mezőgazdasági tevékenység mellet idegenforgalmi, turisztikai célú épületek és építmények elhelyezésére szolgáló övezet. nagykiterjedésű közműterületen belüli gázfogadó állomás. Létesítése ágazati szabványok szerint. (4) a) K 7.1 SZ 3 4,5 temetőterület, kegyeleti park övezet b) K 7.2 (5) a) K 8.1 b) K 8.2 temetőterület, működő, vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védőerdősávot kell kialakítani. működő kő vagy ásványbánya, illetve bejegyzett bányatelek Az övezeten belüli bányászati feldolgozóipar létesítményei helyezhetőek el. Rekultivációt igénylő, vagy rekultiváció alatt álló bányaterület. Rekultiváció után K 5.1 övezetté minősül át. (6) a) K 10.1 hulladékkezelő területen belüli szennyvíztelep övezet A szennyvíztelepet föl kell számolni. Rekultiválandó terület. Rekultiváció után K 5.1 övezetté minősül át. b) K 10.2 hulladéklerakó, volt szeméttelep Rekultiváció után környezetvédelmi tervek alapján védőerdő övezettő minősül át. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 24

25 (7) a) K 11.1 b) SZ-CS O 3, közterületen lévő pincesorok övezete 1. A pincék, pincesorok közterületről nyílnak. Látható homlokzatfelületük nem haladhatja meg a 9 m 2 -t, illetve befoglaló homlokzati mérete a 3 x 3 métert. 2. Épülhet csak földalatti formában egy bejárati homlokzattal, közvetlenül a közterületről nyitva. A pince fölötti telek lehet közterület illetve magánterület. 3. Amennyiben a pince fölötti telekingatlan magántulajdonban van, az új pince létesítéséhez a telektulajdonos hozzájárulását be kell szerezni. 4. A közterületről nyíló pincesorok közterület felé megnyíló homlokzatán maximum 1 db 1,6 x 2,20 méteres ajtó helyezhető el. 5. A homlokzaton maximum 2 db 0,5 x 0,5 méternél nem nagyobb szellőztetőablak megjelenhet. 6. A pince fölött felépítmény nem jelenhet meg, kivéve a pinceszellőzőt, melynek mérete nem haladhatja meg a 0,5 x 0,5 méter alapterületet és a 0,8 méter magasságot. K 11.2 Z-SZ 40 3,5 50 összefüggő pincés övezet 1. Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek, ezen belül úszótelek kialakítható. 2. Az övezeten belül épület illetve támfaljelleggel kialakított pincesor is létesíthető. 3. Maximális épület alapterület: 35 m A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet: közterület osztatlan közös tulajdonban lévő telek egyedi telek 5. A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítésének és meglévő fönntartásának szabályai: 5.1. A közterületi jelleg megtartása indokolt A közterületi jelleg megtartásának lehetséges formái: A pincebokor területe közterület marad, fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata. A közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni A közterület használatért az Önkormányzat díjat szedhet. A pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata A terület a tulajdonformától függetlenül nem keríthető el. 6. Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokon elhelyezkedő pincebokrok létesítésének és meglévők fönntartásának szabályai: 6.1. A közterületi jelleg megtartása indokolt. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 25

26 c) 6.2. A közterületi jelleg megtartásának lehetséges formái: A pincebokor területe közterületbe vonható. Amennyiben a pincebokor területe közterületbe vonásra kerül, úgy a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata. A közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni A pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül. A terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata A terület és az egyes telkek a tulajdonformától függetlenül nem keríthetők el A beépítési mód zártsorú illetve szabadonálló. 7. Az egyedi telken elhelyezkedő pincék, pincebokrok létesítésének és a meglévők fenntartásának szabályai: jelen HÉSZ 20. (7) be 6. pont szerint. 8. A zártsorú beépítés értelmezése OTÉK 1. számú melléklet fogalom meghatározások 20. pont szerint. 9. A településen kialakult sajátos pincebokrok esetében az épületek közötti OTÉK szerinti tűztávolság nem tartható. Ezért az egymás közelében lévő pincék homlokzatait tűzgátló falként kell megépíteni, nem éghető anyagokból nyílás nélkül, kivéve a bejárati főhomlokzatot. A tetőfedés csak nem éghető anyaggal történhet. A tetőn ablak, szellőző nem helyezhető el. 10.A beépítettségi mérték értelmezése: A beépítettségi mértéket az övezet területére, nem az egyedi telkek területére kell igazolni, tekintettel az övezet közhasználatú területi jellegére. K 11.3 SZ 40 4,5 600 összefüggő pincés és idegenforgalmi övezet 1. Az övezeten csak egyedi telek alakítható ki. 2. Az övezeten belül pincék, borházak, valamint idegenforgalmi, idegenforgalmi szálláshely szolgáltató funkciók alakíthatóak ki. 3. Az övezeten belül lakófunkció nem helyezhető el. 4. Egy egyedi telken belül legfeljebb 2 önálló főépület és 2 önálló melléképület helyezhető el. 5. Az újonnan kialakítandó övezetek esetében részletes szabályozási és telekrendezési terv készítendő. Jelen övezeti szabályozás keretszabályozásnak tekintendő! (8) a) A szabályozási terven - - P - - P - - jellel lehatárolt területek Tarcal hagyományosan alápincézett területei. b) A területre vonatkozó általános előírások: 1. A területen belül minden pince védett. Pincéket megszüntetni csak beomlás illetve életveszély esetén lehet. 2. A közterületek alá benyúló pinceágak és a közterületek védelméről a közterületek kialakítása során az Önkormányzatnak gondoskodni kell, melyhez pályázatok útján szerez forrásokat. 3. Az alápincézett területekre a GeoTeszt Környezetgazdálkodási és Kultúrmérnöki Szolgáltató Kft. készített komplex vizsgálatokat és beavatkozási javaslatokat. A Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat 26