NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 41/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2003. (VIII. 28.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza általános rendezési terve szabályozási előírások és szabályozási terv központi belterület és Salamonbokor közötti (0671, 0670/3 helyrajzi számú út, a 0669/40 helyrajzi számú árok és a 0673 helyrajzi számú csatorna által határolt) területét érintő - módosításáról A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdése a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Nyíregyháza központi belterület és Salamonbokor közötti, az alábbi határok által közbezárt területre terjed ki: - északon: 0671 hrsz-ú út, - keleten: 0670/3 hrsz-ú út, - délen: 0669/40 hrsz-ú árok, - nyugaton: 0673 hrsz-ú csatorna. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a többször módosított, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a LA-26 törzsszámú Településrendezési Terv T-2 rajzszámú Szabályozási Terve és jelen előírások együttes figyelembe vételével lehet.

2 2 II. fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 2. A terv területének felhasználása A terv területén az általános építési használat szerint a.) beépítésre szánt területeken: - lakóterület, ezen belül falusias lakóterület, - településközponti vegyes terület b.) beépítésre nem szánt területeken: - közlekedési és közműterület, - mezőgazdasági terület, ezen belül általános mezőgazdasági terület, - vízgazdálkodási terület került kijelölésre. 3. Szabályozási elemek (1) A Szabályozási Terv kötelező jellegű elemeit a terv jelmagyarázata tartalmazza. (2) Kötelező jellegű szabályozási elemek: - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határa, - sza szabályozási vonal, - szabályozási szélesség, - területfelhasználás, övezeti besorolás, - övezeti előírások, ezen belül - beépítési mód, - telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület, - legnagyobb építménymagasság, - legnagyobb beépítettség, - építési határvonal, elő-, oldal és hátsókert terv szerinti minimális mérete, a közművesítés előírásai, védőtávolságok és kezelősávok mérete. (3) A kötelező jellegű szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

3 3 4. Az építés engedélyezése (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően a tervvel megegyezően - engedélyezhető. (2) A rendelet hatálya alá eső területen a közművesítés és területelőkészítés alább fölsorolt mértéke az építési engedély kiadásának feltétele - út (legalább földút), - részleges közművesítés (OTÉK szerint). (3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (területelőkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (4) Az útszabályozással érintett telkeken - építési engedély kiadásával párhuzamosan a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a Szabályozási terv szerinti méretben az út céljára történő telekalakításról is gondoskodni kell. III. fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. A területre vonatkozó általános előírások (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. (2) A már meglévő, kialakult telek beépítése, melynek térmértékei (telekterület, telekszélesség, telekmélység) kisebbek az övezeti szabályozásban megadottaknál, - az egyéb kötelező jellegű szabályozási előírások betartásával engedélyezhető, ha a beépítés feltételei egyébként fennállnak. (3) Az építési határvonalakat vagy a szabályozási terv, vagy az övezetben megadott elő-, oldal- és hátsókerti szabályozás határozza meg. (4) Terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési határvonalon belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

4 4 (6) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el: elő- és oldalkertben: - közmű becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel); oldal- és hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakó hely, lugas, - kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6 m magas antennaoszlop. (7) Az építési telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően: - jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló, - nyári konyha, mosókonyha, szárító, - tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), - az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, - kisipari vagy barkács műhely, műterem. (8) Melléképület lakássá nem minősíthető. (9) A terület építési telkein elő- és oldalkertben önálló építményként pavilon, és 2 m 2 felületet meghaladó reklámtábla elhelyezése nem engedélyezhető. (10) Az előkertben és az oldalkertben a pinceszint megközelítésére szolgáló (garázslehajtó) rámpa nem helyezhető el. 6. A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások (1) A terv lakóterületei sajátos használatuk szerint falusias (Lf) lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 14. (2) bekezdése 8. pontjában meghatározott építmény. (3) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. (4) A lakóépületeken, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület mezőgazdasági jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

5 5 (5) A gazdasági épületek megengedett építmény magassága legfeljebb 6 méter lehet. (6) Az építési engedélyezési eljárás során csak az illeszkedés szabályaihoz alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetők a pincegarázsok, erkélyek, loggiák, tájhagyománytól idegen építési anyagok (fém hullámlemez, bitumenes zsindely, hullámpala, műanyag hullámlemez). (7) A lakótelkek funkcionális zónáinak beépítését az alábbiak szerint lehet engedélyezni: a) lakó és gazdasági udvar zónája az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el; az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető; az állattartó melléképület esetében az állattartó épületekre vonatkozó védőtávolságok betartandók; b) gazdasági és kert zóna az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna; a melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők; az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Amennyiben a kialakult telek rövidebb mint 60 méter, úgy a kötelezően betartandó hátsókerti méret 6,0 méter; lakófunkció a zónában nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. (8) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az érvényben lévő állattartási rendelet szerint, illetve az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. (9) Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd- és híg trágyatárolás megoldása kötelező. 7. Állattartó épületek elhelyezésének szabályai (1) Azokon a falusias lakóterületeken, ahol az építési telkek mérete 700 m 2, csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető. (2) Azokon a falusiak lakóövezetekben, ahol a telekterület 3000 m 2, és a minimális telekszélesség 20 méter kistermelői állattartás is engedélyezhető. (3) A 700 m 2 és 3000 m 2 telekterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabály betartásával.

6 6 (4) Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai: utcai telekhatárától Védőtávolság Állattartásra a telek lakó- ásott fúrott csatlakozó vízvezeszolgáló épülettőtéktől vízveze- téki Kúttól épületek csaptól Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig állatig állatig fölött Haszonállat esetén 1-5 állatig állatig állatig fölött Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig állatig fölött Baromfifélék 20 állatig állatig állatig fölött (3) Egyéb állattartó épületek építése csak az illetékes szakhatóságok eseti előírásainak figyelembe vételével engedélyezhető. 8. Vegyes területekre vonatkozó előírások (1) A terv vegyes területei (Vt) sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek. (2) Az épületek az építési határvonalon belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

7 7 (3) A településközponti vegyes területen nem helyezhetők el az OTÉK 16. (2) bekezdés 7. pontjában megnevezett építmények. (4) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 16. (3) bekezdés 1. pontjában fölsorolt létesítmények. 9. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai (1) A beépítésre szánt területek sajátos építési használatának megfelelő övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni: Sajátos használat szerint Alkalmazható Építési övezet jele Falusias lakóterület Lf SZ , beépítési mód Telekre vonatkoztatott legkisebb m 2 megengedett legnagyobb építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % SZ ,5 15 szélesség (m) mélység (m) telekterület zöldfelület % Településközponti vegyes terület Vt Z , Z ,0 60

8 8 IV. fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 10. A közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott (Köú jelzésű) közterületeik, és közforgalom céljára átadott magánterületek, amelyek a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A területen nem helyezhetők el a OTÉK 26. (3) bekezdés 2., 3. és 4. pontjában meghatározott építmények. (3) A utak szabályozási szélességeit a terv szerint kell kialakítani az alábbiak szerint: kiszolgáló utak, jele (Köú 5) min. 12 m. (4) Az utak szabályozási szélességén belül közterületi reklám nem helyezhető el. 11. A közművesítés és a közművek létesítményei (1) A rendelet hatálya alá eső területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A részleges közművesítés a használatbavételi engedély feltétele. (2) A közművek építéséről, átépítéséről és kiválasztásáról az utak építése előtt gondoskodni. (3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló építése engedélyezhető. (4) A vezetékes ivóvíz, használati és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás és építés engedélyezés feltétele. (5) A csapadékvíz elvezetést nyílt rendszerű csapadékcsatornával kell kiépíteni. (6) A közművesítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (8) Az elektromos távvezeték védőtávolságán belül épület nem építhető.

9 9 12. Mezőgazdasági terület (1) A terv mezőgazdasági területei általános mezőgazdasági területek. (2) Az általános mezőgazdasági Má 1 jelű általános mezőgazdasági területen belüli gyep területek, amelyek részben védett természeti területek. A területeken épület építése nem engedélyezhető. 13. Vízgazdálkodási területek (1) A V 1 jelű területek közcélú nyílt csatornák és árkok, illetve azok medrei, partjai. (2) A csatornák, nyílt árkok karbantartásához legalább egyoldali és minimum 6,0 m szélességű kezelősávot, illetve a szabályozási terven jelölt védősávokat kell biztosítani. V. fejezet 14. A környezet védelme (1) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001. (V. 9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni. (2) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út építése (felújítása) során az út kezelőjének kell gondoskodni. (3) A 33/2000. (II. 17.) Kormányrendelet szerint a terület szennyeződésérzékenységi besorolása B érzékeny terület. Közműpótló műtárgyként szennyvíz-szikkasztó akna nem létesíthető. (4) A felszín alatti ivóvíz vízbázisok megóvása érdekében csak a 123/1997. (VII. 18.), és a 201/2001. (X. 25.) Kormány rendeletek előírásai betartásával és védőövezet kijelölésével lehet saját kút (ásott, fúrott) kialakítását engedélyezni.

10 A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. A rendelet alkalmazása Jelen rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. Nyíregyháza, augusztus 27. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Jelen rendeletet augusztus hó 28. napján kihirdetem. Nyíregyháza, augusztus 28. Dr. Szemán Sándor jegyző

11 11 Értelmező rendelkezések 1./ Melléképület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten főépületnek nem minősülő épület. 2./ Állattartásra vonatkozó fogalmak: - Nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér. - Haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc. - Kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb, prémes állatok. 3./ Saját szükségletű állattartás mértéke: - Nagy haszonállat: max. 2 db - Haszonállat: max. 5 db - Kis haszonállat:: max. 100 db 4./ Kistermelői állattartás mértéke: - Nagy haszonállat: 30 db ló 50 db szarvasmarha szamár, öszvér - Haszonállat: 100 db sertés 200 db juh, kecske 500 db strucc - Kis haszonállat: 500 db baromfi (tyúkféle, viziszárnyas, pulyka) 500 db galamb 50 db nyúl és szaporulata