Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Átírás

1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ ÉVI LXV TV. 16. (1) BEKEZDÉSÉBEN, VALAMINT AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY 7. (3) BEKEZDÉS C) PONTJÁBAN ÉS A 13. (1) BEKEZDÉSÉBEN KAPOTT FELHATALMAZÁSOK ALAPJÁN ERCSI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL AZ ALÁBBI RENDELETET ALKOTJA. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) E rendelet hatálya Ercsi város teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb jogszabályokban meghatározott építési munkát végezni, valamint az építési munkákra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a jóváhagyott szabályozási tervek (továbbiakban SZT) és az SZT-k területére szóló egyéb kiegészítő előírások együttes alkalmazásával szabad. (4) 1 A HÉSZ rajzi mellékletét képezi: Az SZT-1m jelű szabályozási terv 1. módosítása (külterület) Az SZT-2m/a és az SZT-2m/b jelű szabályozási terv 2. módosítása (belterületek) Az SZ-1 jelű szabályozási terv (2450 hrsz lakóterület - volt sportpálya -, B-Pálya ) Az SZ-2 jelű szabályozási terv (a Szilvássy horgászfalu) Az SZ-3 jelű szabályozási terv (a Szlatina ipartelep, 0171 hrsz környezete) (5) 2 A HÉSZ függeléke: F-1: A HÉSZ-hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája F-2: Növénytelepítési távolságok F-3: A NATURA 2000 hálózathoz tartozó ercsi területek jegyzéke F-4: A horgásztelkek kialakítására vonatkozó beépítési séma F-5: Az utak mintakeresztszelvényei F-6: Az országos műemléki védelem alatt álló építmények jegyzéke F-7: Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezete F-8: A település helyi értékvédelem alá vont építményei F-9: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 600/1723/2011 számú határozata alapján a Limesút elnevezésű régészeti lelőhely által érintett ingatlanok felsorolása Fogalom-meghatározások 2. (1) E rendelet alkalmazásában: a) Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és/vagy tervezett összes épület összes bruttó szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. b) Be nem építhető telekrész: A telek olyan része, amelyre épület nem építhető, építmény pedig csak az esetleges kártalanítási igény kizárásával építhető. c) Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének bruttó szintterülete. d) Kerítés: az ingatlan határán vagy az ingatlan területén épített, az ingatlan vagy inagtlanrész határának jelölésére is szolgáló mesterséges fizikai és/vagy vizuális akadályt képező építmény. e) Oromfal: a tető síkján túl nem nyúló homlokzati fal. 1 Módosította: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: Módosította: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos:

2 f) Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. g) Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. h) Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. (2) A rendeletben alkalmazott egyéb fogalmak megegyeznek a más jogszabályokban meghatározott fogalmakkal. Az SZT 3. Kötelező elemek: a) Megyehatár. b) Közigazgatási határ. c) Beépítésre szánt területek és a belterületek határa. d) Szabályozási vonal. e) Megszüntető jel. f) Övezet, építési övezet azonosítója és határa. g) Szabályozási terv szerinti övezeti besorolás. h) Be nem építhető telekrész. i) Védőterületek, védőtávolságok, védősávok. j) Műemlék és műemléki környezet határa. k) Helyi egyedi művi érték. l) Helyi területi védelem határa. m) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa. n) Természeti és természetvédelmi terület határa. o) Natura 2000 hálózathoz tartozó területek. p) Vízelöntéssel veszélyeztetett területek határa. q) A fakadóvizek által veszélyeztetett területek elvi határa. II. FEJEZET ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS 4. (1) Elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni: a) lakó építési övezetekben bármely nem lakófunkciójú önálló épület létesítése esetén; b) üdülő építési övezetekben bármely nem üdülőfunkciójú önálló épület létesítése esetén; c) bármely más övezetben az ott kivételesen elhelyezhető építmények létesítése esetén, d) birtokközpont létesítése esetén; e) műemléki környezetben, a helyi védelem alatt álló területeken új épület létesítése, vagy meglévő építmény tömegét, utcaképi megjelenését érintő átalakítás, bővítés esetén; f) egyedi védett építmény tömegét, utcaképi megjelenését érintő átalakítás, bővítés esetén ; g) minden olyan esetben ahol azt az SZT előírja. III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 5. (1) A szabályozási vonallal érintett telkek, építési telkek esetében az ingatlant érintő építést vagy használati mód változást megelőzően, továbbá magánút kialakítása, illetve létesítése esetén kötelező a telekalakítás. (2) Ha a szabályozási vonal már meglévő épületet érint és a közterület terv szerinti kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza a közút kezelőjének hozzájárulása esetén az egyes ingatlanokat érintő közterület kialakítását nem kell a telekalakítás vagy az építés feltételéül szabni, de a telekalakítás vagy az építés csak olyan módon lehetséges, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg, illetve ne tegye költségesebbé. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani. 1

3 (3) A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változása csak akkor lehetséges, ha azok megváltoztatása szabályozási vonal vagy övezeti határvonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek, vagy azoknak megfelelnek. (4) Valamely területen e rendelet eltérő előírásának hiányában, kialakult telektömbben legfeljebb az építési övezetben meghatározott telekméret ötszörösének mértékéig lehetséges a telekegyesítés. (5) Építési övezetekben nyeles telek nem alakítható ki. Általános építési előírások, építmények kialakítása 6. (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, a megengedett legkisebb beépíthető telekterületnél nagyobb beépítettségű meglévő építési telken is lehetséges az építés, ha nem jár a beépített terület növelésével és az egyéb övezeti előírások betarthatók. (2) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az e rendeletben, az SZT-n feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által meghatározott, továbbá a szakhatóságok által megszabott biztonsági övezetet, védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (3) Építési munka végzése előtt a 10%-nál meredekebb rézsűkön, illetve azok alsó és felső élétől számított 20 méteren belül tervezett építés esetén talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az építési munkát alapozási terv alapján lehet végezni. (4) A talaj és felszíni vizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építési munka csak talajmechanikai vizsgálatok alapján és az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet specialitása megköveteli a különleges körültekintést. (5) Azokon a területeken, ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 20 %-ot, az övezetenként megengedett legnagyobb építménymagasság értéke = az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság értéke + az épület domb felőli terepcsatlakozásának és a lejtő felőli terepcsatlakozásának magasságkülönbsége. Ebben az esetben az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét megemelő, előzőek szerint számított magasságkülönbségi értékként legfeljebb 5 m-t lehet figyelembe venni. (6) Önálló rendeltetési egységként működő terepszint alatti épület jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető, amely alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pincék. (7) Építési munkát végezni a vonatkozó jogszabályok és e rendelet 46. -ában meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad. (8) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítmények akkor vehetők használatba, vagy változtatható meg rendeltetésük, ha a létesítményben tervezett tevékenységgel betarthatók az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékek. (9) Kerítést létesíteni a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait betartva, az érintett közterületi szakaszon vizsgált, utcaképbe illő műszaki paraméterekkel, anyag-, forma- és színhasználattal lehet. A kerítésnek a talajtól mért 60cm-es magassága felett legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie. (10) Az eredeti funkciójától eltérően használt lakókocsi egyik övezet területén sem helyezhető el. (11) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot. (12) Állattartó építmény létesítésénél az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet és az egyéb jogszabályok előírásait is be kell tartani. (13) Az egyéb jogszabályok betartásával önálló gépkocsi tároló épület minden övezetben elhelyezhető. Ezeket az önálló gépkocsi tárolókat -amennyiben több gépkocsitároló építésére kerül sor- úgy kell kialakítani, hogy azok telkenként egy építészeti tömeget alkossanak. (14) Eltérő rendelkezés hiányában terepszint felett és alatt új épület, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása csak az építési hely határain belül lehetséges. (15) A kötelező előkertek mélysége (azaz az utca felőli építési határvonal) elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően 2

4 határozandó meg. Az előkert méretét a még beépítetlen területeken a területi adottságok és a tájolás figyelembevételével kell meghatározni. (16) Az előkert mérete 5 méter, kivéve a már kialakult építési vonal esetében, ahol az előkert méretét a kialakult építési vonal szerint kell meghatározni, továbbá a 10%-nál meredekebb lejtésű területen, ahol a telek terepviszonyai ennél kisebb előkert kialakítását indokolják. Amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, az előkertben támfalgarázs is létesíthető. (17) Kialakult építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 15 méternél nagyobb nem lehet. (18) Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot az vonatkozó egyéb jogszabályok szerint, vagy az SZT-ben előírt módon kell meghatározni. (19) Lakó- és a TV-1 övezetekben az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az épületeket az oldalhatártól mért 1,0 m és 1,5 m közötti távolságra (csurgótávolság) kell elhelyezni, kivéve abban az esetben, ha a szomszédos ingatlan beépítése ennél nagyobb távolság elhagyását teszi szükségessé. Az oldalhatáron álló épület az érintett homlokzat legalább 50%-ával erre a vonalra illeszkedik. (20) Egy közterülettel körülhatárolt, már túlnyomórészt beépült építési tömbön belül új építés esetén a már jellemzően kialakult, és a szomszédos telkek beépítését, illetve beépíthetőségét, valamint a telek szélességét figyelembe vevő beépítési módot kell alkalmazni. (21) Az adott építési övezetben meghatározott választható eltérő beépítési módokat az adott övezet egyedi előírásait figyelembe véve lehet alkalmazni. Ebben az estben azonban más beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha ez által a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, építési helyen történő későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek. (22) Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni. (23) Az egészségügyi, oktatási nevelési intézmények körül legalább 50 méteres körzetben lévő telkeken állattartó építmény elhelyezése nem lehetséges. (24) Az építményekben, illetve a telkeken az adott övezetekre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezetterhelést okozó tevékenységek nem végezhetők. (25) Elsőfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a mérnökgeológiai, talajmechanikai vizsgálatok után, stabilizációs tervek és a stabilizáció vagy más intézkedések megvalósítása érdekében vagy az után szabad. (26) Másodfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a csatlakozó völgy földfalának vizsgálata, annak eredményeként készült mérnökgeológiai, talajmechanikai szakvélemény előírásai szerint szabad IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLATI ÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI Lakóövezetek általános előírásai 7. (1) A lakó építési övezetekbe tartozó építési telkeken az elhelyezhető épületek számát a következő szabályok alapján kell meghatározni: Ha az adott telek nagysága az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület a) két és félszeresét nem éri el, akkor egy; b) két és félszerese és három és félszerese közé esik, akkor legfeljebb két; c) HÁROM ÉS FÉLSZERESÉNÉL NAGYOBB, AKKOR LEGFELJEBB HÁROM FŐ FUNKCIÓT BEFOGADÓ ÖNÁLLÓ ÉPÜLET HELYEZHETŐ EL A TELKEN. E BEKEZDÉS SZERINTI ELŐÍRÁSOK A LAKÓÉPÜLETET KIEGÉSZÍTŐ EGYÉB KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEK SZÁMÁNAK KORLÁTOZÁSÁRA NEM VONATKOZNAK ÉS SZINTÉN NEM VONATKOZNAK AZ LK JELŰ LAKÓÖVEZETEKBEN TÖRTÉNŐ ÉPÜLETSZÁMOK MEGHATÁROZÁSÁRA. (2) A lakóterületi építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban a HÉSZ övezeti előírásai alapján más funkciójú építmény, épület önállóan is elhelyezhető az övezet telkeinek területén. (3) Ha az Lke jelű lakóövezetekbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. 3

5 (4) A lakóépületeken magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszögét a szomszédos beépítéshez igazodva kell meghatározni. A jellemzően oromfalas és/vagy tűzfalas térképzésű utcaképekben, illetőleg helyi rendeletben rögzített védendő utcaképek listájában szereplő területen kontyolt nyeregetető nem alkalmazható. Beépítetlen területek új beépítésénél a tető hajlásszöge a szomszédos beépítéshez igazodva fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (5) Aszimmetrikus, íves, manzard- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével alkalmazható. (6) Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület legfeljebb 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést). (7) Lakóterületen a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló épület megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagassága az övezeti előírásokban meghatározott határértéknél 0,5 m-rel csökkentett értékek között lehetséges. (8) Az adott telek fő funkciójának megfelelő funkciójú épületet az egyéb szabályok betartásával az utcafronthoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. A csak az egyéb mellékfunkciók elhelyezését szolgáló épületet az adott telek fő funkciójának megfelelő funkciójú épülettől a hátsókert irányába eső telekrészen kell elhelyezni. (9) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m 2 -e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni. A terepszint alatti beépítés esetén is biztosítani kell a fák ültetését, az alépítménybe pontszerűen kialakított, megnövelt talajzónákba vagy az alépítményből kirekesztett részekbe. Az alkalmazható növényfajokról külön rendelet intézkedik. Lk jelű lakóövezet (Ercsi meglévő kisvárosias lakóterületei) 8. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Kialakult (K) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Kialakult (K) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 40 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 1,5 Legkisebb építménymagasság (m) 6,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 12,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az övezetben lakóépületek, illetve a helyi lakosság ellátását szolgáló és a lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhetők el. (3) Az övezet telkeinek kialakult zöldfelületi arányai nem csökkenthetők. A meglevő zöldfelületek máscélú indokolt igénybevétele esetén az igénybevett zöldfelület a telken belül -lehetőleg a terepszinten- pótolni kell. (4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (5) Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. Lf jelű falusias lakóövezetek előírásai (Ercsi meglévő jellemzően szabadonálló beépítésű falusias lakóterületei) 9. (1) Az övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, a külön rendeletben megállapított állattartás céljára szolgáló épület helyezhető el. Ezen túlmenően az övezetben a 4

6 külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhetők. (2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek legkisebb területe 300 m 2, szélessége legalább 10 méter. Kisebb telek esetében a telek méreteinek növelését követően lehetséges a beépítés. (3) Az építési övezet paraméterei: Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 700 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 18 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,5 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (4) Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló beépítés is alkalmazható. (5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. A kertvárosias lakóövezetek (Lke) általános előírásai 10. (1) Az övezetekben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek legkisebb területe 300 m 2. (3) Az övezetekben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló beépítés is alkalmazható. (4) Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m- es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. Lke-1 jelű lakóövezet (Ercsi meglévő és tervezett jellemzően oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületei) 11. (1) Az építési övezet paraméterei: Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 600 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 5

7 (2) Az övezetben a már kialakult legalább 300 m 2 területű és 10 méter széles telek beépíthető. (3) Az övezetben a már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. Lke-2 jelű lakóövezet (Ercsi meglévő, jellemzően szabálytalan beépítésű kertvárosias lakóterületei, Tótlik ) 12. (1) Az építési övezet paraméterei: Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) Kialakult (K) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési telkek nem oszthatók meg, de egymással egyesíthetőek, összevonhatóak. (3) Oldalhatáron álló beépítés esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,50 m. (4) Az övezetben a már kialakult legalább 300 m 2 területű és 10 méter széles telek beépíthető. (5) Az övezetben a már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. Lke-3 jelű lakóövezet (Ercsi új, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterülete) 13. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 900 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 18 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési övezetben 250m 2 beépített alapterületű épületnél nagyobb épület nem építhető. (3) A lakófunkciótól eltérő funkciójú építmények csak a lakófunkció mellett, telkenként legfeljebb az összes szintterület 50 %-áig helyezhetők el. (4) Az előkert mértéke legalább 6 m. (5) Az övezetben a 7. (5) bekezdésében említett tetőformák nem alkalmazhatók. (6) Az övezetben a kertvárosias lakóövezetekben az általános előírások szerint általában elhelyezhető melléképítmények közül nem helyezhető el a kirakatszekrény. Lke-4 jelű lakóövezet (Ercsi új, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterülete) 14. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 900 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 18 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,7 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,5 6

8 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezetben legfeljebb hatlakásos épületek építhetők. A lakófunkciótól eltérő funkciójú építmények csak a lakófunkció mellett, telkenként legfeljebb az összes szintterület 50 %-áig helyezhetők el. (3) A legnagyobb építménymagasság értéke az épület hosszában 20%-ot meghaladó lejtésű területen a lejtő felőli oldalon: 6,5m + m kül (ahol m kül = a domb felőli terepcsatlakozás feletti magasság és a lejtő felőli terepcsatlakozás feletti magasság különbsége) (4) Az előkert mértéke legalább 6 m. (5) Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető. (6) Az övezetben a 7. (5) bekezdésében említett tetőformák nem alkalmazhatók. (7) Az övezetben a kertvárosias lakóövezetekben az általános előírások szerint általában elhelyezhető melléképítmények közül nem helyezhető el a kirakatszekrény. Lke-5 jelű lakóövezet (Sinatelep és a Külső Sinatelep vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületei) 15. (1) Az építési övezet paraméterei: Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 600 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az általános előírásoktól eltérően az övezetben legalább 4,0 m széles magánút kialakítható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott zártsorú beépítési módból következő építési helyen belül szabadonálló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítést kell alkalmazni a következő feltételekkel: a) Szabadon álló beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 18 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását. b) Oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 14 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. c) Ikres beépítést kell alkalmazni, ha a telek legkisebb szélessége legalább 13 m, és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés képe is megengedi, illetve igényli az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. Településközpont vegyes építési övezetek Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részeinek meglévő vegyes területe) 16. (1) Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) Az építési övezet paraméterei: Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 600 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14,0 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,0 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 7

9 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 20 (3) Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés is alkalmazható. (4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (5) Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. 3 Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részén lévő, a korábbi honvédelmi területekből kialakuló új városközponti vegyes területek) 17. (1) Az övezetben a lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület (a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges), üzemanyagtöltő és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 20,0 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,0 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 10 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 15 (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (4) Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. 4 Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi új településközponti vegyes területe) 18. (1) Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) Az építési övezet paraméterei: Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 600 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14,0 3 Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos:

10 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 60 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 60 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 1,5 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 10 (3) Az övezetben az egyéb szabályok betartásával szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés is alkalmazható. (4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (5) Az övezetben haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. 5 Gazdasági területek építési övezetei Altalános előírások 19. (1) 6 Az 4000 m 2 nél nagyobb építési telkek be nem épített részén (az egyes telephelyeket határoló telekhatárok mentén) összefüggő, legalább 5,0 m széles védőzöld sávot kell kialakítani, amennyiben a kialakult beépítettség illetve a technológia és az előírt védőtávolságok ezt lehetővé teszik. (2) Az övezetekben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek általános előírásai 20. (1) Az övezeten belül mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, szálláshely szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével, kivételesen -nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló- intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (2) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 21. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 20 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 40 5 Beiktatta: 15/2013. (VIII.29.) ök. rendelet. Hatályos: Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december 16. 9

11 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,4 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 22. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 3000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 30 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 40 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,4 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 12,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A B pálya mellett tervezett vállalkozási terület) 23. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1500 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 20 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 1,4 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető. Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (A volt anyaggödör területe) 24. (1) Az építési övezet paraméterei: Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) K (kialakult) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) - Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,8 Legkisebb építménymagasság (m) - Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az övezet ingatlanai egyesíthetők, de tovább nem oszthatók. (3) Az övezetben csak talajmechanikai vizsgálattal előkészített és ilyen tervek alapján megvalósuló építmény építhető. A Gip jelű ipari gazdasági építési övezetek általános előírásai

12 (1) Az övezeten belül mindenfajta ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület elhelyezhető. (2) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (3) 7 A lakó- és vegyes területek közé beékelődő, vagy azokhoz közvetlenül csatlakozó meglévő, környezetet terhelő ipari - üzemi és szolgáltató létesítmények által okozott környezetterhelést a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban előírt határérték alatt kell tartani. Új ipari - üzemi és szolgáltató létesítmény a területen csak abban az esetben telepíthető, ha az nem jár a környezetre kifejtett terhelésre megállapított határérték túllépésével. (4) Azoknál a környezetet terhelő tevékenységet folytató ipari létesítményeknél, üzemeknél, ahol - hely hiányában- véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani. Az iparterületeken a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mellett fasort kell telepíteni. A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a telken belüli zöldfelületek lehető legintenzívebb kialakításával. (5) A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró. (6) 8 Gip-0 jelű ipari gazdasági építési övezet (A MOL meglévő telephelyének területe) 26. (1) 9 Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Kialakult állapot szerint Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) - Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30* Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30* Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (építmény m 2 / telek m 2 ) 1,5* Legnagyobb építménymagasság (m) 20* Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40* * Az előírt értéktől el lehet térni abban az esetben, ha azt a technológia követelményei, illetve a kialakult állapotok megkívánják. (2) A telkeken elsősorban a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanásveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3)-(4) 10 (5) 11 Építményt a technológia által megkövetelt sajátosságok figyelembe vételével lehet elhelyezni. 7 Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december Hatályát vesztette: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december Módosította: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december Hatályát vesztette: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december Beiktatta: 24/2010. (XII.15.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: december

13 GIP-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett ipari gazdasági területei) 27. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 4000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 40 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,0 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 12,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi meglévő és tervezett ipari gazdasági területei) 28. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 20 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,4 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Gip-3 jelű ipari gazdasági építési övezet ( Szlatina vállalkozási terület) 29. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,8 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 9,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Gip-4 jelű ipari gazdasági építési övezet (Mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területei) 30. (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) A telkeken elsősorban a mezőgazdasági termelés (állattartás, növénytermesztés, terménytárolás, mezőgazdasági géptárolás és javítás), a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, 12

14 fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények, és kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A jogszabályban meghatározott melléképítmények közül bármely létesítmény elhelyezhető. (4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak a jogszabály, különösen az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el. (5) Minden építési engedély köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi valamint közegészségügyi hatóságot meg kell keresni. Gip-5 jelű ipari gazdasági építési övezet (Közműtelephelyek területe) 31. (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 25 (2) Az építési telkeken, azaz a közműtelephelyen, kizárólag településgazdálkodási funkciójú, a gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Gip-6 jelű ipari gazdasági építési övezet (A Balázs farm területén tervezett új ipari gazdasági terület) 32. (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 15 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) A telken elsősorban a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanásveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az építési hely határa az elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában egységesen 20 m, amely azonban a nem technológiai létesítmények vonatkozásában az elhelyezni kívánt kiszolgáló funkciójú épületek esetén az adott épület tényleges építménymagassági értékéig csökkenthető. (4) A zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok az alkalmazott technológia figyelembe vételével, de minél inkább sávosan, hálózatosan, összefüggően tagolják a területet. A növényzet kialakításánál gondoskodni kell az építmények város felőli látványtakarásáról, A telekhatárok mentén körben, 20 m szélességben magasnövésű fákat is tartalmazó többszintes telken belüli védő zöld sávot kell kialakítani. Ezt a sávot a HÉSZ zöldfelületekre vonatkozó általános szabályai alapján kell kialakítani azzal, hogy a védő zöldsávok az ingatlanok szükséges közlekedési kapcsolatainak biztosítása érdekében teljes szélességben áttörhetőek, megszakíthatóak. (5) A telek belső úthálózatának a rendszeres üzemszerű működés során és vészhelyzetben biztosítására egyaránt alkalmasnak kell lennie a forgalom biztosítására, az egyes telekrészeket építményeket sajátosságaiknak megfelelő minőségben kell feltárni. (6) A jogszabályban meghatározott melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti vízmedence, napkollektor; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; siló, 13

15 ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető. (7) A telek külső határain kötelező kerítést létesíteni. A kerítés legfeljebb 3,0 m magas lehet. (8) Minden építési engedély köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni. Az üdülőövezetek általános előírásai 33. (1) Az építési övezetekben a következő telektípusok alakíthatók ki: (a) Magánút (csak az Üü-1 és Üh-1 üdülő övezetekben) amely: - közműelhelyezésre és közlekedési célra kialakított ingatlan, - közforgalom elől lezárható, - legkisebb szabályozási szélessége: 12m, - legalább egyoldali fasorral építendő ki, - épülettel nem beépíthető, (köztárgyak, közműlétesítmények rajta elhelyezhetők). (b) Horgásztelek: - vízfelülettel határos horgászhelyekből álló ingatlan, - az ingatlan az Üh-1 építési övezet előírásai szerint, legalább 3000m 2 -es területtel és legfeljebb 20%-os beépítettséggel alakítandó ki, - a horgászhelyek legalább 10 m szélességgel, legalább 150 m 2 területtel alakítandók ki, - a horgásztelkeken a horgászhelyek közötti képzetes telekhatárvonalhoz képest az épületek oldalhatáros építési helyen, tetszőleges előkerttel, a víz felé ugyancsak tetszőleges távolságban, legfeljebb két méternyire a víz fölé nyúlóan helyezhetők el, - az oldalkert legkisebb mérete: 4m, - egy épület legnagyobb mérete 35m 2 lehet, melyre legalább 150 m 2 -es horgászhelynek kell jutnia, - kialakítását e rendelet 4. számú függelékének sémája alapján kell megvalósítani. - vízfelületet tartalmazó ingatlan, mely rekreációs, sportolási, üdülési célokat szolgál, - az ingatlanon egyedi épület nem, csak közszolgáltatást nyújtó, különösen kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, sport célú épület helyezhető el. (c) Egyedi telek (Üh-1 övezetben legalább 1500m 2 területtel, legfeljebb 10% beépíthetőséggel, Üü-1 övezetben legalább 1 ha területtel, legfeljebb 15% beépíthetőséggel): - az ingatlanon egyedi üdülőépület nem, csak közszolgáltatást nyújtó, különösen kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, sport célú épület helyezhető el és vízfelület létesíthető. (d) Egyedi telek (Üh-2 építési övezetben): - az ingatlanon csak egyedi üdülőépület helyezhető el, mely az üdülőegységen kívül kiegészítő funkcióként, legfeljebb az alapterület 50%-ában helyi szolgáltatást, vendéglátást, kereskedelmi ellátást nyújtó létesítményt tartalmazhat, - az összes létesítmény (üdülő, kiegészítő funkció) legfeljebb akkora lehet, hogy a parkolóigény ne legyen több 8 gépkocsinál) (2) Az épületek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy: (a) a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge között lehet, (b) az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható, az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki. (3) Az övezetben tófelületenként legalább egy, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlant ki kell alakítani. (4) 100 m 2 beépített alapterület alatt legfeljebb egy, legalább 100 m 2 beépített alapterület esetében legfeljebb két üdülőegység helyezhető el egy telken, illetve egy épületben. (5) Az övezetben kétszintű tervezést kell alkalmazni az alábbiak szerint: Az építési övezetekben (kivéve az Üh-2 építési övezetet) - építési munkát végezni csak telekalakítás után szabad, - telekalakítás a jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően csak telekalakítási terv, elvi telekalakítási engedély alapján végezhető: a. az Üü-1 építési övezetben, b. az Üh-1 építési övezetben ott, ahol nincs javasolt telekhatár, c. mindenütt, ahol a javasolt telekhatártól eltérés történik. 14

16 - telekalakítási terv csak a fejlesztés egészére készülő, 1:2000 léptékű, a beépítési követelményeket tisztázó, terep és zöldfelület-rendezési adatokat tartalmazó elvi építési engedélyt kapott terv alapján készíthető, az elvi engedélyezési terv a korlátozott mezőgazdasági és vízügyi övezetekkel egységben készítendő. (6) Az örökségvédelmi hatóságot az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként kell bevonni. Üü-1 jelű üdülőházas üdülő övezet (Szilvássy Horgászfalu) 34. Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) - Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,3 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 Üh-1 jelű hétvégiházas üdülő övezet (Szilvássy Horgászfalu) 35. Az építési övezet paraméterei: Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1500/3000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) - Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 20 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,2 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 Üh-2 jelű hétvégiházas üdülő övezet (Szilvássy Horgászfalu) 36. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 1500 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) - Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) - Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,2 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetben 250 m 2 beépített alapterületű épületnél nagyobb épület nem építhető. (3) Az erdő 20 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el. Amennyiben a védőtávolság és a telekméret viszonyából következően az építési hely szélessége 15 méter alá csökken, a védőtávolságot 10 méterre lehet csökkenteni. 15

17 Különleges területek építési övezetei Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 37. A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. Ksp jelű különleges építési övezet (Sportolási létesítmények területe) 38. (1) Az építési övezet paraméterei: Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) 3000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezetben a szabadidő eltöltés, turizmus, idegenforgalom, szórakoztatás és a sportolás céljait szolgáló épület, építmény helyezhető el. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. Kt jelű különleges építési övezet (Temetők területe) 39. (1) Az építési övezet paraméterei: Kialakult (K) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2 ) Kialakult (K) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Kialakult (K) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,3 Legkisebb építménymagasság (m) 3,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezetben, a temető funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (4) A kijelölt új temetőterület kialakítását geotechnikai és vízügyi szakvéleménnyel is meg kell alapozni. V. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI 16

18 A beépítésre nem szánt területek övezeteinek általános szabályai 40. (1) A zöldterületi, erdő, mezőgazdasági, vagy vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú, földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a KÖu jelű közlekedési övezet előírásai vonatkoznak. (2) Az erdő vagy mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban vízügyi területként (árok, csatorna, vízállás) nyilvántartott telkekre, telekrészekre a V jelű vízgazdálkodási övezet előírásai vonatkoznak. (3) Az erdő övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban mezőgazdasági területként nyilvántartott telkekre, telekrészekre az Má-á jelű mezőgazdasági övezet előírásai vonatkoznak. (4) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőterületként nyilvántartott telkekre, telekrészekre az Ev jelű erdőövezet előírásai vonatkoznak. Általános közlekedési előírások 41. (1) A közlekedési területekbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti, víziközlekedési területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (3) A közutak, vasutak és víziközlekedés építési területén (szabályozási szélességén) belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, kikötők létesítményei, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (4) A település közigazgatási területén lévő közutak tervezési osztályba sorolása:: M6 autópálya: K.I. 6. sz. főút: a jelenlegi nyomvonalon külterületen K.III., illetve belterületen B.III.b. Az elkerülő nyomvonalon: külterületen K.III., illetve belterületen B.III.a. Az elkerülő szakasz megépülése után a jelenlegi nyomvonal K.V., illetve B.IV.c j. ök. út külterületi szakasza K.V., átkelési szakasza B.IV. c. Bekötőutak B.V.c. Külterületi önkormányzati településközi kapcsolatok K.VI. Belterületi gyűjtőutak B.V.c. Települési kiszolgáló utak (lakóutcák) B.VI.d. (5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. (6) Az országos közutak védőterületek értékei az úttengelytől mérve: Gyorsforgalmi és főút nyomvonala mentén m. Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén m. (7) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabály előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. (8) A tervezett közutak kiépítéséhez a jogszabály szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított eltérés kiszolgáló utak esetén: gazdasági övezetben legalább 16,0 méter. (9) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény a 12 m szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért m- en belül épület, építmény nem helyezhető el. (10) A város közigazgatási területén az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani a következők szerint: Új lakó és gazdasági területen ettől eltérni nem lehet A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolás. 17

19 A lakóterületen már jelenleg is működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási igényeket, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles megoldani, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken, de szintén a parkolási igény kielégítésére kötelezett tulajdonos költségére. (11) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (12) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. Kialakításuk, fenntartásuk és üzemeltetésük során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. KÖu jelű közlekedési és közműövezet (általános közúti közlekedési területek) 42. (1) Az övezet paraméterei: Szabadon álló Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,0 (2) A közlekedésbiztonság figyelembevételével elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, üzemanyagtöltő állomás. (3) A melléképítmények közül elhelyezhető közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal). (4) Minden építési engedély-köteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni. KÖu-ap jelű közlekedési és közműövezet (Az M6 autópálya közlekedési területei) 43. (1) Az övezet paraméterei: Szabadon álló Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb építménymagasság (m) 11,0 (2) Elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; üzemanyagtöltő állomás; igazgatási épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. (3) Minden építési engedélyköteles építési munka végzése előtt a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi hatóságot meg kell keresni. KÖk jelű közlekedési és közműövezet (Vasúti közlekedési területek) 44. AZ ÖVEZET PARAMÉTEREI: Szabadon álló Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 KÖv jelű közlekedési és közműövezet (Vízi közlekedési területek) 45. Az övezet paraméterei: Szabadon álló Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,0 18

20 Általános közmű és közművesítési előírások 46. (1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetein, védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén végezhető. (2) Épületek építésére csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén kerülhet sor. (3) A csatornázatlan területeken a vízzáróan kivitelezett szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni. (4) A szennyvízcsatornával ellátott területek mentén fekvő, már beépített ingatlanokat az ingatlantulajdonos költségére a csatornára rá kell kötni. Ahol ez önként nem történik meg, ott az érintett ingatlantulajdonosokat, illetve fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. A rendelet hatálybalépését követően közműpótló létesítése és használata nem lehetséges. (5) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon. (6) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű sávokat: a) A Duna mellett, annak partélétől, a meder telkétől 10-10m-t, b) Állami tulajdonú, illetve az állam által kezelésbe adott élő vízfolyások mentén 6-6 m-t, c) vízgazdálkodási célú árkok, létesítmények mentén -amennyiben a vonatkozó jogszabályok más előírást nem tartalmaznak- legalább 3-3 m-t a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (7) A Rába-patakot érintő beavatkozásokat, rákötéseket hidraulikailag méretezni kell. (8) Az elsőrendű árvízvédelmi vonal (magas part, gáttest) mentén, a mentett oldalon védeni kell a magas part éltől, illetve a töltéslábtól számított 10 m széles területsávot árvízi védekezés céljából. Az érintett területre építési tilalom vonatkozik. (9) Az árvízvédelmi vonal és a folyó közötti hullámtéri terület hasznosítása csak a jogszabály figyelembe vételével lehetséges. A hullámtér megváltoztatása csak vízjogi engedély alapján történhet. (10) Az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a mentetlen oldalon, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. (11) Munkagödröt nyitni a mentett oldalon 110 m-es belül, a mentetlen oldalon 60 m-en belül csak a vízügyi hatóság esetenkénti külön előírásainak betartásával lehet. (12) Árvízvédelmi művet és annak altalaját csak a vízügyi hatóság engedélyében rögzített előírások betartásával szabad elbontani, átalakítani vagy megbontani. (13) A magas partok védelméhez szükséges minimum 15 m-es sávot, beépítéstől mentesen kell tartani, szükség szerint az ingatlannyilvántartásba is bejegyzett építési tilalommal kell biztosítani. (14) Az árvízvédelmi művekkel azonos védelmet kell biztosítani a földtöltésekbe épített műtárgyaknál is. (15) Az új burkolt felületű utaknál a csapadékvízelvezetést meg kell oldani. (16) Húsz gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a csapadékcsatorna hálózatba, élő vízfolyásba vagy nyílt árokba vezetni. (17) Szénhidrogén szennyezettségnek kitett útról, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad befogadóba vezetni. (18) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál zárt csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (Hosszútávon nyílt árkos csapadékvíz gyűjtés beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.) (19) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árkok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban 19