I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és mellékletei, függelékei. 2. Fogalom-meghatározások

Átírás

1 Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 13/2010. (IX.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LVX. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. -ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével Tápiószecső Nagyközség helyi építési szabályzatáról (a továbbiakban HÉSZ) a következőket rendeli el: I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és mellékletei, függelékei 1. (1) A rendelet hatálya Tápiószecső Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. Minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz. (2) A rendelet hatálya alá tartozó n az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban:oték) előírásait, a jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A HÉSZ mellékletét képezi: a) 1. számú rajzi melléklet: Szabályozási Terv b) 2. számú szöveges melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások c) 3. számú rajzi és szöveges melléklet: Településfejlesztési cél megvalósítására vonatkozó településrendezési szerződéssel érintett k lehatárolása (4) A HÉSZ függelékei: a) 1. számú szöveges függelék: A régészeti lelőhelyek listája b) 2. számú szöveges függelék: Helyi védelemre javasolt épületek és szobrok listája c) 3. számú rajzi függelék: Belterületre kiterjedő szabályozási terv m 1: Fogalom-meghatározások 2. A rendelet alkalmazásában: 1. Bruttó : Az adott telken, építési telken meglévő és tervezett összes építmény összes szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. 2. Egyéb zöldfelület: A szabályozási terven jelölt, zöldn kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m 2 -nél kisebb közterület. 3. Haszonállat tartására szolgáló építmény: Mindazon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek gazdasági célú állattartáshoz szükségesek. 4. Hobbiállat tartására szolgáló építmény: Azon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek nem gazdasági célú, hobbiállatok tartásához szükségesek Konténeres üzemanyagtöltő állomás: épület felépítményt nem igénylő töltőállomás, mely legfeljebb két kútállásból és azt kiszolgáló föld alá süllyesztett berendezésből és úthálózatból áll. 1 Beiktatta: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett én. 1

2 6. Melléképület: Az építési övezetekben az elhelyezhető épületfunkciókhoz kapcsolódó kiegészítő funkciókat befogadó épületek. Melléképületnek minősül: A járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. 7. Mély fekvésű k: Azok a lefolyás nélküli k, amelyekről a felszíni víz természetes on vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 8. Települési zöldfelületi rendszer: A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas k, másodlagos elemei a fennmaradó k (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen a település zöldfelületi hálózatát alkotják. 9. Terepszint alatti mértéke: A alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett a. 10. Több szintű növényállomány: Fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 11. Védőzöld: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. 12. Vadföld: Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, az erdőn belül található olyan mezőgazdasági, elsősorban szántó művelésű földterület, melynek célja a vad takarmányozása, a vadtakarmány biztosítása. II. FEJEZET: MINDEN ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE ÉS ÖVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS 1. Az építmények elhelyezésével kapcsolatos általános előírások 3. (1) Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mélyfekvésű, vizenyős k közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése. (2) A szabályozási terven jelölt mélyfekvésű, vizenyős ken vízrendezési (felszíni-, réteg- és talajvíz) vizsgálatokkal is igazolni kell az adott telek beépíthetőségét, különös tekintettel a belvíz megelőzésére, a vízelvezetés megoldására, a szomszédos ingatlanokra történő vízátvezetés megelőzésére. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szabad vízfelületek mentén (Alsó- és Felső Tápió, illetve tavak) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb mértékadó vízszint fölött legyen. (3) A felszíni és a talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési munka csak talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni. (4) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező k terepadottságaihoz. (5) Az építési övezetekben a) a hátsókert mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli, nem lehet kisebb - sem 6,0 m-nél, - sem az építési övezetben megengedett mértékénél. b) az oldalkert szabadonálló beépítési esetén 2

3 - sem 3,0 m-nél, - sem az építési övezetben előírt felének mértékénél. c) az oldalhatáros és ikres beépítési esetén - az építési övezetben megengedett mértékénél. (6) Oldalhatáron álló beépítési esetén, az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik oldalsó homlokzata legalább 1,0 m-re közelítse meg az építési hely határára eső telekhatárt. 2. Az építmények kialakításával kapcsolatos általános előírások 4. 2 (1) Új kialakítású magastetőkön, szürke pala, illetve hullámpala, valamint a faluképet zavaró rikító színű tetőfedés nem alkalmazható. (2) Antenna oszlopok önállóan nem telepíthetők. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó on lehet elhelyezni. (3) Kerítést létesíteni a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTEK vonatkozó előírásait is betartva szabad. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, és legfeljebb 50 cm magas lábazattal, és áttörten létesíthető. (4) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban (5) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. 3. Általános közlekedési előírások 5. (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A Tápiómenti főút (31. sz. főút új nyomvonala) K. III. b) A 31. sz. főút jelenlegi nyomvonala az új nyomvonal megépülése előtt K.IV., illetve beln B.IV.b., az új nyomvonal megépülése után K.V., illetve B.IV.c. c) A közigazgatási n áthaladó összekötőutak: küln K.V., beln B.IV.b d) a 31. sz. főút és a jelű ök. út közötti szakasz K.V e) j. bekötőút K.VI. f) Gyűjtőutak B.V.c. g) Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI.d. (2) A külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közk szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az utak mentén az út tengelyétől mért m-en belül épület, építmény nem (3) Az építmények ek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A meglevő közintézmények parkolása csak addig oldható meg a jelenleg is működő közterületi parkolóval, amíg átépítéssel a telek alkalmassá nem válik a telken belüli parkolásra. (4) Az építési övezetekben teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, a telken belül. (5) A közterületi parkolóknál az építéssel egyidőben kell az előírt parkoló-fásítást végrehajtani. (6) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephely lakott területtől mért 100 m távolságon belül nem létesíthető. 4. Szennyvizek elvezetésére vonatkozó előírások 2 Módosította: 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 1. -a. 3

4 6. (1) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése előtt a településen építés vagy használati megváltoztatása, - a lakó építési övezetben legfeljebb 2 lakás/telek, egyéb építési övezetben legfeljebb 500 m 2 épület színterület esetét akkor megengedett, ha szennyvízcsatorna hálózaton kívül a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ekkor a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvíztározó medencékben kell tározni, és azokból az illetékes hatóságok által kijelölt szennyvízleürítő helyekre kell szállítani. (2) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése után újonnan építményt elhelyezni, vagy használati ot megváltoztatni csak akkor lehet, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt ken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül, illetve a (7)-es bekezdésében leírtak teljesülnek. (3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. b) Nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz-bevezetés tilos. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Új építés csak akkor történhet, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. e) A beépítésre nem szánt n elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: ea) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m 3 -t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a t 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. eb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m 3 -t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll, továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására megengedett helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m 3 -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem létesíthető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési munka nem végezhető. 5. Csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások 7. (1) A csapadékvíz elvezetése: a) településkép-védelmi n a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg zárt csapadékvíz csatornát kell kiépíteni. A már beépített ken a 4

5 meglévő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. b) beépítésre nem szánt ken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és azt folyamatosan fenn kell tartani. (2) Azokon a helyeken, ahol a csapadékvíz nagy mennyiségű hordalékot szállíthat a befogadó vízfolyásokba, ott a befogadási hely előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (4) A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakóterülteken, minden újonnan beépített 20,0 m 2 szintterület után legalább 0,5 m 3 csapadékvíz tároló kapacitás kiépítéséről gondoskodni kell. (5) Azokról a parkoló felületekről és a gazdasági k belső útjairól, ahol a csapadékvíz szénhidrogén származékkal való szennyeződésének a veszélye fennáll, ott a csapadékvizet csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (6) A jellemző magas talajvízállásra tekintettel, a alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. 6. Energiaközművekre vonatkozó előírások 8. (1) A településkép védelmi n új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kv-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) csak földalatti elhelyezéssel szabad a beln és a beépítésre szánt n. (2) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (3) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. 7. A zöldfelületekre vonatkozó előírások 9. (1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. a) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. b) A fásításokat erdősáv jelleggel kell megvalósítani. E zöldsávokba telepített fák tőtávolsága max. 5 m lehet. Területükre épület, vagy olyan építmény, amely a zöldsáv funkcióját ellehetetleníti, nem c) A zöldsávok a telek zöldfelületi részének (kertfelületnek) számít. (2) Beépítésre nem szánt n, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (3) A zöldfelületek kialakításakor a fajok megválasztásánál kerülni kell az erősen allergizáló fajták alkalmazását. Gyermekintézmények kertjeiben a fentieken túl kerülni kell a szúrós, balesetveszélyes, mérgező fajok alkalmazását. (4) Újonnan nyitott utcákban 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali, 12 m szabályozási szélesség esetén egyoldali utcafásítást kell telepíteni. 5

6 8. Közk 10. (1) A közk alatti és feletti építmények elhelyezéséről, kialakításáról és a kialakítás feltételeiről a közkre vonatkozó övezeti előírások rendelkeznek. (2) A szabályozási terven jelölt egyéb zöldfelület, zöldn kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m 2 -nél kisebb közterület, ahol a) a zöldfelületi fedettség legalább 75%, b) csak pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér stb.) c) épület nem telepíthető. (3) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. (4) A nagyközség területén legfeljebb 1 m 2 összfelületű hirdetések, reklámhordozó felületek kialakítása megengedett, kivéve a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen; b) új épületen, valamint meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, csak olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla helyezhető el, amely az épület architektúrájához igazodik és az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. (5) Művi védelem alatt álló n, telken a) országos művi értékvédelem esetén 0,5 m 2 -t meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. b) helyi művi értékvédelem esetén a közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott on (6) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken III.FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 1. A lakó építési övezetek általános előírásai (1) Az építési övezet telkeinek építési helyét, amennyiben a telek mélysége a 60 m-t, és a telekszélessége a 20 m-t meghaladja, a és b jelű eltérő előírási területre lehet tagolni. a) Az a jelű építési helyen - a telek előkerten kívüli 35 m mélységű területén - újonnan csak lakóépület és vele egy tömegben épített mellékfunkciók helyezhetők el. b) Az b jelű építési helyen, - a telek a) pontban meghatározott építési hely, telek belső felé eső határa és a hátsókert közé eső n - amennyiben az egyéb építési övezeti előírások megengedik, újonnan a lakó-, illetve a mezőgazdasági funkciókat kiszolgáló melléképületek és melléképítmények helyezhetők el. c) A telek szélességére vonatkozó megkötésnek a telek teljes hosszában, a telek mélységére vonatkozó megkötésnek a telek teljes szélességében érvényesülnie kell. d) Mind az a) és b) pontban meghatározott építési helyeket 10 m hátsókert biztosításával kell meghatározni. 3 Módosította: 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 2. -a. 6

7 beépítési szabadonálló (2) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges érték esetén a tényleges értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges érték estén a tényleges értéke + 6 m. (3) A melléképület a legfeljebb 3,0 m lehet. (4) A melléképületek beépített területét a nél számításba kell venni. (5) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem létesíthetők. 4 (6) Az építési övezet legkisebb telekterületének előírásától az esetben el lehet térni a) ha a megosztani kívánt telek már nagyrészt beépített utcaszakaszon helyezkedik el és a megosztás utáni telekterület az építési övezeti előírásoktól 10 %-nál nem lesz kisebb; b) ha a megosztani kívánt telket tervezett szabályozási vonal szűkíti, és a szűkítés utáni telekmegosztással az új telek, illetve telkek az építési övezeti előírásoktól 10 %- nál nem lesz kisebb. c) Mind az a), mind a b) pontban meghatározott esetben az egyéb építési övezeti, illetve országos előírásokat be kell tartani. 12. (1) Az építési övezet fő paraméterei: K 2. Az Lk-1 jelű lakóövezet (kialakult, soklakásos telepszerű kisvárosias) felett - - K alatt - K K - 40 (2) Az építési övezetben lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége nem haladhatja meg az építési övezetben kialakult legnagyobb kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési ok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. (1) bekezdésének figyelembe vételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül 4 Beiktatta: 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 2. -a. 7

8 beépítési szabadonálló (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; m) antenna oszlop, n) zászlótartó oszlop helyezhetők el. (6) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 3. Az Lk-2 jelű lakóövezet (kialakult, többlakásos társasházas beépítésű kisvárosias) 13. (1) Az építési övezet fő paramétere: K felett 8 alatt ,2 8,0-50 (2) Az építési övezetben a csak legfeljebb hatlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési ok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. (1) bekezdésének figyelembe vételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

9 beépítési szabadonálló f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (6) Az építési övezetben önállóan melléképületként csak gépjármű- és kertiszerszám-tároló építhető. 4. Az Lk-3 jelű lakóövezet (nem kialakult, többlakásos telepszerű kisvárosias) 14. (1) Az építési övezet fő paraméterei: felett 9 alatt ,5 8,5 6,5 50 (2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az országos előírások megtartása mellett legalább 10 m- es szélességű épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben legfeljebb 9 lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület (4) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70%-át. (5) Az előkert legkisebb méretét a szabályozási terv jelöli. Az épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (6) az építési övezetben a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; m) antenna oszlop,

10 beépítési n) zászlótartó oszlop helyezhetők el. (7) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 15. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 5. Az Lke-1 jelű lakóövezet (kistelkes ikresedő beépítésű kertvárosias) felett 10 alatt ikres ,6 5,0-50 (2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Legalább 700 m 2 -es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélességet. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő, kivéve, ha a beépítés meglévő utcavonalon álló épülethez csatlakozik. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; helyezhetők el. (5) Az építési övezetben önálló melléképületként csak kertiszerszám-tároló beépítési 16. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 6. Az Lke-2 jelű lakóövezet (szabadonálló beépítésű, kistelkes kertvárosias) felett alatt szabadonálló ,6 6,5-50

11 beépítési (2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az OTÉK előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m 2 -es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (4) Tetőtéri beépítés esetén a térdfal magassága nem lehet 1,5-nél magasabb. (5) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (6) Az építési övezetben a) melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; ab) közműpótló műtárgy; ac) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ad) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); ae) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); af) kerti víz- és fürdőmedence, ag) napkollektor; ah) kerti épített tűzrakóhely; ai) kerti lugas; aj) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; ak) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el; b) melléképület közül önállóan csak személygépjármű-tároló 17. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 7. Az Lke-3 jelű lakóövezet (szabadonálló beépítésű, nagytelkes kertvárosias) felett alatt szabadonálló ,6 6,5-50 (2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az OTÉK előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, 11

12 beépítési oldalhatáron álló háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m 2 -es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (4) Tetőtéri beépítés esetén a térdfal magassága nem lehet 1,5-nél magasabb. (5) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (6) Az építési övezetben a) melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; ab) közműpótló műtárgy; ac) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ad) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); ae) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); af) kerti víz- és fürdőmedence, ag) napkollektor; ah) kerti épített tűzrakóhely; ai) kerti lugas; aj) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; ak) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő b) a melléképület közül önállóan ba) járműtároló, bb) növényház, bc) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház) 18. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 8. Az Lke-4 jelű lakóövezet (kialakult kertvárosias) K felett 12 alatt ,6 4,5-50 (2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari építmény Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m 2 -es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 80 %-át. (3) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési ok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. (1)

13 beépítési (építési helyként szabályozva) oldalhatáron álló bekezdésének figyelembe vételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; helyezhetők el. (5) Az építési övezetben melléképület önállóan csak akkor helyezhető el, ha a telek eléri a 700 m 2 -t. Ez esetben a) járműtároló, b) növényház, c) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház), továbbá d) az állattartásra szolgáló építmények közül az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározottak szerint elhelyezhető. Az építési övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem 9. Az Lf-1 jelű lakóövezet (kistelkes falusias lakók) 19. (1) az építési övezet fő paraméterei: felett 13 alatt ,5 5,0-50 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely-szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény (3) Az előkert mérete 5,0 m. Az előkert telek felé eső határa beépítési vonalnak tekintendő. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor;

14 beépítési (építési helyként szabályozva) oldalhatáron álló h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas; j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) növényház, b) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház), továbbá c) az állattartásra szolgáló építmények közül az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározottak szerint elhelyezhető. 10. Az Lf-2 jelű lakóövezet (nagytelkes falusias lakók) (1) Az építési övezet fő paraméterei: felett alatt ,5 5, (2) a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ba) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, bb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; bc) a telekterület legalább 1500 m 2, bd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence; f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas; i) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; 5 Módosította: 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 2. -a. 6 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én. 14

15 beépítési (építési helyként szabályozva) oldalhatáron álló j) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; k) állatkifutó; l) trágyatároló; m) komposztáló; n) siló; o) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; p) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; q) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; r) antenna oszlop; s) zászlótartó oszlop (5) Az építési övezetben önállóan valamennyi melléképület elhelyezhető. 11. Az Lf-3 jelű lakóövezet (egyéb falusias lakók) (1) Az építési övezet fő paraméterei: felett alatt ,5 5, (2) a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ba) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, bb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; bc) a telekterület legalább 1500 m 2, bd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felőli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence; g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; 7 Módosította: 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 2. -a. 8 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én. 15

16 i) kerti lugas; j) kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; k) háztartási célú kemence, húsfüstölő; l) jégverem, zöldségverem; m) állatkifutó; n) trágyatároló; o) komposztáló, siló; p) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; q) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; r) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; s) antenna oszlop, t) zászlótartó oszlop (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) növényház, c) állattartására szolgáló ól, d) az állattartásra szolgáló építmények közül a kishaszonállat és az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározottak szerint elhelyezhető. 12. A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai 22. (1) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein, amennyiben egy építési telken csak lakófunkció került telepítésre, akkor egy telken legfeljebb egy lakóépület létesítése megengedett, kivéve, ha a konkrét építési övezeti előírások lakóépület elhelyezését nem engedik meg. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetére is alkalmazni kell. (2) Az előkert mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli 5,0 m, kivéve a kialakult beépítést, ahol az előkertet a kialakult állapothoz illeszkedően kell meghatározni. 9 (3) (4) A településközpont vegyes építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges érték esetén a tényleges értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges érték esetén a tényleges értéke + 6 m. (5) A településközpont vegyes építési övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységeket befogadó építmények nem létesíthetők. (6) A melléképület a legfeljebb 3,0 m lehet. Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem 13. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet 9 Hatályát veszítette a 2/2014.(III.05.) önkormányzati rendelet 4. -a alapján. 16

17 beépítési szabadonálló 23. (1) Az építési övezet fő paraméterei: (közintézmények ) felett alatt ,3 8,0 5, (2) a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m 2, cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintk elérik a beépíthető szintk 30 %-át a zöldfelületi t 40 %-ra kell emelni. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence; e) napkollektor; f) kerti épített tűzrakóhely; g) kerti lugas; h) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; k) antenna oszlop, l) zászlótartó oszlop helyezhetők el. (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár 14. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (községközpont ) 10 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én. 17

18 24. (1) Az építési övezet fő paraméterei: felett 18 alatt beépítési (építési helyként szabályozva) zártsorú ,5 8,0 5, (2) a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m 2, cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintk elérik a beépíthető szintk 30 %-át a zöldfelületi t 40 %-ra kell emelni. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélysége) d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence; f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas; i) továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; l) antenna oszlop; m) zászlótartó oszlop (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár, c) egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendelet szerint 25. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 15. A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (közintézmények ) 11 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én.

19 beépítési szabadonálló beépítési felett alatt ,5 8,0 5, (2) a) Az építési övezetben lakások, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m 2, cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintk elérik a beépíthető szintk 30%-át, a zöldfelületi t 40%-ra kell emelni. (4) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélysége) c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence; napkollektor; e) kerti épített tűzrakóhely; f) kerti lugas; g) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; j) antenna oszlop; k) zászlótartó oszlop (6) Az építési övezetben önállóan a melléképületek közül a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár 26. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 16. A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (közintézmények ) 12 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én. 19

20 szabadonálló szélessége mélysége felett alatt ,5 8,0 5,0 35 (2) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Lakások nem építhetők. (3) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélysége) c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence; napkollektor; e) kerti épített tűzrakóhely; f) kerti lugas; g) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék; j) antenna oszlop; k) zászlótartó oszlop (5) Az építési övezetben önállóan a melléképületek közül a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár 17. A gazdasági építési övezetek általános előírási 27. (1) Az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, legalább 8,0 m széles többszintes védőzöld sávot kell kialakítani. (2) Az előkert legkisebb mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli legalább 16 m. (3) Épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl, megkötés nélkül (4) Az építési övezetekben megadott okat a technológiai okokból kialakított építmények (pl. silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés azonban legfeljebb a megengedett legnagyobb másfélszerese lehet. beépítési 18. A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági) 28. (1) Az építési övezet fő paraméterei: 20

21 szabadonálló szélessége mélysége felett alatt ,5 8, (2) a) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m 2 területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m 2 területű telken telepíthető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélysége) d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence; f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas; továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop; k) zászlótartó oszlop (4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmény nem 14 18/A. A Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági) 28/A. (1) Az építési övezet fő paraméterei: a a beépítési építmény építmény zöldfelületi (m 2 magasság magasság ) felett alatt m 2 /telek m 2 ) szabadonálló ,0 10,0-20 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); 13 Módosította: 1/2013.(I.26.) önkormányzati rendelet 2-.a, Hatályba lépett: én. 14 Beiktatta: 22/2012.(IX.16.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: 21