DOHÁNYZÁS. II. Elterjedés és előfordulás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOHÁNYZÁS. II. Elterjedés és előfordulás"

Boglárka Soós
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 DOHÁNYZÁS I. Népegészségügyi jelentőség A dohányzás kiemelt népegészségügyi jelentőségű rizikófaktor: A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. A dohányzás előfordulása ma már gyorsan nő a fejlődő országokban is, és egyike a legnagyobb veszélyeknek a világ lakosságának egészsége szempontjából (Richard Edwards, BMJ 2005; 328: 217) A dohányzás és a dohányzás okozta halálozás trendei: négy stádium: a rizikóstátus (férfi és női dohányzás) és a halálozás (férfi és női halálozás) alapján: 1. stádium: Afrika bizonyos részein valamennyi még alacsony szinten áll 2. stádium: Kína, Japán, Dél-Amerika, Észak-Afrika: A férfi dohányzás meredeken emelkedik, a női kevésbé, de szintén emelkedik. A halálozás is ennek megfelelő és mértékű tendenciát mutat. 3. stádium: Kelet-Európa, Dél-Európa, Latin-Amerika: A dohányzás a legmagasabb mértékű, és elérte a csúcsát mindkét nem esetében. A halálozás a férfiak esetében meredeken, a nők esetében kevésbé meredeken emelkedik. 4. stádium: Nyugat-Európa, USA, Ausztrália: A dohányzás már leszálló ágába érkezett, különösen a férfiak esetében csökken meredeken, a halálozás is ennek megfelelően csökken, a nőkben a csökkenő tendencia még mérsékeltebb (fáziskésés) II. Elterjedés és előfordulás A XX. sz. első felében terjedt el, modernitás, emancipáció, társas szokás 1950 és 70 között: emelkedő tendencia, majd csökkenés (USA, Nyugat-Eu) USA: 1965: a férfiak 52%-a, 1985: 33% Finnország: 1965: 51%, 1985: 36%, Hollandia: 1965: 82%, 1985: 41% Európán belüli szélsőségek: Norvégia: 2/nap; Görögország: 10/nap Női dohányzás: Hollandia: elfogadott, Görögország: nem (nők 2%-a) Serdülők dohányzása: mindenhol meghaladja a felnőtt lakosságét Társadalmi helyzet: alacsonyabb státusúak Magyar adatok: felnőtt lakosság (>18 év): OLEF 2000: 33% (férfiak: 40,7%, nők: 26,3%) OLEG 2003: férfiak: 40,5%, nők: 27,9% Ma: férfiak: 35-41%-a, nők: 23-35%-a Serdülők: kb %, kettős csúcs: alkalmi és rendszeres

2 III. Dohányzás mint rizikófaktor Káros anyagok: a., aktív dohányzás (fő füst) b.,passzív dohányzás (mellék füst) Első eset-kontroll tanulmány: Doll és Hill, 1955: dohányzás és tüdőrák a., Tüdőrák kockázati tényezője: Dózisfüggő: 0,5 csomag 7,4-szeres kockázat 0,5-1 8, ,9 2 20,6 - Akkumulációs hatás: A dohányzás időtartama befolyásolja a kockázatot, az abbahagyás utáni regenerációt is - Dohányzás típusa: cigaretta, pipa, szivar (szájüregi) - Cigaretta összetétele: nincs light vagy mild b., egyéb rákok: húgyhólyag és vesemedence; szájüregi rákok, ajakrák, gégerák, nyelőcső, pancreas, gyomor, emlőrák, méhnyakrák c., Interakció más kockázati faktorokkal: alkohol, hormonális készítmények d., Cardiovasculáris betegségek: ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát - Nagy kockázat: < 16 év elkezdés - Passzív dohányzás: járulékos kockázat! - Női dohányosok: kiemelt kockázat - Genetikai érzékenység - CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete) - Perifériás erek, aorta, agyi erek károsodása e., Légzőszervi megbetegedések Krónikus obstruktív légúti betegségek, krónikus bronchitis, emphysema, dohányos köhögés sy f., Magzati hatások magzati oxigénhiány, a nikotin átjut a placentán: alacsony születési súly, perinatalis halálozás, SIDS, koraszülés, gyermekkori asthma, spontán AB g., Kromoszomális hatások Szomatikus sejtek genetikai károsodása (sister chromatid exchange, strukturális aberrációk) Károsító anyagok: több ezer, ezek egy jelentős része rákkeltő h., Egyéb betegség (gyanú): gyomorfekély, májrák

3 IV. Iniciáció A felnőttség szimbóluma A dohányzás legfontosabb szociodemográfiai jellemzői: (1) A dohányzás leggyakrabban a éves korosztályban kezdődik, ám nem ritka a 8-9 évesek körében sem (2) Minél koraibb életkorban kezdi valaki a dohányzást, annál nagyobb a valószínűsége, hogy később rendszeres dohányossá váljon, és annál nehezebben tud lemondani a dohányzásról (3) Egyre elterjedtebb a dohányzás a nők körében, különösen aggasztó a serdülő lányok dohányzásának mértéke, amely lassan eléri a fiúk dohányzásának gyakoriságát (4) A serdülő lányokra vannak leginkább hatással az érzelmi töltésű cigarettareklámok, és ők gyakran testsúlycsökkentésre is használják a cigarettát (5) A dohányzás különösen drámai méreteket ölt a volt szocialista blokk országaiban, ebben a régióban, s így hazánkban is a társadalom toleranciája igen nagy a dohányzással kapcsolatban (6) Az alacsonyabb társadalmi helyzetű lakossági rétegek dohányzása általában magasabb gyakoriságú, hazánkban azonban alig mutatkozik különbség a társadalmi helyzet, illetve az iskolázottság szerint A dohányzás legfontosabb társas környezeti jellemzői: (1) A dohányzás kialakulásában a társas kapcsolati hálónak van a legfontosabb szerepe (2) Az iniciáció többnyire baráti társaságban történik, egyfajta modern beavatási rítus formájában (3) A kortársak szerepe leggyakrabban a dohányzás megerősítésében érhető tetten, különösen erős az ún. legjobb barát (best friend) hatás (4) A szülők szerepe nem egyértelmű. A dohányzó kortársakhoz képest lényegesen gyengébb a dohányzó szülők modellhatása, sőt arra is találunk példákat, hogy az erősen dohányzó szülők gyermekei egy életre elkedvetlenednek a dohányzástól. A szülők pozitív hozzáállása azonban megerősítő hatású (5) A nemdohányzó fiatalok környezetében lényegesen kevesebben dohányoznak, egy dohányzó barát megjelenése azonban jelentősen növelheti az ún. rizikófogékonyságot (6) A cigaretta, az alkoholhoz és a szexuális aktivitáshoz hasonlóan a felnőttek szabad világának szimbóluma a serdülők számára, akik a dohányzással átmenetileg átélhetik a felnőtt státust (7) Az iskolai környezet elfogadása, a jó iskolai teljesítmény, és a tanárokkal kialakított bizalmas kapcsolat csökkenti a dohányzás kialakulásának valószínűségét, különösen a lányok körében

4 A dohányzás magatartási és személyiségbeli jellemzői: (1) A dohányzás lényegesen gyakoribb a problémaviselkedéssel, agresszív vagy antiszociális beállítottsággal jellemezhető fiatalok körében (2) A serdülőkor egyik sajátossága a kockázatkeresés, ennek növekedése gyakran együtt jár a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, de bizonyos sportok előfordulásával is (3) Az alacsonyabb önbizalommal rendelkező fiatalok jobban ki vannak téve a cigaretta csábításának, sőt ők éppen a dohányzást használják önbizalmuk erősítéséhez (4) Az ellenséges beállítódás növeli a dohányzás kockázatát, míg a jövőorientáltság jelentősen csökkenti valamennyi káros szenvedély kialakulását (5) A dohányzás hátterében gyakran megtalálhatók a konfliktusmegoldási képesség zavarai, a depressziós tünetegyüttes vagy szorongásos, illetve pszichoszomatikus tünetképzés, valamint a hosszú ideig fennálló stresszhatások (6) A belsőleg irányított személyiség védelmet jelent V. Nikotinfüggőség megállapítása: FAGERSTROM teszt: Pl. nehéznek találja-e a dohányzástól való tartózkodást olyan helyeken, ahol ez tiltott? Dohányzik-e akkor is, amikor annyira beteg, hogy szinte az egész napját az ágyban tölti? VI. Az orvos szerepe a dohányzás-leszoktatásban 4-T módszer (Gyenes 2004): a., Tudakozódás (a dohányzási szokásokról) b., Tanácsadás (az abbahagyásról) c., Támogatás (a döntés meghozatalában) d., Tevékeny ellenőrzés Segítő módszerek 1. Ismertető füzetek 2. Telefonos tanácsadás 3. Személyes tanácsadás 4. Nikotinpótlás: nikotintartalmú rágógumi, illetve tapasz (Nicobrevin capsula) 5. Bupropion (vényköteles, de támogatott) (Zyban nevű szer) 6. Hipnózis, egyéni pszichoterápia és csoportterápia, magatartásterápia Megelőzés serdülőkorban: Pozitív adaptációs tréning - A csoportnyomás felismerése magas rizikójú helyzetben (azaz viselkedési kihívás + szociális befolyás), milyen érzelmeket vált ki bennük? - Meg kell tanulniuk, hogyan állhatnak ellen a csoportnyomásnak (nem visszahúzódó technikákkal) Szociális készségek fejlesztése: A csoportidentitást ne a közösen elfogyasztott cigaretta jelentse

5 VII. PREVENCIÓ: Elsődleges megelőzés: - Egészségnevelés - Készségfejlesztés - Önbizalom fejlesztése - Attitűdformálás Harmadlagos megelőzés: - Ártalomcsökkentés - A napi adag csökkentése - Nikotin csökkentése Másodlagos megelőzés: - Leszokás a dohányzásról - Érzelmi motiválás - Társas megerősítés - Fenntartás Primordiális megelőzés: - Jogi szabályozás (pl. eladhatóság) - Kereskedelmi szabályozás (pl. ár) - A nem dohányzók védelme (tiltott helyek) - Társadalmi szokások (torelancia)

Hasonló dokumentumok

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt