SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Tarczy Lajos Általános Iskola Oktatási azonosító: , Szervezeti egység kód: VF1901 Székhely: 8500 Pápa, Jókai u. 18. Tel./Fax: 89/ Honlap: tarczy.sulinet.hu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatálybalépés időpontja:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA AZ INTÉZMÉNY ADATAI KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA KISEGÍTŐ ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖRE ÉS MÉRTÉKE FELADATELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES PÉNZESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ VAGYON FELETTI RENDELKEZÉS JOGA AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, FELTÉTELEK ENGEDÉLYEZETT LEGNAGYOBB TANULÓLÉTSZÁM A MŰKÖDÉS RENDJE A MAGASABB VEZETŐK KINEVEZÉSI, MEGBÍZÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÁLLANDÓ FELADATOKRA ALAKULT NEVELŐI MUNKACSOPORTOK (BIZOTTSÁGOK) ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT NEVELŐI MUNKACSOPORTOK (BIZOTTSÁGOK) A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI Az osztályközösség A diákkörök Az iskolai diákönkormányzat AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS BELSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET KAPCSOLATTARTÁSA A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSA A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA 39 2

3 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattarás formái és rendje A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A KÜLSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE AZ ISKOLA KAPCSOLATA A FENNTARTÓVAL, SZAKHATÓSÁGI SZERVÉVEL AZ ISKOLA KAPCSOLATA MEGYEI, JÁRÁSI KORMÁNYHIVATALOKKAL AZ ISKOLA KAPCSOLATA A TERÜLETILEG ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETTEL ÉS POLGÁRMESTERI HIVATALLAL: _ AZ ISKOLA KAPCSOLATA A MEGYEI, FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZETTEL AZ ISKOLA ÉS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE AZ ISKOLA KAPCSOLATA A VESZPRÉM MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATTAL ÁS PÁPAI TAGINTÉZMÉNYÉVEL A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE, AZ INTÉZMÉNY ÉS AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A HELYI SPORTEGYESÜLETEKKEL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL AZ ISKOLA KAPCSOLATA A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA AZ EGYHÁZAKKAL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A VÁROSI RENDŐRKAPITÁNYSÁGGAL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM PÁPAI KIRENDELTSÉGÉVEL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKKAL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A CIVIL SZERVEZETEKKEL AZ ISKOLA KÜLFÖLDI KAPCSOLATA AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE, NYITVA TARTÁSA 49 BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 51 A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJAI, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETEI A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY FOGALMA RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 60 3

4 15. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE AZ INTÉZMÉNY EGYÉB HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI AZ INTÉZMÉNY JELKÉPEI, ÖNAZONOSSÁGÁNAK ÉS ESZMEISÉGÉNEK KIFEJEZŐI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65 MELLÉKLETJEGYZÉK 68 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ÖNÉRTÉKELÉS ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSE A PEDAGÓGUSOK ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA, FELADATA A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉS SORÁN ALKALMAZOTT ADATGYŰJTÉS MÓDSZEREI A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSE A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA ÉS FELADATA A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA AZ INTÉZMÉNY ÖNÉRTÉKELÉSE AZ INTÉZMÉNY ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA AZ INTÉZMÉNY ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI AZ INTÉZMÉNY ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI AZ INTÉZMÉNY ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI FELADATAI: AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES, A TAGOZATVEZETŐ ÉS A MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK ELLENŐRZÉSI FELADATA AZ ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT FELADATA A TANFELÜGYELET CÉLJA A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A PEDAGÓGUS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK TERÜLETEI A PEDAGÓGUS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI AZ ELLENŐRZÉS LEZÁRÁSA A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A VEZETŐ ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA A VEZETŐ PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK TERÜLETEI AZ ÉRTÉKELÉSBE BEVONTAK KÖRE A VEZETŐ ÉRTÉKELÉSÉNEK IDEJE A VEZETŐ PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI A VEZETŐ-ELLENŐRZÉS SZAKASZAI 82 4

5 2.4. INTÉZMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉS A VEZETŐ ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK TERÜLETEI AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE A MINŐSÍTÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK CÉLJA A PEDAGÓGUS-ÉLETPÁLYA SZAKASZAI, A MINŐSÍTÉSI RENDSZER FOKOZATAI A PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK A MINŐSÍTŐBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE A MINŐSÍTŐVIZSGA TARTALMI ELEMEI 90 5

6 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat célja a évi CXC. köznevelési törvény (továbbiakban: Nkt.), valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, az intézmény alkalmazottai közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása A szervezeti és működési szabályzat feladata A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a pápai Tarczy Lajos Általános Iskola működésének szabályait a jogszabály biztosította keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőire, az intézmény alkalmazottaira. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak megismerése, megtartása és megtartatása feladata az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személynek. A szervezeti és működési szabályzat megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben a tankerületi igazgató munkáltatói jogkörben eljárva hozhatnak intézkedéseket, a szülőt vagy más, nem az intézmény alkalmazásában álló személyt tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az intézmény épületét Az intézmény jogállása a) Az intézmény fenntartója és működtetője január 1-jétől a Klebelsberg Központ (a továbbiakban: KK) Pápai Tankerületi Központja. b) A pápai Tarczy Lajos Általános Iskola a KK Pápai Tankerületi Központjának önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. c) Az intézmény tekintetében január 1-jétől a fenntartói jogokat az Nkt. 83. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak, valamint a köznevelési intézmény vezetőjének 6

7 megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga kivételével a KK Pápai Tankerületi Központja gyakorolja. d) Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó által alkotott rendeletek, szabályzatok és elnöki utasítások, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a hatályos jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető a tantestület határozatlan időre kinevezett tagja. Az intézményvezető a jogviszony létesítése, megszüntetése és a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézményi dolgozók tekintetében. e) Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti jogviszony melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvényben, valamint a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott, többször módosított 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletben foglaltak irányadóak. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkaviszony, melyre nézve a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről valamint a évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról, és a 135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról, f) Nkt. 98. (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. (11) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól. Az e bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni a pontban az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást. (12) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik. g) egyéni foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) szabályai az irányadók. h) A KK Pápai Tankerületi Központ foglalkoztatotti állományába kerültek január 01- től az intézményben pedagógus-munkakörben, valamint az Nkt szeptember 1- jétől hatályos 2. mellékletében felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak, és az intézményben működtetési feladatok végzésére 7

8 foglalkoztatott technikai dolgozók. Az intézményben a megbízott óraadóval létesített megbízási jogviszonyba január 1-jén a Központ lép be jogutódként. i) A kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az igazgató gyakorolja. j) Az intézmény típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv. k) Működési köre: Pápa város közigazgatási területe. l) Az intézmény jogelődje: Belvárosi Általános Iskola (Pápa, Jókai u. 18.) Nagy László Általános Iskola (Pápa, Anna tér 1.) 1.5. Az intézmény adatai Neve: Tarczy Lajos Általános Iskola Idegen nyelvű neve: Tarczy Lajos Primary School Székhelye: 8500 Pápa, Jókai Mór utca 18. Tagozat megnevezése: magyar-angol két tanítási nyelvű tagozat Oktatási azonosítója: Pápai Tankerületi Központ Szervezeti egység kódja: VF 1901 Statisztikai jele: Jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység. Jogszabályban meghatározott alapfokú oktatás közfeladata: (alapfokú művészetoktatás kivételével) általános iskolai nevelés és oktatás Az intézmény típusa: általános iskola A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: nem önállóan működő költségvetési szerv. Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Pápai Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 8500 Pápa, Mézeskalács utca 2. Törzskönyvi azonosító szám (PIR): ÁHTI szám: Adószám: Számlaszám: Képviselő: Tankerületi igazgató 8

9 1.6. Köznevelési és egyéb alapfeladata Pápa, Jókai Mór utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) nemzetközi szerződésben foglalt feladatok ellátására létesített nevelési-oktatási intézmény külföldi nevelési-oktatási szabályoknak megfelelő nevelési-oktatási intézményi feladatokat ellátó nevelési-oktatási intézmény 1.2. egyéb köznevelési foglalkozás tanulószoba, napköziotthon, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások 1.3. iskola maximális létszáma: 582 fő 1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 2. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Pápa, Jókai Mór utca Helyrajzi száma: 140/1, 140/ Hasznos alapterülete: 6839 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Pápai Tankerületi Központ jogköre: vagyonkezelői jog 9

10 Szakágazat száma, megnevezése: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Alkalmazott szakfeladatok száma és megnevezése: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése, az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több 10

11 fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység, Logopédiai ellátás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Iskolai diáksport tevékenység támogatása 1.7. Kisegítő és vállalkozási tevékenység köre és mértéke Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása Az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Pápai Tankerületi Központ belső szabályzatai szerint Feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezés joga A feladatellátását szolgáló intézményi vagyon kezelője a Pápai Tankerületi Központ által leltár szerint használatba adott vagyoni kör.. Az ingatlanok fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket a Pápai Tankerületi Központ viseli Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXVIII. törvény államháztartásról A évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. r. a nemzeti köznevelésről szóló törvény. végrehajtásáról évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi LXXXVI. törvény A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról 11

12 135/2012. (VI. 28.) Korm. Egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A 277/1997.(XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 180/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 12

13 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a Pápai Tankerületi Központ által kiadott, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzat tartalmazza Engedélyezett legnagyobb tanulólétszám A székhelyre felvehető legmagasabb tanulólétszám: 582 fő 13

14 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1 A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje A köznevelési intézményben magasabb vezető megbízásnak minősül: a) a helyi önkormányzat képviselőtestülete által adott intézményvezetői megbízás b) az intézményvezető-helyettesi megbízás; Vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, a tagozatvezetői, megbízás. Az intézményvezető kiválasztása ha a törvény másképp nem rendelkezik nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A pályázati eljárás előkészítését és lefolytatását a évi CXXIV. törvénnyel módosított nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. alapján, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény és a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott módosított 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell végezni. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. 14

15 2.2. Az intézmény vezetésének rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE Az iskola vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettes és a tagozatvezető látja el Az intézményvezető feladat és hatásköre Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 15

16 e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. g) a pedagógiai munkáért, h) a nevelőtestület vezetéséért, i) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, j) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, k) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, l) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, m) a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, n) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, o) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, p) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A) A nevelési oktatási intézmény vezetőjeként feladatai különösen: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az iskola ügyviteli munkájának irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elkészítése a továbbképzési időszakra továbbképzési program, a továbbképzési program végrehajtására egy tanítási évre szóló beiskolázási terv és a jogszabályokban előírt egyéb szabályzatok elkészítése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. B) gazdálkodási feladatok ellátása és kiadmányozási, kötelezettségvállalási és aláírási jogkör gyakorlása a Pápai Tankerületi Központ által kiadott, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzatába foglaltak szerit C) Az intézmény vezetőjeként hatásköre, jogköre: 16

17 az állami intézményfenntartó központ által az alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. Képviseli az intézményt. Évfolyamismétlés engedélyezése kérelemre, ha a tanuló egyébként magasabb évfolyamra léphetne. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti. a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola intézményvezetője köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola intézményvezetőjét is. Az iskola intézményvezetője a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A kötelező felvételt biztosító iskola részéről a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola intézményvezetője értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelésoktatásban történő részvételéről. Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi kérelmet, írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről. A tanulót kérelmére - részben vagy egészben felmentése az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tanuló mentesítése a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A felmentett tanuló értékelési időpontjának kitűzése. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján 17

18 A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette A tanulóval jogviszonyban álló iskola intézményvezetőjeként a vendégtanulói kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. A jogszabályban előírtak szerint megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt. ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola intézményvezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére. A hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezésének, illetve a jogszabályban meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezése, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. az iskolai munkaterv elkészítéséhez kikéri a fenntartó, a szülői szervezet, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat véleményét is. Megnövelheti a tanítás nélküli munkanapok számát a fenntartó egyetértésével abban az esetben, ha az iskola az Nkt. 30. (2) (3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges időt megteremti. Döntés a köznevelési törvényben meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 18

19 minden év augusztus 15-éig megküldi a megyei kormányhivatalnak a nevelésioktatási intézményben alkalmazott pedagógusok névsorát és oktatási azonosító számát. Közreműködik a fenntartó irányításával a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához szükséges feltételek megteremtésében. a fenntartó egyetértésével felkéri és megbízza írásban az oktatásügyi közvetítőt a pedagógust illetve az intézményvezetőt látogató szakértő által készített értékelőlapot a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe. az intézményi ellenőrzést végző szakértők kérdőíveit eljuttatja a nevelőtestület, az alkalmazottak, a szülők és az egyéb partnerek részére. a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény ennek részeként saját önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. A tervet a nevelőtestület jóváhagyását követően megküldi a fenntartónak. A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben a harminc nap elintézési határidő helyett más időtartam megállapítása. A szülő írásbeli javaslatára 15 napon belül választ ad. Döntés a tanulók felvételéről vagy átvételéről. Az intézménybe felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. Dönt az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével. Kijelöli a tanulmányok alatti, az osztályozó, a különbözeti, a beszámoltató és a javító vizsga időpontjait. Megbízza a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait Hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. meghatározza a javítóvizsga időpontját, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban Előkészít a vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát. Felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Dönt minden olyan ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 19

20 Ha a tanuló a szülő kérelme alapján a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az intézményvezető megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. tájékoztatja a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon Minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. A tanítási év utolsó napján annak a tanulónak a tanulói jogviszonya megszűntetése, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Nevelőtestületi értekezlet összehívása. A közoktatásról szóló törvény 52. -ának (3) bekezdése alapján tervezett, kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret megnövelése a fenntartó egyetértésével. Rendkívüli szünet elrendelése. A fenntartó egyetértésével az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Szakmai munkaközösség vezetőjének megbízása munkaközösségi kezdeményezésre. Tantárgyfelosztás elkészítése, jóváhagyása. az intézmény továbbképzési programjának, az éves beiskolázási tervének elkészítése, az alkalmazottak továbbképzésével kapcsolatos dokumentumok naprakész vezetése, A szülőt felszólítása a tanuló által okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az a tanuló, illetőleg a szülő ellen per indítása. köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 20

21 Évente az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. Tankönyvellátási szerződés megkötése a tankönyvforgalmazókkal. A tankönyv-értékesítésben közreműködő személymegbízása, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Döntés a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. A tanuló részére az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítésének engedélyezése. A tanuló kérelmére engedélyezi, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanév helyi rendjének elkészítéséhez kikéri a fenntartó,,a szülői szervezet, a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat, véleményét is. Az országos méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosít. Kijelöli a törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnökkel együtt kijelöl két összeolvasó-pedagógust. köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az intézményben dolgozó iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. Amennyiben az érintett tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. Döntés a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről. az intézmény félévi és tanév végi beszámolóiak elkészítése helyettesek és a tagozatvezető bevonásával. Elrendeli és ellenőrzi az iratok selejtezését. Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, a szülő egyetértésével az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az intézményvezető állapítja meg. 21

22 Szakértő bevonásával elkészíti a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat, irányítja és ellenőrzi tűz- és munkavédelmi tevékenységet A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az intézményvezető munkáját tagozatvezető és két intézményvezetőhelyettes (alsó tagozatot irányító intézményvezető-helyettes és felső tagozatot irányító intézményvezető-helyettes segíti. Az intézményvezető-helyettesek és a tagozat vezetővezető munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik Az alsó tagozatot irányító intézményvezető-helyettes feladat és hatásköre közvetlenül irányítják, ellenőrzik a normál tantervű ill. emelt óraszámú informatika osztályaiban tanító az alsó tagozaton tanító pedagógusok nevelőoktató munkáját, a tanórán kívüli, a tehetséggondozó-és felzárkóztató foglalkozásokat, az osztályfőnökök tevékenységét, az ügyeletes pedagógusok munkáját irányítja, ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját, gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, a rendkívüli munka és a kötelező óraszám feletti tanítás nyilvántartásáról és elszámolásáról, tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, megszervezése, az intézmény éves munkatervének elkészítése, közreműködik az intézmény éves beszámolóiak elkészítésében adatszolgáltatás megszervezése, statisztikai jelentések elkészítése a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a tanítókkal együtt elkészíti az alsó tagozatos órarendet, a pedagógusok ügyeleti beosztását, felelős a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, továbbá feladatkörében a pedagógiai munkáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, együttműködik és kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, az iskola-egészségügyi szolgálattal. 22

23 A felső tagozat irányításával megbízott -helyettes feladat és hatásköre közvetlenül irányítják, ellenőrzik a normál tantervű ill. emelt óraszámú informatika osztályaiban a felső tagozaton tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, a tanórán kívüli, a tehetséggondozó-és felzárkóztató foglalkozásokat, az osztályfőnökök tevékenységét, az ügyeletes pedagógusok munkáját irányítja, ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját, gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, a rendkívüli munka és a kötelező óraszám feletti tanítás nyilvántartásáról és elszámolásáról, tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, megszervezése, az intézmény éves munkatervének elkészítése, közreműködik az intézmény éves beszámolóiak elkészítésében adatszolgáltatás megszervezése, statisztikai jelentések elkészítése a KIR-be történő bejelentési kötelezettségek ellátása, elkészíti a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat, irányítja és ellenőrzi tűz- és munkavédelmi tevékenységet, a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, koordinálja a felső tagozaton tanító pedagógusok órarendjét készítő tanár munkáját, elkészíti a felsős pedagógusok ügyeleti beosztását, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, együttműködik és kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, az iskola-egészségügyi szolgálattal. Vezeti a magántanulók nyilvántartását, intézi a magántanulók neveléséveloktatásával vizsgázatásával összefüggő feladatokat. Intézi a tanulók továbbtanulásával összefüggő feladatokat. Felügyeli a jelentkezési lapok és az adatlapok kitöltését, majd az intézményvezető aláírását követően továbbítja azokat A tagozatvezető feladat és hatásköre a két tanítási nyelvű oktatásra létrehozott intézményegységben folyó nevelőoktató munka közvetlen irányítása, ellenőrzése és értékelése, közvetlenül irányítja, ellenőrzi a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatási program szerint tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, a tanórán kívüli, a tehetséggondozó-és felzárkóztató foglalkozásokat, az osztályfőnökök tevékenységét, az ügyeletes pedagógusok munkáját irányítja, ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját, gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, a rendkívüli munka és a kötelező óraszám feletti tanítás nyilvántartásáról és elszámolásáról, intézi a nem magyar állampolgárságú, angol nyelven kommunikáló tanulók tanulói jogviszonyával összefüggő feladatokat. 23

24 intézi a nem magyar állampolgárságú, angol anyanyelvű pedagógusok ill. pedagógiai asszisztensek kiválasztásával, munkahelyi beilleszkedésével, munkakörének ellátásával összefüggő feladatokat. a tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, megszervezése, a tagozat éves munkatervének elkészítése, a tagozat éves beszámolóiak elkészítése. adatszolgáltatás megszervezése, statisztikai jelentések elkészítése elkészíti a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat, az órarendet, a pedagógusok ügyeleti beosztását, a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, együttműködik és kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, az iskola-egészségügyi szolgálattal. 2.3 A vezetők helyettesítésének rendje Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a vezetők helyettesítéséről e szabályzat szerint kell gondoskodni Az intézményvezető helyettesítése: a) Az intézményvezető 30 napot meg nem haladó távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes szakmai irányítási és gazdálkodási feladat - és hatáskörrel, valamint részleges munkáltatói (a dolgozók felvétele, közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, jutalmazás, béremelés kivételével) jogkörrel, 30 napot meghaladó távollét vagy akadályozatás estén teljes feladat-és hatáskörrel az intézményvezető által kijelölt intézményvezető-helyettes vagy a tagozatvezető helyettesíti. b) Ez idő alatt gyakorolja a Pápai Tankerületi Központ által az intézményvezető jogkörébe utalt kötelezettségvállalást és utalványozást kérelmező, és teljesítés igazolási jogkört c) A helyettesítést végző intézményvezető-helyettes ill. tagozatvezető a helyettesítés során megtett intézkedéseiről, különösen kötelezettségvállalást és utalványozást kérelmező, és teljesítés igazolási jogk gyakorlásáról az intézményvezetőt, a helyettesítést követően haladéktalanul tájékoztatja Az intézményvezető-helyettes helyettesítése a) Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása estén az intézményvezetőt a tagozatvezető helyettesíti. Feladat - és hatásköre a munkáltató eltérő intézkedése hiányában az intézmény biztonságos működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. b) Az intézményvezető-helyettest távolléte vagy akadályozatása esetén az intézményvezető által megbízott pedagógus, a megbízás szerinti feladat-és hatáskörrel helyettesíti. 24

25 c) Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása estén, továbbá, ha az a) pont szerinti intézkedésre nincs lehetőség, az intézményvezető-helyettest teljes feladat-és hatáskörrel tagozatvezető helyettesíti A tagozatvezető helyettesítése a) A tagozatvezetőt távolléte vagy akadályozatása esetén az intézményvezető által megbízott pedagógus, a megbízás szerinti feladat-és hatáskörrel helyettesíti. b) Ha az a) pont szerinti intézkedésre nincs lehetőség, akkor a tagozatvezetőt az intézményegységnél leghosszabb közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező pedagógus helyettesíti. Feladat - és hatásköre az intézmény biztonságos működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a tagozatvezető egyidejű akadályoztatása esetén, ha a helyettesítésre vonatkozó intézkedésre nincs lehetőség, akkor a halaszhatatlan vezetői feladatokat a közalkalmazotti tanács elnöke, az ő távollétében az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ő távolléte esetén az alsó tagozatos munkaközösség vezetője, illetve az iskolatitkár látja el. A helyettesítési feladatot ellátó alkalmazottak az általuk megtett intézkedésekről haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a helyettesített vezetőt A vezetők intézményben tartózkodásának rendje a) Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagozatvezető az iskola nyitva tartási ideje alatt havonta előre megállapított rendben tartózkodik az intézmény székhelyén. b) Tanítási szünetekben az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes előre meghatározott napokon 9 és 12 6 óra között ügyeletet tart az intézmény székhelyén. A vezetők ügyeleti beosztását az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és a tanári szobában ki kell függeszteni, és a szülők tudomására kell hozni A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formája, rendje A vezetők napi kapcsolatot tartanak az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekkel Az egyes szervezeti egységek - a feladat jellegéből következő mértékben és formában működnek együtt. Egyes feladatok elvégzésére a szervezeti struktúrától eltérő összetételű munkacsoportokat lehet létrehozni. A munkacsoportok szervezését az intézményvezető által megbízott végzi. A felelős(öke)t, jogköröket, hatásköröket és a feladatvégzés határidejét az intézményvezető határozza meg Az intézményvezető intézményvezető-helyettes és a tagozatvezető napi rendszerességgel munkamegbeszélést tartanak Vezetői tanács a) A vezetői tanács részt vevői: az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, valamint a tárgyalt napirendtől függően a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet képviselője, a DSK vezetője, a 25

26 gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, illetve a szülői választmány elnöke. b) A vezetői tanács döntési jogkörrel nem rendelkezik, javaslattevő és véleményezési jogköre az intézmény működésének kérdéseire, továbbá a vezetői intézkedések tervezetére, a jóváhagyott munkatervben megfogalmazott teendők és az időközben felmerülő problémák megvitatására, állásfoglalásra és intézkedési terv kidolgozására terjed ki. c) A vezetői tanácsot szükség szerint, legalább havi rendszerességgel az intézményvezető hívja össze. d) A vezetői tanács üléséről feljegyzés készül. e) A vezető tanács munkájáról az intézményvezető az év végi beszámoló során tájékoztatja a nevelőtestületet. f) A vezetői tanács részt vevői kötelesek az ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, illetve az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskola vezetői és a vezetői tanács felé. 3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 3.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az alkalmazotti közösség működésének rendje Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek és az iskola belső szabályzatai rögzítik. Az alkalmazotti közösség véleményezési jogkörrel rendelkezik a jogszabályban meghatározott ügyekben. Az alkalmazotti közösség jogkörét alkalmazotti értekezleten gyakorolja. Az alkalmazotti értekezlet határozatképes, ha az alkalmazotti közösség tagjainak legalább ötven százaléka jelen van. Az intézményvezető szükség szerint, de legalább a tanév megkezdése előtt, illetve befejezését követően alkalmazotti értekezletet hív össze. A tanévnyitó, illetve tanévzáró alkalmazotti értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad az intézmény eltelt időszakban végzett munkájáról, értékeli az alkalmazottak munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. 26

27 3.3. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az intézményvezető aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről A nevelőtestület működésének rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége, óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, 27

28 valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a tantárgyfelosztás, elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az intézményvezetőhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatási módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, és a tanulók fegyelmi ügyeiben kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. Az intézmény nevelőtestülete jogkörét nevelőtestületi értekezleten gyakorolja. A nevelőtestület határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább ötven százaléka jelen van. Az intézmény nevelőtestületi értekezletét össze kell hívni, ha azt jogszabály előírja, az iskolaigazgató, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet, közösség, a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető- írásban hívja össze az értekezlet előtt legalább 3 nappal. A nevelőtestület tagjai szavazati joggal, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek a nevelőtestületi értekezleten. Az intézmény nevelőtestülete döntéseit, kivéve, ha jogszabály másképpen rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Az egyes tanulók év végi osztályzatát osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb 28

29 évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: Tanévnyitó értekezlet augusztus hónapban az intézményvezető által kijelölt napon. Ezen az intézményvezető a nevelőtestület elé terjeszti az iskola munkatervét, ismerteti a végleges tantárgyfelosztást és véleményezteti a feladatellátási-tervet, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását meg kell oldani, továbbá a végrehajtásban közreműködők névsorát. Félévi értekezlet az első félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. Tanévzáró értekezlet a második félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. Nevelési értekezlet novemberben és áprilisban, a munkatervben meghatározott napon és témában. A nevelőtestületi értekezletek elnöke az intézményvezető vagy a nevelőtestület általa megbízott tagja. Az értekezleteken nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól- alapos ok estén- az intézményvezető adhat felmentést Szakmai munkaközösségek Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Idegen nyelvi szakmai munkaközösség Tagjai: angol és német nyelv szakos nevelők, angol, német szakkollégiumi ill. műveltségterületen szerzett szakképesítéssel rendelkező tanítók, angol ill. német felső-, középvagy alapfokú nyelvvizsgával rendelkező nevelők, magyar mint idegen nyelv szakos nevelők, nyelvi lektorok Informatika szakmai munkaközösség 29

30 Tagjai: informatika vagy informatika, számítástechnika szakos nevelők, ECDL vizsgával, pedagógus továbbképzésben akkreditált informatika ill. számítógép ismeretek szakterületen szerzett bármely alap, közép ill. felsőfokú tanfolyami végzettséggel rendelkező nevelő, az iskola rendszergazdája Alsó tagozatos szakmai munkaközösség Tagjai: a normál tantervi, az emelt óraszámú informatika tanterv szerinti és az az angol-magyar két tanítási nyelvű tanterv szerinti tagozat évfolyamon tanító nevelők, és az ifjúságvédelmi felelős Felső tagozatos szakmai munkaközösség Tagjai: 5-8. évfolyam osztályfőnökei évfolyamon tanító nevelők és az ifjúságvédelmi felelős Humán tárgyak szakmai munkaközössége Tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, rajz szakos nevelők, tánc-, drámapedagógiai, tanfolyammal, szakképesítéssel rendelkező pedagógusok, hon és népismeret, tánc és dráma, etika tantárgyi modulokat oktató pedagógusok, irodalmi-, színjátszó kört vezető nevelők Reál tárgyak szakmai munkaközösség Tagjai: A biológia, földrajz fizika, kémia és testnevelés szakos nevelők, egészségtan tantárgyi modult oktató, valamint a környezetismeret ill. természetismeret tantárgyat tanító pedagógusok és az edzői szakképesítéssel rendelkező diáksportkör vezetők A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és önellenőrzésben is részt vesz A szakmai munkaközösségek részt vállalnak: a korszerű pedagógiai eljárások, tanítási módszerek bevezetésében, a nevelő-oktató munka eredményességének és hatékonyságának vizsgálatában, a pedagógusok továbbképzésében. a pedagógus, vezetői és intézményi önértékelés feladatainak megvalósításában a gyakornok minősítési vizsgájával összefüggő feladatok ellátásában és pedagógus minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. 30

31 A szakmai munkaközösségek: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, fejlesztik a munkatársi közösséget, a tanulói felügyelet összehangolása, közreműködnek az integrált pedagógiai rendszer alkalmazásában, javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, meghatározzák a munkaközösségen belül használatos tankönyveket és oktatási segédleteket A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről: szervezik a szakmai bemutatókat, előadások látogatását, bemutató órákat, hangversenyeket, szakmai rendezvényeket tartanak, iránymutatást adnak a tanmenetek elkészítéséhez, tanmenetjavaslatokat, tudásszint-mérőeszközöket dolgoznak ki, gyűjtik, és az intézményben közzéteszik a jó szakmai gyakorlatokat, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, esetmegbeszéléseket, problémamegoldó fórumokat tartanak, szervezik a hospitálásokat A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje Az együttműködés területei: a munkaközösségek éves terveinek összehangolása, a helyi tantervek összehangolása, az Országos Kompetencia mérés eredményeinek elemzésén alapuló fejlesztési stratégia kidolgozása, A kompetenciaterületek fejlesztésének összehangolása, 31

32 integrált pedagógiai rendszer kialakítása, alkalmazása, közreműködés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésében, a tanulás támogatása, tantárgyfelosztás-javaslat kidolgozása, a nevelési eljárások, módszerek és követelmények összehangolása, hatékony tanítási módszerek adaptációja, megismertetése, jó szakmai gyakorlatok megismertetése, közös szakmai tapasztalatcserék, szakmai napok és programok szervezése, belső ellenőrzési tervek összehangolása, az intézményi hagyományok ápolása A munkaközösségek között a munkaközösség-vezetők tartják a kapcsolatot. Legalább negyedévente áttekintik az együttműködés tapasztalatait, és meghatározzák a következő időszak közösen elvégzendő feladatait A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai, jogköre A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. a) A szakmai munkaközösség vezetője elkészíti, és elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti a munkaközösség: működési rendjének tervezetét, a munkaprogramját, éves munkatervét, a belső ellenőrzésének tervét, a belső ellenőrzés tapasztalatainak összegzését, a szakterülete vonatkozásában a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességére vonatkozó véleményt, a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót. b) Irányítja a munkaközösség tevékenységét. c) Előkészíti a munkaközösségi foglakozásokat, szaktárgyi és módszertani értekezleteket tart. d) A munkaközösség döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörébe tartozó ügyeket előkészíti és a munkaközösség elé terjeszti. e) Folyamatosan segíti a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját. f) A belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzi, értékeli a munkaközösség tagjainak tevékenységét. g) Elemzi az országos pedagógiai mérés eredményeit, koordinálja a munkaközösségek között a kompetenciaterületek fejlesztési folyamatát h) Részt vesz a gyakornok és a pedagógus önellenőrzéséhez, tanfelügyeleti ellenőrzéséhez és minősítéséhez kapcsolódó feladatok megvalósításában. i) Részt vesz a vezetői önellenőrzéséhez, tanfelügyeleti ellenőrzéséhez és minősítéséhez kapcsolódó feladatok megvalósításában. j) Részt vesz az intézményi önellenőrzéséhez, tanfelügyeleti ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok megvalósításában. 32

33 k) Segíti az iskola intézményvezetőjének munkáját a tanulók tudása, képessége, neveltsége ellenőrzésében, mérésében és értékelésében, a nevelő-oktató munka hatékonyságának vizsgálatában. l) Közreműködik az intézményi alapdokumentumok elkészítésében, felülvizsgálatukban. m) Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitűntetésére, címek adományozására, kezdeményezi felelősségre vonásukat, ha a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségszegést észlel. n) Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken Állandó feladatokra alakult nevelői munkacsoportok (bizottságok) Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetői tanács döntése alapján Amennyiben az állandó munkacsoportot a vezetői tanács hozza létre, erről tájékozatni kell a nevelőtestületet Az állandó munkacsoport tagjait a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg A több tanéven keresztül működő állandó munkacsoportok (bizottságok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal nevelőtestületi értekezleten megerősíti. Az állandó munkacsoportok (bizottságok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak Az iskola nevelőtestülete az alábbi állandó munkacsoportot hozza létre a következő feladat és hatáskörrel: Megnevezése, tagjai: Önértékelési Csoport (Belső Ellenőrzési Csoport: BECS) A csoport létszáma 9 fő. Munkájukat egy kibővített csoport segíti. A kibővített csoport tagjai sorába a tantárgyi munkaközösségek 2 főt delegálnak úgy, hogy az átfedéseket is figyelembe véve minden közösség képviseltetve legyen. Báli bizottság: intézményvezető, egy intézményvezető-helyettes és/vagy tagozatvezető, a rendezvény szervezését, A munkacsoport (bizottság) Feladat és hatásköre A pedagógus, vezetői és intézményi önértékelés keretében tagjai részt vesznek: az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében. Az évente megrendezésre kerülő Szülők- Nevelők Tarczy bál ill. Tarczy Kerti Party szervezése, lebonyolítása. 33

34 lebonyolítását vállaló nevelők Tanulói érdeksérelem kivizsgálásra alakult legalább háromtagú bizottság: tagjai: tanuló osztályfőnöke, diákönkormányzatot segítő nevelő, ifjúságvédelmi felelős, intézményvezető, szülői választmány elnöke Fegyelmi bizottság: tanuló osztályfőnöke, diákönkormányzatot segítő nevelő, ifjúságvédelmi felelős, közalkalmazotti tanács tagja, intézményvezető, Lásd: 13. fejezet: A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai Lásd: 13. fejezet: A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 3.7. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok (bizottságok) Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetői tanács döntése alapján Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetői tanács hozza létre, erről tájékozatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközössége az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközössége a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, pénztáros, egyéb felelős, Az osztályok szülői munkaközössége kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösségének legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai munkaközösség munkájában az osztály szülői munkaközösség elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösségeinek választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői munkaközösség választmányának alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, egyéb felelős, Az iskolai szülői munkaközösségi választmányának elnöke közvetlenül az iskola intézményvezetőjével tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösségi választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői munkaközösségi választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösségi választmányának értekezletet az iskola intézményvezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 34

35 Az iskolai szülői munkaközösségi választmánya az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: a) megválasztja saját tisztségviselőit, b) kialakítja saját működési rendjét, c) az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, d) képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, e) véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, f) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 35

36 Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola intézményvezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés két tanévre a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ Az Intézményi Tanács Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, g) képviseletét az elnök látja el. (6) Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. (7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. (8) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá 36

37 c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. (9) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. (10) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 3. BELSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE 3.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőségi tanács ülései, a nevelőtestületi értekezletek: a) alakuló értekezlet az új tanév előkészítésére (augusztus 20. utáni második munkanapon b) tanévnyitó értekezlet az alakuló értekezletet követő egy héten belül, c) Első félévi nevelési értekezlet(novemberben vagy decemberben d) Félévi osztályozó értekezlet e) Félévi nevelőtestületi értekezlet f) Második félévi nevelési értekezlet (április) g) Tanév végi osztályozó értekezlet h) Tanévzáró értekezlet i) nevelőtestületi jogkör gyakorlása érdekében összehívott értekezlet j) rendezvény előkészítése céljából összehívott értekezlet k) egyéb aktuális téma megvitatására, tájékoztatás céljából összehívott értekezlet. A rendszeres értekezletek időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. A vezetőségi tanács tagjai kötelesek: a vezetőségi tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, 37

38 az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az intézményvezetői tanács) felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel és a tagozatvezetővel, és az iskola vezetőségi tanácsával A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a) a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, b) iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, c) iskolán kívüli továbbképzések, d) a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői a vezetőségi tanács ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a) az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, b) a diákközgyűlésen évente legalább két alkalommal, c) a portán, az aulában és a gondnoki iroda előtt elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, d) az iskola honlapján e) az iskolai hangosbemondón az osztályfőnökök a) az osztályfőnöki órákon b) óraközi szünetekben tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 38

39 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: a) a szülői választmányi ülésén negyedévente, b) az iskolai szülői értekezleten tanévenként legalább két alkalommal, c) a portán és a hátsóbejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül, d) alkalmanként a tanulónak átadott írásbeli tájékozatón, e) az iskola honlapján közzétett tájékoztatón, az osztályfőnökök: a) a szülői értekezleten, b) esetmegbeszélésen c) Továbbtanulási, iskolaválasztási tájékoztatón, tanácsadáson d) az üzenő füzeten keresztül, tájékoztatják. 2. A szülők számára 2.1. a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a) a családlátogatások alkalmával, b) a nevelők fogadó óráin, c) a nyílt tanítási napokon, nyílt órák és foglalkozások. d) a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, e) írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, a. Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, személyiségének fejlődéséről b. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók árnyalt, szöveges értékelése negyedévente a szüleikkel közösen. A szülők számára az iskolai közösséggel való kapcsolattartás céljából: f) Közös rendezvényeken g) A szülőknek szervezett előadásokon 39

40 h) a nyílt tanítási napokon, nyílt órák és foglalkozásokon 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint az intézményvezető-helyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: a) az iskola honlapján, b) az iskola fenntartójánál, c) az iskola irattárában, d) az iskola könyvtárában, e) az iskola nevelői szobájában, f) az iskola intézményvezetőjénél és intézményvezető-helyetteseinél, g) a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, 9. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattarás formái és rendje a) Az iskolai szülői szervezettel az intézményvezető tarja a kapcsolatot. b) Az intézményvezető rendszeresen, de legalább negyedévente tájékoztatja szülői szervezetet az iskola működéséről, a tanulók és a szülőket érintő kérdésekről, a jogszabályok változásairól. c) Az intézményvezető a szülő szervezet véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlásának elősegítése érdekében legalább öt napos határidővel megküldi az intézkedések, az iskolai dokumentumok tervezetét a szülői szervezet tagjainak. d) Az intézményvezető meghívja a szülői szervezet képviselőjét azokra a nevelőtestületi értekezletekre, amelyek napirendjén a szülői szervezet egyetértési vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdés szerepel. 40

41 e) A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. f) Az iskola biztosítja a szülői szervezet működéséhez szükséges feltételeket A diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a) Az intézményben működő diákönkormányzatokkal az intézményvezető tartja a kapcsolatot. b) Az intézményvezető és a diákönkormányzatok félévente áttekinti a tanulói jogok és kötelességek érvényesülését, áttekintik a diákönkormányzat programjainak megvalósítását, s a következő időszak tervezett programjait. c) Az intézményvezető a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlásának elősegítése érdekében legalább öt napos határidővel megküldi az intézkedések, az iskolai dokumentumok tervezetét a diákönkormányzatnak. d) Az intézményvezető meghívja a diákönkormányzatok képviselőjét azokra a nevelőtestületi értekezletekre, amelyek napirendjén diákönkormányzat egyetértési vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdés szerepel e) Az iskola a diákönkormányzat működését helyiségek, eszközök és berendezések biztosításával, valamint a költségvetésében jóváhagyott pénzügyi támogatással segíti. A pénzügyi támogatás felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. f) A diákönkormányzat működésének segítése minden pedagógus feladata és kötelessége Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje a) Az iskolai sportkörrel az intézményvezető-helyettes tartja a kapcsolatot. A sportkör vezetőjével havonta áttekinti a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit és programjait, egyeztetik a rendezvények időpontját, helyszínét és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. b) Az intézményvezető és a sportkör vezetője minden tanév elején áttekinti a sportkör éves programjának tervezetét, a megvalósításához szükséges feltételeket, meghatározzák a sportkör működéséhez szükséges, a jogszabályban előírt minimális időkereteket. A foglalkozások pontos időkertét, annak felhasználását tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni. c) Az iskola sporteszközök, - felszerelések és sportlétesítmények, a diáksport támogatására a költségvetésben meghatározott kötött felhasználású normatív állami támogatás, valamint a sportkör felnőtt vezetőjének megbízásával biztosítja az iskolai sportkör működésének feltételeit. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola intézményvezetője által megbízott nevelő segíti. d) Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a 41

42 tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola intézményvezetőjének az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. e) Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. f) Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, tornaszoba, edzőterem valamint sport eszközeinek használatát. g) Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 4. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető, akadályoztatása esetén annak helyettese - részt vesz az iskola fenntartója és működtetője, a Pápai Tankerületi Központ által összehívott intézményvezetői értekezleten. - a Pápai Tankerületi Központ munkatársaival a kapcsolatot az adatszolgáltatás, a tájékoztatás és az érdemi ügyintézés valamennyi szintjén folyamatosan megvalósítja. - Az önkormányzat munkatársaival a kapcsolatot az adatszolgáltatás, a tájékoztatás és az érdemi ügyintézés valamennyi szintjén folyamatosan megvalósítja. - Az illetékes kormányhivatal munkatársaival a kapcsolatot az adatszolgáltatás, a tájékoztatás és az érdemi ügyintézés valamennyi szintjén folyamatosan megvalósítja Az iskola kapcsolata a fenntartóval, szakhatósági szervével Az intézményvezető tarja a kapcsolatot a fenntartóval és a szakhatósággal: Az intézmény fenntartója és működtetője: Pápai Tankerületi Központ címe: 8500 Pápa, Mézeskalács u. 2. Szakhatóság, felügyeletei szerv: Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya 8200 Veszprém, Megyeháza tér 1. 42

43 4.2. Az iskola kapcsolata megyei, járási kormányhivatalokkal Pápa Járási Kormányhivatal: 8500 Pápa, Fő u Az iskola kapcsolata a területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Pápa Város Önkormányzatának képviselőtestülete, ill. Pápa Városi Polgármesteri Hivatal: 8500 Pápa, Fő u Az iskola kapcsolata A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központ o 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor utca 5. I. emelet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) o 1051 Budapest, Dorottya u Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a tanuló családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése érdekében együttműködik és kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A kapcsolatot az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse tarja A kapcsolattartás formája és rendje: tájékoztatók szervezése a tanulóknak, szülőknek azokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével, a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célzó szabadidős programok közös szervezése, közreműködés a tanuló gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletének felmérésében, részvétel estmegbeszéléseken, konzultációkon, közösen végzett családlátogatások, veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzések megtétele, kapcsolódás a gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszeréhez Az iskola fogadja a körzetében a Pápai Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában működő Kánaán házban lakó veszélyeztetett tanulókat Az iskola fogadja a körzetében a Pápa-Borsosgyőri anyaotthonban lakó veszélyeztetett tanulókat. 43

44 4.6. Az iskola kapcsolata a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal ás pápai tagintézményével Az iskola sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása és megvalósítása céljából, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítés érdekében a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálatával ás pápai tagintézményével (továbbiakban: szakszolgálat) A kapcsolattartás formája és rendje: egyéni fejlesztési terv közös kidolgozása, a tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságok megszüntetésére megoldási javaslatok közös kidolgozása, minden év június 30-ig a tanulók nevének a megküldése a szakszolgálat pápai tagintézményének, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes, tapasztalatcsere, esetmegbeszélések. Cím: Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Veszprém, Kossuth u. 10. Pápai tagintézménye: Pápa, Szent István u A tanulók egészségügyi felügyelete, az intézmény és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény a tanulók egészségvédelme és egészségügyi felügyelete érdekében kapcsolatot tart az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolatot az intézményvezető-helyettes tartja Az intézmény gondoskodik a jogszabályban előírt szemészeti, belgyógyászati és fogászati szűrővizsgálatok megszervezéséről A tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése az intézményben, illetve területileg illetékes rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja Az intézmény lehetővé teszi a betegségek és a balesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Megelőző foglalkozások céljára tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe A tanulók kötelesek az előírt szűrővizsgálatokon részt venni. Ennek ellenőrzéséről, illetve megszervezéséről az intézményvezető-helyettes az orvossal és a védőnővel együttműködve gondoskodik Az intézményvezető-helyettes minden tanév május 15-ig megszervezi a tanulók testnevelési kategóriába sorolásához szükséges orvosi vizsgálatokat A kapcsolattartás formája és rendje együttműködés tanulók egészségügyi felügyeletének ellátásában, 44

45 együttműködés átfogó gyermekfogászati program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, az egészséges életmód kialakulását elősegítő, a káros szenvedélyek megelőzésére vonatkozó programok kialakítása és végrehajtása, egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket szervezése, együttműködés az iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában, előadások szervezése a tanulók részére az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseiről. Cím: Egészségügyi Alapellátási Intézet Székhely: Pápa, Barát u Az intézmény kapcsolata a helyi sportegyesületekkel Az iskola kapcsolatot tart azokkal a helyi sportegyesületekkel, amelyekben tanulói sportolnak. A kapcsolatot az intézményvezető a testnevelés munkaközösség vezetője és a testnevelő tanár tartja A kapcsolattartás formája és rendje: félévente kölcsönös tájékoztatás a sportoló tanuló tanulmányi - és sporteredményeiről, személyiségnek fejlődéséről 4.9. Az intézmény kapcsolata a helyi közművelődési intézményekkel Az intézmény a tanulók szabad idejének hasznos és kulturált eltöltése, a művelődési szokások kialakítása, valamint Pápa város hagyományos ünnepi és egyéb művelődési rendezvényeinek közös megrendezése érdekében együtt működik a helyi közművelődési intézményekkel A kapcsolattartás formája és rendje: programegyeztetések, kölcsönös részvétel rendezvényeken, közös rendezvények szervezése A helyi közművelődési intézményekkel a kapcsolatot a magyar nyelv és irodalom munkaközösség vezetője tartja Közművelődési intézmények: Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ, Pápa, Erzsébet liget 1. Jókai Mór Városi Könyvtár, Fapiac tér 14. Gróf Esterházy Kastély és tájmúzeum Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára, Pápa, Anna tér 1. Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Az iskola kapcsolata a társintézményekkel A nevelés folytonosságának biztosítása, az óvoda és az iskola, illetve az általános iskola és a középiskola közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a város óvodáival és nevelési-oktatási intézményeivel. A kapcsolatot az intézményvezető tartja, de a kapcsolat-tartásban közreműködik az alsó tagozatos munkaközösség és a pályaválasztási felelős is. 45

46 A kapcsolattartás formája és rendje: kölcsönös részvétel rendezvényeken, közös rendezvények szervezése, visszajelzés a tanulók tanulmányi előmeneteléről A helyi nevelési-oktatási intézmények: Városi Óvodák: Szivárvány Óvoda Pápa, Képző u. 3. Tagóvodák: Csókai Óvoda Pápa, Veszprémi út 9. Erzsébetvárosi Óvoda Pápa, Kisfaludy u. 20. Fáy András Lakótelepi Óvoda Pápa,Szövetkezet u. 36/a. Huszár Lakótelepi Óvoda Pápa, Huszár ltp. Kéttornyúlaki Óvoda Pápa-Kéttornyúlak, Kéttornyúlaki út 67. Nátuskerti Óvoda Pápa,Radnóti u. 12. Tapolcafői Óvoda Pápa-Tapolcafő, Tapolcafői út. 67. Tókerti Óvoda Pápa, Ötödik u. 26. Vajda Péter Lakótelepi Óvoda Pápa, Vajda P. ltp. Egyházi óvoda: Szent Anna Római Katolikus Óvoda Pápa, Zimmermann u. 10. Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pápa, Jókai u. 37. Erkel Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Pápa, Korona u. 29. Munkácsy Mihály Általános Iskola Pápa, Aradi u Weöres Sándor Általános Iskola Pápa, Teleki u. 2. Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pápa, Árok u. 12. Szent István Római Katolikus Általános Iskola Pápa, Fő tér 6. Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Pápa, Erkel u. 39. Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Pápa, Veszprémi út 45. Tagintézmény: Külső-Veszprémi út 2. Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Pápa, Várkert út 6. Türr István Gimnázium és Kollégium Pápa, Fő u. 10. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma Pápa, Március 15. tér 9. Pápai Református Kollégium "Tánc-Lánc" Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Pápa, Március 15. tér 9. Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pápa, Korona u

47 Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Pápa, Mézeskalács u. 2/a. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, Március 15. tér Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Pápa, Mézeskalács u. 2/a. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, Március 15. tér Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar kihelyezett levelező szociálpedagógus szak, Pápa, Erkel u Az intézmény kapcsolata az egyházakkal Az intézmény a - a nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. (1) bekezdésében és a 35. valamint 97. (7) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik a területileg illetékes, bejegyzett egyházak képviselőivel. Az egyházi jogi személlyel a kapcsolatot az intézményvezető tartja A kapcsolattartás formája és rendje: Az intézményvezető a tanév megkezdése előtt az egyházi jogi személy képviselőjével az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejét és helyét. Az intézményvezető és az egyház képviselője félévente, illetve szükség szerint áttekintik az iskolai fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladataik teljesítését. Az intézmény biztosítja az egyházak képviselői és a hitoktatók az iskola kulturális -és sportrendezvényein való részvételét. Pápai Evangélikus Egyházközség, Pápa, Széchenyi u. 15. Pápai Református Egyházközség, Pápa, Március 15 tér Szent Anna plébánia Pápa, Anna tér 9. Baptista Gyülekezet, Pápa Barát u Az intézmény kapcsolata Szociális Intézményekkel - Az iskola az időskorúak lelki gondozásában együttműködik a városban található idősotthonok fenntartójával. - A kapcsolattartás formái: közös programok szervezése idősek napján, mikulás és karácsonykori, húsvéti műsor, gyermeknapi műsor keretében. Cím: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye Székhelye: Pápa, Barát u Az intézmény kapcsolata a városi rendőrkapitánysággal - Az iskola a rendőrkapitányság illetékes felelősével rendszeresen tartja a kapcsolatot a közbiztonság iskolai veszélyhelyzeteinek megelőzése érdekében - közös preventív ill. oktató-felvilágosító célt szolgáló programokat szervez. - Közlekedési ismeretszerzésre irányuló oktatást, versenyeket szervez. - A kapcsolattartás formái: előadások, versenyek, fókuszcsoportos megbeszélések. 47

48 - Kapcsolattartás módja: az ifjúságvédelmi vezető napi kapcsolatban a rendőrség illetékes kapcsolattartójával. Cím: Városi Rendőrkapitányság, Pápa, Széchenyi I. u Az intézmény kapcsolata a katasztrófavédelem pápai kirendeltségével - Az iskola az alábbi területeken működik együtt a kirendeltséggel: - Tűzjelző rendszer felügyelete, heti jelzéspróba - Tűz és munkavédelmi gyakorlatok, ellenőrzés - bejelentés az iskola területén tervezett nagyrendezvényekről Cím: Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége Pápa Hivatalos Tűzoltóság Pápa, Major u Az intézmény kapcsolata a gazdasági társaságokkal - Pápai Platán Városmarketing és Turisztikai Nonprofit Kft. o Esterházy kastélyban szervezett programok, módszertani foglalkozások látogatása Pápai Kóter turista szálló kapacitásának kihasználása Pápa és Vidéke c. újságban történő megjelenés - Várkertfürdő tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében történő uszodalátogatás Az intézmény kapcsolata a civil szervezetekkel - Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesülettel - Hagyományok Hegye Egyesület Az iskola külföldi kapcsolata - Az iskola kapcsolatot tart a Szlovákiában Hetény településen működő Tarczy Lajos Alapiskolával. A partner iskolával való kapcsolattartás formáit a kétoldalú megegyezések szabályozzák. - Lehetőség szerint a Határtalanul! című pályázat keretében tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre. 48

49 5. Az intézmény működési rendje, nyitva tartása Az iskola épületében és a hozzátartozó területeken, tanítási időn kívül csak külön engedéllyel lehet tartózkodni. a) A tanítási nap részletes rendjét az iskola házirendje tartalmazza. b) A tanév során (szorgalmi időben) az iskola hétfőtől-péntekig 6.45 óra és 17 óráig, illetve az iskola által szervezett foglalkozások befejezéséig tart nyitva.. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. c) Az iskola pedagógusai tanév közben reggel 6.45 órától az első tanítási óra kezdetéig ügyeletet látnak el, és az iskola épületében fogadják az iskola tanulóit. A későbbiekben a tanítási órák közötti szünetekben a pedagógusok ügyeleti beosztás szerint felügyelnek a tanulókra. A pedagógusok ügyeleti beosztását az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és a tanári szobában ki kell függeszteni. d) A felügyeletet végző pedagógusok feladatát az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezetőt a felügyelet összehangolásában munka, illetve a felsős munkaközösség vezető segíti. Az ügyeletes pedagógus feladatai: e) A tanítás megkezdése előtt és a szünetekben felügyel a tanulók magatartására, étkezésére, osztálytermekbe, tantermekbe, udvarra való vonulásra, az iskola tisztaságára. f) Balesetet, rendbontást illetve az iskola felszerelésének, taneszközeinek meghibásodását, rongálását köteles jelenteni az intézmény igazgatójának. g) Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet az iskolaépület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A nyári nyitva tartás július és augusztus hónapokban kéthetenként szerdai napokon 9-12 óra között biztosított. h) Az iskola épületében és a hozzátartozó területeken, tanítási időn kívül csak külön engedéllyel lehet tartózkodni. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel a) Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és 16 óra között az iskola intézményvezetőjének vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. b) Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával - kivéve azokat, akik iskolalátogatásra, illetve szakmai ellenőrzésre, vagy a rájuk vonatkozó jogszabály alapján az állami szervek megbízásából szakirányú ellenőrzésre jogosultak - csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az iskolában. A benntartózkodásra az 49

50 intézményvezető, távollétében az intézményvezető-helyettes, illetve a tagozatvezető adhat engedélyt. c) Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) d) Az intézménybe látogató, azzal jogviszonyban nem álló személy a portai regisztrációt követően bejáratnál, illetve az irodák előtti folyosón köteles várakozni. e) Az intézményben javítási, karbantartási munkát végzők részére az intézményvezető ad engedélyt, ellenőrzésüket az intézmény vezetői, illetve az iskolatitkárok végzik. f) Az iskolában tartózkodásra engedélyt kapott személyek kötelesek az iskola rendjét megtartani, a tanórák és az iskolai foglalkozások rendjét nem zavarhatják. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: a. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c. a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d. az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. g) Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. h) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. i) Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. 6. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A szülők, a tanulók és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, az intézményvezető-helyettestől, valamint a tagozatvezetőt az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, tagozatvezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A szülők és a tanulók az intézmény pedagógiai programját, minőségirányítási programját, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az iskola könyvtárában a nyitva tartás ideje alatt, fogadóórán, szülői értekezletek 50

51 idején, az iskola nyitva tartása alatt előre egyeztetett időpontban szabadon megtekinthetik. Az intézmény átadja a szülő (tanuló) részére az intézménybe történő beiratkozáskor a házirend egy példányát. Az intézmény a honlapján közzéteszi a pedagógiai programját, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát és a házirendjét Az iskola intézményvezetője az intézmény honlapján minden tanév október 31-ig nyilvánosságra hozza a Különös közzétételi listát a 11/1994. MKM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott tartalommal. 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a közoktatási törvény 53. -a alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai kezdeményezhetik. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, részvételük kötelező. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások céljai, szervezeti formái és időkeretei a) A napközis és tanulószobai foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének a helye. Működésének rendjét a az alsó tagozatos és az osztályfőnöki munkaközösség dolgozza ki és azt a tanulók házirendjében rögzít. Időkerete: heti 5-18 óra b) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére alapján indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. Időkerete szakkörönként heti 1-2 óra c) Az iskolai énekkar és zenekar sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Időkerete heti 2-2 óra d) A diáksportkör (DSK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. DSK vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában - rendelkezik. Időkerete sportkörönként heti 1-3 óra e) A fejlesztő ill. felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozásokat az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.. Időkerete heti 1-2 óra 51

52 f) A tehetséggondozó foglalkozások célja az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése. Ennek érdekében felkészíti a tanulókat a tehetségterületüknek megfelelő versenyekre, ill. számukra tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.. Időkerete heti 1-2 óra g) A tanulmányi kirándulások hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A kirándulás szervezésének feladatai: A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola tanévre szóló munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményvezetőhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. h) Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. i) Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 8. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 8.1. Az intézmény megteremti a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör működését. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: a) Az első - negyedik évfolyamon: 52

53 heti öt kötelező testnevelés óra időkeretében, melyből kettőt a tanuló iskolai vagy iskolán kívüli sportszervezet foglalkozásain történő igazolt részvétellel is teljesíthet. napközi otthonban szervezett játékos, egészségfejlesztő testmozgás legalább harminc perces időkeretben. b) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: heti öt kötelező testnevelés óra időkeretében, melyből kettőt a tanuló iskolai vagy iskolán kívüli sportszervezet foglalkozásain történő igazolt részvétellel is teljesíthet. a tanulószobán szervezett játékos, egészségfejlesztő testmozgás legalább harminc perces időkeretben, az iskolai sportkör kosárlabda, asztalitenisz, futball sportágakban szervezett foglalkozásai. 9. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 9.1. A gazdálkodás belső ellenőrzés célja, hogy az iskola szervezetére és működésére vonatkozó, tervszerűen szerzett és feldolgozott információkkal segítse az intézmény vezetését a tervezésben, a döntésben és a végrehajtásban, elősegítve az anyagi és a humán erőforrások hatékony felhasználását A gazdálkodás belső ellenőrzésének feladata az iskolai működés valamennyi területének figyelemmel kísérése, a hibák, hiányosságok, valamint a megalapozatlan intézkedések kellő időben történő feltárása. Az ellenőrzés feladata, hogy ténymegállapításokat végezzen az iskola szervezetére, működésére, valamint az ezeket befolyásoló körülményekre vonatkozóan, illetve, hogy javaslatot tegyen az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszűntetésére az intézményvezetőnek, aki dönt a javaslat elfogadásáról A gazdálkodás belső ellenőrzés a vezetési tevékenység szerves része. Minden vezető beosztású dolgozójának feladata, hogy az irányítása illetve a vezetése alá tartozó szervezeti egységek, valamint az alkalmazottak tevékenységét teljes körűen, folyamatosan és tervszerűen ellenőrizze A gazdálkodás belső ellenőrzés további feladatait, rendjét, a folyamatba épített, előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés rendjét a Pápai Tankerületi Központ szabályzata tartalmazza. 10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ában foglaltak figyelembevételével összhangban: A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. 53

54 Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését Az iskola minden dolgozójának alapvető kötelessége és feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie és be kell tartani az intézményi kockázatértékelési munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárt magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni a közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell felhívni a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, ismertetni kell a tilos és elvárt magatartásformákat, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartást A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető pedagógusok a tanóra megkezdése előtt kötelesek meggyőződni arról, hogy a tanulók, illetve az általuk használt eszközök, berendezések biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő állapotban vannak, 54

55 a tanórán szükség szerint felhívják a tanulók figyelmét a veszélyforrásokra, a tilos és elvárt magatartásra, megkövetelik és felügyelik a balesetvédelmi előírások, az eszközök és berendezések szabályos használatát A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) a villamos fúrógép, b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfûrész, polírkorong, c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett pillanat -forrasztópáka, e) a villamos háztartási gép, f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló) Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza Az iskola dolgozói, ha baleseti veszélyforrást észlelnek, ha lehetséges, kötelesek azt megszüntetni, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek jelenteni Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Az iskola dolgozójának a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, súlyos sérülés esetén mentőt kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. - A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. - - Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton 55

56 kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. - Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. - Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. - Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. - A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. - A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. - A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. - Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. - A tanulói balesetekről az iskola dolgozói harmadik személynek (sajtónak) semmilyen tájékoztatást nem adhatnak Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. 56

57 11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Rendkívüli esemény fogalma Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményekre utaló tény jut a tudomására, köteles közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel vagy hangosbemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található Kiürítési terv szerint kell elhagyniuk A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során felvonót (elektromos emelőszerkezetet) nem lehet használni! 57

58 A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradte esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy általa kijelölt dolgozójának tájékoztatni kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról,(mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni A tűz, illetve robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűz- és bombariadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős Az épületek kiürítését a tűz- és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős A tűz- és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek A tűz- és bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Az igazgatói irodában. 58

59 12. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az intézményvezető tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért a nevelőtestület döntése alapján az intézményvezető a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt 59

60 a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 13. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola intézményvezetője, intézményvezető-helyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 4. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézményvezető jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 5. Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős. 14. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény és a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján kell megszervezni a tankönyvellátást. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben a szülő tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda ( Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a webcímen. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos részletes feladatokat az iskolai könyvtár működési szabályzata és iskolánk házirendje tartalmazza. 60

61 14.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős Az iskola munkatervében rögzíteni kell azoknak a felelős dolgozóknak a nevét, akik az adott tanévben elkészítik az iskola tankönyvrendelését, részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a tankerületi központ igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének szabályai Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata (1) Az intézményvezető minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokon túl. Az a) b) pont szerinti igényeket a rendelet 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 61

62 (5) Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. (9) Az iskola a (7) bekezdésben meghatározott ideig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani Az iskolai tankönyvrendelés rendje (1) A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). (2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. (3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. (4) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni Az iskolai tankönyvellátás rendje (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. 62

63 Mindezek figyelembevételével az iskola tankönyvfelelőse: Kaprinayné Megyeri Zsuzsanna, iskolai könyvtárpedagógusa. Munkájának elismeréseként a Könyvtárellátó által fizetett díjból az iskolának átengedett összeg terhére finanszírozza az intézmény. (2) Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. (3) A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. (4) A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. (5) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. (6) Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. (7) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 15. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az iskolai ünnepélyek, s megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben a tanulók humanista nevelését, az iskolai hagyományok kialakítását és ápolását, a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztését, hazaszeretetük mélyítését, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítását, a közös cselekvés örömét, az új közösségek formálását szolgálják Iskolai ünnepélyt kell tartani: a tanév megnyitásakor és zárásakor, a nyolcadikosok ballagásakor, március 15-e, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, az es forradalom és szabadságharc, a modern parlamentáris demokrácia megszületésének napja alkalmából, október 23-a, a Magyar Köztársaság állami ünnepe, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság évi kikiáltása napja alkalmából Iskolai megemlékezést kell tartani: október 6-a, az aradi vértanuk napja, január 22, a magyar kultúra napja február 25-e, kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, április 11, a költészet napja április 16-a, a holokauszt áldozatainak emléknapja, június 4.-e, a Nemzeti Összetartozás Napja 63

64 Az iskolai ünnepélyeken az intézmény alkalmazottainak és tanulóinak megjelenése kötelező Az iskola épületét az ünnepnaphoz, megemlékezéshez méltó módon fel kell díszíteni Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket a nevelőtestület munkatervben ezzel megbízott tagjai a tanulók közreműködésével készítik elő, rendezik meg. Az előkészítő munkában, a rendezésben való részvétel minden iskolai alkalmazott kötelessége A megtartott iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba Az intézmény egyéb hagyományos rendezvényei Az iskola hagyományos rendezvényei: Tarczy nap (a névadó születési évfordulója alkalmából) Mikulás, Lucázás Karácsonyi hangverseny, Farsang, Szülők-nevelők bálja Kulturális bemutató (Multikulturális Gála) Nagy László Szavalóverseny Gerencsér Attila helyesírási verseny Városi 5-6. évf. Történelem verseny Bíró Károly városi rajzverseny Bibliaismereti verseny (városi) Városi Angol nyelvi kiejtési verseny 5-8. évf.) Alsó tagozatos anyanyelvi és matematika városi verseny Nemzetközi számítógépes rajzverseny május 10-e, madarak és fák napja Diáknapi tanévzáró Kerti-party. Két tannyelvű tagozaton: Halloween, Hálaadás nap, Karácsonyi Süti-parti, Szt. Patrik nap A hagyományos rendezvények időpontját, helyét és a felelősöket az iskolai munkaterv tartalmazza Az intézmény jelképei, önazonosságának és eszmeiségének kifejezői Az iskola címere: aranysárga színű, enyhén ívelt oldalú háromszög alakú címerpajzs, mezejében a pajzs szimmetriatengelyére tükrös nyitott könyv, számítógép és falevél. A könyv bal oldali lapja félbevágott Európai Uniós nemzeti zászlót formál, jobb oldala piros. A számítógép aranysárga színű téglalap formájú monitor és klaviatúra. A falevél színe zöld, aranysárga erezettel, császárfa levelét formázza. A címerpajzs körül oválisan körbefuttatott felirat felül: Tarczy Lajos Általános Iskola, alul: Schule Pápa School.; Használata: az iskola zászlón címerként, jelvényként, emblémaként, levélpapírok és űrlapok fejlécén, kiadványok fedőlapján. 64

65 A címeres jelvény mérete: 30*24 mm; a jelvény anyaga zománcozott lemez Az iskola zászlója: fehér alapon 100* 175 cm méretű fekvő téglalap alakú, közepén az iskola címerével, zászlórúdon aranyozott csúcsdísszel Kiadványok, ismertetők: a) Emlékkönyv az iskola arculatának, működésének eredményeinek és életének bemutatására. Címe: Tarczy Lajos Általános Iskola Emlékkönyve Megjelenése: az intézménydöntő jelentőségű eseményeihez vagy jubileumi évéhez kapcsolódva. b) Iskolaújság Címe: Suli Újság Megjelenik negyedévente. Tartalma: iskolai hírek és események, bemutató, interjú, humor, sport stb. Szerkeszti: az informatika munkaközösség vezetésével a diákszerkesztők. c) Az iskola honlapja Címe: tarczy.sulinet.hu (két nyelvű: magyar angol) Szerkesztői: intézményvezető és helyettesei, informatikatanárok, rendszergazda, könyvtáros nevelő, a diákönkormányzat által megbízott tanulók. Az iskolai rendezvények felelősei rövid beszámolót készítenek a rendezvényről. A beszámolót a honlap szerkesztői helyezik el a megfelelő menüpont alá. 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői munkaközösség az intézményi tanács és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az eddigi szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézményvezető a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 3. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az intézményvezető, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat vezetősége. 65

66 66

67 67

68 MELLÉKLETJEGYZÉK 1. számú melléklet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2. számú melléklet A Tarczy Lajos Általános Iskola Önértékelési Szabályzata 3. számú melléklet A Tarczy Lajos Általános Iskola pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó helyi értékelési szabályzat 4. számú melléklet Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 5. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 6. számú melléklet Iratkezelési szabályzat 68

69 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE (1. számú melléklet) A nevelési-oktatási intézményben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályait a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) az emberi erőforrások miniszterének a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2016. (VIII. 31.) EMMI rendeletének és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet (I. és II. fejezet), a évi minősítővizsgára, illetve minősítési eljárásra készülő pedagógusok munkáját segítő Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez 4. verzió ( 2016.okt.12-től érvényes) és az Önértékelési kézikönyv második kiadása tartalmazza. A magyar köznevelési rendszer minőségének - hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak - javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. A modell egy egységes, nyilvános szempontsor, elvárás- és eszközrendszer (standard) alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés, melynek alapja az intézmény belső önértékelése. Az önértékelés összhangban a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel (tanfelügyeleti ellenőrzés) egységes szempontok alapján fogalmazza meg az elvárásokat a pedagógusokkal, az intézményvezetőkkel és intézménnyel kapcsolatban, és az értékelési eljárások, módszerek és eszközök is egységes standardot alkotnak. A standardok alkalmazása fenntartótól függetlenül, külső ellenőrzés esetén külső szakértők bevonásával történik, önértékelés esetén pedig az intézményben az önértékelést végzők alkalmazzák. Az egységes külső és belső értékelés képes objektív, fejlesztő értékelést adni az intézmény számára, melyre az intézkedési tervek épülnek. Az önértékelés során adaptált értékelési eljárásokkal meghatározza az az intézmény a helyzetét, állapotát. Mindezek alapján az intézmény elkészíti a következő 5 éves időszakra vonatkozó intézkedési, valamint a vezetőre és az egyes pedagógusokra vonatkozó önfejlesztési terveit. Az intézkedési tervek évre lebontott feladatait az intézmény éves önértékelési tervében rögzíti. A köznevelés megújuló értékelési keretrendszere a pedagógusminősítéssel válik teljessé, amely szintén szoros kapcsolatban áll mind a tanfelügyeleti ellenőrzéssel, mind a pedagógusok önértékelésével. A belső ellenőrzési rendszer átfogja a nevelő-oktató munka egészét. A belső ellenőrzés megszervezéséért az intézményvezető felelős. Az intézményben a nevelő-oktató munka belső ellenőrzését az intézmény belső ellenőrzési terve alapján az Önértékelési csoport ill. az általuk megbízott pedagógusok végzik. Ezen rendelkezésekkel összhangban az intézményen belül az Intézményi Önértékelési Szabályzatban foglaltak szerint kell lefolytatni a szakmai ellenőrzést. 69

70 1. Önértékelés 1.1. Önértékelési csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 9 fő. Munkájukat egy kibővített csoport segíti. A kibővített csoport tagjai sorába a tantárgyi munkaközösségek 2 főt delegálnak úgy, hogy az átfedéseket is figyelembe véve minden közösség képviseltetve legyen. A munkacsoport vezetőjét az intézményvezető bízza meg Az önértékelés folyamata 1. Tantestület tájékoztatása 2. Szabályzat elfogadása, pontosítása 3. Intézményi elvárás-rendszer meghatározása Intézményi dokumentumok felülvizsgálata rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) 4. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés 5. Szintenként az önértékelés elvégzése 6. Az összegző értékelések elkészítése 7. Éves önértékelési terv készítése 8. Öt évre szóló önértékelési program készítése Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják A Pedagógus önértékelése A pedagógusok önértékelésének célja, feladata A pedagógusok önértékelésének átfogó célja a pedagógusok nevelőoktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. Az önértékelés tájékoztatja az ellenőrzést végzőt arról, hogy a vizsgált pedagógus hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését. Képet kap az ellenőrző személy a pedagógus szándékairól is. A pedagógus önértékelése összevetve a tapasztaltakkal arról is tanúskodik, mennyire reálisan látja a pedagógus önmaga munkáját. A pedagógusok önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően el kell végezni, és a pedagógusok önértékelésének öt évenként meg kell történnie. (Amennyiben az 70

71 intézményvezető munkakörének része óra vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógus önértékelés.) A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. A pedagógussal kapcsolatos elvárásrendszer a pedagógiai programban rögzített céloknak, valamint az általános elvárásoknak megfelelő, így a pedagógusokkal szembeni intézményi elvárásrendszer rögzítésre kerül a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, és elérhető az érintett pedagógusok számára. A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, így az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítése összekapcsolható a pedagógusminősítéssel. Az önértékelés eredménye alapján meghatározásra kerülnek a pedagógus kiemelkedő és fejleszthető területei. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít A pedagógus önértékelésének területei A pedagógus az alábbi területeken kerül értékelésre, mely egyben az intézményi elvárás is szolgálja. Az egyes területek részletezését az iskola Pedagógiai Programja és Önértékelési Szabályzata tartalmazza. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségekre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 71

72 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A pedagógus önértékelés során alkalmazott adatgyűjtés módszerei Az adatgyűjtést az éves önértékelési tervben erre kijelölt kollégák végzik. Az általuk rögzített tények, megállapítások alapján a pedagógus vizsgálja a rá vonatkozó intézményi elvárások teljesülését. Az adatgyűjtés az Önértékelési Szabályzatban rögzített eszközökkel történik, az alkalmazásuk során megismert adatokat, tényeket az adatgyűjtést végzők az erre a célra kialakított informatikai felületen rögzítik, amely azokat elérhetővé teszi az önértékelést végző pedagógus, az önértékelési csoport tagjai és az intézményvezető számára. Módszerek: dokumentumelemzés 1. Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai 2. A tanmenet, és az éves tervezés egyéb dokumentumai 3. Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése (ha a pedagógiai munka részét képezi) 4. Napló 5. Tanulói füzetek Óra-/ foglalkozáslátogatás interjú 1. pedagógussal 2. intézményvezetővel/vezetővel kérdőív 1. pedagógus önértékelő kérdőíve 2. munkatársi kérdőív Az interjú és a kérdőív kérdéseit a 4. Útmutató tartalmazza A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást A vezető önértékelése A vezető önértékelésének célja és feladata A vezető ellenőrzésének célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. A vezető önértékelése az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján történik. Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai 72

73 rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít A vezető önértékelésének területei A tanfelügyeleti ellenőrzéshez hasonlóan, a vezetői önértékelés területeit megegyeznek. Ennek megfelelően a vezetői önértékelés során az alábbi területekről származó adatok és tapasztalatok kerülnek felhasználásra: 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az egyes területek részletezését az iskola Pedagógiai Programja és Önértékelési Szabályzata tartalmazza A vezető önértékelésének módszerei és eszközei Az intézményvezető önértékelése során alkalmazott módszerek szoros összefüggésben vannak az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés vezetőre vonatkozó részével, melynek részei a dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés és az interjú. Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés során az öt vezetői önértékelési területre gyűjt információkat az önértékelési csoport. A dokumentumok áttekintése, vizsgálata abból a szempontból történik, hogy az egyes területek értékelésében támogatást nyújtson. Vizsgált dokumentumok: Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai Vezetői pályázat/program Pedagógiai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók SzMSz A dokumentumok elemzési szempontjait a II. melléklet tartalmazza. Kérdőíves felmérés A kérdőíves felmérés a vezetői munka megismeréséhez ad segítséget. Ennek formái: Vezetői önértékelő kérdőív 73

74 Nevelőtestületi kérdőív a vezető önértékelésének keretében (A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív) Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (A szülők elégedettségét mérő kérdőív) A kérdőíveket az iskola önértékelési szabályzata tartalmazza. Interjú Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. Az interjúkérdéseket az iskola önértékelési szabályzata tartalmazza A vezető önértékelésének folyamata A vezető önértékelése az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat főbb lépéseit az iskola önértékelési szabályzata tartalmazza Az intézmény önértékelése Az intézmény önértékelésének célja Az önértékelés célja (a tanfelügyelet keretében lebonyolított intézményellenőrzéshez hasonlóan), hogy segítséget adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Az átfogó intézményi önértékelés megállapításai a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet olyan módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az önértékelés során az értékelők a belső és a külső partnereket is bevonják a folyamatba. Az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg. Az intézményi elvárásokat azonban az intézménynek az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálnia kell Az intézmény önértékelésének területei A területek értékelése során az intézményi adottságokat, az intézmény működésének jelenlegi állapotát, valamint az intézmény az elért eredményeit veszi számba. A területek és az elvárások meghatározásakor az intézmény működésével kapcsolatos összes fontos folyamatot, a szervezeti kultúra szintjeit, 74

75 a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjeit is megjelenítettük. 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az egyes területek részletezését az Önértékelési kézikönyv második kiadása tartalmazza Az intézmény önértékelésének módszerei és eszközei A teljes önértékelési folyamat az intézmény esetében is felbontható adatgyűjtési és önértékelési szakaszokra, de itt nem egyszeri, hanem az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről beszélünk. Folyamatos a pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni, és bizonyos elvárások teljesülését is évente vizsgálni kell, de a nevelőtestület és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések is a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. Az adatgyűjtés egyes részfeladatait ellátó kollégákat az éves munkaterv részeként az éves önértékelési tervben kell a feladatra kijelölni. Az adatgyűjtés eredményét a felelősök rögzítik az önértékelést támogató informatikai rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az intézményvezető és az önértékelési csoport tagjai számára. Az értékelést, vagyis az intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének vizsgálatát az intézményvezető végzi (szükség esetén bevonva az adatgyűjtésben részt vevő kollégákat), majd értékelési területenként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Dokumentumelemzés Az adatgyűjtés során kiemelt szerepet kap, hogy az önértékelést végzők megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. Az alábbi dokumentumok kerülnek elemzésre, melynek szempontjait a Önellenőrzési szabályzat tartalmazz. Pedagógiai program Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program - beiskolázási terv Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 75

76 Elégedettségmérés SzMSz Kérdőíves felmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét. Interjú Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőinek részvételével. Az interjú és a kérdőív kérdéseit az Önértékelési kézikönyv második kiadása tartalmazza Az intézmény önértékelésének folyamata A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat főbb lépéseit az iskola önértékelési szabályzata tartalmazza A belső ellenőrzésre jogosultak és kiemelt ellenőrzési feladataik Az intézményvezető belső ellenőrzési feladatai: ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, az iskola munkatevéhez igazodva az Önértékelési Csoporttal egyeztetve összeállítja az éves belső ellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzés formáit, módszereit, az ellenőrzési területeket, az ellenőrzés célját, feladatát, főbb szempontjait, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzést végzők nevét,az ellenőrzés befejezésének időpontját,az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzése. felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését, a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet, az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, 76

77 a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét Az intézményvezető-helyettes, a tagozatvezető és a munkaközösség vezetők ellenőrzési feladata a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkájának folyamatos ellenőrzése, ennek során különösen: a pedagógusok munkavégzésén, munkafegyelmének, a pedagógusok adminisztrációs munkájának, a pedagógusok tervező munkájának, a tanmenetek, a pedagógusok nevelő oktató munkája során alkalmazott módszerek és azok eredményességének, a pedagógiai program végrehajtásának, a helyi tantervben meghatározott tantervi követelmények teljesítésének Az Önértékelési csoport feladata Közreműködik az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében. Az intézményvezető jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésével megbízni. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal kell megbeszélni. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 2. A külső pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel (tanfelügyeleti ellenőrzés) 2.1. A tanfelügyelet célja A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló év CXC. törvény 78. (1) bekezdésének f) pontja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény a rögzíti. A 87. (3) bekezdése szerint: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. 77

78 2.2. A pedagógus munkájának pedagógiai-szakmai ellenőrzése és értékelése A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 5. A tanulás támogatása 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés eredménye területenként számít bele a minősítés eredményébe A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szem-pontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Amennyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kérdések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített szakértők ezt megtehetik. A dokumentumok és javasolt vizsgálati szempontjaik a következők: Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó kérdőíve felmérésének eredményei A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai Óraterv és egyéb foglalkozások terve Napló Tanulói füzetek 78

79 Óra-/foglalkozáslátogatás A tanfelügyelet megfigyelési szempontjai között kiemelt szerepet kap: az óra, foglalkozás célja és tartalma; az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek; az óra, foglalkozás felépítése és szervezettsége; a tanulók munkája és magatartása; a nevelő munkája, egyénisége, magatartása; az óra, foglalkozás eredményessége. Interjúk A pedagógussal Az intézményvezetővel Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az ellenőrzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák, foglalkozások megbeszélése, értékelése. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és véleménye sokat segíthet megítélésében. Az óra, foglalkozás önértékelési szempontjai: az óra, foglalkozás szerepe a tanítási folyamatban; kapcsolódás a tanmenetben tervezettekhez; kapcsolódás a korábban szerzett tanulói ismeretekhez; a tervezés és megvalósítás összhangja (vázlat megvalósítás); eredményesség; nevelési-oktatási célok megvalósulása; módszerek; a választott módszerek indoklása (hogyan segítették a követelmények teljesülését); motiváció módja; a motiválási lehetőségek és azok kihasználása; differenciálás; az egyéni képességek figyelembevétele; a tanulókra fordított figyelem; ellenőrzés, értékelés, visszajelzés; a pedagógus elégedettsége, egyéb. 79

80 A tanfelügyelő értékelési szempontjai célok követelmények és megvalósulásuk; célok tartalom alkalmazott módszerek, motivációs eszközök viszonya; célok tartalom alkalmazott tanulásszervezési eljárások viszonya; célok tartalom értékelési módok viszonya; óra, foglalkozás megszervezése; a tanulási folyamat irányítása, egyéni képességek fejlesztése; az óra, foglalkozás légköre; a pedagógus magatartása, hatása; reflexió; vezető, irányító, segítő szerep; kommunikáció; a pedagógus önértékelésével kapcsolatos észrevételek Az ellenőrzés szakaszai Előzetes felkészülés A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, A portfólió megtekintése Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, mikor is a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógus (pedagógusok) személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről. 1. Bemutatkozás 2. A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése 3. Óra-/foglalkozáslátogatás 4. Interjúk Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően a látogatás lezárásaként közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha a kitöltött értékelést az ellenőrzést követően 15 napon belül mindkét szakértő jóváhagyta. Az ellenőrzés eredményéről a érintett pedagógus és az intézményvezetője az informatikai támogató rendszer útján értesül. 80

81 Az ellenőrzés lezárása a pedagógus részéről Az ellenőrzés befejezése után, szintén öt napon belül, a pedagógus is értékeli az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A pedagógus és a szakér-tők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a pedagógus, illetve a szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásolhatóságot A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése A vezető ellenőrzésének célja A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet 149. (1) bekezdése szerint a vezető ellenőrzésének célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. A vezető beosztású pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az értékelésbe bevontak köre Külső szakértők Alkalmazotti közösség Szülői közösség A vezető maga (önértékelés) Munkáltató A vezető értékelésének ideje Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, leg-később negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. 69. (4) bekezdése által előírt felmérést a nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli már legalább egyszer lefolytatták. Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik 81

82 évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei a) Kérdőíves felmérés A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szempontnak megfelelően gyűjtenek információt a szakértők. A nevelőtestület tagjaival Szülőkkel b) Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés során is a fenti öt vezetői ellenőrzési-értékelési területre gyűjt információkat a tanfelügyelő. Az intézményi dokumentumok az iskola honlapján megtekinthetők (itt hívjuk fel a figyelmet változtatás esetén az alapdokumentumok honlapon történő frissítésére), ezen kívül a tanfelügyelőnek joga van a helyszíni látogatás során is elkérni, ellenőrizni egyéb kötelező dokumentumokat aszerint, hogy az előzetes felkészülés során még milyen információkra van szüksége az értékelés pontosításához. A tanfelügyelők ajánlott szempontok szerint értékelik az alábbi dokumentumokat. Vezetői pályázat Pedagógiai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók SZMSZ Az előző Intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó kérdőíves felmérése Az előző vezetőellenőrzés és az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó értékelőlapja c) Interjúk Munkáltatóval készített interjú Az intézményvezetővel készített interjú A vezetőtársakkal készített interjú kérdései A vezető-ellenőrzés szakaszai a) Előzetes felkészülés A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. Az intézményi honlapon és a vezetői portfólió részeként a szakértők rendelkezésére állnak az előzetesen vizsgálandó dokumentumok és az előzetes mérések feldolgozott adatai. b) Helyszíni ellenőrzés 82

83 A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentum-elemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és intézménytípustól függetlenül egy nap. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető a látogatást megelőzően egyeztetett módon közreműködik c) Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről A szakértők egyeztetnek, majd a látogatás után a vezetőszakértő rögzíti az ellenőrzés tapasztalatait 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményéről a érintett pedagógus és az intézményvezetője az informatikai támogató rendszer útján értesül Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről Önfejlesztési tervét kiegészíti. Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben, az intézmény-vezető értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről Intézmény ellenőrzése és értékelés A vezető ellenőrzésének célja Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) keretében lebonyolított intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei a) Pedagógiai folyamatok b) Személyiség- és közösségfejlesztés c) Eredmények d) Belső kapcsolatok, együttműködés e) Az intézmény külső kapcsolatai f) A pedagógiai munka feltételei g) A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei a) Dokumentumelemzés 83

84 Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. A dokumentumok elemző áttekintése ebben segíti őket. Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvényességi vagy hatósági ellenőrzése és értékelése, ezért a felkészülés során a szakértők a dokumentumokból információkat szereznek az intézmény működéséről, amelyet a helyszíni ellenőrzés során tovább tudnak bővíteni. A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át. A dokumentumok-hoz a szakértők a KIR-en keresztül férnek hozzá. Pedagógiai program SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program beiskolázási terv Az előző Intézményi ellenőrzés és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolód intézkedési tervek Az előző intézményi önértékelés intézményre vonatkozó kérdőíves felmérésének eredménye Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg) Elégedettségmérés Pedagógus ellenőrzés eredményeinek összegzése b) Interjú A fenntartó képviselője Az intézmény vezetője A pedagógusok A szülők képviselői A beszélgetés az előzetesen közzétett szempontok és témák szerint történik. Az interjúalanyok kiválasztása irányított módon történik meg: osztályonként minimum két szülő; a pedagógusok esetében különböző évfolyamokon tanító, nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. 84

85 c) A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? Milyen a tanulók tanulási környezete? Ha van közösségi tér az intézményben, azt hogyan, mire használják? Milyen feltételekkel rendelkezik az intézmény a napi sportolás megvalósítására? Hogyan felel meg az intézmény tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? d) Az ellenőrzés eredményeinek összegzése Az ellenőrzés szakaszai a) Előzetes felkészülés Dokumentum feltöltés, szakértői egyeztetés Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért az intézmény nagyságától és összetettségétől függően 3-5 szakértő felveszi egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egymással. A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő veszi fel a kapcsolatot az intézményvezetővel, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kapcsolt feladatok megvalósításának minőségét. b) Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentum-elemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. Célja továbbá, hogy az intézményben folyó nevelő-oktató munkáról új információkat szerezzenek megfigyelés és az intézményben folyó nevelő-oktató tevékenységben közreműködőkkel történő interjúk készítése segítségével. i. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a nevelőtestülettel Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a nevelőtestülettel, ahol bemutatkoznak a szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját. 85

86 ii. iii. iv. A nevelőtestület és a szakértők találkozását az intézményvezető szervezi meg, azon részt is vesz. Ez az alkalom röviden zajlik le, csak bemutatkozás célját szolgálja. Interjúk Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kapcsolatos új információk szerzése. A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhatják az összegző jelentés elkészítésekor. Bejárás A pedagógiai-szakmai munka eszközrendszerének rendelkezésre állását is vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve a pedagógiai munka értékeléséhez. Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről Az összegző jelentés az intézményben folyó pedagógiai-szakmai munka értékelése, amelyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény honlapján közzéteszi, 45 napon belül a vezető 5 évre szóló intézkedési tervet készít, amelyet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző értékelő dokumentumának rögzítésétől számított 60 napon belül elfogad. Az intézkedési tervet az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe feltölti az intézményvezető. Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben, az intézmény-vezető értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről Az ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, ill. ha szükséges átvételi elismervény ellenében azokat lefoglalni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, amennyiben a bejelentés veszélyeztetné az ellenőrzés céljának megvalósulását az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzés során a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, 86

87 az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal vagy meghatározott időre megszüntetni. 3. A pedagógusok minősítési rendszere 87