Békéscsaba Megyei Jogú Város évi költségvetési koncepciójának szöveges indokolása

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város évi költségvetési koncepciójának szöveges indokolása I. Bevezető Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet költségvetés tervezésének munkaszakaszairól és feladatairól szóló fejezete rögzíti, hogy a helyi önkormányzat költségvetési koncepciót köteles készíteni. A Kormányrendelet szellemében Békéscsaba Megyei Jogú Város is elkészítette a évi költségvetésének koncepcióját, amelyben a jelenlegi ismereteinknek megfelelően számításba vettük a reálisan tervezhető bevételeket és hozzárendeltük azokat a kötelező és önként vállalt feladatok kiadásait, amelyek biztosítják a város működését, fenntartását, fejlesztését. Megjegyezzük, hogy információink sokkal szegényesebbek, mint az elmúlt években, ezért valószínűsíthető, hogy a költségvetési koncepció számai jelentős pontosításra kerülnek a tárgyalások előrehaladtával. A nagyvonalú, de ugyanakkor részletes, átgondolt számításokon alapuló adatokból továbbra is egy működtetés-centrikus költségvetés képe rajzolódik ki, ami valóban az ésszerű takarékosság követelményét közvetíti a költségvetés operatív végrehajtásának valamennyi szintje felé. A évi költségvetés működtetés-centrikus voltát némileg tompítja, hogy a költségvetési koncepcióban nem számolunk a évi pénzmaradvánnyal, így ebben az évben valós forrás-hozzárendeléssel közgyűlés által - elhatározott áthúzódó, illetve el nem indított fejlesztések kiadásai csak a költségvetés készítés egy későbbi fázisában kerülnek előirányzatosításra a évi pénzügyi tervben.

2 2 Békéscsaba Megyei Jogú Város évi költségvetési koncepciójában az elvégzett előzetes számítások alapján az alábbiakban megfogalmazott vezérelvek rögzíthetők: A költségvetés - minimális, de még elfogadható szinten biztosítsa az intézményhálózat folyamatos fenntartását, működtetését, - feleljen meg a kommunális ellátás elvárható színvonalon tartásának, a lakossági közhangulat javításának, - biztosítsa a törvényekben és a helyi rendeletekben rögzített feltételeknek megfelelő és az arra rászoruló személyek pénzbeni segélyezését, - a maradékelv kényszerű érvényesülése ellenére nyújtson fedezetet a pályázati úton megnyert címzett- és céltámogatások saját erejére és kisebb, a közgyűlés által korábban elhatározott beruházások megvalósítására, - garantálja az önkormányzat tulajdonában lévő épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges felújítási pénzeszközöket. Nem elégséges hangsúlyozni, hogy az önkormányzat költségvetése egyre működtetéscentrikusabbá válik, melynek következményeként a városfejlesztési elképzelések fokozatosan háttérbe szorulnak, illetve hitelfedezetűvé válnak. Hosszabb távon ez a tendencia nem tartható, ezért határozott döntéseket kell hozni a működési kiadások visszaszorítására, továbbá minden lehetőséget meg kell ragadni a központi erőforrások felkutatására, a helyi költségvetésbe történő bevonására. E néhány bevezető gondolatot követően a költségvetési koncepció főbb tervszámainak bemutatására (1. számú melléklet), illetve szöveges indokolására térünk rá. II. Bevételek Az intézmények saját bevételeinek e Ft-os nagyságrendjével számol a koncepció, ami az elmúlt évi előirányzathoz viszonyítva 5 %-os növekményt jelent. Megítélésünk szerint ez a növekedési dinamika teljesíthető, figyelemmel az intézmények korábbi években tapasztalt teljesítési adataira. A közgyűlés jelen ülésének napirendjén szerepel az élelmezési térítési

3 3 díjak január 1-jétől történő megemelésének javaslata, amely az érintett intézmények esetében átlagosan 5 %-os nyersanyagköltség-növekményt jelent. Továbbra sem számolunk az intézmények előirányzatainak kialakításakor pályázati átvett pénzeszközökkel, szakképzési hozzájárulásokkal a céljellegű felhasználás biztosítása érdekében. A Polgármesteri Hivatal egyik főbb bevételi forrását a Vagyonkezelő Rt. befizetései és a lakáseladás, valamint a vagyonhasznosítás bevételei képezik. Ezen tételek előirányzatait részben szükség által diktáltan, részben kényszerűségből, részben pedig tapasztalati úton határoztuk meg. Kamatbevételként mintegy 6,6 %-os növekménnyel számolunk a évi költségvetés eredeti előirányzatához viszonyítva, ami azt jelenti, hogy napi átlagban e Ft összegű tőkét kell valamilyen formában, napi átlagban (értékpapírban, államkötvényben) éves viszonylatban lekötve tartani 10 %-os kamat, illetve hozamszint mellett. Az illetékbevételek eredeti előirányzata e Ft volt évben. A jelenlegi ismereteink szerint évben célszerű 5 % dinamikával számolni, amit a tervezés következő szakaszában pontosítani fogunk. A helyi adók előirányzatának meghatározásakor egyértelműen inflációkövetésben gondolkodtunk, ennek megfelelően év módosított előirányzatához viszonyítva 5 %-os forrásbővüléssel számolunk. A évi törvényi változások következményeként a gépjárműadó előirányzatát a évi költségvetés módosított előirányzatának szintjén javasoljuk meghatározni, ami e Ftnak felel meg. A személyi jövedelemadó és a normatív állami hozzájárulás különböző jogcímeken beszabályozott részei központi döntésen, elhatározáson alapulnak, alakulásukra az önkormányzat nem tud befolyást gyakorolni. A koncepcióban e bevételi nemeknél a számunkra rendelkezésre álló költségvetési törvény-tervezet alapján tudtunk számolni. Még nem ismert a normatív állami hozzájárulások között négy jogcímnek a évi számadata (közcélú foglalkoztatás, okmányiroda, pénzbeli és természetbeni szociális juttatás, valamint lakáshoz jutás támogatása), ezért e támogatásokat a évi szinten szerepeltetjük az 1. számú mellékletben. Természetesen nem vehettük figyelembe azokat a híradásokban

4 4 elhangzó, a parlament által már elfogadott módosításokat sem, amelyek valószínűleg növelik önkormányzatunk központi támogatását. Mindezeket a költségvetési törvény elfogadását követően tudjuk megtervezni. A leírtakat figyelembe véve érdemes áttekinteni a 2. számú mellékletben szereplő adatokat, amelyből látható, hogy nincs növekmény a normatív állami hozzájárulás és az SZJA együttes összegének jelenleg ismert nagyságrendjében, ebből is látható, hogy évhez viszonyítva, minden támogatás-növekmény rendkívül indokolt és szükséges. A fenti részösszegeket számításba véve Békéscsaba Megyei Jogú Város összességében mintegy e Ft költségvetési bevételt tervezhet a következő évben, ami természetesen nem tartalmazza a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, és a Tűzoltóság működtetéséhez szükséges központi forrásokat. Pénzmaradvány nem a tervezés jelenlegi szakaszában, hanem a év zárását követően vehető számításba, mely azonban elsősorban számos áthúzódó kötelezettségnek kell, hogy fedezetet biztosítson. III. Működési kiadások 1. Intézményi kiadások Az intézményi kiadási előirányzatok tervezési alapelveit az alábbiakban foglaljuk össze: A személyi kiadások tervezésekor figyelembe vettük a év folyamán intézményeket érintően meghozott közgyűlési döntéseket. Számításba vettük az oktatási intézmények 2004 / 2005-ös tanévének felülvizsgált órabank számításait. A tervezett előirányzat tartalmazza a soros előlépések fedezetigényét s a minőségi munkavégzésért járó juttatás növekedését január 1-jétől a közalkalmazotti illetménytábla-változás 6% bérfejlesztést tartalmaz, melynek pénzügyi kihatását érvényesítettük a koncepcióban. A dologi kiadások egyik részét az energiaköltségek biztosítása jelenti évben célunk, hogy az intézmények részére korrekt módon biztosításra kerüljön a gáz-, a villamos energia-,

5 5 és a vízfogyasztás kiadási szükséglete. Megerősítjük, hogy az energiaköltségek tervezése továbbra is a megszokott módon történik, vagyis három év átlagos naturális fogyasztása szorozva a jelenleg ismert árakkal. Az évközi árváltozások kompenzálására pedig e Ft tartalékot képeztünk. Az egyéb dologi kiadások tekintetében 5 %-os növekménnyel számolunk. Intézményi céltartalékként tervezzük továbbra is a normatív, kötött felhasználású állami hozzájárulásokat (pedagógus szakvizsga, szakmai szolgáltatás, szakszolgálat, stb ), ezek összege e Ft, ezen túlmenően céltartalékba javasoljuk helyezni alapvetően az oktatási intézményekhez kapcsolódó olyan évtől normatív állami hozzájárulásként igénybe vehető előirányzatokat, melyeknek a céljellegű felhasználásához és elszámoltatásához önkormányzati érdek kapcsolódik. Ez utóbbi körbe tartozik: tanulói tankönyv, ingyenes tankönyv, ped. szakkönyv-vásárlás, érettségi vizsga, melyek együttes számított előirányzata e Ft. A hagyományos értelemben vett intézményi céltartalék nagyságrendje e Ft, amely kizárólag az előre nem tervezhető, nem ismert nagyságrendű és összegű intézményeket érintő évközi változások finanszírozására szolgál. Ezen előirányzat tartalmazza a magasabb vezető állású közalkalmazottak közgyűlési határozattal biztosított egy havi illetményének megfelelő jutalmazási keretét. 2. A központi kezelés kiadásai A Polgármesteri Hivatal központi kezelésű előirányzatai rendkívül sokrétűek és számos feladatot foglalnak magukba. A központi kezelésű feladatok előirányzat-tervezési elvei alapvetően megegyeznek az intézményi költségvetési számok fentiekben ismertetett gyakorlatával. A személyi kiadások előirányzatainak meghatározásakor a közalkalmazottak esetében 6 %, míg a köztisztviselők vonatkozásában ugyancsak 6 % illetményalap-emelkedéssel számoltunk. Természetesen számításba vettük a polgármester, alpolgármesterek illetményének és költségátalányának, valamint a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szintén hasonló arányú emelését is.

6 6 Az energia költségek számadatainak kialakítása az intézmények költségvetési tervezésénél leírtakkal teljesen azonos módon történt. A központi kezelésű feladatok dologi kiadási előirányzatainak meghatározásakor - így a városüzemeltetési feladatoknál is - 5 %-os növekménnyel számoltunk, azonban a szakfeladatok előirányzatainak egy része nominál értéken maradt. Néhány kiemelt tétel előirányzata az alábbiak szerint alakult: - A szociális előirányzatok növekménye megfelel a nyugdíjemelkedés 6,3 %-os emelkedésének, valamint külön előirányzatot képezünk továbbra is az adósságkezelés önkormányzati kiadásaira. - A támogatások előirányzata (sport, közművelődés, egyéb területeket érintően) a évi szinten maradnak, figyelembe véve az egyedi közgyűlési határozatokban szereplő, eldöntött nagyságrendeket. - Az általános tartalék előirányzata e Ft. - A közcélúak foglalkoztatásának előirányzata évi szinten került egyelőre figyelembe vételre ( e Ft) évben eredeti előirányzatként szerepeltetünk normatív állami hozzájárulás visszafizetésére tartalékolt e Ft-os nagyságrendű céltartalékot. - Az önkormányzat költségvetésére rendkívüli nyomást gyakorol a központilag elrendelt kormányzati céltartalék képzési kötelezettség, melynek összege e Ft, ami a helyben maradó SZJA 17,25 %-ának felel meg. IV. Felhalmozási kiadások Beruházási és felújítási kiadás címén összességében e Ft-ot irányoz elő a költségvetési koncepció, ami csak a legszükségesebb feladatok megoldására nyújt fedezetet a évi költségvetésben. A közgyűlés által elhatározottan megvalósítandó felhalmozási kiadások egy része megítélésünk szerint újabb mérlegelést nem igényel, más részük azonban igen, ezért jelentőségüknél fogva tételesen kiemeltük ezeket a sorokat a 4. számú mellékletben. Ismételt közgyűlési döntéssel rangsorolni kell a már eldöntött, de halasztható beruházásokat, melyeket a már említett 4. számú melléklet tartalmaz.

7 7 A felhalmozási kiadásokon belül kiemelten kezelt tételek zömében hibaelhárításhoz, kommunális fejlesztéshez kötődnek, illetve azon címzett- és céltámogatások saját forrását biztosítják, melyet az önkormányzat a központi pénzalapokból a közelmúltban megnyert, illetve megnyerni szándékozik. Kiemelten, külön soron szerepeltetjük a Kórház utcai stadion rekonstrukcióját, melynek fedezetét annak megvalósulása esetén valamennyi beruházáshoz hasonlóan pénzintézeti hitel biztosít. A felhalmozási kiadások között jelenik meg a korábban felvett hitelek tőke- és kamattörlesztése is. A évi költségvetésben a tervezés jelenlegi szakaszában összességében e Ft tőke, és ehhez kapcsolódóan e Ft kamatkiadással számolhatunk. Természetesen a végleges tőke- és kamatkiadási szükséglet a fedezethiány orvoslásának függvénye. V. Összegzés Tisztelt Közgyűlés! A fentiekben ismertetett bevételek és kiadások számbavételét követően a évi költségvetési adatok rendkívül magas, e Ft fedezethiányt eredményeznek. A évi költségvetés koncepciójának összegzéseként rögzíthető, hogy a különböző jogcímeken realizálódó bevételek nem biztosítanak mozgásteret az önkormányzati feladatok maradéktalan és színvonalas megoldására. Különösen igaz ez a megállapítás a beruházási és felújítási elképzelések megvalósíthatóságára, hiszen a e Ft nagyságrendben előirányozható összeg csak hitelfelvételi fedezettel finanszírozható. Cél- és címzett támogatással megvalósuló, illetve megvalósulni tervezett beruházások a következők:

8 8 - Körgát sori Idősek Otthona rekonstrukciója (megnyert pályázat), - 8 település belterületi belvíz-rendezése címzett támogatással megvalósuló beruházás (megnyert pályázat), - Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola rekonstrukciója (a Kormány által a beruházási koncepció támogatott), - dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet gép-műszer beszerzése (céltámogatási pályázatra benyújtásra váró). Megállapítható, hogy a város költségvetése továbbra is kényszerpályán mozog, az adósságszolgálat növekedni fog, a hitelfelvételi kényszer állandósulni látszik a következő években, ami úgy is megfogalmazható, hogy a város költségvetése beláthatatlan időintervallumra adósságcsapdába került. A költségvetési koncepcióban megjelenített fedezetszükséglet közel megegyezik a beruházások összegével, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat bevételeinek szinte minden forintja - ideértve a vagyoni- és a helyi adóbevételeket is - a város folyó kiadásait finanszírozza. A költségvetés pozíciója a évi lehetőségekhez viszonyítva jelentős mértékben romlott, ennek okán az önkormányzat eddig nem tapasztalt nagyságú hitel felvételére kényszerülhet, ami természetszerűleg beláthatatlan következményekkel járhat a és az ezt követő évek költségvetési tervszámai kialakításakor. Igen érzékeny intézkedéssorozat elhatározására kényszerülhet a Tisztelt Közgyűlés, melynek eredményeként számottevően vissza kell vonulnia a már eldöntött beruházások, rekonstrukciók megvalósítása elől. Az igen szerény dinamikával kialakított működési, fenntartási kiadások is sérülhetnek, úgy az intézmények, mint a központi kezelésbe vont feladatok vonatkozásában, hiszen a költségvetés egyensúlyát törvények által előírtan mindenek előtt biztosítani kell. Tisztelt Közgyűlés! A költségvetési koncepció nagyvonalú számítási anyagában bemutatott adatok természetesen még sokat fognak változni a költségvetési törvény megalkotását követően, s természetesen pontosításra kerülnek a kiadási előirányzatok is. A benyújtott koncepció az önkormányzat

9 9 költségvetési helyzetének értékelésére, a következtetések levonására még a nagyvonalú számítások ellenére is mindenképpen alkalmas. A közgyűlés januári ülésére a évi költségvetés I. olvasataként már egy finomított, a végleges költségvetési kondícióhoz igen közelálló előterjesztés kerül benyújtásra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a évi költségvetési koncepció megtárgyalására, elemzésére, s a tervezés továbbfolytatásához szükséges alapelvek meghatározására és kialakítására. Határozati javaslat: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a évi költségvetési koncepciót megtárgyalta, s felkéri Pap János polgármestert, hogy a koncepcióban foglalt tervezési alapelvek szerint terjessze elő januárban a költségvetés I. olvasatát. 2. A Közgyűlés felkéri a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy e Ft nagyságrendű kommunális felhalmozási feladatot készítsen elő a közgyűlés januári ülésére. Felelős: 1. pont Pap János polgármester 3. pont dr. Molnár Zsolt bizottsági elnök Határidő: január 27. Békéscsaba, december 8. Pap János polgármester

10 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: Előadó: Mell.: Hiv. sz: Postacím: 5601 Pf Telefax: (66) Telefon: (66) Ikt. sz.: VIII.../2004. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel. Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Iroda Véleményező: Pénzügyi, Költségvetési Bizottság Tárgy: Élelmezési nyersanyag norma megállapítása Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján az intézményi térítési díjat, valamint annak alapját szolgáló nyersanyagköltségeket a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az élelmezési nyersanyagköltségeket legutóbb év decemberben hagyta jóvá, a 646/2003. (XII.11.) számú határozatával, amely január 1-jétől lépett hatályba. Békéscsaba Önkormányzatánál évek óta kialakult gyakorlat, hogy a nyersanyag-normák és az erre épülő étkezési térítési díjak lehetőség szerint évente csak egyszer kerülnek megemelésre, figyelembe véve a bekövetkezett áremelések nagyságrendjét. A nyersanyagköltségek meghatározásánál a vonatkozó rendeletben foglaltaknak megfelelően az egész napos közétkeztetési ellátásoknál a nyersanyagok, energia és tápanyagtartalmának alsó értékeit, valamint az élelmiszer felhasználási minimumok egész napos mennyiségeit kell irányadónak tekinteni. Mindezek figyelembevételével dolgozták ki az étkezést nyújtó intézmények a javasolt nyersanyagköltségek mértékét. A megemelt nyersanyagköltségek bevezetésére a fenti indokok alapján január 1-jétől kerül sor. Az emelések javasolt mértéke átlagosan 5 %, vagy ez alatti. Ismert, hogy címzett beruházással valósul meg az Egyesített Szociális Intézmény Körgát sor A Idősek otthona bővítése és rekonstrukciója, az első ütem várható befejezése március 14. A beruházás következtében meg fog szűnni a szociális intézmény két főzőkonyhájában eddig történt étel-előállítás. A 60 éven felüliek egész napos étkeztetésére vonatkozó nyersanyagnorma javaslatot az év első két hónapjában az Egyesített Szociális

11 2 Intézményben kell érvényesíteni, március 1-jét követően pedig a főzést biztosító és helyszínre szállító Gyermekélelmezési Intézménynél kell figyelembe venni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslatban foglalt nyersanyagköltségek elfogadására. A határozat végrehajtásában a Pénzügyi és Gazdasági Iroda működik közre. Határozati javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése január 1-jétől a közétkeztetésnél alkalmazandó nyersanyagköltségeket a következők szerint állapítja meg: Nyersanyagköltségek Megnevezés Ft/nap Ebből ebéd Ft/nap Bölcsődei ellátás 219,1 Bentlakó óvodai ellátott 316,- Napközi otthonos óvoda 208,- 130,- Általános iskolai diákotthon 430,- 166,- Általános iskolai napközi 278,- 166,- Középiskolai kollégium 448,- 187,- Állami gondozottak tízórai kiegészítése 75,- 60 éven felüli idősek klubja 187,- 187,- 60 éven felüliek egész napos étkeztetése 448,- 187,- Felelős: Pap János polgármester Határidő: december 31. Békéscsaba, december 9. Pap János polgármester Ellenjegyzés/ jogi. pénzügyi