TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás"

Átírás

1 TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás honlap: tel:

2 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése 6 2. A település bemutatása A település elhelyezkedése A település története Természetföldrajzi adottságok ismertetése Domborzati adatok Földtani adottságok Éghajlat Talajtani adottságok Vízrajz A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása Népességi adatok bemutatása Gazdasági adottságok bemutatása Látnivalók, turisztikai adottságok Környezeti állapotfelmérés KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegı Víz Felszínborítottság A természet állapota TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Települési környezet, infrastruktúra Épített környezet állapota KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK Hulladékgazdálkodás Zajterhelés Oktatás, nevelés, képzés Környezetbiztonság Helyzetértékelés Túrkeve település SWOT analízise Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája 72

3 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 3 7. Tematikus akcióprogramok TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG Településfejlesztés, -rendezés Zöldterület-gazdálkodás Épített környezet KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Levegıminıség Biológiai allaergének Zaj- és rezgés vízminıség Élelmiszerbiztonság Klíma és egészség VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A vizek jó ökológiai állapotának elérése Ivóvízbázis védelem Nitrát akcióprogram Bel- és külterületi vízrendezés A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE Környezeti nevelés, oktatás Környezettudatos szemléletformálás Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A természeti táj és értékek védelme Károsodott területek helyreállítása Genetikai erıforrások megırzése Ökoturizmus FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Talajok védelme és fenntartható használata Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Energiagazdálkodás Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Megelızés Hasznosítás 96

4 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja Ártalmatlanítás KÖRNYEZETBIZTONSÁG Természeti katasztrófák elleni védekezés Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság A megvalósítás eszközei PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE SZEMLÉLETFORMÁLÁS TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE SZAKMAI PARTNEREK 107 Irodalomjegyzék 108 Mellékletek 109 Térképek 109

5 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 5 Bevezetés A természeti erıforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentısen megnıtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsısorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentıs szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövıbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a közötti idıintervallumra vonatkozóan. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban jelentıs gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A települési Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlıdési pályára való átállásának elısegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttmőködésre, a szubszidiaritás 1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott elımozdítani a környezetvédelmi törvény évi módosítása, mely változtatások a különbözı tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerısítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelıen a jelen települési program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását. A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különbözı ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek. 1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsıbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani

6 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 6 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése A települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsısorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintı fıbb törekvések. A települési környezetpolitika fıbb kapcsolódási pontjai: A települési környezetpolitika - kialakításban, mőködtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Települési Program célkitőzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A Települési Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdıprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Ivóvízminıség-javító Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv. A célok és feladatok megfogalmazása a következı alapelvek alapján történtek: Helyi erıforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elıvigyázatosság, megelızés, szennyezı fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció elımozdítása. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére a jövıben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csıvégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerıkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetıség megelızı környezetvédelemre. A Települési Program

7 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 7 célrendszerének meghatározása során fı szempont a hajtóerık, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt. A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvetı szemléletváltozásra van szükség mind a tervezık, mind az önkormányzatok részérıl. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követıen, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitőzéseket, a régiós stratégiai célkitőzésekhez kell igazítani. Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves idıtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitőzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.). A évben módosított környezetvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban tartalmaznia kell: a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A települési környezet

8 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 8 minıségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen, a területhasználattal, a földtani képzıdmények védelmével, a talaj, illetve termıföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkezı környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelı környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerő eszköze a Települési Környezetvédelmi Program. A Program célja, a környezeti jellemzık meghatározása, a meglévı környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelızése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen mőködı gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása. A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitőzések a következık: a települések légszennyezésének csökkentése, a települések csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyőjtési rendszer fejlesztése,

9 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 9 a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztetı szint alá történı csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélı mezıgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élıhelyeket esetlegesen érintı tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlıdésbıl adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. A Környezetvédelmi Program a következıképpen épül fel: A 2. fejezet a település bemutatásából áll, általános jellegő tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzıit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezıkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet elıkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A Program elkészítésének elsı fázisát a település környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezıkrıl. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitőzések megvalósítása érdekében meghatározott idıközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történı tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitőzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvezı irányba történı befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminıségünk romlásához vezet. A természeti tényezık túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelıen kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelızıen, az emberiség több ezer éves

10 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 10 történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezıtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelıen kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezıt lehet befolyásolni, amelyek kedvezı irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megırzése a jövı nemzedékek számára mindannyiunk alapvetı kötelessége! A Települési Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintő kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.

11 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezıtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: ha. A város közigazgatási területének jelentıs része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élıhelye védelmében. Túrkeve az északi szélesség 47(6' a keleti hosszúság 20(44' metszéspont környékén terül el. A város elhelyezkedése az ország települési térszerkezetében hátrányos helyzető, mert az elsıdleges szerkezeti vonalak elkerülik. Északról a Szolnok - Kisújszállás - Debrecen, délrıl a Szolnok - Mezıtúr - Békéscsaba közlekedési vonal nem érinti települést. A távolságok nem nagyok (13-15 km), de ahhoz már elegendıek, hogy kedvezıtlen forgalmi helyzet alakuljon ki. A település elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be. 2.2 A település története A város neve két részbıl tevıdik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ısi magyar személynév. A város belterülete vélhetıen ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették elıször a történeti források Nagytúr néven. A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezıhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé tól mezıváros, 1874-tıl rendezett tanácsú város rangot kapott ban csatolták Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.

12 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja Természetföldrajzi adottságok ismertetése A település területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdık a főz-nyár- ligeterdık, tölgy-kıris-szil ligeterdık, kubik erdık DOMBORZATI ADATOK A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb év a holocén idıszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységbıl lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyva-medence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltı munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kızetek nem tisztán, hanem különbözı arányú keverékben fordulnak elı. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagoshomok esetén. A tökéletes síkságból a néhány m-es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földmővelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petıfi tér környéke, melyet É-ról és K-rıl az egykori Berettyó mélyebb ártere határol. A XVIII. században a piactér a mai Holt-Berettyó árterületének egy öblözete volt. Az említett térszínek nagyobb kiterjedésével szemben pontszerő magaslatok a jellegzetes Kunhalmok. Ezek többsége emberi alkotás eredménye. Részben sírhalmok, részben ırhelyek voltak. Jelenleg 16 felismerhetı halom van a határban. Többségük a szántás miatt fokozatosan "alacsonyodik" és belesimul környezetébe. A Pásztóihalom a környék egyik legnagyobb, legszebb formájú 94,6 m tengerszint feletti magasságú halma. A Tere-halom (Csudabalai-, Nagy-Halom) 92 m-es magasságú, hatalmas bronzkori telep. Laposabb felülete miatt Attila hun fejedelem palotáját is ide építette a képzelet világa. Szép formájú a Vénkerti és a Görög - halom is.

13 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 13 A kiemelkedésekkel, hátakkal, szigetekkel szemben a néhány méteres mélyedések képezték a negatív formákat. Ezek az egykori folyómedrek, erek, laposak, árvíz idején megteltek vízzel, s hónapokig nedvesen tartották a környezetet. Némelyik ér az árvizek mozgásának volt a helye. A sportteleptıl északra lévı Kisér mélyedésébe érkezett a Tisza árvize és itt találkozott a Berettyó árvizével. A határban sokfelé találkozhatunk ezekkel a hosszú, keskeny, kanyargós mélyedésekkel. A XIX. sz. közepétıl az ember látványosan beavatkozott a domborzati viszonyokba is. A folyószabályozások során új ásott medrek keletkeztek, a levágott kanyarulatok holtágakként fejlıdtek tovább. A folyókat többszáz km-en gátak kísérik. Késıbb épültek a belvízlevezetı csatornák, néhány évtizeddel késıbb a kisebb-nagyobb öntözıcsatornák és gátjaik FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévı kızetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kızeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlıdési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kızetei a földtörténeti óidı (paleozoikum) millió éve közötti idıszakban korábbi kızetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kızetek, különbözı palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdı melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kızeteket. Ebben az idıben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következı korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. A középidıben (mezozoikum mill. év között) a tengeri eredető kızetek jellemzık, mert a lesüllyedı hegység medencéit elöntötte a tenger. Mészkı, homokkı, flis, konglomerátum, az így keletkezett kızetek. A túrkevei fúrásokban nem gyakoriak ezek. Vagy kevésbé keletkeztek, vagy a késıbbi lepusztulás során eltőntek. Említést érdemel, hogy a Szolnoktól ÉK-i irányban húzódó jelentıs flis vonulat a határ ÉNY-i fúrásaiban megtalálható. Az újidı harmadkorának évmilliói alatt (65-25 mill. évek) nagyon lényeges folyamatok játszódtak le a Kárpát-medencében. A különbözı helyen keletkezett lemeztöredékekbıl a harmadkor elején forrt össze a medencealjzat tömege. Az afrikai kızetlemez északra történı elmozdulása során győrıdtek föl az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A közben süllyedı medencébe benyomult a tenger és jelentıs vastagságú üledékek halmozódtak föl. Ezek az üledékek a túrkevei fúrásokban is megtalálhatók. A Te-

14 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 14 1-es fúrásban m, a Te 9-esben m között agyag, márga, mészkı különbözı összetételő változatai fordulnak elı. A pannon idıszakban (15-2,5 mill. év között) a Kárpát-medence különbözı mértékben megsüllyedt. A pannon beltengerben, amely fokozatosan kiédesedı viző tóvá alakult, hatalmas vastagságú, különbözı összetételő üledékek halmozódtak föl. A Te-1 fúrásban , a Te-9-es-ben m között találhatók e kor agyag, homok, kavics, márga anyagú rétegei. Az üledékrétegek boltozatosan helyezkednek el, s ezekben halmozódott föl az Alföld kıolaj-földgáz kincse. Ezek a rétegek tartalmazzák az artézi vizeket, a mélyebb részei a hévizeket. A túrkevei fúrásokban is elıfordulnak ezek az anyagok. A kb. 2,5 millió évvel ezelıtt kezdıdött negyedkor elejére a beltó lényegében feltöltıdött. A mai folyók ısei az İs-Zagyva, Tarna, Eger, esetleg a Sajó, Hernád hordalékkúpjai a térségig lenyúlóan növelték a szárazulatok területét és síksággá formálták a felszínt. A pleisztocénban - a jégkorban - a szél által szállított porból jelentıs lösz halmozódott föl, amelyen késıbb jó minıségő talaj alakult ki. A mélyebb területeken a folyókiöntésekben agyag halmozódott föl, amely az agyagipar nyersanyagát jelentette ÉGHAJLAT Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál késıbb kezdıdik és korábban végzıdik. Az éghajlati megfigyeléseknek Túrkevén nagy hagyománya van. Hegyfoky Kabos katolikus pap között végzett meteorológiai észleléseivel, ezek tudományos igényő feldolgozásaival országos hírő klimatográfus lett. Budapest, Fiume és Csíkszereda mellett Túrkevén szervezte meg az akkori Magyarország 4. meteorológiai állomását. Megfigyeléseit közel 300 dolgozatban publikálta hazai és külföldi folyóiratokban ben tanulmányt írt Túrkeve éghajlatáról, amely az Idıjárás c. folyóiratban jelent meg. Halála után négy évig nem mőködött az állomás, de 1924-tıl ismét folyamatosak a mérések. A nedves kontinentális éghajlati övön belül a vidék az egyike azon területeknek, amelyet az igen szélsıséges viszonyok jellemeznek. A csapadék mennyiségének adatait tanulmányozva rendkívül szélsıséges értékekkel találkozunk: A feljegyzett legszárazabb év az 1863-as esztendı volt. Ez volt a

15 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 15 "nagy szárazság" a "nagy ínség" éve, mert 8 hónapon át nem esett esı. A vetések nem keltek ki, a legelık kiszáradtak a jószágállomány nagy része elpusztult, az emberek is sokat szenvedtek. Száraz volt az 1917-es év is, mert egész évben csak 371 mm csapadék esett ben "özönvízszerő esıkkel" 844 mm hullott. A város évi középhımérséklete 10,3 C, az évi közepes hıingadozás 24,2 C (január -2,4, július 21,8). A legmelegebbet augusztus 12-én és július 1-jén mérték + 39,8 C -ot. A legalacsonyabb hımérsékletet, - -28,2 C -ot I. 24-én és II. 1-jén mutatták a hımérık. Ebbıl 68 C -os abszolút ingás alakult ki. A hımérsékleti adatok közel vannak az ország és az Alföld értékeihez. Tipikusan kontinentális viszonyok: hideg tél - meleg nyár - az átlagtól jelentısen eltérı ingadozásokkal. A fagyos napok átlagosan október 23-a és április 14-e között fordulnak elı, évenként eltérı számban és "keménységben". Az Alföld hatalmas síksága kedvez a széljárásnak. A szélviszonyok tekintetében Túrkeve belesimul az alföldi viszonyokba. Nyáron gyakoriak a forgószél-szerő légköri képzıdmények TALAJTANI ADOTTSÁGOK A talaj típusa nagy részben mezıségi, és réti agyag talaj. A termıföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minıségő termıtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetıen az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentıs átalakító hatást is okoztak. Két fı talajtípus fordul elı a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezıségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képzıdtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. A határnak a Mezıtúr-Túrkeve-Kisújszállás közúttól nyugatra esı területén vannak a jó minıségő csernozjomok. E talajoknak vastag ( cm) felsı sötét színő humuszos szintjük van. Ez a laza szerkezető, jó vízgazdálkodású, elég könnyen mővelhetı réteg a legjobb minıségő termıföld. A felsı réteg alatt sárgás, löszös üledékek találhatók. A talajvíz 3-4 m körül vagy még mélyebben helyezkedik el. Helyes agrotechnika, megfelelı talajerıpótlás esetén tartósan jó, öntözéssel kiemelkedı termésátlagokat lehet elérni. Túrkeve valamennyi öntözött területe e talajon van. A hidromorf talajok kialakulásában a víz játszott különleges szerepet. Ez lehetett felszíni és talajvíz. Túrkeve környékén az utóbbi volt a jelentısebb. Két fı típus alakult így ki: egyik a réti talajok, másik a szikes talajok. A réti talajok akkor alakultak ki, mikor a talajvizek a felettük lévı szintekbe csak nedvességet szállítottak, de nem történt jelentıs sófelhalmozódás. E talajoknak több hátrányos fizikai

16 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 16 és vízgazdálkodási tulajdonsága van. Ezek a mővelést olykor nehézzé teszik. Ilyen tulajdonságok: az agyagos összetétel, tömör szerkezet, szárazon kemény, nedvesen ragadósan kemény állapot, a talajvíz könnyen feljön a felszínre, a csapadék nehezen szivárog el. A szikes talajoknak nagy a nátrium és magnéziumion, a nátriumkarbonát és szóda tartalma. E vegyületek miatt a talajok szerkezete rendkívül rossz, a mővelés nagyon nehéz. Szárazon munkálhatatlanul kemények, nedvesen folyósak, ragadósak. A szikesek nem foglalnak el nagy területet, inkább foltokban helyezkednek el a réti talajokon belül, ezek szélein. Egy-egy tábla mővelését azonban mégis nehézzé teszik VÍZRAJZ A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élı vízfolyása. Az İs-Berettyó régen a Nagy- Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ısi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebbıl alakult ki késıbb a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínőleg innen származik a település neve. A terület árvízmentesítésére szükségszerővé vált a folyó szabályozása. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly fımérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. A Berettyót re elzárták a Nagy-Sárréttıl, a további szakaszán a Sebes-Körösig új medret ástak, így kapta a Hortobágy-Berettyó fıcsatorna nevet. A Hortobágy-Berettyó fıcsatorna a Berettyó folyó és a Körös közötti szakaszon 167,3 km hosszú, vízutánpótlását a Tiszától kapja a Keleti-fıcsatornán keresztül. A város határában levı védett ecsegpusztai területen 26 km hosszú a folyószakasz. A víz legnagyobb mélysége 3-5 m között van. A folyószabályozások során kanyarulatait meghagyták, így a védıgáttól távol zugok alakultak ki, melyek még ma is ırzik a táj régi arculatát.

17 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve év év év év év év Túrkeve (Forrás: KSH adatbázis) 2/1. diagram: lakónépesség alakulása lakónépesség alakulása fı év GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termıföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességő, erısen víztartó. A rendszerváltás elıtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi- és bányakincsek a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekbıl vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bıségesen állnak rendelkezésre. Mélyben lévı kızetek, anyagok a város gazdasági életében nem játszottak szerepet. A termálvízre épült fürdınek van jelentısége a helyi lakosság kiszolgálásában és

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

SÁNDORFALVA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

SÁNDORFALVA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás SÁNDORFALVA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás e-mail: zoldovezet@gmail.com, honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423-2010 - Sándorfalva Város

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Nagyatád. Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009.

Nagyatád. Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Nagyatád Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Nagyatád Település Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Megbízó: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Harangozó Gábor fogalmazó KvVM Vízgazdálkodási Fıosztály Lajosmizse, 2010. május 11. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 2010. I félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari ek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6.

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6. A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben