TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

Átírás

1 TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás honlap: tel:

2 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése 6 2. A település bemutatása A település elhelyezkedése A település története Természetföldrajzi adottságok ismertetése Domborzati adatok Földtani adottságok Éghajlat Talajtani adottságok Vízrajz A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása Népességi adatok bemutatása Gazdasági adottságok bemutatása Látnivalók, turisztikai adottságok Környezeti állapotfelmérés KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegı Víz Felszínborítottság A természet állapota TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Települési környezet, infrastruktúra Épített környezet állapota KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK Hulladékgazdálkodás Zajterhelés Oktatás, nevelés, képzés Környezetbiztonság Helyzetértékelés Túrkeve település SWOT analízise Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája 72

3 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 3 7. Tematikus akcióprogramok TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG Településfejlesztés, -rendezés Zöldterület-gazdálkodás Épített környezet KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Levegıminıség Biológiai allaergének Zaj- és rezgés vízminıség Élelmiszerbiztonság Klíma és egészség VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A vizek jó ökológiai állapotának elérése Ivóvízbázis védelem Nitrát akcióprogram Bel- és külterületi vízrendezés A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE Környezeti nevelés, oktatás Környezettudatos szemléletformálás Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A természeti táj és értékek védelme Károsodott területek helyreállítása Genetikai erıforrások megırzése Ökoturizmus FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Talajok védelme és fenntartható használata Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Energiagazdálkodás Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Megelızés Hasznosítás 96

4 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja Ártalmatlanítás KÖRNYEZETBIZTONSÁG Természeti katasztrófák elleni védekezés Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság A megvalósítás eszközei PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE SZEMLÉLETFORMÁLÁS TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE SZAKMAI PARTNEREK 107 Irodalomjegyzék 108 Mellékletek 109 Térképek 109

5 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 5 Bevezetés A természeti erıforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentısen megnıtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsısorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentıs szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövıbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a közötti idıintervallumra vonatkozóan. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban jelentıs gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A települési Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlıdési pályára való átállásának elısegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttmőködésre, a szubszidiaritás 1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott elımozdítani a környezetvédelmi törvény évi módosítása, mely változtatások a különbözı tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerısítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelıen a jelen települési program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását. A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különbözı ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek. 1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsıbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani

6 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 6 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése A települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsısorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintı fıbb törekvések. A települési környezetpolitika fıbb kapcsolódási pontjai: A települési környezetpolitika - kialakításban, mőködtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Települési Program célkitőzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A Települési Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdıprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Ivóvízminıség-javító Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv. A célok és feladatok megfogalmazása a következı alapelvek alapján történtek: Helyi erıforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elıvigyázatosság, megelızés, szennyezı fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció elımozdítása. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére a jövıben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csıvégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerıkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetıség megelızı környezetvédelemre. A Települési Program

7 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 7 célrendszerének meghatározása során fı szempont a hajtóerık, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt. A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvetı szemléletváltozásra van szükség mind a tervezık, mind az önkormányzatok részérıl. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követıen, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitőzéseket, a régiós stratégiai célkitőzésekhez kell igazítani. Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves idıtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitőzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.). A évben módosított környezetvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban tartalmaznia kell: a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A települési környezet

8 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 8 minıségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen, a területhasználattal, a földtani képzıdmények védelmével, a talaj, illetve termıföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkezı környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelı környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerő eszköze a Települési Környezetvédelmi Program. A Program célja, a környezeti jellemzık meghatározása, a meglévı környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelızése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen mőködı gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása. A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitőzések a következık: a települések légszennyezésének csökkentése, a települések csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyőjtési rendszer fejlesztése,

9 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 9 a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztetı szint alá történı csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélı mezıgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élıhelyeket esetlegesen érintı tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlıdésbıl adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. A Környezetvédelmi Program a következıképpen épül fel: A 2. fejezet a település bemutatásából áll, általános jellegő tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzıit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezıkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet elıkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A Program elkészítésének elsı fázisát a település környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezıkrıl. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitőzések megvalósítása érdekében meghatározott idıközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történı tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitőzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvezı irányba történı befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminıségünk romlásához vezet. A természeti tényezık túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelıen kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelızıen, az emberiség több ezer éves

10 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 10 történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezıtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelıen kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezıt lehet befolyásolni, amelyek kedvezı irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megırzése a jövı nemzedékek számára mindannyiunk alapvetı kötelessége! A Települési Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintő kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.

11 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezıtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: ha. A város közigazgatási területének jelentıs része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élıhelye védelmében. Túrkeve az északi szélesség 47(6' a keleti hosszúság 20(44' metszéspont környékén terül el. A város elhelyezkedése az ország települési térszerkezetében hátrányos helyzető, mert az elsıdleges szerkezeti vonalak elkerülik. Északról a Szolnok - Kisújszállás - Debrecen, délrıl a Szolnok - Mezıtúr - Békéscsaba közlekedési vonal nem érinti települést. A távolságok nem nagyok (13-15 km), de ahhoz már elegendıek, hogy kedvezıtlen forgalmi helyzet alakuljon ki. A település elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be. 2.2 A település története A város neve két részbıl tevıdik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ısi magyar személynév. A város belterülete vélhetıen ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették elıször a történeti források Nagytúr néven. A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezıhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé tól mezıváros, 1874-tıl rendezett tanácsú város rangot kapott ban csatolták Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.

12 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja Természetföldrajzi adottságok ismertetése A település területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdık a főz-nyár- ligeterdık, tölgy-kıris-szil ligeterdık, kubik erdık DOMBORZATI ADATOK A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb év a holocén idıszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységbıl lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyva-medence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltı munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kızetek nem tisztán, hanem különbözı arányú keverékben fordulnak elı. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagoshomok esetén. A tökéletes síkságból a néhány m-es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földmővelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petıfi tér környéke, melyet É-ról és K-rıl az egykori Berettyó mélyebb ártere határol. A XVIII. században a piactér a mai Holt-Berettyó árterületének egy öblözete volt. Az említett térszínek nagyobb kiterjedésével szemben pontszerő magaslatok a jellegzetes Kunhalmok. Ezek többsége emberi alkotás eredménye. Részben sírhalmok, részben ırhelyek voltak. Jelenleg 16 felismerhetı halom van a határban. Többségük a szántás miatt fokozatosan "alacsonyodik" és belesimul környezetébe. A Pásztóihalom a környék egyik legnagyobb, legszebb formájú 94,6 m tengerszint feletti magasságú halma. A Tere-halom (Csudabalai-, Nagy-Halom) 92 m-es magasságú, hatalmas bronzkori telep. Laposabb felülete miatt Attila hun fejedelem palotáját is ide építette a képzelet világa. Szép formájú a Vénkerti és a Görög - halom is.

13 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 13 A kiemelkedésekkel, hátakkal, szigetekkel szemben a néhány méteres mélyedések képezték a negatív formákat. Ezek az egykori folyómedrek, erek, laposak, árvíz idején megteltek vízzel, s hónapokig nedvesen tartották a környezetet. Némelyik ér az árvizek mozgásának volt a helye. A sportteleptıl északra lévı Kisér mélyedésébe érkezett a Tisza árvize és itt találkozott a Berettyó árvizével. A határban sokfelé találkozhatunk ezekkel a hosszú, keskeny, kanyargós mélyedésekkel. A XIX. sz. közepétıl az ember látványosan beavatkozott a domborzati viszonyokba is. A folyószabályozások során új ásott medrek keletkeztek, a levágott kanyarulatok holtágakként fejlıdtek tovább. A folyókat többszáz km-en gátak kísérik. Késıbb épültek a belvízlevezetı csatornák, néhány évtizeddel késıbb a kisebb-nagyobb öntözıcsatornák és gátjaik FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévı kızetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kızeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlıdési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kızetei a földtörténeti óidı (paleozoikum) millió éve közötti idıszakban korábbi kızetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kızetek, különbözı palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdı melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kızeteket. Ebben az idıben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következı korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. A középidıben (mezozoikum mill. év között) a tengeri eredető kızetek jellemzık, mert a lesüllyedı hegység medencéit elöntötte a tenger. Mészkı, homokkı, flis, konglomerátum, az így keletkezett kızetek. A túrkevei fúrásokban nem gyakoriak ezek. Vagy kevésbé keletkeztek, vagy a késıbbi lepusztulás során eltőntek. Említést érdemel, hogy a Szolnoktól ÉK-i irányban húzódó jelentıs flis vonulat a határ ÉNY-i fúrásaiban megtalálható. Az újidı harmadkorának évmilliói alatt (65-25 mill. évek) nagyon lényeges folyamatok játszódtak le a Kárpát-medencében. A különbözı helyen keletkezett lemeztöredékekbıl a harmadkor elején forrt össze a medencealjzat tömege. Az afrikai kızetlemez északra történı elmozdulása során győrıdtek föl az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A közben süllyedı medencébe benyomult a tenger és jelentıs vastagságú üledékek halmozódtak föl. Ezek az üledékek a túrkevei fúrásokban is megtalálhatók. A Te-

14 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 14 1-es fúrásban m, a Te 9-esben m között agyag, márga, mészkı különbözı összetételő változatai fordulnak elı. A pannon idıszakban (15-2,5 mill. év között) a Kárpát-medence különbözı mértékben megsüllyedt. A pannon beltengerben, amely fokozatosan kiédesedı viző tóvá alakult, hatalmas vastagságú, különbözı összetételő üledékek halmozódtak föl. A Te-1 fúrásban , a Te-9-es-ben m között találhatók e kor agyag, homok, kavics, márga anyagú rétegei. Az üledékrétegek boltozatosan helyezkednek el, s ezekben halmozódott föl az Alföld kıolaj-földgáz kincse. Ezek a rétegek tartalmazzák az artézi vizeket, a mélyebb részei a hévizeket. A túrkevei fúrásokban is elıfordulnak ezek az anyagok. A kb. 2,5 millió évvel ezelıtt kezdıdött negyedkor elejére a beltó lényegében feltöltıdött. A mai folyók ısei az İs-Zagyva, Tarna, Eger, esetleg a Sajó, Hernád hordalékkúpjai a térségig lenyúlóan növelték a szárazulatok területét és síksággá formálták a felszínt. A pleisztocénban - a jégkorban - a szél által szállított porból jelentıs lösz halmozódott föl, amelyen késıbb jó minıségő talaj alakult ki. A mélyebb területeken a folyókiöntésekben agyag halmozódott föl, amely az agyagipar nyersanyagát jelentette ÉGHAJLAT Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál késıbb kezdıdik és korábban végzıdik. Az éghajlati megfigyeléseknek Túrkevén nagy hagyománya van. Hegyfoky Kabos katolikus pap között végzett meteorológiai észleléseivel, ezek tudományos igényő feldolgozásaival országos hírő klimatográfus lett. Budapest, Fiume és Csíkszereda mellett Túrkevén szervezte meg az akkori Magyarország 4. meteorológiai állomását. Megfigyeléseit közel 300 dolgozatban publikálta hazai és külföldi folyóiratokban ben tanulmányt írt Túrkeve éghajlatáról, amely az Idıjárás c. folyóiratban jelent meg. Halála után négy évig nem mőködött az állomás, de 1924-tıl ismét folyamatosak a mérések. A nedves kontinentális éghajlati övön belül a vidék az egyike azon területeknek, amelyet az igen szélsıséges viszonyok jellemeznek. A csapadék mennyiségének adatait tanulmányozva rendkívül szélsıséges értékekkel találkozunk: A feljegyzett legszárazabb év az 1863-as esztendı volt. Ez volt a

15 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 15 "nagy szárazság" a "nagy ínség" éve, mert 8 hónapon át nem esett esı. A vetések nem keltek ki, a legelık kiszáradtak a jószágállomány nagy része elpusztult, az emberek is sokat szenvedtek. Száraz volt az 1917-es év is, mert egész évben csak 371 mm csapadék esett ben "özönvízszerő esıkkel" 844 mm hullott. A város évi középhımérséklete 10,3 C, az évi közepes hıingadozás 24,2 C (január -2,4, július 21,8). A legmelegebbet augusztus 12-én és július 1-jén mérték + 39,8 C -ot. A legalacsonyabb hımérsékletet, - -28,2 C -ot I. 24-én és II. 1-jén mutatták a hımérık. Ebbıl 68 C -os abszolút ingás alakult ki. A hımérsékleti adatok közel vannak az ország és az Alföld értékeihez. Tipikusan kontinentális viszonyok: hideg tél - meleg nyár - az átlagtól jelentısen eltérı ingadozásokkal. A fagyos napok átlagosan október 23-a és április 14-e között fordulnak elı, évenként eltérı számban és "keménységben". Az Alföld hatalmas síksága kedvez a széljárásnak. A szélviszonyok tekintetében Túrkeve belesimul az alföldi viszonyokba. Nyáron gyakoriak a forgószél-szerő légköri képzıdmények TALAJTANI ADOTTSÁGOK A talaj típusa nagy részben mezıségi, és réti agyag talaj. A termıföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minıségő termıtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetıen az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentıs átalakító hatást is okoztak. Két fı talajtípus fordul elı a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezıségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képzıdtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. A határnak a Mezıtúr-Túrkeve-Kisújszállás közúttól nyugatra esı területén vannak a jó minıségő csernozjomok. E talajoknak vastag ( cm) felsı sötét színő humuszos szintjük van. Ez a laza szerkezető, jó vízgazdálkodású, elég könnyen mővelhetı réteg a legjobb minıségő termıföld. A felsı réteg alatt sárgás, löszös üledékek találhatók. A talajvíz 3-4 m körül vagy még mélyebben helyezkedik el. Helyes agrotechnika, megfelelı talajerıpótlás esetén tartósan jó, öntözéssel kiemelkedı termésátlagokat lehet elérni. Túrkeve valamennyi öntözött területe e talajon van. A hidromorf talajok kialakulásában a víz játszott különleges szerepet. Ez lehetett felszíni és talajvíz. Túrkeve környékén az utóbbi volt a jelentısebb. Két fı típus alakult így ki: egyik a réti talajok, másik a szikes talajok. A réti talajok akkor alakultak ki, mikor a talajvizek a felettük lévı szintekbe csak nedvességet szállítottak, de nem történt jelentıs sófelhalmozódás. E talajoknak több hátrányos fizikai

16 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 16 és vízgazdálkodási tulajdonsága van. Ezek a mővelést olykor nehézzé teszik. Ilyen tulajdonságok: az agyagos összetétel, tömör szerkezet, szárazon kemény, nedvesen ragadósan kemény állapot, a talajvíz könnyen feljön a felszínre, a csapadék nehezen szivárog el. A szikes talajoknak nagy a nátrium és magnéziumion, a nátriumkarbonát és szóda tartalma. E vegyületek miatt a talajok szerkezete rendkívül rossz, a mővelés nagyon nehéz. Szárazon munkálhatatlanul kemények, nedvesen folyósak, ragadósak. A szikesek nem foglalnak el nagy területet, inkább foltokban helyezkednek el a réti talajokon belül, ezek szélein. Egy-egy tábla mővelését azonban mégis nehézzé teszik VÍZRAJZ A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élı vízfolyása. Az İs-Berettyó régen a Nagy- Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ısi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebbıl alakult ki késıbb a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínőleg innen származik a település neve. A terület árvízmentesítésére szükségszerővé vált a folyó szabályozása. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly fımérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. A Berettyót re elzárták a Nagy-Sárréttıl, a további szakaszán a Sebes-Körösig új medret ástak, így kapta a Hortobágy-Berettyó fıcsatorna nevet. A Hortobágy-Berettyó fıcsatorna a Berettyó folyó és a Körös közötti szakaszon 167,3 km hosszú, vízutánpótlását a Tiszától kapja a Keleti-fıcsatornán keresztül. A város határában levı védett ecsegpusztai területen 26 km hosszú a folyószakasz. A víz legnagyobb mélysége 3-5 m között van. A folyószabályozások során kanyarulatait meghagyták, így a védıgáttól távol zugok alakultak ki, melyek még ma is ırzik a táj régi arculatát.

17 Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve év év év év év év Túrkeve (Forrás: KSH adatbázis) 2/1. diagram: lakónépesség alakulása lakónépesség alakulása fı év GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termıföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességő, erısen víztartó. A rendszerváltás elıtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi- és bányakincsek a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekbıl vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bıségesen állnak rendelkezésre. Mélyben lévı kızetek, anyagok a város gazdasági életében nem játszottak szerepet. A termálvízre épült fürdınek van jelentısége a helyi lakosság kiszolgálásában és