TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

Átírás

1 SÓTONY TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM I. KÖTET HELYZETFELTÁRÁS ÖKORÉGIÓ ALAPÍTVÁNY, DÖTK 2006.

2 Témavezetı: Kocsis Anikó (Ökorégió Alapítvány) Szakértık: Géri Tímea (Ökorégió Alapítvány) Horváth Anikó (Ökorégió Alapítvány) Horváth Eszter (Ökorégió Alapítvány) Kocsis Anikó (Ökorégió Alapítvány) Kovács Péter (Ökorégió Alapítvány) Csuri Gabriella (Sokoró Alapítvány) Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány) A Program környezetbarát papírra készült! A Környezetvédelmi Program elkészítését a KvVM KÖVICE évi Zöld Forrás pályázati kerete támogatta.

3 SÓTONY település térképe

4 Települési Környezetvédelmi Program 1 TARTALOMJEGYZÉK OLDAL Bevezetés 4 A környezetvédelmi programról 5 1. A települési környezetvédelmi programok készítésének célja és alapelvei 6 2. Jogszabályi környezet A település területe, népessége, fontosabb adatai A település földrajzi elhelyezkedése, tájtipológia Természeti adottságok és viszonyok, környezeti állapot Domborzati adottságok Földtani adottságok Éghajlat Vízrajz Talajok, talajviszonyok, talajképzıdés Levegı, levegı minıség, levegıszennyezés fajtái Természeti értékek, természeti állapot A vizsgált területrıl általánosan Növényföldrajz A térség élıvilága külterületének természeti értékei természetvédelmileg kiemelt területei A Rába-folyó Mocsárrétek, puhafaligetek A területen található védett növények A területen található inváziós (özönnövények) növények A település belterületének természeti értékei Öreg fák, facsoportok védelme A településen fellelhetı idısebb, jelentısebb fák, facsoportok, fasorok Idıs fák ápolása 30

5 Települési Környezetvédelmi Program Régi gyümölcsösök, szılık, mint természeti értékek Ürömlevelő parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) területén fellelhetı fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) Templomtornyok és major épülete, mint fontos élıhelyek Helyi védettség Országos védettség A Ramsari területek A Natura 2000 Hálózat A tervezett Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Erdıgazdálkodás Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás Vízminısítés Felszíni vizek a térségben Vízfogyasztás Felszín alatti vizek Szennyvíz Csapadékvíz Hulladékgazdálkodás település jelenlegi hulladékgazdálkodása Energiagazdálkodás Elektromos energiaellátás Gázellátás Főtés Megújuló energiák hasznosítása Mezıgazdaság Települési és épített környezet Települési zöldfelület-gazdálkodás Zöldterületi ellátottság 60

6 Települési Környezetvédelmi Program zöldterületei Zöldterületi rendszer Települési klíma, átszellıztetés Zöldterületek fásítása Tájhasználat Zaj Közlekedés Ipar 70 Melléklet Térképek A talajerózió mértéke a Nyugat-Dunántúlon Javasolt NATURA2000 területek Habitat Zonális agrárkörnyezetvédelmi programok célterületei a Nyugat-Dunántúlon Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására a Nyugat-Dunántúlon Szószedet, kifejezés magyarázat A fenntarthatóság alapelvei

7 Települési Környezetvédelmi Program 4 BEVEZETÉS A település környezetvédelmi programjának kidolgozására az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlıdésért (Dötk) kapott megbízást. A projekt célja, hogy hatékony, eredményes stratégiát biztosítson a fenntartható fejlıdés érvényesítésére, a környezeti értékek védelmére, környezettudatos szemlélet települési folyamatokban való megjelenéséhez. A programnak újszerő, a település valamennyi szereplıjében a környezeti tudatosságot erısítı hatásos programnak kell lennie, mely képes a helyi folyamatok egészét a környezetgazdálkodás szemszögébıl átgondolni, és végrehajtásával létforrásaink megırzése érdekében konkrét, eredményes lépéseket tenni. A program a következı munkarészekbıl áll: Helyzetfeltárás Helyzetelemzés: prioritások meghatározása Jelen munkarész: Helyzetfeltárás

8 Települési Környezetvédelmi Program 5 A környezetvédelmi programról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Az évi LIII. törvény a hazai tervezési rendszerek (területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés, stb.) mellett egy új típusú tervezés alapjainak megteremtését irányozza elı, s ennek keretében elrendeli: - a környezetvédelmi tervezés alapjául szolgáló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megalkotását, - az NKP-val összhangban önálló települési környezetvédelmi programok, valamint, - a települési önkormányzatokkal egyeztetett megyei környezetvédelmi programok kidolgozását. A törvény ezen rendelkezése egy komplex folyamat részét képezi. A nemzetközi törekvésekkel és a politikai-, társadalmi-, gazdasági átalakulás célkitőzéseivel összhangban ugyanis Magyarországon is megteremtıdtek egy új nemzeti környezeti politika megvalósításának keretfeltételei. Mindez szükséges, de nem elégséges feltétel a környezetpolitikai célok megvalósítása érdekében, mert a környezeti problémák nem oldhatók meg a társadalom aktív részvétele, a nyilvánosság megteremtése nélkül. A decentralizáció és a szubszidiaritás elvének érvényesítése a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervekben meghatározott feladatok eredményes végrehajtását jelentıs mértékben elısegítheti. Mindebben jelentıs feladat hárul az önkormányzatokra, amelyek maguk is nagyon sok olyan problémával szembesülnek, amelyek abból fakadnak, hogy: - a településeknek korábban nem volt a lakossággal egyeztetett környezeti jövıképe, politikája, - a döntésnél korábban a környezeti szempontok fel sem merültek, vagy más érdekek miatt nem érvényesültek, - a környezeti tervezésnek nem volt kialakult hagyománya, - a források mindig szőkösek voltak a problémák teljes körő megoldására, - a megváltozott körülmények között is számos új típusú környezeti konfliktus, probléma adódik, melyek megelızésében, kezelésében a települési környezetvédelmi programnak fontos szerepe van. További nehézséget okoz, hogy: - a törvény részletes tartalmi és formai követelményeket nem ír elı, - a nemzetközi gyakorlatban sincsenek e tárgykörben szabványosnak számító eljárások, csupán ajánlások, - a hazai települések, önkormányzatok környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaik, hagyományaik, környezeti problémáik, pénzügyi és egyéb lehetıségeik különbözısége miatt egyedi megoldások alkalmazását teszi szükségessé.

9 Települési Környezetvédelmi Program 6 1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA ÉS ALAPELVEI 1.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A települési környezetvédelmi programnak kettıs szerepet kell betöltenie; egyfelıl olyan tevékenységeket kell elıirányoznia, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másfelıl hatékony eszköz kell legyen az adott település (önkormányzat, lakosság, gazdálkodók) által legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezı szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, problémáit és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, mőszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetıségeket. A környezeti célokat, problémákat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok olyan probléma van, amely azért nevezhetı globális, országos vagy regionális szintőnek, mert e helyi problémák helyi kezelésére nem kerül/kerülhetett sor, pénzhiány, szakértelem hiánya, esetleg érdektelenség okán. Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegébıl adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetık eredményesen A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI Ahhoz, hogy a különbözı szintő feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsıként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Ezzel a témakörrel napjainkra környezetpolitikai dokumentumok, jogi szabályozóeszközök, tudományos és tájékoztató munkák sokasága foglalkozik. A Rió de Janeiróban 1992-ben (178 ENSZ tagállamból, 172 ország részvételével) megtartott Környezet és Fejlıdés világkonferenciáján elfogadott AGENDA 21 (Feladatok a 21. századra) címő dokumentum a helyi hatóságok feladatai között a következıket fogalmazza meg: A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy helyi Agenda 21-et. A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejfödés különbözı területein. A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítni kell az elfogadott helyi programoknak megfelelıen. Agenda 21 (28.8)

10 Települési Környezetvédelmi Program 7 A témakörre vonatkozó hazai szabályozás alapjait a környezetvédelmi törvény fekteti le. 47. (1) A 46. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: 1. a települési környezet tisztasága, 2. a csapadékvíz-elvezetés, 3. a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás, 4. kommunális hulladékkezelés, 5. a lakossági és közszolgáltatási eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, 6. a helyi közlekedésszervezés, 7. az ivóvízellátás, 8. az energiagazdálkodás, 9. a zöldterület-gazdálkodás, 10. a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és elıírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával- szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. (4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPELVEI A környezet védelmének ügyét nagyon sokféle módon lehet szolgálni, ezeknek egyike a települési környezetvédelmi program. A különbözı eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók stb.) akkor igazán hatékonyak, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a települési környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek. A környezetvédelem alapelveit a környezetvédelmi törvény fogalmazza meg. A környezet védelmének alapelvei (környezetvédelmi törvény ): - Elıvigyázatosság, megelızés, helyreállítás - Felelısség - Együttmőködés - Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság A TERVEZÉS, PROGRAMKÉSZÍTÉS ALAPELVEI A környezetvédelem alapelvein túl célszerő a tervezés, programkészítés néhány alapelvét is követni. A helyi környezetvédelmi programok készítése a környezeti tervezés része, nem cél, hanem eszköz.

11 Települési Környezetvédelmi Program 8 A környezeti tervezés elsıdleges feladata a környezetpolitikai célok ismeretében: - a környezet állapotát, minıségét, potenciálját befolyásoló társadalmi-gazdasági tevékenységek tudatos irányításának megalapozása, - a korábbi tevékenységek okozta környezeti károk okainak és kedvezıtlen hatásainak megszüntetése és/vagy mérséklése, - az egyes kedvezıtlen tendenciák, illetve haváriát okozó természeti események/folyamatok kezelésére való felkészülés biztosítása. A tervezés tehát nem cél, sokkal inkább a döntéseket és a cselekvést támogató eszköz, amely lehetıséget ad: - a sokrétő környezeti érdekek, szempontok, problémák feltárására, - az igények és a korlátok, lehetıségek ütköztetésére és harmonizálására, - a szükséges beavatkozások, korlátozások meghatározására. A környezetvédelem számos tudományterület összefogását igényli, s mint stratégiai/politikai kérdés és közügy, nem nélkülözheti sem a szakmai, sem a laikus szempontok ismeretét. Ezért mindenki véleménye fontos. A környezeti tervezés hierarchikusan felépülı, többszintő tervezési tevékenység. A helyi célok, feladatok, módszerek kiválasztásához a regionális, országos, stb. környezetpolitikai és jogi dokumentumok keretet és segítséget nyújthatnak. A legfontosabb irányjelzık e témakörben a következık: - Közös jövınk (ENSZ Fenntartható Fejlıdés Bizottság jelentése, 1988) - AGENDA 21-Feladatok a 21. századra (ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia, 1992) - Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Akcióprogram (Európai Környezetvédelmi Miniszterek Találkozója, 1995) - EU direktívák, ajánlások, - Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció, - A környezet védelmérıl szóló törvény, - A természet védelmérıl szóló törvény, - A területfejlesztésrıl és a rendezésrıl szóló törvény, - Országos Területfejlesztési Koncepció, - Nemzeti Környezetvédelmi Program.

12 Települési Környezetvédelmi Program 9 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI-, RENDEZÉSI ÉS KÖNYEZETVÉDELMI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK RENDSZERE Terület- és településfejlesztés, -rendezés országos szint Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv regionális szint regionális területfejlesztési koncepciók regionális területrendezési tervek megyei színt megyei területfejlesztési koncepciók megyei területfejlesztési programok megyei területrendezési tervek (térségi szerkezeti terv, térségi szabályozási terv) kistérségi szint térségi területfejlesztési koncepciók térségi területrendezési tervek (térségi szerkezeti terv, térségi szabályozási terv) települési szint településfejlesztési koncepció településszerkezeti terv helyi szabályozási terv helyi építési szabályzat településfejlesztési program településfejlesztési éves terv Környezetvédelem Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Természetvédelmi Alapterv megyei környezetvédelmi program térségi környezetvédelmi program települési környezetvédelmi program

13 Települési Környezetvédelmi Program Jogszabályi környezet Aktuális jogszabály-győjtemények az alábbi helyeken érhetık el: CD Jogtár, Magyar Közlöny.

14 Települési Környezetvédelmi Program A település területe, népessége, fontosabb adatai község Sárvár DK-i részén a Rába, pontosabban a vele párhuzamos Csörnöc- Herpenyı-patak jobb partján fekszik. A település számára a fejlıdés lehetıségét a turizmus jelentheti. Elsısorban Sárvár közelsége, valamint a környék természeti értékeire, építészeti emlékeire, kulturális hagyományira és minıségi és nemzetközileg is versenyképes turisztikai kínálat. község adatai (adatszolgáltató: Vas megyei KSH Statisztikai évkönyv, 2004.): Területe: 14,93 km 2 Lakónépessége: 667 fı Polgármesteri Hivatal: 9681, Fı u.3. Tel: 95/ ; onkormanyzatsotony@axelero.hu Körjegyzıség: Polgármester: Jegyzı: Kistérségi társulás: Statisztikai térség: 9681, Fı u.3. Tel: 95/ ; Krajcár Ferenc Németh Angelika Sárvár és térsége Többcélú Kistérségi Társulás Sárvári Falugazdász: - Falugondnok: - Lakásállomány: 286 Élelmiszer jellegő üzlet: 2

15 Települési Környezetvédelmi Program A település földrajzi elhelyezkedése, tájtipológia A település az ALSÓ-KEMENESHÁT kistájhoz tartozik, a kistáj Vas és Veszprém megye területén helyezkedik el, területe 500 km 2 (a középtáj 41,6%-a, a nagytáj 7%-a). Tájtipológiai összegzés: Átmenet a mérsékelten hővösbıl a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlati zónába. Domborzatilag kavicstakarós, elegyengetett síkság a 4/5 része. K-i pereme a Kemenesaljára lejtı magas talajviző ártéri síkság, ahol a réti és réti öntéstalajok, az egykori vízmedrek helyen pedig a lápos réti talajok az elterjedtek. Utóbbi tájrészen a magas talajvíz miatt a rétek és legelık csaknem elérik a szántók területi arányát. A néhány %-os erdıterület ártéri ligetekbıl és cseres tölgyesekbıl áll. A kavicstakaró felszínét túlnyomórészét agyagbemosódásos barna erdıtalaj, néhány %- ban a K-i peremen barna és csernozjom barna erdıtalaj, sıt ÉK-en réti csernozjom borítja. A csernozjom barna erdıtalaj kizárólagosan szántóföldi hasznosítású, míg a többinek kb. csak a fele. A kavicspadokon rétek és legelık, ahol pedig valamelyes táj is van, satnya cseres tölgyesek a jellemzık. A D-ies lejtıkön szılık és gyümölcsöstáblák díszlenek. Hasznosítható nyersanyagkincse a regionális elterjedt kavics és a feküjében lévı keresztrétegezett homok, valamint a Kemenesalja tufa halmai. A változatos tálképő vidéknek a kavicstakaró peremén fekvı települési kiránduló idegenforgalomnak is teret nyújthatnának.

16 Települési Környezetvédelmi Program Természeti adottságok és viszonyok, környezeti állapot 5.1. Domborzati adottságok: Területileg a Kemeneshátnak a Kám-Csipkerek vonalig terjedı ÉK-i része a Marcal és Rába között. Kevésbé tagolt egységes felszínő terület. Az átlagos magasság (190 m a tszf.) és az átlagos viszonylagos szintkülönbségek egyaránt kisebbek, mint a Felsı Kemenesháton. Magassága azonban nem egyverető, miként domborzata 240 m-rıl fokozatosan 125 m-re alacsonyodik. Leghomogénebb területe a Sárvár-Marcaltı közötti vonulata, a Cser Földtani adottságok: A túlnyomóan folyóvízi üledékekkel és löszös, vályogos képzıdményekkel fedett terület elsısorban építıanyag-ipari nyersanyagban gazdag. Hatalmas kavicskészlete azonban erıs szennyezıdése miatt minıségi áruk elıállítására nem alkalmas. Kitőnı minıségi építkezési nyersanyag a teljesen homogén összetételő, szennyezetlen, középszemő keresztrétegzett folyóvízi homok Éghajlat: Mérsékelten hővös-mérsékelten száraz éghajlatú terület. Az évi napfénytartam 1900 és 1950 óra között van. Az évi középhımérséklet 9,8 ºC körüli, a nyári félévé 16,3ºC. Évente mintegy 183 napon keresztül a napi középhımérséklet több mint 10 ºC. A fagymentes idıszak mintegy 192 nap. A nyári legnagyobb felmelegedés átlagos értéke 33 ºC körül mozog, a téli legerısebb lehőlésé 16, 5ºC körüli. Az évi csapadékátlag 650 mm körüli. A téli félévben átlagosan mintegy 40 hótakarós nap várható Vízrajz: A patakok vízhozama nagyban függ az idıjárási viszonyoktól. A vízminıség jónak mondható. A talajvíz általában 4 m vagy még nagyobb mélységben helyezkedik el. Kivétel a patakvölgyek területe, ahol 2 m-re is megközelíti a felszínt. A rétegvíz készlete általában mérsékelt. Sok az erısen savas és kemény víz Talajok, talajviszonyok, talajképzıdés A talaj a földkéreg legkülsı, laza, termékeny rétege. Jelentısége, hogy a növények termıhelyéül szolgál, vagyis azokat kellı idıben és kellı mennyiségben képes ellátni tápanyagokkal és vízzel. A talaj az alatta elhelyezkedı kızetek mállása során képzıdik. A folyamatot az éghajlat (hımérséklet, csapadék), a domborzat (lejtıviszonyok), az élıvilág (talajlakó élılények, gyökerek) és az alapkızet (ásványi összetétel, fizikai tulajdonság) határozza meg. A kızetmálladék a humuszképzıdés révén válik talajjá. Ennek során a talajban élı milliónyi baktérium és mikroszkopikus gomba az elhalt növényi részeket bonyolult kémiai reakciók során lebontja, majd szerves vegyületekké alakítja. A sötét színő humusz kiemelkedı szerepet játszik a növények tápanyagellátásában (nitrogén, foszfor stb.) és a felületén megkötıdı tápanyagok révén tápanyagraktárként is szolgál.

17 Települési Környezetvédelmi Program 14 A talajképzıdés alapvetı sémáját mutatja be az alábbi ábra: (Forrás: Nemerkényi A., 1993) Zömmel a Rába pleisztocén teraszokkal szegélyezett, nagykiterjedéső kavicstakaróján képzıdött agyagbemosódásos barna erdıtalaj jellemzi. E talaj szelvényére az élénkvörös színő, vaskolloidokkal összecementált B szint jellemzı. A talajok termékenysége nagyon gyenge Levegı, levegı minıség, levegıszennyezés fajtái A településre vonatkozóan konkrét adat nem áll rendelkezésre, mivel levegıminıségi mérést, vizsgálatot ez idáig a településen nem végeztek. levegıminısége helyi állandó mérımőszer hiányában a mérı-mőszerekkel felszerelt települések közül a földrajzilag legközelebb esı Sárvár/Szombathely levegıminıségével jellemezhetı, de nyilvánvalóan sokkal jobb levegıminıséggel rendelkezik. Levegıtisztaság- védelem A légszennyezési határértékeket, a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet írja elı. A település területére a rendeletben szereplı egészségügyi határértékeket kell alkalmazni.

18 Települési Környezetvédelmi Program 15 A légszennyezettség egészségügyi határértékei Kiemelt jelentıségő légszennyezı anyagok Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ózon Szén-monoxid Szálló por TSPM Szálló por PM10 Határérték (µg/m 3 ) éves 24 órás órás * ** Nem átfedı mozgó átlag, amelyet naponta négyszer kell kiszámolni: , , , óra között. ** 8 órás mozgó átlag A légszennyezı anyag neve Ülepedı por, toxikus anyagot nem tartalmaz Határérték éves 30 napos 120 t/km 2 *év 16 g/m 2 *30nap Főtés A főtésbıl származó emissziókat a légszennyezı anyagok közül a kén-dioxid, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd és a korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelıberendezéssel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyezı hatásának fı oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzelıanyag mennyisége a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszerő nagyüzemi kazánokkal végeznék. A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségő szennyezıanyag. Kedvezıbb hatás érhetı el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hımérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony hımérséklető égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentıs a szilárd nem toxikus légszennyezıanyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehetıség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékő szénmonoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hımérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyezıdés gyakorlatilag nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést.

19 Települési Környezetvédelmi Program 16 községben már 1998-ban kialakításra került a gázhálózat. A lakossági rákötések aránya kb. 37 % (Adatszolgáltató: Vas megyei KSH Statisztikai évkönyv, 2004.). Ennek elsısorban anyagi okai vannak. A gázfőtés mellett a településen a főtés hagyományos módon, jellemzıen fával történik. A településen viszonylag olcsón lehet tőzifához jutni, ezért sokan ezt a főtési módot alkalmazzák. Levegıtisztaság-védelem szempontjából az ipari és mezıgazdasági üzemek esetén elsısorban a főtési eredető légszennyezéssel kell számolni. A tüzelıberendezések esetében a jogszabály a 140 KW névleges bemenı hıteljesítményt meghaladó összteljesítményő kibocsátásra ír elı adatszolgáltatási kötelezettséget. Mind környezeti, mind gazdasági szempontból a megújuló energiaforrások hasznosítása a legkedvezıbb és az egyetlen megoldás a jövıre nézve! Megállapítható, hogy a község területén jelenleg nincs jelentıs ipari és mezıgazdasági levegıszennyezés. Ennek a kedvezı állapotnak a fenntartása érdekében a jövıben olyan új tevékenységeket célszerő támogatni, melyek a lakókörnyezetet minimális mértékben terhelik. Jelenleg a településen nem folytatnak olyan, a 21/2001.(ll.14.) sz. kormányrendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet, amely védıövezet kijelölését tenné szükségessé. Amennyiben a jövıben ilyen tevékenységre kerülne sor, az engedélyezése során figyelembe kell venni a hosszú távú fejlesztési terveket. A települési helyzetfeltárás alapján egyértelmő, hogy a területen nincs a lakosságot zavaró légszennyezı forrás: Közlekedés: nem jelentıs, átlagos átmenı forgalom tapasztalható, ebbıl fakadóan a közlekedésbıl származó légszennyezés nem számottevı. Ipar: ipari tevékenység nincs a településen, ezért iparból származó légszennyezés nem érinti a települést. A mezıgazdaság fıleg porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetésébıl származó anyagokkal, valamint a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel ill. alkalomszerően növényvédı-szerekkel szennyezi a levegıt. Kommunális: A nem megfelelıen, nem zárt derítıkben győjtött szennyvízbıl adódóan keletkezhet alkalmanként kellemetlen szaghatás, mely átmenetileg a megfelelıen zárt győjtık kialakításával jelentısen csökkenthetı, ill. a szennyvízkezelés/tisztítás végleges megoldásával megszőntethetı. község levegıje országos viszonylatban jó minıségőnek mondható. A település légszennyezése nem rendelkezik önálló levegıtisztaság-védelmi rendelettel.

20 Települési Környezetvédelmi Program Természeti értékek, természeti állapot A vizsgált területrıl általánosan Az ország jelentıs részben az ember tömeges megjelenése elıtt döntıen erdıs terület volt. A nagy állattartó népek betelepülését követıen az erdık egy részét tarra vágták, s helyüket irtásrétek, legelık foglalták el. és környéke növénytakarójának mai képét is az utóbbi évszázadban egyre erıteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. A táj eredeti növénytakaróját nagyrészt kiírtották, csak erdıségek egy része maradt meg. Általánosságban elmondhatjuk, hogy számos folyóparti ligeterdı kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkezı területek megszőnését, átalakulását vonta maga után. Az emberi szükségletek kielégítése végett a szántóterületek ugrásszerő növekedése, az ugyancsak értékes és ritka fajoknak életteret adó gyepterületek rovására megy. A gyepterületek feltörése egy másik veszélyt is magában hordoz. A parlaggá vált területek az allergén gyomnövények, elterjedéséhez nyújt táptalajt, illetve teret ad az illegális hulladéklerakók létesítéséhez Növényföldrajz Növényföldrajzi értelemben a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Nyugat Dunántúli flóravidékének (Praenoricum) a Vasi flórajárásába (Vesprimense) fekszik A térség élıvilága Növényföldrajzi értelemben mind azt az elızıekben már láttuk a terület két flórajárás határán, fekszik. Tájföldrajzi beosztásban a Rába völgye mentén fekszik. Késıbbiekben látjuk, hogy a település természeti értékeit is a Rábához kötıdve, annak környezetében leljük meg. A természetes állapot, a természetes növénytakaró hajdanán az ártéri ligeterdık, láperdık, bokorfüzesek, mocsarak, mocsár-és láprétek, alkotta táj volt. A Rábát követve két legjellegzetesebb élıhellyel, a bokorfüzesekkel és a magasabb megjelenéső főzligetekkel találkozhatunk. Az elıbbi élıhely jellegzetes növényei mandulalevelő főz (Salix triandra), a csigolyafőz (Salix purpurea), kosárkötı főz (Salix viminalis). A főzligetek, már erdı jellegő növénytársulások, melyek fı alkotója a fehér főz (Salix alba), a törékenyfőz (Salix fragilis) és a fekete nyár (Populus nigra). A magasabb térszínen az u.n. feketenyár ligetek jelennek meg, ahol a fı fafaj alkotó a fekete nyár (Populus nigra), de jellemzı a vénic - és a mezei szil (Ulmos laevis, Ulmus minor). A Rába völgy zöldfolyosóként köti össze az İrség és a Kisalföld tájegységeket. A folyót követı ártéri erdıségek változatos állatvilágnak adnak otthont. A legnépesebb állatcsoport a rovarok osztálya, melyek a legkülönbözıbb feltételekkel rendelkezı élıhelyeket képesek benépesíteni. Az ártéri erdık különösen gazdag rovarvilággal rendelkeznek a diverz felépítésük végett. Lombkoronaszint, gazdag cserje szint, és a fénynek utat engedı helyeken szintén gazdag aljnövényzettel találkozhatunk. A gazdag rovarvilág másik fontos tényezıje a rovarok specializálódása. Hazánkban a tölgyfajok (Quercus spp.) után a főz (Salix spp. ) és nyárfajok (Populus spp.) levelét fogyasztja a leggazdagabb növényevı rovaregyüttes, így nem meglepı, hogy a folyót követı erdıkben ezen fajok dominálnak (Víg 2000). Legfontosabbak a levélbogarak (Chrysomelidae), ormányosbogarak (Curculinoidae), cserebogárfélék (Melolonthinae).

21 Települési Környezetvédelmi Program 18 A rovarok talán legszínesebb rendjét a tarkalepkék alkotják. Megtaláljuk a kis színjátszólepkét (Apatura ilia) melynek hernyója a fehér nyáron (Populus alba) és a fekete nyáron (Populus nigra) tenyészik. Szintén a nyárfajokhoz kötıdı lepke a darázsszitkár (Aegeria apiformis) és a bögölyszitkát (Paranthrene tabaniformis), melyek a nyarak törzsében és gyökerében fejlıdnek ki. Nem feledkezhetünk meg a halak osztályáról sem, melyek szintén nagy számban és nagy változékonyságban képviseltetik magukat közöttük több védett fajjal. Tömeges fajok a ponty (Cyprinus carpio), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus). Szintén gyakori a sügér (Perca fluviatilis) a csuka (Esox lucius) a balin (Aspius aspius) a küsz (Alburnoides bipunctata). A gyakori fajokon kívül ritka, természetvédelmi szempontból kiemelkedı értékeket is találunk a rábai halfajok között. Ilyen fajok a magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), fürge csele (Phoxinus phoxinus). A gerincesek törzsének következı csoportját a kétéltőek alkotják. Mivel szaporodásuk vizes élıhelyhez kötött, a Rába mentén helyenként (fıleg szaporodási idıszakban) tömegesnek mondható egyes fajok elıfordulása. Jelentıs elterjedéssel bír a pettyes gıte (Triturus vulgaris), fıleg tócsákban erdei vízállásokban. Gyakori elterjedéső fajok a vöröshasú unka (Bombina bombina), a barna varangy (Bufo bufo), a zöld varangy (Bufo viridis). A leggyakoribb kétéltő faj egy hybridfaj a kecskebéka (Rana esculanta). Szintén gyakorinak mondható csoport a hüllık csoportja. Egyes képviselıik a fürge gyík (Lacerta agilis), törékeny gyík (Anguis fragilis) vízisikló (Natrix natrix) tömegesen fordulnak elı. Ritkán kerül az ember szeme elé a vörösesbarna hasú (hímekre jellemzı bélyeg) rézsikló (Coronella austriaca). Kimondottan ritka a védelmet élvezı, éjszaka aktív mocsári teknıs (Emys orbicularis). Ma már csak az iszapos aljzatú holtágakban és esetlegesen a kubikgödrök mentén találkozhatunk egyetlen honos teknısfajunkkal. Itt kell hangsúlyozni, hogy az összes kétéltő és hüllı fajunk védelmet élvez. A legnagyobb veszélyeztetı tényezık a természetes területek beépítése mellett a tudatlanság, kígyóktól való félelem és ezekbıl következıen a szándékos pusztítás. Egy másik veszélyeztetı tényezı a közúti forgalom, mely szintén nagy számú áldozatot követel a hüllık és kétéltőek között. A madarak osztálya változatos, nagy egyed és fajszámban képviseltetve van jelen a területen. Kiváló táplálkozó helyet talál magának a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia). A fekete gólya (Ciconis nigra) elıfordulása már jóval ritkább Molnaszecsıdi elıfordulására nincsenek adatok. A főz-nyár ligeterdıkre jellemzı faj a függı cinege (Remiz pendulinus). Fıleg a főzzel náddal szegélyezett holtágak a legkedvesebb fészkelıhelyei. Hasonló élıhelyeken találkozhatunk a réti tücsökmadárral (Locustella naevia) a berki tücsökmadárral (Locustella fluviatilis) és a nádi tücsökmadárral (Locustella luscinoides). Adatokkal alátámasztott a gyurgyalag (Merops apiaster) és a parti fecske (Riparia riparia) fészkelı állományai. Két védelmet élvezı faj (a gyurgyalag fokozottan védett), melyek a Rába meredek homokfalába épített költı odúkban fészkelnek. Számuk sajnos csökken, ennek oka a legtöbbször a partfa benövényesülése, de sajnos tudatos rongálásról és bolygatásról is kaptunk információkat. A gerincesek utolsó csoportját az emlısök alkotják. A Rába folyó egyik kiemelten fontos faja a fokozottan védett vidra (Lutra lutra). A vizes élıhelyek visszaszorulása miatt Európában is megfogyatkoztak állományai. Nálunk és a Dunántúlon viszonylag elterjedt és sikerült a kipusztulástól megmenteni ezt a rejtızködı ragadozót, de állományai továbbra is fokozott figyelmet érdemelnek.

22 Települési Környezetvédelmi Program 19 A vízfolyások jellemzı rágcsálói a pézsmapockok, (Ondatra zibethicus), vízipockok (Arvicola terrestris), a csalitjáró pockok (Microtus agrestis), és a törpeegér (Micromys minutus). Nagyobb testő emlısök közül az emberi zavarást, közelséget jól tőrı nyest (Martes foina) és menyét (Mustela nivalis) elıfordulása gyakori fıleg lakott területekhez kötıdve. Az erdıkben gyakori a borz (Meles meles), a nyuszt (Martes martes). További emlıs fajok gyakoriak még: eredi cickány (Sorex araneus), sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis), pirókegér (Apodemus agrarius), vakondok (Talpa europea), keleti sün (Erinaceus concolor). Az idısebb faállománnyal bíró erdıkben gyakori lehet a nagy pele (Glis glis). A nagyvadak szintén elterjedtek a területen és a gyakori fajokkal képviseltetik is magukat, mint: a gímszarvas (Cervus elaphus), vaddisznó (Sus scrofa), az ız (Capreolus capreolus), róka (Vulpes vulpes). Még egy csoportról kell megemlékezni. A védett denevérekrıl, melyek közül inkább azon fajok vannak jelen, melyek az emberi településen találják meg életfeltételeiket. Az ártérben kevés a denevérek számára megfelelı élettér van. Ebbıl a rövid ismertetıbıl nagyon sok élıhely, növény, illetve állatfaj maradt ki, melyek a hely rövidsége miatt itt nem kerülhettek bemutatásra. Egy ilyen természetességében megmaradt élıhelyet, mint a Rába folyó és közvetlen környezete, nehéz két oldalon átfogóan bemutatni. Itt csak egy kis szeletét sikerült megmutatnom országunk legtermészetesebb vízfolyásának élıvilágából. Ezzel is szerettem volna érzékeltetni, hogy a település környezetében milyen páratlanszépségő, értékő terület húzódik külterületének természeti értékei Ha egy térség természeti értékeit akarjuk felmérni, célszerő csoportosítani az élıhelyeket aszerint, hogy hol, milyen értékekre bukkanhatunk. A természeti értékek szempontjából legkevésbé értékes területek a lakott területek, úthálózatok, üzemi területek. A következı kategóriába azon területek tartoznak, ahol már jelentıs szerepet kapnak a különbözı állat-és növényfajok. Leginkább ember által létrehozott vagy erısen befolyásolt területek. Ide a jól kialakított zöldterületek (megfelelı növényborítottsággal), fasorok, belterületen található kisebb zöldfoltok (facsoportok, bokorcsoportok) tartoznak. A harmadik kategóriába azon területek tartoznak, melyek már az állandó emberi beavatkozástól mentesek, de az idıszakos, esetleges antropogén hatások még érik. Ide a spontán erdısödı cserje-és erdısávok, patakok, kisebb vízfolyások tartoznak. A természeti értékek szempontjából legértékesebb területek, közé a legkevésbé zavart a természetességet leginkább megırzı területek, élıhelyek tartoznak. Ebbe a védelmet élvezı területek, értékes társulásokat, ritka, védett fajokat ırzı területeket sorolhatjuk. Ez a felosztás ebben a formában nagyon képlékeny, a kategóriák közötti határvonalak durvák. A cél mégis az, hogy a kategóriák segítségével osztályozni és rangsorolni tudjuk a településhez tartozó területeket. Ezen kategóriák segítségével tudjuk megállapítani, hogy mely területek igényelnek védelmet és melyek értéktelenek a természetvédelem szempontjából. község természetvédelmileg fontos területei a Rába és a Csörnöc ártere a hozzátartozó mocsárrétek, puhafaliget-erdık.

23 Települési Környezetvédelmi Program természetvédelmileg kiemelt területei A Rába folyó A Rába folyó az Ausztriai Alpokból (Fischbachi-Alpokból) ered. Hazánk mindmáig legtermészetesebb állapotban lévı folyója. Ezt részben annak köszönheti, hogy Sárvárig a Felsı Rábának nevezett szakasz túlnyomórészt természetes állapotú völgytalpán kanyarogva gyakran változtatja medrét, így bár korlátok közé szorítva de mégis a természetes állapothoz hasonló viszonyok maradtak és reméljük sokáig, maradnak is fenn ezen a szakaszon. A sárvári vasúti hídtól árvízvédelmi töltésekkel védett, szabályozott mederben folyik, egészen a gyıri torkolatáig. Miért fontos óvni a Rába - folyót? Az elızıekben tárgyaltam, hogy a Rába felsı szakasza a vízrendezési tervek drasztikus beavatkozását és teljes táj átformálását nagyrészt elkerülte. Nekünk (szakembereknek és a Rába mentén élıknek) ezt a kivételes állapotot (még a Dráva folyó hasonlítható ezen állapothoz) kell megıriznünk. Az árvízvédelmi célú vízrendezések ésszerő kivitelezésének szükségessége nyilvánvaló. A szemléletváltásra mégis nagy szükség van. Mit is takar ez a szemléletváltás? Nyugat Európában, miután majd minden létezı folyót, patakot az ember elképzelései szerint átrendeztek, most milliárdokat ölnek ismét ezekbe az élıhelyekbe, hogy visszaállítsák az eredeti állapotokat, de legalábbis megközelítıleg hasonló állapotokat teremtsenek meg ismét. Nagy beruházások árán megpróbálják a folyók újrakanyarosítását, természetközeli állapotúkat visszaállítani. A jóirányú szemléletváltozás jelei hazánkban sem új keletőek, a természetbe illeszkedı vízrendezés alapelveit vízügyi szakemberek már több mint, egy évtizede kidolgozták. Ezen kívül egyre inkább elıtérbe kerül az, hogy a szabályozott vagy szabályozandó vízfolyásoknak szélesebb ágyat kellene hagyni: a kijjebb épített töltések között teret hagyva a kísérı puhafaligeteknek, mocsaraknak, nedves réteknek és az általuk élıhelyet nyújtó állatvilágnak.(balogh 2000) A Rába ártere község térségében A különbözı gazdasági érdekek által átalakított ártéri területeken igen gyakori a telepített erdészeti faültetvények megjelenése. E területekhez hasonlóan a szántóföldi kultúrákhoz, a természeti területekkel ellentétben állandó emberi beavatkozást igényelnek. Ha a kezelések elmaradnak, a degradáció csak fokozódik. A Rába ártér leggyakoribb erdészeti faültetvényei a nemesnyarasok, akácosok, erdeifenyvesek, lucosok, vörös tölgyesek, füzesek és égeresek. A Rába mentén az égereseket és a füzeseket mondhatjuk ıshonosnak. A nemesnyarakat fatermesztési céllal, míg az akácost partvédelmi, illetve a parlagterületek beerdısítésére telepítették. Tekintettel arra, hogy az akácosok spontán terjeszkedése nehezen gátolható, ma egyre nagyobb foltokban jelentkeznek és degradálják az ártéri területeket (Kovács 2003). A folyó kotrása, a csapadék hiányos évek miatt a talajvízszintje csökkent a területnek. Ennek eredményeként pusztulnak a nemenyarak, és tért, hódítanak az akácosok, amiknek kedvez az alacsonyabb talajvízszint. A degradáltság végett a területen gyom- és allergén növények jelennek meg. A már említett faültetvények mellett behurcolt növények is állományalkotóvá válhatnak: zöld juhar (Acer negundo), vörös kıris (Fraxinus pennsylvanicus). Különleges élıhelyek a zátonyok, melyek kisvíz esetén keletkeznek. Iszapos homokján jellegzetes iszapnövényzet alakul ki. A zátonyok lehetnek kavicsból, ekkor megjelennek

24 Települési Környezetvédelmi Program 21 a parti füzek (Salix eleagnos), fehér füzek (Salix alba) végül a tartósan megmaradó zátonyokon a csigolyafőz (Salix purpurea) alkotta csigolya-bokorfüzes társulás. A Rába folyó mentén igen változatos holtágrendszer maradt fenn. Ilyen holtágrendszert találunk térségében is. Ezen holtágak mind botanikai, mind állattani vonatkozásban változatos életteret jelentenek. Sajnos a legtöbb területet feltörték, és szántóként hasznosították a területeket. Manapság, pedig felhagyják és a parlagon hagyott területek a holtág - növényzetre igen komoly veszélyeztetı tényezıt jelentenek (Kovács 2003). Természetes élıhelyek a szabályozatlan szakasz mentén a csigolya - bokorfüzes (Rumici crispi - Salicetum purpureae). Szép állományai vannak a puhafaliget-erdıknek (Salicetum albae fragilis) a Rába mindkét oldalán, a szabályozatlan szakaszon. A ligeterdık közé mocsárrétek ékelıdnek megadva ezzel árterekre jellemzı elrendezıdést. Értékes élıhelyekként tölgy kıris ligetek fragmentumaival találkozhatunk a település térségében. 1. kép A Rába folyó egy részlete 2. kép Az agresszíven terjedı jövevényfajok az ártérben 3. kép A Rába folyó, elıtérben egy kavicszátonnyal 4. kép A Rába folyó egy szakasza

25 Települési Környezetvédelmi Program Mocsárrétek, puhafaligetek Ikervár és települések körzetében még nagyobb kiterjedéső gyepterületekkel találkozhatunk. Sajnos e területek nagysága már jóval alul marad az eredeti nagyságukhoz képest. A legnagyobb részük áldozatul esett a hetvenes években országos méreteket öltı gyepfeltöréseknek. Helyükben ma szántóföldekkel és nemesnyarasokkal találkozhatunk. A ma is meglévı réteket részben kaszálják, részben legeltetik, ez jellemzı a i hegyoldal elıtti részekre. A térségre jellemzıek a mocsárrétek (Carici-Alopecuretum, Agrostio-Deschampsietum), és a kaszálórétek (Pastinaco-Arrhenatheretum). A térségben a kutatások több értékes, ritka és védett növények jelenlétét mutatták ki. A felıli oldal sajnos a degradáltabb, a legelık gyomosodnak erre utaló növények: közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), vadmurok (Daucus carota). A mocsárréteken kimutatott védett növények: hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szibériai nıszirom (Iris sibirica), kockás liliom (Fritillaria meleagris). Természetességet jelzı fajok: festı zsoltina (Serratula tinctoria), köménylevelő kocsord (Peucedanum carvifolia), csabaíre vérfő (Sanguisorba officinalis). Sajnos a i-nagyrét feltörésével a tízezres nagyságú kockásliliom populáció visszaszorult, de szerencsére nem tőnt el teljesen. A térség jelenleg legnagyobb problémája az agresszíven terjedı inváziós növények jelentik. Az aranyvesszı (Eupatorio-Solidaginetum) állományok a mocsárrétek természetes növényzetét szorítják ki az által, hogy homogén állományokat hoznak létre. A másik inváziós növénye a térségnek a japán keserőfő (Fallopia japonica agg.). Ez a növény fıként a vízfolyások partján veti meg lábát, és ugyancsak agresszíven terjeszkedik. A mocsári élıhelytípusok fennmaradását, csak a bolygatás mérséklése és a rendszeres kaszálások biztosítása teszi lehetıvé (Kovács, 2003). Mocsárrét közelében Gyomos legelı a i hegy lábánál

26 Települési Környezetvédelmi Program A területen található védett növények Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) GENTIANACEAE - Tárnicsfélék családja Leírás: cm magas, felálló szárú évelı növény. A levelek átellenesen állnak keskenyek, lándzsás megjelenésőek. Jellemzıen ülık, begöngyölt szélőek. Tılevelei hiányoznak. Virágai égszínkékek, 5 cimpájúak, belül általában 5 világos (fehéres rózsaszínes) pettyezett sáv található. Magánosan vagy kisebb csoportokban állnak. Virágzás: július szeptember Elıfordulása: mocsárréten Élıhely: Kiszáradó kékperjés lápréteken, hegyi kaszálókon fordul elı. Szibériai nıszirom (Iris sibirica) IRIDACEAE - Nısziromfélék családja Leírás: Sarjtelepeket képzı, gyöktörzses faj. Levelei keskenyek jóval rövidebbek a hengeres szárnál. Virága ibolyáskék, virágzati buroklevelek hártyásak. Külsı lepelcimpáinak felsı harmada feltőnı sötétkék erezető. Virágzás: május június Elıfordulása: mocsárréten Élıhely: Lápréteken, nedves kaszálókon, hegyi réteken, magassásosokban él.

27 Települési Környezetvédelmi Program 24 Kockásliliom (Fritillaria meleagris) LILIACEAE - Liliomfélék családja Leírás: cm magas évelı, hagymás növény. Elágazás nélküli, sötétzöld vagy barnás szárú. Levelei szálasak szórt állásúak. Virága bókoló, harang alakú Lepellevelei rózsaszínőek kockás mintázatúak. Innen kapta nevét. Virágzás: március április Elıfordulása: mocsárréten Élıhely: Lápréteken, nedves kaszálókon, mocsár és lápréteken, ligeterdıkben. Hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) ORCHIDACEAE - Kosborfélék családja Leírás: cm magas, vastag felálló szárú növény. A levelek felállók az alapjuk felé folyamatosan szélesedık folt nélküliek. A szár üreges. A virágzat tömött, hengeres fürt. Színe húsvöröstıl a hófehérig változhat. A murvalevelek zöldek, hosszabbak a virágoknál, szélük majdnem sima. Virágzás: áprilistól - július Elıfordulása: mocsárréten Élıhely: Lápréteken, nedves kaszálókon, mocsár és lápréteken.

28 Települési Környezetvédelmi Program A területen található inváziós (özönnövények) növények Mik azok az özönnövények? A KvVM(Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természeti Hivatalának) gondozásában a Mihály Botond és Dr. Botta-Dukát Zoltán által szerkesztett Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények címő kötetében a következı fogalom meghatározást találhatjuk: olyan nem ıshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelı élıhelyeken, adott területen, adott tér-és idıskálán, monoton módon növekszik. Miért fontos az özönnövények (inváziós fajok) elleni védekezés? Az inváziós fajok veszélye az adott terület természetes vegetációjára gyakorolt károsító hatásában (növények kiszorításában) rejlik. Az inváziós idegen fajok rendelkeznek azon képességgel, hogy természetes elıfordulási területükön kívülre történı véletlen behurcolásukat vagy szándékos betelepítésüket követıen képesek ott megtelepedni, illetve tért hódítani, veszélyeztetve ez által a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát. (Mihály, 2004) Az inváziós fajokat az állatvilágban is megtalálhatjuk. Képesek a Föld bármely ökoszisztémájában megjelenni (más-más fajjal képviselve magukat ), és rendre kiszorítani az ott lévı természetes vegetációt. Az özönnövények terjedését az egyre inkább terethódító turizmus, illetve a földrészek közötti, egyre könnyebbé váló mozgás is segíti. Az inváziós növények természetes ellenségeik eredeti élıhelyükön szabályozó tényezıként szerepelnek új hazájukban viszont nem találhatóak meg. Bizonyos növények esetén történtek már ilyen kísérletek, de nagy körültekintést igényel az ilyenféle védekezés, mivel nem tudni milyen hatással lesz az itteni élıvilágra az újabb jövevény faj. Az inváziós fajok terjeszkedése ezért napjainkra az élıhelypusztulás és- fragmentáció mellett a biodiverzitást leginkább veszélyeztetı tényezık között szerepel. (Mihály, 2002) Hogyan védekezhetünk az özönnövényekkel szemben? Az inváziós növényfajok terjedését leginkább a területek természeti állapotának megırzésével, illetve a zavarás és bolygatás elkerülésével elızhetjük meg. A jelentıs terjedést megakadályozó beavatkozásokat a faj megjelenését követıen, a lehetı legrövidebb idın belül meg kell kezdeni. (Szidonya, Mihály, Dancza, 2002) Az inváziós fajok elleni védekezéskor (és a legtöbb védekezés esetén is) elıször a nem kémiai beavatkozás formáit (kaszálás; nyírás) kell megpróbálni. Ez döntı lehet, olyan helyeken, ahol vizes élıhelyrıl található vagy védett terület esetén. Kémiai védekezést csak abban az esetben alkalmazhatunk, ha az egyéb mechanikai és nem kémiai védekezés alkalmazásakor nem értük el a kívánt hatást. Védett terület esetében minden nemő beavatkozás elıtt egyeztetni kell a területileg illetékes Nemzeti-park szakembereivel. természetileg érzékeny területein fellelhetı özönnövények bemutatása. A terepbejárás alkalmával a területen két intenzív faj megjelenését rögzítettem. Az elızıekben már említett két faj a magas aranyvesszı (Solidago gigantea) és a hibrid japánkeserőfő (Fallopia x bohemica).

29 Települési Környezetvédelmi Program 26 Magas aranyvesszı (Solidago gigantea) Morfológiai jellemzés: Magas kórós megjelenéső. Száruk a virágzatrendszerig nem elágazó, a hajtások cm magasak. A szár leveleik szórt állásúak, háromerőek, lándzsás vagy hosszúkáslándzsás alakúak, felsı harmadukban főrészesek, alul ép szélőek. A végálló virágzatrendszer fı-és oldalvirágzatból áll, bár az utóbbiak hiányozhatnak is. A sárga színő fészekvirágzatok mind a fı-, mind az oldalvirágzatokban buga virágzatba tömörülnek. Élıhely: Nedvesebb területeken, völgyekben, ártereken, liget-és láperdıkben, mocsarakban. Virágzás ideje: Július-október Védekezés módja: A Solidago-fajok elleni védekezés legkönnyebb módja a megelızés. A kaszálórétek, legelık és egyéb fátlan vegetációjú területeken a rendszeres kaszálás, valamint a mezıgazdasági területeken a rendszeres talajmővelés meggátolja a Solidago-fajok megtelepedését. A zárt, monodomináns állományok kezelése a tarackrendszer folyamatos gyengítésére irányuló tisztító kaszálásokkal, az avarréteg eltávolításával oldható meg. A kaszálás egyrészt megakadályozza a virágzást és az ivaros szaporodást, másrészt csökkeni a tarackprodukciót, és növeli a tarackok mortalitását. (Botta-Dukát, Dancza, 2004)

30 Települési Környezetvédelmi Program 27 Fényképes illusztráció: A B A: ÉLİHELY B: FIATAL HAJTÁS C D C: HABITUS D: VIRÁGZAT

31 Települési Környezetvédelmi Program 28 Hibrid japánkeserőfő (Fallopia x bohemica) Morfológiai jellemzés: Mivel hibrid fajról van szó ezért a növényre a szülıfajok közötti átmeneti bélyegek jellemzıek. A levelek köztes szövetőek, legfeljebb 30 cm hosszúak és 22 cm szélesek, széles-tojásdadok, kihegyezett, a felsık többnyire egyenesen vagy tompa ék alakban levágott, az alsók, kissé szíves vállúak. A fonáki ereken nagyítóval látható finom rövidszırös, míg az érközök majdnem kopaszak. Élıhely: Nedvesebb területeken, ártereken, liget-és láperdıkben, mocsarakban. Bolygatott részeken (pl.: építkezési területen, parlagon hagyott területen), pionír felszíneken. Virágzás ideje: Július-október Védekezés módja: A japánkeserőfő kémiai módszerekkel való irtásának nehézségét gyakori vízközeli elıfordulásuk okozza. Tekintettel arra, hogy a vízi szervezetekre nem mérgezı herbicidekkel is kötelezı az ötméteres védıtávolság betartása, a kezelés elvégezhetısége gyakorlatilag az eseti hatósági jóváhagyástól függ. Jelen esetben, mivel két-három tırıl van szó a mechanikai védelem, lenne a legmegfelelıbb. A kihúzás vagy a kiásás járhat megfelelı eredménnyel. A beavatkozást azért kell minél elıbb megtenni, mert a faj terjedésével, a területen monokultúra kialakítása után már nehézkes az ellene való védekezés.

32 Települési Környezetvédelmi Program 29 Fényképes illusztráció: A A: VIRÁGZAT B C B: LEVÉLZET C: HABITUS

33 Települési Környezetvédelmi Program A település belterületének természeti értékei Öreg fák, facsoportok védelme Az öreg fák, facsoportok a tájak természetes és fontos alkotóelemei és gyakran azok sajátos jellegét, hangulatát is meghatározzák. Jelentıségük elsısorban azzal magyarázható, hogy ezek az egyedek sokféle élıhelyet teremtenek számos állat, - növény és gombafajnak. Az erdı hazánk sok vidékén a tájak fontos alkotóeleme, amely gyakran azok sajátos jellegét is meghatározza. Nem kevésbé formálhatják egyes tájak arculatát idıs fák facsoportok. Ilyenek fenntartását már Széchenyi István szorgalmazta ben pedig már egy földmívelésügyi miniszteri leirat az olyan fapéldányokat és facsoportokat, amelyekhez valami történelmi emlék, monda vagy a rendestıl eltérı alakjuknál fogva kiválnak, továbbá az egyes tájképek szépségét emelı fákat, avagy földrajzi elterjedésüknél és fekvésüknél azon a vidéken ritka és érdekes fapéldányokat vagy facsoportokat fenntartani és megırizni rendelte. (Keresztesi, 1971) A településen fellelhetı idısebb, jelentısebb fák, facsoportok, fasorok: A településen történelmi emlékő vagy matuzsálemi kort elérı fák, facsoportok nincsenek. Ennek ellenére a település területén található több olyan magános fa illetve fasor, melyek megóvása feltétlen javasolt. Feladata a településnek a megfelelı utcafásítás a kipusztult vagy más okból kivágott fák feltétlen pótlása. Különbözı beruházások, építkezések esetén, ha a beruházás területén idıs, vagy hazánkban ritka vagy netán védett fa található, akkor törekedjünk az egyedek megóvására. Ha szükséges kérjük ki szakember véleményét Idıs fák ápolása Az idıs fák esetében is fontos az elhalt ágak eltávolítása. Ez a balesetek megelızése (ág letörhet) miatt is fontos, illetve amennyiben valamilyen fertızése van a korhadt ágnak, megakadályozhatjuk annak tovább terjedését. Az eltávolításkor törekedni kell arra, hogy csonk meghagyása nélkül tegyük mindezt. A keletkezet sebet lekezeljük, simára egyengetjük a gyorsabb és tökéletes száradás végett. A fa elpusztulásához vezethet egy-egy nagyobb üreg a fa törzsében. Amennyiben vizet találunk az üregben feltétlenül, távolítsuk el megakadályozva ezzel a tovább korhadást. Célszerő az üreget betömni erre megfelelı anyaggal (ma már többek között erre kifejlesztett környezetbarát termékeket tudunk beszerezni). Eltávolíthatjuk a félparazita természető fehér fagyöngyöt (Viscum album) és az ugyancsak félélısködı sárga fagyöngyöt (Loranthus europaeus). A helyenként több tonnás súlyt is elérı vaskos ágak egy-egy elágazásnál meghasadhatnak. Ennek megelızése képen alkalmazzunk csavarkötéses megoldást. Amennyiben a fentiekben említett problémák vagy más hasonló betegségekre sérülésekre, leszünk figyelmesek vagy alkalmazzuk az említett módszereket, de célszerő szakembert hívni (nemzeti park, erdészet) és segítségével megóvni a minden tiszteletet megérdemlı famatuzsálemeinket.

34 Települési Környezetvédelmi Program Régi gyümölcsösök, szılık, mint természeti értékek Országos felmérések zajlanak a régi, ıshonos gyümölcsfák feltérképezésére. Ezen fák sokkal ellenállóbbak a különbözı kártevık ellen, mint az újonnan létrehozott nemesített fajok. ra jellemzı a gyümölcstermesztés, a kiskertjeiben találhatóak ilyen gyümölcsfák, melyeket érdemes minél inkább megóvni kivágásukat, elkerülni. Sajnos a fajtajegyzékben nem szerepelnek e régi gyümölcsfajták, ezért a faiskolák nem szaporítják azokat. Ugyanakkor a kiskerttulajdonosok, nyaralók körében nagy sajnos kielégítetlen igény jelentkezik a régi fajták iránt. A régi fajták közül nagyon sok kipusztulóban van ezért védetté, nyilvánították. A gyümölcstermesztés nagyüzemesítése során a 60-as évektıl beszőkült a telepíthetı fajták köre, nagyon sok régi fajta továbbszaporíthatósága gyakorlatilag lehetetlenné vált. A mai helyzetben a modern gyümölcsfajták nem alkalmasak vegyszer nélküli termesztésre, így természetvédelmi szempontból értékes gyümölcsfás kaszáló, extenzív gyümölcsösök kialakítására (Mészáros, 2000). Ebben a fejezetben próbáltam rávilágítani a hagyományosan mővelt szılık és gyümölcsösök botanikai, kultúrtörténeti és tájtörténeti jelentıségére.

35 Települési Környezetvédelmi Program Ürömlevelő parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) Napjainkban nagyon sokat hallhatunk a sajtóban, a médiában a parlagfő okozta problémákról. A parlagfőként emlegetett ürömlevelő parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) napjaink legalergénebb növénye. A növény virágzásakor nagy mennyiségő egyesek számára erıteljes allergén tüneteket kiváltó pollent juttat a levegıbe. A veszélynek kitéve leginkább a városban élık vannak, mivel a városi levegınek a sok esetben nem megfelelı szellızöttsége miatt magas a pollenkoncentrációja. Bár a falvakban jobb a szellızöttség, mégis az ott élık között is nı az allergiában szenvedık száma. A hatékony védekezés csak úgy valósulhat meg ha a városok mellett a falvakban is megpróbáljuk a növény elleni védekezést. Elıször a növény felismeréséhez nyújtok segítséget utána, pedig, az ellene való védekezési módszereket ismertetem. Morfológiai jellemzés: Egyéves, általában cm magas növény. Dúsan elágazó, terebélyes növény, színe világos- vagy sötétzöld, a kései példányok sötétvörös színezıdésőek. Levele megdörzsölve kellemes illatú (ürmös). Felálló szára rányomottan szırös vagy érdes, tompán négyélő. A levélnyél rövid, a lemez szorosan szeldelt. A szeletek tojásdadok, a fonákon rányomottan pelyhesek (2. kép.). A porzós fészkek végálló nyúlánk füzérben állanak (3. kép), zöldek, közös örvük széles tányér alakú. A termés 3-4mm hosszú. Észak-Amerikai eredető, mára meghonosodott és nagy területeken elterjedt. Élıhely: A zavart nyílt élıhelyek növénye. Az erısen szélsıséges, napfényben szegény kivételével bárhol megjelenik zavarás hatására. Ahol nagyobb mennyiségben képzıdik üres talajfelszín, azonnal elszaporodik, ezért az elsı éves parlagok legjellemzıbb növénye, és állandó képviselıje az építkezéseknek és földmunkáknak. Állandó jelenlétére elsıdlegesen ott számíthatunk, ahol a zavarás rendszeresen ismétlıdik, így a szántóföldeken, útszéleken és általában mindenféle emberi tevékenység környezetében. (1. kép). Virágzás ideje: Június-október A pollenallergia: A parlagfő pollenje ma Magyarországon a legfontosabb aeroallergén. İshazájában is a szénanátha legfontosabb okozójaként tartják számon. Egyetlen növény naponta egymillió, élete során pollenszemet termel. Egy hektár parlagfő 66 kg virágport bocsát ki egyetlen szezonban. A pollenszemek a széllel több, mint 300 kilométerre terjedhetnek. Az allergia általában kettı-négy évvel a parlagfőpollennel való érintkezés után alakul ki, de a tünetek jóval késıbb (tizenöt évvel az elsı érintkezés után) is megjelenhetnek. A növény vagy virágpora bırgyulladást is elıidézhet. Illóolajai a napsugárzásra érzékennyé tehetik a bırt. A parlagfőre érzékeny személyekben számos más potenciális allergénnel szemben is fokozza az érzékenység megnyilvánulásának valószínőségét. Magyarországon jelenleg a parlagfő virágpora a legagresszívebb az összes növény közül. Pollenjének a koncentrációja virágzáskor többszöröse a következı legnagyobb pollenmennyiséget adó főféléknek (az összes főnek együtt). A

36 Települési Környezetvédelmi Program 33 magyarországi lakosságnak kb %-a szenved pollenallergiában. Az allergiások többsége érzékeny a parlagfőre. Fényképes illusztráció: Ürömlevelő parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) 1. kép Bolygatott területeken útmentén található parlagfő 2. kép Parlagfő kétszeresen szeldelt levele 3. kép Füzérben álló virágzat 4. kép Parlagfő fiatal hajtásai

37 Települési Környezetvédelmi Program 34 Védekezés módjai: A megfelelı eredmény eléréséhez folyamatos beavatkozásra van szükség. A cél vagy a virágzás megakadályozása vagy a növény teljes elpusztítása. Mivel a növény erıteljes növekedéső ezért a lekaszálása után is képes újból virágzati tengely kialakítására. Ezért vagy folyamatos kaszálással vagy végleges eltávolítással lehetünk eredményesek. A parlagfő irtásának kizárólag a belterületen van értelme, külterületen kizárólag pénzpocsékolás! Külterületen a megoldást a parlagok új funkciójának kialakítása ill. ennek hiányába a természetközeli állapota kialakításának elısegítése jelentheti! Módszerek: Kézi gyomlálás: Ekkor teljesen eltávolítjuk a növényt. Ezt a módszer kisebb hatékonysággal lehet alkalmazni, viszont a játszóterek, homokozók, parkok megtisztítására nagyon hatékony módszer. A virágzás elkezdıdésekor már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni, mert a pollennel való érintkezés - különösen gyermekeknél kiválthatja az allergiás tüneteket. Kaszálás: Ezzel a módszerrel nem távolítjuk el a növényt véglegesen csak a virágzást, elızhetjük meg. A kaszálás után ismételten virágozhat ez azért is lehetséges, mert a növénynek a több oldalrüggyel rendelkezik, melyekbıl oldalhajtást fejleszt és ismét virágzásra képes. A szakemberek szerint háromszori kaszálás biztosíthat arról, hogy a növény nem fog virágozni. Ha egyszeri kaszálást tudunk csak biztosítani, akkor azt, a virágzást megelızıen végezzük el. Kémiai védekezés: Ez a módszer lehet a leggazdaságosabb és a növény teljes pusztulásához is, vezet. Vegyszeres gyomirtást, viszont nem végezhetünk különösen frekventált helyeken (játszótereken, iskolaudvarokon), védelem alatt álló, természetileg érzékeny területeken (a megfelelı szakhatóság engedélye szükséges A kaszálás és a vegyszeres gyomirtás önkormányzati feladat, vagy legalább is annak kellene lennie. Az Önkormányzat törvényes joga, hogy a parlagon hagyott termıföldek tulajdonosait felszólítsa a terület gyommentesítésére, sıt annak elmulasztása esetén szankcionálja is a mulasztót.

38 Települési Környezetvédelmi Program területén fellelhetı fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) és a környezı települések szerencsés helyzetben vannak. A védelmet élvezı fehér gólya táplálkozási és költési feltételeit is megtalálja ezeken a területeken. A településen, egy helyen figyeltem meg fészket. A település fıterén a templom elıtti téren található egy villanyoszlopon. Miért fontos a fehér gólya védelme? Szerencsére a fehér gólya azon madarak, közé tartozik, melyeket a hétköznapi ember is magabiztosan felismer. Ezért itt nem a madár külsı jegyeivel, hanem inkább azzal foglalkoznék, hogy miért fontos óvni e madarakat és élıhelyüket. Eredetileg a mocsaras ligeterdık madara volt. Napjainkra több más állattal egyetemben behúzódott az ember lakta településekre. Költıhelyet is a településeken keres magának. Fészkét fákra, háztetıkre, kéményekre, kazlakra, manapság pedig leginkább villanyoszlopokra, kazánkéményekre rakja. A fészkek jellegzetessége, hogy több éven, évtizeden át is használják a madarak, mivel a megfelelı fészekaljzatok száma kevés és egy elfoglalt régi fészek tatarozása kevesebb energiát is igényel egy új építésénél. Ezért hatalmas méreteket is elérhetnek 2 méter magas és akár 1 tonna súlyú is, lehet. Bár fészkelési helyet mára az emberi településeken találnak leginkább, a táplálkozó helyek továbbra is a nedves területekhez kötıdnek. A faj táplálékát földigiliszták, kétéltőek, halak, hüllık, rágcsálók, ízeltlábúak, földön fészkelı madarak fiókái, tojásai adják.(lovászi, 2005) Március végén, április elején érkeznek fészkelı területeikre. Költés után csapatokba verıdve augusztus második felében kezdik meg a vonulást Afrika felé. Az állomány csökkenésének több oka is van. Átalakultak például a gólyák táplálkozó területei. Sok helyen beszántották a korábban legelıként, rétként használt területeket. A mozaikos táj, mely a gólyáknak kedvezett sokfelé eltőnt. A monokultúrás mezıgazdasági területek csak az év bizonyos szakaszában biztosítanak táplálékot. A másik tényezı a megfelelı fészkelési helyek eltőnése. Mára a megfelelı kosarak kihelyezésével a villanyoszlopok kiválthatják a fészkelı helyek eltőnését. Páli esetében egy kémény látja el ezt a szerepkört. A szénfőtés kiváltása gázzal azt vonta maga után, hogy a régi kémények funkciójukat vesztették. Ezek a kémények ahol nem bontották le ıket most nagyon jó fészkelési helyett biztosíthatnak a fehér gólyáknak.

39 Települési Környezetvédelmi Program 36 A fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkelı helye ban

40 Települési Környezetvédelmi Program Templomtornyok és major épületek Sajátos élıhely alakulhat ki az elhagyott templomtornyokban, már nem használt vagy éppen bizonyos részeiben lezárt csőrökben, magtárakban. Az ilyen helyeken költıhelyre bukkanhat a fokozottan védett gyöngybaglyunk (Tyto alba) és az ugyancsak védelmet élvezı denevérfajaink. Denevérek Ezek a leginkább napnyugtakor aktív fıleg rovarokat fogyasztó denevérek szálláshelyük szerint négy csoportba sorolhatók. Lakóházak (kollégiumok, panelépületek) lakói egyben a leggyakoribb fajok: a korai denevér, (Nctalus noctula) kései denevér (Eptesicus serotinus) és a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus). A templomtornyokban, elhagyott major épületekben, csőrökben, magtárakban élı fajok a lakóházakra is jellemzı korai denevér (Nctalus noctula), törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposiderus), szürke hosszúfülő-denevér (Plecotus austriacus). A természetes élıhelyek beszőkülésével egyes denevér fajok állományi drasztikusan lecsökkentek. A jobb alkalmazkodó kézséggel bíró fajok megtalálták az emberlakta és alkotta környezetben az életfeltételeit. A Berni Egyezmény értelmében nemzetközi védelmet kaptak. Magyarországon 1901-ben kaptak törvényes védelmet. Európa szinte minden államában törvényes oltalom alatt áll. Gyöngybagoly (Tyto alba) A faj jellemzése A bagolyalkatúak rendjébe (Strigiformes), a gyöngybaglyok családjába (Tytonidae) tartozik. A fajnak 8 alfaja ismert. Nálunk ebbıl két alfaja található meg. A fehérmellő (Tyto alba alba), és a sötét mellő (Tyto alba guttata). Tollazata hamvasan lágy, finoman gyöngyözött pettyezett. Hosszú viszonylag hegyes szárnyainak fesztávolsága kb. 90 cm. Kifejezetten éjszakai életmódot folytat. Európában szinte kizárólag az emberi településeknél él, templomtornyokban, csőrökben, romokban és más elhagyott épületekben költ. A tojásrakás ideje hazánkban április és augusztus hónapok közé esik, de a földrajzi elhelyezkedés és az adott évi idıjárás függvényében nagyban módosulhat ez az idıpont. Évente többször, akár három alkalommal is költhet. Fészket soha nem épít, a tojásokat mindig a csupasz aljzatra rakja, általában a fészkelıhely legsötétebb pontján. Leggyakoribb táplálékállatai a kisemlısök közül kerülnek ki, így általában cickányok, egerek, pockok, szerepelnek étrendjében. A faj védelme A gyöngybagoly egész Európában védelemre szorul. Egyedszámuk szinte minden országban töredékére zsugorodott. Ennek oka az élıhelyek, fészkelıhelyek beszőkülése és a méreganyagok (peszticidek, rodenticidek) használata. Veszélyt jelent egy-egy keményebb tél, melyet követıen akár ötödére is csökkenhet állományuk. A Magyar Madártani Egyesület Gyöngybagolyvédelmi Programja Az egyesület 1985-ben hirdette meg országos programját. Az igazi intenzív és folyamatos munka a lokális pályázatok országos összevonásának kényszere miatt indult el az 1990-es évek második felében. A monitorozás eredményeként mára az eredmények alapján az ország nagyobb részérıl rendelkezünk információkkal.

41 Települési Környezetvédelmi Program 38 Mi a teendı? Amennyiben bebizonyosodik a fajok jelenléte (költése) értesíteni kell az alapítványt vagy a Magyar Madártani Egyesületet, akik tanácsokkal látják el a tulajdonosokat a fajok védelmét illetıen. Sajnos a rossz népi hiedelmek miatt fıként a denevérekre vonatkozóan a tulajdonos amint szert tesz a faj létezésérıl portájukon, rövid úton el akarják távolítani onnan. Az egyesület kitartó munkájának köszönhetıen a fehér gólya fészkelését a falvakban, a lakosság körében már semmilyen ellenszenvet nem vált ki. A baglyok és fıként a denevérek esetében is ez a szimpátia elérése a cél. 1. kép Magtár épület. (Egyik tipikus költıhelye a fokozottan védett gyöngybagolynak.) 2. kép Gyöngybagolyvédelmi matricája egy torony ajtaján alapítvány 3. kép A zsalugáterek mögötti fémrács. (Ami a legtöbb esetben megakadályozza a baglyok költését.) 4. kép Madárpiszok, toll a harangtoronyban. (Ennek elkerülésére, mára már bevált, jól mőködı módszerek állnak rendelkezésünkre)

42 Települési Környezetvédelmi Program Helyi védettség Helyileg védett értékek jelenleg nem találhatók. Helyi védettségre javasolt területek, egyedi tájértékek: Javasoljuk egyedi tájérték kataszter elkészítését az egész településre és a belterületi zöldfelület-kataszter elkészítését, melyek alapján a védelemre érdemes területek, egyedi tájértékek kijelölhetık, meghatározhatók Országos védettség A településen nem található országos jelentıségő védett terület A Ramsari területek A ramsari egyezmény kötelezettségének megfelelıen hazánk 1979-ben, 1989-ben és 1997-ben jelölt nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyeket a Nemzetközi jelentıségő Vadvizek Jegyzékére. Ezek a területek a vizes élıhelyek valamennyi hazai típusát magukban foglalják, a szikes talajoktól egészen az elıkészítés elıtt álló felszín alatti vizes élıhelyekig, összesen 150 ezer ha kiterjedéssel. Új területek élıkészítése folyamatosan történik. A Nemzetközi jelentıségő Vadvizek Jegyzéké -be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bıvítésérıl szóló 8003/2006. (K.V.Ért.9) KvVM tájékoztató alapján, a Rába-völgy Ramsari terület részét képezi az alábbi hrsz-ú, településhez tartozó területek: Ramsari területek 037/2; 039/2; 040; 041/1; 041/3; 041/4; 041/5; 041/6; 041/7; 041/8; 041/9; 041/10; 041/11; 041/12; 041/13; 041/14; 041/15; 041/16; 041/17 044; 045/2; 045/3; 045/4; 047/1; 047/2; 047/3; 048/7; 048/8; 050/3, 050/4; 050/5; 050/6; 050/7; 050/8; 050/9; 050/10; 050/11; 051/1; 051/2; 052/1; 052/2; 056; 057/2; 057/3; 057/6; 057/7; 057/8; 057/9; 057/10; 057/11; 057/12; 060/2; 061/2; 061/3; 061/4; 062; 063/4; 063/5; 063/6; 063/8; 063/ A Natura 2000 Hálózat Natura 2000: az Európai Unió szempontjából jelentıs élıhelytípusok, növény- és állatfajok megırzése céljából a 92/43/EGK irányelv (Élıhelyvédelmi Irányelv) által életre hívott, a tagállamok által kijelölendı és védelemben részesítendı területek hálózata. A közösségi szempontból jelentıs élıhelytípusok, illetve növény- és állatfajok elıfordulási helyeit a tagállamoknak fel kell mérniük, és kizárólag tudományos kritériumok alapján az irányelv kritériumainak megfelelı területeket a Bizottság számára fel kell terjeszteniük. Azt követıen a Bizottság a felterjesztés alapján jóváhagyja a megfelelı területek felvételét a hálózatba, négy éven belül a tagállamoknak véglegesen ki kell jelölniük azokat különleges természetmegırzési területekként. E területek és a Madárvédelmi Irányelv értelmében kijelölendı különleges madárvédelmi területek összessége alkotja az Európai Unió területén a Natura 2000 területek hálózatát. Natura 2000 területek a településen a következık:

43 Települési Környezetvédelmi Program 40 Rába és Csörnöc völgy (HUON20008) 037/2, 039/2, 040, 041/1, 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8, 041/9, 041/10, 041/11, 041/12, 041/13, 041/14, 041/15, 041/16, 041/17, 044, 045/2, 045/3, 045/4, 047/1, 047/3, 047/2,, 048/7, 048/8, 050/3, 050/4, 050/5, 050/6, 050/7, 050/8, 050/9, 050/11, 050/10, 051/1, 051/2, 052/1, 052/2, 056, 057/2, 057/3, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 060/2, 061/2, 061/3,, 061/4, 062,, 063/4, 063/5, 063/6, 063/8, 063/9 A Rába és Csörnöc egész hazai szakaszát magába foglalják a Natura 2000-es területek A tervezett Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Egyelıre még csak a nagy léptékő országos tervezete van meg. A törvény szerint a megyei rendezési tervekben kell megjeleníteni. Térségi/települési szintő lebontása csak ezután lehetséges. A NATURA 2000 területek mindenképpen az ökológiai hálózat részét fogják képezni. Az európai ökológiai hálózat kialakításának alapvetı indoka az volt, hogy az európai országok elszigetelt, védett természeti értékekben még gazdag területeit egységes szempontrendszer és kritériumok alapján kialakított ökológiai hálózattá kösse össze. (Bischoff, Jongmann 1993) Más megfogalmazásban: az NECONET egy Európát "átszövı" ökológiai folyosórendszer, "gyújtópontjaiban" a védett ökoszisztémákkal, amelyeket megfelelı területfejlesztési iránymutatással és földhasználati, valamint egyéb gazdasági intézkedésekkel fenntartott "folyosók" - vagy élıhelymozaikok láncolata - kötnek össze, biztosítva a területek közötti biológiai kapcsolatokat. (Nechay G ) Az ökológiai hálózat elemei a magterület (core area), a folyosókat és magterületeket körülvevı ún. pufferzónák, valamint a magterületeket összekötı, a magterületek közötti kommunikációt biztosító folyosórendszerek. Az alábbiakban az ökológiai hálózat egyes elemeit szinte csak fogalomszerően határozzuk meg, mivel a hálózat egyes elemeinek meghatározási módszerei az egyes országok adottságaitól nagymértékben függnek, és emiatt ott tárgyaljuk ıket részletesen.

44 Települési Környezetvédelmi Program Erdıgazdálkodás HELYSÉGHATÁROS TERÜLETKIMUTATÁS Település: SÓTONY Erdırészletek elsıdleges rendeltetés szerint Eü.-szoc. Oktatás Védelmi Gazdasági Összesen turisztikai Kutatás Egyéb részletek Mindösszesen 8,60 266, ,20-275,20 Rendeltetések területkimutatása elsıdleges és további rendeltetések együtt (kivonat), halmozott területek hektárban Adatszolgáltató: Erdészeti Szolgálat (az adatok tájékoztató jellegőek!) Védelmi rendeltetéső erdık TAV Talajvédelmi erdı 8,60 Gazdasági rendeltetéső erdık FT Faanyagtermelı erdı 266,60

45 Települési Környezetvédelmi Program 42 KOROSZTÁLY TÁBLÁZAT FAFAJONKÉNT (Terület hektárban) Fafaj Összesen % Kst m 7,52 4,88 12,40 4,6 Kst s Ktt m 2,91 2,91 1,1 Ktt s Et 2,33 2,33 0,9 T össz 7,52 7,79 2,33 17,64 6,6 Cs m 0,92 9,54 1,84 12,30 4,6 Cs s 0,95 0,86 1,81 0,7 Cs össz 0,92 0,95 10,40 1,84 14,11 5,3 Bükk m Bükk s 0,07 0,07 B össz 0,07 0,07 Gyertyán 0,07 1,16 1,52 2,75 1,0 Akác m 0,87 2,13 0,18 19,40 0,74 2,49 25,81 9,6 Akác s 37,20 61,58 5,25 29,36 6,80 1,81 142,00 53,1 A össz 38,07 63,71 5,43 48,76 7,54 2,49 1,81 167,81 62,7 Juhar 0,19 0,03 0,22 0,1 Szil Kıris 0,36 2,40 1,78 4,54 1,7 EKL 2,82 2,82 1,1 J-EKL össz 3,18 2,59 1,81 7,58 2,8 NNY 0,72 0,72 0,3 HNY NY össz 0,72 0,72 0,3 Főz Éger 0,88 0,11 0,47 1,46 0,5 Hárs 0,51 0,51 0,2 ELL Főz-ELL ö 0,88 0,11 0,51 0,47 1,97 0,7 EF 3,91 11,13 33,83 5,19 54,06 20,2 FF 0,21 0,21 0,1 LF VF EGYF 0,57 0,57 0,2 F össz 3,91 11,13 34,40 5,40 54,84 20,5 Összes 49,49 76,40 17,44 87,60 15,64 3,00 16,08 1,84 267,49 100,0 Üres 3,31 Mindösszes 270,80 Jelmagyarázat:KST kocsányos tölgy; KTT kocsánytalan tölgy; ET egyéb tölgy; CS cser; B bükk; Gy gyertyán; EKL egyéb kemény lombú; NNY nemes nyár; HNY hazai nyár; ELL egyéb lágy lombú; EF erdei fenyı; FF fekete fenyı; LF luc fenyı; VF vörös fenyı; EGYF egyéb fenyı; m magról ültetett; s sarjaztatott

46 Települési Környezetvédelmi Program 43 Korosztályos eloszlás az állomány életkora alapján 6% 1% 6% 1% 0% 0% 0% 19% 33% 29% 7%

47 Települési Környezetvédelmi Program Vadgazdálkodás Az illetékes hivatalok nem szolgáltattak adatot.

48 Települési Környezetvédelmi Program Vízgazdálkodás 9.1. Vízminısítés A vízminıség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon január 1-tıl a vizek minısítését, osztályozását az MSZ szabvány alapján végzik. A vizek minısítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemzık szerint: oxigénháztartás (A csoport), nitrogén- és foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzık (C csoport), mikroszennyezık (szerves és szervetlen mikroszennyezık), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzık (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendı komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül elsısorban a vízmozgások, a hımérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élılények elıfordulása szempontjából döntı jelentısége van. A víz kémiai minısége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentısége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentısebbek. Vízminıségi osztályok Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejőleg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégítı integrált követelményrendszer alapján minısítjük. A minısítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tőrhetı határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók: kiváló (I. oszt.), jó (II. oszt.), tőrhetı (III. oszt.), szennyezett (IV. oszt.), erısen szennyezett (V. oszt.) Felszíni vizek a térségben A települést közvetlenül érintı vízfolyások: Csörnöc és a Herpenyı-patak. A térség fontos vízfolyásai: Rába folyó A folyó az Ausztriai Alpokból (Fischbachi-Alpokból) ered. Hazánk mindmáig legtermészetesebb állapotban lévı folyója. Ezt részben annak köszönheti, hogy Sárvárig a Felsı Rábának nevezett szakasz túlnyomórészt természetes állapotú völgytalpán kanyarogva gyakran változtatja medrét, így bár korlátok közé szorítva de mégis a természetes állapothoz hasonló viszonyok maradtak és reméljük sokáig, maradnak is fenn ezen a szakaszon. A sárvári vasúti hídtól árvízvédelmi töltésekkel védett, szabályozott mederben folyik, egészen a gyıri torkolatáig. A Rába felsı szakasza a vízrendezési tervek drasztikus beavatkozását és teljes táj átformálását nagyrészt elkerülte. Nekünk (szakembereknek és a Rába mentén élıknek) ezt a kivételes állapotot (még a Dráva folyó hasonlítható ezen állapothoz) kell megıriznünk. Az árvízvédelmi célú vízrendezések ésszerő kivitelezésének szükségessége nyilvánvaló. A szemléletváltásra mégis nagy szükség van. Nyugat Európában, miután majd minden létezı folyót, patakot az ember elképzelései szerint átrendeztek, most milliárdokat ölnek ismét ezekbe az élıhelyekbe, hogy visszaállítsák az eredeti állapotokat, de legalábbis megközelítıleg hasonló állapotokat teremtsenek

49 Települési Környezetvédelmi Program 46 meg ismét. Nagy beruházások árán megpróbálják a folyók újrakanyarosítását, természetközeli állapotúkat visszaállítani. A jóirányú szemléletváltozás jelei hazánkban sem új keletőek, a természetbe illeszkedı vízrendezés alapelveit vízügyi szakemberek már több mint, egy évtizede kidolgozták. Ezen kívül egyre inkább elıtérbe kerül az, hogy a szabályozott vagy szabályozandó vízfolyásoknak szélesebb ágyat kellene hagyni: a kijjebb épített töltések között teret hagyva a kísérı puhafaligeteknek, mocsaraknak, nedves réteknek és az általuk élıhelyet nyújtó állatvilágnak.(balogh 2000) A különbözı gazdasági érdekek által átalakított ártéri területeken igen gyakori a telepített erdészeti faültetvények megjelenése. E területekhez hasonlóan a szántóföldi kultúrákhoz, a természeti területekkel ellentétben állandó emberi beavatkozást igényelnek. Ha a kezelések elmaradnak, a degradáció csak fokozódik Vízfogyasztás a vizet a Bejcgyertyános településrıl kapja. Az ivóvízhálózat kiépítés 1970-ben volt. összes évi vízfelhasználás m³ (Adatforrás: KSH Vas megye - Statisztikai hivatal 2004.). A község belterületén a vízhálózat 100 %-os kiépítettségő, a rákötési arány 100 %-os (Adatforrás: KSH Vas megye - Statisztikai hivatal 2004.). A lakosság számára szolgáltatott ivóvíz ára 161 Ft/m³+Áfa Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek döntı jelentıségőek életfeltételeink biztosítása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban (több mint 90%-os részesedéssel), a balneológiai hasznosításban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. Minıségi szempontból: a) A felszín alatti vizek szennyezıdése a rendszeresen mért komponensek körében elsısorban a nitrátosodásban mutatkozik meg, többek között a települések és az állattartó telepek csatornázatlansága, a mőtrágyázás és szerves trágyázás nem pontszerő hatásaként. b) A már bekövetkezett és felelıs nélkül maradt szennyezésekkel, tartós környezetkárosodásokkal kapcsolatos kármentesítés óriási feladattá nıtt, amely társadalmi, gazdasági, politikai és jogi okok miatt elsısorban állami kötelezettségé vált. A felszín alatti vízbázisok védettsége A területek szennyezıdés érzékenységi besorolásának alapja a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm rendelet (a továbbiakban Kr.). I. prioritási kategória:

50 Települési Környezetvédelmi Program 47 - Különösen érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi területek, ahol többek között kockázatos anyag közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe a Kr. 5. b) pontja szerint, ahol a Kr. 34. (3) bekezdése szerint a Kr. hatályba lépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak a Kr. 1. melléklet I. listás (K1) anyagainak közvetlen bevezetését (felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe) december 31-éig meg kellett szüntetnie. II. prioritási kategória: - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi területek, ahol többek között a Kr. hatályba lépésekor már minıségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésıbb december 31-éig meg kell szüntetni, a Kr. 34. (4) bekezdése szerint. III. prioritási kategória: - Fokozottan érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint A fokozottan érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az elızı kategóriákba. IV. prioritási kategória: - Érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint B érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az elızı kategóriákba. V. prioritási kategória: - Kevésbé érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint C kevésbé érzékeny területek, amelyek nem tartoznak elızı kategóriákba. A talajvizek környezeti állapota A talajvizek környezeti állapotát a tároló közeg (talaj) földtani adottságai, a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külsı antropogén szennyezı hatások együttese határozza meg. Visszatérı gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztások miatt bekövetkezı talajvízszint emelkedések. A talajvizek használata nem jelentıs, elsısorban a hobbikertek öntözési célú vízkitermelése említhetı. A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a Melléklet a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelethez vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni a következık szerint: Az A fokozottan érzékeny A B érzékeny területeken A C kevésbé érzékeny terület A kiemelten érzékeny területek település a B kategóriába tartozik. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történı közvetlen vagy közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység, mely csak a felügyelıség által kiadott engedély ill. a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet Szennyvíz A településen a szennyvíztisztítás nem megoldott. Ez a település legjelentısebb környezetvédelmi problémája. Jelenleg derítıvel, szippantással, ellenırizetlen módon győjtik.

51 Települési Környezetvédelmi Program 48 A település a szippantott szennyvíz elszállításáról szerzıdésben áll egy vállalkozóval. A szippantott szennyvíz elszállítását Horváth Tibor végzi (Sárvár, Csallóköz u. 4), aki a szennyvizet a szombathelyi szennyvíztisztító telepre szállítja. A településrıl a szennyvizet magánvállalkozó szállítja, melynek mennyisége m 3 /év. A szennyvíz kérdés megoldatlansága súlyos környezeti probléma a település életében, folyamatosan szennyezıdik emiatt a talaj és a vízbázis, egyre nitrátosodottabb a víz. A szennyvíz szakszerő elhelyezése részben csökkentheti a bőz forrását is. A telephely körül a zaj és bőz elleni védelem miatt élı, védısávként ajánlott a meg lévı fa illetve bokor sáv szükségszerinti pótlása. A bőz terhelı hatására a további megoldást a megfelelı mőszaki, technológiai beavatkozások jelenthetik. A terveik között szerepel ennek a problémának a megoldása csatornahálózat kiépítésével. A felszíni és felszín alatti vizek állapotát veszélyeztetı tevékenységek Veszélyforrások: Szennyvíz nem megfelelı kezelés (a nem megfelelı szikkasztókból történı elszivárgás elsısorban a felszín közeli vizek állapotát veszélyeztetik, pl. ásott kutak) Mezıgazdaságban használt kemikáliák növényvédı szerek és mőtrágyák alkalmazása. A földterületek felaprózódása és a gazdálkodók számának növekedése miatt a vegyszer- és mőtrágyahasználat kevésbé ellenırizhetıvé vált Csapadékvíz A település csapadékvíz elvezetése megoldott, de vannak még kiépítetlen útszakaszok. A fıbb útvonalak mentén kialakított csapadékvíz elvezetı árkokkal. A lehulló csapadék a településen különösebb problémát nem okoz, esetleges árvízveszély kialakulása az árvízvédelmi töltés rendezett szerkezete miatt elhanyagolható. Csapadék elvezetı árkok a településen: Hosszuk 6 km Karbantartásukat az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok végzik.

52 Települési Környezetvédelmi Program Hulladékgazdálkodás település jelenlegi hulladékgazdálkodása A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkezı, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezelésérıl külön kell gondoskodni. A hulladékok keletkezése és fajtája szerint az alábbi csoportokra bonthatók: Keletkezı hulladékok: nem veszélyes hulladék - szilárd hulladék - folyékony hulladék - kommunális szennyvíziszap - építési-bontási hulladékok - egyéb inert hulladékok szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladék áramok csomagolási hulladék Felhalmozott hulladékok: nem veszélyes hulladék - szilárd hulladék - folyékony hulladék - kommunális szennyvíziszap - építési-bontási hulladékok - egyéb inert hulladékok szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladék áramok csomagolási hulladék A településre beszállított és kiszállított hulladékok nem veszélyes hulladék - szilárd hulladék - folyékony hulladék - kommunális szennyvíziszap - építési-bontási hulladékok - egyéb inert hulladékok szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladék áramok csomagolási hulladék A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyiségük A településen keletkezı hulladékok (2003. évi adatok): Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 60 Települési folyékony hulladék m 3 Kommunális szennyvíziszap - Építési- bontási hulladékok és egyéb inert 1,5 hulladékok Ipari és egyéb gazd. nem veszélyes hulladék n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a. hull. Egészségügyi hulladékok* 0,008

53 Települési Környezetvédelmi Program 50 *Az egészségügyi hulladékokat a Megoldás Kft. szállítja el, az orvosokkal kötött külön szerzıdés szerint. Győjtıhelyeken, tárolókban, telephelyeken felhalmozott (nem kezelt) hulladékok évi adatok: Hulladék Építési- bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mennyiség (t/év) 1,5 Az építési törmelék nem tartozik a települési szilárd hulladékok közé, nem vonatkozik rá a kötelezı közszolgáltatás. Hasznosítás, lerakás: a településen az építési törmelékek egy részét utak javítására és egyéni lakossági célra használják fel. ban a volt települési szilárd hulladéklerakóra hordják. A településen most épül egy inert hulladéklerakó, ami az építési hulladékok győjtését látja el a jövıben. Inokai László, az építtetı és egyben a tulajdonos bıvebb információval nem szolgált. Nem veszélyes hulladékok kevert települési szilárd hulladékok összetétele: A településen keletkezı szilárd hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédıszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A településen a háztartásokban keletkezett kommunális hulladék győjtése és elszállítása kéthetente, szervezett formában történik. A hulladék begyőjtését a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft végzi, a hulladék elhelyezése a szombathelyi hulladéklerakóba (0908/2 és a 0908/4 hrsz.) történik. A győjtés 110 l-es szabványedény formában történik. A képzıdı települési szilárd hulladék összetétele (t/év) Hulladék évben (t/év) Kevert települési 60 szilárd hulladék Papír 10,8 Mőanyag 7,2 Fém 2,4 Textil 2,4 Gumi 0,6 Üveg 1,8 Biohulladék 21 Egyéb 13,8 Folyékony hulladéknak azt a hulladékká vált folyadékot nevezzük, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; nem rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal. A folyékony hulladékot a háztartásokból tengelyen szállítják el, a tengelyen való elszállításról az önkormányzat gondoskodik. A győjtımedencékben keletkezı kommunális szennyvizek elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

54 Települési Környezetvédelmi Program 51 A településen keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége: Hulladék Mennyiség (t/év) Biológiailag bomló szerves hulladék 21 Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok A település esetében a kiemelten kezelendı hulladékáramok szelektív győjtése nem megoldott, de a tervek szerint papír, mőanyag, üveg és lehetıség esetén fém hulladékok szelektív győjtését szándékoznak bevezetni. A hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkezı állati tetem. Az OHT fejezet b1) pontja célként határozta meg, hogy fel kell számolni az összes mőködı és lezárt dögkutat, valamint a fejezetének f10) pontja elıírja, hogy az állati hulladékok dögkútba történı elhelyezését december 31-ig meg kellett szüntetni. Állati hulladék esetében a községben minimális mennyiség keletkezik. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok A településen a kiemelten kezelendı hulladékáramok szelektív győjtése nem megoldott. A községben keletkezı, minimális mennyiségő állati eredető hulladék elszállításáról a lakosok egyénileg gondoskodnak. A gépjármővek karbantartásából keletkezı kiemelten kezelendı hulladékokról, azok minimális mennyisége miatt a lakosság egyénileg gondoskodik. Kiemelten kezelendı hulladékáramok A településen nincs szelektív győjtıpont, sem hulladékudvar, sem házhoz menı szelektív hulladékgyőjtés. A lombhulladék begyőjtésére a kommunális közszolgáltató évi egyszeri alkalommal biztosít lehetıséget díjmentesen. Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok a többi települési szilárd hulladékokkal együtt keverve kerülnek elszállításra, majd lerakással történı ártalmatlanításra. Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba került csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/év. A településen évente keletkezı csomagolási hulladékok mennyisége 332 lakosra vonatkoztatva kg, azaz megközelítıleg 18,5 tonna. A forgalomba kerülı csomagolóanyagok szinte teljes mennyisége települési hulladékként jelenik meg. Csomagolási hulladék típusok Mennyiség (t/év) Papír- kartonpapír - Mőanyag 4,0 Fa (láda, raklap) - Fém - Kompozit - Üveg - Textil - Speciális - Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések:

55 Települési Környezetvédelmi Program 52 Szelektív hulladékgyőjtés: Az egyes hulladékok fajtánkénti győjtése, és megfelelı hasznosítása a településen jelenleg még nem megoldott, de tervezik. Elhullott állati tetemek: Állati tetemek elhelyezése, település által * biztosított kezelése Helye - Módja Egyénileg oldják meg, celldömölki gyepmester szállít/ nem megoldott Éves mennyisége (t/év) 1,4 * külterületén korábban mőködött az ATEV Rt. telepe, azonban azt 2-3 éve bezárták. A volt telepnek elfogadott rekultivációs terve van. Hulladékkezelı létesítmények: Települési szilárd hulladék lerakó - Települési folyékony hulladék kezelı telep - Kommunális szennyvíz tisztító telep - Szelektív hulladékgyőjtés - Átrakóállomás - Hulladékudvar, szigetek Tervezett: 432/8 hrsz. Hulladékégetı mő - Hulladékégetı - Komposzttelep - A települési szilárd és folyékony hulladékok kötelezı közszolgáltatás keretében elszállításra kerülnek. A kommunális szilárd hulladékok lerakással kerülnek ártalmatlanításra, a szippantott szennyvizet barázdateknıs szennyvízkezelıbe szállítják. A kommunális hulladékok körében egyéb hulladékkezelési tevékenység nem ismert. Győjtı-szállító szervezetek bemutatása: Neve Szombathelyi Városgazdálkodási Kft Címe 9701 Szombathely, Jászai Mari u. 2. Hulladékkezelı 9700 Szombathely, Erdei iskola u., 0908 és 0908/4 hrsz. megnevezése, címe Szemétszállítás kéthetente van, a lakossági győjtıedényzet l-es szemétgyőjtı kukák, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 1,1-4 m 3 -es konténerek funkcionálnak. A szelektív győjtés jelenleg nem megoldott. Lomtalanítást évente egy alkalommal végeznek a településen.

56 Települési Környezetvédelmi Program 53 A folyékony hulladékokat közszolgáltatás keretében begyőjtı-szállító szervezet: Neve Horváth Tibor egyéni vállalkozó Címe 9600 Sárvár, Csallóköz u. 4. Hulladékkezelı megnevezése VASIVÍZ Vas megyei Víz és Csatorna Rt. Címe Szombathely - szennyvíztelep A település nem csatornázott. Felszámolást, rekultiválást igénylı telepek meghatározása: Szilárd hulladéklerakó hrsz 03/8 Tulajdonos n.a. Fajtája, besorolása Kommunális szilárd Lerakóban eddig elhelyezett hulladék mennyisge n.a. Hulladék vagy szennyezett talaj mennyisége n.a. Egyéb megjegyzés Földtakarás A terület szennyezıdésérzékenységi besorolása B Talaj és talajvízszennyezés n.a. Engedélyezett rekultivációs terev nincs A településen illegális hulladéklerakó (Gudina 285hrsz.) található, (Adatforrás: Polgármesteri Hivatal 2005.), melynek felszámolását a lehetı leghamarabb el kell végezni. Fejlesztést, felszámolást, rekultiválást igénylı folyékony hulladékürítı hely, vagy egyéb szennyezett terület nincs a településen. Egyéb információk: A mezıgazdasági utak mentén az utak szegélyét borító spontán cserjésben sok helyütt elszórt szemét található. Az itt felgyülemlı hulladék - a fertızés veszély mellett - más veszélyt is hordoz magában, mivel a mélyebb térszíneken felgyülemlett szemétbıl a csapadék kimoshat a természetre káros anyagokat, melyek azután a csapadékvízzel a talajvízbe szivároghatnak.

57 Települési Környezetvédelmi Program Energiagazdálkodás Elektromos energiaellátás Az áramszolgáltatást a térségben az E.ON HUNGÁRIA Rt. Biztosítja. A középfeszültségő elosztás légvezetéken, kizárólag 20 KV-on történik. A hálózatok kiépítettsége mind közép-, mind kisfeszültségő oldalon teljesnek mondható. településen még nem megtörtént a közvilágítás korszerősítése Gázellátás A gázhálózat 1998-ben épült ki, kiépítettsége 100 %-os. A rákötések száma 106 lakás, kb. 37 %. (Adatszolgáltató: Vas megyei KSH Statisztikai évkönyv, 2004.) Főtés A településen a főtés jellemzıen fával és gázzal történik Megújuló energiák hasznosítása Mivel a településen alapvetıen fatüzeléső főtési rendszereket használnak, mondhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomassza-energiát használják tudatosan, persze nem igazán jó hatásfokkal sem környezeti, sem gazdasági szempontból. Az egész térség megújuló energiaforrás potenciálja magas: erdı- és mezıgazdasági biomassza, napenergia (kiegészítı alkalmazása) geotermikus energia a szélenergia pontos és lokális mérése szükséges, de csak kisléptékő hasznosítása javasolt a településen/a térségben A megújuló energiaforrások helybeli alkalmazását több tényezı hátráltatja: ismeret, információhiány követhetı modellértékő, már mőködı minták anyagi források hiánya technikai feltételrendszer hiánya község elıtérbe helyezi a megújuló természeti erıforrások használatát, mert a településen szélerımő park létrehozását tervezik. A klímaváltozás elırehaladtával és a fosszilis energiák kimerülése következtén a jövıben szükségessé teszi, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb forrásokat teremtsenek elı a megújuló energiák felhasználására.

58 Települési Környezetvédelmi Program Mezıgazdaság A használt földterület mővelési ágak szerint Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Szántó és Üvegház és Szılı Gyümölcsös Település neve Gazdaságok száma össz. Egyéni gazdaság annak haszn. kert Konyha kert fólia területe Terület összesen Termı terület Terület összesen Termı terület Hektár ,22 3,23 0,00 16,82 16,41 33,70 33,26 Település neve Gyep Rét Legelı Mezıgazd. Terület Erdı Nádas Halastó Termı terület Mővelés alól kivett Használt terület összesen Ebbıl más településen lévı Gazdaságméretet el nem érık Hektár 14,53 0,04 95,54 247, ,34 29,25 372,59 0,49 2,65 Földterületet használók száma mővelési ágak szerint Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Üvegházat és Szılı- Gyümölcsös- Szántót Konyha kertet Település neve fóliát területet termı területet területet termı területet Használók száma Település neve Rétet Legelıt Mezıgazd. Területet Erdıt Nádast Halastavat Termı területet Mővelés alól kivett Földterületet Más településen földet Használók száma

59 Települési Környezetvédelmi Program 56 Egyéb földterületi adatok Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Közigazgatás-határos A szántó terület A gyümölcs terület A szılı terület 100 hektárra jutó Település neve terület, hektár aranykorona értéke/hektár lakónépesség, fı ,72 26,92 37,71 46 Területhasználat és mezıgazdaság értékelése: A településen a legsúlyosabb környezeti problémát a felhagyott mezıgazdasági területek (parlagok) rendkívül nagy aránya (8%) és az ezeken beindult gyomosodás (parlagfő) jelenti. A település 66%-a erdı, amely kiváló erdı-és vadgazdálkodási terület. A gyümölcs terület nagy aránya (9%) a település -gyümölcstermesztésre kiváló-talaja adottságainak köszönhetı.

60 Települési Környezetvédelmi Program 57 TERÜLET MŐVELÉSI ÁGAK SZERINT 8% 7% 1% 5% 9% 4% 66% szántó konyhakert szılı gyümölcsös gyep erdı mőv. alól kiv.

61 Települési Környezetvédelmi Program 58 Szántó mővelési ág során az érzékeny természeti területeken, a Natura 2000 területeken, valamely védelem által védett területeken a következı feltételek betartása kötelezı: altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhetı; tarló és szalma égetése nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvezı kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétıl kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges; a támogatás idıtartama alatt a meglévı fasorok, erdısávok, idıs fák megırzése (telepítés esetén ıshonos fa és cserjefajok használata); a területhasználó köteles az általa használt területen az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani; a növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a mővelt területen hozható létre; ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történı konzultáció alapján lehetséges; a területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet, a vonatkozó elıírások alapján a területre természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi üzemi gazdálkodási terv készítése, amelyet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hagy jóvá. Gyep mővelési ág során az érzékeny természeti területeken, a Natura 2000 területeken, valamely védelem által védett területeken a következı feltételek betartása kötelezı: a gazdálkodó vállalja a gyep rendeltetésszerő használatát; altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhetı; növényvédıszer használata nem megengedett; minden gépi munka csak a talajfelszín károsítása nélkül végezhetı; égetés nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvezı kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétıl kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); a támogatás alatt a meglévı fasorok, erdısávok, idıs fák megırzés, pótlás csak ıshonos fajokkal; a területen található szemét eltávolítása; a gyeptermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a mővelt területen hozható létre ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történı konzultáció alapján lehetséges; úton feljövı bokorcsoportokkal, illetve késıbb kialakuló facsoportokkal, természetes anyagokkal történhet, a vonatkozó elıírások alapján a területre természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi üzemi gazdálkodási terv készítése, amelyet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hagy jóvá.

62 Települési Környezetvédelmi Program 59 Állattenyésztés Állatlétszámok (adatszolgáltató: Polgármesteri Hivatala, 2004): Település Szarvasmarha Sertés Kecske Nyúl Ló Baromfi A településen állattartó telep nem üzemel. Az állattartás során keletkezı hígtrágya kezelése és ártalmatlanítása problémát okoz. Tulajdonszerkezet és birtokszerkezet Település İstermelık száma Nagygazdálkodók (200 ha felett) 36 2 Az FVVM Zala megyei FM Hivatalának adatközlése alapján (2004.)

63 Települési Környezetvédelmi Program Települési és épített környezet Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különbözı korokból ránk maradt építészeti alkotások, mőemlékek, régészeti lelıhelyek. Ezek a települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületek, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások és a településképi együttes egészét kell, hogy érintse. Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a mőemlékvédelem feladata. Az évi LIV. törvény rendelkezik a mőemlékvédelemrıl. A település- ill. utcakép kialakításában meghatározó szerepe van az épületállomány összetételének és állapotának. A lakóingatlanok jelentıs része kisebb-nagyobb felújításra szorul. A lakók a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat igyekeznek rendszeresen elvégezni. A településen egy átjátszótorony van elhelyezve, amely a falukép esztétikai szempontjából kedvezıtlen. Mőemlék: Egy fa harangláb található a településen. Védett Népi építészeti emlék: Nem található a településen. Nem védett mőemlék jellegő építészeti emlékek: Nem található a településen. faluképének megújításakor figyelembe vehetı épületei: Kossuth u. 9, 13, 23, 53, 77 Petıfi u. 1. Felszabadulás u. 4, 8 Arany J. u. 54, 59, 61, 62, 63 A katolikus templom utcájában lévı romos lakóház Települési zöldfelület-gazdálkodás Zöldterületi ellátottság A település közhasználatú zöldterületei közé a közkertek, közparkok és az egyéb gondozott zöldterületek tartoznak. Rekreációs célokat szolgáló közhasználatú parkerdı, pihenıerdı nem tartozik a település területéhez zöldterületei Járdák és az úttestek közötti zöldsávok: Gondozásuk kétféle módon történik. Részben az ingatlantulajdonosok végzik saját ingatlanjaik elıtt a fő nyírását, elıkertek gondozását, az Önkormányzati területeken az Önkormányzat végezteti el a rendszeres gondozást. Problémát okozhat azon épületek elıterében lévı zöldsávok gondozása, melyeket nem lakja senki. Ez esetben célszerő az Önkormányzatnak átvállalni a gondozást.

64 Települési Környezetvédelmi Program 61 Sövények fasorok: A település területén az élı sövények gondozásáról, legalább évi két alkalommal történı nyesésérıl az ingatlanjaik elıtt az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodni. A település fásítása az utcákban kielégítı, a kül- és belterület határán a korábban kivágott fák, fasorok helyén lenne szükséges az újbóli fásítás. Temetı: A temetınek komoly, békés hangulatot kell keltenie, ahol a környezet belsı megnyugvásra, elmélyülésre késztet és nem a sivár vigasztalanság jellemzı. Az ápolt, dús, de nem harsány és hivalkodó növényzet enyhíti a temetılátogatók gyászát, segíti a megbékélést, méltó környezetet ad a halottak nyughelyén. A területén továbbra is a rendszeres főnyírást, élı sövénymetszést, szemétgyőjtést és elszállítást kell végezni. Sportpálya: A terület szépen gondozott és ápolt. Rendszeresen öntözve és nyírva van a terület. Továbbra is a rendszeres főnyírást kell végezni. Templomkert: A község területén található templomok környezetében továbbra is rendszeres főnyírást és élısövénymetszést kell végezni. Egyéb zöldterületek: A településen további megfelelı minıségő közparkok, kialakítása lehet a cél. Több helyütt kisebb zöldfoltok találhatóak, melyek parkosítása indokolt lehet, a település lakossága körében is igény mutatkozik erre. A településen jelenleg található park, játszótér tetszetısen van kialakítva. Az elavult és balesetveszélyes fémjáték-eszközök cseréje megtörtént. A területen továbbra is a rendszeres főnyírás a legfontosabb elvégzendı munka Zöldterületi rendszer A település zöldfelületi rendszerét a klíma kialakításában, javításában szerepet játszó, zöldterületek, belterületei erdı és lakó-, intézmény- és szövetkezeti területek telkein belüli, növényzettel fedett területrészek képezik. Ilyen területek a lakóterületi parkok (játszóterek, lakóépületek utcafrontjára esı zöldfelület). Jelentıs zöldfelülettel rendelkezı létesítmények a (temetı, zártkertek), védızöld sávok (út menti erdısávok, üzemi véderdısávok). Ide sorolhatók a termelı, védı funkciót szolgáló erdık Települési klíma, átszellıztetés A település a mikrodomborzati viszonyok mozaikossága ellenére minden irányból gyakorlatilag nyitott, így az uralkodó szelek a település légterét szabadon elérhetik. A megfelelı átszellıztetés miatt kell fokozott figyelmet fordítani a beépítettség mértékére és módjára, a zöldfelületi arányokra, a biológiailag is aktív zöldfelületek, vízfelszínek kiállítására (amennyiben megvalósulna egy ilyen irányú beruházás) az átszellıztetési lehetıségek biztosításához Zöldterületek fásítása A zöldövezeti fásításkor is éppen úgy, mint általában minden erdıtelepítéskor fontos szempont a termıhelynek megfelelı fafaj megválasztása. Adott termıhelyen a szélsıséges termıhelyi viszonyoktól eltekintve több fafaj is megtalálja optimális életfeltételeit. A zöldövezeti fásításoknál a változatosság érdekében még elegyesebb, több fafajból összetett, szintekben és térben is jobban tagolt állományok kialakítása a cél.

65 Települési Környezetvédelmi Program 62 A telepítéskor több tényezıt is figyelembe kell venni: a talajviszonyokat az idıjárási viszonyokat a faj ökológiai igényeit a telepítés célját A következıkben a telepítésre javasolt fafajok jegyzékét adom meg. Ez a lista csak irányadó. Akár zöldterület létesítésérıl vagy csak egy-egy faj ültetésérıl van szó, érdemes szakember véleményét kikérni, aki ismeri a terület adottságait. Javasolt fafajok: kislevelő hárs (Tilia cordata) nagylevelő hárs (Tilia platyphyllos) magyar kıris (Fraxinus angustifolius) virágos kıris (Fraxinus ornus) madárberkenye (Sorbus aucuparia) tiszafa (Taxus baccata) mezei szil (Ulmus minor) vadgesztenyefa (Aesculus hyppocastanum) A cserjék a fákkal együtt, mint térfalalkotó és díszítı elemek a zöldterületek tervezıinek legfontosabb formáló anyaga. A cserjék alkalmazásánál is a legfontosabb követelmény, hogy csak a termıhelynek megfelelı fajokat telepítsük. Nagyobb tömegben ıshonos cserjéket ültessünk. Az ıshonos cserjék mellett a díszítı hatás fokozására a parkerdıkben kis mennyiségben olyan idegen cserjeféléket is ültethetünk fıleg szoliterként amelyeknek termıhelyi igényét ki tudjuk elégíteni, és külterjes viszonyok között is szépen fejlıdnek. A kiválasztáskor figyelni kell, hogy milyen célból létesítünk zöldterületet, illetve, hogy hova ültetünk növényeket. Játszóterek, óvodák és iskolák közelébe való telepítéskor figyelni kell a fajok élettani hatására. Nem célszerő ezen esetekben mérgezı hatású növényeket telepíteni. Problémát okozhat a túlzott virágpor és pollen koncentráció, bár a település szempontjából ez kevésbé jelent veszélyforrást, mivel biztosítva van a megfelelı átszellıztetés. Ezen belül is fontos tudni, hogy a növény mely része és milyen mértékben mérgezı hatású. A megfelelı cserjék telepítése biztosíthat több madárfaj számára fészekrakóhelyet és táplálkozóhelyet. A következıkben virágzás szerint rendezve adok meg telepítésre javasolt cserje fajokat. Javasolt cserjefajok: Kora tavasszal virágzók: húsos som (Cornus mas) kerti aranycserje (Forsythia x intermedia) téli jázmin (Jasminum nudiflorum) illatos lonc (Lonicera fragrantissima) Tavasszal és nyár elején virágzók: sóskaborbolya (Berberis vulgaris) gyepőrózsa (Rosa canina) parlagi rózsa (Rosa gallica) sziklai gyöngyvesszı (Spirea media) közönséges gyöngyvesszı (Spirea vanhouttei)

66 Települési Környezetvédelmi Program 63 Nyáron és ısszel virágzók: kerti mályvacserje (Hibiscus syriaca) közönséges hóbogyó (Symphoricarpos albus) közönséges nyári orgona (Buddleia davidii) francia tamariska (Tamarix gallica) 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép

67 Települési Környezetvédelmi Program Tájhasználat tájhasználati fejezetének megírásakor a Fülöp Gyula és Szilvácsku Zsolt Természetkímélı módszerek a mezıgazdaságban címő könyvében leltem rá a szerzık által megfogalmazott két nagyon fontos célra. Ezek a következık: Együttmőködés, partneri viszony kialakítása a természetvédelmi és a mezıgazdasági szakemberek között (természetvédelmi hatóságok mellett ide értve a természetvédı civil szervezeteket is). Természetvédelemmel és a gazdálkodással kapcsolatban reális, elérhetı célokat kell kitőzni az adott területeken megvalósításra kerülı tevékenységeknél, illetve meg kell teremteni a tevékenységek kereteit (a természetvédelmi mellett a gazdasági és jogi kereteket). A következıkben, tehát a tájhasználati fajták részletes tárgyalásánál olyan javaslatokat teszek, melyek alkalmazása nagy lépést jelent a mezıgazdasági természetvédelem terén, de nem hátráltatja a földtulajdonosokat munkájuk elvégzésében. Egyre fontosabb és sürgetıbb a szemléletváltás a mezıgazdaságban is. El kell fogadni, hogy a természetvédelem már nem csak a védelmi oltalom alatt álló területeken létezik. A fentebb említett célokban is elhangzott, hogy a természetvédelemnek és a mezıgazdasági termelésnek egymást figyelembe véve, egymás mellett kell mőködnie. település mezıgazdasági területének nagy része szántó mővelési ágként szerepel a nyilvántartásban. A késıbbiek során várhatóan a mezıgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek, gazdasági területek, illetve az erdısített területek, kialakításával csökkeni fog. A versenyképesség megtartásához elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. A következıkben a szántóföldek természetvédelmi fontosságával foglalkozunk. A szántóföldek, mint fontos élıhelyek A szántóföldek talán sokak számára meglepı módon fontos élıhelye számos vadonélı növény- és állatfajnak. Ezek legnagyobb része olyan egyéves növény- illetve rovar-, madár- és emlısfaj, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak a csupasz talajfelszínekhez, így a zártabb, magasabb szinten szervezıdött társulásokban (pl. egy bokrosban vagy erdıben) már nem is találnák meg életfeltételeiket. Az ilyen általában gyomnak tekintett növényfajok között ma már több igazi ritkasággá vált (pl. mezei szarkaláb), és fennáll annak veszélye, hogy egyes ıshonos gyomnövények véglegesen eltőnnek Magyarországról (pl. konkoly). A szántóföldekhez köthetjük több száz rovarfaj életciklusának, valamely szakaszát. A rovarfajok egyben táplálékot jelentenek sok vadonélı madárfajnak (pl. fácán, fogoly). Sok madárfaj fészkelési feltételeit is megtalálja a szántóföldeken, illetve azok szegélyeiben. Szintén a szántóföldeken talál táplálékot a védett ragadozó madarak egy része is. (pl. egerészı ölyv, vörös vércse). Tarlók Az egész nyáron át rovarokat győjtögetı madarak a téli, táplálékhiányos idıszakban sőrőn látogatják ezeket a tarlókat. A tarló talajában rengetek rovarfaj lárvája, telel át, amelyeket a tavaszi szántás hoz a felszínre. A talajban áttelelı futóbogár-lárvák a következı év biológiai védekezésében segítenek. A tarlók ezen kívül számos kisemlıs fajnak is táplálékkal szolgálnak, a pockokat és egereket pedig a ragadozó madarak és emlısök fogyasztják a téli hónapokban. A télire meghagyott tarlókat lehetıleg március végéig nem szabad felszántani, mert csak így képesek a fent leírt funkciójukat betölteni.

68 Települési Környezetvédelmi Program 65 Gyepes táblaszegélyek A vetetlen vagy gyepes táblaszegélyek (legalább egy fogásnyi szélességben) kiváló lehetıséget kínálnak a vadonélı élıvilág számára (táplálkozó, fészkelı és búvóhelyek). Emellett segíti a kártevık és a gyomok elleni védekezést is. A táblaszegélyben növı évelı kétszikőek nem terjednek a mővelt területre, ugyanakkor megakadályozzák a problematikus gyomok terjedését a táblák belsejébe. Földutak A szántók szélein futó és azokat összekötı földutak, dőlıutak és a kísérı árkok kiterjedése és természetvédelmi jelentısége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Eltérı mikroklímájukkal megbontják a nagy kiterjedéső monokultúrákat, változatos talajfelszínt és arra települı növényvilágot alakítanak ki. Fıként az utak szélei, és az azok mellett futó árkok, fasorok, bokrosok növényzete nyújt búvóhelyet, táplálkozó területet a különbözı állatoknak. Fasorok sövények Sokat segíthetnek a szántóföldek vízellátásában a területek köré, illetve a terület belsejébe nagyobb táblák esetében ültetett sövények fasorok. Jelentıs szerepe van a szél elleni védelemben, mely a talaj kiszárítását akadályozhatja meg. A telepítéssel változik az élıhely struktúrája, növekszik fajgazdagsága, és ez által egy természeti értékben gazdagabb mezıgazdasági terület alakul ki. A fasorok sövények zöld folyosóként is szolgálhatnak, amennyiben a szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi természetközeli területeket (pl. erdıket, bokrosokat) kötnek össze. Lehetıvé teszik az olyan fajok, mint az apró énekesmadarak és lepkék vándorlását, amelyek takarást vagy különleges mikroklimatikus viszonyokat kívánnak meg vándorlásuk során. A gyepek területaránya os külterületén kis hányada. A valamikori (fıként az ártéri) gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élıhelyek voltak a változatos kifejlıdéssel, nagy fajgazdagsággal. Eltőnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelık gyorsan beerdısülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdısülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdısültek. A rétek inkább a vízfolyások mentén, a legelık a szántóterületek között találhatóak. A kaszált gyepek természetvédelmi kezelésére tett javaslatok: Kaszálásnál mindenképpen próbálja meg figyelembe venni az élıhelyen meg található ritka virágos növények, védett rovarok és földön fészkelı madarak szaporodási ciklusait, életmódját. Ahol csak lehetséges, a kaszáló egy-egy szakaszán halassza virágzás és magfogás utánra a kaszálást annak érdekében, hogy ritka növények magot érlelhessenek. Haladjon lassabban a főkaszával, ami a madarak és emlısök szempontjából elınyösebb, mert így ki tudnak térni a kaszálógép elıl. Szerelje fel a kaszálást végzı munkagépet vadriasztó berendezéssel, pl. láncos kerettel. A jelenleg általánosan elterjedt, spirálisan befelé tartó kaszálás helyett alkalmazzon olyan technológiát, amely menekülési lehetıséget hagy az állatoknak. Az egyik lehetıség az, hogy a középsı, lehetıség szerint legalább 0, 5-1hektáros részt a nap végén kaszálatlanul hagyjuk, és csak másnap reggel vágjuk le. Másik megoldás belülrıl kifelé haladó, illetve a sávokban végzett kaszálás, mert ezzel kifelé szorítjuk az állatokat, és azok jobban el tudnak menekülni a területrıl. A földön költı madarak fészkeinek károsítása elkerülése érdekében lehetıleg ne kaszáljon július közepénél elıbb, illetve a fészkek körül legalább 10 x 10 méteres foltokban hagyja

69 Települési Környezetvédelmi Program 66 meg lekaszálatlanul a gyepet, amit csak a költés befejeztével vágjon le. Égetést ne végezzünk, mert ez a drasztikus beavatkozás drámaian lecsökkenti egy terület élıvilágát mind a föld felett, mind a föld alatt (károsodik a talaj élıvilága, elpusztul a növényzet java része, elégnek rovarok, békák, gyíkok, kígyók, kisemlısök). Ezenkívül utat nyithat az agresszíven és gyorsan növekvı gyomoknak. További jelentıs teret foglal el a gyümölcs (szılı) termesztés. A település kedvezı domborzati és éghajlati viszonyai lehetıvé teszik a térségben a gyümölcs és a szılıtermesztést. A gyümölcsösök, kertek és szılık természetvédelmi jelentısége A gyümölcsös, szılı, és kertmővelési ágba tartozó területek aránya 3%. Ez az arány ebben a térségben magasabb. Sok esetben a táj képét meghatározó elemek közé tartoznak ezek a területek. Ilyen területek a Duna-kanyar, Balaton-felvidék, İrség, Tokaj és a Pannonhalmidombság. Az országban elenyészı azon területek arány, melyeket az extenzív gyümölcstermesztés jellemez. Az ilyen területeken hagyományos tájfákat találhatunk, melyek a betegségekkel szemben jóval ellenállóbbak. Sajnos a modern szılı-és gyümölcsültetvények, kertkultúrák a mezıgazdaság legintenzívebb ágazatai közé tartoznak, amelyeket a nagyadagú vegyszerhasználat, a gyakori mővelés jellemez. A helyenként fennmaradt idıs gyümölcsösök, gyümölcsfákkal elegyes, vegyes mőveléső szılık és kertek azonban nemcsak természetvédelmi, hanem tájképi szempontból is jelentısek. Természetvédelmi szempontból legértékesebbek az erdıkkel, bokrosokkal határos gyümölcsösök, kertek, illetve a változatos földhasználatot megteremtı, mozaikos élıhelyet biztosító ültetvények. A gyümölcsösök, kertek és szılık természetvédelmi kezelésére tett javaslatok: Amennyiben a területen található(k) idıs fák törekedjünk ezek megırzésére. Az ilyen fák sokszor tele vannak odvakkal. Ezek az odvak kiváló fészkelıhelyet jelentenek az odúlakó madaraknak. Jelentıs táplálékforrást jelent a meghagyott, illetve helyesen gondozott sorközök. Azokban az ültetvényekben, ahol valamilyen ok miatt nem pusztítják ki a sorközök növényzetét, sokszor értékes gyepek is kialakulhatnak akár a területre jellemzı védett fajokkal. Jó szolgálatot tehet az erózió elleni védekezésben is, mivel a meghagyott növényzet nem engedi a talajlemosódását. A hagyományos kerteket, gyümölcsösöket, illetve szılıket sokszor sövények vették körül, amelyekben a haszonnövények mellett megtalálható volt a szeder, a galagonya. Az idıs fákhoz hasonlóan a sövényeket is számőzték a mai gyümölcsökbıl, szılıkbıl, de még a kertek nagy részébıl is. A hagyományos mőveléső gyümölcsökben, de fıleg szılıkben szinte mindenhol megtalálhatók voltak a présházak, pincék, egyéb tároló épületek. A még megmaradt épületek kiváló fészkelıhelyként szolgálnak számos madárfajnak és búvóhelyként néhány emlısnek.

70 Települési Környezetvédelmi Program Zaj tájhasználatából a következı szeletet az erdımővelési ág adja. Eredeti sokszínőségüket, - fıleg lágyszárú és cserjeszintjük fajgazdagságát komoly veszteségek érték az évek során, a természetes társulás arányok is kedvezıtlenül változtak. Napjainkban az erdıink erdıgazdálkodás alatt állnak, melyek többfelé is veszélyeztetik az eredeti társulások fennmaradását. Tarvágások után ugyanis helyükön gyakran tájidegen monokultúrát hoznak létre / közönséges dió (Juglans regia), feketefenyı (Pinus nigra), erdeifenyı (Pinus sylvetris) akác (Robinia pseudoacaia) stb./, a vágásterületet gyakran kituskózzák, felszántják, fajszegényé válik. A természetvédelmi szempontok szerinti gazdálkodás az erdıgazdálkodásban is egyre fontosabb szerepet kap. Az erdıterületek kezelését legnagyobb részben az Erdészetek végzik. Az eredık természetszerő kezelése még nagyon sok vizsgálatot igényel. Európában, Németországban, Szlovéniában már régóta megteremtették a jogi alapokat, és üzemszerően gyakorolják a természeti folyamatokat figyelembe vevı erdıgazdálkodást. A külföldi példák jó mintául szolgálhatnak, de az állományok különbsége miatt elsısorban alapelvek szintjén alkalmazhatók hazánkban. Az ilyen új szemlélető gazdálkodás bevezetéséért egyértelmően síkra szálló PRO SILVA mozgalom és hazai képviselıi is ma még csak mintaterületek létesítésével és bemutatásával kívánják elıkészíteni az új szemlélet terjedését (Bartha, 2001). Mivel a települése (jellegébıl adódóan) nem merültek fel zajjal kapcsolatok problémák, így helyi zajvédelmi rendeletek nincsenek. Az évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény Bekezdésének c. pontja kimondja, hogy a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz. A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni, hogy a 8/2002 (III.22.) KöM - EüM. együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a mérvadóak. A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, elıírt létesítési feltételei, védelmi szempontok, védıtávolságok stb.- a rendeletbe beépítendıek. Zajvédelmi szempontból figyelembe kell venni a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendeletet, melynek 4. (1) szerint: A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt ill. rezgést kibocsátó és zajtól ill. rezgéstıl védendı létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- ill. rezgésterhelési határértékeket. A helyi rendeletnek tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadidı, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezés üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi elıírásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellenırzésének módját stb. Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság elıírásai szabályozzák: - az építésügy (épített környezet védelme)

71 Települési Környezetvédelmi Program 68 - környezetvédelem (épített emberi környezet mőködtetése, rendeltetésszerő használata) A teljes építési folyamatot átfogó OÉSZ elıírásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét. A települési környezetben az emberi életkörülményeit befolyásoló környezeti hatások összegezetten jelentkeznek, melyeknek gyakran nemcsak befogadója, hanem forrásai az itt koncentrálódó tevékenységek. Az üzemi létesítmények körében végzett vizsgálatok tanúsága szerint környezetet határérték feletti zajjal terhelı üzemek, vállalkozások száma feltehetıen magasabb a mérésekkel feltártnál. Ennek okai: - A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. Felügyelıségnek kevés lehetısége van - konkrét bejelentés nélkül - ellenırzı vizsgálatok végzésére. - Ahol az üzem dolgozói a környezı lakosság körébıl kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz (Esetleges elbocsátások, nyugdíjba vonulás után kezdenek el panaszkodni.); - Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nıtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma; - A zaj iránti tőrıképesség eltérı, egyénenként számos szubjektív tényezı befolyásolja. Megjegyzendı, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. A környezetbıl származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezıgazdasági-, építési, - közlekedési-, - egyéb eredető.

72 Települési Környezetvédelmi Program Közlekedés Forgalmi adatokból számított zajterhelés településen A településen a 8441-es számú összekötı út halad át. Jelmagyarázat: - ÁNF átlagos nappali forgalom - v jármővek sebessége Akusztikai jármőkategóriák (az Út útügyi elıírás szerint): I. jármőkategória: személy-és kistehergépkocsi II. jármőkategória: szóló autóbusz, könnyő tehergépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár III. jármőkategória: csuklós autóbusz, szóló nehéz tehergépkocsi, tehergépkocsi szerelvény A számítás menete: - Évi átlagos óraforgalom jármőkategóriánként, Q óraforgalom számítása (e/h): Nappali Éjszakai Q 1n =A 1n *ÁNF 1 /16 Q 1e =A 1e *ÁNF 1 /8 Q 2n =A 2n *ÁNF 2 /16 Q 2e =A 2e *ÁNF 2 /8 Q 3n =A 3n *ÁNF 3 /16 Q 3e =A 3e *ÁNF 3 /8 A in és A ie táblázatból (2 forgalmi sávos út esetén) - A referencia egyenértékő A-hangnyomásszint L Aeq (7,5) számítása: L Aeq (7,5) = (K t +K D ) K t értékét az adott akusztikai jármőkategóriához tartozó A-fıdiagramból kell venni K d - értékét az adott akusztikai jármőkategóriához tartozó B-fıdiagramból kell venni v=50 km/h, a forgalom jellege egyenletesen áramló, sík terep (c=0) - K t korrigált számítása: K t korrigált =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ] K t adott K adott (táblázatból) G j D-jelő diagramból megállapítható - K D számítása: (K D )= 10 log (Q/v)-16,3

73 Települési Környezetvédelmi Program 70 - Az adott útszakaszhoz tartozó egyenértékő A-hangnyomásszint számítása: Számítás: L Aeq (7,5) nappal = 10 log (10 0,1 Laeq1 nappal ,1 Laeq2 nappal ,1 Laeq3 nappal ) L Aeq (7,5) éjjel = 10 log (10 0,1 Laeq1 éjjel ,1 Laeq2 éjjel ,1 Laeq3 éjjel ) ÁNF 1 = 412 j / nap ÁNF 2 = 27 j / nap ÁNF 3 = 17 j / nap Q 1n =A 1n *ÁNF 1 /16= 23,43 Q 2n =A 2n *ÁNF 2 /16= 1,53 Q 3n =A 3n *ÁNF 3 /16= 0,95 Q 1e =A 1e *ÁNF 1 /8= 4,63 Q 2e =A 2e *ÁNF 2 /8= 0,30 Q 3e =A 3e *ÁNF 3 /8= 0,21 K t korrigált 1 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 76,26 K t korrigált 2 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 80,47 K t korrigált 3 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 83,92 K D1n = -19,59 K D2n = -31,44 K D3n = -33,51 K D1e = -26,63 K D2e = -38,51 K D3e = -40,06 L Aeq (7,5) 1n = 56,67 L Aeq (7,5) 2n = 49,03 L Aeq (7,5) 3n = 50,41 L Aeq (7,5) 1e = 49,63 L Aeq (7,5) 2e = 41,96 L Aeq (7,5) 3e = 43,86 L Aeq (7,5) nappal = 58,15 db L Aeq (7,5) éjjel = 51,20 db Ipar Nem jellemzı a településre. településen nincs környezetszennyezést okozó ipari szennyezı-forrás és máshonnan származó ipari eredető szennyezıdés sem jellemzı.

74 Mellékletek

75 1. SZ. MELLÉKLET: TÉRKÉPEK 1. A talajerózió mértéke a Nyugat-Dunántúlon 1. Javasolt NATURA2000 területek Habitat 2. Zonális agrárkörnyezetvédelmi programok célterületei a Nyugat-Dunántúlon 3. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására a Nyugat- Dunántúlon

76

77

78 Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei Nyugat - Dunántúlon sz. térkép km