HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Jóváhagyva a Hajdúböszörmény Önkormányzatának 121/2010. (III. 25.) képviselıtestületi határozatával

2 Tartalomjegyzék 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Helyzetértékelés Jövıkép Középtávú városi célok Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek BEVEZETÉS Az IVS célja, feladata, idıtávlata Az IVS szerkezete A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település vonzáskörzetének bemutatása Országos szerepkör A település az Észak-alföldi régióban A település megyén belüli pozíciója A település a Hajdúböszörményi kistérségben Egyéb hálózati kapcsolódások VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS A város szerkezete A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık Településszerkezet A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık Gazdaság Ágazati szerkezet Vállalkozások megoszlása méret szerint, a vállalkozások általános mőködési feltételei Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Turizmus A kutatás-fejlesztés helyzete Információs társadalom A kultúra szerepe Társadalom Népesség Foglalkoztatási helyzet A lakosság képzettsége A lakosság egészségi állapota A lakosság jövedelmi és szociális helyzete Társadalmi önszervezıdések, civil szféra Települési környezet Természeti környezet állapota Épített környezet állapota Lakásállomány és üdülıterületek Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra

3 4.5. Közszolgáltatások Oktatás, nevelés Egészségügy Szociális ellátás Közigazgatás, közintézmények Sport és szabadidı Közmővelıdés Közbiztonság A korábbi idıszak fejlesztései Összegzés A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE Belváros városrész Kiskörúton kívüli terület városrész Északi- Lucernás városrész Vénkert városrész Középkert városrész Zaboskert városrész Kis- Böszörmény városrész Déli- Lucernás városrész Bodaszılı városrész Hajdúvid városrész Pród városrész Szılıskertek városrész SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK Hajdúböszörményben Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztett területek lehatárolása, helyzetének elemzése A szegregátumok kialakulásának története A lehatárolt területek helyzetelemzése Szegregálódási folyamat által terhelt területek Demográfiai mutatók Foglalkoztatási helyzetkép Lakhatási körülmények a szegregált lakóövezetekben Szociális szolgáltatások igénybevétele a városban Az oktatási intézményrendszer A városi fejlesztések hatásai a szegregátumokra STRATÉGIA SWOT-analízis A város jövıképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok Városrészekre vonatkozó célok meghatározása Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Az akcióterületek bemutatása és a tervezett beavatkozások Akcióterületenkénti költségbecslés Fenntartható fejlıdés programja A fenntartható környezeti fejlıdés programja Anti-szegregációs program (Beavatkozások)

4 7.6. A stratégia külsı és belsı összefüggései Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Ágazati és tematikus stratégiákkal való összhang Az önkormányzat gazdasági programjában szereplı célokkal való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang A stratégia fıbb belsı összefüggései A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése Partnerség Monitoring és IVS felülvizsgálat

5 Ábrajegyzék 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI [2005]) ábra: A debreceni település-együttes szerkezeti felépítése (Forrás: Süli-Zakar [1996]) ábra: A Hajdúböszörményi Tervezési - Statisztikai Kistérség ábra: Tervezett országos logisztikai központ hálózat (Forrás: Közlekedéstudományi Intézet) ábra: Hajdúböszörményi kistérségben az egy fıre jutó befektetett külföldi tıke 1999-ben és 2003-ban megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: APEH, KSH) ábra: Hajdúböszörmény területi elhelyezkedése Magyarország térképén ábra: Hajdúböszörmény településszerkezete ábra: Az állatállomány megoszlása Hajdúböszörményben, 2000-ben (Forrás: saját szerk. az ÁMÖ adatai alapján) ábra: Vendégéjszakák számának alakulása kereskedelmi szálláshelyeken Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) ábra: Tourinform iroda évi ügyfélforgalma (Forrás: Tourinform iroda adatszolgáltatása) ábra: A hajdúböszörményi Bocskai Gyógy- és strandfürdı vendégforgalma 2009-ben (Forrás: Bocskai Gyógy- és strandfürdı adatai alapján) ábra: Az Észak-alföldi régió és Hajdúböszörmény korfája 2005-ben (Forrás: T-Star adatbázis, Hajdúböszörmény Népesség Nyilvántartó) ábra: Civil szervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolata (Forrás: KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzıi /országos adatok alapján/) ábra: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben évben (Forrás: TIKÖFE) ábra: A közmőolló változása Hajdúböszörményben 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTART) ábra: Óvodás gyermekek számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) ábra: Általános iskolai tanulók számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) ábra: Középiskolai oktatásban résztvevı tanulók számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) ábra: A település városrészeinek lehatárolása ábra: A Belváros városrész lehatárolása ábra: A Kiskörúton kívüli városrész lehatárolása ábra: Az Északi- Lucernás városrész lehatárolása ábra: A Vénkert városrész lehatárolása ábra: A Középkert városrész lehatárolása ábra: A Zaboskert városrész lehatárolása ábra: A Kis- Böszörmény városrész lehatárolása ábra: A Déli- Lucernás városrész lehatárolása ábra: Bodaszılı városrész ábra: Hajdúvid lehatárolása ábra: Pród lehatárolása ábra: A Szılıskertek városrész lehatárolása ábra: Szegregátumok Hajdúböszörmény központi belterületén

6 33. ábra: Szegregátumok Bodaszılın ábra: Szegregátum Pród ábra: Szegregálódási folyamat által terhetl területek Hajdúvid településen ábra: Hajdúböszörmény lakónépessége korcsoportok és nemek szerint (öt korcsoprt szerinti bontásban) ábra: Foglalkoztatás strukturális megoszlása ábra: Szociális szolgáltatások a településen ábra: Temetkezési segély kifizetése a szegregátumokban ábra: Közgyógyellátás kifizetése a szegregátumokban ábra: Ápolási díj kifizetése a szegregátumokban ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése a szegregátumokban ábra: Lakáscélú támogatás kifizetése a szegregátumokban ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetése a szegregátumokban ábra: A 3-5 éves korúak száma ábra: A HHH iskolások megoszlása a településen ábra: A 6-13 éves korúak száma (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Hivatal) ábra: Tankötelessé váló tanulók száma ábra: A HHH tanulók megoszlása a középiskolákban ábra: A település akcióterületeinek lehatárolása ábra: Bodaszılı lakosságának korcsoportok szerinti összetétel (Forrás: KSH 2001-es adatok) ábra: Az akcióterületeken található önkormányzati, egyházi és állami tulajdonú ingatlanok ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Hajdúvid területén ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Bodaszılı területén ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Pród területén ábra: Szılıskerti önkormányzati ingatlanok

7 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS), mint Hajdúböszörmény Város stratégiai fejlesztési dokumentuma A középtávra szóló dokumentum tartalmazza a város és részeinek nagyjából 2017-ig elérendı céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erıforrásokat. A dokumentum összeállításánál törekedtünk arra, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglaljon és a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. A 2008-ban készült és a Képviselı testület által 224/2008 (V.13.) Önk. Számú határozatban elfogadott integrált városfejlesztési stratégiát 2009-ben áttekintettük, felülvizsgálatuk, az abban foglaltak átdolgozásra kerültek. Az integrált városfejlesztési stratégia legitim alkalmazásához szükséges az önkormányzat Képviselı-testületének határozati jóváhagyása, mely a 121/2010. (III. 25.) számú határozattal megtörtént. Az elkészített stratégiában összefoglaltuk a város adottságait, lehetıségeit, számba vettük a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínáltunk ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetık, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlıdési irány melletti fejlesztésére. A stratégia az abban leírtak maradéktalan betartásával azt az utat jelöli ki, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetébıl a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövıképének eléréséhez vezet. A települési jövıkép megvalósítását nehezíti, hogy jelenleg és a közeljövıben is a külsı környezet bizonytalan lesz, a belsı erıforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévı belsı erıforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévı együttmőködés erısítésére összpontosítja az önkormányzat a figyelmet Helyzetértékelés Hajdúböszörmény földrajzi, geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is kissé perifériális, Debrecen túlzott régiós súlypontja miatt kevéssé tud érvényesülni. Ugyanakkor az új közúti nyomvonal, az M35 új lehetıségeket teremt a gazdasági vérkeringésbe történı bekapcsolására. Megközelíthetısége mellett mérete, alközponti szerepe, történeti hagyományai, intézményi infrastrukturális háttere, óriási külterületi tartalékai, valamint természeti- és kulturális értékei is kiemelik a megye települései közül. Az egykor igen prosperáló hajdúváros ma helyét és szerepét keresi a térségben, szerkezetátalakítási, foglalkoztatási gondokkal küzd. A település számos természeti értéke (fıként a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezı területei, kiváló termıföldi adottságai és a Hajdúszoboszlóival közel azonos minıségő hévizei) mellett a település gyönyörő településszerkezettel, mezıvárosi hangulatot 7

8 árasztó utcaképpel, számos kiterjedt zöldfelülettel, értékes fasorral, rendelkezik. Még ma is jelentıs mezıgazdasága, meglehetısen kihasználatlan zöldség- és gyümölcstermesztési potenciálja, állattenyésztése esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. A városban teljes a csatornázottság, az M35-ös autópálya megépülése, és a 35-ös út lecsökkent forgalomterhelése pedig lehetıvé teszi a város belsı területeinek megújítását. Ipari parkjának autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyő elérhetısége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy elınyt jelenthet. Sajnos a korábban igen prosperáló mezıgazdasági ágazat, és az erre épülı gépipar erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erı, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség és az ezzel kapcsolatos elszívó hatás jelentıs gond. Ehhez hozzájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlıdési lehetıség inkább a könnyőipar, a logisztikai szektor és a szolgáltatási szektor, valamint a kutatás-fejlesztés és a környezetipar területen mutatkozik. A hajdúböszörményi kulturális élet mindig is jelentıs volt, magas minıségő tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedı zeneoktatási hagyományok, agrár- és kertészeti kultúra jellemzi a települést, melyekre a jövıben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlıdés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelı mértékben hasznosított mőemlék, mőemlék jellegő épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erıfeszítéseinek felmérését követıen világosan kirajzolódnak fejlesztésre szoruló pontok. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása követıként jellemezhetı, a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer mőködtetése ad- hoc jellegő. A városfejlesztı tevékenységek támogatása érdekében szükséges egy kezdeményezı szemlélető, a kommunikációs erıforrások tudatos felhasználására épülı rendszer kiépítése, városmarketing stratégia kidolgozása. Hajdúböszörmény élhetı, megfelelı adottságokkal rendelkezı település, léteznek azok az elemek, amelyekbıl vonzó településkép alakítható ki, ám a látogató benyomásai ezzel ellentétesek. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erıs és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külsı szemlélık általi benyomásokhoz illeszkedı) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Hajdúböszörmény közepesen jó geopolitikai adottságokkal rendelkezı település, amelybıl most kevesebb látszik, mint azt megyei alközponti szerepe elıre vetítené. Fı erıforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minıségő termıföldet, óriási mezıgazdasági, kertészeti potenciált (szaktudás, termelı eszköz és humán erıforrás), a föld hıt (mint megújuló energiaforrás) és termálvizet (mint kertészeti és turisztikai potenciál) azonban nem használja megfelelı mértékben. A mezıgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték okán az uniós piacon ma jobban értékesíthetı kertészeti termesztés (elsısorban zöldségek és bogyós gyümölcsök), az aszalványkészítés, a szarvasmarha és juh tenyésztés, tej- és húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában jelentıs potenciáljai vannak. 8

9 1.2. Jövıkép A városfejlesztés átfogó célja a Településfejlesztési Koncepcióval összhangban, hogy a Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a Hajdúk fıvárosa. Centrumtelepülésként Hajdúböszörmény meghatározó szerepet kíván betölteni a róla elnevezett kistérség központi funkcióinak ellátásában. A három településbıl álló kistérség másik két települése is városi ranggal rendelkezik, ennek köszönhetıen mindketten számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyeket elaprózott településhálózattal rendelkezı térségben a központi települések többletként nyújtanak. Az egymáshoz földrajzi közelségében elhelyezkedı kisebb népességszámú Hajdúnánás és Hajdúdorog között intenzívebb együttmőködés alakult ki. Vannak olyan középfokú szolgáltatások, amelyek mindhárom településen azonos szinten megtalálhatók, ugyanakkor a kistérség lakosságának mintegy 54%-ával rendelkezı Hajdúböszörmény számos többletfunkcióval egyedül rendelkezik. A város a gazdasági potenciál bıvülésével számol mind a szolgáltatások, mind az ipar területén, a jelentıs hagyományokkal rendelkezı mezıgazdaság esetében pedig legalább a jelenlegi pozíciók megtartására törekszik. Ez csak térségi együttmőködés keretében valósulhat meg, amelyben elsıdleges szerepe lehet a debreceni K+F szektornak és a térség kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezı cégeinek. A gazdaság fejlesztését az önkormányzat elsısorban a foglalkoztattak létszámának bıvülésében tudja nyomon követni. Elsıszámú cél a helyi munkanélküliség és inaktivitás visszaszorítása. A városban szociális megközelítésben három olyan válságterületet lehet elkülöníteni, ahol az underclass rétegek a városi átlagnál magasabb arányban vannak jelen, és melynek területi és társadalmi kiterjedését csökkenteni kell. A város központi belterületén a Déli- Lucernás városrészben három szegregátum is található. A probléma megoldása a városrész presztízsének növelésével valósulhat meg hosszabb távon, amelyhez számos intézkedés (lakókörnyezet rehabilitációja, munkahelyek teremtése, infrastrukturális beruházások, közszolgáltatások elérhetıvé tétele és minıségi javítása) együttes megvalósítására lesz szükség. A város törekszik a közszolgáltatások területi elhelyezkedésének racionalizálására, vagyis az egyes szolgáltatások egymás közelében való elhelyezésére, ami a munka hatékonyságát növeli az intézményi kapcsolatok intenzívvé válásával. A tervek között szerepel a jelenleg is elismert szakmai munkát folytató közintézmények mőködési feltételeinek javítása. Az Önkormányzat folytatja az elmúlt évek munkáját a kommunális infrastruktúra különbözı elemeinek kiépítésében, ami hozzájárul a lakosság életkörülményének javításához. Az egészséges környezet biztosításához alapvetı feladat a kommunális infrastruktúra bıvítése mellett a városi közlekedés racionalizálása, a szétszórtan elhelyezkedı környezetszennyezı gazdasági tevékenység lakóterületrıl való kitelepítése, a természeti értékek megırzését figyelembe vevı fejlesztések végrehajtása, továbbá a közterületeken a zöldfelületek lehetı legnagyobb arányú létesítése, és fenntartása. 9

10 1.3. Középtávú városi célok Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése A szolgáltató szektor, amely mind a foglalkoztatásban, mind a beruházások volumenében meghatározó ágazatává vált a gazdaságnak, Hajdúböszörményben más városokkal összehasonlítva alacsonyabb szerepet tölt be, különösen igaz ez az üzleti szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor területi elhelyezkedésére jellemezı, hogy az alapvetı, mindennapos igényeket kielégítı közszolgáltatások relatíve kiegyensúlyozottan, lehetıség szerint minden nagyobb városrészben rendelkezésre állnak, míg a speciálisabb szolgáltatások egy igen jelentıs hányada a városközpontban összpontosul. A városi funkciók megújulásában és bıvítésében a városközpont kaphat meghatározó szerepet, amely Hajdúböszörmény esetében a Bocskai térre és az azzal szomszédos tömbökre terjed ki. A szolgáltató szektor funkcionális bıvülése, a kínálat növekedése egyértelmően a helyi lakosság igényeit szolgálja elsısorban, akiknek elégedettségi szintjét tovább emelheti, hogy a funkciók bıvítése együtt jár a városkép megújulásával, egy élhetıbb városi környezet kialakításával. A szolgáltató szektor egyik leggyorsabban fejlıdı ága a turizmus, amely a turisztikai attrakciók közelében további szolgáltató funkciók megjelenését generálja. Az idegenforgalom statisztikai mutatói a városban elmaradnak a közelben elhelyezkedı turisztikai centrumok mutatóitól, azonban a szektor fejlesztéséhez jó adottságok állnak rendelkezésre, a szektornak mindenképp jelentısebb szerepet is kell betöltenie. A város turisztikai centrumaként a Gyógyfürdı és környéke jelölhetı meg, ahol a jövıben új szolgáltató egységek jelenhetnek meg. A város másik maghatározó turisztikai adottsága a kulturális mőemléki öröksége, amely a Skanzen fejlesztésével válik igazi turisztikai vonzerıvé. A város közlekedési csomópontja a jövıben a Fürdıkert területén jelölhetı ki, amit a vasútállomás jelenléte indokol, illetve az, hogy a vasútállomásnál autóbusz megálló és parkoló épül. A településrészen szabadidı szolgáltatások vannak jelenleg jelen. Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés A foglalkoztatás bıvítése alapvetı feltétele annak, hogy növekedjen a város népességmegtartó ereje, a magasan kvalifikált munkaerı ne hagyja el a várost, illetve vonzóvá váljék a térség más településein élık számára is. A népességszám vonatkozásában nem csak mennyiségi célok fogalmazódnak meg tehát, hanem jelentıs hangsúlyt kell fektetni a minıségi szempontokra, vagyis hogy az inaktív és eltartott népesség aránya ne emelkedjen számottevı mértékben. A foglalkoztatás bıvítése ugyanakkor nagyban összefügg a gazdaság egyes szektorainak fejlesztési terveivel. A város gazdaságának fejlesztésében a centrum funkciók ellátása szempontjából egyértelmően a szolgáltatásoknak van meghatározó szerepe, azonban a foglalkoztatási viszonyokat is figyelembe véve megállapítható, hogy az ipar szerepe kifejezetten jelentıs. A város területének természeti adottságait és hagyományait figyelembe véve fontos prioritás a mezıgazdaság fejlesztése, szinten tartása is, már csak azért is, mert a lakosság döntı része folytat, ha nem is jelentıs volumenben mezıgazdasági tevékenységet. A szolgáltató szektor speciális ága a turizmus abból a szempontból, hogy az utóbbi években igen jelentıs figyelmet fordítottak a fejlesztésére, 10

11 és a fejlesztési folyamatban az önkormányzat jelentıs szerepet tud vállalni. Emiatt a turizmus a legtöbb esetben önállóan is fontos fejlesztési terület. A szolgáltató szektor területileg a városnak azokhoz a részeihez kötıdik, ahol a városközponti funkciók bıvítése és a turisztikai beruházások megvalósulnak. Az iparfejlesztést célszerőbb koncentráltan megvalósítani. Jelenleg három elkülönült ipari és gazdasági övezet van, a többi ipari cég elszórtan helyezkedik el a város területén, kiterjedésük azonban együttesen sem jelentıs. A további iparfejlesztés számára az önkormányzat három területet jelölt ki (nyugati, északi és keleti iparterület), továbbá az egykori mezıgazdasági majorokat a város külterületén. Az iparfejlesztésben elsıdleges szempont a 2007-ben Ipari Park címet nyert Keleti ipari és gazdasági övezet fejlesztése. A második számú fejlesztési terület az autópálya közelsége miatt kedvezı logisztikai pozícióban lévı Nyugati ipari övezet fejlesztése, mely terület 2008-ban szintén Ipari Park Címet nyert el. A mezıgazdaságban megvalósuló fejlesztések területileg sokkal elszórtabban valósulhatnak meg. Elhelyezkedésüket tekintve leginkább a kijelölt iparterületeken, illetve a város külterületén valósulhatnak meg. Infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra megfelelı színvonalú kiépítettsége fontos hátteret jelent a gazdasági élet szereplıi, a lakosság, és a városba érkezı turisták számára is. Az infrastrukturális háttér hiányosságainak a pótlása, fejlesztése az egész városban aktuális kérdés, azonban vannak kiemelt területei a városon belül. A város központi szerepkörét erısítı, a gazdaság fejlıdéséhez hozzájáruló beruházások nyilvánvalóan jelentısen hozzájárulnak az infrastruktúra bıvítéséhez és modernizálásához. A városképi megjelenés javításának elsısorban a Városközpontban, másodsorban a Fürdı környékén kialakulóban lévı turisztikai centrum környékén van kiemelt szerepe, ami többek között együtt jár sétálóutcák kialakításával, közúti forgalom elvezetésével, zöldterületek fejlesztésével. Az infrastruktúrafejlesztés kiemelt területei a lakótelepek is, amelyek ellátottsága összességében jónak mondható, ugyanakkor az átlagosnál sokkal koncentráltabban él itt jelentıs számú lakosság, akit hasonló problémák érintenek (panelprogram). Ebben a formában az infrastruktúrafejlesztés hozzájárulhat a leszakadt társadalmi csoportok helyzetének normalizálásához is. Az belterületi utak fokozatosan romló állapota a városban nem egyedülálló jelenség, nap, mint nap negatívan befolyásolja a lakosság életkörülményeit. A jelenlegi vasút nyomvonalán Debrecen és Hajdúböszörmény között a tömegközlekedés korszerősítése, környezetvédelmimileg kedvezıbb kialakítása miatt elıvárosi gyorsvasút létesítése van tervbe véve, melynek elınye, hogy Bodaszılıt is bekapcsolja a tömegközlekedésbe. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége összességében jónak mondható, a legfontosabb feladat a hiányosságok felszámolása, amelyre születtek tervek (szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének 3. ütemének megvalósítása jelenleg folyamatban). Szintén megvalósítandó fejlesztés a város csapadékvízelvezetési rendszerének, csatornáinak a felújítása és korszerősítése. A város csapadékvíz kezelésére városi szintő koncepcióterv készült, mely alapján egyes szakaszok engedélyes tervei is elkészülhettek a közelmúltban. Fontos infrastrukturális célkitőzés a szélessávú internet hozzáférés biztosítása is minél szélesebb körben. 11

12 1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek Átfogó cél: A Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a Hajdúk fıvárosa. Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés Infrastruktúra fejlesztése 1. Fıtér és környéke rehabilitációja 9. Déli - Lucernás akcióterület 8. Skanzen turisztikai célú hasznosítása 2. Lakótelep rehabilitáció 7. Központi belterülettıl külön álló település részek ipari, mezıgazdasági logisztikai központjainak komplex fejlesztése 3. Fürdıkert környékének komplex fejlesztése 6. Keleti Ipari Park fejlesztése 4. Fürdı és környéke 5. Nyugati ipari övezet és gyógyturizmus fejlesztése Csordalegelı komplex fejlesztése 12

13 2. BEVEZETÉS 2.1. Az IVS célja, feladata, idıtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemlélető középtávot (7-8 év) átölelı dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemlélető tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitőzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeirıl is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erıközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenıen a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fı célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendı akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia 2009-tıl az Épített Környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997 évi LXXVIII törvényben nevesített jogszabályi kötelezettség, ezért még akkor is van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Már most egyértelmően látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idıvel nem csak a funkcióbıvítı vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelezı a városok számára IVS-t bemutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is elınyt jelent majd, ha a benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitőzései és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselı-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelıs Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különbözı szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a 13

14 városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvetı feladata. Újszerő eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztı társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási, pályázati források által kínált lehetıségeken is. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlıdése szempontjából. A piaci és közszféra beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemzı kialakítása az IVS egyik alapvetı feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentısége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi idıszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minıségő adatokra épülı elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhetı vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhetı adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülı elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkezı egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemzı mértékő és részletezettségő kidolgozása feltétele a jó minıségő azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményezı városfejlesztési stratégiának. Hajdúböszörmény integrált városfejlesztési stratégiája középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendı céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. A dokumentum konkrét megvalósítási elemeket is magában foglal, ezzel a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Éppen ezért szükséges az IVS rendszeres éves áttekintése és felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külsı feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselıtestülete megtárgyalja, és azt határozatban jóváhagyja. A stratégia nem csak a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait és céljait, hanem orientálja a stratégia megvalósulásában érdekelt és a tervezési folyamatba is bevont partnerek, a magán- és civil szféra tevékenységét is. A jövıben pedig az Önkormányzat kialakítja azt az információs adatrendszert, mely szükséges a tendenciák követéséhez és az IVS megalapozott korrekciójának elvégzéséhez. 14

15 2.2. Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következı fıbb fejezeteket tárgyalja: A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szőkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendıek a késıbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsıdlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. Városi szintő helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerő adatokra épülı elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövıképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A városrészek elemzése: Be kell mutatni térképpel egyértelmően illusztrálva az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a késıbbiekben meghatározásra kerülı adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthetı központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzető lakosságot jelentıs számban tömöríti. A helyzetértékelésnek fejlesztési szemléletmódban kell készülnie. Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a beavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, településközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak: A hosszú távú ( koncepcionális ) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók) 15

16 A területi alapú, területi szemlélető tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetıség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetıségeit leginkább bıvítı módon történı allokációja A városfejlesztési tevékenységek megfelelı fókuszálása, elkerülendı a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos probléma- és lehetıségelemzésre épülı, átlátható és elfogadott célok kitőzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmő és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplıinek széleskörő bevonásával ( partnerség ) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban 16

17 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikájának kereteit és irányait az alábbi stratégiai dokumentumok fogalmazzák meg: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) benne az operatív programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Ezek a dokumentumok természetszerően nem tartalmaznak részleteket sem régiós, sem kistérségi és értelem szerően települési szinten sem, ugyanakkor megadják azokat a keretek és irányokat, melyekre építve biztosított az egyes fejlesztési szintek egymásra épülése által létrejövı szinergia. Az országos és helyi fejlesztéspolitika egyaránt akkor lesz hatékony és eredményes, ha a fejlesztési törekvések minden szinten egy irányba mutatnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepciónak a település szempontjából releváns és a fejlesztési irányok kijelölésekor figyelembe veendı prioritásai Hajdúböszörmény vonatkozásában a következık: Elmaradott térségek, külsı és belsı perifériák felzárkóztatása: a lakosságmegtartó erı növekedése foglalkoztatás bıvítése megfelelı infrastruktúra biztosítása a lakosság és vállalkozások számára közszolgáltatások megfelelı elérésének biztosítása szolgáltatások körének és minıségének bıvítése helyi közösségek megteremtése, erısödése A pólusok, városhálózat fejlesztése A felsıoktatási intézmények és a gazdasági szereplıi közötti kapcsolatok erısítése; A térségben meghatározó és jelentıs fejlıdési lehetıségekkel rendelkezı ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bıvítése; A pénzügyi és üzleti tanácsadói, illetve a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; Az innováció átadására képes intézmények, szervezetek hálózatának megerısítése; A magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése. 17

18 3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása Hajdúböszörmény helyzetét és fejlesztési lehetıségeit alapvetıen befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedı Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervezı ereje a megye határain is túllép. Debrecen befolyásoló szerepét már a város 2005-ben készített Településfejlesztési Koncepciója is hangsúlyozta. A nagyváros egyre bıvülı agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyőrő foglalja egységbe, amelynek Hajdúböszörmény is része. A pólusprojektek egyik fı célkitőzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlıdést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz, a zsúfolt nagyvárosi környezetbıl esetlegesen kitelepülı funkciók meghonosítására is Országos szerepkör Hajdúböszörmény az ország 34. legnépesebb városa, a fıvároson és a megyeszékhelyeken kívül tehát csak 12 népesebb közepes mérető városról beszélhetünk. A 20. század elején még középvárosként jellemezhetı Hajdúböszörmény ma nem felel meg teljes mértékben a kisvárosoktól elvárt regionális szerepkörnek sem, ami egyértelmően a korlátozott kiterjedéső vonzáskörzetre vezethetı vissza. A városhierarchia besorolás hét lépcsıje közül a város felülrıl az ötödikre sorolódik, akárcsak Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu és Püspökladány Hajdú-Bihar megye települései közül. A regionális központ és a hiányos értékő kisváros közötti kategóriák teljes hiánya rámutat Debrecen túlzott központi szerepkörére a megyében. 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI [2005]) 18

19 Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése c. alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínőségének a megırzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik legfontosabb hordozója Hajdúböszörmény. A város fontos kulturális missziójának tekinti a hajdú hagyományok ápolását. Hajdúböszörmény kistérségi szintő központként funkcionál, azonban nem rendelkezik a középfokú vonzáskörzeti funkciók teljes skálájával, ami a Hajdúság sajátos településszerkezetének és Debrecen, a régióközpont közelségének köszönhetı, amely mindössze 18 kilométerre található a várostól. A nagyváros nyújtotta széleskörő szolgáltatások miatt több intézmény kiépülésére nem került sor (pl. a klinikák jelenlétének is köszönhetı, hogy Hajdúböszörményben nem épült kórház). A kistérség határain túlra mutató regionális szerepkörrıl három funkció, egyes közigazgatási funkciók, a felsıoktatás és a kultúra rendelkezik, megyei szintő feladatok ellátásáról nem beszélhetünk. Amennyiben a közigazgatási szerepkör túlnyúlik a kistérség határain, az a kevésbé ellátott Polgári kistérség települései, illetve Hajdúhadház irányában történik. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Karának vonzáskörzete a megyehatárokon is túlmutat, igaz a megyébıl kilépve igen alacsony vonzásintenzitásról beszélhetünk. A Hajdúság kulturális tradícióinak megırzésében a város kiemelkedı szerepet tölt be mővelıdési intézményei, hagyományırzı csoportjai és rendszeres kulturális események révén. Ez a tevékenység mindenképp túlmutat a kistérség határain, mivel a különbözı programokhoz a többi hajdúváros önkormányzatai is csatlakoznak. Az 1992-ben életre hívott Hajdúvárosok Hagyományırzı és Érdekképviseleti és Területfejlesztési Szövetségének Hajdúböszörmény mellett további 11 tagja van. Hajdúböszörmény környékét alacsony településsőrőség jellemzi, a jelentısebb népességszámú egykori mezıvárosok relatíve magas népességszámmal és igen kiterjedt külterülettel rendelkeznek. A város vonzáskörzetének kiterjedését igen erıteljesen korlátozza Debrecen, amelynek a szuburbanizációs zónájához tartozó, igen gyors ütemben fejlıdı Józsa mindössze 10 kilométerre fekszik a várostól. Az északkeletre (Hajdúhadház és Téglás) és délnyugatra (Balmazújváros) elhelyezkedı kisvárosok más térszerkezeti vonalak mentén helyezkednek el, és elsısorban szintén a megyeszékhellyel van intenzív kapcsolatuk. 19

20 2. ábra: A debreceni település-együttes szerkezeti felépítése (Forrás: Süli-Zakar [1996]) Jelmagyarázat: 1. központi belterület 2. szuburbanizációs terület 3. belsı agglomerációs övezet 4. bolygóvárosi győrő Hajdúböszörmény igen kiterjedt határának köszönhetıen tulajdonképpen a vonzáskörzethez kell sorolni az egyébként közigazgatásilag a városhoz tartozó Bodaszılıt, Hajdúvidet és Pródot. A vonzáskörzethez tartozik a kistérség másik két városi rangú települése, Hajdúnánás és Hajdúdorog, amelyek azonban több funkció esetében nincsenek rászorulva Hajdúböszörmény városi többletfunkcióira (A nappali tagozatos középiskolások száma Hajdúnánáson megközelítıleg azonos a hajdúböszörményivel, ami arra enged következtetni, hogy a funkciók inkább kiegészítik egymást ebben az esetben). A kistérségi szintő közigazgatási funkciók egyértelmően Hajdúböszörményhez kötıdnek (pl. földhivatal, ÁNTSZ, rendırkapitányság, bíróság) több esetben túlmutatva a kistérség három településén. A kiskereskedelemben is egyértelmő a város fölénye a kistérség másik két településével szemben. Az egészségügyi szolgáltatások az alapfokú funkciók ellátása mellett a járóbeteg-ellátásra terjednek ki, amelyek Hajdúböszörményhez kötıdnek. 20

21 3.3. A település az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régióban hiányzik egy erıs középvárosi hálózat, a 75 ezer fıs Szolnok és a 32 ezer fıs Hajdúböszörmény között népességszámban egy várost sem találunk. Más hasonló nagyságkategóriájú városokkal ellentétben a rendszerváltást követıen Hajdúböszörmény még növelni is tudta népességszámát több, mint ezer fıvel, igaz 2001 után már csökkenés tapasztalható. A városi funkciók jelenléte és az ellátott vonzáskörzet nagysága alapján már hátrébb helyezkedik el a rangsorban a város a régión belül is. Az Észak-alföldi régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévı és mobilizálható erıforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megırzésével és fenntartható használatával biztosítja a minıségi élet feltételeit az itt élık számára. Termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. Az ezt szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következık: a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erıforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezıgazdaság, stb.); az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülı helyeinek minıségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történı, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése; a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése. Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi fejlesztési stratégiában megfogalmazott cél a 3 település fürdıinek közös fejlesztése és közös marketing tevékenység megvalósítása. A város fejlesztési koncepciójában a turizmusfejlesztési fejezet kiemelt prioritásnak tekinti a fürdı-turizmus fejlesztését. A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlıdés stratégiájának megfelelıen: o o o o az energetikailag felhasználható mezıgazdasági termékek elıállítása és a mezıgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel); A terület alatt található termálvizekbıl nyerhetı geotermikus energia hasznosítása A Debreceni Egyetemmel közös együttmőködésben a geotermikus energia hasznosítására irányuló K+F központ kialakítása az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elısegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében. 21

22 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az Észak-alföldi Régió számára megfogalmazott hosszú távú célok 1) Versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a DINAMIKUS RÉGIÓ megteremtése A régió gazdasági potenciáljának fejlesztése, logisztikai szerepkörben rejlı lehetıségek kiaknázása; A régió elérhetıségét biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatrendszerek fejlesztése; Regionális tudásbázis kialakítása, fejlesztése elsısorban a megyeszékhelyeken. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Hajdúböszörmény az Észak-Alföld regionális fejlesztési pólusának a szomszédságában helyezkedik el. A fıbb közlekedési tengelyek mentén egymáshoz közel kerülı városok és környezetük gazdaságilag dinamizálódó és fokozottan urbanizálódó települései növekedési tengelyekké szervezıdnek, amelyek fontos szerepet töltenek be a településközi kapcsolatok megerısödésében, a fejlıdés közvetítésében. Hajdúböszörmény számára nagy lehetıséget teremtett az M35 megépülése egyrészt a település elérhetısége, másrész a logisztikai szerepkör kihasználhatósága szempontjából. A Nyugati Ipari Park és az autópályához közel esı területek az elsı számú haszonélvezıi ennek a lehetıségnek. Regionális tudásbázis kialakítása a Debreceni Egyetemmel: Geotermikus és egyéb megújuló energiaforrások hasznosítása területén Mezıgazdasági fejlesztéseket célzó kutatások területén 2) A természeti, táji, környezeti, valamint a kulturális értékek megırzésével és fenntartható használatával az ÖKO-RÉGIÓ megteremtése A régió környezeti állapotának megóvása és fejlesztése, a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülı feltételeinek javítása, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, környezetbarát turizmus vonzerık védelme, a régió lakossága számára egészséges környezet biztosítása; Megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvı arányú használata. Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi fejlesztési stratégiában a témával kapcsolatban megfogalmazott cél a kistérség mozaikszerő táji, természeti értékeinek összekapcsolása zöldfolyosókkal, azokban a természetközeli állapot helyreállítása, és a kialakult/kialakított területek biodiverzitás monitoring rendszerének kiépítése. 22

23 A város fejlesztési dokumentumaiban ugyancsak szerepel a természeti értékek védelme. Megújulós és alternatív energiaforrások hasznosítása, mint geotermia és a mezıgazdasági termelésre épülı biomassza. A város kiterjedt közigazgatási területén található változatos természeti környezet értékeire épülı ökoturizmus megalapozása. 3) A régióban az egészséges élet lehetıségeinek biztosításával és természeti adottságok hasznosításával az EGÉSZSÉGES RÉGIÓ megteremtése A lakosság egészségi állapotának javítása; A régió termálvíz-készletére alapozott egészségjavító szolgáltatások megteremtése, gyógy-, egészség- és ökoturisztikai hálózat kialakítása az Észak-magyarországi régióval közösen. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Mind a kistérségi, mind a városi fejlesztési stratégia tartalmaz egészségfejlesztési fejezetet. Külön elıny a város számára a gyógy és termálvíz jelenléte. További elıny a Debreceni Klinika és a Kenézy kórház közelsége, mely lehetıséget biztosít, hogy a jövıben bizonyos egészségügyi szolgáltatások, kutatások kihelyezésre kerüljenek Hajdúböszörménybe. 4) A régió versenyelınyeire alapozva és innováció-orientált agrárvertikum kialakításával az AGRÁRRÉGIÓ régió megszilárdítása A régió adottságaihoz igazodó termelési feltételek kialakítása, a mezıgazdasági termékek versenyképességének növelése. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Ennek a témának a keretében a Kistérségi stratégia konkrét közös célként nevezi meg a versenyképes agrárágazatok, az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás, az agrárlogisztika fejlesztését és a biomassza hasznosítását. A dokumentumban szerepel az agrár-innováció fejlesztése is. 5) A területi különbségek mérséklésével és a társadalmi kohézió erısítésével, a foglalkoztatás az ESÉLYTEREMTİ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ megvalósítása A közlekedési szempontból periferikus területek bekapcsolása a régió fejlıdésébe; A vidékies térségekben élık és hátrányos helyzetőek életminıségének és életesélyeinek javítása, a társadalmi, munkaerı-piaci re-integráció erısítése és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása; A sajátos alföldi településszerkezet értékeinek megırzése a települési környezet fejlesztésével. 23

24 Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi és városi fejlesztési stratégia kiemelt helyen és nagy terjedelemben foglalkozik a foglalkoztatás javításának témájával. Észak-Alföldi Operatív Program (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) a hat magyar konvergencia-régió egyikeként, elsısorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió as idıszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. Figyelembe véve a helyzetelemzésben feltárt problémákat, területi különbségeket és sajátosságokat, valamint a fent említett dokumentumokban foglalt területfejlesztési célokat és prioritásokat, az ÉAOP hosszú távú átfogó célja az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erısítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program stratégiai célkitőzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a késıbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. Az ÉAROP program prioritásai: Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város és térségfejlesztés Az Észak-alföldi Operatív Program város és térségfejlesztési fejezete foglalkozik a Hajdúböszörményt is érintı problémákkal és a megoldás lehetıségeivel. A dokumentumban szereplı helyzetfeltárás szerint jelentıs azoknak a funkcióhiányos városoknak a száma, melyek nem képesek megfelelıen szervezni és ellátni térségüket és lakosságukat, valamint a munkahelyteremtésben, közigazgatásban, üzleti tevékenységekben, az oktatás és a kulturális élet terén betölteni központi szerepüket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos városban találhatók olyan leromlott fizikai állapotú és társadalmi státuszú (szegénységgel, munkanélküliséggel, magas arányú roma lakossággal, alacsony gazdasági aktivitással, rossz fizikai állapotú és energiapazarló panellakásokkal, leromlott állapotú lakókörnyezettel jellemezhetı) településrészek, amelyek egyaránt fizikai és társadalmi megújításra szorulnak. A dinamikus, funkciógazdag és élhetı városhálózat kialakítása érdekében az operatív program jelen prioritása támogatja a városi területek, városi központok fizikai megújítását, kisebb, funkciószegény városok esetében városközponti területek kialakítását a városi funkciók bıvítése és a gazdasági tevékenységeket is vonzó települési környezet kialakítása érdekében. 24

25 A városközponti fejlesztések esetében csak integrált rehabilitációs akciók végrehajtására van lehetıség, amelyek a városkép fizikai megújítása mellett hangsúlyt fektetnek az érintett közösségek erıforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen mőködı vállalkozások bevonására is. A prioritás támogatja a nagyobb lélekszámú városokban a leromlott vagy leszakadó városrészeken olyan integrált település-rehabilitációs akciók végrehajtását, amelyek megteremtik a városrészek bekapcsolását a város fejlıdésébe a fizikai környezet és a szociális problémák együttes kezelése révén, közösségi célú fejlesztésekkel elısegítik a szegregált településrészeken élıknek a társadalomba történı visszaintegrálását, hozzájárulnak a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállításához és megfordításához. A fejlesztések eredményeképpen területileg kiegyensúlyozott, funkciógazdag, társadalmi és gazdasági vonzerıvel és jelentıs térszervezı erıvel egyaránt rendelkezı városhálózat alakul ki, javul a városok gazdasági vonzereje, megszőnik a leromlott állapotú városrészek további leszakadása, újraintegrálódnak a város életébe. Ezen túl a régió lakossága számára elérhetıvé válnak a megfelelı minıségő közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához. A fejlesztések eredményeként csökken a belvízzel veszélyeztetett települések száma, javul a kistelepülések szennyvízcsatorna-hálózattal való ellátottsága, ami hozzájárul a biztonságos, tiszta és egészséges lakókörnyezet kialakításához. Elsısorban a vidéki településeken nı a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, ami hozzájárul a helyi közösségek önszervezıdéséhez, fejlıdéséhez. Összességében olyan településhálózat kialakítása indul meg a régióban, ahol a városi települések megfelelı térségi és központi szolgáltatási funkciókkal képesek ellátni tágabb környezetüket, a régió teljes területén megoldott a megfelelı minıségő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakosság egészséges és biztonságos települési környezetben él és dolgozik, és adottak a helyi közösségek együttmőködésének, önszervezıdésének, társadalmi szerepvállalásának lehetıségei. Az Észak-alföldi régió Stratégiai programja ( ) a helyzetelemzı rész harmadik fejezetében, amelyben a régió településszerkezete kerül bemutatásra, Hajdúböszörményt a hiányos értékő kisvárosok közé sorolja többek között Berettyóújfaluval, Hajdúszoboszlóval és Püspökladánnyal együtt. A megyeszékhelyeken kívül így a városhierarchia tekintetében a régió öt további, alacsonyabb népességszámú városa elızi meg Hajdúböszörményt, míg a hasonló kategóriában szereplı városok közül többnek a népessége nem éri el a 20 ezret sem, azonban kiterjedt vonzáskörzettel rendelkeznek, többnyire a régió perifériális térségeiben. Az Észak-alföldi régió tervezési területi kategóriái közül Hajdúböszörmény a jelentısebb potenciállal rendelkezı kis- és középvárosok közé sorolódik, amelyek fontos szerepet játszhatnak a régió térszervezésében és versenyképességének erısítésében. A város a dinamizálható központok azon alcsoportjába tartozik, amelyek szomszédjai többnyire hasonló mérető mezıvárosok, így nem rendelkeznek jelentısebb vonzáskörzettel. Jellemzıjük, hogy nappali és éjszakai népességük többnyire egyensúlyban van, vonzáskörzetük elsısorban településhálózati okokból a gyakran fejlett intézményrendszer ellenére is fejletlen. A gazdasági-társadalmi térpályák és csomópontok rendszerén túl három speciális tértípus is meghatározható az Észak-alföldi régió területén, mivel Hajdúböszörmény a régió meghatározó urbanizációs térszerkezeti tengelyének közelében helyezkedik el, nem érinti sem a határ menti, sem a Tisza mentén húzódó összefüggı periféria terület, speciális helyzetét a Hortobágyi Nemzeti Park területében való érintettség okozza. Az ÉAOP a tervezési térkategóriák megállapításán túl négy különbözı fejlesztési tématerület esetében említi konkrétan a települést, illetve a kistérséget. A 25

26 hajdúböszörményi kistérség egyike annak a kilenc kistérségnek, amelyekben az óvodák kihasználtsága meghaladja a 100%-ot, ami az intézményhálózat hiányosságai mellett az átlagosnál kedvezıbb demográfiai folyamatokra mutat rá. A város szintén kiemelésre kerül fıiskolája miatt, amely révén egyike a régió hat felsıoktatási központjának. A Hajdúböszörményi kistérség sajátos településszerkezeti és vonzáskörzeti adottságai (három település három város) miatt indokolttá válhat két vagy három kistérségi gazdasági-szolgáltató városi központ fejlesztése is. A dokumentum a régió jelentıs barnamezıs laktanya és iparterülettel (10 ha felett) rendelkezı települései közé sorolja a várost. Regionális szerepkörő közintézmények a településen Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt: Mint vidéki zeneiskola kezdettıl fogva kettıs tevékenységet lát el: a zenei oktatás és nevelést, valamint zenei rendezvények szervezését. Az ezredfordulótól az iskola bıvítette képzési kínálatát, elıször a tánc, majd a szín- és képzımővészeti ágakkal. Jelenleg ezeken a tanszakokon több mint 350 tanulója van az intézménynek. A Bocskai István Gimnázium több mint száz éve érettségit adó gimnáziumként a helyi értelmiség képzésének fontos bázisa. Veress Ferenc Szakképzı Iskola: Szakmunkásképzı iskolából vált szakiskolát és szakközépiskolát is mőködtetı szakképzı intézménnyé. A tanulók létszáma ig közel 200 fıvel növekedett, jelenleg 695 tanuló végzi itt a tanulmányait. A szakiskolában a 2003/2004. tanévtıl a hagyományos könnyőipar folyamatosan, faipar, építészet szakmacsoportos képzések mellett beindították a kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos képzéseket is. Profilváltást hajtott végre az iskola a szakközépiskolai képzés területén is, így jelenleg a szakközépiskolában informatika, elektronika-elektrotechnika, közgazdaság, kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban folyik az oktató-nevelı munka. Széchenyi István Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium: Oktatott szakmák: vadász-vadtenyésztı, általános kertész, általános állattenyésztı, kerti munkás speciális képzést, érettségire épülı közgazdasági alapozású képzést (az európai üzleti asszisztens és a mezıgazdasági menedzserasszisztens szak), erdészeti szakmunkás, erdész technikus, húsipari szakmunkás. A Gyöngyösi Mezıgazdasági Fıiskolával együttmőködve elindult a mezıgazdasági menedzserasszisztens akkreditált felsıfokú levelezı szakképzés. Két felsıfokú szakképzési szakot is beindított. Az egyik a Nyíregyházi Fıiskola Társadalom és Gazdaság Tudományi Karával együttmőködve a számviteli szakügyintézı, melyben a hallgatók a fıiskolával állnak hallgatói jogviszonyban, másik a Szolnoki Fıiskola Mezıtúri Mőszaki és Mezıgazdasági Fakultása felügyelete mellett mőködı mezıgazdasági mőszaki menedzser asszisztens, ahol a tanulók középiskolai tanulói jogviszonyban tanulnak. 26

27 Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar: Jogelıdje, a Hajdúböszörményi Óvóképzı Fıiskola volt. Ma a Hajdúböszörményi karon a képzés széles vertikuma megtalálható: felsıfokú szakképzés (FSZ: Csecsemı- és gyermeknevelı-gondozó), alapképzés (BA: Andragógia, Óvodapedagógus, Szociálpedagógia), mesterképzés (MA: Emberi erıforrás tanácsadó), így a továbbhaladás a karon belül biztosított, ill. elınyös feltételek mellett lehetséges közvetlenül az egyetem többi karán is. A Hajdúböszörményi Földhivatal regionális szerepköre nyolc településre terjed ki. Hozzá tartozik ügyintézés tekintetében Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos település. További jelentıs, több települést érintı Hajdúböszörményben található közszolgáltatás az ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete. A település a régió sport és rekreációs hálózatában Az Önkormányzat és a Nemzeti Civil Alapprogram segítségével egy 3,8 millió forintos beruházás keretében 2008-ban létrehozott és megnyitott egy extrém sportpályát. A pályanyitó rendezvény egy országos szintő gördeszka versenybıl és egy regionális szintő kerékpár (BMX) versenybıl állt, az eseményre Miskolcról, Tiszaújvárosból, Polgárról, Debrecenbıl, Hajdúszoboszlóról, Hajdúnánásról, Tokajból, Hajdúdorogról, Záhonyból és Budapestrıl is érkeztek érdeklıdık. A HEXE Skatepark a Hajdúböszörményi Városi Sport- és Rendezvényközpontban (Hajdúböszörmény Vásár tér 27.) került kialakításra, fenntartója a Hajdúböszörményi Extrém Sportegyesület. Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz. A termálvíz gyógyvízzé minısítése lehetıvé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy- és üdülıközpont jöhessen létre. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdı különbözı élményelemekkel- nyakzuhany, derékmasszázs, pezsgıfürdı ellátott termálmedencéi mellett a feszített víztükrő sportmedence a fiataloknak az úszást, a gyermekmedencék a legkisebbek önfeledt kikapcsolódását kínálják. A gyógyfürdı fedett termálfürdıje 2007 januárjában nyitott meg, mintegy 1000 m2 en. Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok mővelésére is van lehetıség. A lovas pályán egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdık pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz. Rekreációs szempontból jelentıs a Hajdúböszörményben elérhetı horgászati és vadászati lehetıségek is. 27

28 3.4. A település megyén belüli pozíciója Hajdú-Bihar megye a közötti programozási periódushoz kapcsolódó területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja a fenti dokumentumokhoz képest részletesebben bemutatja be a megye kistérségeinek és településeinek adottságait és lehetıségeit. A megye városhálózatából a megyeszékhelyet követıen Hajdúszoboszló és Berettyóújfalu mellett Hajdúböszörményt emelték ki, elsısorban jelentıs népességszámára hivatkozva. A dokumentum nagy terjedelemben tárja fel a megye kedvezıtlen demográfiai és társadalmi folyamatait, amelyek esetében azonban nem kerül megemlítésre Hajdúböszörmény, köszönhetıen annak, hogy a mutatók többsége esetében a megyei átlagnál kedvezıbb pozícióban található. A fejlesztési lehetıségek között kiemelt szempont az autópálya mentén a vállalkozási környezet javítása az üzleti infrastruktúra kiépítésével, amelyre jó példát szolgáltat a Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park létrehozása. A város közvetlen szomszédságában, Polgár és Görbeháza térségében találkoznak a kijelölt kelet-nyugat, észak-dél irányú transzeurópai közúti hálózatok nyomvonalai. Kiemelt fejlesztési területként a regionális szintő tervek elsısorban a fent említett két települést jelölik meg logisztikai központok kialakítására, azonban más szempontokat is figyelembe véve kedvezıbb adottságai révén Hajdúböszörmény szerepének növelése is reális alternatíva. A város szállítás-logisztikai potenciálja a hatodik legjelentısebb a megyében. Az M35-ös gyorsforgalmi út elérhetıbbé tette a várost és javította az áruszállítás és a logisztikai ágazat versenyképességét. A Hajdúböszörményt érintı vasútvonalnak nem szán a dokumentum jelentısebb áruszállítási szerepkört. A Hajdúvárosok csoportját egyébként is a megye dinamikusabban fejlıdı területéhez sorolják. A város szintén megemlítésre került a megye azon 15 települése között, amely gyógyhatású termálvízre építkezve gyógyfürdıvel is rendelkezik. A nemzetközi turisztikai szerepkörrel rendelkezı fürdık köre (Hajdúszoboszló és Debrecen) valószínőleg nem bıvíthetı az elkövetkezı években, a vendégek számát tekintve a 2%- os részesedést egyetlen másik fürdı sem érte el az elmúlt években. Az egyelıre lokális jelentıségő Hajdúböszörményi Bocskai Gyógyfürdı térségi feladatok ellátására lehet elsısorban alkalmas csakúgy, mint Hajdúnánáson és Püspökladányban, ami persze nem zárja ki kategorikusan a nemzetközi forgalom növekedését. A városban került kijelölésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszer három megyei telephelyének egyike, amely az újrahasznosítás különbözı formáinak megvalósításával új munkahelyek létrehozását is eredményezheti a környezet érdekeinek fokozott figyelembe vétele mellett. A másik megyei szinten is jelentısnek számító környezetvédelmi beruházás a város szennyvízhálózatának bıvítése. A város Pród környékén részét képezi a Hortobágyi Nemzeti Park területének is, ami az öko- és örökségturizmus fejlesztéséhez nyújt lehetıséget. A Cívisterv Várostervezı és Építész Iroda által készített Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve c. dokumentum a fent említettek mellett kiemelendı törekvésként említi a Debrecen körüli külsı városgyőrő elemeinek fejlesztését, amelynek Hajdúböszörmény a meghatározó elemét jelenti. 28

29 A város külterülete a megye mezıgazdaságának fejlesztésében fontos szerepet tölt be. A Hajdúsági löszhát öntözhetı területein a vetımagtermesztés mellett különösen a zöldborsó, csemegekukorica, paradicsom termelése regionális jelentıségő. A fejlesztési dokumentum kiemeli a város újonnan megszerzett ipari parkjának jelentıségét, amely révén nagyobb területigényő gazdasági tevékenység letelepítésére is lehetıség kínálkozik. Az autópálya megépülését követıen a közlekedési fejlesztések elsısorban a tömegközlekedést érintik, amely Debrecen irányában a legintenzívebb, a két város közötti intenzív kapcsolat felveti az elıvárosi vasúti kapcsolat megteremtésének lehetıségét A település a Hajdúböszörményi kistérségben A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. fejlesztési tervet készített a kistérségek közszolgáltatásainak optimalizálására. A Hajdúböszörményi kistérség specifikumát az adja, hogy mindhárom települése középfokú központi szerepkörökkel rendelkezik, ami reális veszélyként veti fel a szomszédos városok kapcsolatának eltolódását az együttmőködés helyett a rivalizálás irányába. Kiemelt cél, hogy a városok közötti feladatmegosztás területi szempontok alapján átgondolt legyen. A több településen jelenlévı szolgáltatások összevonása nem lehet cél, mivel az azon a településen, ahol a funkció megszőnik, igen jelentıs veszteséggel járna. A kistérségben településközi kapcsolatok jelenleg gyengének minısíthetık, együttmőködésre inkább Hajdúnánás és Hajdúdorog között van néhány példa. A három középfokú város sikeres együttmőködése csak úgy képzelhetı el, ha középtávon kiegyenlített fejlıdést tud biztosítani mindhárom városban gazdasági, kulturális és szociális téren. A közszolgáltatást nyújtó intézmények igénybevétele a városok rangjához méltóan kell, hogy biztosított legyen. 3. ábra: A Hajdúböszörményi Tervezési - Statisztikai Kistérség 29

30 A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési programja és koncepciója részletesen számba veszi külön-külön is a három település jellemzıit gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekben egyaránt. A megállapítások többsége a térségre összességében és az egyes településekre is helytálló megállapításokat fogalmaz meg. A gazdaság meghatározó tényezıi között sorolta fel a kedvezı agro- ökológiai adottságokat, a jelentıs ipari hagyományokat, az M35-ös autópálya megépülését, a termálvízkészletet és két megyeszékhely közelségét is, amely adottságok intenzívebb kiaknázását kell lehetıvé tenni a jövıben. A vállalkozási aktivitás egyértelmően Hajdúböszörményben a legmagasabb, ami azonban szélesebb körő összehasonlításban átlag alattinak számít, sok az önfoglalkoztató mikrovállalkozás. A szektorokat tekintve a legjelentısebb hiány egyértelmően a szolgáltatások területén mutatkozik. 1. táblázat: A Hajdúböszörményi Kistérség statisztikai adatai (Forrás: TEIR 2008) Megnevezés Jogállás Terület (ha) Népesség (fı) Hajdúböszörmény kistérségi központ Hajdúdorog város Hajdúnánás város Összesen A Debrecentıl távol esı, a város által gyakorlatilag leárnyékolt, a megyehatár mentén elhelyezkedı településekkel intenzívebb kapcsolatok alakulhattak ki Hajdúnánás és Hajdúdorog irányában, ami a kistérség lehatárolásánál is meghatározó szempont volt. A várostól nyugatra és északnyugatra a Hortobágy területe található, igen ritka településhálózattal, a legközelebbi Görbeháza több mint 25 kilométerre található, ami megnehezíti a kapcsolatok intenzívebbé válását, ráadásul Polgár és térségének széleskörő kapcsolatai vannak Tiszaújvárossal. A fenti adottságok ellenére a Többcélú Kistérségi Társulás törekszik arra, hogy bizonyos típusú, az európai uniós támogatások igénybevételét is lehetıvé tevı fejlesztések során optimalizálja a befektetések hatékonyságát a 3 város összefogásával. A kistérségi együttmőködést lehetıvé tevı területek és projektek: 1) Oktatás: A kistérség települései közös Pedagógiai Szakszolgálatot tartanak fenn. Központja Hajdúböszörményben található, és az egész kistérséget ellátja. Területi TISZK (Térségi Integrált Szakképzı Központ) létrehozására szóló pályázat van folyamatban Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár és Tiszalök részvételével. A települések az óvodai, alapfokú és középfokú oktatási feladatokat önállóan látják el, a rendelkezésükre álló kapacitások elegendıek. 30

31 2) Egészségügyi ellátás: Szakrendelı Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson található, Hajdúdorog lakosságát a hajdúnánási látja el a földrajzi közelség miatt. Elbírálás alatt van egy kistérségi pályázat, melynek célja az egészségügyi szolgáltatás fejlesztése kistérségi járóbeteg ellátó központok kialakításával és az alap járóbeteg szakellátás korszerősítésével. Az egészségügyi alapellátás mindhárom településen önállóan biztosított. 3) Szociális ellátás: A kistérség közösen hozta létre és üzemelteti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgálatot. Mőködik a kistérség megbízásából és támogatásával a szenvedélybetegek nappali ellátása, melyet egy civil szervezet végez. 4) Turizmus fejlesztése: A második fordulóba jutott a kistérségi Turizmus Desztináció Menedzsment pályázata, melyhez csatlakozott Balmazújváros és Görbeháza is. Ettıl a projekttıl várható a turizmus tevékenységes összehangoltabb és költséghatékonyabb tervezése és megvalósítása. A település szőkebb térségének gazdasági jellemzıi: A kistérség gazdaságát a mai napig meghatározza a három város mezıvárosi jellege. Országosan elismertek a térség agro-ökológiai adottságai, ennek ellenére a helyben elıállított mezıgazdasági termékek általában alacsony hozzáadott értékkel, magasabb feldolgozottság nélkül hagyják el a térséget. A mezıgazdasági termelés struktúrája a hagyományos termékszerkezeten nyugszik, szerkezetváltásával a térség még mindig adós. A kistérség adottságait, lehetıségeit kiaknázó, kedvezıbb jövedelmi viszonyokat biztosító mezıgazdasági termékfeldolgozás, a biotermékek elıállítása, az intenzív öntözéses növénytermesztés és nem-élelmiszer célú (non-food) mezıgazdasági termelés csíráiban vannak jelen. Annak ellenére, hogy a kistérségben az iparosodottság szintje elmarad az 50-es évek elejétıl kezdıdı iparosítási hullám elsıdleges célterületeitıl, a 80-as évekre kialakult egy erıs ipari bázis, mely részben kötıdött az agráriumhoz (pl. malomipar, mezıgazdasági gépipar). Új ipari tevékenységek honosodtak meg (pl. elektronika, szerszám-, gépgyártás, textilipar), a térség gazdaságának egyik meghatározójává vált az építıipar is. A rendszerváltást követı privatizáció, az üzembezárások, illetve a nagyvállalatok felaprózódásával járó folyamatok a gazdaság fejlıdését olyan mértékben visszavetették, ami az egész térségre ma is kihatással van. Ennek ellenére a térségben mőködnek foglalkoztatási szempontból meghatározó nagyvállalatok, és kialakult egy növekedni képes kis- és középvállalkozói kör. Az ipari hagyományok és a meglévı ipar súlya miatt a kistérség nem a hagyományos rurális területek válságjelenségeit éli át, ezért a gazdaságfejlesztésnek nem a munkahelyteremtés a kizárólagos célja, a gazdaság komplex fejlesztési stratégia mentén igényel beavatkozásokat. A munkanélküliség messze elmarad a falusias térségekétıl, és a munkaerı képzettségi szintje, munkaerı-piaci esélyei lényegesen nagyobbak, melyet a helyben folyó szakképzési intézmények is erısítenek. 31

32 A térség fejlıdése számára a két megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) földrajzi közelsége sajátos lehetıségeket hordoz. A megyeszékhelyek a kistérség számára felvevıpiacot jelentenek, valamint a helyi turisztikai vonzerık és szolgáltatások fejlesztésének egyik célcsoportját képezhetik. A kistérség települései a két megyeszékhely lakossága számára potenciális szuburbanizációs (kitelepedési) célterület. A tudásalapú és innováció-vezérelt gazdaság (az ún. lisszaboni folyamat) kiteljesedése szempontjából a megyeszékhelyek elsı helyen Debrecen felsıoktatási bázisa és a támogatási rendszer versenyképességi pólus koncepciója a kistérség számára új fejlıdési lehetıségeket, együttmőködési formákat nyújt. Jól tetten érhetı ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyek közelsége akadálya egyúttal a tercierizáció gyors elıretörésének. A közúti közlekedés javulása miatt egyre több jele van a hajdú-bihari és Szabolcs-Szatmár-beregi megyeszékhelyek mellett a Miskolchoz főzıdı kapcsolatok felértékelıdésének is. A kistérség adottságai között külön kiemelendı a térség alatt található gyógy- és termálvíz készlet, melyre alapozottan a meglévı gazdasági bázis a turisztikai szolgáltatások irányába diverzifikálható. Az idegenforgalom, vendéglátás valószínőleg hosszabb távon sem lesz képes a helyi gazdaság meghatározó tényezıjévé válni, de a jövedelemtermelésben, foglalkoztatásban és a térség arculatának kialakulásában betöltött szerepe vitathatatlan, ezért a turizmus kérdéskörét külön fejezet tárgyalja. A kistérséget érintı autópálya (M3-as, M35-ös) fejlesztések új gazdasági profilok (pl. logisztika) meghonosítására kínálnak a kistérség számára lehetıséget. Mivel e tekintetben éles verseny alakul ki az autópályák mentén fekvı települések között, itt nemcsak az adottságoknak van (lesz) szerepe, hanem tudatos, átgondolt stratégia és a megvalósításban kellı dinamizmus is szükséges, hogy a kistérség települései a városok közötti versenybe érdemben be tudjanak kapcsolódni a megállító funkciók kialakítása révén. 4. ábra: Tervezett országos logisztikai központ hálózat (Forrás: Közlekedéstudományi Intézet) 32

33 5. ábra: Hajdúböszörményi kistérségben az egy fıre jutó befektetett külföldi tıke 1999-ben és 2003-ban megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: APEH, KSH) 33

34 2. táblázat: A Hajdúböszörményi Kistérség 2005-ben készült SWOT elemzése Gazdaság- és iparfejlesztés Erısségek Gyengeségek - kiváló agro - ökológia potenciál - jelentıs gyógyvíz készletek - viszonylag fejlett ipari bázis - agráriumhoz kötıdı ipari tevékenységek - nagyszámú, olcsó és viszonylag jól képzett munkaerı - multinacionális cégek jelenléte - felvevıpiacok közelsége Lehetıségek - a helyi cégek az EU vállalkozásfejlesztési politikájának kedvezményezettjei - Debreceni Egyetem innovációs potenciáljának kiaknázása - a közlekedési kapcsolatok javulása - gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztés - alacsony a tudásigényes termelés részesedése - a mezıgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségbıl - alacsony a vállalkozási kedv - a szolgáltatások egy részére nincs fizetıképes kereslet - egyes településeken gyenge a telephely- kínálat Veszélyek - késlekedés az autópálya fejlesztések gazdasági hasznainak kiaknázásában - új befektetık átugorják a térséget és keletebbre (Romániában, Ukrajnában) telepszenek meg - lényegesen olcsóbb munkaerı-kínálat - a közösségi forrásokat igénylı turisztikai fejlesztések nem valósulnak meg idıben - a belsı együttmőködés hiánya lassítja a térség fejlıdését A település fıbb demográfiai és munkaerı piaci jellemzıi a térséghez viszonyítva, szerepe a térségi munkamegosztásban: A hajdúböszörményi kistérséghez nagy terület és mindössze három város tartozik, külterületeivel. Egyaránt vonzáskörzet nélküli, illetve középfokú központi funkciókat ellátó közép- és kisvárosok, közös kulturális és etnikai kapcsolatokkal, nem állnak egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban. A foglalkoztatottak aránya a kistérségben alig haladja meg a lakosság 1/3-át. A három város között mozgók közül Hajdúböszörménybe járnak be a legtöbben, de az oda bejáró alig több mint ezer munkavállalónak csak legkisebb részét adják a Hajdúdorogról és Hajdúnánásról eljárók, a többség Debrecenbıl és Balmazújvárosból jön. A kistérség nem játszik domináns szerepet a munkaerımozgásban, városai a munkavállalók szemében besorolódnak a többi lehetıség mellé. A foglalkoztatási helyzet fontos földrajzi meghatározója, hogy a kistérség két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza közvetlen vonzáskörében (50 km-es körön belül) helyezkedik el. De a megyeszékhelyek megközelítése sem teljesen problémamentes, a távolabbi munkavállalást pedig nehézzé teszi, hogy a három városból kettı közúton és mindhárom vasúton is mellékágak mentén fekszik. Az aktív keresık száma 2001-ben volt, ami a lakosság 36,84 százalékát teszi ki. Közülük 14,56 % volt munkanélküli a kistérségben, ami lényegesen magasabb az országos aránynál. Ezt a problémát nehéz kezelni a foglalkoztatás szétaprózottsága miatt. 34

35 A foglalkoztatás problémáit elsısorban a helyben elérhetı alacsony bérek okozzák. A vállalkozások szinte mindegyike fel tudna venni képzett kékgalléros munkavállalót, de elmondásuk szerint a helyi munkaerıpiacon nem, vagy csak nehezen találnak olyanokat, akik minimálbérért hajlandók dolgozni. Többet azonban nem tudnak fizetni a nemzetközi verseny nyomása miatt. A textilipar továbbra is igényelne varrónıket, jelentıs számban van igény esztergályosokra, marósokra, hegesztıkre, épület- és bútorasztalosokra, kımővesekre, ácsokra, bádogosokra. A jelentıs munkanélküliség tehát munkaerıhiánnyal is együtt jár, vagyis részben az okozza, hogy a munkanélküliek nem felelnek meg a foglalkoztatási igényeknek. Ez kétségtelenül képzési problémaként is értelmezendı. A kistérség fejlesztési koncepciói kiemelték a munkahelyteremtés célját, és hangsúlyozták, hogy e célkitőzésnek szervesen kell kapcsolódnia a kistérség oktatás jellegő programjaival. Hajdúnánás és Hajdúdorog a mezıgazdasági fejlesztés mellett a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a területek közül az idegenforgalom figyelmes fejlesztését jelölte meg. 3. táblázat: Településszintő adatok a kistérségben (Forrás: KSH 2008) Települések Lakónépesség Munkavállalói korú népesség (fı) Relatív mutató (%) Hajdúböszörmény % Hajdúdorog % Hajdúnánás % 3.6. Egyéb hálózati kapcsolódások A település az alábbi hálózatoknak, társulásoknak a tagja: Hajdúböszörményi Többcélú Kistérségi Társulás Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás Debrecen TISZK tagja az önkormányzati fenntartású Veress Ferenc Szakképzı Iskola Hajdúvárosok Települési Szövetsége 35

36 4. VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel, melynek alapja a város valós helyzete, a tényszerő adatokra épülı elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövıképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés alapvetıen a legutóbbi (2001) népszámlálási adatokra alapszik, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált idıszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetıséget teremtve ezzel tendenciák vizsgálatára. A városi szintő helyzetértékelés kitér minden fontos területre (városszerkezet, társadalom, települési környezet, gazdaság, közszolgáltatások), és lehetıség szerint számszerősített adatokkal, vagy egyéb információkkal alátámasztott. A helyzetértékelés részeként összegzı következtetések kerültek megfogalmazásra, amelyek rámutatnak a helyzetelemzés során feltárt problémákra és lehetıségekre. A következtetések minden ágazatra kiterjednek A város szerkezete A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık Hajdúböszörmény közigazgatási területének nagyobb része Magyarország kistájainak katasztere alapján a Hajdúhát lösszel takart hordalékkúp-síksági területéhez, kisebb része a Hortobágy K-i részének magas ártéri jellegő síkságához tartozik. A határ keleti része belenyúlik a Dél-Nyírség homokkal fedett hordalékkúp-síksági területébe. A határ nyugati részének tengerszintfeletti magassága m, míg keleti felén az egyes dombok meghaladják a 160 m-t is. 6. ábra: Hajdúböszörmény területi elhelyezkedése Magyarország térképén 36

37 Vízrajzilag a település és a mezıgazdasági termelés a Keleti-fıcsatornára támaszkodik, amely a Hajdúhát NY-i peremén halad. A városnak nagyobb természetes folyóvize nincs, a déli és a nyugati részen azonban több kisebb vízfolyás található, mint a Zelemér-ér, a Gát-ér, a Brassó-ér, a Döglı-ér és a Horgas-ér. Nagypród szélén halad kanyargós folyással a Kadarcs; Viden és a pródi legelın a Vidi-ér, a Süldıs-ér, a Dedı-ér és a Szıke-ér. Hajdúböszörmény határában ered a Hortobágy folyó is, amely a Bagotát érintve folyik át a balmazújvárosi határba. A Hortobágy mellékvize az ugyancsak itt eredı Hollós-ér. A vízfolyásokban állandó jelleggel nem csak a csapadékos idıszakokban van víz. Állóvizei jelentéktelenek, jórészt szikes tavacskák, mint a Kerek-Kaján szik, a Csukás-tó és a Ludas-tó. A város természeti értékét nagyban növeli, hogy a város alatt jelentıs hévízkincsre bukkantak az 1950-es években. Az elsı mélyebb fúrást 1957-ben végezték el, amikor 645 m mélyrıl, 48 C-os vizet nyertek. A magas sótartalmú, jódos, alkáli kloridos és hidrogén karbonátos termálvíz bizonyítottan gyógyhatású, kiválóan alkalmas reumatikus és ízületi bántalmak kezelésére, ennek köszönhetıen gyógyvíznek ( Bocskai gyógyvíz ) minısítették 2003-ban A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık A város neve - Böszörmény - a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívıt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt. A falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor között a debreceni uradalom része lett ben vásártartási jogot kapott, mezıvárosi rangját 1410-ben Zsigmond uralkodása alatt kapta. A debreceni uradalom tartozékaként elıbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, késıbb, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlıdését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Késıbb ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegő település újabb igényeihez. Hajdúböszörmény neve egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, az állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) foglalkozásra utal. E hajtópásztor népesség a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitőnıen értett. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Az egzisztenciálisan veszélybe került hajdúk jobbágynak visszamenni nem akartak, szabadcsapatokba szervezıdtek. Az egykor tisztán pásztorfoglalkozást őzı hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétıl a hajdú név már egyértelmően katonafoglalkozást jelentett. Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságharcában játszották. A korábban társadalmi feszültséget jelentı hajdúságot Bocskai letelepítette, és 1605-ben kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte ıket és birtokot is adományozott nekik. A hajdúk 1609-ben települtek be Böszörménybe és ezzel a település társadalmi, gazdasági élete gyökeresen megváltozott. A város kikerült a feudális függıség alól, lakói azonban kiváltságaik fejében katonáskodni voltak kötelesek. A XVII. sz. végén azonban kiváltságaik veszélybe kerültek, ezért a hajdúvárosok szövetségre léptek. Létrehozták a Hajdúkerületet, amelynek székhelye Böszörmény lett. A város katonai jelentıségének csökkenésével párhuzamosan életforma-változás következett be. A helyi társadalom gerincét a hajdúgazdákból kialakult parasztpolgárok alkották. 37

38 Sillye Gábornak, a Hajdúkerület kormánybiztosának vezetésével a hajdúk utódai jelentıs szerepet vállaltak az es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben. A kiegyezés után a Hajdúkerületet területileg kibıvítve Hajdú megyévé alakították át, melynek központja Debrecen lett. A XIX. sz. második felében a város gazdasági struktúrája agrárjellegő maradt, mert az ipar és kereskedelem kapitalista fejlıdése alacsony színvonalú volt. Böszörmény társadalma tovább rétegzıdött, a földmővelésbıl élı jómódú hajdúgazdák, a törpebirtokosok és a földnélküliek mellett megjelentek a kapitalista polgárság és az ipari munkásság csoportjai is. A két világháború nagy véráldozattal járt és hatalmas károkat okozott a város épületeiben. A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát Településszerkezet Hajdúböszörmény méltán híres városszerkezete a régmúltban gyökerezik, s legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes, vagy kertes településtípusnak, amelyet az Alföld sajátos életformája termelt ki. 7. ábra: Hajdúböszörmény településszerkezete 38

39 E településforma mai szemmel nézve is modern. Térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak. Az ilyen típusú települések jól felismerhetıen három részre tagolódtak. A város mértani középpontjában álló erıdített templomot a sőrőn beépített belsı városmag vette körül, amelyet körkörösen a gazdasági kertek öveztek. A belsı városmagban álló lakóházak mindegyikéhez egy-egy kert tartozott, amely a gazdasági tevékenység színtere volt. Itt tartották a nagy jószágokat (lovak, szarvasmarhák), a gazdasági terményeket, s itt volt az ezzel kapcsolatos munkavégzés színtere is. Hajdúböszörmény megjelenésében ma is hordozza történetiségét, legértékesebb mőemléke maga a településszerkezet. A településforma kialakulásának idıpontja nem tisztázott, már az ide betelepített hajdúk is örökölték ezt a szerkezetet, azonban a hajdúvárosok mindegyikére jellemzıvé vált a kettıstelek-birtoklás. A sík térszínen fejlıdı település lakói a kerek forma megırzésére törekedtek, mivel semmilyen természeti akadálya nem volt annak, hogy a központtól kifelé győrősen bıvüljön a város területe. A városközpont ma is megközelítıleg a település mértani középpontjában foglal helyet. A település legbelsı magja vár hiányában egy jellegzetes templomerıd volt, falmaradványai ma is megtalálhatók a Bocskai téren, amelynek szőkebb környezete ma is a városközpontot alkotja. Az elliptikus alakú ún. hajdúpalánkon belül elhelyezkedı belsıségben a lakóházak rendszertelenül épültek igazi utcák nélkül, s a beépítettsége egyre sőrőbbé vált az idı múlásával. Az Árokalj átmenetet képezett a belváros és a kertségi övezet között, amely gazdasági és védelmi funkciókat egyaránt ellátott. A külsı városrészekben is jellemezı maradt a körkörös forma, amelyeket egymással többé-kevésbé párhuzamos körutak is jelölnek, és amelyeket a városközponttal tölcsérszerően kiszélesedı sugárutak kötöttek és kötnek össze ma is (a legjelentısebbek: Dorogi út, Újfehértói út, Hadházi út, Baltazár Dezsı út, Újvárosi út, Polgári út). A város körkörös szerkezete a külterületen is folytatódott, azt három részre osztották fel, belsı legelıre, szántóra és külsı legelıre. A város lakosságszámának gyors növekedése járult hozzá az Árokalja és a nagy kiterjedéső kertek benépesüléséhez, a városterület bıvülése 1797 után már szabályozott körülmények között zajlott. Felbomlott a kétbeltelkes elrendezıdés, a beltelkek és a kertek függetlenedtek egymástól, s az utóbbiak a város szerves részévé váltak. A nagymérető kertek feltárását zugokkal és zsákutcákkal oldották meg, amely a mai településszerkezetnek is egyik jellegzetességét adja. Így a város arculatát egyszerre határozzák meg a szabályosan elhelyezkedı körutak és sugárutak, illetve az azok között elhelyezkedı zegzugos utcahálózat. A város alaprajzának alakulását a késıbbiekben jelentıs mértékben befolyásolta a 18. században a kertészeti kultúrák elterjedése révén a szılıskertek létrehozása a korábbi belsı legelı területén a várostól keletre, a homokos talajú, már a Nyírséghez tartozó területen. A kertségek kiépülésének kezdete a következı dátumokhoz köthetı: Az 1840-es évektıl kezdıdıen már a külsı szılıskertek kialakítása kezdıdött meg, amelyek az elızıekkel ellentétben nem váltak a település belterületévé. A lakóházak építését 1895-tıl engedélyezték a Középkert területén, amit a Vénkert követett. A 20. század elsı évtizedeire tehetı az ún. Kisböszörmény településrész betelepülése, ahol napszámosok és nincstelen agrárproletárok szegényes otthonai épültek fel a vasútvonal mellett a város délkeleti részén, de a Zaboskerttıl nyugatra. Az 1930-as években a város északi és déli részein volt telekosztás, amelyek beépülésére a II. világháborút követıen nyílt lehetıség. A Déli- Lucernás és Északi -Lucernás településrészek kialakításában már jelentısebb szerepet kapott a mérnöki tervezés, ami ma is megmutatkozik az egymást derékszögben keresztezı rendezett utcavonalakban. A város cigánytelepének felszámolását követıen a cigánycsaládokat a Déli- Lucernás 39

40 területén (Bolyi J. u., Liszt F. u.) telepítették le, ez a városrész azóta is a legsúlyosabb szociális problémákkal küzd a városon belül. Mindeközben a város más részei is bıvültek területileg, azonban új városrész kialakítására nem került sor. Az egykori hajdútelepülés legkülsı vonalát túllépve az ún. Nagykörúton kívül egy újabb körgyőrő épült a városhoz. A II. világháborút követıen nem volt cél a város területének további növelése, inkább a belsı területek jobb kihasználtságára, zártabb beépítésére törekedtek, a horizontális helyett a vertikális terjeszkedésre. A város hosszú távú rendezési tervének elkészítését 1957-ben kezdték meg. Többszintes lakóépületek megépítését tervezték el a város alacsony beépítettségő, falusias, de a városcentrumhoz közel esı területein, ami jelentıs változást okozott a város egyedülálló településszerkezetében. Még az 1950-es évek végén épült az elsı többszintes lakótömb a Balthazár D. u. és a Szoboszlói u. sarkán. Ezt követıen 1965-ig a Kossuth L. utcán, majd 1965 és 1980 között a Szoboszlói, József A., Mester és Munkácsy M. utcákon épültek bérlakások. Az 1980-as években a Györössy-kert területén, valamint az Attila és Désány I. utcákon. Ezek az építkezések néhány évtized alatt többet változtattak a városképen, mint az azt megelızı két évszázad együttvéve. A város legmagasabb vertikális szintje a városmagból átkerült a belsı lakóöv peremére. A rendszerváltást követıen nem épültek emeletes bérlakások, társasházak is gyakorlatilag csak családok összefogásával az egykori szılıskertek területén. Az ipartelepítés szintén nagy hatással volt a településszerkezet átalakulására az 1950-es és 1960-as évektıl. A nagy helyigényő üzemeket az egykori szılıskertek és a régi belsıség határa közötti szabadon maradt, egykor belsı legelıként funkcionáló területen helyezték el, kialakítva a Keleti iparterületet. A város nyugati részén szintén már ekkor tervbe vették egy jelentısebb ipari övezet létrehozását (a Külsı Újvárosi út mentén), amelynek beépítésére azonban nagyon szerény mértékben került akkor sor. 4. táblázat: Hajdúböszörmény statisztikai adatai (Forrás: TEIR 2008) Településrész megnevezése Lakónépesség Lakások száma BELTERÜLET Postai irányító szám A külterület települési jellege 1. Belváros Kiskörúton kívül esı terület Északi- Lucernás Vénkert Középkert Zaboskert Kis- Böszörmény Déli- Lucernás Bodaszılı Hajdúvid Pród KÜLTERÜLET 12. Szılıskertek zártkert 40

41 A fentekben leírtakon kívül a település szerkezetét meghatározó egyéb tényezık nem állnak fenn, a fıbb szerkezeti problémák bemutatásra kerültek A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık Vasúton a Debrecen - Tiszalök vonalon utazhatunk Böszörménybe. A fıvárossal való gyors összeköttetést a Budapest - Debrecen közötti InterCity és az ehhez csatlakozó, a tiszalöki vonalon közlekedı járatok biztosítják. A légi közlekedés szempontjából jelentıs a régióban a Debreceni Nemzetközi Repülıtér. Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Hajdúböszörmény nem fekszik a legjelentısebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN, avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. sz. folyosó, amely az észak-adriai kikötık és Kelet-Európa között vezet, és magában foglalja az M3- as autópályát, a várostól mindössze 24 km-re található. Ugyanakkor a TINA hálózat amely a fı irányokat lefedı TEN hálózat kiegészítése, érinti Hajdúböszörményt is. A hálózat része a 35-ös sz. országos fıút (M3 autópálya Polgár felıl). A 35. sz. fıút rekonstrukciója ISPA források felhasználásával a évben megtörtént (11,5 t tengelyterhelésre történı megerısítés). A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 (M35) autópálya biztosítja. Hajdúböszörményt az M3- as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhetı. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetıvé teszi a 4-es sz. fıút elérését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. fıút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú fıközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony - Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlıdésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. A 4-es sz. fıközlekedési út így két irányból, Debrecen felé 10 km-re, Hajdúhadház felé pedig 8 km-re érhetı el. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentıs. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A város körgyőrős (kis és nagykörúti szakasz) szerkezete biztosítja az aránylag könnyő eljutást a városon belül, akár több alternatív útvonalon is. A jelenlegi győjtı utak megfelelı eljutást biztosítanak a városon belül közlekedık számára ig a városon áthaladó állami fıutak keresztülhaladtak a település központján és ez jelentıs környezetszennyezést és zajterhelést jelentett az utak mentén élı lakosság számára ban a Bocskai tér integrált fejlesztése projekt keretében megvalósult az állami utak kiváltása és a forgalmat ezután külsıbb szakaszokra lehetett terelni, ezzel tehermentesíteni a Belvárost. Az ipari parkok estében nincs a szokásosat meghaladó forgalmi igény, illetve állami utak mentén helyezkednek el, így az ezeket kiszolgáló közlekedés megoldott. 41

42 Szerkezeti problémát jelent, hogy a Debrecent és Miskolcot összekötı 35. sz. fıút a településen keresztül vezet és elválasztja a Déli Lucernás városrész a város többi részétıl. A városszerkezettel kapcsolatos fıbb szerkezeti problémák és következményeik a kapcsolódó alfejezetekben (morfológiai, történeti, közlekedési tényezık, településszerkezet) kerültek bemutatásra Gazdaság Ágazati szerkezet A város gazdaságának ágazati szerkezetében ugyan eltérı részesedéssel, de jelen van mindhárom jelentıs gazdasági ágazat: ipar, mezıgazdaság és szolgáltatás és 2008 között az egyes gazdasági ágakban regisztrált vállalkozások tekintetében sem a vállalkozások számában, sem pedig az ágazati vállalkozások arányában nem figyelhetı meg jelentıs változás. 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 2005 és 2008 között (Forrás: KSH) Évek Regisztrált Vállalkozás (db) Kft. (db) Ebbıl Szövetkezet (db) Bt. (db) Egyéb (db) IPAR, ÉPÍTİIPAR Hajdúböszörmény a történelmi források szerint fejlett mezıváros volt némi kézmővesiparral, amely a mezıgazdaság szükségleteihez alkalmazkodott. Számottevı ipar a századfordulón kezdett kialakulni. Ekkor egyetlen jelentıs létszámot foglalkoztató üzem a Kötszövıgyár Rt. volt, mely 1907-ben 120 fıvel kezdte meg mőködését. A háború elıtti idıszakban, az iparban foglalkoztatottak száma 510 fı, a kisiparosoké 570 fı volt. A II. világháború után az ipart a három megmaradt téglagyár és néhány kisüzem jelentette (malom, tésztakészítı üzem, szikvízüzem, szeszfızde, olajütı, daráló, ecetgyár, faesztergályos-üzem, főrészüzem, géplakatos mőhely). Az ipari termelés jelentısebb fejlıdése az 1950-es években kezdıdött és a 70-es évekig tartott. A 60-as, 70-es években a minisztériumi ipar megjelenésének elsıdleges célja a nagy létszámú szabad munkaerı helyben való foglakoztatásának biztosítása volt. Az igen jelentıs ipari munkahelyfejlesztés (1969-ben 3242 fı, 1975-ben pedig 5541 fı) úgy jött létre, hogy elsısorban budapesti központú vállalatok létesítettek gyárakat. 1 A jelentıs növekedés oka, hogy a 600 e Ft feletti árbevétellel rendelkezı ıstermelık adóalanyokká, vállalkozókká váltak. 42

43 Területrendezési szempontból kedvezı volt, hogy ez az ipartelepítés fıként a két kijelölt iparterületre koncentráltan történt között az intenzív ipartelepítés helyett a gépesítettség mértékének növekedése, a termékenyebb gépek munkába állítása, a szakképzettség emelkedése, a termelékenység jobb munkaszervezéssel való emelése a jellemzı. Az 1990-es években nagymértékő és gyors privatizáció következett be Hajdúböszörményben is. Megjelent a külföldi tıke. Korábbi nagyobb vállalatok bomlottak fel vagy alakultak át több kisebb társasággá. Elıtérbe került a cégek minél gazdaságosabb mőködtetése, a termékstruktúra-váltás, új piacok szerzése. Jelentıs létszámleépítést hajtottak végre. A város ipara sokágú (kiemelkedik a gép- és könnyőipar), a foglalkoztatásban betöltött szerepe meghaladja a környezı városokban tapasztalható értékeket, ami elsısorban az Alföld iparosítási programjának hatásait tükrözi még ma is. Helyben az ipar és az építıipar területén foglalkoztatottak száma a évi Népszámlálás idején meghaladta a 4500 fıt és a 45%-os részarányt, így a három fı gazdasági ág között vezetı szerepet töltött be. Az ipari vállalkozások számának változása a korábbi növekedésrıl az elmúlt öt évben stagnálásra, illetve csökkenésre váltott, ami mára az építıiparra is jellemzıvé vált, melyre a kisvállalkozások magasabb aránya jellemzı. Az ipar gyors fejlıdéséhez már a szocialista iparosítás idején is a kedvezı térszerkezeti pozíció mellett a jelentıs munkaerı felesleg járult hozzá, az alapanyagok alapvetıen csak az élelmiszeripar esetében álltak rendelkezésre. Az élelmiszer- és könnyőiparban jelentıs szervezeti átalakulások mentek végbe, több megyei hálózattal és hajdúböszörményi telephellyel is rendelkezı cég tulajdonosa változott meg, rosszabb esetben megszőnt. A város legjelentısebb ipari foglalkoztatójának a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt. lámpaalkatrészeket gyártó telephelye számít a Kinizsi téren. További jelentıs ipari cégek - NAGÉV Kötszer és Mőtét-technika, Könnyőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Böszörményi Baromfifeldolgozó Termelı és Szolgáltató Kft. - telephelye található ugyanitt. Ezek szomszédságában jött létre a Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park 2007-ben. A törzstıke nagysága alapján a jelentısebb ipari vállalkozások közé sorolódik a szivattyúkat és kompresszorokat gyártó Goodwill-Trade Kft., a LÁFA PLUSZ Láda- és Faipari Termékgyártó Kft., a Medinovitas Gyógyászati eszköz és Gyógyszerkereskedelmi Kft., fémfeldolgozással foglalkozó HB Mőszaki Ipari Kft., a textiltermékeket gyártó Mediprodukt Kft., acélszerkezetet gyártó MLI Vasker Kft., vagy a HB 2001 Építıipari Kft.. MEZİGAZDASÁG A mezıgazdasági tevékenységek (állattartás, növénytermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés) kiemelt szerepet kapnak a város gazdasági és társadalmi életében, a helyi lakosok zöme érdekelt ebben az ágazatban. Hajdúböszörmény mezıgazdasági adottságai, mind az Észak-alföldi régióval, mind az országos viszonyokkal összehasonlítva kiválóak. A kedvezı termıhelyi adottság szinte valamennyi kultúrnövény sikeres termesztését lehetıvé teszi, amihez több évtizedes termelıi tapasztalat és tudás párosul. Ebbıl következik, hogy elsısorban a magas technológiai színvonalat és szaktudást igénylı növényi kultúrák adják a szántóföldi növénytermelés zömét, melyhez a talajadottságok nagyon jók. A csapadékhiányt és a szélsıséges eloszlást a város nyugati peremén haladó Keleti-fıcsatornából pótolják. Természetes folyó vize Hajdúböszörménynek nincs, viszont a város határában ered a 43

44 Hortobágy folyó, amely azonban csak kis részben érinti a város területét. A külterületek az igen kedvezı talajadottságok miatt (32-38 AK) zömmel szántóföldi hasznosítás alatt állnak. A szántóföldi zöldségtermesztés és a hüvelyesek területi aránya a megyei átlag háromszorosa, a kukorica termıterület aránya is a megyei átlag többszöröse. A növénytermesztés színvonala a legfontosabb növényeket figyelembe véve meghaladja a megyei átlagot. Lényegesen meghaladja a megyei átlagot a cukorrépa, borsó, valamint a termelt szálastakarmányok termelési színvonala is. Bár az egyébként jó jövedelmezıséget biztosító cukorrépa termesztés jövıje kérdésessé vált az utóbbi években. A város keleti területein, ahol a homokos jellegő talajok dominálnak, elsısorban szılıskertek és gyümölcsösök fekszenek. A kertségek és szılıs kertek magas aránya Bodaszılı környékén koncentrálódik. A szılı és gyümölcsös aránya a mezıgazdaságilag megmővelt területekbıl mindössze 1%-ot tesz ki. Ennek oka a magas szántóföldi hasznosítás (a mezıgazdasági terület 85,1%-a). 6. táblázat: A szılı és gyümölcstermelı területek aránya Hajdúböszörményben 2009-ben (Forrás: saját szerk. AMÖ adatai alapján) Megnevezés Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Magyarország Mezıgazdasági terület (ha) Szántó- és szántóként használt kert (ha) Ebbıl Szılı és gyümölcsös terület összesen (ha) Az átlagos aranykorona értékek a gyümölcsösök esetében kedvezı képet mutatnak. A gyümölcsösök esetében mind az országos mind a régiós értékeket felülmúlják, annak ellenére, hogy a terület nem tartozik a régió kiemelkedıen nagy mennyiséget produkáló gyümölcstermı területei közé. Ami a szılıskerteket illeti a terület aranykoronában mérhetı termékenysége a megyei és az országos szintet meghaladja, a régiós átlagtól kevéssel elmarad. Az állattenyésztés szerkezete harmonikusan igazodik az adottságokhoz, a növénytermesztéshez, hiszen a tömegtakarmányt fogyasztó állatfajok szerepelnek döntı súllyal, kiemelkedı színvonalú a szarvasmarha tenyésztés. A sertéstartás mellett a juhtenyésztés is jelentıs arányt képvisel. Ez a tradicionális termelési kultúra mellett annak is köszönhetı, hogy a Hajdúböszörmény környéki gyepek, legelık kiválóan alkalmasak a legeltetésre. A baromfi félék tartása zömében háztáji gazdaságokban, extenzíven történik. 44

45 2% 33% 47% 18% Szarvasmarha Juh Sertés Baromfifélék 8. ábra: Az állatállomány megoszlása Hajdúböszörményben, 2000-ben (Forrás: saját szerk. az ÁMÖ adatai alapján) Külön szót kell ejteni Hajdúböszörmény lótenyésztésérıl és lótartás kultúrájáról. A megyében kiemelkedı szerepet játszik a város a lótartás, tenyésztés a lovas sport hagyományok ápolásában. Az Aranykapu Lovardában több mint 20 ló áll. A 2005-ben felavatott uniós elvárásokat is kielégítı új istálló, jelenleg 10 db fıleg oldenburgi fajtájú tenyészkancával rendelkezik és 3 db fedezımén áll a tenyésztık rendelkezésére. A gazdálkodás zömében egyéni gazdaságokban folyik, a évi Általános Mezıgazdasági Összeírás adatai szerint 5047 darab földmővelı gazdaság mőködött a városban és környékén, ebbıl 5003 db volt egyéni gazdaság. A földhasználatot tekintve a város a megye és a régió sajátos jegyeit viseli magán. A használt terület 82,8%-a, a termıterületnek pedig a 85,5%-a mezıgazdasági mővelés alatt áll. A termıterület fenn maradó 14,5%-án belül az erdık aránya képvisel magasabb arányt (12,5%). A használt területek 96,7%-át teszi ki a termıterület, a zömében urbanizációs folyamatoknak köszönhetıen, mővelés alól kivont területek aránya 3,3%-ot tett ki 2000-ben. Ez a szám országos és régiós viszonylatban kedvezınek mondható, hiszen a mővelés alól kivett területek aránya hazánkban átlagosan 4,8% körül mozog, az Észak- alföldi régióban közel 5%. A település határain kívül esı, de a település által használt területek arány a 4% (a megyében 17,4%, régióban 19,2%, országosan 25%), ami nagyon alacsony, ami a város kiterjedésének és a környezı települések erıteljes mezıgazdasági aktivitásával magyarázható. SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatások köre alapvetıen két szektorra bontható, piaci és nem piaci szolgáltatásokra. Az utóbbiba az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás és a közigazgatás tartozik, amelyeknek biztosítása törvényileg erıteljesen szabályozott, jelentıs részük az önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatai közé tartozik, és külön fejezet foglalkozik vele. A kistérségi központi szerepkör betöltéséhez megfelelı számú szolgáltatóegység áll rendelkezésre gyakorlatilag minden területen egy-két kisebb hiányosságtól eltekintve. 45

46 7. táblázat: Szolgáltató vállalkozások összetétele 2005 és 2008 között KSH adatok alapján (Forrás: KSH) Szolgáltató vállalkozások típusa Regisztrált szolgáltató vállalkozások száma Kereskedelem, javítás Szálláshely, vendéglátás Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Legnagyobb aránya a kereskedelmi és gazdasági szolgáltató vállalkozásoknak van (2008- ban együttes arányuk közel 65%) A kiskereskedelmi boltok száma 2008-ban 438 volt, számuk 2004-tıl folyamatosan csökken az általános gazdasági válság és a munkanélküliség növekedése következtében. A kistérségen belül az 1990-es évek elején Hajdúnánás még közel annyi kiskereskedelmi egységgel rendelkezett, mint Hajdúböszörmény, azonban az elmúlt másfél évtizedben elmaradt mögötte. A megyeszékhelyeken kívül ebben a tekintetben csak Jászberény rendelkezik abszolút értékben jobb mutatóval, lakosságszámra vetítve természetesen a nagy vonzáskörzettel bíró, ugyanakkor kisebb népességszámú települések mutatói jobbak. A legnagyobb számban az élelmiszer jellegő (82 db) és ruházati szaküzletek (46 db) vannak jelen, a kínálat más szaküzletek esetében is kiegyensúlyozottnak mondható. 8. táblázat: Kereskedelmi és vendéglátó ipari adatok 2004 és 2008 között (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Regisztrált vállalkozások száma Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken A vendéglátóhelyek tekintetében ugyanaz a negatív tendencia fedezhetı fel, mint a kereskedelmi egységek esetében, számuk 2008-ban 141-re csökkent a 2004-ben meglévı 158-hoz képest. 46

47 A nagykereskedelmi és szállítmányozó cégek relatíve alacsonyabb száma egyértelmően Debrecen túlzottan erıs központi szerepkörével magyarázható. Az elosztó szolgáltatások közé tartozik még a távközlés, amelyrıl megállapítható, hogy valamennyi szolgáltató rendelkezik képviselettel a városban. A jelentısebb bank- és biztosítási intézetek fiókjai megtalálhatók a városban, amelyeket néhány kisebb pénzügyi tanácsadó cég egészít ki. A kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezı Városi Bíróság és a Városi Ügyészség jelenléte ellenére a Hajdúböszörményben irodával rendelkezı ügyvédek száma alacsony, s így ebben a tekintetben a város csak negyedik helyen áll a megyében. Az ingatlanügyek és egyéb gazdasági szolgáltatások területén 684, köztük néhány tıkeerıs vállalkozás mőködik a városban, s a közösségi és személyi szolgáltatások esetében is eléri számuk a 164-et. 9. táblázat: Hajdúböszörményi vállalkozások mérleg adatai (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) Növekedés az elızı évihez képest (%) % 13% 7% Adózás elıtti eredmény (millió Ft) Növekedés az elızı évihez képest (%) % 29% 11% A vállalkozások adózás elıtti nyereségének növekedési aránya minden vizsgált évben meghaladta az értékesítés nettó árbevételének növekedési arányát, ami a vállalkozások hatékonyságának növekedését jelzi Vállalkozások megoszlása méret szerint, a vállalkozások általános mőködési feltételei A város három legnagyobb foglalkoztatója az Önkormányzat, a General Electric és a Béke Agrárszövetkezet. Új beköltözı az ipari parkba a vasúti alkatrészeket gyártó a Josef Meyer Hungary Zrt. A városban a KKV-k jelentik a vállalkozások jelentıs részét. Legmagasabb azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyek 1-10 fı közötti létszámmal mőködnek, közéjük tartoznak az önfoglalkoztató egyéni vállalkozások is. Nagy számuk ellenére jövedelemtermelı képességük szempontjából a számuk és jelentıségük nem esik egybe. A fı közötti és 50 fınél többet foglalkoztató vállalkozások száma nem túl magas és stagnáló. 47

48 10. táblázat: Vállalkozások megoszlása foglalkoztatotti létszám szerint Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Kategória fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 1-9 fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 50 fı felett foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma táblázat: Vállalkozások megoszlása méret szerint Hajdúböszörményben (Forrás: Önkormányzat) Vállalkozások Vállalat mérete száma Nagyvállalat 5 Középvállalat 10 Kisvállalat Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A város központi részén legnagyobb súlya a szolgáltató szektorban mőködı vállalkozásoknak van, de találhatunk ipari elsı sorban könnyőipari - vállalkozásokat, kisebb üzemeket is ezen a területen. A mezıgazdasági vállalkozások a külterületeken mőködnek. A koncentrált gazdasági területeken - ipari parkokban- elhelyezkedı vállalkozások Az Ipari Park cím elnyerése anyagi támogatással nem jár, de a pályázatoknál elınyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ipari parkokban végzik tevékenységüket. A évben Ipari Park címet nyert Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park mellett jött létre a Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park. Mindkét park esetében a cím viselıje a Hajdúböszörményi Város Önkormányzata, amely a két parkot összehangoltan kívánja mőködtetni. A város keleti iparterülete 2007-ben kapott Ipari Park címet 28,6 ha-os törzsterülettel és 6,3 ha-os fejlesztési területtel. A Hajdúböszörményi Keleti Ipai Park létesítésének fı indokai között szerepel a munkahelyteremtés, a helyi üzleti infrastruktúra fejlesztése és kedvezı befektetési környezet kialakítása. Az iparterületen már eddig is 30 vállalkozás 48

49 mőködött, mintegy 900 alkalmazottal. Az ipari park mőködtetés 2008-tól kezdıdött és a beépülés céldátuma. Az Önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a városban kialakult keleti és nyugati iparterület infrastruktúra ellátásának javításával és bıvítésével kíván a jelenleg itt mőködı vállalkozások és új betelepülık számára kedvezıbb feltételeket teremteni. A keleti iparterületen a lakóterületrıl kiköltözı kis- és középvállalkozások, a nyugati iparterületen a nagyobb területigényő (pl. logisztikai) vállalkozások betelepedését kívánja elısegíteni. Az elıirányzott tervek szerint 15 új vállalkozás betelepedésével és mintegy 500 új munkahellyel lehet számolni a következı öt év folyamán. A legnagyobb fejlıdés az exportbevételek növekedésében várható, amely a jelenlegi 4 milliárd Ft több mint háromszorosára fog növekedni. Jelenleg közel 3000 fı dolgozik az ipari parkba települt vállalkozásoknál. A Nyugati Ipari Parkot az M35 autópálya mellett alakították ki, bár területnek korábban is ipari funkciója volt itt mőködött egy Mezıgép állomás. Jelenleg több kisebb cég foglalja el a 7,5 ha terület egy részét. A terület értékét növeli, hogy adott a jelentıs mértékő bıvítés lehetısége is, hiszen tervezik a szomszédos 2 ha mővelési ág váltását és a közvetlen szomszédságban található egy 80 ha-os állami tulajdonú terület, melynek átadásáról az Önkormányzat tárgyalást kezdeményezett a MNV-vel. Ennek az Ipari Parknak az infrastruktúra ellátottsága még hiányos, nincs szennyvízhálózat, víz és csapadékvíz elvezetés. A gázvezeték a teleknél van és kiépített az oda vezetı út. Új vállalkozások betelepítése érdekében az ipari parkok együttmőködnek az ITDH-val, az önkormányzat pedig az infrastruktúra fejlesztésével igyekszik vonzóbbá tenni ezeket az ipari területeket A helyi gazdaságfejlesztés eszközei A gazdaságfejlesztés feladata túlmutat az önkormányzatok hatáskörén. A város gazdaságának fejlesztésében az önkormányzatnak inkább a koordináló szerepét, mint a fejlesztésekben való aktív részvételét kell kiemelni. Akkor lehet sikeres a gazdaságfejlesztés, ha az abban érdekelt valamennyi érdekcsoport magáénak érzi a gazdaságfejlesztés célkitőzés-rendszerét és a fejlesztésre fordított erıforrásaikat egységes és széles körben elfogadott koncepció mentén összpontosítják. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív együttmőködést kell kialakítani a városért tevékenykedı helyi érdekcsoportok között, beleértve a gazdasági szereplık mellett a civil szféra és a szellemi élet képviselıinek körét is. A gazdasági kérdésekben is kiemelkedı szerepe lehet a térségi összefogásnak különösen a funkcionálisan Debrecenhez erısen kötıdı települések között. A fentiek szem elıtt tartásával Hajdúböszörmény önkormányzata a 2007 és 2010 közötti idıszakra megalkotta a város gazdasági fejlesztésének stratégiai programját, melyben számba vették a település gazdaságát meghatározó összes tényezıt, feltérképezték a gazdasági szféra és a lakosság részérıl fennálló igényeket és elvárásokat és ennek alapján kijelölték azokat a feladatokat, melyeket az önkormányzatnak kell elvégeznie vagy a kötelezı feladatai körében vagy az egyéb gazdaságélénkítı tevékenységek körében. 49

50 A program végrehajtását évente felülvizsgálják és elvégzik az esetleg szükséges korrekciókat is, melyek a külsı körülmények vagy a belsı igények változásai miatt válnak aktuálissá. A fenti rendszeres tervezı munkán felül Hajdúböszörmény város képviselı testülete 2009 szeptemberében elfogadott egy vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programot meghatározó rendeletet, melynek célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminıségének javítása és a foglalkoztatás elısegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Hajdúböszörmény közigazgatási területén való letelepedését, a helyi már mőködı vállalkozások fejlesztését, befektetések megvalósítását. A program különbözı szintő szolgáltatásokat tartalmaz, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya az érdeklıdı vállalkozás rendelkezésére bocsát: a várossal kapcsolatos legfontosabb általános információkat tartalmazó kiadványt; listát a városban mőködı ügyvédi irodákról és közjegyzıkrıl, elérhetıségi adatokkal; tájékoztató anyagot az elérhetı szabad önkormányzati telkekrıl, helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közmőellátásának térképébe történı betekintést a vállalkozás részére; listát a városban mőködı tervezıirodákról, elérhetıségi adatokkal; listát a városban mőködı kivitelezı cégekrıl, elérhetıségi adatokkal; listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı, termelési tevékenységet támogató szolgáltató cégekrıl; listát elérhetıségi adatokkal a városban mőködı, beruházást támogató cégekrıl; listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı humán-erıforrás ellátást segítı vállalkozásokról; listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı, fuvarozással foglalkozó vállalkozásokról; listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı pályázatíró és pályázati tanácsadó cégekrıl. Az önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára megvásárolt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából, helyrajzi szám alapján a vállalkozás rendelkezésére bocsátja a telek közmőellátásának térképét. Igény szerint megszervez egy találkozót a helyben elérhetı középfokú oktatási intézmények vezetıi és a vállalkozás vezetıje között. Az önkormányzat részben megtéríti a vállalkozás számára a városi közép- és szakiskolákban szervezett szakoktatások költségét együttmőködve a képzı intézményekkel. Igény és szükség szerint szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok helyi képviselıit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozás számára a legfontosabb elıírásokról, jogszabályi változásokról és havi rendszerességgel elküldi a vállalkozásnak a releváns pályázati hírleveleket. A beruházás volumenétıl függıen akár átmeneti irodahelyiséget is biztosít a befektetés elıkészítésének idejére, átvállalja a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét, hozzájárul a vállalkozás telephelyének közmőellátásához. 50

51 ÉARFÜ Gazdaságfejlesztési pályázatai Az Önkormányzat gazdaságfejlesztést szolgáló tevékenysége nagymértékben hozzájárulhat az Észak-alföldi Operatív program és az ÚMFT gazdaságfejlesztési programja keretében meghirdetett pályázatok hatékonyságához ben gazdaságfejlesztési témában az alábbi pályázati lehetıségek nyíltak meg az érdeklıdık számára: 1) Inkubáció elısegítése: A pályázat fı célja, az induló vállalkozások megerısítése és az e célhoz szükséges szolgáltatások bıvítése. A régió gazdasági bázisát a fejlıdıképes, tıkeerıs kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerısítése érdekében fontos, hogy ösztönözzük az induló vagy már mőködı, de tıkeszegény vállalkozások növekedését, piaci stabilitását elısegítı inkubációs fejlesztéseket. 2) Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása és megerısítése: Az Észak-alföldi régió gazdasági szerkezete a kényszervállalkozások kiemelkedıen magas arányát tekintve sajátos, amely az ország többi térségénél lassúbb fejlıdést eredményez. A régióban az országos adatokat is figyelembe véve (Magyarországon klaszter mőködik, az észak-alföldi régióban kb. 13 klaszter jött eddig létre) a kis- és középvállalkozások közötti együttmőködés elmarad az optimálistól. Nem kielégítı a különbözı méretı vállalkozások között a párbeszéd és az együttmőködés, gyengék a piaci, termelési, finanszírozási, beszállítói kapcsolatok. A magyarországi magánszektort a KKV-k elsöprı dominanciája jellemzi, azonban a nagyvállalatokkal ellentétben nem minden esetben rendelkeznek megfelelı vezetési, pénzügyi, mőszaki technológiai erıvel. A KKV-k versenyhátrányukat együttmőködések és klaszterek kialakításával csökkenthetik, mivel méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor önmagukban nem képesek. A pályázat célja, hogy elımozdítsa a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplık közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttmőködést. 3) Telephelyfejlesztés: Célja a mikro, kis- és középvállalkozások mőködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKV-k mőködési helyszínéül szolgáló meglévı, mőködı telephelyek modernizációját és bıvítését, nem megfelelı telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elısegíteni, a KKV-k versenyképességének megırzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. 51

52 4) Ipartelepítés: A pályázat célja a gazdasági társaságok mőködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. Hajdúböszörményben az országos átlagot meghaladó pályázati mutatókat tapasztalunk mind az NFT, mind az ÚMFT tekintetében: 12. táblázat: Beérkezett és támogatott NFT pályázatok (Forrás: NFÜ honlapja) Kategória Beérkezett pályázatok száma (db) Igényelt támogatási összeg (Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerzıdött pályázatok száma (db) Szerzıdéssel lekötött összeg (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Hajdúböszörmény település Országos (település) átlag táblázat: Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (Forrás: NFÜ honlapja) Operatív program Beérkezett pályázatok Hajdúböszörmény település (db) Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag (db) Támogatott pályázatok Hajdúböszörmény település (db) Támogatott pályázatok Országos (település) átlag (db) GVOP AVOP ROP KIOP HEFOP Összesen:

53 14. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Forrás: NFÜ honlapja) Operatív program Beérkezett pályázatok Hajdúböszörmény település Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag Támogatott pályázatok Hajdúböszörmény település Támogatott pályázatok Országos (település) átlag AVOP Ft Ft Ft Ft GVOP Ft Ft Ft Ft ROP Ft Ft 0 Ft Ft KIOP Ft Ft 0 Ft Ft HEFOP Ft Ft 0 Ft Ft Összesen: Ft Ft Ft Ft 15. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) között (Forrás: NFÜ honlapja) Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Humán Erıforrás Fejlesztés OP 0 0 Agrár- és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Összesen táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) évben (Forrás: NFÜ honlapja) Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP Társadalmi infrastruktúra OP Összesen

54 Turizmus Az idegenforgalom a szolgáltatásoknak abból a szempontból kiemelt ágazatát jelenti, hogy a fejlesztési elképzelésekben fokozott hangsúlyt szokott kapni. Az elmúlt években a helyi önkormányzat is nagy figyelmet fordított a turisztikai vonzerık jobb hasznosításának elısegítésére, amiben több vállalkozó is partner volt. A kereskedelmi szálláshelyek 2008-ban összesen 367 férıhellyel rendelkeztek. A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken volt, mely 2009-ben db-ra emelkedett. A 2004 és 2009 közötti adatokból kiderül, hogy szálláshely szolgáltatás tekintetében jelentıs növekedés ment végbe. A városban eltöltött vendégéjszakák száma több mint 3 és félszeresére emelkedett és jelentısen nıtt a kereskedelmi szálláshelyeken a férıhelyek száma. A magán és fizetıvendéglátásban 2008-ban 42 vendéglátó volt érdekelt, akik együttesen 244 szállásférıhelyet tudnak biztosítani, és ebben az évben 634 fıt fogadtak. Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Darab Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Év 9. ábra: Vendégéjszakák számának alakulása kereskedelmi szálláshelyeken Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) A külföldi vendégek jelenlétét az alábbi táblázat érzékelteti (2008-ra vonatkozó adatok): 54

55 17. táblázat: A külföldi vendégek jelenléte (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Külföldi vendégek száma (db) Külföldi vendégéjszakák száma (db) Átlagos tartózkodás (nap) Szálloda ,5 Panzió ,7 Kemping ,4 Üdülıház Látható, hogy a panzióban és szállodában való átlagos tartózkodás alacsony 1-2 nap ami átutazó forgalmat jelez. A kempingben és az üdülıházakban egyértelmően a gyógyfürdıhöz kapcsolódó idegenforgalom jelenik meg közel 1 hetes átlagos tartózkodással. A város idegenforgalmát erıs szezonalitás jellemzi, amit a helyi Tourinform Iroda forgalmi adatai is alátámasztanak. A Tourinform irodába 2009 évben összesen ebbıl 5895 személyes, 2709 telefonos és 2463 írásos - megkeresés futott be. A személyes megkeresések legnagyobb része (30%-a) a nyári fıszezonra esik, az egyéb megkeresések aránylag az egész évben kiegyenlítetten történtek Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December személyesen telefonon írásban 10. ábra: Tourinform iroda évi ügyfélforgalma (Forrás: Tourinform iroda adatszolgáltatása) Az elmúlt évek fejlesztéseinek elsıszámú célterülete a strandfürdı és környéke. A Bocskai Gyógyfürdı korábban városi strandként üzemelt, majd 2001-ben megindult a strandkomplexum felújítása és bıvítése. Elsı lépésként, 2002-ben az uszoda épült fel két medencével. A kismedence az úszni nem tudók számára készült, kilencszer tizenkét méteres, és 90 cm mély. A másik medence huszonötször tizenkét méteres, és 170 cm mély. Az uszoda felépítése után a strandon folytatódott a fejlesztés. Lebontották a régi fürdımedencéket, majd új úszó- és a termálmedencéket építettek a helyükre. Megkezdték a kéthektáros terület parkosítását és a kiszolgáló építmények felújítását. 55

56 2004-ben épült még egy vadonatúj gyermekmedence, amihez játszóteret is kialakítottak. A termálmedencét nyári tetıvel látták el. Mindehhez számos infrastrukturális fejlesztést végeztek. Új napozók, hintaágyak járulnak hozzá a kellemesebb strandoláshoz, valamint átadtak egy harminc méteres csúszdát is. A fürdı területét 2 hektáros park gazdagítja, ahol termálkemping üzemel. A évi vendégforgalom alakulása kedvezı képet mutat. A fürdı és az uszoda jelenleg a helyi lakosok igényeit fedi le. Vendégforgalom 2009-ben Fı Uszoda Fedett termál fürdı Strand 11. ábra: A hajdúböszörményi Bocskai Gyógy- és strandfürdı vendégforgalma 2009-ben (Forrás: Bocskai Gyógy- és strandfürdı adatai alapján) A város turisztikai kínálatának másik fejlesztési területe a Skanzen, amely mőemléki oltalom alatt áll. Az önkormányzat hajdúböszörményi tájházakként kívánja hasznosítani, amely egyrészt az építészeti és táji örökség bemutatását szolgálná, másrészt városi rendezvények megtartását célozza. Néhány évvel ezelıttig szálláshelyként is mőködött. A látogatók éves száma 1500 és 2000 között mozog, amelynek mintegy ötöde külföldi vendég. A házak felújítása folyamatban van, három ház nádtetejének cseréje megtörtént. A további felújítások pályázatok sikerességén múlnak. Területbıvítési céllal és további rendezvények megtartásának céljából a Skanzen mellett egy ingatlan megvételére került sor, amely egyelıre nem kerül mőemléki védelem alá. A jövıben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a városhoz tartozó természetes és mesterséges víztestek turisztikai hasznosítására. A legjelentısebb szerepet a Keletifıcsatorna kaphatja, amely évtizedek óta horgászok egyik kedvelt célpontja, s mivel mesterséges vízfolyás természetvédelmi szempontból kisebb kockázattal jár a fejlesztése, ugyanakkor a vízminıség védelmét fokozottan kell figyelembe venni. Hajdúböszörményben a Kajánsziki Horgásztó a legismertebb horgászhely. A terület kezelıje a Bocskai Sporthorgász Egyesület. A jogszabályoknak megfelelıen a horgászathoz állami horgászjegyre vagy a halırnél váltható napijegyre van szükség. A Kajánsziki Horgásztó halállománya fıként pontyból, amurból, süllıbıl és busából áll. Emellett további 3 nagyobb horgász-tó is található a város külterületi részein, illetve a Keleti-fıcsatorna is kedvelt horgászhely. A város igen kiterjedt természeti értékei lehetıséget nyújtanak az öko- és sportturizmus (pl. lovas és kerékpáros turizmus) fejlesztéséhez. Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok mővelésére is van lehetıség. A lovas pályán egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdık pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz. Mivel komoly, 56

57 nemzetközi színvonalú lovas infrastruktúra Magyarországon csak Budapesten található, lenne szakmai és piaci létjogosultsága egy nagy nemzetközi lovassport bázis kiépítésének Hajdúböszörményben. Kelet-Magyarországon a hajdúböszörményi határban mintegy 37 ezer hektáron folyik a vadgazdálkodás. A legjellemzıbb állatok az apróvadak. Már márciustól lehet vadászni szalonkára, augusztustól vadkacsára ısztıl pedig nyúlra, fácánra, fogolyra, vadlibára. A nagyvadak közül az ız található meg leginkább Böszörmény határában, sőrőn elıfordul a vaddisznó, és ısszel még szarvasbika is akad. 18. táblázat: Hajdúböszörmény turizmusának SWOT elemzése TURIZMUS Erısségek Gyengeségek Hajdúvárosok országos ismertsége viszonylag sok féle vonzerı (kulturális, gyógy, szabadidı, ifjúsági) több országos, hagyománnyal bíró rendezvény az M35-as autópálya gyors megközelíthetıség Debrecen közelsége és vele jó közlekedési összeköttetés Jó ár/érték arány a szolgáltatásokban Széles spektrumú kínálat a szállásokban (szállodától a kollégiumig) Lehetıségek Gyógyturizmus fejlesztése PPP konstrukcióban Hajdúszoboszló- Debrecen- Hortobágy háromszög együttmőködés lehetısége csatlakozási lehetıség regionális kerékpárutakhoz testvérvárosi kapcsolatok erısítése a turizmus élénkítésére Kollégiumi férıhelyek nagy száma a nyári szezonban turisztikai promóciós felületeken, kiadványokban, vásárokon való megjelenés városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése szolgáltatások teljes skálájának biztosítása csatlakozás az Észak-alföldi Termál Klaszterhez A vonzerık csak helyi vagy regionális szinten ismertek kevés az egyedi vonzerı kerékpárutak hiánya a látogatók rövid tartózkodási ideje nagy szálláskapacitás csak a nyári szezonban áll rendelkezésre marketing tevékenység hiánya városkép nem mindenütt vonzó desztináció menedzsment nincs nincs a turizmusfejlesztésért felelıs városi szervezet magasabb kategóriájú szállás és vendéglátóhelyek hiánya Veszélyek A természeti környezet kizsákmányolása A vendéglátás kultúrája hiányzik Egyre nagyobb az országos és európai verseny a turizmus kínálatban Gazdasági recesszió következtében visszaesik a turizmus 2013 után kevesebb EU forrás a fejlesztésekre A helyi lakosság és vállalkozások tıkehiányosak gyógyturizmus kínálata nagy a térségben 57

58 A kutatás-fejlesztés helyzete Klasszikus értelemben vett kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozó intézmény vagy vállalkozás nincs a városban. Ugyanakkor a geotermikus illetve megújuló energia témakörben vannak tervben vagy folyamatban olyan projektek, melyeknek van K+F aspektusa. A város a Debreceni Egyetem mőszaki karával folytat tárgyalásokat egy együttmőködésrıl, melynek során geotermikus kutató központ települne Hajdúböszörménybe. A projekt megvalósítására pályázatot nyújtottak be, mely elbírálás alatt van. Az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség konzorciumi tagjaként meghatározó szerepet vállal a régióban a geotermikus ásványkincs kiaknázásának elısegítésében. Segíti a vállalkozások és regionális szervezetek versenyképességét, a vállalkozások együttmőködését, k+f, illetve innovációs tevékenység fejlıdését, az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erısítését. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mőszaki Fıiskolai Karán mőködı szervezet közremőködik a geotermikus ásványvizek hasznosításában érintettek szükségleteinek azonosításában, közvetíti és felerısíti a piaci szereplık k+f-igényeit a régió kutató-fejlesztı intézményeihez. Bizonyos értelemben az innováció igényének meglétét jelzi, hogy sok hajdúböszörményi vállalkozás pályázott minıségbiztosítási rendszerek kiépítésére és a környezetvédelmi, energetikai, anyaggazdálkodási célok és termelési hatékonyság javítása érdekében komplex technológiafejlesztésre, integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésére. A Hajdúböszörményi Önkormányzat szintén pályázott és meg is kapta a támogatást a hivatali szervezet korszerősítésére. Ennek a jelenleg futó programnak a keretében HR fejlesztés, informatikai fejlesztés történik egyebek mellett a panaszkezelı rendszer és az elektronikus ügyintézés korszerősítése érdekében Információs társadalom Az információs technológiák használatának széleskörő elterjesztése napjaink egyik legfontosabb feladata, amibıl az Önkormányzatnak is számos elınye származik (pl. elektronikus közigazgatás révén az ügyintézés megkönnyítése). Az Önkormányzat szervezésében megvalósult a szélessávú internet szolgáltatás kiépítése a városban, amely jelentısen megkönnyítette az információs sztrádához való csatlakozást. Az újonnan kiépített hálózat tulajdonosa az Önkormányzat, amelyet pályázaton elnyert támogatásból a szükséges önerı hozzátételével építtetett ki. Üzemeltetıje a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Non-profit Kft., a szolgáltató pedig a TISSER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft április 1.-tıl. A mintegy 17,5 km hosszú fényvezetı szálas kábelbıl felépített hálózat 20 csomóponttal, illetve 80 db szektorsugárzóval rendelkezik a város meghatározott pontjain, amelyekhez a lakosság mikrohullámú csatlakozással kapcsolódhat. A hálózat központja a városcentrumban van, ahonnan öt irányba ágazik szét, irányonként 48 fényvezetı szálat tartalmaznak. A szolgáltatási csomag kábel TV, internet és IP telefonszolgáltatást foglal magában, ami azt jelenti, hogy az elıfizetık városon velük ingyen telefonálhatnak. A Bocskai téren nyilvános, szabad WIFI elérés van. 58

59 Egy jelenleg az önkormányzatban futó pályázati programban folyik az elektronikus ügyintézés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása. A település honlapján elérhetık bizonyon elektronikus szolgáltatások: a kistérségi társulási portálon keresztül már most is lehetıség van széles körő elektronikus ügyintézésre, a várost, önkormányzatot érintı adatok letöltésére. A portálon megtalálható adatok köre és feltöltöttsége azonban még bıvítésre szorul. 19. táblázat: A közintézmények internet ellátottsága (Forrás: Önkormányzat) Közintézmény megnevezése Intézmény (db) Intézmény internet ellátottsággal (db) Óvodák 9 5 Iskolák Egészségügyi intézmények Szociális intézmények 3 1 Egyéb 4 4 Az intézményi internet ellátottság az iskolákban és egészségügyi intézményekben közel 100%-os, lemaradás az óvodák és szociális intézmények esetében tapasztalható. Ami a vállalkozásokat illeti, az internet használat széles körben elterjedt, azonban saját honlappal csak a nagyobb vállalkozások rendelkeznek. Az Önkormányzat honlapján regisztrált 12 civil szervezet közül 9 rendelkezik önálló honlappal A kultúra szerepe A kulturális élet a város polgárainak öntevékenységén, a különféle tudományos, mővészeti és oktatási tevékenységet folytató szervezetek, intézmények önálló szellemi mőhelyként való mőködésén alapul. A kulturális élet szereplıinek lehetıséget kell kapniuk arra, hogy a mőködési formák sokasága közül a számukra megfelelıt válasszák, az önkormányzat feladata pedig, hogy ennek feltételeit, lehetséges mőködési kereteit biztosítsa, a település szükségleteire való tekintettel új kezdeményezések kibontakozását ösztönözze. Az önkormányzat biztosítja saját kulturális intézményrendszerének optimális mőködését, a szinergia megteremtése érdekében együttmőködik más intézményfenntartókkal is. Ezek a szolgáltatások elemi feltételei az ország kulturális, tudományos és mővészeti életébe való bekapcsolódásnak, a városi polgárok tájékozódási esélyegyenlıségének. A város törekszik arra, hogy a mőködési területén keletkezı szellemi alkotások legjava a helyi közgyőjteményekbe kerüljön és ilyen módon közkinccsé váljon. 59

60 A városban található kulturális intézmények: 1) Hajdúsági Múzeum: Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. A múzeum anyagának gerincét néprajzi, régészeti és történeti anyagok képezték ben nyitották meg az állandó kiállítást, mely felölelte a hajdúság történetét, néprajzát, régészeti emlékeit. A mostani állandó kiállítás reprezentálja azt a tudományos kutató, feldolgozó munkát, melyet a múzeum szakemberei az elmúlt idıszakban végeztek. A régészeti, helytörténeti, néprajzi, mővészeti kiállítás jelentıs tárgyi anyaggal mutatja be a Hajdúság történetét és néprajzát. A múzeum az egykori Hajdúkerületi Székházban mőködik, melynek régi pompájának visszaállítása érdekébe pályázatot került benyújtásra a közelmúltban. A Hajdúsági Múzeum fı támogatója a Hajdúsági Múzeum Baráti Köre Közhasznú Egyesület és Városi Lıegylet. A hajdú múlt megırzésén túl a múzeumnak fontos szerepe van a birtokában lévı kultúrtörténeti értékek bemutatásában és azok minél szélesebb körő megismertetésében, melynek megvalósítását segíti elı a TÁMOP 3.2.8/08/B Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási képzési szerepének erısítése címő pályázaton elnyert támogatás. A múzeum honlapján virtuális látogatást is tehetünk, az ott található statisztika szerint az oldalnak látogatója volt. A múzeum fenntartója a Hajdó-Bihar Megyei Önkormányzat és az intézményfinanszírozást is ez a szervezet biztosítja. Mivel a város fontosnak tartja, hogy a múzeum folyamatosan a látogatók rendelkezésére álljon, anyagi forrással is hozzájárul a fenntartásához. 2) Káplár Miklós Győjtemény Káplár Miklós emlékház: Az 1978-ban megnyílt múzeumban Káplár Miklósnak ( ), a Hortobágy pásztorból lett festıjének pásztorportréi, tájképei és személyes tárgyai láthatók. A közel 40 kép többsége a pusztát és a pásztoréletet ábrázolja. A múzeumok látogatottsági mutatóit növelik az intézmények által pályázati forrásokból szervezett rendezvények látogatóinak száma is. Az emlékház és a benne található győjtemény a város tulajdonát képezi, az üzemeltetést a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében átadta a Hajdúsági Múzeumnak. 60

61 20. táblázat: Múzeumi látogatók számának alakulása Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Hajdúsági Múzeum és Káplár Győjtemény Tájházak (Skanzen) vendégéjszakák száma (6 hónapig volt csak nyitva) 0 (novemberig zárva volt) 3) Kertész László Városi Könyvtár: A város egyetlen nyilvános közkönyvtára, mely a teljes lakosságnak rendelkezésére áll. Győjteményében könyvek, folyóiratok és nem hagyományos dokumentumok (diafilm; videofilm; DVD; CD-ROM; hangos könyv) találhatók meg. Külön győjteménye a helyismereti győjtemény, amely Hajdúböszörményre vonatkozó dokumentumokat tartalmaz. 21. táblázat: Könyvtárra vonatkozó statisztikai adatok (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Könyvtár leltári állománya (db) Beiratkozott olvasók száma (fı) A könyvtár tulajdonosa és fenntartója is az önkormányzat januárban adták át a TIOP forrásból finanszírozott fejlesztést, melynek keretében bıvítették a gyermekkönyvtári részt, új informatikai eszközöket és szoftvereket szereztek be a szolgáltatások korszerőbb, akár online elérése érdekében. 4) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúkerület Levéltára iratanyagát Hajdúböszörményi Fióklevéltár ırzi. A Hajdú Megyei Levéltár anyaga zömében a Hajdúkerület iratanyagaiból győlt össze a létrehozáskor, hiszen a megyerendezés során 1876-ban kialakított megye nagyrészt a hajdúvárosok területébıl állt. 2 Káplár Miklós Emlékház 11 hónapig felújítás miatt zárva volt. 61

62 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a megyei önkormányzat felügyeletével mőködik és alapvetıen tudományos funkciót tölt be, különösen jelentıs feladata a helytörténeti kutatómunka szervezése végétıl különösen megnıtt a levéltár adatszolgáltatását igénybe vevık száma, amely a kárpótlási igények érvényesítésével áll összefüggésben. A kárpótlással kapcsolatosan a közigazgatási iratokon kívül megnıtt az érdeklıdés a földhivatali, az ipari, kereskedelmi szakhatóságok és a bíróságok iratai iránt. A tudományos, az igazgatási és adatszolgáltató funkción kívül a levéltár közmővelıdési tevékenységet is folytat, amely a régió történelmi értékeinek a bemutatásával a hajdú és bihari területek múltjának jobb társadalmi megismerését szolgálja. 5) Sillye Gábor Mővelıdési Központ és Közösségi Ház: Az önkormányzat tulajdonában lévı mővelıdési központ a város meghatározó kulturális intézménye, mely helyet ad színházi rendezvényeknek, koncerteknek, mősoroknak és számtalan csoportnak, közösségnek. Az itt szervezett rendezvények egy része (pl. Hajdúhét) túlmutatott a város határain, számtalan látogatót vonz közeli és távoli vidékekrıl és több csoport vitte sokszor a határokon túlra is Hajdúböszörmény hírnevét (Bocskai Néptáncegyüttes, Ifjúsági Fúvószenekar, Ütısegyüttes, Városi- és Pedagógus Kórus). Az intézmény egyéb feladatkörei: a közösségi mővelıdés segítése, közösségek, klubok, szakkörök létrejöttének, mőködtetésének támogatása. Az intézmény közösségi ház biztosítja a társas együttlét különbözı formáinak feltételeit. Folyamatosan helyet és szakmai segítséget adnak az új lakossági kezdeményezéseknek. A ház a szervezıje a város nagyrendezvényeinek (Gazdanapok, Gyermeknap, Júliális, Hajdúhét, koncertek, Város Napja, szüreti mulatság, Hajdúsági İsz). Jelentıs számú mővészeti csoport mőködik az intézményben, melyeknek folyamatos fellépési lehetıséget is biztosítanak. Klubjaik is tevékeny szerepet vállalnak a kultúra terjesztésében, a szabadidı hasznos eltöltésében (kertbarát-kör, nyugdíjasklub, életreform-klub, bélyeggyőjtık köre, népzenebarátok klubja, hallássérültek klubja, társaságkeresık klubja). Igény szerint gyerekek részére nyári táborokat, tanfolyamokat (nyelvtanfolyamok, virágkötészeti tanfolyam, mozgásmővészeti foglalkozások, képzımővészeti tanfolyamok) hirdetnek. Az intézmény mőködtetését az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Szabad Hajdú Nonprofit Kft. biztosítja. Az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott támogatási összeget biztosít a mőködésre és a programok megvalósítására. 62

63 22. táblázat: Mővelıdési Központra vonatkozó statisztikai adatok (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Rendszeres mővelıdési formákban résztvevık száma (fı) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken résztevık száma (db) A kultúrát érintı beruházások 2006-ban az akkori integrált városrehabilitációs program keretében elvégezték a Könyvtár és a Mővelıdési ház külsı felújítását. 23. táblázat: Város költségvetésében a kulturális területre fordított támogatás (Forrás: Önkormányzat) Megnevezés Önkormányzat költségvetése (e Ft) Saját forrásból nyújtott támogatás intézményeknek (e Ft) Saját forrásból nyújtott támogatás rendezvényeknek (e Ft) Kulturális területre fordított támogatás mértéke (%) 3,71 2,77 1,24 3 Csak fenntartási költség, mőködési költség nélkül. 63

64 24. táblázat: Rendezvények önkormányzati költségvetésbıl történı támogatása (Forrás: Önkormányzat Önkormányzati támogatás jogcíme (Adatok: e Ft-ban) Kiemelt ünnepségek Ünnepségek Egyéb kiemelt rendezvények Rendezvények támogatása Hajdúvid Rendezvények támogatása Bodaszılı Rendezvények támogatása Pród A város 400 éves évfordulójának megünneplése Összesen Civil szervezetek részvétele 25 kulturális tevékenységet folytató civil szervezet mőködik a városban, az összes civil szervezet 15%-át teszik ki. Vannak közöttük egy-egy kisebb csoport kulturális programjait, tevékenységét szervezetı szervezetek (nyugdíjas, diák), de van köztük néhány, mely igazán meghatározó szerepet játszik a város kulturális életében, ezek szervezik például a városnak oly nagy rangot adó országos, sıt nemzetközi hatókörő kulturális rendezvényeket. A zenei programok szervezésében a városban mőködı egyházi szervezetek jelentıs szerepet vállalnak. A település nagyrendezvényei 1) Kulturális rendezvények: Nemzetközi Big Band Fesztivál A fesztiválon hazai és nemzetközi big band zenekarok egyaránt képviseltetik magukat. Az elsı összejövetelt 2003 júniusában rendezték, amely nagy visszhangot kapott szakmai fórumokon és rendkívüli sikert aratott a közönség körében. A háromnapos rendezvénysorozaton minden évben mintegy 15 zenekar lép fel. Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep ma a legrégebbi mővésztelep Magyarországon, több mint negyven éves múltra tekint vissza. Az intézmény mai arculata szerves fejlıdés eredményeként alakult ki. A 90-es évekig a meghívott külföldi mővészek többnyire az akkori szocialista országokból érkeztek. Az elmúlt évtizedben az alkotótábor valódi nemzetközi mővészteleppé vált. A világ minden tájáról érkezı mővészek új irányzatokat mutatnak be. A tábor július elsı három hetében fogadja a meghívottakat. 64

65 Kotta Fesztivál A Kotta négynapos produkciója nagyszabású esemény Hajdúböszörményben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a látogatók száma az utóbbi években elérte a fıt. Bár a vendégek évrıl évre egyre többen vannak, mégis sikerül megırizni a családias hangulatot. A fellépı zenekarok, elıadómővészek, elıadók és a közönség kapcsolata bensıséges, senki nem érzi feszélyezve magát. Az oldott légkör egyik bizonyítéka, hogy a fellépık közül sokan a saját produkciójuk után itt maradnak kikapcsolódni a rendezvénysorozat végéig. A fesztivál minden évben július végén kerül megrendezésre. Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár Tábor és Fesztivál A Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár Tábor és Fesztivál minden év augusztusában kerül megrendezésre Hajdúböszörményben, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıiskolai Karának kollégiumában. A rendezvény házigazdája a Hajdúböszörmény Ifjúságáért és Mővelıdéséért Klub Közhasznú Szervezet. A gitártábor képzési lehetıséget szeretne biztosítani mindazok számára, akik mőkedvelıként vagy iskolai keretek között már foglalkoztak a gitárral, és nem ismeretlen számukra ez a hangszer. A kilencnapos rendezvényen 60 fiatal gitáros, zömében fıiskolai, konzervatóriumi hallgató vesz részt. Az órákon egy tanár csak egy hallgatóval foglalkozik. A fesztiválon gitárzenekari (kamarazenei) képzés is folyik. Hajdúhét A Hajdúhét elnevezéső kulturális és gazdasági programsorozatot elıször 1937-ben rendezték meg. A 90-es évek közepétıl városunk minden évben újra megszervezi a rendezvénysorozatot. Napjainkra a Hajdúhét olyan kulturális és gazdasági megmozdulássá vált, amely a környék lakóira is jelentıs vonzást gyakorol. A programokba bekapcsolódnak Hajdúböszörmény testvérvárosainak mővészeti csoportjai, valamint a térség településeinek együttesei is. A város napja A császári katonasággal állandó összetőzésben lévı hajdúkat Báthory Gábor erdélyi fejedelem telepítette át Kállóból Böszörménybe szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. Városunk minden évben ünnepségsorozattal emlékezik a jeles napra. Megemlékezést tartanak Bocskai-szobornál és a Báthory-emlékmőnél, az iskolások helytörténeti vetélkedıkön vehetnek részt, illetve több sportversenyt rendeznek Hajdúböszörményben. Az ünnepségen részt vesznek a hajdúvárosok küldöttei, valamint testvárosainkból is érkeznek vendégek. A szokásoknak megfelelıen ezen a napon a képviselıtestület ünnepi ülésén adják át a városi kitüntetéseket. 2) Egyéb szórakoztató rendezvények: Hajdú Kupa Országos Latin Ranglista Táncverseny A Magyar Táncsport Szövetség Latin-Amerikai Táncok Országos Ranglista Bajnoksága minden év februárjában Hajdúböszörmény város és a Salome Táncsport Egyesület közös szervezésében 'Hajdú Kupa' néven kerül megrendezésre. A rendezık határozott szándéka, hogy ennek a rangos eseménynek hagyományt teremtsenek, és városunk a néptánc kultúra mellett a versenytánc vonatkozásában is ismert legyen. Az egész napos megmérettetésre az ország számos klubjából táncospár nevez be. A verseny színvonalát emeli, hogy itt kerül sor a Bajnoki Kupa és a Köztársaság Kupa átadására. A táncosok produkcióit nemzetközi hírő pontozók értékelik, akik tréninget is tartanak az 65

66 érdeklıdı párok számára. A szünetekben szórakoztató mősorok és bemutatók színesítik a programot. Az eseményrıl minden évben összefoglalót készít a DUNA TV. Hajdúböszörményi Tavaszi Vásár A hajdúsági löszháton Böszörményt sokan az "ország kenyeres kosarának" nevezik. Ezen a mezıgazdasági értékekben gazdag területen 1996 óta minden évben rendeznek tavaszi vásárt. A program korábbi elnevezése Hajdúböszörményi Gazdanapok volt. Néhány év óta a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete rendezi a kiállítást és vásárt, amely lehetıséget biztosít a vállalkozásoknak bemutatkozásra, kapcsolatok kialakítására. A rendezvénysorozat gazdag szakmai programot kínál: sertéstenyésztési konferencia, méhészeti, biokertészeti és kukoricatermesztési bemutató, mezıgazdasági gépek kiállítása. Az érdeklıdık a mezıgazdaság problémáival foglalkozó elıadásokon vehetnek részt. A Hajdúböszörményi Tavaszi Vásáron mintegy 50 kiállító és ugyanennyi vásározó kínálja termékeit. Majális Az önkormányzat, intézmények, civil szervezetek és vállalkozások közremőködésével rendezett majálison minden évben sokan vesznek részt. A programsorozat felvonulással kezdıdik, a résztvevık a Bocskai térrıl együtt sétálnak ki a Fürdıkertbe. Az ifjúsági szabadidıközpontban zenés mősorok, mazsorett bemutató, sportrendezvények, családi programok, táncmősorok, vetélkedık várják a közönséget. A helyszínen több üstben is fıznek, különbözı vállalatok dolgozói ünnepelnek együtt. Délután több mővészeti csoport produkciója mulattatja a Fürdıkertbe látogatókat. Az esti órákban további szórakoztató programokat tekinthetnek meg az érdeklıdık, a fıtéren utcabál és táncház szórakoztatja a közönséget. A hajnalig tartó mulatság tetıpontja a tőzijáték. Gyermeknap Minden évben május végén, a Nemzetközi Gyermeknapon színes programsorozat várja Hajdúböszörmény és a környék gyerekeit. A rendezvény fı szervezıi a GE Hungary Rt. Tungsram Lighting VAG és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. A programok már korán reggel elkezdıdnek. A Bocskai téren ügyességi játékok, aszfaltrajz-verseny, zenéselıadások várják a kicsiket. A nap folyamán városunk gyermek-együttesei: a mazsorett-csoport, a fúvós- és az ütıs zenekar is bemutatják legfrissebb mősoraikat. A fıtér egyik szegletében vásározók kínálják portékáikat, és a gyerekek legnagyobb örömére, egy kisebbfajta vidámpark is üzemel. Este, a hagyományoknak megfelelıen szabadtéri popkoncerten vehetnek részt a gyerekek és az "idısebb gyerekek". Ilyenkor a rendkívül jó akusztikájú Bocskai tér egy hatalmas "koncertteremmé" alakul át. Több tízezer ember hallgathatja a fellépı sztárok dalait. Éjfélkor tőzijáték zárja a napot, amelynek egyik látványos pillanata a gimnázium homlokzatán lefolyó görögtőz. Strandbál Nyaranként több alkalommal is rendeznek strandbált Böszörményben. A teltházas, egész napos rendezvénysorozat minden korosztálynak kínál kikapcsolódást. Változatos programokon lehetett fokozni a vízjártasságot: úszóversenyek korcsoportonként, strandröplabda, vízilabdakapura dobó verseny, strandfoci. További szórakozási lehetıségeket jelentenek a különbözı száraz ügyességi vetélkedık, a paint ball, a kozmetikai bemutató, a jóslás, a Hajdúság Tündére szépségkirálynı-választás. Az esti program szenzációja a vizes-táncos buli a centiméternyi vízzel feltöltött medencében. A napközbeni helyzethez hasonlóan ilyenkor is ki lehet tenni a "megtelt" táblát. 66

67 Hajdúböszörményi Regionális Motoros Találkozó 2003 óta minden év augusztus elsı hetében a motorosok veszik birtokba a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpontot. Ekkor kerül megrendezésre regionális találkozójuk, melynek szervezıje és házigazdája a Hajdúböszörményi Motorosok Egyesülete. Az alakuláskor kitőzött céljuk, hogy egybe győjtsék a város motorosait és a motorkerékpársport kedvelıit, illetve a szabadidı hasznos eltöltésében segítsék a fiatalokat. A korosztálytól független, két napos találkozó során napközben mókás programokkal, bemutatókkal, este koncertekkel várják a motor, motorozás, az élı rockzene szerelmeseit. Kulturális vállalkozások A településen kultúra fıtevékenységgel rendelkezı vállalkozás az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft-n kívül nem mőködik. 67

68 4.3. Társadalom Népesség 25. táblázat: Demográfiai adatok (Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyv) Megnevezés Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar Északmegye Alföld Ország Terület (km 2) Lakónépesség az év végén (fı) Népsőrőség (fı/km 2) 85,7 87,3 84,7 107,8 Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye második, az Észak-alföldi régió negyedik, illetve az ország 34. legnépesebb településeként tartható számon. A város történelmi múltjából adódóan a nagy határú alföldi települések közé tartozik, 371 km2-es területénél csak Budapest, Hódmezıvásárhely, illetve Debrecen rendelkezik nagyobb kiterjedéssel. A nagy kiterjedés következtében a 85,7 fı/km2-es népsőrőség jelentısen elmarad az országos átlagtól (107,8 fı/km2), azonban a településszerkezeti sajátosságok miatt gyakorlatilag megegyezik az Észak-alföldi régió középértékével. A város népességszámának alakulása jelentısen eltér az ország egészétıl, illetve az Észak-alföldi régióra jellemzıtıl is, mégpedig kedvezı irányba. Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Az ország egészére jellemzı, közel 6%-os tényleges fogyással szemben Hajdúböszörmény népességszáma az utóbbi két évtizedben folyamatos emelkedést mutat. 26. táblázat: Vándorlási egyenleg 4 Hajdúböszörményben (Forrás: KSH) Megnevezés Lakónépesség Vándorlási különbözet A népesség növekedése vagy éppen csökkenése két tényezı, a természetes szaporodás/fogyás, illetıleg a vándorlási különbözet alakulásának függvénye. Az ország egészére jellemzı kedvezıtlen demográfiai folyamatok összességében számos tényezıre vezethetık vissza, azonban az egyik legszembetőnıbb ezek közül az évtizedek óta jellemzı természetes fogyás. A természetes szaporodási mutatók Hajdúböszörményben jóval kedvezıbben alakultak az országos átlagnál, sıt a régióra jellemzıknél is. Az élveszületések abszolút és ezer lakosra jutó száma meglehetısen hullámzó az közötti idıszakban, és összességében jelentıs. A halálozások száma ugyancsak ingadozó tendenciát mutatott, azonban az idıszak végére minimális csökken az induló értékhez képest lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége. 68

69 A tényleges népességszám alakulását azonban a migrációs folyamatok is jelentısen befolyásolják. A vándorlási veszteségek különösen az 1950-es évektıl rögzültek, amikor a szocialista gazdaságpolitika meghirdette az agrár országból ipari országgá válás programját, és az Alföld összefüggı agrártérségeibıl masszív elvándorlás (ez az 1960-as évtizedben volt legnagyobb mértékő) indult meg az ipari beruházások kitüntetett területei felé. A folyamat nagyságrendjére jellemzı, hogy az Alföld csak az 1960-as évtized alatt negyedmilliós vándorlási veszteséget szenvedett el, amelynek kétharmadát az Észak- Alföld adta. Noha a vándorlások intenzitása napjaink felé haladva csökken, és a negatív mérlegek is nagy változékonyságot mutatnak, továbbra is ez a régió jellemezhetı a legnagyobb migrációs erózióval. Az 1970-es és 1980-as évtizedekben Hajdúböszörmény is igen komoly, és fokozódó vándorlási veszteséget könyvelhetett el, amelyet a természetes szaporodás egyre kevésbé, majd egyáltalán nem tudott ellensúlyozni. A rendszerváltást követıen azonban a regionális tendenciával szemben a város egészen a legutóbbi évekig pozitív vándorlási mutatókkal rendelkezett. A kedvezı népmozgalmi adatok alakulása mellett azonban kedvezıtlen tényezı, hogy ez a lakosság összetételének kedvezıtlenebbé válását vonja maga után. Az Önkormányzat rendelkezésére álló szakértıi anyagok alapján kijelenthetı, hogy a képzett, fıként diplomás csoportok tartós elvándorlása jelentıs méreteket ölt: becslések szerint a felsıoktatási tanulmányaikat más városokban folytatók kétharmada nem tér vissza Hajdúböszörménybe, vagyis a város nem képes megkötni magasan képzett lakóit. Az elızı évtizedre jellemzı, látszólag kedvezı folyamat megítélését árnyalja és egyben nagyon összetetté teszi annak vizsgálata, hogy tulajdonképpen mibıl is származik a gyarapodás. Hajdúböszörmény ugyanis ebben az idıszakban vonzó migrációs központtá vált az alacsonyan képzett, hátrányos helyzető rétegek számára: a kilencvenes évek utolsó harmadában gyors betelepedés indult meg a város közigazgatási területén található Bodaszılıre és a szılıskertekbe. A fıként Debrecenbıl, de Észak- Magyarországról is bejövı jelentıs, szinte kezelhetetlen migráció miatt, számottevı létszámú roma és nem roma, hátrányos helyzető alacsonyan iskolázott, munkanélküli, a szegénységi csapdával küzdı család költözött a városba, különösen annak külterületeire. Az Észak-alföldi régió korfája a férfi-nı arány tekintetében az ország egészéhez hasonlóan születéskor férfitöbbletet mutat, amely a éves korcsoportig tart ki, utána megfordul az arány. A 40 év feletti, magasabb korcsoportokban a nıfölény akkora, hogy az össznépességben is nıtöbbletet eredményez. A 75 év feletti korcsoportokban legalább, vagy több mint kétszer annyi a nı, mint a férfi. A jelenlegi struktúra számos tényezıre vezethetı vissza, de leginkább annak a következménye, hogy egyrészt az Észak-Alföldrıl a korábbi évtizedek tartós munkaerı elvándorlása fıként a férfiakat érintette, másrészt a férfi lakosság országosan rosszabb halandósága ugyancsak tartóssá teszik a nık nemi fölényét, amit csak a kedvezı élveszületési arányok ellensúlyoznak valamelyest. A hajdúböszörményi lakónépesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása természetszerőleg szinte teljes egészében megegyezik az Észak-Alföldével, és a struktúrát kialakító tényezık is azonosak. Mindez azt eredményezi, hogy a fiatalabb korosztályoknál itt is enyhe férfitöbblet jelentkezik (leginkább a éves korosztály esetében), amit bıven meghalad a 40 év fölötti korcsoportok jelentısebb (leginkább a éves korosztályban kicsúcsosodó, még a világháborús veszteségekre is visszavezethetı) nıtöbblet. 69

70 Az Észak-alföldi régió korfája, 2005 Hajdúböszörmény korfája, ábra: Az Észak-alföldi régió és Hajdúböszörmény korfája 2005-ben (Forrás: T-Star adatbázis, Hajdúböszörmény Népesség Nyilvántartó) A korszerkezet idıbeli változását tekintve kijelenthetı, hogy az ország egészére jellemzı trendnek megfelelıen a fiatal korcsoportok csökkenése és az idısek növekedése mutatható ki. Hajdúböszörményben 1990-ben még 6,9 házasságkötés jutott ezer lakosra (ez valamivel magasabb volt az országos átlagnál), miközben 2008-ban mindössze 3,5. A válások ezer lakosra jutó száma 1990-ben 2,3 volt, és ez az érték számottevı hullámzás mellett, a megelızı évek csökkenı tendenciájának következtében 2,1 ezrelékes szintet mutatott 2008-ban. 27. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (Forrás: KSH) Korcsoportok (fı) (%) (fı) (%) Teljes lakosság na na na na. 60 X A népesség korstruktúrája összességében jóval kedvezıbb az országos átlagnál és jelentıs változást a 2001-es népszámlálás adatihoz képest nem mutat. A korstruktúra tehát az átlagosnál kedvezıbb természetes szaporodásnak, a mérsékeltebb ütemő fogyásnak, illetve a migrációban részt vevı társadalmi csoportok jellemzı korszerkezetének következtében jóval fiatalosabb az országosnál. Ez egyrészt kedvezı adottság, mert hosszabb távon az átlagosnál nagyobb potenciális munkaerıbázist eredményez. Másfelıl ugyanakkor a vándorlási nyereség kedvezıtlen összetétele (az átlagosnál jóval kedvezıtlenebb szociális, jövedelmi és képzettségi viszonyokkal 70

71 jellemezhetı rétegek magas aránya) miatt már napjainkban is komoly megterhelést jelent a szociális ellátórendszereknek, és a jövıben tartani lehet a problémák újratermelıdésétıl. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének etnikai összetétele gyakorlatilag homogénnek tekinthetı. Az önklasszifikáción alapuló adatok alapján a magukat magyarnak vallók részaránya a régiós átlaggal megegyezıen 95,7% volt, és a kisebbségek közül egyedül a saját bevallása szerint roma etnikumhoz tartozó 389 fı (az össznépesség 1,2%-a) képviselt kimutatható részesedést. A hivatalos adatok alapján tehát a romák részaránya a városban alig harmada az országos átlagnak, de a mértékadó becslések a valós létszámot és az összlakosságból való részesedést minden esetben a cenzus adatainak többszörösére (akár három-négyszeresére) teszik. A bizonytalanságok fı oka, hogy a vonatkozó jogszabályok miatt a romák számáról sem országosan, sem a város tekintetében nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A roma lakosság belsı összetételére, a háztartások helyzetére, a szociális és az egészségügyi jellemzıkre vonatkozóan egyáltalán nincsenek statisztikai információk. Hajdúböszörményben azonban az Önkormányzat megbízásából az elmúlt években több, a romákat is érintı felmérést hajtottak végre, amelyek alapján feltételezhetıen mintegy háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A hátrányos helyzető lakosságcsoportok helyzetének részletes elemzésével az antiszegregációs fejezet foglalkozik. A lakosság vallási megoszlása a történelmi gyökerek és a tradíciók következtében lényegesen eltér az ország egészét jellemzı arányoktól. 28. táblázat: Az egyes felekezetekhez tartozók aránya a népességen belül (Forrás: KSH 2001 népszámlálás) Megnevezés Országos Hajdúböszörmény Római katolikusok aránya 52% 5,6% Görög katolikusok aránya 2,6% 7% Reformátusok aránya 16% 43,2% Felekezethez nem tartozók aránya 14,5% 34,5% A vallási megoszlás a kulturális és egyéb tradíciókon túl jellemzıen kedvezı hatást gyakorolt és gyakorol az országos átlagnál sokkal kedvezıbb népesedési folyamatokra, ezen keresztül többek között a korstruktúra alakulására is (lásd fentebb). 29. táblázat: A lakónépesség és lakosságszám alakulása között (Forrás: KSH) Megnevezés Lakónépesség (fı) Lakásállomány (db)

72 Az adatokból kitőnik, hogy míg a lakosság száma 1%-kal csökkent 2005 és 2008 között, addig a lakásállomány közel 3%-kal növekedett, vagyis az egy lakásra jutó lakók száma alacsonyabb lett. 30. táblázat: Háztartások, családok adatainak alakulása (Forrás: KSH) Megnevezés Háztartások száma háztartásra jutó személy háztartásra jutott foglalkoztatott Családok száma családra jutó családtag családra jutó gyermek családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Foglalkoztatási helyzet Az elmúlt másfél évtizedben a magyar munkaerıpiacon lezajlott folyamatok ismeretében aligha vitatható az a megállapítás, hogy a Hajdúböszörmény tágabb környezetét jelentı Északkelet-Magyarországon, ezen belül pedig Hajdú-Bihar megyében a munkanélküliek magas száma és aránya már hosszú évek óta elhúzódó, súlyos problémákat okoz a gazdaság és a társadalom normális mőködésében. Mivel a gazdaságilag aktív, vagy a foglalkoztatott népességrıl csak a népszámlálások alkalmával állnak rendelkezésre települési szintő információk, az adatgyőjtési nehézségek miatt a tényleges foglalkoztatási-munkanélküliségi helyzetet nem lehet egzakt módon felvázolni. Az viszont bizonyosra vehetı, hogy a munkaerı-piaci sajátosságok alapvetıen meghatározzák egy település, így a város lakosságának szociális, egészségi és mentális állapotát, mivel a permanens foglalkoztatási problémák az itt élı emberek szinte mindegyikét érintı, állandóan meglévı feszültségek forrásai. A munkaerıpiac a rendszerváltást követıen igen rövid idı alatt drasztikus változásokon ment át, és a kezdeti várakozásokkal ellentétben nem átmeneti, hanem rendkívül tartós problémák jellemezték és jellemzik a mőködését. Az igen számottevı gazdasági recesszió hatásaként több, egyenként is komoly gondokat okozó folyamat indult meg: a foglalkoztatottak számának és arányának hirtelen csökkenésével párhuzamosan drasztikusan megemelkedtek a munkanélküliekre, illetve az inaktív népességre vonatkozó értékek. 72

73 31. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása (Forrás: KSH 2001 népszámlálás) Korcsoportok Összes foglalkozatott (fı) (%) év év év év X év 92 1 Az Észak-alföldi régió öröklött adottságait, a piacorientáció-váltást követıen még kedvezıtlenebbé váló fekvését és makrogazdasági szerepkörét figyelembe véve nem meglepı, hogy itt az átlagosnál jóval nagyobb volt a visszaesés mértéke. A hagyományosan elmaradott, kevés munkaalkalmat kínáló, eleve munkaerı-felesleggel rendelkezı falusi térségek képtelenek voltak felvenni a közeli és távolabbi városokból visszaáramló munkaerıt, emiatt nem egy térségben kritikussá vált a munkaerı-piaci helyzet. Hajdúböszörmény munkaerı-piaci folyamatai természetesen nem függetleníthetık a regionális tendenciáktól, a rendelkezésre álló adatok tanúsága alapján azonban az átlagosnál kedvezıbbek a város foglalkoztatási, munkanélküliségi pozíciói. Az aktivitási ráta vagyis a gazdaságilag aktív népességnek a teljes népességhez viszonyított aránya a 2001-es népszámlálás idıpontjában mérhetı 60,4%-os értéke ennek megfelelıen alacsonyabb volt ugyan az országos középértéknél (63,9%), ugyanakkor meghaladta az Észak-Alföldét (57,7%). A foglalkoztatottsági ráta esetében gyakorlatilag ugyanez volt a helyzet: Hajdúböszörményben 55,1%-os érték volt regisztrálható, köztes helyet biztosítva a regionális (50,8%), illetve az országos (60,6%) között. Az Észak-alföldi régióhoz képest jóval kedvezıbben alakuló mutató hátterében az áll, hogy a rendszerváltást követı évtizedben a foglalkoztatottak létszáma sokkal kisebb mértékben csökkent a városban, mint annak tágabb vagy akár szőkebb környezetében. 32. táblázat: Foglalkoztatottsági adatok a 2001-es népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH) Megnevezés Hajdúböszörmény Északalföld Országos Aktivitási ráta 60,4% 57,7% 63,9% Foglalkoztatási ráta 55,1% 50,8% 60,6% Idısebb korosztály foglalkoztatási aránya 14,7% na. 18,4% Szakmunkás végzettségőek aránya a foglalkoztatottak 35,2% na. 28,7% között Képzettséggel nem rendelkezık aránya a 29,1% na. na. foglalkoztatottak között Diplomások aránya a foglalkoztatottak között 11,6% na. na. 73

74 A foglalkoztatottak derékhadát az országos átlagnak megfelelıen a éves korcsoport alkotta, és ugyancsak jellemzıen alacsony, az országos átlagnál is kisebb volt az 50 éves és idısebb korosztályok foglalkoztatási aránya. Az iskolai végzettséget tekintve az 1990-es években lezajlott jelentıs csökkenés ellenére továbbra is a szakmunkás/szakiskolai végzettséggel rendelkezık vannak a legnagyobb számban a foglalkoztatottak között (35,2%). Jellemzı ugyanakkor, hogy a képzettséggel nem rendelkezı, alacsony végzettségő munkavállalók aránya (29,1%) magasabb, míg a diplomások aránya (11,6%) alacsonyabb a magyarországi középértéknél. A relatíve alacsony foglalkoztatottsági ráta mellett további kedvezıtlen tényezı a tradicionális struktúra, noha az ország egészéhez hasonlóan az Észak-Alföldön és Hajdúböszörményben is tovább folytatódott a primer és szekunder ágazatok térvesztése a szolgáltató szektorral szemben. A természeti adottságok ismeretében nem meglepı, hogy a mezıgazdaságban fıfoglalkozásként munkát vállalók aránya csaknem két és félszer magasabb az országos átlagnál (12,9%). Az iparban és az építıiparban foglalkoztatottak részesedése (43,1%) az összességében folyamatosan csökkenı tendencia ellenére ugyancsak meghaladja a nagyjából egyforma mind a regionális, mind az országos átlagot. A szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkoztatási szerepét tekintve a város jóval elmarad a magyarországi átlagtól, mindössze a foglalkoztatottak 44%-a dolgozik ebben a szektorban szemben az országos 61,6 %-os aránnyal. Noha az arányszám fokozatosan növekvı, és maga az ágazat meglehetısen munkaigényes, mégis kevés új munkalehetıséget teremtett, a cégek zöme ugyanis legfeljebb a családtagokat foglalkoztató egyéni/mikro vállalkozás. A foglalkoztatottak számának és arányának drasztikus visszaesésével párhuzamosan az 1990-es évek elején váratlan és igen nagyarányú emelkedést követıen tömegessé vált a csak 1989 óta kezelni próbált munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek száma az 1990-es évek eleje óta hullámzó trendet mutat: az 1993-as 2328 fırıl 2004 végére 1123 fıre csökkent, az utóbbi években viszont ismét meredek emelkedést mutatott. 33. táblázat: Álláskeresık száma 2008-ban (Forrás: KSH) Megnevezés Pályakezdı álláskeresık aránya 180 napnál régebben álláskeresık Képzettséggel nem rendelkezı regisztrált munkanélküliek aránya Diplomával rendelkezı regisztrált munkanélküliek aránya Hajdúböszörmény Északalföld Országos 10,9% 10,9% 9,1% 51% 53,4% 50% 38,8% 40,1% 39,7% 4,3% 3,5% 4,1% Az országos és regionális átlaghoz mérten magas munkanélküliség mellett további problémák forrása, hogy igen kedvezıtlenek a munkanélküliség minıségi jellemzıi is. Noha a korszerkezet több év átlagában összességében megfelel az országos átlagnak, a pályakezdı álláskeresık arányát tekintve az országon belül évtizedes távlatban is az Észak-Alföld rendelkezik a legrosszabb mutatókkal. A munkanélküliségi mutatók zömében megfigyelhetı, hogy a Hajdúböszörményben regisztrált munkanélküliek száma magasabb ugyan az országosnál, ám kedvezıbb saját régiójához viszonyítva. 74

75 A régóta az országosnál magasabb szinten állandósult munkanélküliségbıl eredeztethetıen a 180 napnál hosszabb ideje folyamatosan állást keresık összes regisztrálthoz viszonyított aránya a városban (51,0%), illetve a régióban (53,4%) is meghaladja a kereken 50%-os országos középértéket, és igen kedvezıtlennek mondható az a tendencia, hogy az érintettek létszáma és részaránya évrıl-évre emelkedik. A nemek közötti esélyegyenlıség szempontjából legalább ennyire elınytelen, hogy a nık és a férfiak aránya relatíve kiegyenlített az álláskeresık között (a regiszterben szereplık 48,5%-a nı ez valamelyest magasabb a regionális és országos átlagnál), ám ez csak látszólag kedvezı adottság. A fentebb említett minıségi mutatók tekintetében ugyanis a gyengébbik nem mindig rosszabb helyzetben van, mint a férfiak: a pályakezdı álláskeresık között 51,4%, a tartósan munkanélküliek körében pedig 58,5% az arányuk. A városra nézve, illetve a munkanélküliség csökkentésének lehetıségeit tekintve kedvezı adottság, hogy a munkaügyi szervezet nyilvántartásában szereplı regisztrált álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele valamivel kedvezıbb képet mutat a regionális átlagnál. A legnehezebb helyzetben szakképzettség híján a legfeljebb általános iskolát befejezett (a regisztráltak 38,8%-a), vagy még idáig sem jutó (6,7%) álláskeresık vannak, de részesedésük nem éri el a regionális középértékeket. A diplomás álláskeresık aránya szintén magasabb a városban, mint a régióban, alig maradva el az országos átlagtól. 34. táblázat: Nyilvántartott álláskeresık száma Hajdúböszörményben (Forrás: Észak-alföldi Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltség) Idıpont Nyilvántartott Munkakorú álláskeresık száma népesség száma Relatív mutató % november , november , november , november , november , november ,4 Mindezek alapján Hajdúböszörményben munkahelyteremtés szempontjából a regionálistól kedvezıbb összetételő potenciális munkaerıbázis áll rendelkezésre. Nem szabad azonban megfeledkezni a tartóssá váló munkanélküliség igen kedvezıtlen hatásairól, illetve a nık és a pályakezdık egyre hátrányosabbá váló pozícióiról, így a helyi foglalkoztatáspolitikai eszközöket leginkább ezekre a célcsoportokra célszerő koncentrálni. A munkahelyek számának drasztikus csökkenése, illetve a munkanélküliség hirtelen felfutása együttes hatásaként egy további, a regionális és helyi munkaerıpiac szempontjából igen kedvezıtlen folyamat indult meg és gyorsult fel a rendszerváltást követıen, nevezetesen számottevıen megnıtt a gazdaságilag inaktívak száma és részaránya. A tartós munkanélküliség elıl sokan menekültek a szerény, de legalább biztos megélhetést jelentı inaktivitásba. Ráadásul a leszázalékolások magas száma mellett a kedvezıtlen iskolai végzettség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezı együttes eredıjeként a régióban és a városban az országos átlagot meghaladó roma népesség jelentıs része vesztette el minden kapcsolatát az elsıdleges munkaerıpiaccal (vagy soha nem is került kapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munkanélkülivé. Hajdúböszörmény foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetérıl tehát összességében kijelenthetı, hogy a város csaknem minden tekintetben köztes pozíciót foglal el az 75

76 általánosan kedvezıtlenebb regionális, illetve a minden esetben kedvezıbb országos átlagértékek között. Ez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években a település nem volt képes csökkenteni lemaradását az ország fejlettebb térségeihez képest, sıt, a maga és a tágabb környezetét jelentı régió relatív helyzete a legtöbb tekintetben inkább romló tendenciát mutatott. Mindezeknek megfelelıen a helyi szociális ellátórendszer számára a jövıben is komoly megterhelést jelent majd a munkanélküliség, illetve az azzal együtt járó kedvezıtlen gazdasági-társadalmi problémák kezelése, ami megfelelı külsı támogatás hiányában megvalósíthatatlannak tőnik A lakosság képzettsége 35. táblázat: A település iskolázottsági mutatói megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: KSH 2001-es népszámlálási adatok) Megnevezés 10 X éves, általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el 15 X éves, legalább általános iskola 8. évfolyam 18 X éves, legalább középiskolai érettségivel 25 X éves, egyetemi, fıiskolai stb. oklevéllel Hajdú-Bihar megye (%) Észak-Alföld Hajdúböszörmény Magyarország 0,7 0,9 1,0 0,7 85,1 86,3 85,0 88,8 26,2 34,0 30,9 38,2 7,3 10,8 9,4 12,6 Az adatok azt mutatják, hogy településen az iskolázottsági problémák már az általános iskola elvégzésével kezdıdnek. A 15 évesnél idısebb lakosság 15%-a még az általános iskolát sem fejezi be. Ez az arány mind országos, mind megyei szinten alacsonyabb, a régiói mutatóival viszont megegyezik. A középiskolai érettségi megszerzése tekintetében mindhárom területi egységgel összehasonlításban jelentıs lemaradás tapasztalható. A lakosságnak csak alig több mint a negyede szerez középiskolai érettségit, az a mutató több mint 10 százalékponttal marad le az országos átlagtól. A középfokú végzettség hiánya jelentıs problémát jelent az elhelyezkedési esélyek tekintetében és a munkaerı piacról való tartós kiszorulás veszélyét rejti magában. Ugyanez állapítható meg a felsıfokú végzettséggel rendelkezık arányára is, jelentıs a lemaradás mindhárom területi egységgel való összehasonlításban (az országos mutatónak alig több mint a felét hozza a város). Ennek oka nagy valószínőséggel abban keresendı, hogy a város felsıfokú végzettséget szerzett lakónak jelentıs része elvándorol. 76

77 A lakosság egészségi állapota Annak ellenére, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer statisztikai mutatói európai összehasonlításban sem tekinthetık rossznak, a lakosság egészségügyi állapota Európában az egyik legkedvezıtlenebb, ami legszembetőnıbben a férfiak alacsony várható élettartamában mutatkozik meg. Ez részben abból következik, hogy az egészségügyi ellátás mellett számos fontos tényezı határozza meg a lakosság egészségügyi állapotát: az életmód, az étkezési szokások, a káros szenvedélyek elterjedtsége, a környezetszennyezésbıl adódó káros hatások, a fizikai és lelki megterhelés, a megelızı hálózatok kiépítettsége és az egyének egészségtudatossága. Egy régió egészségügyi állapotának jellemezésére a születéskor várható átlagos élettartam a leggyakrabban használt mutató. Ez a mutató a lakosság mindenkori halandósági viszonyai mellett valószínősíthetı élettartamot fejezi ki, azt, hogy az újszülött az adott év halandósági viszonyai ismeretében milyen hosszú élettartamra számíthat. A születéskor várható élettartam országos értékei az közötti idıszakban a férfiak esetében 2,6 évvel, 68,6 évre, míg a nıknél 3,7 évvel, 76,9 évre emelkedtek. A javulás a kilencvenes években volt igazán jelentıs, az azt megelızı évtizedben a várható élettartam sem a férfiak, sem a nık esetében nem emelkedett számottevıen. Az Észak-Alföldön sem a nık, sem a férfiak várható átlagéletkora nem éri el az országosan tapasztalható értékeket, különösen a férfiak esetében jelentıs az elmaradás. A férfiak születéskor várható élettartama 2005-ben 67,34 év volt az Északalföldi régióban. A régión belül a legmagasabb értéket Hajdú-Bihar megye (68,41 év) mutatta, akárcsak a nık születéskor várható élettartama esetében (76,66 év). A népesség egészségügyi viszonyaira vonatkozóan települési szinten nem állnak rendelkezésre statisztikai információk, amelyek szélesebb körő összehasonlításra adnának lehetıséget. Hajdúböszörményben 2004-ben készült Városi Egészségterv, amelyet egy alapos empirikus vizsgálat is megelızött. A város demográfiai viszonyai alapvetıen kedvezıbbek a regionális és országos átlagnál, ami arra enged következtetni, hogy számos egészségügyi probléma gyakorisága kisebb lehet, mivel a város lakossága csak hosszabb idıtávon belül kezd el csökkenni, és az országos folyamatoknak megfelelıen elöregedni. A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete a halandósági elemzések mellett elengedhetetlen a hatékony egészségügyi ellátórendszer, a sikeres egészség-fejlesztési és szőrési programok tervezéséhez. Különösen olyan betegségek esetében, amelyek hosszú idın keresztül, jelentıs terheket rónak az egyénre, családjára és természetesen a társadalomra is. A leggyakoribb halálokként a városban is a szív-és érbetegségek számítanak, s gyakoriságuk az elmúlt években még növekedett is, országos összehasonlításban a nık esetében magasabb. A cukorbetegség elıfordulási gyakorisága az országos átlagnak megfelelı, azonban az elmúlt években gyorsabban növekedett az esetek száma. A rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya lényegében nem változott az elmúlt években, ami abból a szempontból kedvezınek tekinthetı a tendencia, hogy legalább nem növekedett az elıfordulása úgy, mint az országosan jellemzı. Az idült alsó légúti betegségek gyakorisága több mint 20%-kal haladja meg az országos átlagot. A halálokként egyre inkább elıtérbe kerülı emésztıszervi betegségek száma Hajdúböszörményben is növekedett. Az idegrendszeri betegségek elıfordulása a városban lényegesen ritkább, mint országosan. Hosszabb távon az elmúlt években enyhén csökkenı tendenciát mutatott a fertızı megbetegedések gyakorisága. A haláloki struktúra vizsgálatára 2003-ban került sor, amely megállapította, hogy az összes halálozás 53,6%-áért felelısek a szív- és érrendszeri megbetegedések. A második 77

78 helyen a daganatos megbetegedések állnak, a halálozások 25,4 %-át okozva, jelentıs különbséggel a nemek között a meghalt férfiak 32,7%-a, a nık 15,9%-a rákos megbetegedés következtében hunyt el). Az emésztıszervi (elsısorban az alkoholos eredető degeneratív) megbetegedések okozták a halálesetek 5,4%-át, és az ezekben a kórképekben elhunytak 81,8%-a férfi volt. A halálesetek 3,7%-át okozták légzıszervi megbetegedések, 1,7%-át pedig cukorbetegség. Az öngyilkosság (3,2%) jelentısége a halálokok között magasabbnak bizonyult a balesetekénél (2%), s mindkettıre igaz volt, hogy a férfiak magasabb arányban szerepeltek. Az egészségi állapotot meghatározó környezeti hatások között Hajdúböszörményben egyaránt szerepet játszik víz- és levegıszennyezettség. A víz higiéniai problémái a külterületi szılıskertekben merültek fel, ahol a fúrt kutak vize nitrátos. A levegıvel kapcsolatban a legnagyobb probléma a pollenszennyezettség, ami miatt az allergiás légúti betegségekben szenvedık száma erıteljesen megemelkedett A lakosság jövedelmi és szociális helyzete 36. táblázat: Hajdúböszörményben az adófizetık száma a fizetett SZJA sávonként 2005-ben (Forrás: APEH) SZJA összeg sávok Adófizetı (fı) Adófizetı (%) Összes adófizetı darabszáma Ft sávon (éves jövedelem Ft) % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon (éves jövedelem Ft) % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon (éves jövedelem Ft) % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon (éves jövedelem Ft) % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon (éves jövedelem Ft) % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon % Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 773 6,5% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 334 2% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 620 6% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 366 2,8% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 272 2% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 103 1% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 112 1% Összes adófizetı darabszáma Ft sávon 9 0% Összes adófizetı darabszáma Ft feletti sávon 0 0% Összes adófizetı darabszáma 2005 (db) Az adófizetık 50 %-a a Ft éves jövedelmet jelentı sávba tartozik, ami havi jövedelem tekintetében Ft-ot jelent. Az Ft-ot meghaladó adósávba az adófizetıknek alig több mint 5%-a tartozik, az ı havi jövedelmük Ft felet van. 78

79 Hajdúböszörmény szociális problématérképén a munkanélküliség mellett három problémakör kapott szerepet. Tartós munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık Részükre a Családsegítı Központ nyújt különbözı szolgáltatásokat. Az együttmőködést igénybevevı tartós munkanélküli ügyfelek száma 825 fı, akik nem alkotnak homogén csoportot. Sokuk hosszú évek óta eltávolodott a munkaerıpiactól, mások a foglalkoztatás határmezsgyéjén mozognak, és vannak, akik a folyamatos munkavégzésbıl nemrég estek ki, de így is reménytelennek tartják a visszatérést. A Családsegítı Központ munkatársai a beilleszkedési programot annak megfelelıen készítették el, hogy abban minden igénybevevı ott kezdhesse, ahol ı tart, és a különbözı szolgáltatási elemek személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez, mentális állapothoz és szükségletekhez lehessen alakítani. Fontosnak tartják saját szervezetük határain túl kiépíteni olyan együttmőködési és partneri kapcsolatokat a térségben mőködı és elérhetı állami, önkormányzati és civil szervezetekkel, amelyek révén sokféle erıforrással és többféle szolgáltatással bıvíthetı a meglévı kapacitás. Életkor szerinti bontásban a év közöttiek jelennek meg legnagyobb arányban a támogatottak között. Iskolai végzettség alapján csoportosítva pedig nagyon magas a szakképesítéssel nem rendelkezık részesedése. A Családsegítı Központ adósságkezelési tanácsadást is mőködtetet 2004 márciusa óta azok számára, akiknél a lakhatási biztonság elvesztésének veszélye áll fenn a lakásfenntartási kiadásokból származó hátralékok miatt. A legalacsonyabb jövedelmő háztartások a külterületen élık háztartásai, a cigánytelepi lakások háztartásai, az önkormányzati lakások háztartásai. Az adósságkezelési tanácsadásban 2007 elején 82 fı vett részt. Neveléssel, oktatással, kultúrával összefüggı problémák Gyermekvédelmi kedvezményben a gyermekek 33,5 %-a részesül, ami közel 2500 fıt jelent. A Közoktatási Intézkedési Terv nyomán módosított körzethatárok révén a hátrányos helyzető gyermekek aránya az általános iskolákban kiegyenlítettebbé vált, s a jövıben ez még javulni fog. A középiskolák létszámadataiból az látszik, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek egyáltalán nem jelennek meg a középiskolákban, ami kedvezıtlen a halmozottan hátrányos helyzetőek újrateremtıdésének megakadályozása szempontjából. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nagy számban élnek a déli- lucernási lakásokban. Az önkormányzati lakásokban szinte sehol sincs olyan lehetıség, ahol a gyermekek egy asztalnál egy széken a könyvet elıvegye és tanuljon. Gyakran az esti vacsorát is az ágy szélén fogyasztják el, mert nincs annyi hely, hogy 5-6 gyermekkel körbeüljön egy asztalt. Igen szegényes élettérben élnek a gyermekek, a fekvıhelyen is csak zsúfolt alvás lehetısége biztosított, s nagyon nehéz az esti fürdés, a mosás megoldása még azoknál a családoknál is, ahol erre megvan az akarat. A Gyermekjóléti Szolgálat olyan gyermekeket segítenek, ahol a szülık elváltak, alacsony iskolai végzettségőek, munkanélküliek, szenvedélybeteg, vagy bőnelkövetı van a családban, a gyermeknek súlyos beilleszkedési problémái vannak. A veszélyeztetett gyermekek száma 341 fı, a védelembe vetteké 124 fı. A legnagyobb számban a Déli Lucernás, Bodaszılı és a Szılıskertek területén vannak jelen. 79

80 Idısek, fogyatékkal élık ellátása, segítése A szociális ellátórendszernek fontos szerepe van az idısek, a három évnél fiatalabb gyermekek és a fogyatékkal élık ellátásában is. A városban 2006-ban 46 gyermeket írattak be a városban mőködı egyetlen 40 férıhelyes bölcsıdébe, ahol 10 bölcsıdei gondozó teljesített szolgálatot. A fogyatékosok nappali intézménye 16 férıhellyel rendelkezik, a hat gondozó által ellátottak száma 15 volt az év során. A városban négy idısek otthona is mőködik 90 alkalmazottal és 248 férıhellyel, gyakorlatilag teljes férıhely kihasználtsággal. Az önkormányzat mőködtet egy 132 férıhelyes tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthont, amelyben 129 fı volt a gondozottak száma. A város lakói közül 8727-an részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban, amelyen belül 3826 az öregségi nyugdíjasok, 1351 a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülık száma és 1079 a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülık száma. A nyugdíj és a nyugdíjszerő ellátás teljes összege 481 millió Ft. Az önkormányzat szociális kiadásai között a legjelentısebb a rendszeres szociális segélyre felhasznált pénzösszeg (75,1 millió Ft), amit a lakásfenntartási támogatásra felhasznált (66,6 millió Ft), a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált (9,7 millió Ft) és az átmeneti segélyre felhasznált összeg (9,5 millió Ft) követett. 37. táblázat: Az önkormányzat által nyújtott legjellemzıbb szociális támogatások (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülık száma Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyek eseteinek száma Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatások eseteinek száma A bőncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével. A város bőnözési fertızöttsége Hajdú-Bihar megyében átlagosnak tekinthetı, azonban az ország hasonló méretkategóriájú városaival összehasonlítva átlag alattinak számít. A közbiztonsági helyzet évek óta stabil, a Belügyminisztérium 2003-ban Biztonságos település címet adományozott a városnak. A városon belül a bőnözések számát tekintve a város belsı része (a belváros és a közelében elhelyezkedı lakótelepek) emelkedik ki vagyis nem a kedvezıtlen szociális helyzettel jellemezhetı városrészek (Déli- Lucernás, szılıskertek), amelyek ugyanakkor gyakran a bőnelkövetık lakóhelyei. Tóth Antal kriminál- geográfiai vizsgálatai szerint a lakosság alapvetıen biztonságosnak tekintette a várost, a legveszélyesebb környéknek a Déli- Lucernás romák lakta településrészét említették meg, amit azonban a statisztikai elemzések nem támasztottak alá. Ez annak köszönhetı, hogy a városon belül területileg elkülönül a bőnözık lakóhelye a bőnelkövetések helyszínétıl. 80

81 Társadalmi önszervezıdések, civil szféra Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Alapítványok segítik a gyermekek iskoláját, a kórházak életmentı mőszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink életét, szerveznek közös túrákat, nyugdíjas klubbot, táborokat a szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a település járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. Lehet neves intézmény, vagy egyszerően a település barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó. A civil szektor társadalmi szerepe civil szervezetek: az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza; nonprofit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövı autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza; nem-kormányzati szervezet: az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos; civil szektor - harmadik szektor: a civil szervezetek, szervezıdések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza; civil társadalom: a társadalmi önszervezıdések, az önkéntesség, a társadalmiközösségi kezdeményezések jelentıségét emeli ki. A civil szektort a szervezetek formai sokfélesége jellemzi és ehhez a formai gazdagsághoz a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Mőködési területeik - többek között - a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a jogvédelmen és a polgárvédelmen keresztül a már hagyományosnak számító szabadidıs és sport, illetve oktatási, kulturális, szociális területekig terjedtek ben az alapítványok 60%-a három: az oktatási (32%) a szociális (15%) és a kulturális (13%) területeken tevékenykedett. A társas civil szervezetek 26%-a szabadidıs, 18%-a pedig a sport területén dolgozott. A következı legnépesebb csoportot az érdekképviseletek jelentették. Ezektıl kissé eltér a településen mőködı civil szervezetek funkció szerinti megoszlása. Hajdúböszörményben igen jelentıs arányt képviselnek a sport tevékenységet segítı civil szervezetek, mely a lakosság sport iránti jelentıs elkötelezettségét jelzi. Ezt a kötıdéssel, mint a város szempontjából erıs kitörési ponttal érdemes az önkormányzatnak számolnia. 81

82 38. táblázat: Civil szervezetek Hajdúböszörményben (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Bejegyzett szervezetek Tevékenységi kör száma (db) Bejegyzett szervezetek aránya Hajdúböszörmény Érdekvédelmi 12 7% Környezetvédı 5 3% Bejegyzett szervezetek aránya országosan Kulturális 25 15% 13% Oktatás 27 17% 32% Politikai 2 1% Sport 50 31% 18% Szakmai 5 3% Szociális 25 15% 15% Egyéb 12 7% Összes civil szervezet % A civil szféra és a közigazgatás együttmőködése A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítı szerepet töltöttek be a civil szervezetek, a 90-es évektıl azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnıtt. Súlyuk egyre nıtt, amit a közigazgatási szervekkel való szerzıdéses kapcsolataik növekedése is jelez ben országosan már 1050 szerzıdéses kapcsolattal rendelkeztek, amelyek tevékenységi terület szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. 13. ábra: Civil szervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolata (Forrás: KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzıi /országos adatok alapján/) 82

83 Az 1990-es évek óta megjelenı elvárások sokfélék és idınként egymásnak ellentmondóak. Egyrészt uniós minták alapján azt várták, hogy a civil szervezetek bevonásával a közfeladatok ellátása hatékonyabb lesz, az intézmények szolgáltatásaiban minıségi javulás következik be, mivel azok ügyfélorientált szolgáltatásokkal egészülhetnek ki, az újonnan megjelenı társadalmi szükségletek - a környezetvédelem, adott csoportok jogvédelme, a munkanélküliség vagy a hajléktalanok megjelenése - kezelésére is megoldást jelentenek. Másrészt tartottak a szakszerőség romlásától, a civil szervezetek szakmai és pénzügyi megbízhatatlanságától. Ami azonban ennek a szektornak az esetében meghatározó, az a rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kormányzat, önkormányzatok és a civil szféra együttmőködése a demokrácia mőködésének fontos feltétele. A civil szervezetek és az önkormányzatok között számos területen és formában jöhet létre együttmőködés: társadalmi részvétel, társadalmi kontroll érdekérvényesítés, döntések befolyásolása; eszközei: tárgyalás, véleményezés, egyeztetés, állásfoglalás, ajánlás, együtt-döntés, megállapodás, a döntés részleges átengedése; célja a kormányzati döntések széles körő támogatottságának biztosítása; támogató szerep a közfeladatok ellátásában oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények mőködésének, programjainak támogatása, önkéntes munka a támogatottak javára; közös programok, pályázatok, információcsere megvalósítása - közvetlen információ a társadalom adott csoportjai helyzetérıl, rugalmas reagálás, innovatív megoldások, hatékony információ közvetítés; a rendelkezésre álló erıforrások hatékonyabb kihasználása; szerzıdéses kapcsolatok, kormányzati feladatok kihelyezése közszolgáltatások biztosítására, állami támogatások elosztására, hatósági feladatok ellátására; gyakoriak az kormányzat által alapított nonprofit szervezetek, mint a kht.-k, közalapítványok, köztestületek. A Hajdúböszörményi Önkormányzat minden évben pályázat alapján jelentıs összeggel támogatja a városban mőködı civil szervezeteket, melyek önkormányzati feladatokat látnak el a támogatás fejében. A civil-önkormányzati programok során számtalan tapasztalat szerezhetı. A legszembetőnıbb talán, hogy a felek partneri viszonya nélkül nincs együttmőködés. Az önkormányzat csak hiteles, a helyi közösség bizalmát élvezı szervezettel létesít kapcsolatot. Érdeke, hogy partnere megfelelı anyagi, szakmai, és tárgyi feltételekkel rendelkezzen a program megvalósításához. Ha megvan a bizalom és a korrekt együttmőködés lehetısége, közösen törekszenek a szükséges anyagi eszközök megteremtésére, például pályázati források bevonásával. A legfontosabb szempont az önkormányzat számára, hogy a civil szervezet pénzügyi és szakmai szempontból egyaránt tudjon garanciákat nyújtani a szolgáltatás mőködtetéséhez. A civil szervezeteknek pedig képesnek kell lenniük az elvárások teljesítésére. Önkormányzat támogatja a civil szervezetek elérhetısége javítása érdekében a szervezet önálló honlapjának fejlesztését. 83

84 Civilek szerepvállalása a városban Az önkormányzati feladatellátás átvállalása mellett a városban mőködı civil szervezetek jelenléte a jelentısebb rendezvények esetében a leglátványosabb. 1) Hajdú Kupa Országos Latin Ranglista Táncverseny: A Magyar Táncsport Szövetség Latin-Amerikai Táncok Országos Ranglista Bajnoksága minden év februárjában Hajdúböszörmény város és a Salome Táncsport Egyesület közös szervezésében 'Hajdú Kupa' néven kerül megrendezésre. Az egész napos megmérettetésre az ország számos klubjából táncospár nevez be. A verseny színvonalát emeli, hogy itt kerül sor a Bajnoki Kupa és a Köztársaság Kupa átadására. A táncosok produkcióit nemzetközi hírő pontozók értékelik, akik tréninget is tartanak az érdeklıdı párok számára. A szünetekben szórakoztató mősorok és bemutatók színesítik a programot. Az eseményrıl minden évben összefoglalót készít a DUNA TV. 2) Hajdúböszörményi Tavaszi Vásár: A hajdúsági löszháton Böszörményt sokan az "ország kenyeres kosarának" nevezik. Ezen a mezıgazdasági értékekben gazdag területen 1996 óta minden évben rendeznek tavaszi vásárt. A program korábbi elnevezése Hajdúböszörményi Gazdanapok volt. Néhány év óta a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete rendezi a kiállítást és vásárt, amely lehetıséget biztosít a vállalkozásoknak bemutatkozásra, kapcsolatok kialakítására. A Hajdúböszörményi Tavaszi Vásáron mintegy 50 kiállító és ugyanennyi vásározó kínálja termékeit. 3) Majális: Az önkormányzat, intézmények, civil szervezetek és vállalkozások közremőködésével rendezett majálison minden évben sokan vesznek részt. Az ifjúsági szabadidıközpontban zenés mősorok, mazsorett bemutató, sportrendezvények, családi programok, táncmősorok, vetélkedık várják a közönséget. Az esti órákban további szórakoztató programokat tekinthetnek meg az érdeklıdık, a fıtéren utcabál és táncház szórakoztatja a közönséget. A hajnalig tartó mulatság tetıpontja a tőzijáték. 4) Gyermeknap: Minden évben május végén, a Nemzetközi Gyermeknapon színes programsorozat várja Hajdúböszörmény és a környék gyerekeit. A rendezvény fı szervezıi a GE Hungary Rt. Tungsram Lighting VAG és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. A Bocskai téren ügyességi játékok, aszfaltrajz-verseny, zenéselıadások várják a kicsiket. A nap folyamán városunk gyermek-együttesei: a mazsorett-csoport, a fúvós- és az ütıs zenekar is bemutatják legfrissebb mősoraikat. Este, a hagyományoknak megfelelıen szabadtéri popkoncerten vehetnek részt a város lakói. Éjfélkor tőzijáték zárja a napot, amelynek egyik látványos pillanata a gimnázium homlokzatán lefolyó görögtőz. 5) Nemzetközi Big Band Fesztivál: A fesztiválon hazai és nemzetközi big band zenekarok egyaránt képviseltetik magukat. Az elsı összejövetelt 2003 júniusában rendezték, amely nagy visszhangot kapott szakmai fórumokon és rendkívüli sikert aratott a közönség körében. A háromnapos rendezvénysorozaton minden évben mintegy 15 zenekar lép fel. A rendezvény szervezıje a Hajdúböszörményi Fiatal Mővészek Egyesülete. 84

85 6) Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep: A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep ma a legrégebbi mővésztelep Magyarországon, több, mint negyven éves múltra tekint vissza. A 90-es évekig a meghívott külföldi mővészek többnyire az akkori szocialista országokból érkeztek. Az elmúlt évtizedben az alkotótábor valódi nemzetközi mővészteleppé vált. A világ minden tájáról érkezı mővészek új irányzatokat mutatnak be. Szervezı a Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep Alapítvány. 7) Hajdúböszörményi Regionális Motoros Találkozó: 2003 óta minden év augusztusában a motorosok veszik birtokba a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpontot. Ekkor kerül megrendezésre regionális találkozójuk, melynek szervezıje és házigazdája a Hajdúböszörményi Motorosok Egyesülete. Az alakuláskor kitőzött céljuk, hogy egybe győjtsék a város motorosait és a motorkerékpársport kedvelıit, illetve a szabadidı hasznos eltöltésében segítsék a fiatalokat. A Teleház az önkormányzat anyagi segítségével 100 db ingyen internet bérletet oszt ki a jelentkezık között és délelıttönként számítógépes tanfolyamokat tartanak a nyugdíjasoknak. A Zöld Kör különbözı környezetvédelmi akciókat szervez a város fenntartható környezeti állapota érdekében: iskolai oktatás tart a szeletív hulladékgyőjtésrıl, park illetve erdı takarítást szervez, népszerősíti a különbözı lakossági környezetvédelmi technológiákat, városi rendezvényeket, nyári környezetvédelmi tábort szervez. Vállalati felelısségvállalás A vállalati felelısségvállalás azt jelenti, hogy az üzleti szereplık önkéntesen tesznek lépéseket az ıket körülvevı társadalom életminıségének javítása céljából. A GE a vállalati felelısségvállalás tekintetében jó példát mutat a város vállalkozásainak. Az ı támogatásukkal rendezi meg az önkormányzat minden évben a gyermeknapot Települési környezet Természeti környezet állapota 2003-ban Hajdúböszörmény Város Önkormányzata megbízása alapján a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédı Kör az érintett szakmai szervezetek bevonásával (Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, ÁNTSZ, Polgármesteri Hivatal, Városgazdálkodási Kft.) elkészítette a város idıszakra vonatkozó környezetvédelmi programját. Stratégiai célként tőzték ki, hogy a város felzárkózzon a környezetvédelemben élenjáró települések sorához. Ennek a dokumentumnak az aktualizálására 2010 januárjában elkészült Hajdúböszörmény közötti idıszakra vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programjának tervezete. A város a Zöld Kör Környezetvédı civil szervezetet bízta meg a dokumentum elkészítésével, melynek elkészítése során az alapvetı cél az élet komplex 85

86 védelme, pusztulástól való megóvása. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához szükséges stratégiai anyag létrehozását és 6 évenkénti megújítását a Környezetvédelmi Törvény írja elı. Hajdúböszörmény a Törvény elfogadását követı évben, 1996-ban fogadta el Környezetvédelmi Koncepcióját, majd 2003-ban felülvizsgálata és a Nemzeti Környezetvédelmi Program iránymutatásaival összhangban aktualizálta. Vízminıség Hajdúböszörmény város ivóvíz minıségét meghatározó organoleptikus, kémiai és mikrobiológiai paraméterek mért értékei a jogszabály által meghatározott határértékeken belül mozognak. A hajdúböszörményi városi vízmő a jogszabályban elıírt idıközönként mintázza meg a vezetékes ivóvizet, folyamatosan ellenırzi annak minıségét. A városban és a környékén nincs olyan jellegő tevékenység, amely az ivóvíz bázis veszélyeztetné. Az ivóvizet a rétegvíz és az erre települt artézi kutak biztosítják. A víz higiéniai problémái a külterületi szılıskertekben merülnek fel, ahol a fúrt kutak vize nitrátos. A Keleti- fıcsatorna vizét csak a mezıgazdaságban hasznosítják öntözésre, illetve haltenyésztésre. Az elmúlt 15 évben egyre inkább elıtérbe kerül a környezetbarát mezıgazdálkodás, amit nagyban elısegített a mőtrágyák és növényvédı szerek igen magas beszerzési ára is. Ezért az egyébként igen intenzív mezıgazdasági termelés nem jelent a felszín alatti vizek számára potenciális szennyezı forrást. A központi belterületen a lakosság és a gazdasági tevékenységek koncentrált jelenléte fokozott veszélyt jelent a talajvíz minıségére. A szennyvíz-csatornahálózat hossza és a bekötött lakások száma is jelentısen bıvült az elmúlt években decemberében kapta meg az önkormányzat a pozitív támogatói döntést a Hajdúböszörmény III. ütem és Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása pályázatára, a Ft beruházást igénylı projekt eredményeképpen a városban és a Bodaszılıi külterületi településrészen a ingatlant érintı fejlesztés megvalósulásával 90 % feletti lesz Hajdúböszörményben a szennyvíz-csatornázottság aránya. Ez egyben a város eddigi legnagyobb projektje. Folyamatban van az a munka, mely a Hajdúböszörmény-Hajdúvid térségben üzemelı sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata projekt keretében 116 millió Ft-os KEOP támogatással készül el. Levegıtisztaság-védelem Hajdúböszörmény levegıminısége általában mérsékelten szennyezett. A település területén nem mőködik állandó légszennyezettség mérı állomás, így a levegı szennyezettségére vonatkozó adatok nem teljesen pontos és naprakész. A legjelentısebb légszennyezı forrás a közlekedés (kb. 60%). A gáz halmazállapotú légszennyezı anyagok közül a szén-monoxid van jelen a legnagyobb koncentrációban. A közlekedés által okozott levegıterhelést (a lakossági kibocsátás mellett) az ipari szennyezés követi. Város közigazgatási területén 45 darab olyan telephely mőködik, melyen jelentéskötelezett légszennyezı forrás található. Ezek közül azonban csak 17 tett eleget a jelentési kötelezettségének. A telephelyek által kibocsátott szennyezı anyagok mennyisége az utóbbi évekhez viszonyítva csökkenı tendenciát mutat. 86

87 39. táblázat: Hajdúböszörmény város közigazgatási területén mőködı jelentéskötelezett légszennyezı források összes kibocsátása 2006-ban (Forrás: TIKÖFE) Légszennyezı anyag Mennyiség (kg/év) Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 1335,77 Szén-monoxid 1623,11 Szén-dioxid ,6 Szilárd anyag 26431,73 Toluol 15,97 Xilol 31,73 Aceton 7,74 Butil-acetát 31, táblázat: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben évben (Forrás: TIKÖFE) Eredet Közleked ési eredető Kommuná lis tüzeléstechnikai eredető Ipari eredető Mindösszesen: Szilárd (t/év) SO2 (t/év) CO2 (t/év) 41, , ,230 NOx (t/év) 132,33 4 Korom (t/év) Egyéb (t/év) Összes (t/év) - 8, ,266 12, , ,799 40,742 8, ,076 25,344 44, ,594 26,536 0, ,909 79, , , ,61 3 8,738 8, ,251 A fent adatokat szemlélteti az alábbi ábra: 87

88 Ipari eredetû szilárd t/év SO2 t/év CO t/év NOX t/év Korom t/év Egyéb t/év Ipari eredető Kommunális eredetû közlekedés eredetû Összesen 14. ábra: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben évben (Forrás: TIKÖFE) A helyi lakosság egészségi állapotát közvetlenül a magas pollen koncentráció veszélyezteti. Jelenleg a lakosság több mint 30 %-a szenved a parlagfő okozta pollenallergiában. A megbetegedések száma évrıl-évre folyamatosan nı, ezért egy évi XXXV. törvény szigorításának köszönhetıen, a fokozott figyelmet szentelnek a városban a parlagfő irtásának. A belterületeken a jegyzı, míg a külterületeken a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes szerve rendelhet el kényszerkaszálást ott, ahol a tulajdonos nem gondoskodik a parlagfő irtásáról. Zajállapot A gépjármővek zajterhelése az M35 autópálya átadása óta sokkal kisebb mértékben van jelen a város életében, hiszen az átmenı forgalom jelentıs része erre az autópályára helyezıdött át. A debreceni agglomeráció megközelítése szempontjából jelentıs 35. számú fıút jelenleg is nagy forgalmat bonyolít le, de mivel a város lakott területének szélén halad, ezért az ebbıl eredı zajártalom a lakosságnak csak kis részét érinti. Mint minden településen, itt is jelen van a lakossági tevékenységbıl származó zajterhelés is, mellyel kapcsolatos szabályozás részben az önkormányzat feladata. Jogszabályi változások következtében a város önkormányzata 2009 októberében felülvizsgálta a óta érvényben lévı szabályozást és megállapította, hogy a lakosságot leginkább a szabadtéri tevékenységekbıl származó zajok, illetve az éjszakai idıszak zajos eseményei zavarják, ezért az önkormányzati rendeletben ezen tevékenységekkel kapcsolatos zaj- és rezgés védelmi helyi szabályokat állapít meg. Másik téma, melyre a szabályozás kiterjed a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítı kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos és egyéb zajt keltı tevékenységek. A békés lakókörnyezet biztosítása érdekében a rendelet ésszerő keretek közé szorítja ezeknek e tevékenységeknek a folytatását és a szabályozás megsértését szankcionálja. 88

89 Hulladékgazdálkodás A nem veszélyes hulladék legnagyobb részét a települési folyékony hulladék teszi ki, amelynek összesített mennyisége tonna és 56%-a Hajdúböszörményben képzıdik. A települési szilárd hulladékból évente tonna képzıdik a térségben, amelynek 38,5%-a hajdúböszörményi eredető, s a szomszédos hajdúvárosok is igen jelentıs részt képviselnek. Igen nagy mennyiség keletkezik még az építési és bontási hulladékból, amelynek mennyiségére vonatkozóan csak becslés áll rendelkezésre (kb. 35 ezer t). A térség hulladékmérlege alapján 100%-ban lerakásra kerül az évente képzıdı települési szilárd hulladék, építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladékok. A települési folyékony hulladék az ún. egyéb kezelés kategóriájába sorolódik. A 8154 tonnányi kommunális szennyvíziszap 81,7%-át lerakják, 5,3%-át hasznosítják, további 13% pedig egyéb kezelésen esik át. A térségben 11 hulladéklerakó mőködik, 12 lerakó vár rekultivációra. Az új depónia átadásával, illetve a települések közszolgáltatásba való bevonásával a régi, mőszaki védelemmel nem rendelkezı lerakók bezárásra kerülnek, az elvégzett vagy elvégzendı környezetvédelmi felülvizsgálat alapján pedig területüket rekultiválni kell. Az új hulladékdepónia, illetve annak elsı üteme feltehetıen 10 évig biztosíthatja a szilárd hulladékok elhelyezését. A szelektív hulladékgyőjtés elterjedésével és egyre nagyobb mennyiségő másodnyersanyag rendelkezésre állásával igény lesz a késıbbiekben hasznosító, feldolgozó kapacitások kiépülésére. Ily módon jelentısen csökkenthetık a feldolgozás fajlagos költségei (logisztikai költség), amely indukálja több és több anyag feldolgozását, segítve ezzel a szelektív hulladékgyőjtı rendszerek mőködésének eredményességét is. Kedvezı feltételeket teremt ilyen jellegő vállalkozások megtelepedésére az elsısorban kisebb településeken lévı viszonylag olcsó ingatlanárak, illetve az olcsó munkaerı megléte. Hajdúböszörmény zöldfelületeinek köztisztasága kielégíthetınek mondható bár idıszakosan itt is jelentkezhetnek évszakonként eltérı problémák. Az ıszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, a városban az Újvárosi utcán és Rákóczi utcán található védett fasorok ıszi biomasszája igen jelentısnek mondható, ezért az érintett lakosságot segíteni kell a köztisztasági feladatok ellátásában. A téli síktalanítást és a hó eltakarítását a frekventált területeken túl tovább szükséges bıvíteni, mind a városon belül, mind kívül. A nyári hónapok egyik fontos feladata a szálló por mennyiségének csökkentése érdekében az útburkolatok locsolása, ami a város tekintetében kielégíthetınek mondható, azonban a peremkerületek locsolása bıvítést kíván. Táj-és természetvédelem A település a világörökségként számon tartott Hortobágy peremterületén fekszik, ez a kedvezı földrajzi elhelyezkedés növeli a várost övezı tájképi értékeket, a turisztikai vonzerıt, indokolttá teszi a nagy tájképi értékkel bíró területek fokozott védelmét, ami szép számmal található a város külterületein. A várost övezı erdıs területek flórája és faunája egyedszámát és fajgazdagságát tekintve egyaránt igen gazdag. A várostól keletre fekvı erdıség a debreceni Nagyerdı 89

90 folytatásának tekinthetı. A természet közeli állapotot tükrözı erdırészek száma az iparszerő erdıgazdálkodásból kifolyólag mára sajnos megfogyatkozott. A helyüket elfoglalták a behurcolt fajokból álló erdırészek (fehér akác és a vörös tölgy), a szép sorban ültetett nemesnyárasok, valamint a tájidegen fekete fenyvesek. Kivételt képez néhány 10 hektárnyi öregtölgyes, valamint az erdı három védett területe. A város külterületén helyezkedik el az 1981 óta védettséget élvezı erdırészlet a gyöngyvirágos tölgyes helyi jelentıségő természetvédelmi terület. Ez a 12,7 ha területő erdırészlet, a másik gyöngyvirágos tölgyessel egyetemben a társulásról kapta nevét. A tölgyes másik része csak 1996-ban emelkedett helyi jelentıségő természetvédelmi területté, a szintén a gyöngyvirágos tölgyes társulást megırzendı. Itt található meg a legnagyobb példányszámban a gyöngyvirág. A természetvédelmi terület ma már külön turistajelzéssel ellátott turistaúton közelíthetı meg. A város védett természeti értékeinek a sorát gazdagítja a gyertyános tölgyes mely szintén helyi jelentıségő természetvédelmi terület ban lett védett, nagysága: 16,3 ha. A gyertyán ezen a területen igen érdekes fafaj, mivel a magasabban fekvı domb és hegyvidékeken alkot társulást a tölggyel. Jelenleg mindössze 12 példányát számolhatjuk meg. Másik értéke a területnek a már említett magyar nıszirom. Érdekes lágyszárúi még az erdei gyömbérgyökér, piros gólyaorr és az erdei tisztesfő. A várostól nem messze Zelemér irányában helyezkedik el egy középkori eredető mőemlék, a Csonka-torony, amely egy neolitkori mesterséges halmon áll. Természeti környezetével együtt természetvédelmi területnek minısül (1981). Hajdúböszörmény legrégebbi mőemléke, elsı említése 1332-bıl származik. A zeleméri csonkatorony alatt található a Tócó-ér völgye. Ez a debreceni területtel képez teljes egészet és az ottani területek védetté nyilvánítása után lett a város egyik védett területe 1996-ban. A külterület Újszentmargita irányába esı nyugati csücske (a Bagota puszta) a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi. A terület a Hortobágyi Nemzeti Park északkeleti csücske, mely közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozik. A növényzetét tekintve ürmös és cickafarkos szikes rét, mely részben intenzíven legeltetett. A területet a Hollós-ér vágja ketté. A Hollóson túl található réten gyakorta megfigyelhetı Európa legnagyobb testő repülı madara, a fokozottan védett túzok. Fontos megemlíteni e terület ıszi és tavaszi érdekességét a daruvonulást. A város külterületét képezı Pródi-gyepek egyenlıre még nem élveznek védettséget, de sok természetvédelmi szempontból fontos érték található rajta. Védetté nyilvánítása már volt napirenden a WWF (Világ Vadvédelmi Alap) és a Magyar Madártani Egyesület füves puszták védelmi programjának keretén belül a 90-es évek elején. A terület a Hortobágy és a Hajdúság peremén fekszik, a Keleti-fıcsatornától nyugat felé, fekvése észak-déli irányú. A védett természeti értékek sorát gazdagítja a város belterületén található helyi természetvédelmi érték, a Platánfasor, mely a II. Rákóczi Ferenc utca és Újvárosi utat szegélyezi. Védelem alatt áll 1975 óta. Az alföldi városok utcafásításának szép példája. Szintén helyi természetvédelmi érték a Dorogi úti hársfasor, mely 1984 óta áll védelem alatt. Azonban a jelentıs átmenı gépjármő forgalom légszennyezése miatt a jövıben kérdésessé válhat a meglétük. Ugyancsak a környezeti állapot megóvását szolgálják a megvalósuló oktatási és közintézményeket érintı beruházások, melyek során korszerősítik az épületek nyílászáróit és szigetelését. 90

91 Épített környezet állapota Az épített környezet meghatározó térrendszerei A város fıtere a Bocskai tér, a várost átszelı négy sugárirányú út találkozási pontjában található. Megjelenésében meghatározó szerepet játszik a középen elhelyezkedı református templom, mely a XV. század végén épült gótikus stílusban és egykor erıdfal vette körül. A mai épület egy közötti átépítés során nyerte el jelenlegi formáját, ekkor bontották le az erıdfalat is. A fıtér déli oldalán áll, az egykori Hajdúkerület székháza. Az épület az Alföld egyik legjelentısebb építészeti emléke, a megye legrégebbi nem egyházi jellegő középülete. A Hajdúkerület megszőnte után (1876.) sok funkciót látott el. A jelenleg is mőködı Hajdúsági Múzeumot 1924-ben alapították, udvarán szoborpark kapott helyet, és az épületben mőködik a városi bíróság is. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus stílusú épülete áll, elıdje a debreceni Református Kollégium részeként mőködı iskola volt. A Bocskai tér keleti oldalán fekszik a Városháza, ben épült. Az egyemeletes U-alakú épület a késı eklektika stílusát tükrözi, és a régi város-, illetve megyeházák formai hagyományait követi. A Bocskai tér gyújtópontjában található Holló Barnabás szobrászmővész alkotása, a Bocskai szobor, melyet 1907-ben avattak fel. A kétalakos kompozíció Bocskai István erdélyi fejedelmet ábrázolja, amint átnyújtja a vele szemben elhelyezkedı hajdúvitéznek az 1605-ös kiváltságlevelet. A Bocskai téri református templom oldalán áll Kiss István szobrászmővész szoborcsoportja, a Táncoló Hajdúk, amely együtt táncoló hajdúvitézeket ábrázol októberében avatták fel. A hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost jelképezi. Skanzen A Skanzen és emlékház Hajdúböszörmény népi építészetének emlékét ırzi. A Polgári út alatti, összevont telken álló régi lakóházak jelenleg néprajzi múzeumként és kempingként mőködnek. A Káplár Miklós-emlékház Káplár Miklós festımővész lakóháza volt, ahol 1978-ban emlékmúzeum nyílt. A ház 1853-ban épült és a hajdúböszörményi népi építészet jegyeit viseli magán. Káplár a világhírő puszta, az alföldi emberek, a pásztorélet hiteles ábrázolója volt. Az emlékházban mintegy 40 kép és különbözı tárgyi emlékek láthatók hagyatékából. Mőemlékek A városképet tovább gazdagítja a Kálvin téri parkban található szobor Gách István szobrászmővész alkotása. Hajdúböszörmény közel kétezer, az I. világháborúban elhunyt halottjának állít emléket, 1927 októberében avatta Horthy Miklós kormányzó. A II. világháború hısi halottainak állít emléket a Sillye Gábor Mővelıdési Központ és Közösségi Ház mögötti téren elhelyezkedı mőalkotás, mely Varga Imre szobrászmővész nevéhez főzıdik ben halottak napján avatták fel. Az Ady téren áll a Bocskai (17.) huszárezred emlékmőve, Varga Éva kompozíciója, mely az es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai huszárezred katonáinak emlékét ırzi. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére állított emlékmő Varga Imre kompozíciója, október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján avatták fel. A város a szobor megfelelı elhelyezéséhez egy szép teret alakított ki az Árpád és Honvéd utca keresztezıdésében. A területet a gimnázium egykori híres tanítványa után Losonczy Géza-emlékparknak nevezték el. A Millecentenáriumi emlékmő a Szent István téren áll, 1996-ban avatták fel. A város mőemlékeinek sorát gazdagítja 91

92 Hajdúsági Múzeum kapualjában található Báthori Gábor erdélyi fejedelem mellszobra. Az arcmást Fekete Tamás szobrászmővész készítette. Az építészeti értékek között van a Kálvin téri református templom, mely a város második, a késı eklektika stílusában épült református temploma, az 1860-ban épült Római katolikus templom, az 1898-ban felszentelt Görög katolikus templom, valamint a baptista imaház. Az 1863-ban épült Zsinagóga a fıtérhez közel a Kassa utcában található. A tradicionális népi építészet és hagyományok mellett érdeklıdésre tarthat számot az Európában egyedülálló hajdúböszörményi temetımővészet. Egyik jellemzıje a csónak alakú fejfa, a másik XIX. század végéig használt úgynevezett festett tulipános koporsó, melyet a hajdúböszörményi asztalosmőhelyekben készítettek. Hasonlóan az ezen a vidéken elterjedt festett bútorokhoz, díszítımotívumként tulipánokat és más virágmintákat festettek a koporsókra. Hajdúböszörmény jelentıs képzımővészeti hagyományokkal rendelkezik. A század elsı évtizedeitıl éltek festık a városban, a harmincas években egyszerre hatan is (Király Jenı, Pálnagy Zsigmond, Kampler Kálmán, Veress Géza, Káplár Miklós, Maghy Zoltán). A város jó félévszázados festıi hagyományán épült és szervezıdött a Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep. Az ország legrégebben mőködı mővésztelepe 1964 óta fogad mővészeket. Az alkotómőhelyt 1971-ben hivatalosan is nemzetközivé nyilvánították, az UNESCO 1976-tól tartja számon, mint festı- és grafikusmőhelyt. Az alkotók által a városnak ajándékozott képekbıl mára értékes győjtemény jött létre. Az épített és természeti értékek helyi védelmét Hajdúböszörmény város 42/2007. (XII.07.) Önk. rendelete szabályozza. Eszerint a városban mőemlékileg védett épületek: a Bocskai téren a Múzeum, bíróság, egykori hajdúszékház, Református templom A Hunyadi János körúti népi lakóház Káplárház a Polgári út sz.-ig elhelyezkedı népi lakóházak a zeleméri templom rom Mőemléki védelem alá helyezés folyamata alatt álló épületeke: Kassa utcai Zsinagóga (a védelem alá helyezés januárban megtörtént) Vásártéri Malom épület II. Rákóczi Ferenc u sz. (mint együttes) Népi lakóházak Helyi védelemre átmenetileg és késıbb mőemléki védelemre javasolt épületek: Városháza épülete, Fiú (és lány) iskola, Bocskai István Református gimnázium Kálvin téri Református templom Újvárosi utcai Görög katolikus templom, Római katolikus templom Petıfi utcai Petıfi ház (volt Tisza-ház) 92

93 Az egyedi védelmet érdemlı épületek közé 126 darab polgárház, két darab patika épület, a városi rendırkapitányság, a Kálvineum épülete, a régi mentıállomás, a Kossuth ház, a Tigáz épülete, a munkaügyi központ, a Ref. Győl. Terem, a Petıfi ház, egy csemegebolt, a régi tüdıgondozó épülete, az Adventista imaház, valamint a Hajdúböszörmény- Bodaszılı Baltazár- kastély (kúria). A településszerkezet védelme (melynek szerves része a telekstruktúra) kiegészülve az egyedi védelemmel (épületek, szobrok, növényzet) településkarakter és településkép védelemmel Hajdúböszörmény esetében hatással lehet a települési környezet további alakulására. Kevés számú mőemlék, valamint mőemléki védelem alá vehetı épületek önmagukban a települési környezet jövıbeni alakulását jelentısen nem befolyásolják. Jelentıs számú (több mint 200) épület található jelenleg a város nagykörúton belüli területén, ami viszont már jelentıs hatással lehet a településkép formálására. A védelem elmaradása esetén, valamint akkor, ha ezeket nem tekintjük meghatározónak a városépítés során, óhatatlanul is jellegtelen településsé válhat a város még a településszerkezet védelme esetén is. Az épített örökség védelme életminıségben akkor hozhat jelentıs változásokat, ha azok integrálódásával olyan egyedi települési környezet jön létre, mely idegenforgalmi vonzerı, mely felkelti a falusi turizmus iránti érdeklıdést is. A város imázsának növelése a település élhetıbbé válása is egyúttal, ami nemcsak a város, de tágabb környezetére is hatással lehet Lakásállomány és üdülıterületek 41. táblázat: A lakásállománnyal kapcsolatos alapvetı adatok változása (Forrás: KSH területi adatok) Megnevezés Lakásállomány Épített lakások száma Az év folyamán épített, gázvezetékkel ellátott lakások száma Az év folyamán épített, fürdıszobával ellátott lakások száma Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma Az év folyamán épített, házi csatornával ellátott lakások száma Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma Az év folyamán épített egyszobás lakások száma 4 8 Az év folyamán épített kétszobás lakások száma Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt) Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt) Az év folyamán megszőnt lakások száma Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma 0 0 Az év folyamán vállalkozások által épített lakások száma Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma Az év folyamán saját használatra épített lakások száma

94 A lakások egyre nagyobb mértékben gáz és közcsatorna bekötésével és fürdıszobával épülnek a városban. Az újonnan épített lakások között legnagyobb arányban a 4 és több szobás lakások szerepelnek, az új lakások között az egyszobás lakások száma elenyészı. A lakásokat elsı sorban saját használatra és csak kismértékben értékesítés céljára építik. A vizsgált 2 évben önkormányzati lakás nem épült. Az önkormányzat 2010 elején 152 lakásbérleményt tart fenn. 42. táblázat: Önkormányzati lakásállomány 2010 januárjában (Forrás: Önkormányzat) Kategória Szociális alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások (db) Piaci alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások (db) Összkomfortos - 35 Komfortos - 67 Félkomfortos 3 4 Komfort nélküli 43 - Összes A szociális alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások körében a félkomfortos lakások bére 100 Ft/nm/hó, a komfort nélküliek bére 60 Ft/nm/hó. A piaci alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások körében az összkomfortos lakások bére Ft/nm/hó között mozog, a komfortos lakásoké Ft/nm/hó, a félkomfortosaké 350 Ft/nm/hó. A település lakásállományának minıségi paraméterire vonatkozóan részletesebb adatok csak a évi Népszámlálás révén állnak rendelkezésre. Ekkor még csak volt a lakások száma, ebbıl volt lakott. 43. táblázat: Lakások méret szerinti megoszlása (Forrás: KSH évi népszámlálás) Az összes Lakás méret lakásállományon belüli aránya 29 m2-nél kisebb alapterülető 3,1% m2 alapterülető 5,8% m2-alapterülető 9,6%, m2-alapterülető 21,1% m2-alapterülető 23,5% m2-alapterülető 19,9% 100 m2 feletti alapterülető 16,9% 94

95 44. táblázat: Lakásállomány szobaszám szerinti összetétele (Forrás: KSH évi népszámlálás) Az összes Szobák száma lakásállományon belüli aránya Egyszobás 14,5% Kétszobás 47% Háromszobás 26,3% Háromnál több szobás 12,2% 45. táblázat: Lakásállomány építés ideje szerinti összetétele (Forrás: KSH évi népszámlálás) Lakásépítés ideje Az összes lakásállományon belüli aránya 1919 elıtt 12,4% ,2% ,3% 1960-as években 13,7% 1970-es években 19,9% 1980-as években 24,4% 1990-es években 13,1% 46. táblázat: Lakásállomány komfort fokozat szerinti összetétele (Forrás: KSH évi népszámlálás) Az összes Lakás komfort fokozata lakásállományon belüli aránya Összkomfortos 34,2% Komfortos 35,1% Félkomfortos 6,0% Komfort nélküli 18% Szükséglakások 6,8% A problémát a komfort nélküli lakások magas aránya adja, ami hét százalékponttal magasabb az országos átlagnál, az Észak-Alföldön nem kirívóan magas érték. A lakó- és üdülıházak összesített száma db, amelyek 98,2%-a földszintes. Ez az érték magasabb az országos átlagnál, azonban az alföldi értékeket meghaladja, rámutatva a város mezıvárosi jellegére, amelynek területén az elmúlt évtizedekben is alacsonyabb számban épültek emeletes lakóépületek. Az egylakásos, önálló családi házak aránya ennek megfelelıen 97,4%-ot ér el, ami még a regionális átlagos is meghaladja. A társasházak mindegyik méretkategóriája átlag alatti részarányt képvisel, a legnagyobb jelentısége egyértelmően a 11-nél több lakást magába foglaló tömböknek van (1,14%), 95

96 ami a lakások számánál már többszörös részesedést jelent. A 2 3, illetve 4 10 lakásos épületek aránya mindössze 0,9 és 0,6% volt. A lakások és lakott üdülık 98,14%-a volt természetes személy tulajdonában, 1,58%-a az önkormányzat tulajdonában, a maradék 0,3% pedig egyéb kategóriát képviselt. A lakásállomány 89,4%-a központi belterületen, 7,3%-a egyéb belterületen, 3,3% pedig külterületen helyezkedett el Települési környezeti infrastruktúra Vízellátás Az Észak-alföldi Régió vízháztartása éves átlagban nyereséges. Annak ellenére nyereséges, hogy nagy területek küzdenek vízhiánnyal, komoly nehézségeket okozva ezzel a mezıgazdaságnak. A látszólagos ellentmondás feloldható, ha figyelembe vesszük az idıszakos nagy nyári záporok hatását, valamint azt, hogy a téli félévben a párolgást jelentısen meghaladja a csapadék mennyisége. A vízfelesleg egy része tehát lefolyik, nagyobb része azonban fıként a hordalékkúpokon, valamint a homok területeken beszivárogva a felszín alatti víztartó rétegekben felhalmozódik. A megye egész területe vízföldtani szempontból mind rétegvizek, mind hévizek tekintetében kedvezı adottságokkal rendelkezik. Hajdúböszörmény ivóvízellátását a Városgazdálkodási kft által üzemeltetett un. vidi 7 db mélyfúrású kútból nyeri a város. A kutak vize értékhatár felett tartalmaz metánt, mangánt és ammóniát, melyek miatt a víz kezelése szükséges. A vizek kezelését helyben (gáztalanítás, mangán- és ammóniamentesítés) az A vízmőtelepen végzik, mely a mélyfúrású kutak térségében található. A kezelt vizet ikertávvezetéken nyomják a Hajdúböszörmény belterületén (Muraköz téren), a B vízmőtelepen lévı térszinti tározóba. Innen hálózati szivattyúk nyomják a magastárolóba és az elosztó hálózatba. A közüzemi ivóvízhálózat hossza az elmúlt öt évben átlagosan 1,1 kilométerrel bıvült évente, 2006-ra a teljes hálózat hossza meghaladta a 147 kilométert. Az újonnan kiépített hálózatok átadására valójában két évben, 2001-ben és 2005-ben került sor. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2001 és 2006 között ról , amely így már a lakásállomány 94,7%-át érinti. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége a rendszerváltást követıen jelentıs mértékben visszaesett Hajdúböszörményben is. Még 1991-ben is egymillió köbméter feletti volt a lakosság összes vízfogyasztása, az azt követı években azonban csak kivételes esetben emelkedett 900 ezer m3 felé a fogyasztás, utoljára 2003-ban. Egyébként 1998 óta 810 ezer és 880 ezer m3 között ingadozott, 2006-ban 879 ezer m3 volt. Az összes vízszolgáltatás 72,2%- át használta fel a lakosság 2006-ban. Az üzemelı közkifolyók száma a lakások jobb ellátottságának köszönhetıen és az önkormányzati kiadások csökkenése érdekében 1995 óta folyamatosan csökkent, 11 év alatt 279-rıl 172-re. 96

97 Szennyvízcsatorna-hálózat A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiterjedésében 2003-ban következett be jelentıs változás, amikor 35,3 km-rıl 75,5 km-re bıvült annak teljes hossza. A közüzemi ivóvízhálózat és szennyvízcsatorna-hálózat hosszát összevetve a közmőolló értéke 48,7, ami valamivel kedvezıbb a regionális értéknél, ami 49,3. A közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2006-ban 895 ezer m3 volt, ami teljes egészében tisztításra került. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 6343-ra növekedett 2006-ig, ami 2,2-szeresen meghaladja a évi értéket. Csak 2004-ben több mint ezer háztartás kapcsolódott a hálózathoz, de az öt év közül a legkevésbé aktívban, ben is történt 231 bekötés. A lakásoknak 52,8%-a, míg a közüzemi ivóvízhálózatba kapcsolt lakásoknak 55,7%-a van csatlakoztatva a hálózathoz. A háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az elmúlt öt évben 314 ezer m3-rıl 547 ezer m3-re nıtt, a fokozatos bıvülés megalapozottá teheti a szennyvíziszapból nyerhetı biogáz energiatermelés céljából való hasznosítását. A közmőves szennyvíztisztító berendezések kapacitása 2006-ban kgo2/nap-ban (biokémiai oxigénigény) volt megállapítva. Külsı szolgáltatótól 78,9 ezer m3 folyékony hulladékot szállítottak a telepre, ami csökkenı tendenciát mutat az elmúlt évek adatait figyelembe véve. A szennyvíztisztítótelep kapacitása 2006-ban került bıvítésre, melyet követıen Bocskaikert településrıl csıhálózaton érkezı szennyvíz is a böszörményi telepen kerül tisztításra. A kapacitásbıvítés lehetıvé teszi, hogy a ben KEOP beruházásból megvalósuló III. ütemő városi csatornázás kapacitásigényét is kielégítse a telep. A szennyvízhálózatot a Városgazdálkodási Kft. üzemelteti a szennyvíztisztító teleppel együtt. A régi használaton kívüli szennyvíztárolóban lévı veszélyes anyagokat tartalmazó szennyezéssel kapcsolatos kármentesítésre a KEOP forrásból meghirdetett pályázaton az önkormányzat a 2. fordulóba jutott. 15. ábra: A közmőolló változása Hajdúböszörményben 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTART) 97

98 Hulladékgazdálkodás Hajdúböszörmény hulladékgazdálkodási feladatát a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás látja el. A Társulást a hulladékgazdálkodási szempontból lehatárolt tervezési terület egységes, regionális hulladéklerakójának, fıként ISPA forrásból, kialakítására és üzemeltetésére hozták létre. A Magyarországon elindult ISPA finanszírozású hulladékgazdálkodási projektek közül a Hajdú-Bihar megyei az, amelyik legelıször a megvalósult. A megye északi részét lefedı rendszer tizennégy település hulladékkezelési problémáját hivatott kezelni. A tervezési terület nagysága 1741,94 km2, a lélekszáma fı (KSH, 2002). A tervezési területhez tartozó 14 településen (Balmazújváros, Bocskaikert, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hortobágy, Polgár, Téglás, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos) összesen háztartással számoltak a 2002-es adatokat figyelembe véve, amelybıl Hajdúböszörmény egymaga 27,5%-kal részesült. A térség hulladékmérlege alapján 100%-ban lerakásra kerül az évente képzıdı mintegy tonna települési szilárd hulladék, tonna építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladékok. A tonnányi települési folyékony hulladék az ún. egyéb kezelés kategóriájába sorolódik. A 8154 tonnányi kommunális szennyvíziszap 81,7%-át lerakják, 5,3%-át hasznosítják, további 13% pedig egyéb kezelésen esik át. A térségben nem mőködik termikus ártalmatlanító berendezés, vagy hulladék égetımő kommunális hulladékok kezelésére. A beruházást eredetileg a Thermic Energy Invest Kft. végezte volna, egy tonna/év kapacitású hulladékégetıt akart felépíteni Hajdúböszörmény területén, amely mintegy ezer ember hulladékát jelenti. A hajdúböszörményi Zöld Kör és partnerszervezetei (Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport, Válaszúton Alapítvány) aláírásgyőjtési akciót bonyolított le a hulladékégetı megépülése ellen. Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség a civilek fellebbezése nyomán megsemmisítette a debreceni elsı fokú hatóság döntését, amely elsı körben zöld lámpát adott Hajdúböszörménybe tervezett hulladékégetınek. A szelektív hulladékgyőjtés elterjedésével és egyre nagyobb mennyiségő másodnyersanyag rendelkezésre állásával igény lesz a késıbbiekben hasznosító, feldolgozó kapacitások kiépülésére. Ily módon jelentısen csökkenthetık a feldolgozás fajlagos költségei (logisztikai költség), amely indukálja több és több anyag feldolgozását, segítve ezzel a szelektív hulladékgyőjtı rendszerek mőködésének eredményességét is. Kedvezı feltételeket teremt ilyen jellegő vállalkozások megtelepedésére az elsısorban kisebb településeken lévı viszonylag olcsó ingatlanárak, illetve az olcsó munkaerı megléte. Az elsı háromfrakciós győjtıszigeteket 2005 áprilisában helyezték ki és jelenleg 160 helyen lehet a mőanyag-, papír- és üvegfrakciókat elkülönítetten győjteni. Így a térségben az országos átlagnál jóval jobb lefedettséggel rendelkezik a város, kb. 750 lakosra jut egy-egy győjtısziget. A begyőjtött másodnyersanyagok a Regionális Hulladékkezelı Telepre kerülnek a kézi válogatás és utólagos értékesítés tárgyi feltételei adottak a telepen, de a válogatást segítı berendezések üzemeltetése nagyon magas költségekkel jár, így környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı másodnyersanyag feldolgozó, hasznosító vállalkozás a térségben nem mőködik. Hajdúböszörményben darabra határozták meg a győjtıszigetek számát, amelyeken a papír, a mőanyag és üveg elkülönített győjtése megoldott. A győjtıszigetek számának növelése a tervidıszakon belül illetve azon túl csak abban az esetben indokolt, ha a házhoz menı szelektív hulladékgyőjtés bevezetése nem sikeres, illetve az adott településen nem kerül bevezetésre. A megadott számok helyi sajátosságokat figyelembe véve változhatnak indokolt esetben. 98

99 A környezı települések közül Balmazújvároson, Polgáron és Hajdúnánáson történik szennyvíziszapok komposztálása keverten egyéb szerves hulladékokkal. Ezen kívül nagy mennyiségő iszap keletkezik a hajdúböszörményi szennyvíztelepen, mely jelentıs molibdén szennyezettsége miatt egy erre specializálódott szakcégnél kerül ártalmatlanításra a térségen kívül. (biológiai kezelés). Az új hulladéklerakó komposztálótelepének kialakításával jelentıs mértékben megnı a térség kapacitása a szerves hulladékok vagy biológiailag lebontható anyagok kezelése terén. Az új komposztálótelep éves szinten ezer tonna szerves hulladékot lesz képes kezelni. A térségben négy olyan gazdasági társaság van, amely veszélyes hulladék begyőjtésével és/vagy szállításával is foglalkozik. Telephely szerint Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Polgáron mőködnek ilyen vállalkozások. Ezeken a gazdasági társaságokon kívül több, térségen kívüli veszélyes hulladék begyőjtéssel és szállítással foglalkozó cég győjti be és szállítja el az itt keletkezett hulladékokat. Megállapítható, hogy a térségben és térségen kívül mőködı veszélyes hulladékot begyőjtı cégek képesek ellátni a térség igényeit, megfelelı kapacitások állnak rendelkezésre. A tervezési területen nem található jelentıs kapacitással mőködı veszélyes hulladék ártalmatlanítását és/vagy hasznosítását végzı gazdasági társaság. A térségben keletkezı veszélyes hulladékok döntı többségben a térségen kívül kerülnek ártalmatlanításra, elsısorban Debrecenben, Tiszaújvárosban és Tiszavasváriban lévı veszélyes hulladékégetıkben, valamint az Aszódi veszélyes hulladéklerakóban illetve egyéb (pl. biológiai) kezelést végzı telephelyen. Elmondható, hogy veszélyes hulladékok kezelését szolgáló létesítmény(ek) építését, kialakítását legfeljebb a Hajdúböszörményben keletkezı szennyvíziszap kezelése indokolná (évi kb tonna), egyéb kezelési kapacitások (pl. égetés, lerakás) kiépítésére nincs közvetlen szükség, mivel ezek a térségen kívül rendelkezésre állnak. Az önkormányzat a KEOP keretében meghirdetett pályázaton közel 2 milliárd Ft támogatást nyert a régi, felhagyott hulladéklerakó rekultivációjára, a projekt megvalósítása folyamatban van. Elektromos energiaellátás A háztartási villamos energiafogyasztók száma rendszerint meghaladja a lakások összesített számát, 2006-ban 100 lakásra 116,5 fogyasztó jutott, 2001 és 2006 között ról re nıtt a számuk. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége sokkal gyorsabb ütemben növekedett, mint a felhasználók száma. A város teljes lakossága számára szolgáltatott villamos energia mennyisége MWh volt, így egy lakosra 1093 kwh jutott. Az egy fıre jutó villamos energiafogyasztás megközelítıleg megegyezik az országos átlaggal (1100 kwh). Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségnek a 44,8%-át használta fel a lakosság. A kisfeszültségő villamos energia elosztóhálózat hossza a város területén 220 km, a közvilágítási lámpahelyek száma Az elektromos ellátást az EON biztosítja és a városban található ügyfélszolgálati iroda is. A hálózat képes a lakossági igények kielégítésére, az ipari területek ellátására további fejlesztésekre van szükség, melyet az önkormányzat pályázati források segítségével a teljes mértékő terület elıkészítés és közmővesítés keretében igyekszik megoldani. 99

100 Gázellátás A főtésben az elmúlt évtizedekben a földgáz használata vált meghatározóvá. A gáz árának növekedése ellenére az elmúlt években tovább bıvült a városban a felhasználók köre. Az összes gázcsıhálózat hossza 178 km. A háztartási gázfogyasztók száma ban 8581 volt, a lakások számának 71,4%-át kitéve, ami azonban elmarad az országos átlagtól (75,9%). A gázzal is főtött lakások száma 8259 volt. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége nem nıtt olyan egyértelmően, mint a fogyasztók száma, amiben az árak mellett a szokatlanul kevéssé hideg telek is szerepet játszhattak az elmúlt években. A 2006-ban egy háztartási fogyasztóra jutó gázmennyiség 1392 m3 volt, kevesebb, mint az országos átlag (1435 m3). A városban összesen felhasznált gázmennyiségnek a 39,6%-át használták fel a lakossági fogyasztók, a döntı hányad további 594 fogyasztó között oszlott meg. A távfőtésbe és melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 210, ami hasonló méret-kategóriájú városokkal összehasonlítva alacsony érték, azonban egyenes következménye annak, hogy alacsony a társasházak részaránya a lakásállományban. A városban a TIGÁZ szolgáltatja a vezetékes gázt, kirendeltség és ügyfélszolgálat biztosítja a folyamatos szolgáltatást és fogyasztók kiszolgálását. Alternatív energia Az elmúlt évek egyik legfontosabb kérdésköre az alternatív energiaforrások felhasználásának bıvítése, illetve az energiatermelés decentralizációja. Hajdúböszörménynek feltétlen elınye a hasznosításhoz a több mint 370 km2-es területe. A városban a helyi erıforrásokra építve potenciálisan két energiaforrás felhasználására nyílhat lehetıség a közeljövıben, elsısorban a főtés, másodsorban villamos energiatermelés céljából. Az egyik a biomassza energetikai célú hasznosítása, amelyre a mezıgazdasági termelés jó eredményei nyújtanak alapot, s kaphat harmadlagos szerepet az élelmiszer- és takarmánytermelés mögött. Legnagyobb jelentısége a biogáznak lehet, amely az energiatermelés mellett veszélyes szerves hulladékok ártalmatlanításában is szerepet kaphat. A másik lehetıség a geotermikus energiában rejlik, amely a térség több településén is rendelkezésre áll, s Debrecenben már projektet is dolgoztak ki hasznosítására. Kisebb léptékő hasznosítását ezek mellett a szél- és napenergiának sem szabad kizárni, fıként a villamos vezetékektıl távolabb esı külterületi részeken. A városban a környezeti állapot megóvását szolgálja a Mezıgazdasági szakiskolában pályázati forrásból beépítésre kerülı kazán, mely az iskola tangazdaságában keletkezı biomassza felhasználásával mőködik. Infokommunikáció Az információs technológiák használatának széleskörő elterjesztése napjaink egyik legfontosabb feladata, amibıl az Önkormányzatnak is számos elınye származik (pl. elektronikus közigazgatás révén az ügyintézés megkönnyítése). Az Önkormányzat szervezésében megvalósult a szélessávú internet szolgáltatás kiépítése a városban, amely jelentısen megkönnyítette az információs sztrádához való csatlakozást. Az újonnan kiépített hálózat tulajdonosa az Önkormányzat, amelyet pályázaton elnyert 100

101 támogatásból (NFT GVOP /1) a szükséges önerı hozzátételével építtetett ki. Üzemeltetıje a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Non-profit Kft., a szolgáltató pedig a TISSER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft április 1.-tıl. A mintegy 17,5 km hosszú fényvezetı szálas kábelbıl felépített hálózat 20 csomóponttal, illetve 80 db szektorsugárzóval rendelkezik a város meghatározott pontjain, amelyekhez a lakosság mikrohullámú csatlakozással kapcsolódhat. A hálózat központja a városcentrumban van, ahonnan öt irányba ágazik szét, irányonként 48 fényvezetı szálat tartalmaznak. A Bocskai téren nyilvános, szabad WIFI elérés van. A beruházás fontos eleme, hogy a három külterületi településrészen is elérhetıvé vált az internet szolgáltatás. A településen egyéb szolgáltatók is jelen vannak (FIBERNET, T-Home), ami biztosítja az elıfizetık számára a választás lehetıségét. Egy jelenleg az önkormányzatban futó pályázati programban folyik az elektronikus ügyintézés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása. A település honlapján elérhetık bizonyos elektronikus szolgáltatások: a kistérségi társulási portálon keresztül már most is lehetıség van széles körő elektronikus ügyintézésre, a várost, önkormányzatot érintı adatok letöltésére. A portálon megtalálható adatok köre és feltöltöttsége azonban még bıvítésre szorul. 47. táblázat: Infokommunikáció Hajdúböszörményben (Forrás: Önk. adat) Telefon fıvonalak száma (analóg) Telefon fıvonalak száma (ISDN) Kábel TV elıfizetık száma Közlekedési infrastruktúra Az Észak-alföldi régió fı térszerkezeti tengelyét jelentı 4-es számú közúti fıútvonal és a 100-as vasúti fıvonal nem érinti a várost. Amellett, hogy a város mindössze 10 km-re fekszik ettıl a tengelytıl, a két regionális központot (Debrecent és Miskolcot) összekötı 35. számú fıútvonal áthalad rajta. Az M35 autópálya megépítése jelentıs mértékben javította a város elérhetıségét és megerısítette a korábban csak regionális szinten jelentısnek számító tengelyt. Közúti közlekedés A város külsı kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos fıtengelye a 35. számú Debrecen Nyékládháza fıközlekedési út, amely Debrecennel és Miskolccal, két regionális centrummal teremt kapcsolatot. Az útvonal a település belterületén keresztül halad, a Déli-Lucernás területét elvágva a város többi részétıl. Az M35 autópálya megépítésével Hajdúböszörmény kapcsolódott az európai gyorsforgalmi úthálózathoz, amelyen keresztül a város elérhetısége makro regionális léptékben sokkal kedvezıbbé 101

102 vált. Az autópályák konkrét gazdaságélénkítı hatásának mérése nehéz feladat, azonban mindenképp jelentıs pozitív hatásokkal lehet számolni. A városból sugarasan kifelé irányuló útvonalakon megközelíthetı északi irányban Hajdúdorog és Hajdúnánás, keleti irányban Hajdúhadház, délnyugati irányban Balmazújváros és északkeleti irányban Újfehértó. A számú, jelenleg csak részben aszfaltozott útvonal teljes kiépítésével közvetlen közúti kapcsolat megteremtése lenne kialakítható Hajdúszoboszlóval is. Kedvezıtlen, hogy a sugaras irányú útvonalak Hajdúböszörmény belvárosában találkoznak, amelynek tehermentesítése az elkövetkezı évek egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen. A központi belterülettıl különálló belterületi lakott helyek alapvetıen jól megközelíthetıek, Pród a 35. számú fıútvonal, míg Hajdúvid a Hajdúböszörményt Hajdúdoroggal összekötı út mellett fekszik. Bodaszılınek szintén a 35-ös fıúttal van kapcsolata egy 4,5 km hosszú bekötıút révén, a településrész elérhetıségét jelentısen javítaná, ha az utat meghosszabbítanák egészen Bocskaikertig, közvetlen összeköttetést teremtve a 4. számú fıúttal. A városnak Debrecennel a legintenzívebbek a közúti tömegközlekedési kapcsolatai, hétköznapokon mintegy 70 busz járatpár közlekedik a két város között, amihez még hozzáadódik a Bodaszılı és Debrecen közötti 14 járatpár. Déli irányban a legtöbb településsel ezért a megyeszékhelyen keresztül van kapcsolata a városnak. A 35. számú fıútvonal mentén Miskolc irányában is napi 20 járatpár közlekedik, Görbeházáig és Polgárig pedig még 25. Hajdúdorog és Hajdúnánás a vonatok mellett napi 23 busz áll az utazóközönség rendelkezésére, amelyek közül négy közvetlenül Nyíregyházára közlekedik. Közvetlen kapcsolata van még a városnak Hajdúhadházzal és Téglással napi kilenc buszpár és Balmazújvárossal napi négy, illetve öt busz révén. A helyi tömegközlekedési igényeket hét autóbuszjárat elégíti ki, amelyek gyakorlatilag az egész várost behálózzák. A városban bejegyzett autóbuszok száma 29 db. A városban 2006-ban 7139 volt a személygépkocsik száma, ami ezer fıre vetítve 224 autót jelent ez messze elmarad az országosan jellemzı 290 feletti értéktıl, így a jövıben további jelentıs növekedés prognosztizálható. A gázolajüzemő személygépkocsik részaránya 14,3%, a döntı többség benzinüzemő, az egyéb kategóriák együttes részesedése nem éri el az egy százalékot. 2009, évben a személyi gépkocsik száma 7246-ra növekedett, tehergépkocsik száma 1146 db, busz 32 db, vontató 96 db, 250 cm3 feletti motor 478 db, pótkocsi 910 db, utánfutó 348 db. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma kevéssel marad el az országos átlagtól. Átlag felettinek számít viszont a kerékpárosok által okozott balesetek száma, s a balesetek között kifejezetten magas azoknak az aránya, amelyek a város belterületén történtek, azonban területileg elszórtan jelentkeztek a fıbb közlekedési útvonalakon, nem rajzolódik ki markáns baleseti gócpont. A belterületi utak több helyen fejlesztésre szorulnak. A kerékpárút-hálózat fejlesztésére is nagy igény mutatkozik, számottevı idegenforgalmi jelentısége lehet annak, hogy itt vezetik el az EuroVelo 11. számú útvonala, ami az Északi-fokot köti össze a Athénnal, Kassa és Belgrád között Magyarországot érintve. Városkörnyéki közlekedési kapcsolatok A környezı települések közül Hajdúhadház, Téglás és a Bocskai-szılıskert elérhetıségét a 3507-es j. önk. út biztosítja, amely a belvárosból kifelé indulva K-NY-i irányban szeli ketté a várost. Belterületi szakaszának egy jelentıs része 2006-ban felújításra került, a Petıfi Sándor utcai szakasza útcsere részeként átadásra került az Önkormányzat kezelésébe. A külterületi szakasz állapota jelentısen leromlott, burkolat felújítása nincs a közútkezelı rövid- és középtávú elképzelései között. Balmazújváros elérhetıségét szolgálja a 3318-as jelő önk. út, amelynek egy szakasza egyúttal az M35-ös autópályára való felhajtást teszi lehetıvé

103 A város külsı elérhetısége szempontjából rendkívüli jelentıségı az út belterületi (az autópályáig tartó) szakasza, mivel az út mindkét oldalán ipari és kereskedelmi létesítmények betelepülése várható. Az út jelenlegi paraméterei és a burkolatállapota miatt felújításra és fejlesztésre szorul. A várost É-D-i irányban keresztülszelı a 3502-es j. Hajdúböszörmény-Tiszavasvári ök. út, amelynek egy belvárosi szakasza (Baltazár Dezsı utca, Kossuth Lajos utca, Bocskai István tér és Dorogi utca egy része) útcsere keretében a város tulajdonába és kezelésébe kerül. Az országos közút folytonosságának biztosítása érdekében a Polgári utca és a Bethlen Gábor utca vette át a 3502-es út belterületi országos közút szerepét. Ez a belvárosi településrész tehermentesítését tette lehetıvé, ahol jelenleg 3,5 tonnánál nagyobb gépjármő nem hajthat be, és a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h. A kistérségi szempontból stratégiai jelentıségı út Hajdúböszörmény és Hajdúnánás közötti szakaszának burkolat felújítása a közötti idıszakban meg fog történni, jelentısebb fejlesztés nélkül. Ezen az úton keresztül érhetı el Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Hajdúvid település is. Bodaszılı közúti elérhetısége a 35-ös sz. fıúton, továbbá a es úton keresztül biztosított. A település zsáktelepülés, így a közúti megközelítés egyetlen lehetséges alternatívája ezen útvonalon keresztül lehetséges. A es út állapota jelentısen leromlott, felújítása elengedhetetlen feladat. Ugyancsak a 35. sz. fıúton keresztül lehet megközelíteni Pród települést, amely elérhetıségének színvonala a 35. sz. fıút rehabilitációjával, továbbá az M35-ös autópálya építésével jelentısen javult. Vasúti közlekedés Hajdúböszörményt a 109-es Debrecen Tiszalök egy nyomtávú vasúti mellékvonal érinti személy- és teheráru szállítással. A vasút a város keleti belterületi övezetén halad át. 100 m-en belüli legközelebbi belterületi lakott övezetek a Középkert, a Vénkert, a Zaboskert, Kisböszörmény, a Kölcsey Ferenc utca nyomvonala, Hadházi és Téglási utca. Ezeken a területeken a vasúti zajterhelés 60/50 db lehet. A személyszállítás kapacitáskihasználtsága alacsony, naponta 7 járatpár közlekedik Debrecen, Tiszalök, ill. vissza viszonylatban. A szolgáltatási színvonal alacsony, bár a 90- es évek végén beállításra került Interpici vonat, amely az Intercity járatok szolgáltatási színvonalához közelítı komfortot nyújt. A vasúti pálya meglehetısen gyenge állapotú. Összességében elmondható, hogy a helyközi, ill. távolsági eljutási igény csak egy jelentéktelen része bonyolódik a vasúton, nagyrészt az autóbuszos közösségi közlekedési módot választják az utazók. A vasúti mellékvonal felszámolása az elmúlt években gazdaságossági okok miatt többször is felmerült, de a teheráru szállításban betöltött szerepe miatt fenntartása és korszerősítése indokolt. A jelenlegi vasút nyomvonalán Debrecen és hajdúböszörmény között a tömegközlekedés korszerősítése, környezetvédelmileg kedvezıbb kialakítása miatt elıvárosi gyorsvasút létesítése van tervbe véve, melynek elınye, hogy Bodaszılıt is bekapcsolja tömegközlekedésbe. A vasútállomás felvételi épület a forgalomnagyságnak megfelelıen szolgálja az utazóközönséget. A szintbeli közúti-vasúti keresztezıdések közül 2 db az országos mellékúthálózatot érinti, 3 db pedig az Önkormányzat kezelésében lévı Kinizsi Pál, Erdély és Külsı-Debreceni utcákat. Mivel a vasútvonal csekély forgalmat bonyolít le, ezért a szintbeli keresztezés nem jelent nagy akadályt a közúti forgalom számára

104 Logisztika A város logisztikai szerepköre a közúthálózatnak az elmúlt években bekövetkezett fejlesztésével jelentısen bıvülhet a jövıben. A város két gazdasági terület fejlesztését célozta meg, amelyek közül a keleti városrészben elhelyezkedı Ipari Park vasúti összeköttetéssel is rendelkezik. A Nyugati Ipari Park ellenben azért van kedvezı pozícióban, mert elhelyezkedését tekintve az M35-ös autópálya és a 35. számú fıútvonal közé esik. A vasútvonal jelenlegi állapota nem nevezhetı kedvezınek, mivel csak korlátozottan alkalmas teherszállításra a szárnyvonal, aminek javításához a személyközlekedésben tervezett fejlesztések hozzájárulhatnak. Az egyre jelentısebb nemzetközi utasforgalmat is lebonyolító Debreceni repülıtér a várostól 25 km-re található. Hajdú-Bihar megyében a logisztikai fejlesztések egyértelmően a megyeszékhelyen, mint országos jelentıségő logisztikai központban összpontosultak, amelynek vonzásterületéhez szinte az egész megye hozzátartozik, köztük Hajdúböszörmény is. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben 508 nagykereskedelmi raktárt tartottak nyilván, amelyek közül 35 tartozott a Hajdúböszörményi kistérséghez, azon belül pedig 18 Hajdúböszörményhez. A megyében 2002 és 2005 között mintegy 20%-os bıvülés volt tapasztalható a nagykereskedelmi raktárak számában, miközben Hajdúböszörményben még kettıvel csökkent is a számuk, ami kedvezıtlen elmozdulás. Mezıgazdasági termékek nagykereskedelmi raktára egyáltalán nincs jelen a 25 megyei között, mi az agrárszektor városi jelentıségét tekintve meglepı. A növekedés eddig egyértelmően Debrecenre koncentrálódott, aminek köszönhetıen a megyében a részesedése 71,5%-ot ért el. Kerékpáros közlekedés A városban a kerékpározás igen nagy népszerőségnek örvend, ugyanakkor csak apró lépésekkel sikerült ennek biztonságosságát és komfortosságát segíteni az elmúlt idıszakban. Jelenleg három kerékpárúttal rendelkezik városunk. Az egyik a 35. sz. fıút városunkon áthaladó szakaszának mentén, a másik a dorogi út mentén belterület végétıl kezdıdıen az un. Béke kollégiumig, míg a harmadik a Keleti Ipari Parkot és a Vénkerti városrészt köti össze a központi városrésszel. A kerékpárút hálózat karcsúsága mellett a komfortosság tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók. A kerékpár tárolási kapacitás sok helyen megoldatlan (pl. MÁV állomás, Hajdú Áruház, Baltazár Dezsı utcai autóbusz megálló stb.), s ahol megoldottnak tekinthetı sem mindig üti az esztétikai megfelelhetıség szintjét. Ezen enyhített a Kálvin téri 70 férıhelyes kerékpártároló átadása 2002 szeptemberében években ÉAOP forrás felhasználásval a kerékpárút hálózat bıvülni fog és megoldódik a két nagyobb nem összefüggı kerékpárút összekapcsolása és bekapcsolása a belváros forgalmába. Városi utak, parkolók Hajdúböszörmény közlekedésszervezési struktúrájára alapvetıen elmondható, hogy megéret az átgondolásra. Az elmúlt 12 esztendıben, több ízben volt napirenden a város közlekedésfejlesztését koncepcionálisan érintendı elıterjesztés, s ezekben a dokumentumokban meghatározott célok alapvetıen gondolták végig a közlekedésszervezés egészséges város igényének való megfelelést. A növekvı motorizáció hatására a városiasodás negatív hatásai érzékelhetık. A közúti gépjármőforgalom szempontjából a legnagyobb problémát a városon áthaladó un

105 átmenı forgalom jelenti, hiszen ennek jelentıs ráfordítással átszervezésével jelentısen javulna a helyzet. Mindamellett, hogy a motorizációnak a zaj- és légszennyezésbıl fakadó káros kibocsátásaival kell számolni, az utak jelenlegi állapota sem megfelelı. Az elmúlt években több városi útszakasz kapott szilárd útburkolatot. Pályázati forrásból sor kerülhetett az utolsó macskaköves körútszakasz, a Kemény J. Krt. lefedésére. Megvalósult a Móra Ferenc utca szilárd útburkolattal történı ellátása. Sikerült korszerősíteni az Újvárosi, a Bajcsy-Zsilinszky, az Arany János, a Kálvineum utca és a Gyırössy-kert útburkolatát. A fıtér projekt I. ütemében a Bocskai tér tehermentesítése érdekében és a belvárosi utak felújítása érdekében 13 útszakasz újult meg 2006-ban.A külterületek vonatkozásában a hajdúvidi Óvoda utca korszerősítésére kerülhetett sor. Az említetteken kívül még a számos lakossági önerıs útalap készítése és azok lefedése sem teljesítette azokat a jogos igényeket, amelyet a város úthálózat fejlesztése követel. Az úthálózat karbantartásából fakadó feladatokon túl, a biztonságos parkolás körülményei is fejlesztésre szorulnak. Kiemelkedı jelentısége van ebbıl a szempontból a Kossuth és Baltazár Dezsı utcáknak és a Mester utcának az egészségügyi intézménybıl adódó gépkocsiforgalom miatt, valamint a Kálvin térnek, nagyrendezvények idején pedig az Iskola utcai tornacsarnok, a Vásár téri sportlétesítmény és a Petıfi utcai rendezvénytermek parkolási viszonyai is hagynak kívánnivalót maguk után. A város mezıgazdasági jellegébıl adódóan problémát okoz a sárfelhordás. Hajdúböszörmény belterületi úthálózatán kívül jelentıs külterületi úthálózattal bír városunk, amelynek karbantartása jelentıs terhet ró az önkormányzatra. Hajdúböszörmény közlekedése egyik legnagyobb problémájának a különbözı közlekedési módok szétválasztásának hiányát látjuk. A kerékpárosok, és sok helyen a gyalogosok is a gépjármőforgalom számára fenntartott útfelületen közlekednek, még azokon a helyeken is, ahol 4000Ej/nap feletti az ÁNF. Problémaként jelentkezik továbbá a kiépített parkolóhelyek hiánya, ill. a meglévık nem megfelelı állapota, továbbá az, hogy a parkoló felületek a kétirányú közlekedésre nem alkalmas útfelületen bonyolódnak le. A város közlekedési rendszerének javítása szempontjából akadályozó tényezı, hogy az állami utak a belváros érintésével húzódnak, így az átmenı forgalom, a nehéztehergépjármő forgalom terelése is nehézségekbe ütközik. A közlekedési rendszerek fejlesztésének egyik legfontosabb akadályozó tényezıje az adottságként kezelendı lakóterületek beépítettsége és szőkös szabályozási szélességei, amelyek a belvárosban hatványozottan jelentkeznek, így a közlekedési módok szétválasztásának helyigénye nehezen biztosítható

106 4.5. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet a település által nyújtott közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közigazgatás, szociális ellátás, sport és rekreáció) rendszerérıl ad átfogó képet Oktatás, nevelés 48. táblázat: Oktatásra, nevelésre vonatkozó adatok (Forrás :KSH) 2008 Óvodai feladat ellátási helyek száma 12 Óvodai férıhelyek száma Óvodába beírt gyermekek száma Óvodapedagógusok száma 129 Általános iskolai feladat ellátási helyek száma 13 Általános iskolai osztálytermek száma 127 Általános iskolai tanulók száma Általános iskolai fıállású pedagógusok száma 288 Gimnáziumi feladat ellátási helyek száma 1 Szakközépiskolai feladat ellátási helyek száma 2 Középiskolai tanulók száma Középiskolai fıállású pedagógusok száma 96 Felsıoktatási intézmények száma 1 Felsıoktatásban részt vevı hallgatók száma Felsıoktatási intézményben dogozó oktatók száma 40 Alapfokú oktatás Napjaink egyre inkább tudásalapúvá váló gazdaságában és társadalmában egy régió, térség, vagy település versenyképességét alapvetıen meghatározzák a humán erıforrások jellemzıi, ezen belül hangsúlyozottan a potenciális munkaerıbázis képzettségi mutatói. Mindezeket figyelembe véve kijelenthetı, hogy az oktatási intézményhálózat fejlettsége, illetve jelenlegi és jövıbeni mőködési feltételei szintén kulcsfontosságúak a város fejlıdési lehetıségeinek tekintetében. Hajdúböszörmény szempontjából kedvezıtlen adottság, hogy a tágabb környezetét jelentı Észak-alföldi régióban a népesség iskolai végzettsége jóval kedvezıtlenebb képet mutat, mint az ország egészében. A évi népszámlálás adatai alapján ugyan nem volt jelentıs különbség az elvégzett osztályok átlagos számában a régió (9,02) és az ország (9,59) között, ezzel együtt az Észak-alföldi az utolsó a régiók sorában (igaz Hajdú-Biharban a jóval kedvezıbb 9,23 volt regisztrálható). A 2001-es cenzus szerint a legalább az általános iskola 8. osztályát elvégzık aránya 85,5% volt a régióban (Hajdú- Biharban 86,3%), szemben az országos 88,8%-os értékkel, vagyis az Észak-Alföld szintén a régiók közötti rangsor végén volt, bár a különbség ez esetben nem túl jelentıs. A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása tekintetében viszont már szignifikáns különbségek mutatkoznak. A fıiskolát, egyetemet végzettek a 25 évesnél idısebb népesség 12,6%-át teszik ki országosan, ezzel szemben az Észak-Alföld csak 106

107 9,4%-kal részesedik. Ráadásul a diplomások valamivel több, mint fele a három megyeszékhelyen él, a községekben és a kisvárosokban viszonylag szerény a helyi értelmiség létszáma. Minden megyében jelentısen elmarad az országos átlagtól a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya is. A fiatalabb korcsoportokban egyre magasabb az átlagos iskolai végzettség, az idısebb korosztályokat kivéve pedig a nık iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké. Hajdúböszörményre vonatkozóan az elvégzett osztályok átlagos számáról nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, így a lakosság iskolázottsága a legmagasabb iskolai végzettségrıl a legutóbbi népszámlálás során győjtött adatokkal jellemezhetı. A 15 évesnél idısebb népesség körében a legalább az általános iskola 8. osztályát befejezık aránya 85,1%, ami gyakorlatilag megfelel a regionális átlagnak, viszont rosszabb az országos középértéknél. A felsıfokú végzettségőek esetében még kedvezıtlenebb a kép, mivel a 25 éves és idısebb népesség mindössze 7,3%-a rendelkezik fıiskolai vagy egyetemi diplomával, és ez jelentısen elmarad mind a régió, mind pedig az ország átlagértékétıl. Mindez utal arra a demográfiai sajátosságoknál már említett tényre, hogy a város nem tudja megtartani a diplomásait, helyi kutatások alapján a felsıoktatási tanulmányaikat más városokban folytatók kétharmada nem tér vissza szülıvárosába. Hajdúböszörmény szempontjából azonban a jövıt tekintve talán még fajsúlyosabb problémák forrását jelentheti, hogy az országos felmérések alapján a romák alacsony iskolai végzettsége a jelenlegi rendszerben újratermelıdik, és a jelenlegi tendenciák alapján nehezen belátható az az idıtáv, amelyen belül a romák iskolázottsága megközelíti a többségi társadalomét. Ebben az összefüggésben tehát különösen nagy a közoktatás szerepe abban, hogy csökkenthetı legyen a marginalizálódás, a segélyekre alapozott életforma és a szegregáció térhódítása, mert ezek a jelenségek hosszabb távon igen súlyos gazdasági-társadalmi következményeket vonhatnak maguk után. A városban mőködı közoktatási intézményhálózat jelenlegi és jövıbeni feladatait alapvetıen meghatározzák a gyermeklétszámot alakító demográfiai folyamatok. Az országos és regionális folyamatoknak megfelelıen immár évtizedes távlatban esik vissza a gyermekvállalási hajlandóság, ennek következtében évente átlagban egy százalékkal, de gyorsuló ütemben csökken az óvodáskorúak létszáma. Ugyanez a tendencia figyelhetı meg az általános iskolás korosztályoknál (1989: 3769 fı, 2003: 3389 fı, 2006: 3179 fı), ahol már csak a legfelsıbb évfolyamokat nem érinti a visszaesés, viszont az alsóbb éveseknél érzékelhetıek beiskolázási problémák és ezek már középtávon is változásokat generálhatnak a jelenlegi intézményi struktúrában. Hajdúböszörményben a város gazdasági erejéhez mérten fejlett, esetenként nagy hagyományokkal rendelkezı intézményhálózat mőködik, és a város a szőkülı pénzügyi lehetıségek ellenére igyekszik fenntartani a jelenlegi ellátási színvonalat. Bizonyítja ezt többek között az a tény is, hogy az országos tendenciákkal szemben az elmúlt években nem csökkent jelentısen az óvodai feladatellátási-, illetve férıhelyek száma, sıt, mindkét esetben bıvülés volt regisztrálható a évben, de a korábbi esztendıkben is sikerült szinten tartani a férıhelyek számát. A városban a KSH kimutatásai alapján jelenleg 12 óvodai feladatellátási hely mőködik, mindösszesen 1418 férıhelyet biztosítva a 3-6 éves korosztály számára. Az óvodába beírt gyermekek száma 1264 fı. Az 58 gyermekcsoportba beosztott óvodásra összesen 129 óvodapedagógus felügyel, vagyis átlagosan tíz gyermek jut rájuk fejenként. Ez a szám valamelyest meghaladja a 9 fıs országos átlagot, és bár az intézmények kihasználtsága (89%) elmarad a 93,1%-os országos átlagtól, azonban figyelembe véve a halmozottan hátrányos helyzető társadalmi rétegek átlagosnál magasabb számát, ez kiemelkedıen jó aránynak minısíthetı

108 Óvodába beírt gyermekek összesen Leány gyermekek Gyógypedagógiai oktatásban részesül 16. ábra: Óvodás gyermekek számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) Az intézményhálózat nagyon kedvezı vonásának tekinthetı a több lábon állás, mivel az önkormányzati mőködtetéső óvodák mellett a városban jelen van a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıiskolai Karának Gyakorló Óvodája, illetve a Jó Pásztor Református Óvoda is. Negatívumként jelentkezik ugyanakkor, hogy a demográfiai sajátosságok miatt Bodaszılın, a Bocskai szılıskertben és Pródon (itt egyáltalán nincs óvodai ellátás) komoly férıhelyproblémákkal küzdenek, amit csak jelenıs plusz ráfordításokkal (pl. óvodai buszjárat üzemeltetése) képes kezelni a város. Az általános iskolai intézményhálózat esetében hasonló terheket ró a nagy területi kiterjedés és a szétszórt településszerkezet az iskolafenntartókra, bár a feladatellátási helyek száma csökkent az elmúlt években. A finanszírozási problémák ellenére a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszámának folyamatos növekedése miatt a deszegregációs program mőködtetésére is figyelmet fordít a város, és a református egyházközség is részt vesz az alapfokú oktatás mőködtetésében. Mindösszesen 13 darab általános iskolai feladatellátási hely mőködik a városban, 127 osztályteremmel (az ezredforduló óta a kisebb ingadozások ellenére ez a szám gyakorlatilag nem változott). A 3047 fınyi tanulólétszámot 150 osztályba szervezve összesen 288 fıállású pedagógus oktatja és neveli. Mindez azt jelenti, hogy az osztályok átlagos létszáma 21 fı, és egy pedagógusra átlagban tíz nebuló jut. Noha az elıbbi érték valamivel az országos átlag (20 fı) felett van, az utóbbi pedig megegyezik azzal, a sajátságos helyi viszonyok miatt Hajdúviden az átlagnál kisebb létszámú osztályok indítását biztosította az önkormányzat, bár a normatív finanszírozás nem elegendı a mőködtetésükhöz

109 Ált. isk.-i tanulók összesen Elsı évfolyamosok Gyógypedagógiai oktatásban részesül 17. ábra: Általános iskolai tanulók számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) Külön ki kell emelni, hogy Hajdúböszörményben 114 enyhén értelmi fogyatékos, zömében halmozottan hátrányos helyzető tanulónak tudnak nélkülözhetetlen segítséget nyújtani. Mindemellett a tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek beilleszkedésének elısegítésére is fokozott figyelmet fordít a város, csaknem minden intézményben alkalmaznak speciális ismeretekkel rendelkezı fejlesztıpedagógusokat. Az alapfokú oktatás egyedi színfoltját jelentik a két (korábban három) iskolában is folytatott mővészeti képzések, amelyek a zenemővészetet, táncot, drámát, színmővészetetbábmővészetet és képzımővészetet ölelik fel. Örvendetes tény, hogy évrıl-évre mind több tanuló kapcsolódik be a mővészeti nevelésbe, ezért vállalta az Önkormányzat a férıhelyek számának fenntartását-bıvítését. Középfokú oktatás Hajdúböszörmény három középfokú oktatási intézménye a as tanévben mindösszesen 1331 diák számára biztosít iskolarendszerő általános és szakmai középfokú képzést, döntıen a helyi továbbtanulási igényeket kielégítve. Ez részben annak is a következménye, hogy a két szomszédos hajdúvárosban, illetve Debrecenben mőködı intézmények között nincs semmilyen feladatmegosztás, gyakorlatilag egymás konkurenciájaként mőködnek. A városban más fenntartású középiskola nem mőködik, ugyanakkor iskolarendszerő készségfejlesztı speciális szakképzést folytat a megyei önkormányzat fenntartásában levı gyógypedagógiai intézmény. A sajátos térszerkezeti pozíció miatt az általános iskola után más városban továbbtanulók (ez a hajdúböszörményi diákok több mint egyharmadát jelenti) többsége értelemszerően a régióközpontban tanul tovább, és hosszabb távon vélhetıen az elszívó hatás fokozódásával kell számolni. A máshol való továbbtanulásban fıleg tanulók helyben ki nem elégíthetı speciális igénye, valamint a középiskolák férıhelyének hiánya játszik szerepet. A város középiskolái a fentebb említett kedvezıtlen tényezık ellenére összességében mégis gyakorolnak a település határain túlnyúló térségi vonzerıt, bár a más településrıl 109

110 érkezı tanulók száma (234 fı jár be naponta, 157 fı pedig kollégiumi elhelyezésben részesül) nem éri el a Hajdúböszörménybıl más településre járó középiskolás és szakiskolai tanulók létszámát A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján az általános iskola 8. évfolyamát végzett tanulók közel kétharmada (65%-a) választja az általános középfokú oktatás két formája közül a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzést Nappalis gimn.-i tanulók Középisk.-i felnıttoktatásban tanulók Nappalis szakköz. isk.-i tanulók Nappalis szakisk.-i tanulók 18. ábra: Középiskolai oktatásban résztvevı tanulók számának alakulása ( ) (Forrás: KSH TSTART) Az elmúlt években növekedett az érettségit adó középfokú általános oktatásban résztvevı tanulók száma, így a gimnáziumban az osztálylétszámok, a szakközépiskolákban pedig az osztályok száma és létszáma is emelkedett. A Bocskai István Gimnáziumban a négy évfolyamos oktatás mellett felmenı rendszerben nyolc évfolyamos, illetve emelt szintő idegen nyelv tagozatos képzés folyik, ez utóbbihoz nyelvi elıkészítı évfolyam szervezıdött. A négy évfolyamos osztályokban irodalom-történelem, matematika, informatika, rajz és vizuális kultúra specializációra nyílik lehetıség. Az iskolában a es tanévben összesen 630 diák tanult nappali tagozaton (ebbıl 126-an a nyolc évfolyamos képzésben), az elmúlt években folyamatosan csökkenı létszámok és a rendkívül magas lemorzsolódás ellenére 52 fı volt az esti tagozatosok száma, és további 11 fı járt a szakképzı évfolyamra. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen, 4 szakmacsoportban (informatika, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing és közgazdaság), míg a Széchenyi István Mezıgazdasági Szakképzı és Szakmunkásképzı Intézetben agrár, mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen 3 szakmacsoportban (mezıgazdaság, környezetvédelem és közgazdaság) folyik szakmai elıkészítı oktatás. A felsorolt szakmacsoportokból induló tagozatokat általában két-két osztályban szervezik meg. A Veress Ferenc Szakképzı Iskola a Debreceni Térségi Integrált Szakképzı Központ tagja is. A képzési forma rendszerváltást követıen bekövetkezı, az 1990-s évtizedet végigkísérı igen nagy térvesztését követıen pozitív jelenség, hogy az utóbbi idıben a sikeres 110

111 profilváltást követıen a magas túljelentkezés miatt a Veress-szakképzıben 2006-ban újabb osztályt kellett indítani, míg a Széchenyi-szakképzı a hátrányos helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Programjába jelentkezık számára képes újabb, harmadik (elıkészítı, szakmacsoport nélküli) szakközépiskolai osztályt indítani. A es tanévben a két intézményben mindösszesen 1298 tanuló folytatta a tanulmányait, ebbıl 603 fı szakközépiskolai, 618 fı szakiskolai, 77 fı pedig érettségire épülı szakképzés keretében szerezte meg ismereteit. A kedvezıen alakuló létszámadatokon túl külön ki kell emelni a városban folyó mezıgazdasági szakképzés jelentıségét, mivel egyrészt országosan és regionálisan egyaránt jelentısen csökkentek a képzési irány kapacitásai, másfelıl pedig az iskola révén nyitottak a lehetıségek a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumával való együttmőködés elmélyítésére, a kapcsolódási pontok hatékony kihasználására. Mivel az országosan jellemzı tendencia a szakképzés a képzési programok ismételt korszerősítése ellenére sem tudott rugalmasan alkalmazkodni a piacgazdaság igényeihez a városban is jelentkezik, ezért a szakképzési rendszer átalakulása napjainkban is zajlik. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában jelenleg mőszaki szakterületen könnyőipari (ruhaipari), faipari és építészeti (építıipari) szakmacsoportban, további gazdaságiszolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indítanak képzést, három osztályban, magas osztálylétszámokkal. A Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézetben agrárszakterületen mezıgazdaság, valamint élelmiszeripar szakmacsoportban indítanak képzést két osztályban magas létszámmal. Az óvodai és iskolai közoktatás integráltságának bemutatása az anti-szegregációs fejezetben történik. Felsıfokú oktatás A városban 1970 óta mőködik felsıfokú oktatási intézmény, ekkor alapították a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar jogelıdjét, a Hajdúböszörményi Óvóképzı Fıiskolát. A fıiskolán jelenleg három alapképzési szakon óvodapedagógus, szociálpedagógia és andragógia folyik nappali és levelezı tagozatos oktatás, emellett szakirányú továbbképzés keretében szociális menedzser és vezetı óvodapedagógus szakirányú képzést, illetve pedagógus szakvizsgára való felkészítést is meghirdetnek. Az intézmény hallgatói létszáma az elmúlt években jelentısen megnıtt, a 2004/2005. tanévtıl meghaladja a 3000 fıt. A as tanévben valamennyi képzési formát figyelembe véve 2112 hallgatója volt a fıiskolának, ebbıl a nappali tagozaton tanulók száma 600 fı volt. Az intézményben 40 fıs magasan képzett oktatói gárda készíti fel a hallgatókat. A fıiskola új kutatóbázisa a Ludotéka, ahol a hallgatók és az oktatók figyelemmel kísérhetik a hallgatók gyakorlatát, játszóházas foglalkozásokat tarthatnak, alkalmat nyújtva ezzel a különféle pedagógiai vizsgálatokhoz. Az intézmény saját gyakorló óvodával rendelkezik. Az óvodában a város háromszáz gyermekével foglalkoznak a magas felkészültségő óvónık és a fıiskolai hallgatók. Az óvoda bekapcsolódik az intézményi kutatásokba és a továbbképzési feladatok ellátásába is, az óvónık részt vettek többek között alternatív óvodai programok kidolgozásában és azok bevezetésében. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére ugyancsak jótékony hatással van a fıiskola, mivel több külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, a kétoldalú, oktató- és hallgatócserén alapuló együttmőködéstıl kezdve a nemzetközi projektekben való részvételig igen sokoldalú módon

112 A fıiskola kollégiuma 1996-ban épült fel, 220 férıhellyel rendelkezik. Nyaranta a kollégium idegenforgalmi szolgáltató egységként mőködik, sokan szállnak meg itt azok közül, akik felkeresik a Hajdúságot és Debrecent. A turisztikai vonzerıt növelheti, hogy a Fıiskolán kap helyet Magyarország legrégebbi folyamatosan mőködı mővésztelepe. A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep aktuális kiállításainak a kar Parafa Galériájában havonta nyílnak kiállítások, és minden év júliusában megszervezik a nyári képzımővésztelep és képzımővészeti szabadegyetemet, ahol külföldi és magyar kortárs képzımővészek egyaránt részt vesznek Egészségügy Hajdúböszörmény és vonzáskörzete (Görbeháza) lakosa járóbeteg-szakellátását döntıen a hajdúböszörményi Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Intézmény Rendelıintézetében végzik. A Rendelıintézet két telephellyel mőködik. A központi épületben (Kálvin tér 7-9. sz.) 13 szakrendelés nyert elhelyezést, míg a tüdı- és a bırgyógyászat külsı telephelyen (Mester u. 9. sz. alatt) található. Hajdúböszörményben 1992-ben került átadásra az egészségügyi szakellátás és részben a háziorvosi ellátás központja, az új Rendelıintézet. A földszinten található a belgyógyászati, a sebészeti, a röntgen szakrendelés, a laboratórium és a foglalkozás-egészségügyi rendelés. Az elsı emeleten van 5 fogorvos rendelıje (a város 7 fogorvosából), a szemészeti, a nıgyógyászati, az ideggyógyászati, az urológiai, a fül-orr-gégészeti, a kardiológiai, az ultrahang, az ortopédiai és a reumatológiai szakrendelés, valamint a sportorvosi rendelı, külön épületben pedig a pszichiátria. Az ideggyógyászatot és a pszichiátriát kivéve az összes szakrendelést vállalkozó orvosok mőködtetik, akik közvetlenül kötöttek finanszírozási szerzıdést a Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, így önálló egészségügyi szolgáltatóknak tekinthetık. Jelenleg Hajdúböszörményben az alábbi, OEP által befogadott járóbeteg szakrendelések mőködnek: Belgyógyászat Urológia Fül-orr-gégészet Tüdıgondozó Kardiológia Bırgondozó Laboratórium Nıgyógyászat + UH Sebészet Röntgen és ultrahang Orthopédia Rheumatológia/ Osteoporosis Szemészet Ideggyógyászat 40 óra 10 óra 38 óra 30 óra 20 óra 30 óra 36 óra óra 45 óra óra 15 óra 26+4 óra 35 óra 30 óra Szakorvosi óraszám összesen 480 Nem szakorvosi óraszám összesen 70 Összes óraszám

113 Az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége összességében 2005-ig növekedett, majd 2006-ban jelentıs csökkenést lehetett tapasztalni, különösen a felnıtt háziorvosi szolgálatot meglátogatók esetében. Az egészségügyi szolgáltatások egyik meghatározó szerepköre a megelızés, amelyek révén a megbetegedések és halálozások egy része elkerülhetıvé válik. Ebben a különbözı szőrıvizsgálatok elvégzése mellett fontos szerepe van a Városi Védınıi Szolgálatnak, Városi Iskolaorvosi Szolgálatnak, a körzeti orvosoknak és gyermekorvosoknak, Városi Ifjúságvédelmi Munkacsoportnak és a Családsegítı és Gondozási Központnak. 49. táblázat: Az egészségügyre vonatkozó adatok Hajdúböszörményben 2008 Háziorvosi praxisok száma 18 Fogászati praxisok száma 7 Gyermekgyógyászati praxisok száma 5 Iskolaorvos 1 Szakorvosi praxisok száma 15 Védını 5 Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónık száma 15 Gyógyszertárak száma 7 Mentıállomás 1 A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Kórház nincs a városban. Az egészségügyi szolgáltatások speciális területe a gyógyvíz hasznosítása. A Hajdúböszörményben fúrt hévíz kút vizét 2003 decemberében az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság igazgatója az elvégzett orvosi vizsgálatokra alapozva gyógyvízzé minısítette, s alkalmasnak találta kopásos ízületi betegségek gyógyítására. A Bocskai gyógyvízzel megteremtıdött egy gyógyászati központ kialakításának lehetısége, amely a városi fürdı területén elkészült, s a kezelések július 1-jétıl megkezdıdtek. A gyógyászati egységben elhelyezést nyert orvosi rendelı, gyógyvizes kádfürdı, iszappakoló, szénsavas fürdı, orvosi gyógymasszázs és fizikoterápiai kezelı

114 50. táblázat: Az egészségügyi intézmények betegforgalma között (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) Egészségügyi szolgáltatások Felnıtt háziorvosi szolgálat Házi gyermekorvosi szolgálat Fogászat Központi orvosi ügyelet Foglalkozásegészségügyi szolgálat Területi védınıi szolgálat Iskolaorvosi szolgálat Szakrendelések Összesen: Egészségügyi fejlesztési tervek A Regionális Operatív program (ROP) pályázati kiírásában szereplı, emelt szintő járóbeteg szakellátó intézmény (R1) követelményeinek kíván megfelelni a település, amely elıírja a járóbeteg szakellátás széles vertikumának biztosítását (megelızés, gyógyítás, gondozás, rehabilitációs tevékenység, amely legalább 6 szakmacsoportban nyújt szolgáltatást és tartalmazza a 4 alapszakmát). A diagnosztikai fejlesztés, telemedicina, nappali kórházi részleg kialakítása, otthoni szakápolás nyújtása és/vagy szervezése, terápiás ellátások nyújtása (pl. fizioterápia) megfelelı szakorvosi háttér egyidejő biztosítása mellett, ellátás-szervezési feladatok ellátása, egységes infokommunikációs szolgáltató egysége mőködtetése, a területi egészségfejlesztés központja, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színtere követelményei közül jelen pályázat keretében a kapacitásbıvítést igénylı fejlesztésekhez szükséges kapacitásokat kívánjuk megszerezni: 1. Rheumatológiai szakellátás, heti +10 órában. 2. Általános csecsemı-és gyermekgyógyászati szakellátás, heti 4 órában. 3. Otthoni szakápolás fejlesztése, 300 vizittel /hó. 4. Nappali kórház beindítása, 4 ággyal

115 Szociális ellátás A városban a szociális ellátási feladatok jelentıs részét kötelezı alapellátásként a november 1-jétıl mőködı Szociális Szolgáltatási Központ látja el, melynek fenntartója Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. Az intézmény által az alapellátás nagy része biztosított: Családsegítés (életvezetési, mentálhigiénés, adósságkezelési, jogi tanácsadás, ügyintézés, családterápia, konfliktuskezelési mediáció, csoportos programok a tartós és pályakezdı munkanélküliek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élık és pszichiátriai betegek számára, prevenciós programok az ifjúság körében és természetbeni támogatás nyújtása (használt ruhanemő, háztartási gépek, bútorok, élelmiszer, stb.). Gyermekjóléti szolgálat (szabadidıs programok szervezése, hivatalos ügyek intézése, mentálhigiénés, családtervezési, pszichológiai, jogi tanácsadás, tájékoztatás anyagi támogatás igényléséhez, az elvált szülı és gyermek kapcsolattartását segítése) Idısek klubja (jogi, pszichológiai tanácsadás, gyógytorna, gyógymasszázs, pedikőr, fodrászat, ruha mosatása, tisztálkodás, vérnyomás-, vércukorszintellenırzés, egészségügyi tanácsadások, elıadások, rendezvények, kirándulások szervezése) Étkeztetés (napi egyszeri meleg ételt biztosítása önmaguk és eltartottjaik részére) Házi segítségnyújtás (betegápolás, segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közremőködés a háztartás vitelében, ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás). Szenvedélybetegek közösségi ellátása (állapot- és életvitel felmérés, problémaelemzés, problémamegoldás, készségfejlesztés, a munkához való hozzájutás segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése, pszicho-szociális tanácsadás) Értelmi fogyatékosok napközi otthona (családban élı, elsısorban enyhe és középsúlyos, 16. életévüket betöltött értelmi fogyatékos személyek nappali ellátása, a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, közösségi tevékenységük szervezése, állapotuknak megfelelı terápiás jellegő foglalkoztatás, napi háromszori étkezés biztosítása) 1993-ban "Egyenlı Esélyt a Nagycsaládban Felnövı Gyermekekért Alapítvány" néven az intézmény dolgozói megalapítják az elsı civil szervezetüket. Az alapítvány célja a nagycsaládban élı gyerekek segítése, hátrányaik csökkentése. Ennek érdekében szabadidıs programokat szerveznek a gyermekeknek, anyagi segítséget nyújtanak családjaik számára (tanulási költségek, ruházkodás, táboroztatás stb.) ban szintén az intézmény dolgozói "Tegyünk együtt többen többet" Egyesület (TETT) elnevezéső civil szervezetet hoztak létre. Célja a hátrányos helyzető egyének, családok és csoportok segítése. A település különbözı szolgáltatásokat biztosít a tartós munkanélküliek és az adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdık részére. A támogatásokat igénybevevı 115

116 tartós munkanélküli ügyfelek nem alkotnak homogén csoportot. Sokuk hosszú évek óta eltávolodott a munkaerıpiactól, mások a foglalkoztatás határmezsgyéjén mozognak, és vannak, akik a folyamatos munkavégzésbıl nemrég estek ki, de így is reménytelennek tartják a visszatérést. A Családsegítı Központ munkatársai a beilleszkedési programot úgy készítették el, hogy a különbözı szolgáltatási elemek személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez, mentális állapothoz és szükségletekhez lehessen alakítani. Életkor szerinti bontásban a év közöttiek jelennek meg legnagyobb arányban a támogatottak között, iskolai végzettség alapján pedig nagyon magas a szakképesítéssel nem rendelkezık száma. Területi megoszlást tekintve a rendszeres szociális segélyben részesülık legnagyobb számban a X. számú választó kerületben, vagyis a Déli Lucernás (131 fı) területén jelennek meg, amit a III. számú választókerület, vagyis a Vénkert és a Szılıskert (93 fı) követ, a harmadik helyet pedig a XI. számú választókerület (87 fı) adja, amely részben szintén a Déli- Lucernásra, illetve az ún. Kisböszörményre terjed ki. A Családsegítı Központ adósságkezelési tanácsadást is mőködtetet 2004 márciusa óta azok számára, akiknél a lakhatási biztonság elvesztésének veszélye áll fenn a lakásfenntartási kiadásokból származó hátralékok miatt. A legalacsonyabb jövedelmő háztartások a külterületen élık háztartásai, a cigánytelepi lakások háztartásai, az önkormányzati lakások háztartásai. Az adósságkezelési tanácsadásban 2007 elején 82 fı vett részt. A legnagyobb számban ezt a támogatási formát is a Déli- Lucernás területén élık vették igénybe (18 fı), a második helyen Bodaszılı szerepelt (15 fı), a harmadikon pedig ebben az esetben is a XI. választókerület (11 fı), vagyis a Déli lucernás és Kisböszörmény városrészek. A másik jelentıs kérdéskör a neveléssel, oktatással, kultúrával összefüggı problémák. Gyermekvédelmi kedvezményben a gyermekek 33,5 %-a részesül, ami közel 2500 fıt jelent. A Közoktatási Intézkedési Terv nyomán módosított körzethatárok révén a hátrányos helyzető gyermekek aránya az általános iskolákban kiegyenlítettebbé vált, s a jövıben ez még javulni fog. A Déli- Lucernás településrészen jellemzı probléma, hogy a gyermekeknek igen nagy távolságot kell megtenniük az iskoláig és vissza. A középiskolák létszámadataiból az látszik, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek egyáltalán nem jelennek meg a középiskolákban, ami kedvezıtlen a probléma újrateremtıdésének megakadályozása szempontjából. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nagy számban élnek a déli- lucernási lakásokban. Az önkormányzati lakásokban szinte sehol sincs olyan lehetıség, ahol a gyermekek egy asztalnál a könyvet elıvegye és tanuljon. Gyakran az esti vacsorát is az ágy szélén fogyasztják el, mert nincs annyi hely, hogy 5-6 gyermekkel körbeüljön egy asztalt. Igen szegényes élettérben élnek a gyermekek, a fekvıhelyen is csak zsúfolt alvás lehetısége biztosított, s nagyon nehéz az esti fürdés, a mosás megoldása még azoknál a családoknál is, ahol erre megvan az igény. A Gyermekjóléti Szolgálatnál olyan gyermekeket segítenek, ahol a szülık elváltak, alacsony iskolai végzettségőek, munkanélküliek, szenvedélybeteg, vagy bőnelkövetı van a családban, a gyermeknek súlyos beilleszkedési problémái vannak. A veszélyeztetett gyermekek száma 341 fı, a védelembe vetteké 124 fı. A legnagyobb számban a Déli Lucernás, Bodaszılı és a Szılıskertek területén vannak jelen. A szociális ellátórendszer természetesen nem csak a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető csoportok megsegítésében vesz részt, fontos szerepe van az idısek, a három évnél fiatalabb gyermekek és a fogyatékkal élık ellátásában is. A városban 2006-ban 46 gyermeket írattak be a városban mőködı egyetlen 40 férıhelyes bölcsıdébe, ahol 10 bölcsıdei gondozó teljesít szolgálatot. A fogyatékosok nappali intézménye 16 férıhellyel rendelkezik, a 6 gondozó által ellátottak száma 15 volt az év során. A városban négy idısek otthona is mőködik 90 alkalmazottal és 248 férıhellyel, gyakorlatilag teljes férıhely kihasználtsággal. Az önkormányzat mőködtet egy

117 férıhelyes tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthont, amelyben 129 fı volt a gondozottak száma. A város lakói közül 8727-an részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban, amelyen belül 3826 az öregségi nyugdíjasok, 1351 a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülık száma és 1079 a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülık száma. A nyugdíj és a nyugdíjszerő ellátás teljes összege 481 millió Ft. Az önkormányzat szociális kiadásai között a legjelentısebb a rendszeres szociális segélyre felhasznált pénzösszeg (75,1 millió Ft), amit a lakásfenntartási támogatásra felhasznált (66,6 millió Ft), a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált (9,7 millió Ft) és az átmeneti segélyre felhasznált összeg (9,5 millió Ft) követett. A város 2009-es segélyezési mutatói a fejezetben, az anti-szegregációs helyzetelemzés részben kerülnek bemutatásra Közigazgatás, közintézmények Közigazgatási és a közszférához sorolható intézmények a településen: Polgármesteri Hivatal, Tőzoltóság (hivatásos és önkéntes) Rendırkapitányság Polgárırség Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltsége, Körzeti Földhivatal, FM Hivatal Falugazdásza, Városüzemeltetési intézmény Szociális Szolgáltatási Központ Fazekas Gábor Idısek otthona Mezııri Szolgálat Posta Városi Bíróság Városi Ügyészség APEH helyi kirendeltsége ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete Hajdúböszörmény Kerületi, Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzı Hivatal 117

118 Közigazgatási szolgáltatások minısége, hozzáférhetısége A város közintézményei a település kistérségi központi és városi szerepkörének megfelelıen adottak, a közintézmények szolgáltatásai megfelelıek. A szolgáltatások jelentıs része a település központjában érhetı el, de a külsı városrészekbıl az eljutást lehetıvé teszi a városi közösségi közlekedés megléte. A közszolgáltatások kínálata lefedi a jelentkezı igényeket és mivel a település lakosságszáma enyhén csökkenı tendenciát mutat és a jövıben sem várható jelentıs lakosság szám növekedés, a rendelkezésre álló infrastruktúra középtávon elegendı. Az önkormányzati hivatali ügyek intézésének hatékonyságát hivatott növelni az intézményben jelenleg folyó szervezeti fejlesztés program ÁROP - 1.A.2 - A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, melynek alapvetı célja új szervezésimőködési kultúra széleskörő elterjesztése a polgármesteri, illetve körjegyzıségi hivatalokban elsısorban a stratégiai menedzsment, az eredményességi szemlélet, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás és a költséghatékonyság megerısítésével. A fejlesztés eredményeként javul a döntési folyamatok megalapozottsága, átlátható információáramlás biztosítja a döntési folyamat szereplıinek tájékozottságát, a döntésekrıl a partnerek tájékoztatása gyors és érthetı. Megvalósul a civil szervezetek minél teljesebb körő bevonása a döntéshozataltól a megvalósításig. Növekszik a hivatal szakmai munkájának a minısége korszerő informatikai folyamattámogatások alkalmazásával, javul a gazdasági feltételek elemzésének képessége, korszerő költségvetési technikák támogatják a tervek összeállítását és az elfogadott költségvetés végrehajtását, javul a kockázatok értékelésének képessége. Erısödik a távlati gondolkodás képessége, a stratégiai szemlélet beépül a meghatározó döntési folyamatokba. Nı a prioritások képzésének megalapozottsága. Általánosságban javul az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minısége részint azáltal, hogy jó gazdaként felügyeli az intézményeit, részint pedig a nyújtott közszolgáltatások minıségét mérı standardizált technikák alkalmazásával. Az önkormányzati ügyek intézésében jelenleg is komoly alternatíva az elektronikus ügyintézés lehetısége, mely szinte az összes ügyfajtára kiterjed Sport és szabadidı 2004-ben történt meg a város Sportkoncepciójának utolsó felülvizsgálata. Ennek alapján az alábbi kép rajzolható meg Hajdúböszörmény sport és szabadidıs helyzetérıl. Óvodai egészségnevelés-testnevelés A feladatok megvalósítását jól képzett óvodapedagógusok végzik, akik fontosnak tartják a gyerekek egészséges fejlıdését. Több óvodában kiemelten kezelik a sporttevékenységeket, az egészséges táplálkozást. Figyelembe veszik a sajátosságokat és lehetıségeket a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez. A csoportszobák mérete, berendezése, a magas létszám több helyen akadályozza az egyes tevékenységeket. Ezekben az intézményekben sokkal több szervezési feladatot kell végezni a feltételek biztosításához

119 Örvendetes, hogy három óvoda rendelkezik tornateremmel, három óvodában tudtak kialakítani tornaszobát, négy intézmény azonban még nem rendelkezik ezzel a fontos feltétellel. A testnevelési eszközök beszerzésére nagy gondot fordítanak. Az udvarok mozgásos játékaihoz több intézmény nyert pályázatot. Fontos feladat az óvodai rendszeres úszásoktatás rendszerének kidolgozása. Iskolai testnevelés Az iskolai keretek között folyó testnevelés három részre osztható: tanórai testnevelés, tanórán kívüli sportfoglalkozás és a diáksport. A személyi feltételek a városban iskolai testnevelés szempontjából igen jók, hiszen a szakos ellátottság 100%-os. Az oktatási intézményeinkben azonban sajnos az országos tapasztalatokkal megegyezıen évrıl-évre növekszik a testnevelés alól felmentett, gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma. Valamennyi intézmény nagy gondot fordít e probléma kezelésére, gyógytestnevelési foglalkozások tartásával. Az iskolai testnevelésben nagy változást hozott a városi fedett uszoda üzembe helyezése. A 2002/2003-as tanévtıl az általános és középiskolai tanulók a Testnevelési munkaközösség együttes szervezésében munkanapokon napi 8 tanítási órában úszásórára járhatnak úszást tanulni. Minden iskola kihasználja ezt a lehetıséget, és látható a változás az úszás tudás tekintetében. Az általános iskolában legalább 1 úszásnem a középiskolában 2 vagy három úszásnem vízbiztos elsajátítása a cél. Az úszásórák adta lehetıségek nagy segítséget nyújtanak a mozgásszervi problémák mielıbbi kezelésében. Minden iskolában mőködik Iskolai Sport Klub vagy Diák Sport Egyesület. A normatív támogatást az iskolák megkapják, ez az összeg a mőködésre és a versenyzésre elég. A folyamatos fejlesztés indokolt a szertárakban. Az iskolákban legalább 4 sportcsapat mőködik és a labdajátékok a legjellemzıbbek a sportcsoportok kialakításánál. Nagy gondot okoz az elhasználódott, felújításra, cserére szoruló sporteszközök pótlása. A tornatermek és a szabadtéri sportpályák állapota közepesnek mondható, de van intézmény ahol sajnálatos módon nincs sportolásra alkalmas fett és szabadtéri pálya sem. A Hajdúböszörményi Diáksport Bizottság 1993-ban alakult az iskolai sportkörök, sportegyesületek egyesületeként. Fı feladata a város általános és középiskoláiban városi szintő versenyek koordinálása, valamint olyan jellegő területi és megyei sportversenyek rendezése, mely városunkban kerül lebonyolításra. Éves szinten kb. 50 sportversenyt és kupát szerveznek a tanulók számára. A diákolimpiai versenyein évente több száz tanuló vesz részt. A nevelık szakértelmét, a tanulók felkészültségét bizonyítják azok az eredmények, melyeket megyei, területi és országos versenyeken érnek el. Szabadidısport, rekreáció A szervezett és a spontán szabadidıs rendezvények is jellemzıek Hajdúböszörményre. Egyre-másra jelennek meg olyan mozgásformák (gördeszka, triál, stb) melyek korábban nem voltak jellemzıek. A közelmúltban elvégzett vizsgálatok (általános és középiskolás korosztályokban) egyaránt azt igazolták, hogy feltétlenül fontos a szervezett szabadidıs sporttevékenység az ifjúságnak. A város különféle pontjain elhelyezett kosárlabda palánkoknál mindig találunk fiatalokat. A gördeszka és a görkorcsolya számára is sikerült nyári idıszakban egy iskola udvarát biztosítani. A Városi Sportközpont és Sportiskola 119

120 salakos atlétikai pályáját nagyon sokan használják futásra, kocogásra. Hétvégeken baráti társaságok is használják a városi. A különféle rekreációs sportágak mővelıi elıbb utóbb egyesületet alapítva dolgoznak tovább. Szembetőnı, hogy egyre inkább elıtérbe kerülnek az olyan szereplések (pl. triatlon, iron-men, maratoni futás, kerékpározás, stb.) melyek abszolút amatırizmust és önmenedzselést igényelnek. Ezek a sportágak egyenértékőek a város által támogatott sportágakkal. A kispályás labdarúgó bajnokság az egyetlen, melyet egy sportegyesület szervez és irányít. Ez a tevékenység az, mely folyamatosnak mondható kb csapat részvételével fıt érint. Néhány sportágban vannak még rendszeresen és idıszakosan különféle városi bajnokságok: kosárlabda, asztalitenisz, melyek lakossági igényeket jeleznek. Évente több alkalommal rendeznek futó versenyeket is. A sportélet szervezésében kiemelkedı jelentısége és szerepe van a városban mőködı több mint 50 sport-szervezetnek, a városi civil szervezetek között ezek képviselik a legnagyobb arányt (31%). Versenysport A városban mőködı sportegyesületekben közel 1500 fı igazolt sportoló sportol versenyszerően, a skálán szinte minden sportág megtalálható, de a labdajáték sportágak dominanciája érvényesül. Elsısorban a kézilabda, labdarúgás számítanak tradicionális sportágaknak. Nık számára csak kézilabdázásban van lehetıség felnıtt korú versenyzésre. Az edzık és a sportolók felkészültségét igazolja, hogy egy-egy sportágban kiemelkedı, országos, esetenként nemzetközi eredményeket érnek el. Jellemzı, hogy azonos sportággal foglalkozó egyesületek (lovassport, labdarúgás, kézilabda) párhuzamos mőködnek, együttmőködésük fontos lenne az anyagi és szakmai erıforrások optimalizálása érdekében. Az utánpótlás terén Hajdúböszörményben a legfontosabb változás a Városi Sportiskola augusztus 01.-tıl megvalósult mőködése, mely gyökeres változásokat jelentet a város utánpótlás nevelésében. Az utánpótlás nevelı rendszer tıl kezd teljes mértékben mőködni azaz sportáganként több korosztállyal. A felnıtt kort elérı sportolókat átadják a városban mőködı sportegyesületeknek akik vállalják további versenyeztetésüket. A szakmai munkát 9 fı edzı és 3 fı technikai vezetı végzi. Az edzık közül egy fı szakmai referensként összefogja és segíti a Városi Sportiskola tevékenységét. Szakosztályok: Atlétika leány-fiú. Kézilabda leány-fiú. Kosárlabda fiú. Labdarúgás fiú. A Városi Sportiskola együttmőködik a városban mőködı sportegyesületekkel. Az együttmőködés eredményeképpen a Sportiskola és az adott egyesület közösen versenyezteti csapatait az utánpótlás bajnokságokban. A Sportiskolát elhagyó 120

121 versenyzıket átadják az egyesületeknek. A Városi Sportiskola 6 éves kortól éves korú gyermekek utánpótlás nevelésével foglalkozik sportág specifikusan. Városi sportlétesítmények A sportmozgalom számára elengedhetetlenek olyan színvonalú sportlétesítmények, melyek használata fontos a versenyzéshez, de természetesen a rekreáció és a diáksportmozgalom is igényli a sportlétesítményeket. Városi szinten három kiemelt sportlétesítmény szolgálja a sportolni vágyókat: 1. Városi Sportközpont és Sportiskola 2. A Bocskai István Általános Iskola tornacsarnoka 3. Városi Fedett Uszoda Az uszoda kivételével mindkét sportlétesítmény fejlesztésre, felújításra szorul. A Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpont fejlesztése esetén szintén bekapcsolódhatna a nagy sportlétesítmények körébe (extrém sportpálya, teniszpálya, terepkerékpár). A korábbi idıszakhoz viszonyítva a szabadtéri létesítmények száma leszőkült az üzemi területeken mőködı sportlétesítmények megszőnésével. Sportegészségügy Hajdúböszörményben közel 10 éve mőködik szakrendelés. A sportorvosi rendelı helyisége az Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Intézmény Kálvin téri épületében mőködik. Újdonságként vezették be 2003-as évben a testzsír mérését, mellyel kontrollálni és követni lehet a testsúlyváltozás minıségét. Nemzetközi sportkapcsolatok A város életét színesíti, a lakosok igényét szolgálja, ha mind több külföldi sportoló vesz részt a helyi rendezvényeken. Motiváló erı a hajdúböszörményi játékosok, versenyzık számára az idegenbeli szereplés lehetısége. Törekedni kell a sportkapcsolatok erısítésére a testvérvárosainkkal. E területen a legjobb sportolói cserekapcsolat a lengyelországi testvérvárosunkkal, Krasnikkal a legsikeresebb. Ifjúsági sportolóink több alkalommal találkoztak hasonló korú társaikkal. A Hajdúhét egyik kiemelkedı rendezvénye a Nemzetközi Férfi Kézilabda Torna. Labdarúgás sportágban utánpótlás csapataink rendszeresen vesznek részt nemzetközi tornákon. Sportpropaganda Fontos feladat a rendszeres információk áramoltatása a város sportéletérıl, a helyi sportszervezetek és a város kedvezı megítélésének elısegítése érdekében. Tájékoztatás kiterjed a település, a régió, bizonyos esetekben az ország lakosságára

122 A Szabadhajdú várospolitikai hetilap rendszeresen beszámol a sportolóink által elért eredményekrıl. Nagy igény jelentkezik az iskolai diáksport versenyekrıl szóló tudósításokra, melyet a helyi médiumok ki is elégítenek. A városi televízió valamennyi adásában szerepel a sportmagazin. A város honlapján szintén találhatók sport témájú írások, sportegyesületek bemutatkozásai. Sportfinanszírozás Ez természetesen a sportkoncepció legérzékenyebb területe. Az éves sporttámogatás összegérıl a három kiemelt sportegyesület esetében (Hajdúböszörményi Torna Egylet, Hajdúböszörményi Kézilabda Sportegyesület Vasudvar Bt., Hajdúböszörményi Sakkozók Egyesülete) a Képviselı-testület határoz. Mivel változhat az egyesületek nemzeti bajnokságban elért eredménye, ezért minden évben felülvizsgálják a kiemelt egyesületek körét. A sporttámogatás összegét az egyesületek versenyzık, sportban elért eredményeinek függvényében határozzák meg. Másfajta támogatást jelent a sportlétesítmények térítésmentes használata a labdarúgás, a kézilabda, az ökölvívás, a kosárlabda, úszás, triatlon és a diáksport egyesületek számára Közmővelıdés Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a város szellemi és tárgyi örökségének megırzését, a hagyományok ápolásában való közremőködést. A közmővelıdés jelenlegi jogszabályi környezetét legjelentısebben az évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról és az évi CXL. tv. a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl határozza meg. Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2000-ben megalkotta a Helyi közmővelıdési tevékenység támogatásáról szóló 2/2000 (I.27.) Önk. rendeletét, mivel a évi CXL. tv a elıírta az önkormányzatok számára rendelet alkotását a helyi közmővelıdési feladatok ellátásának módját és mértékét illetıen. A rendelet 2008-ban módosítva lett. (Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 55/2008 (XII.01.) Önk. rendelete a helyi közmővelıdési tevékenység támogatásáról.) október 30-ai ülésén megtárgyalta és elfogadta Hajdúböszörmény Város Közmővelıdési Koncepciója címő dokumentumot is. A városi önkormányzat közmővelıdési-kulturális stratégiájának a társadalmi-gazdasági felzárkózást, az identitástudatot, a hagyományos újítás harmonikus fejlıdését, az állampolgárok életminıségének javulását kell szolgálnia. A fenti dokumentumok alapján az Önkormányzat feladatai a közmővelıdési tevékenységi körben az alábbiakra terjednek ki: A település, a kistérség, a régió környezeti, szellemi, mővészeti értékeinek, 122

123 hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi közösségi mővelıdési szokások gondozása, gazdagítása; Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképzı, szakképzı tanfolyamok, életminıséget és életesélyt javító tanulási, felnıttoktatási lehetıségek megteremtése; Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elısegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; Az ismeretszerzı, az amatır alkotó, mővelıdı közösségek tevékenységének támogatása; A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; A szabadidı kulturális célú eltöltéséhez feltételek, egyéb mővelıdési lehetıségek biztosítása; A kultúrák közötti kapcsolatok építésének és fenntartásának segítése. A Közmővelıdési Tanács keretein belül: - Ösztönözni, megszervezni a lakosság közmővelıdési tevékenységét, önkéntes koordinátorként példát adni, biztosítani a folyamatos mővelıdés, a kulturális aktivitás, életminıséget növelı szerepét; - Véleményezési jogkörével élve civil kontrollt gyakorolni az önkormányzat közmővelıdés-politikájával kapcsolatban. A Hajdúböszörményben mőködı közmővelıdési tevékenységet végzı intézmények ismertetésére szolgál az alábbi táblázat: 123

124 51. táblázat: Közmővelıdési feladatokat ellátó intézmények Hajdúböszörményben (Forrás: Önkormányzati adatközlés) Inzézmény Tulajdonos/Fenntartó Finanszírozás Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Nonprofit Kft. Kertész László Városi Könyvtár Bodaszılıért Egyesület Pródért Egyesület Hajdúsági Múzeum Hajdú-Bihar Megyei Levéltár helyi kirendeltsége Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar Közmővelıdési Tanács Önkormányzati alapítású közmővelıdési, gazdasági társaság Önkormányzati fenntartású közgyőjteményi intézmény Nem önkormányzati fenntartású, együttmőködési megállapodás alapján mőködı, kötelezı közmővelıdési feladatellátást nyújtó szervezetek Nem helyi önkormányzati fenntartású, részben közmővelıdési, közgyőjteményi feladatokat is ellátó intézmények Független szervezet Az éves üzleti terv benyújtása és elfogadása alapján az éves mőködési támogatás idıarányosan kerül átadásra. Részben önálló költségvetési szerv, melynek mőködéséhez idıarányosan az Önkormányzat biztosítja a finanszírozást. Együttmőködési megállapodás alapján támogatási szerzıdés kerül megkötésre, melyben rögzítik a rendelkezésre bocsátás idıpontját. Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat biztosítja a mőködéshez szükséges fedezetet. Fenntartó a Debreceni Egyetem. Független szervezet, mőködését az évi CXL. tv. szabályozza A közmővelıdési feladatok ellátását a város önkormányzati képviselı-testülete, a képviselı-testület oktatási és mővelıdési bizottsága, a város polgármestere biztosítja elsısorban a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Nonprofit Kft., valamint a Bodaszılıért Egyesület, és a Pródért Egyesület útján. A feladatok ellátásában érintettek még az önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények tevékenységi körükbıl adódó követelmények teljesítésében; a polgármesteri hivatal az irányítási (felügyeleti), ellenırzési tevékenység gyakorlásán túl a közmővelıdési érdekek érvényesítésének segítésében, testvérvárosi kulturális kapcsolatok támogatásában. Az önkormányzat az egyházakkal összefogva támogatja a mővészeti-kulturális értékeket közvetítı hivatásos és mőkedvelı mőhelyek, csoportok munkáját, az egyéni alkotók törekvéseit

125 Közmővelıdési tevékenységet folytató civil szervezetek 25 kulturális tevékenységet folytató civil szervezet mőködik a városban, az összes civil szervezet 15%-át teszik ki. Vannak közöttük egy-egy kisebb csoport kulturális programjait, tevékenységét szervezetı szervezetek (nyugdíjas, diák), de van köztük néhány, mely igazán meghatározó szerepet játszik a város kulturális életében, ezek szervezik például a városnak oly nagy rangot adó országos, sıt nemzetközi hatókörő kulturális rendezvényeket. A feladatok ellátásában a városi önkormányzat az általa fenntartott közmővelıdési, közgyőjteményi, a gazdasági szervezetek a civil szféra által mőködtetett intézményekre, közösségekre, továbbá kulturális vállalkozásokra támaszkodik Közbiztonság A bőncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével. A városban a bőnözési fertızöttség Hajdú-Bihar megyéhez viszonyítva átlagosnak tekinthetı, azonban az ország hasonló méretkategóriájú városaival összehasonlítva átlag alattinak számít. Hajdúböszörmény, mely 2003-ban a Belügyminisztertıl megkapta a Biztonságos Település címet, mindig is kiemelt szerepet szánt a társadalmi szinten jelentkezı bőnözéssel szembeni társadalmi összefogás erısítésére és annak a mindennapok szintjén való megvalósulására. Ezt példázza a 2003 évben létrehozott Bőnmegelızési Tanács, mely szervezeti és mőködési szabályzatában, illetve munkatervében hangsúlyosan szerepelteti a bőn- és baleset-megelızést. A tanács mintegy 11 szervezet munkáját fogja össze és koordinálja a bőncselekményekkel szembeni fellépés érdekében. A feladatok végrehajtására az önkormányzati költségvetésben önálló keret áll rendelkezésre, melyet a Hajdúböszörmény Város Bőnmegelızési Tanácsa technikai eszközök vásárlásra, a meglévı eszközök felújítására, a bőnmegelızési propaganda, az oktatás-nevelés céljaira használ fel. A stratégiában megjelölt kiemelt jelentıségő feladatok - Gyermek és fiatalkorúak, valamint idıskorúak elleni bőncselekmények visszaszorítása; - A családon belüli erıszak megelızése, felderítése; - Külterületek mezıgazdasági területeinek vagyonvédelme, a bőncselekmények megelızése; - Kóros szenvedélyek kialakulásának, következményeinek megakadályozása; - Természet és környezetkárosítás megelızése; - Közlekedési és közúti balesetek megelızése; - Közterületek rendjének biztosítása, a bőnesetek megelızése; - Személy elleni erıszakos bőncselekmények, betöréses, valamint gépjármő lopások megelızése; 125

126 - Pályázati úton történı forrásteremtés és ezen források bőnmegelızési célokra történı felhasználása; Szomszédok egymásért (SZEM) mozgalom kiépítése, megerısítése; - Felvilágosító munka végzése (bőnmegelızési kommunikáció). A bőnmegelızésben résztvevı szervezetek Polgárır szervezet - civil szervezetként járul hozzá a település közbiztonságának javításához. Mezııri szolgálat - a város külterületi részeinek, a termıföldeknek, ezen szántóföldek, gyep-legelık, zártkertek és ezek alkatrészeinek, felszereléseinek védelmét, vagyonvédelmét látja el 8 körzetben, 9 fıvel, egyben figyelemmel kíséri a környezet-, a tőz-, és a munkavédelmi szabályok betartását. Közterület-felügyelet - a Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Osztályán belül elkülönült szervezeti egységként, csoportként mőködik 4 fıvel. Jelzırendszer a hatékony bőnmegelızési észlelı- és jelzırendszer elemeként mőködik a Családsegítı és Gondozási Központ, mely kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül az esetek korai szakaszában képes felismerni a kialakuló kritikus élethelyzeteket. Hajdúböszörményi Természetvédı Kör tevékenységei között szerepel elsısorban a környezet- és természetkárosítással, környezetszennyezéssel kapcsolatos bőncselekmények megelızése. Kommunikáció, helyi média - a Városi Televízió, valamint a Szabadhajdú várospolitikai hetilap sajátos eszközeikkel nagy szerepet vállalnak a közvélemény tájékoztatásában, az ismeretterjesztı információk lakossághoz történı eljuttatásában. A TV drogmegelızésrıl, bőnmegelızésrıl szóló audiovizuális anyagokat juttat el a különösen veszélyeztetett csoportoknak, az iskoláskorúaknak, valamint filmet készít a külterületek bőnügyi helyzetérıl. A Szabadhajdú rendszeresen rendırségi híreket közöl részletes esetleírással, az esetek értékelésével, tanúságaival. A hetilap munkatársai segítik a Tanács által készített tájékoztató kiadványok, füzetek szerkesztését, azok eljuttatását az érintettek részére. Az összefogás eredményeként lett 2004 évben az év polgárır egyesülete a Hajdúböszörményi Polgárırség Egyesület. Mely szervezet 2005 évben elnyerte a X. jubileumi Országos Polgárırnap rendezési jogát, melyet sikeresen tudhat maga mögött. Hajdúböszörmény város illetékességi területén elkövetett jogsértések alakulása évek vonatkozásában: A városban, országos átlagnak megfelelıen a vagyon elleni jogsértések a meghatározóak. Számuk % körüli arányt tesz ki a különbözı években. A vagyon elleni deliktumok körét a közrend elleni bőncselekmények követik, melyben sajnos számszerőségében is kiemelkedik a garázdaságok száma, éves szinten közötti jogesettel. Mind a vagyon, mind a közrend elleni jogsértések döntıen a közterületeken következtek be. Megelızésük megszakításukra számtalan feladatterv került kidolgozásra, illetve bevezetésre, melyek eredményeként csökkenés nem következett be. A jogsértések megvalósulásában - mint szándékerısítı, akart bénító tulajdonsággal bíró - alkohol jelenléte kimutatható

127 A Hajdúböszörmény Rendırkapitányság filozófiája a bőncselekmények megelızése, illetve a felderítés eredményes végzése. A bőnügyi adatainak elemzésébıl az is megállapítható, hogy a rendırkapitányság felderítési eredményei az országos átlag felett vannak. Azonban az állampolgárok szubjektív biztonság érzetét rombolja amennyiben a város forgalmas közterületein olyan jogsértésekkel szembesül, illetve azok következményeit észleli, mint például megrongált köztéri bútorok, falfirkával elcsúfított középületek, felborított kukák. Ilyen szempontból fontos városrész a fıtér, valamint a központi buszmegálló és annak övezete. Városunk fı közlekedési eszköze a kerékpár, sokan a belvárosba ezzel érkeznek, illetve közeli városokba való elutazásuk alkalmával a buszmegállónál helyezik el kerékpárjaikat. Az Önkormányzat önálló beruházásként több nagyszámú kerékpártárolót alakított ki, melynek élıerıs figyelése eddig nem volt megoldható. A térfigyelı kamerák elhelyezésével kellı lefedettség alá esnének ezen területrészek is, melybıl 2 db ki is lett helyezve a belváros veszélyeztetettebb területén A kamerák képét a Rendırség figyeli és rögzíti, a rendszer úgy került kialakításra, hogy a jövıben bıvíthetı legyen. A pályázatban is szereplı értékelési idıszakban a vagyon elleni jogsértések között nagy számban szerepel a kerékpárok eltulajdonítása, mely jogesetek számának csökkentését lehetne elérni a térfigyelı kamerák alkalmazásával. A fentiek alapján a térfigyelı rendszer kialakításával a belvárosra jellemzı bőncselekményi deliktumok száma jelentısen csökkenne, mely révén a rendıri erık, az illetékességi területre jellemzı nagy kiterjedéső külterületek fokozott ellenırzését is biztosíthatná. A városon belül a bőnözések számát tekintve a város belsı része (a belváros és a közelében elhelyezkedı lakótelepek) emelkedik ki vagyis nem a kedvezıtlen szociális helyzettel jellemezhetı városrészek (Déli- Lucernás, szılıskertek), amelyek ugyanakkor gyakran a bőnelkövetık lakóhelyei. Tóth Antal kriminálgeográfiai vizsgálatai szerint a lakosság alapvetıen biztonságosnak tekintette a várost, a legveszélyesebb környéknek a Déli- Lucernás romák lakta településrészét említették meg, amit azonban a statisztikai elemzések nem támasztottak alá. Ez annak köszönhetı, hogy a városon belül területileg elkülönül a bőnözık lakóhelye a bőnelkövetések helyszínétıl

128 52. táblázat: Az értékelt idıszak bőncselekményeirıl készült kimutatása (Forrás: Hajdúböszörményi Rendırkapitányság) NYOMOZÁSI EREDMÉNYESSÉG Releváns bőncselekmény Eredményes Eredménytelen % 66,11 59,49 69,69 65,98 65,26 FELDERÍTÉSI EREDMÉNYESSÉG Ismeretlen tettes ellen indult Felderített Felderítetlen % 63,93 45,63 63,04 61,87 63,70 ELKÖVETİK Ismertté vált elkövetık BTK. FEJEZETI SZERINTI MEGOSZLÁS Állam elleni bcs Személy elleni bcs Közlekedési bcs Házasság, nemi erkölcs elleni bcs Államigazgatás elleni bcs Közrend elleni bcs Gazdasági bcs Vagyon elleni bcs VAGYON ELLENI BŐNCSELEKMÉNYEK Lopás Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Jármő önkényes elvétele Garázdaság

129 4.6. A korábbi idıszak fejlesztései A fejezet röviden, értékelı jelleggel összefoglalja a város céljai szempontjából fontos fejlesztéseket, koncentrálva a fejlesztések eredményeire, a végrehajtás során szerzett tapasztalatok összefoglalására. Az elmúlt évek legjelentısebb európai uniós és haza támogatásokkal megvalósult fejlesztéseit Hajdúböszörményben a teljesség igénye nélkül az alábbi táblázat tartalmazza: 53. táblázat: Az elmúlt évek fejlesztései a településen Forrás: Önkormányzati adatközlés) 1. Projekt 2 db szelektív hulladékgyőjtı jármő beszerzése a Hajdúsági Szilárd Projekt címe Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás részére Szelektív hulladékgyőjtés elısegítése Projekt célkitőzése érdekében jármőbeszerzés. Projekt megvalósításának éve 2005 Projekt költségvetésének végösszege e Ft TEHU - települési hulladék Támogatási konstrukció közszolgáltatás fejlesztés Projekt 30 db szelektív hulladékgyőjtı sziget Projekt címe kialakítása Hajdúböszörményben Szelektív hulladékgyőjtés elısegítése Projekt célkitőzése érdekében hulladékgyőjtı sziget kialakítása. Projekt megvalósításának éve 2005 Projekt költségvetésének végösszege e Ft TEHU - települési hulladék Támogatási konstrukció közszolgáltatás fejlesztés Projekt Hajdúböszörmény, Bocskai tér Projekt címe integrált fejlesztése I. ütem A tér területének régészeti kutatása, közösségi épületek homlokzatrekonstrukciója, a belváros Projekt célkitőzése tehermentesítését szolgáló utak felújítása, humán erıforrás fejlesztés. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció PHARE Projekt Hajdúböszörményi Bocskai István Projekt címe Gimnázium és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola akadálymentesítése 129

130 Az épület elsısorban fizikai Projekt célkitőzése akadálymentesítésének megvalósítása Projekt megvalósításának éve 2006 Projekt költségvetésének végösszege Ft Támogatási konstrukció PHARE Projekt Hajdúböszörmény Városi Bölcsıde Projekt címe kapacitásának bıvítése A bölcsıde kapacitásának bıvítése 20 férıhely kialakításával, a fogyatékos Projekt célkitőzése gyermekek integrált ellátásához szükséges feltételek megteremtése. Projekt megvalósításának éve 2007 Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció HEFOP Projekt Széchenyi István Mezıgazdasági Projekt címe Szakképzı Iskola és Kollégium korszerősítése Az iskola épületének épületenergetikai korszerősítése, a nyílászárók cseréje, a falak hıszigetelése, a főtési rendszer Projekt célkitőzése korszerősítése az iskola tangazdaságában keletkezı biomassza felhasználásával mőködı kazán kiépítésével. Projekt megvalósításának éve 2010-tıl (folyamatban) Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció ÉAOP-4.1.1/2F 7. Projekt Hajdúböszörmény szélessávú Projekt címe internethálózatának kiépítése Szélessávú internethálózat kiépítése a Projekt célkitőzése településen. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció GVOP / Projekt Középkerti Általános iskola bıvítése Projekt címe és korszerősítése A beruházás célja az épület hıszigetelése, a nyílászárók cseréje, Projekt célkitőzése valamint a főtési rendszer és világítás korszerősítése. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Címzett támogatás, ÉA-TRFC 2006, HBM- Támogatási konstrukció TEKI Projekt Hajdúböszörményi közösségi Projekt címe közlekedés infrastrukturális fejlesztése Hajdúböszörmény területén felújításra és Projekt célkitőzése átalakításra került 28 buszmegálló és egy 130

131 új váróhelyiség a Kálvin téren. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció ÉAOP /B 10. Projekt Komplex akadálymentesítés második Projekt címe ütemének megvalósítása a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban Az épület komplex Projekt célkitőzése akadálymentesítésének megvalósítása, megteremtve az egyenlı esélyő hozzáférést a közszolgáltatásokhoz. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció ÉAOP Projekt Projekt címe Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése által növelni a Projekt célkitőzése szolgáltatások állampolgár központúságát, erısíteni a stratégiai szemléletet. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció ÁROP A-2/A 12. Projekt Projekt címe Információs táblarendszer kiépítése Hajdúböszörmény területén Projekt célkitőzése Információs táblák kihelyezése. Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció HÖF-TEKI Projekt Hajdúböszörmény III. ütem és Projekt címe Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása (1. forduló) Projekt célkitőzése Szennyvíz csatornázási projekt elıkészítése. Projekt megvalósításának éve 2009 Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció KEOP Projekt Hajdúböszörmény III. ütem és Projekt címe Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása (2. forduló) Projekt célkitőzése Szennyvíz csatornázási projekt megvalósítása Projekt megvalósításának éve 2009-tıl (folyamatban) Projekt költségvetésének végösszege e Ft Támogatási konstrukció KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás 131

132 15. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve 16. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 17. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 18. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció Hajdúböszörmény Városi Szennyvíztisztító telepének kármentesítése Szennyvíztisztító telep kármentesítése 2009-tıl (folyamatban) e Ft KEOP /09 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Hajdúböszörmény-Hajdúvid térségben üzemelı sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata Ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata tıl (folyamatban) e Ft KEOP A-2008 A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja (2. forduló) Szilárdhulladék-lerakói rekultiváció tıl (folyamatban) e Ft KEOP Pályázat a Bocskai gyógyvíz családbarát, esélyegyenlı, kulturált hasznosítása érdekében (1. forduló) Bocskai gyógyvíz hasznosítása 2009-tıl (folyamatban) 2. fordulóba léphet ÉAOP 2.1.1/A Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése Fontos megemlíteni, hogy a 2010-es év fontos projektjei lesznek a közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítása. Az Észak-alföldi Operatív Program keretében Hajdúböszörmény Város Önkormányzata fejleszti kerékpárforgalmi hálózatát és önkormányzati útjait. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt években és jelenleg a városképet és a város jövıbeni gazdasági szerepkörét is jelentıs mértékben meghatározó fejlesztések zajlottak/zajlanak Hajdúböszörményben. Az egyik legfontosabb, és a városrehabilitáció szempontjából a legkiemelkedıbb a Bocskai tér integrált fejlesztése volt. A projekt három komponensbıl állt: 1. komponens: A fıtéren található 5 darab önkormányzati tulajdonú középület homlokzati felújítása

133 A Bocskai téri református templom régészeti falkutatása és templom körüli terület feltárása. A következı ütemben megvalósítandó fejlesztések elıkészítése, engedélyes tervek elkésztése. 2. komponens: A fıteret tehermentesítı alternatív közlekedési útvonal felújítása. A tehermentesítést követıen más funkciójúvá váló belvárosi utak felújítása. Az Ady tértıl a Téglási és Kinizsi Pál utcák mentén kerékpárút kijelölése és építése. 3. komponens: 14 fı hátrányos helyzető személy képzése és foglalkoztatása a programhoz kapcsolódóan. Az Önkormányzat megfelelı partnerségi kapcsolatokat épített ki a projekt sikeres megvalósítása érdekében. A Hajdúböszörmény, Bocskai tér integrált fejlesztése I. ütem címő projekt illetve a fenti pályázatok sikeres elıkészítése, megvalósulása mintegy biztosítékként szolgál arra, hogy újabb hasonló, nagy volumenő városrehabilitációs projektek végrehajtását is siker koronázza. A tapasztalatok, a tudástıke, a lakosság részérıl megszerzett bizalom, a sikeres partnerségi együttmőködés így újabb és újabb projektek esetében is hasznosítható lesz Összegzés Hajdúböszörmény földrajzi, geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is kissé perifériális, Debrecen túlzott régiós súlypontja miatt kevéssé tud érvényesülni. Ugyanakkor az új közúti nyomvonal, az M35 új lehetıségeket teremt a gazdasági vérkeringésbe történı bekapcsolására. Megközelíthetısége mellett mérete, alközponti szerepe, történeti hagyományai, intézményi infrastrukturális háttere, óriási külterületi tartalékai, valamint természeti- és kulturális értékei is kiemelik a megye települései közül. Az egykor igen prosperáló hajdúváros ma helyét és szerepét keresi a térségben, szerkezetátalakítási, foglalkoztatási gondokkal küzd. A település számos természeti értéke (fıként a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezı területei, kiváló termıhelyi adottságai és termékeny földje, valamint a Hajdúszoboszlóival közel azonos minıségő hévizei) mellett a település gyönyörő településszerkezettel, mezıvárosi hangulatot árasztó utcaképpel, számos jelentıs zöldfelülettel, értékes fasorral, rendelkezik. Még ma is jelentıs mezıgazdasága, meglehetısen kihasználatlan zöldség- és gyümölcstermesztési potenciálja, állattenyésztése esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. Az M35-ös autópálya megépülése, és a 35-ös út lecsökkent forgalomterhelése miatt pedig a város belsı területei megújíthatók. Ipari parkjának autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyő elérhetısége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy elınyt jelenthet. Sajnos a korábban igen prosperáló 133

134 mezıgazdasági ágazat, és az erre épülı gépipar erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erı, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség és az ezzel kapcsolatos elszívó hatás jelentıs gond. Ehhez hozzájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlıdési lehetıség a inkább a könnyőipar, a logisztikai szektor és a szolgáltatási szektor, valamint a kutatás fejlesztés és a környezetipar területen mutatkozik. A hajdúböszörményi kulturális élet mindig is jelentıs volt, magas minıségő tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedı zeneoktatási hagyományok, agrár- és kertészeti kultúra jellemzi a települést, melyekre a jövıben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlıdés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelı mértékben hasznosított mőemlék, mőemlék jellegő épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erıfeszítéseinek felmérését követıen világosan kirajzolódnak azok a pontok, amelyek fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása követıként jellemezhetı, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer mőködtetése ad-hoc jellegő. A városfejlesztı tevékenységek támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményezı szemlélető, a kommunikációs erıforrások tudatos felhasználására épülı rendszer kiépítése. Hajdúböszörmény élhetı, megfelelı adottságokkal rendelkezı település, léteznek azok az elemek, amelyekbıl egy vonzó településkép kialakítható lenne, ám a látogatók benyomásai ezzel ellentétesek. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erıs és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külsı szemlélık általi benyomásokhoz illeszkedı) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Hajdúböszörmény közepesen jó geopolitikai adottságokkal rendelkezı település, amelybıl most kevesebb látszik, mint azt megyei alközponti szerepe elıre vetítené. Fı erıforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minıségő termıföld, óriási mezıgazdasági, kertészeti potenciál (szaktudás, termelı eszköz és humán erıforrás), földhı (mint megújuló energiaforrás) és termálvíz, (mint kertészeti és turisztikai potenciál) azonban nem használja megfelelı mértékben, így jelentıs fejlesztési, fejlıdési lehetıségektıl fosztja meg magát. A mezıgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték okán az uniós piacon ma jobban értékesíthetı kertészeti termesztés (elsısorban zöldségek és bogyós gyümölcsök), az aszalványkészítés, a szarvasmarha és juh tenyésztés, tej- és húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában jelentıs potenciáljai vannak

135 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE A történelmi fejlıdési pálya eredményeként mára kialakult városrészek lehetnek az alapjai a város kitörési pontjainak meghatározásánál a fejlesztések területi lehatárolásának. Hajdúböszörmény kijelölésre került városrészei a következık: 1.Belváros; 2. Kiskörúton kívül esı terület; 3. Északi- Lucernás; 4. Vénkert; 5. Középkert; 6. Zaboskert; 7. Kis- Böszörmény; 8. Déli- Lucernás; 9. Bodaszılı; 10. Hajdúvid; 11. Pród; 12. Szılıskertek 19. ábra: A település városrészeinek lehatárolása 135

136 A városrészek hézag-és átfedés-mentesen tagolják Hajdúböszörmény belterületét, és az egyetlen külterületi Szılıskertek városrészt, azok egyértelmő, tiszta és a város egész szerkezetét figyelembe vevı logika szerint kerültek kijelölésre. A település városrészekre osztása a szerkezeti terven alapul. Hajdúböszörmény városa több vegyes funkciójú területtel rendelkezik, ezért indokolt a városrészenkénti elemzés elvégzése, melynek célja a városi szintő helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek kiemelése. A városrészi szintő helyzetértékelés lehetıség szerint számszerősített adatokra támaszkodik, és a meglévı információk alapján bemutatja az elmúlt idıszak változásait. A városrészek funkcióellátottságának bemutatása elıtt ismertetni szükséges az egyes funkciócsoportok alá sorolt funkciókat, tevékenységeket, szolgáltatásokat: Gazdasági funkciók: piac, kiskereskedelmi üzletek száma, bankok, pénzügyi szolgáltatók száma, szolgáltatók jelenléte, szolgáltató központ, kereskedelmi központ, ipartelep, ipari park, logisztikai központ, innovációs központ, irodaház(ak), panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma. Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal (fiókposta), helyi autóbuszjárat, tömegközlekedés, benzinkút, taxi szolgáltatás, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat. Közösségi funkciók: (önkormányzati közmővelıdési könyvtár, mővelıdési otthon jellegő intézmény (telephely), kulturális központ, színház, mozi, muzeális intézmény), Szórakozás, szabadidı, sport infrastruktúra, szabadidıcsarnok, szabadtéri szabadidı központ, uszoda, strand, rendezvénycsarnok. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: közigazgatási funkciók, (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), igazgatási és rendészeti szervek: rendırség, bíróság, ügyészség, börtön, igazságügyi szolgáltatás, tőzoltóság, polgárırség. Humán szolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, gyógyszertár, központi körzeti (háziorvosi) ügyelet, járó beteg szakellátás, fogászati szakrendelés léte (községi fogászattal együtt), kórház, mentıállomás, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, nappali ellátást nyújtó idısek klubja, bölcsıde, óvoda, általános iskola, középiskola, felsıoktatási intézmény, kutatóintézet, K+F funkció. A fentiek figyelembe vételével a városrészek funkcióellátottsága a következı: 54. táblázat: Városrészek funkcióellátottsága Funkciók Gazdasági funkció Városrészek Közlekedési, távközlési funkció Közösségi funkció Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkció Humán szolgáltatási funkció 136

137 Színmagyarázat: markánsan jelenlévı funkció jelenlévı funkció nem jellemzı funkció Az elkülönülten elhelyezkedı kertségek településrészként való meghatározása kevésbé ütközik nehézségekbe, mint a városközpontot körülvevı övezeteké. A város nyugati szegélyét nem övezik kertségi településrészek, azonban az északnyugati részektıl a délnyugati részekig a város keleti háromnegyedét igen. Az elsısorban lakóhelyként funkcionáló városrészekben elsısorban csak közszolgáltatások és kisebb kereskedelmi egységek vannak jelen. A településstruktúra nem nevezhetı bonyolultnak, a legtöbb utca párhuzamosan halad egymással. A koncentrikus felépítéső várostest és a különálló kertségek közé ékelıdı ipari övezet, a 2007 óta már Keleti Ipari Parkként mőködı terület a város lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be, mivel a legjelentısebb ipari foglalkoztatók telephelyei Kinizsi Pál tér vasútvonal Külsı-hadházi utca belterületi határ által határolt területen helyezkednek el és az Önkormányzat ezt jelölte ki az új beruházók egyik lehetséges letelepedési helyeként is. A kertségek egy részében fokozottan jelentkeznek a szociális problémák, különösen a Déli Lucernás és Kisböszörmény területén. Kertség hiányában a város nyugati részén van lehetıség új ipari-gazdasági terület kijelölésére, amelyet már évtizedekkel ezelıtt kijelöltek erre a célra, jelentısebb beruházások azonban nem történtek. Az M35-ös autópálya megépülésével a Külsı Újvárosi út mentén elhelyezkedı Nyugati Ipari Park igen kedvezı közlekedés-földrajzi pozícióba került, ami elırevetíti akár a logisztikai funkciók megtelepedését is. Az egykori városhatáron kívül elhelyezkedı, azonban a hagyományos településszerkezet elemeit mutató összefüggı peremterületeket Újosztásként is emlegetik a városban, amelyek jelentısebb központi funkciókat nem hordoznak magukban, fejlesztési területként azonban lehetıség nyílik új, pl. turisztikai funkciók kiépítésére. A városrészenkénti elemzés elvégzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a stratégiai fejezetben a kívánatos fejlesztési irányok kijelölése megtörténjen, megfelelıen alátámasztott legyen a városrész karakteres, annak fı funkcióit érintı változása, rehabilitációjának igénye. A helyzetértékelés lehetıség szerint számszerősített adatokra támaszkodik, és meglévı információk alapján bemutatja az elmúlt idıszak változásait. A városrészi funkciók erısítése illetve az esetleges bıvítése iránti igények, lehetıségek, a városrészi szintő helyzetértékelés összefoglalása érdekében a városrészekre SWOT elemzés készült

138 5.1. Belváros városrész Az elsıszámú városrész mindenképp a Belváros, amely leginkább hordozza magában városi funkciókat, mértanilag is a település központjában helyezkedik el. Ennek a közepén a Bocskai tér helyezkedik el, amelyet a 19. század második felétıl tudatosan fejlesztettek, a magánépületek helyére közcélú épületek kerültek (gimnázium, városháza, elemi iskola, református templom). A térrıl kiinduló legrégibb utcák zártsorú beépítést kaptak, s megemelték a házak párkánymagasságát, amely elérte az átlagos egyemeletes házakét. A Belváros határait a Polgári utca Bethlen Gábor utca Újfehértói utca Ady tér Korpona utca Kálvin tér Árpád utca Vörösmarty Mihály utca útvonal jelöli ki, amelyet a városban Kiskörútnak neveznek. 20. ábra: A Belváros városrész lehatárolása A város központi funkcióinak jelentıs része a Belvárosban tömörül, a város egésze szempontjából ebben a városrészben másodlagosnak tekinthetı lakófunkció. A Kiskörút által körülhatárolt, településképet meghatározó polgári típusú lakóházakban összesen 2915 lakos élt 2001-ben. A lakosság a város egészével összehasonlítva öregedı tendenciát mutat, 2,3 százalékponttal magasabb a 14 évesnél fiatalabb és 1,8 százalékponttal magasabb a 60 évesnél idısebb korosztály aránya. Az egy lakásra jutó lakók száma Pródot leszámítva ebben a városrészben a legalacsonyabb (2,36 fı/lakás), az 1237 lakás alig tizede tartozik alacsony komfort fokozatú kategóriába. 55. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Belvárosban (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,7 60 X ,

139 A 25 évesnél idısebb korosztály körében a diplomások aránya 2,5-szeresen haladja meg a városi átlagot, miközben az aktív korosztályban a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya csak kevéssel haladja meg a városi átlag felét. A foglalkoztatottak aránya az aktív korosztályban 54,7%, ami 6,1 százalékponttal magasabb a városi középértéknél. A rendszeres szociális és gyermekvédelmi segélyben részesülık aránya töredéke a városi átlagértéknek. Ennek megfelelıen szegregált területrıl nem beszélhetünk a Belváros területén, kedvezıtlen mutatókkal egyedül a Madách Imre, Szondi György és Tátra utcák által meghatározott tömb rendelkezik. 56. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Belváros egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 20,4 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 19,1 A belvárosi városrész mőemléki jelentıségő terület. Szükséges a gyalogos zóna kialakítása és ezzel kapcsolatos forgalom-elterelés. A gyalogos zóna kialakítása nemcsak a városlakók, hanem az idegenforgalom szempontjából is kiemelt jelentıséggel bír. A Petıfi utcai gyalogoszóna a kisebb kereskedelmi, vendéglátó, szoláltató létesítményeknek adna helyet. 57. táblázat: A Belváros városrész SWOT analízise BELVÁROS VÁROSRÉSZ Erısségek A Fıtéren elhelyezkedı épületegyüttes országos jelentıségő mőemléki érték. Humán szolgáltatások koncentrált jelenléte. A népesség iskolai végzettsége jelentısen meghaladja a városi átlagot. A lakások komfortfokozata átlag feletti Lehetıségek Kereskedelmi és vendéglátói funkciók bıvítésével a városrész központi szerepkörének erısítése. Településszerkezeti és mőemléki adottságok turisztikai hasznosítása. Új elemek megjelenése biztosítja a település turisztikai vonzerejének növekedését Új közösségi terek kialakítása. Gyengeségek Gazdasági szolgáltatások relatíve alacsony részesedése. Az átmenı forgalom jelentıs környezeti terhet ró a városközpontra. Elöregedett kommunális infrastruktúra. Veszélyek A városközpont szerkezetváltozása nélkül a funkcióbıvítés nehezen valósítható meg. Infrastrukturális fejlesztések elmaradása állandósuló problémákat okozhat. A belváros közlekedési és parkolási gondjainak tartóssá válása a tervezett fejlesztések elmaradása esetén

140 5.2. Kiskörúton kívüli terület városrész A város másodlagos központja alakult ki a kedvezı forgalmi pozícióban lévı Kálvin tér körzetében, amely szintén a városi funkciók hordozója, azonban domináns szerep mindenképp a Fıtér és környékét illeti meg. A történelmi belváros határára esik, de alapvetıen azon kívül helyezkedik el, a városközpontot körgyőrőszerően körülvevı családi házas övezet belsı peremén. Ezen az övezeten belül nehéz külön városrészek elkülönítése, a lakóterületek funkciójukat és megjelenésüket tekintve igen hasonlóak, leszámítva a közbeékelıdı lakótelepi városrészeket. A funkcionális értelemben vett városmag csápszerően ezt az övezetet is érintheti, mivel a kedvezıbb fekvéső településrészek pl. üzletekkel igen jól ellátottak. Ezt az övezetet a két lakótelepnek a beékelıdése bontja meg igen markánsan, amelyek közül az egyik a városcentrumtól északra (Gyırössy-kerti lakótelep), a másik délre helyezkedik el. A Gyırössy-kert lakótömbjeinek szomszédságában található Király Jenı-tér, illetve a Bethlen Gábor utcának a Dorogi és a 13 vértanú utcák által határolt szakasza a különbözı jellegő szaküzletek és egy cukrászda révén szolgáltatási funkciókat tömörít. A Kossuth Lajos és a Désány István utcák között elhelyezkedı tömbházak kevésbé alkotnak kompakt egységet, mint a Gyırössy-kert esetében, így azok fejlesztése is sokoldalúbb tevékenységet igényel. A lakótelepek ahogy az ország bármelyik részén felfoghatók a szociális problémák győjtıhelyeként is, ugyanakkor központi funkciókat is betöltenek az egyes városrészeken belül. A városnak ezt a városközpontot körgyőrőszerően körülvevı, dominánsan lakófunkciókat ellátó részét Kiskörúton kívül esı területnek nevezik, részben arra is utalva, hogy azon belül néhány tipikus városrészt (pl. lakótelepek) leszámítva több lakóterületnek nincs is széles körben használt elnevezése. A Belváros körül győrőformát alkotó városrészt belsı és külsı határai határozzák meg. A belsı határvonal természetesen megegyezik az ún. Kiskörúttal, míg a külsı határvonalát helyenként kertségek, helyenként már a város külterülete jelenti a következı közterületek mentén: Temetı tér Muraköz tér Uzsok tér Petneházi Dávid utca Szabolcs utca Külsı-Újfehértói utca vasútvonal Vásár tér Bánság tér. A kiskörút és nagykörút közötti terület a város védett településszerkezetének területe

141 21. ábra: A Kiskörúton kívüli városrész lehatárolása A Kiskörúton kívüli területek a város legnagyobb városrészét foglalják magukban, ennek megfelelıen a funkciói is sokszínőek, a lakófunkciók mellett a gazdasági és közszolgáltatások is nagy számban vannak jelen, de termelı tevékenység is folyik ebben az övezetben. A városrész lakóinak száma fı, ami az össznépesség 43,2%-át teszi ki, méretébıl adódóan jelentıs mértékben befolyásolja a város egészére vonatkozó adatsorokat, amelyeknél összességében kedvezıbb képet mutat. A központi belterületet vizsgálva a leginkább elöregedı népességő városrész. 58. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Kiskörúton kívüli terület városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,2 60 X ,

142 A népesség átlagos iskolázottsági szintje kedvezıbb a városénál, azonban nem annyira kimagaslóak a mutatói, mint a Belváros esetében. A 5164 lakást számláló lakásállomány 24,7%-a számít alacsony komfort fokozatúnak, ami átlag alatti érték. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és a foglalkoztatott nélküli családok aránya egyaránt kevéssel elmarad a városban tapasztalt átlagos értéktıl. Ebben a kiterjedt városrészben nem beszélhetünk szegregált lakókörnyezetrıl. A statisztikai mutatók alapján elkülönített négy erısen leromlott terület a városrész négy egymástól távol esı szegletében helyezkedik el, ezek: a Temetı és Polgári utcák által határolt tömb; a Külsı Dorogi, Petneházi, Szabadhajdú utak és a Fazekas Gábor körút által határolt tömb; a Vásár téren a Nagy István utcától keletre elhelyezkedı kis tömb; a Táncsics Mihály körút, valamint a Batthyány Lajos, Kolozsvár és Szoboszlói utak által határolt tömb. 59. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Kiskörúton kívüli terület városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség A település Kiskörúton kívüli egésze terület városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 28,6 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 9,7 60. táblázat: A Kiskörúton kívüli terület városrész SWOT analízise KISKÖRÚTON KÍVÜLI TERÜLET VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Funkciógazdag településrész. A lakosság iskolai végzettsége meghaladja a városi átlagot. Lehetıségek Átmenı forgalom racionalizálása. Környezetterhelı gazdasági tevékenységek kitelepítése az ipari parkba. Közösségi terek modernizálása. Lakótelepek presztízsének növelése rehabilitációs fejlesztésekkel. Elöregedı népességstruktúra. Gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontból rendkívül diverzifikált városrész. Veszélyek Demográfiai mutatók további romlása a városrész területén. A lakótelepi fejlesztések elmaradása a szegregációs folyamatok felerısödéséhez vezethet

143 5.3. Északi- Lucernás városrész Északi Lucernás (határai: Belterületi határ Szabolcs utca Petneházi utca Uzsok tér Muraköz tér belterületi határ), A város sajátos településszerkezető központi részét karéjként övezı kertségek a Középkertet leszámítva elsısorban lakóterületként jöhetnek szóba, amelyekben az életkörülmények javítása, az életminıség emelése lehet elsıdleges szempont, a mindennapi szükségleteket kielégítı szolgáltatások biztosítása mellett. 22. ábra: Az Északi- Lucernás városrész lehatárolása Északi irányból számba véve a kertvárosi területeket az Északi- Lucernás kerül elsıként sorra, amelynek mind népesedési, mind szociális adatsorai igen kedvezı képet mutatnak a városrészrıl. Az egyébként is kis kiterjedéső városrész mintegy negyedét a Fürdı és fejlesztési területe foglalja el, így a népességszám mindössze 1591 fı. A 14 év alatti korosztályba tartozók száma 2,4-szeresen haladja meg a 60 év feletti korosztályét. 61. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása az Északi- Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,1 60 X ,3 Egyedüli kedvezıtlen mutatóként a diplomások arányának a városi átlagot el nem érı szintje említhetı meg, ami a központi városrészek magasabb értékeinek köszönhetı, s az összes kertvárosi városrészben jellemzı, még itt a legkevésbé. A gyermekkorúak magas 143

144 számának köszönhetıen az egy lakásra jutó lakosok száma 3,23 fı, s a lakásoknak csak 18,7%-a sorolódik az alacsony komfort fokozatúak körébe. A foglalkoztatottság szintje a Belvárost követıen a második legmagasabb, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya messze a legalacsonyabb (26,9%). A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya fele a városi átlagnak, a városrésznek nincs olyan tömbje, ahol a szegregációra utaló jelek mutatkoznak. Itt nemcsak kertvárosi lakóterület, hanem jelentıs gazdasági terület is van, jelentıs tartalékokkal. Ezen városrészben található az egykori izmaelita-böszörmények területe, mely régészeti, be nem építhetı terület. 62. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása az Északi- Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Északi- Lucernás egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 32,1 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 3,9 63. táblázat: Az Északi- Lucernás városrész SWOT analízise ÉSZAKI- LUCERNÁS VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Magas foglalkoztatottsági ráta. Gyógyfürdı jelenléte. Magasan kvalifikált népesség alacsony részesedése. Oktatási intézmények hiánya a városrészben. Lehetıségek Gyógyturisztikai beruházások megvalósítása. A városrész infrastrukturális ellátottságának növelése. Veszélyek Turisztikai fejlesztések elmaradása negatív hatással lehet a teljes városrész jövıjére

145 5.4. Vénkert városrész Vénkert (határai: Vasútvonal belterületi határ Kinizsi Pál utca.) 23. ábra: A Vénkert városrész lehatárolása A Vénkert az Északi- Lucernáshoz hasonló méretkategóriájú kertvárosi városrész 1770 lakossal, korszerkezete nem annyira fiatalos, mint az Északi- Lucernásé, a városi szinten jellemzınél a középkorosztály száma magasabb. 64. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Vénkert városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,7 60 X ,3 A legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett lakosok aránya az aktív korúakon belül 44,8%, több mint felük nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatottság szintje így is meghaladja a városi átlagot, illetve az 50%-ot. A szociális segélyezésen belül a gyermekvédelmi támogatás gyakorisága átlagos, míg a rendszeres szociális segélyé csak a kétharmada a városban jellemzınek. Szegregátum ennek a városrésznek a területén sem alakult ki. A városrész déli oldala a Keleti Ipari parkhoz 145

146 csatlakozik, ezen a részen található több kiskereskedelmi egység is. A Vénkert északi oldalán található a Nadrágoskert, mint falusias lakóterület, ami a mezıgazdasági termeléssel foglalkozók lakásainak és telephelyeinek biztosít fejlesztési területet. 65. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Vénkert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Vénkert egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 44,8 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 2,7 66. táblázat: A Vénkert városrész SWOT analízise VÉNKERT VÁROSRÉSZ Erısségek Foglalkoztatottság magas szintje a éves helyi lakosság körében. Lehetıségek Kommunális infrastruktúra fejlesztése. Ipari és kereskedelmi beruházások megvalósítása a szomszédos ipari park területén. Gyengeségek A városrész lakóinak átlagos iskolai végzettsége jelentısen elmarad a városban egészében tapasztalhatótól. A városrész távol helyezkedik el a szolgáltató centrumoktól. Veszélyek Szolgáltató beruházások hiányában hosszabb távon jelentısen csökkenhet a városrész presztízse

147 5.5. Középkert városrész Az Ipari Park környékén található lakóterületeket is magában foglaló Középkert (határai: Kinizsi Pál tér belterületi határ - Erdélyi utca vasútvonal). 24. ábra: A Középkert városrész lehatárolása A Középkert a fent említetteknél sokkal nagyobb kiterjedéső városrész, amelynek nagyobbik déli része kertvárosi övezet, míg északi részét döntı mértékben a Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park foglalja el, jelentıs számú munkahelyet biztosítva a helyi lakosság számára. A lakosság korstruktúrája megközelítıen azonos a városban tapasztalhatóval, kevéssel magasabb a fiatalok és alacsonyabb az öregek részaránya. 67. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Középkert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,7 60 X ,

148 A lakásállomány és a foglalkoztatottság mutató szintén nagyon közel állnak a városi átlaghoz, az utóbbi tizedszázalékra pontosan megegyezik azzal. A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya nagyon alacsony, problémát jelent viszont, hogy az aktív korúak 41,1%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen a csoporton belül 60% nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A KSH adatok alapján ebben a városrészben sincs szegregátum, azonban két egymáshoz közel esı perifériális helyzető lakóterület igen kedvezıtlen mutatókkal jellemezhetı, közel a Zaboskert hasonló adottságú részéhez. A két tömb határai: Géza fejedelem, Csángó és Jászkun utcák; Géza fejedelem, Erdély, Rác és Jászkun utcák. 68. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Középkert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Középkert egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 41,1 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 3,5 69. táblázat: A Középkert városrész SWOT analízise KÖZÉPKERT VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek A városrész területén helyezkednek el a legjelentısebb gazdasági szervezetek. Pezsgı kulturális élet jellemzi a városrészt (Hajdúsági Kenyérünnep stb.) Lehetıségek Rendelkezésre álló beépíthetı telkek. Új munkahelyek létrehozása a szekunder szektorban Egyes infrastrukturális elemek leromlott állapota. Az átlagosnál nagyobb környezetterhelés jellemzı a városrészben. Veszélyek A városrész alapvetıen kettıs funkciójából adódó feloldhatatlan ellentétek alakulnak ki Zaboskert városrész A Középkerttıl délre a Zaboskert (Erdélyi utca belterületi határ - vasútvonal) helyezkedik el. A Középkerttıl délre a Zaboskert helyezkedik el, amelynek demográfiai mutatói hasonlóan kedvezıek az Északi- Lucernáséhoz, azonban a lakosság iskolai végzettségére és a lakásállományra vonatkozó adatok kedvezıtlenebb képet mutatnak, miközben a városi átlagnál csak egy esetben rosszabbak: magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (44,3%)

149 25. ábra: A Zaboskert városrész lehatárolása 70. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Zaboskert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,6 60 X ,8 Az 1728 lakos közül mindössze 18-an vettek igénybe rendszeres szociális segélyt. A városrész két városszéli területe rendelkezik az átlagosnál jóval kedvezıtlenebb mutatókkal: az Erdélyi, Csiha Antal és Béke Antal utcák által, illetve Kálmán Ferenc, Csatári és Nagyatádi utcák által határolt tömbök. A Zaboskert nagy rész még beépítetlen, itt lakóövezeti tartalékai vannak a városnak. 71. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Zaboskert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Zaboskert egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 44,3 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 2,

150 72. táblázat: A Zaboskert városrész SWOT analízise ZABOSKERT VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Népesség kedvezı korösszetétele. Alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Lehetıségek A népesség átlagos iskolai végzettsége alacsony. Veszélyek Kertvárosi szerepkör erısítése. Hiányzó kommunális fejlesztések pótlásának elmaradása Kis- Böszörmény városrész Kis- Böszörmény (határai: Vásár tér 35. sz. közlekedési út Kisböszörményi utca - vasútvonal) településrész 26. ábra: A Kis- Böszörmény városrész lehatárolása A vasútvonal és a 35. számú fıútvonal által körülhatárolt kicsiny településrész az ún. Kis- Böszörmény, amelynek a korszerkezete a kedvezıbb az átlagosnál. A városrész korábban sem tartozott a gazdagabbak közé, az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 40,8%

151 73. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Kis- Böszörmény városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , X 96 14,3 A diplomások aránya kisebb, azonban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık részesedése nem magasabb az átlagnál, s a foglalkoztatási problémák sem kifejezetten erre csoportra vezethetık vissza, igaz elhelyezkedési esélyeik kedvezıtlenebbek. A foglalkoztatási mutatók összességében jónak tekinthetık. Kis- Böszörmény területén nem tapasztalható a hátrányos helyzettel küzdı társadalmi csoportok koncentrálódása. 74. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Kis- Böszörmény városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Kis-Böszörmény egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 36,1 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 3,7 75. táblázat: A Kis- Böszörmény városrész SWOT analízise KIS-BÖSZÖRMÉNY VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Foglalkoztatott nélküli háztartások. Legmagasabba elhelyezkedı terület nincsenek belvízproblémák Lehetıségek A belvízmentesség felértékeli a városrész ingatlanait, ezáltal növekszik a presztízse. A növekvı presztízs kedvezı hatást gyakorol a városrész társadalmi összetételére. Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya Veszélyek A kommunális infrastruktúra hiányosságai lassítják/gátolják a társadalmi fluktuációt

152 5.8. Déli- Lucernás városrész Déli- Lucernás (határai: 35. sz. közlekedési út belterületi határ Külsı-Újvárosi utca Kórház tér). 27. ábra: A Déli- Lucernás városrész lehatárolása A város belterületén a Déli- Lucernás városrészben mutatkoznak a legjelentısebb szociális problémák. A demográfiai mutatók önmagukban kedvezınek tekinthetık, ami azonban az elszegényedett, többszörösen hátrányos helyzetben lévı, jelentıs százalékban a cigány kisebbség soraiból kikerülı családok magasabb gyermekvállalási hajlandóságára vezethetı vissza. Az aktív korosztályon belül 57,1% a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, míg diplomával a 25 év feletti népesség mindössze 1,6%-a rendelkezik. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 44,2%, ami a legmagasabb a város központi belterületén. 76. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Déli- Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fİ % , ,5 60 X ,2 A statisztikai adatok és az Önkormányzat felmérései alapján a foglalkoztatottság mennyiségi és minıségi paraméterei messze kedvezıtlenebbek a városi átlagnál, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,2%. A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya több mint kétszeresen haladja meg az átlagos értéket. Három 152

153 szegregátum is található a városrészben, amelyek szomszédságában ráadásul további, igen kedvezıtlen helyzetben lévı területek helyezkednek el, vagyis fennáll a veszélye a szegregátumok jövıbeni kiterjedésének. A legsúlyosabb problémák az Erkel Ferenc, Móra Ferenc és Szabó Antal utcák mentén, valamint Móricz Zsigmond és Porcsalmy Gyula, illetve a Balassy Bálint és Bíró Lajos utcák közötti területen jelentkeznek. 77. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Déli Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Déli-Lucernás egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 57,1 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 1,6 78. táblázat: A Déli- Lucernás városrész SWOT analízise DÉLI- LUCERNÁS VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Nagy tömegben rendelkezésre álló potenciális munkaerı. Lehetıségek A Nyugati Ipari Park betelepülése gyorsan elérhetı munkahelyeket teremt az itt élık számára. A kommunális infrastruktúra fejlesztése a városrész felértékelıdése érdekében. Szegregált városrészek integrálása összehangolt szociálpolitikai lépések segítségével. Kifejezetten magas a maximum 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya. A 35. számú fıút a városrészt elválasztja a város központi területétıl. A lakások közel fele alacsony komfortfokozatú. A város központi belterületén elhelyezkedı szegregátumok mindegyike a Déli- Lucernás területén helyezkedik el. Veszélyek A szegénységi és munkanélküliségi csapda további terjedése. A lakókörnyezet további degradációja. Társadalmi feszültségek felerısödése

154 5.9. Bodaszılı városrész A kiterjedt közigazgatási határon belül további négy külön városrész egység található. Közülük Bodaszılı a legnépesebb (1668 fı), amely a központi belterülettıl DK-re elterülı település, eredetileg szintén szılıskert volt. Lakossága folyamatos növekedést mutat, a kertségekbe való kiköltözés révén a korábbi gazdasági vagy üdülı épületek lassan lakóházakká alakulnak át. Az erdı közelsége miatt megfontolandó, hogy itt megengedhetı lenne üdülıépület építése is, nem túllépve a kertgazdasági övezet elıírásait a beépítési %-ot illetıen. 28. ábra: Bodaszılı városrész 79. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Bodaszılı városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,9 60 X ,

155 80. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Bodaszılı városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Bodaszılı egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 51,2 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 2,2 81. táblázat: Bodaszılı városrész SWOT analízise BODASZİLİ VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Természetközeli lakókörnyezett, tiszta levegı Debrecen relatív közelsége Lehetıségek Infrastrukturális fejlesztések. Helyben megvalósuló munkaerı igényes gazdaságfejlesztı beruházás megvalósítása. Vadász, Öko- és falusi turizmus fejlesztése Alacsony státuszú társadalmi csoportok további betelepülése. Veszélyek Alacsony státuszú társadalmi csoportok további betelepülése

156 5.10. Hajdúvid városrész Hajdúvid (871 lakos) a Hajdúböszörmény Tiszavasvári összekötı úttal és a Debrecen Tiszalöki vasútvonallal kapcsolódik Hajdúböszörményhez. Tipikus szocialista falu, a település helyét 1950-ben jelölték ki, egy lakásépítı iroda tervezte és építette. A leginkább mezıgazdasággal foglalkozó lakosság az elmúlt évtizedekben több intézményt kapott, amelyek egy részének mőködését beszüntették gazdasági és demográfiai változások miatt. 29. ábra: Hajdúvid lehatárolása 82. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Hajdúvid városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,9 60 X ,2 83. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Hajdúvid városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Hajdúvid egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 47,5 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 2,

157 84. táblázat: Hajdúvid városrész SWOT analízise HAJDÚVID VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Alacsony a népesség átlagos iskolai Természetvédelmi területek végzettsége. Lehetıségek Veszélyek Libakopasztó üzem újraindítása, amely meghatározó volt a településrész foglalkoztatásában. Falusi és Ökoturizmus A helyi munkaelehetıségek tartós hiánya miatt tovább szélesedhetnek a társadalmi problémák Pród városrész A legkisebb belterületi lakott hely a 262 lakosú Pród a 35. számú fıút mentén, amely leginkább halászatáról ismert és elöregedı népességi struktúra jellemzi. Pród és Bagotapuszta mindig is az állattenyésztés színtere volt a térségben, melynek hagyományai ma is megfigylhetıek. 30. ábra: Pród lehatárolása 85. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Pród városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,9 60 X ,

158 86. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Pród városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Pród egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 60,5 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 1,1 87. táblázat: Pród városrész SWOT analízise PRÓD VÁROSRÉSZ Erısségek A településrész a Hortobágyi Nemzeti Park közelében helyezkedik el, számottevı természeti értékekkel a szomszédságában. Állattenyésztési hagyományok Lehetıségek Infrastrukturális ellátottság javítása. Falusi turizmus térnyerése. Helyi munkalehetıség biztosítása mezıgazdasági termékek feldolgozása területén. Gyengeségek 15 kilométerre fekszik a központi belterülettıl. Öregedı korstruktúra. Alacsony a népesség átlagos iskolai végzettsége. Több mint 80% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Alacsony foglalkoztatottsági szint. Veszélyek A településrész további leértékelıdése, szegregációs folyamatok felgyorsulása

159 5.12. Szılıskertek városrész 31. ábra: A Szılıskertek városrész lehatárolása A központi belterülettıl nagyobb távolságra elhelyezkedı szılıskertekre nagyon laza településszerkezet jellemzı, a város külterületéhez tartoznak. A legjelentısebb közöttük a Nagy-Bocskai szılıskert, amelynek népességszáma egyedül meghaladja a félezer fıt. A második legnépesebb a Kis-Bocskai szılıskert mintegy 110 fıvel, amelynek így is egyedül annyi lakosa van, mint a Báthory, Batthyány, Kossuth és Petıfi szılıskerteknek, valamint a Homok kertnek együttvéve. A Szılıskerteket nem lehet városrésznek tekinteni, hiszen az kertes mezıgazdasági területnek van minısítve. Itt laknak ugyan annak ellenére, hogy a helyi építési szabályzat tiltja a lakásépítést (a szılıskertek közül egyedül a Rákóczi kertben van megengedve). Egyre gyakoribbak az alapvetı infrastruktúrát is nélkülözı területekre történı kiköltözés, az olcsó lakhatóság miatt. 88. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Szılıskertek városrészben (KSH népszámlálás 2001) Korcsoportok Fı % , ,7 60 X ,9 A népességnövekedés a külterületi részeken csak kis mértékben a hajdúböszörménybıl kiköltözı, rossz szociális helyzetben lévı családok túlélési akarata, nagyobb arányú a más településekrıl (Hajdúhadházról, de akár Borsodból) való beköltözés. Tendenciaként jelentkezik, hogy a megtelepedett családok jelentıs többsége gyökeret látszik verni, azaz a szılıskertbıl való továbbköltözés aránya alacsony, alatta marad a beköltözık számánál, ami jelentıs szociális terhet ró a helyi önkormányzatra, egyben a szegregálódás veszélyét is magában hordozza

160 89. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Szılıskertek városrészben (KSH népszámlálás 2001) Iskolai végzettség Település Szılıskertek egésze városrész (%) (%) Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) 36,6 61,6 Felsıfokú végzettségő (25-X) 7,3 0,8 90. táblázat: Szılıskertek városrész SWOT analízise SZİLİSKERTEK VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek Fiatalos korstruktúra. Turisztikai szempontból is hasznosítható természetvédelmi területek találhatók a város külterületén. Lehetıségek A város központi belterületére való beköltözés ösztönzése. Korábban meglévı, jelenleg kihasznosítatlan termelési kapacitások újbóli használatba vétele. Alapvetı infrastrukturális hiányosságok. A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezı lakosság igen magas aránya. A jelenleg lakhatási célra használt ingatlanok 90%-a az alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolódik. Az aktív korú népesség 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Veszélyek További hátrányos helyzető csoportok betelepülése a lakhatás céljára nem kifejezetten alkalmas ingatlanokba

161 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különbözı csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különbözı társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erısen elkülönül egymástól (a szegregáció fogalma alatt kizárólag az alacsony társadalmi státuszú családok koncentrált együttélését értjük). A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különbözı szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıtlenségeit. Jelen stratégia kötelezı része az anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. Jelen fejezet az anti-szegregációs terv Helyzetelemzés részét tartalmazza, az Anti-szegregációs program rész az IVS fejezetében található. Jelen helyzetelemzési rész két további alfejezetre tagolódik: 1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elemzése; 2. Tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése. Hajdúböszörmény települési esélyegyenlıségi terve, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2006, Hajdúböszörmény Város munkahely-teremtési esélyei intézkedési terv, Szociális Szolgáltatási Központ éves jelentése 2007, a Hajdúböszörmény Kis- és Nagybocskai szılıskertekben a szociálisan nehéz helyzetben lévı csoportok folyamatos letelepedése révén kialakult probléma területfejlesztési szempontú feltárásáról, kezelésérıl szóló tanulmány, a Roma, és hátrányos helyzető nem roma háztartások szociális és egészségi állapot mutatói Hajdúböszörményben 2007, Hajdúböszörmény szociális problématérképe, Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés, Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv valamint a Munkaügyi Központ által készített tanulmány 2003 alapján készült el Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztett területek lehatárolása, helyzetének elemzése A szegregátumok kialakulásának története Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50 %. A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányt jelent, mert fokozza a társadalmi strukturális helyzetbıl adódó különbségeket. A szegregáció fıleg az alacsonyabban iskolázottakat és a szakképzetleneket szorítja periférikus helyzetbe A lakóhelyi szegregáció legnagyobb vesztesei az alacsony társadalmi státusú rétegek, mert a magas státusú társadalmi csoportoknak lehetıségük van arra, hogy gyakorlatilag oly módon és a városnak azon területeire koncentrálódjanak, ahogyan és ahová kívánnak, az alacsony státusúak csak úgy és csak oda szegregálódhatnak, ahogyan és ahová hagyják ıket

162 Attól függıen, miként kezdıdött, a szegregáció lehet: önkéntes, tehát szándékos vagy spontán, valamilyen vonzóerı által pozitívan befolyásolt elkülönülés, amikor olyan személyek, akiknek hasonló faji, etnikai, kulturális vagy foglalkozásbeli ismertetıjegyeik vannak, arra hajlanak, hogy azokon a területeken telepedjenek meg, amelyeket már korábban mások foglaltak el, akiket ugyanezek a sajátosságok jellemeznek. Külsı kényszerek által létrejött, diszkrimináció által negatívan befolyásolt megkülönböztetés, amely esetben a szegregáció a földrajzi elkülönülés olyan szituációit jelöli, amikor a különbözı források és szociális szolgáltatások egyenlıtlen használatát kényszerrel erıltetnek bizonyos, alárendelt helyzetben lévı csoportokra. A szegregáció negatív következménye, hatása lehet, hogy: erısíti az elınyök és hátrányok felhalmozását egy-egy területre, elmélyíti a társadalmi konfliktusokat, rontja a társadalmi integrációt, a városi deviancia növekedéséhez vezet, valamint az etnikai csoportok területi elzárkózása és koncentrálódása kedvez az etnikai gettó kialakulásának. növeli vagy konzerválja a településen lévı feszültségeket, csökkenti az empátia és a tolerancia érzését a lakosság körében. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. A városszociológia érdeklıdése az 50-es években fordult a szegregáció jelensége felé. Kezdetektıl fontos probléma volt a jelenség kvantifikálhatósága. O. D. Duncan és B. Duncan kidolgozták az ún. disszimilaritási indexet, amelynek segítségével a szegregáció mérhetıvé vált. A szegregátumok illetve a szegregációval terhelt területek beazonosítására a már meglévı dokumentumok, mint a segélyezési adatok, lakás koncepció, településrészrıl készült tanulmányok, kimutatások illetve az érintett képviselıkkel, civil szervezetekkel, folytatott interjúk és a KSH évi népszámlálási adatai szolgáltak alapul. A szegregációval terhelt három területen összesen 1432 fı lakik, akik csaknem kétharmadának az iskolázottsági mutatók alapján nincs 8 általánosnál nagyobb végzettsége (75,7%, 62,7%, 69,1%). Az aktív korúak foglalkoztatottsági mutatója is rendkívül alacsony. A statisztikai adatok alapján a három szegregátumban a munkanélküliek aránya 63,2%, 57,6% és 65,1%. A Városi Tanács 1964-ben számolta fel a Dankó Pista romatelepet, amely a 35-ös számú út mellett volt. A telep roma lakosságát két területre telepítették szét. Az egyik rész a Dél- Lucernás keleti fele, ahol 4 önkormányzati épületet építettek, egyenként 4-5 lakással, 300 négyszögöl telkeken. A másik rész a 35-ös út bal oldalán kialakított 200 négyszögöles telkek, amelyeket ellenszolgáltatás nélkül kapták meg lakók, hogy további megyei segítséggel épületet húzhassanak fel rá. A város ezen területe a roma lakosság betelepítése elıtt is alacsony iskolázottságú mezıgazdaságból élı népréteg lakóhelye volt, ezért az önkormányzati bérlakások építése csak rontott a helyzeten. Ennek következtében a lakosság érdekérvényesítı képessége lecsökkent, minek következtében az 1984-es újabb bérlakás építési programot minden városrész eredményesen 162

163 akadályozta meg kivéve a Déli- Lucernást. Ennek a programnak a keretében újabb 18 bérlakás épült. Már a 1980-as években is rendkívül nagy volt a gyermekek száma azonban az állami gondozás nagyobb volumene miatt az ellátórendszerekben nem okozott problémát, azonban a kilencvenes évek közepére szinte kezelhetetlen lett a helyzet. A 35-ös út által kettévágott Déli- Lucernás két területe problémáit és lakosságát tekintve is elkülönül egymástól. Az alábbi térképvázlaton 2 és 3-as számmal jelölt területek jelentik a legégetıbb problémát. A Déli Lucernás számú szegregátumai, amelyek a Bíró Lajos utca, Liszt Ferenc utca, Bólyai János utca és Balassi Bálint utca élesen elkülönülnek a településrés más területeitıl. Míg itt a fiatalok aránya rendkívül magas: egy 2008-as a helyi képviselı által elvégzett felmérés alapján a Déli- Lucernás ezen problémás területein, 26 telken 56 családban 343 személy él, amelybıl 186 gyermekkorú. Azonban a településrészre azaz, ezen terület nagy részére nem számítva a szegregátumokat az elöregedés a jellemzı. Az 1-es számú szegregátum a Móra Ferenc utca, Bél Mátyás utca és Erkel Ferenc utca környékén helyezkedik el. Ez a rész a Romatelep felszámolása után alakult ki, de nemcsak az idısebbek, hanem a fiatalok is itt maradtak, sıt megfigyelhetı egy folyamat a vegyes házasságú és innen elszármazott fiatal családok visszaköltözésérıl. A két terület lakossága között jelentıs feszültség tapasztalható, ez az úgynevezett 200- as 300-as ellentét, mi a teleknagyságra utal. Rossz minıségő lakásállomány jellemzı. A Bocskai utca 5. szám alatti ingatlant ben lebontatta az önkormányzat, és jogerıs bontási engedély van a Bocskai utca 7. szám alatti ingatlanra is. Önkormányzati lakások is találhatóak itt a Móra Ferenc utca 39, 41, 43-as szám alatt, amelyek sorházak lévén 3 lakást jelentenek egyenként. A Móra Ferenc utca 12 szám alatti bérlakás is önkormányzati tulajdon volt, de ezt már tulajdonba adta csakúgy, mint a Mészáros Lırinc utca 11 szám alattit. A munkanélküliség idény jelleggel változik, mivel tavasztól ıszig a közhasznú foglalkoztatás és az idény munkák miatt viszonylag alacsony, míg télen, az állandó munkahely hiányában rendívül magasra ugrik

164 A lehatárolt területek helyzetelemzése 32. ábra: Szegregátumok Hajdúböszörmény központi belterületén Infrastrukturális ellátottsága a területnek elmaradott a város egyéb részeihez képest óta az infrastrukturális fejlesztésekbıl jórészt kimaradt a terület, mint a csatornázás, vagy a buszhálózat fejlesztése. Az egész Déli- Lucernás területén hiányzik a szennyvízhálózat, a szegregációval leginkább érintett utcákban a gáz és a portalanított utak is. (lásd: 6. táblázat) Ennek egyenes következménye a telkek árának csökkenése, és a szegregálódási folyamatok elindulása. A Déli- Lucernásbeli iskoláskorú gyerekek két intézmény felvételi körzetébe tartoznak. Az egyik a Bocskai István Általános Iskola ahol 667 diák tanul és ebbıl 164 halmozottan hátrányos és 69 hátrányos helyzető, a másik a pródi diákokkal is közös Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, ahol a 495 gyermekbıl 204 tanuló HHH és 84 tanuló HH. LFT ben részesülık száma a három területen 123 fı, rendszeres szociális segélyben részesülık száma 117 fı, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 70 lakos kapott

165 Bodaszılı (Lorántffy, Rákóczi kert) 33. ábra: Szegregátumok Bodaszılın 91. táblázat: Releváns mutatók Bodaszılı vonatkozásában Mutató megnevezése Város összesen Lorántffy kert Rákóczi kert Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 26,1 18,1 Lakónépességen belül évesek aránya 62,2 65,5 71,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,3 8,5 10,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 62,4 57,3 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 7,3 2,4 0,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,7 92,3 84,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 47,8 71,0 69,3 22,2 44,1 44,

166 A szegregációval terhelt két területen mindösszesen 247 fı lakik, közülük csaknem kétszer annyinak, mint a városi átlag van csupán 8 általánosnál nem nagyobb végzettsége (62,4%, 57,3%). Az aktív korúak foglalkoztatottsági mutatója szintén rendkívül alacsony. A statisztikai adatok alapján minden más szegregátumot megelız, hiszen a munkanélküliek aránya 71,0%, 69,3% Bodaszılı nagy területen helyezkedik el és gyéren lakott településrész. Mai napig magán viseli a zártkerti jelleget, hiszen korábban szılıskert volt. Ez abban mutatkozik meg, hogy családi házak és szılıültetvények váltogatják egymást az utcafronton. A kertek túlnyomó rész már olyan keskenyek, hogy építési telkeknek alkalmatlan. A településrész kedvezıtlen adottságai több mindenre vezethetık vissza. Bodaszılın élı lakosság fı bevételi forrása a mezıgazdasági termelés volt, állattenyésztés és gyümölcstermesztés. A piaci viszonyok átstrukturalizálódása következtében, a kis területen, közepes minıségben elıállított termékek nem versenyképesek, minek következtében a településrész tej átvevıhelye bezárt, a termék felvásárlások szünetelnek. A másik oka a környezı városokból érkezı betelepülık, akik szerény anyagi lehetıségeikhez mérten Bodaszılı elértéktelenedett részein képesek csak ingatlant vásárolni. Ezeket a hatásokat erısíti, hogy a külterületi részek infrastrukturális fejlesztése, háttérbe szorult a város egyéb területeivel szemben. Nem történt óvodabıvítés, annak ellenére, hogy negyven gyermek kénytelen más településen (Debrecen, Józsa) óvodába járni, mivel a helyi intézmény befogadóképessége elérte maximumát ban a folyamatos beköltözések eredményeként a Bodaszılın a gyermekgondozási eseteik száma folyamatosan változott. Bodaszılın jelentkezı leggyakoribb problémák a következık voltak: 1 Iskolai hiányzás- elsısorban debreceni iskolák éltek jelzéssel, középiskolai tanulókkal kapcsolatban. 2 Családi konfliktusok és különbözı szabálysértések elkövetése miatt érkeztek rendırségi jelzések. 3 A védınıi szolgálat jelzései a kiskorú gyermekek elhanyagolása miatt. A gondozási esetek száma 2007, illetve 2009-ban szinte azonosak. Ez nem azt jelenti, hogy nem történt újabb védelembe vétel, vagy alapellátásban történı gondozás elrendelése, illetve nevelésbe vétel. Elsısorban ezek az adatok azért ilyen kiegyenlítettek, mert a gyermekek helyzete a gyermekvédelmi ellátó rendszerben folyamatosan változik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban védelembe vett gyermek alapellátásba vagy szakellátásba is kerülhet egy éven belül, esetleg a veszélyeztetettségének megszőnését követıen gondozása lezárulhat. Bodaszılı infrastruktúra kiépítettsége a város egészéhez viszonyítva alacsony azonban a többi szegregálódott településrészhez mérten jónak mondható. A csatornahálózat 20 százalékos kiépítettségő, ivóvíz és elektromos rendszer teljes egészében lefedi Bodaszılıt, azonban a földgáz hálózat hiányzik. A Lorántffy kertben az infrastruktúra kiépítettsége elmaradott a településrész egészéhez képest, hiszen kizárólag az elektromos hálózat fedi le egészében a kertet. Közvilágítás is csak az elsı dőlı kivételével van, és ivóvízzel is egy közkút látja el a területet. A mikro vállalkozásokat (34 db.) leszámítva nincs a közelben olyan cég, amely a munkanélküliség problémáját megoldaná. Ezért a közeli nagyvárosban lehet csak munkát találni

167 Bodaszılınek önálló általános iskolája van, a Zeleméry László Általános Iskola. A településrészen lakók ennek az iskolának a felvételi körzetéhez tartoznak. Ebbıl kifolyólag egészen biztos képet kaphatunk a település HHH és HH gyermekek létszámáról. A tanulólétszám 183 fı, és ık kivétel nélkül vagy halmozottan hátrányos (129 fı), vagy csak hátrányos helyzető tanulók Pród 34. ábra: Szegregátum Pród 92. táblázat: Releváns mutatók Pród vonatkozásában Mutató megnevezése Város összesen Pród Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 15,6 Lakónépességen belül évesek aránya 62,2 56,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,3 27,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 60,5 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 7,3 1,1 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,7 81,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 47,8 53,0 22,2 35,

168 A legkisebb belterületi lakott hely a 378 lakosú Pród a 35. számú fıút mentén, amely leginkább halászatáról és állattartásáról ismert és elöregedı népességi struktúra jellemzi. Azok a hátráltató körülmények, amelyek Bodaszılı esetében ismertetésre kerültek, érvényesek itt is. Az utóbbi 5-6 évben a megelızı éveket meghaladóan vásároltak ingatlant fiatal családok is. Pródon az iskola megszőnt, a gyermekek alacsony száma miatt, jelenleg iskolabusz szállítja Hajdúböszörménybe a gyerekeket iskolába és óvodába. Pród egész lakossága az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény felvételi körzetéhez tartozik. A 495 diákból itt a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetőek száma meghaladja az ötven százalékot. (HHH: 204, HH: 84). Ebbıl nem lehet Pródra pontos következtetéseket levonni, hiszen a Déli- Lucernás egyes problémás utcái is ennek az iskolának a körzetébe tartoznak. Pródon nincs gondozott gyermek vagy család. Ettıl függetlenül kéthetente ügyfélfogadást tartanak, ahol tájékoztatást adnak az igényelhetı támogatásokról, valamint szolgáltatásokról. A településrészen található orvosi rendelı, mővelıdési ház és egy közelmúltban felújított köztér. Infrastrukturális ellátottságát illetıen vízrendszer, közvilágítás, elektromos-hálózat portalanított utak, járdák már kiépítésre kerültek azonban a csatorna és a földgázrendszer még várat magára Szılıskertek 93. táblázat: Releváns mutatók a Szılıskertek vonatkozásában Mutató megnevezése Város összesen Nagy- Bocskai szılıskert Kis-Bocskai szılıskert Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 27,5 22,0 Lakónépességen belül évesek aránya 62,2 60,7 70,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,3 11,8 8,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 67,9 52,9 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 7,3 0,8 0,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,7 91,1 77,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 47,8 79,4 54,3 22,2 57,5 37,

169 A szılıskerteket (Kis Bocskai, Nagy Bocskai, Batthyány, Hunyadi, Zrínyi, Bethlen, Kossuth, Báthory) a 2001-es népszámlálási adatok alapján rendkívül nehézséges elemezni, hiszen a városi lakcímnyilvántartás is hiányos a területen, vagy legalább is nem kielégítı. Ennek megfelelıen a KSH által küldött adatok csak kettı, területet jelölnek meg. (Kis Bocskai, Nagy Bocskai szılıs kert) a fenti táblázatból kiderül, hogy magas a gyermekkorúak arány és alacsony az idıseké, ami mutatja a településrész fiatal kialakulását. A szılıskertekben az 1970-es évektıl, a lakosok vagyongyarapodásának köszönhetıen nıtt meg a lakható és a lakhatást szolgáló épületek létrehozása. Ebben az idıben a kiskert-mozgalom igen erıs volt nem csak a városban, hanem az egész országban. A lakható épületek számának jelentıs növekedését segítette a villanyvezeték kiépülése, a folyamatos szolgáltatásbıvülés (élelmiszerüzlet létesült a 80-as évek elején a Nagybocskaiban). A szılıskerteknek megmaradt a gazdasági funkciója az elsısorban gyümölcs és zöldségtermesztés, de erısödött a szabadidıs, rekreációs szerep is. Ebben az idıben kezdtek nyárra kiköltözni nyugdíjasok, családok a szılıskertbe, volt, aki a városi lakását eladva ott épített házat. Az elmúlt 15 évben folyamatosan nıtt a szılıskertekben élı lakosok száma. Még azokon a területeken is, ahol olyan minimális lakhatási követelmény, mint az elektromos áram sem áll rendelkezésre lásd: Petıfi szılıskert. A folyamatos lakosságszám növekedés mögött csak kis mértékben van jelen a hajdúböszörménybıl kiköltözı, rossz szociális helyzetben lévı családok túlélési akarata. Lényegesen nagyobb arányú a más településekrıl való beköltözés, mint a Cserehát, Bódva-völgye, Ózd és környéke. Tendenciaként jelentkezik, hogy a megtelepedett családok jelentıs többsége gyökeret látszik verni, azaz a szılıskertbıl való továbbköltözés aránya alacsony, alatta marad a beköltözık számánál. A lakosság összetétele a szılıskertekben hasonló a fentebb leírt szegregátumokhoz. Lakossága az önkormányzati képviselı felmérése alapján megközelíti az 1500 fıt, amibıl 46 az óvodás, 96 általános iskolás és 9 középiskolás. A város különbözı oktatási intézményeiben folytatják tanulmányikat, amiket reggelente indított két iskolabuszjárattal érnek el. A szılıskertekben 2006-tól évben hetente két alkalommal végeztek családlátogatásokat, családgondozást a családgondozók, akik elsısorban ügyintézésben, családon belüli konfliktusok rendezésében, anyagi, megélhetési és lakhatással összefüggı problémák kezelésében nyújtottak segítséget. A terület infrastrukturális ellátottsága rendkívül alacsony. Közvilágítás egyetlen utcában van, elektromos hálózat 80 százalékos kiépítettségő, csatorna és ivóvíz rendszer nincs. Azok a családok, akik nem tudják máshonnan biztosítani az ivóvizet, lehetıségük van kérelem beadásra, melyben kérhetik az önkormányzattól, hogy szállítson ki ivóvizet. A 16 éven aluli fiatalkorúak alanyi jogon napi 2 liter ivóvizet kapnak ingyenesen. Az idısek kéréseit is figyelembe véve az önkormányzat nekik is szállít vizet de csak térítés ellenében. Itt az önkormányzatnak az ombudsmani határozat értelmében nincs vízrendszer-kiépítési kötelezettsége, mivel külterület és a lakosok beköltözéskor aláírtak egy nyilatkozatot miszerint tudnak a vízrendszer hiányáról. A lakásállomány leromlott és sok esetben nem alkalmas arra, hogy valaki életvitelszerően tartózkodjanak benne. Jelentıs része nem lakás céljára készült, csupán a zártkerti jellegnek megfelelı mővelést segítette elı, mint a présházak, szerszámtárolók, pajták A helyközi közlekedés teljesen hiányzik, a város belsı területeivel a távolsági buszjáratok kapcsolják össze a településrészt. A gyermekeknek rendelkezésükre áll reggel és este 169

170 iskolabusz, amelyet a felnıttek nem vehetnek igénybe. Ezen kívül a 2,5 kilométeres távolságot autóval, gyalog vagy kerékpárral tehetik meg. A csekély tömegközlekedés kiemelt problémája a területnek, mivel a közelben sem iskola sem munkahely nem található. A szılıskerti iskolások különbözı iskolák felvételi körzetéhez tartoznak, ami azzal magyarázható, hogy a törvényi elıírásoknak megfelelıen ki kell egyenlíteni a városi iskolákban a HHH és HH gyermekek arányát. Ennek megfelelıen a Nagy-Bocskai szılıskert 4. dőlıjét kivéve, - mert az a Középkerti Általános Iskolához csakúgy, mint a Kis-Bocskai szılıskert- a II. Rákóczi Általános Iskolához tartozik. A Középkerti iskola 458 diákjából 183 halmozottan hátrányos helyzető a II. Rákóczi iskola 341 diákjából pedig 148. Míg az elızı iskolában a hátrányos helyzetőek száma 75, addig utóbbiban Szegregálódási folyamat által terhelt területek Hajdúvid 35. ábra: Szegregálódási folyamat által terhetl területek Hajdúvid településen 170

171 94. táblázat: Releváns mutatók Hajdúvid vonatkozásában Mutató megnevezése Város összesen Hajdúvid Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 22,9 Lakónépességen belül évesek aránya 62,2 61,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,3 15,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 47,5 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 7,3 2,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,7 30,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 47,8 52,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 22,2 29,7 Hajdúvid 1980-as évekig önálló település volt és egy tanácsi döntéssel kapcsolták Hajdúböszörményhez. Mezıgazdasági jellegő terület és osztozik a másik két külterületi településrész Pród és Bodaszılı sorsában. A Szegregátum definíciójának ugyan egyetlen behatárolható terület sem felel meg, azonban látható a térképvázlaton is hogy szegregálódási folyamattal erısen terhelt. Az égetıbb problémát a Vidtelke utca-krúdy Gyula utca - Váci Mihály utca által határolt terület jelenti illetve a Gábor Áron utca- Veres Péter utca-vasút utca és a Fıút közötti terület jelenti. A településrész helyzetét jellemzi, hogy 6 család 20 gyermeke áll gondozás alatt, közülük 1 védelembe vett. Itt a leggyakoribb nehézségek elsısorban lakhatási és anyagi jellegőek, gyakran tapasztalják a szakemberek a higiénés problémákat és idınként a szülıi együttmőködés hiányát

172 Gyırössy-kert 95. táblázat: Releváns mutatók a Gyırössykert vonatkozásában Mutató megnevezése Város összesen Tizenhárom Vértanú utca és Gyırössy kert Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 18,5 Lakónépességen belül évesek aránya 62,2 73,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,3 7,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 26,0 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség 7,3 15,1 arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,7 2,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 47,8 38,6 22,2 13,6 Dominánsan a Tizenhárom Vértanú utca és Gyırössy kert lakótömbjeit foglalja magában. A fentebb bemutatott szegregálódott településrészekhez viszonyítva ennek a területnek a helyzete sokkal kedvezıbb. Mindkét releváns mutató távol marad az 50%-os határtól, hiszen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya 26%, míg a foglalkoztatottság hiányát mérı mutató csupán 38,6%. Azonban megfigyelhetı egy leszakadási folyamat. A városi munkalehetıségek szerény száma miatt, magas munkanélküliség tapasztalható az akcióterületen. Ami számos következmény forrása, mint a gyermekek iskoláztatásának korai befejezése, ezzel csökkentve a kitörési lehetıséget. A kedvezıbb anyagi feltételekkel rendelkezı lakosság ha teheti a lakótelepekrıl elköltözik, és az alacsony jövedelmőek maradnak illetve költöznek be. Ez együtt jár azzal, hogy a közös költségek felvállalása, a közösségi programokhoz való hozzájárulás komoly megterhelést jelent, ezért sok esetben elmaradnak, ami a lakótelep presztízsét rombolja. A város ezt a folyamatot már felismerte ezért 1998-óta folyamatos fejlesztések terepe a terület. Az infrastrukturális ellátottsága teljes, beleértve a közvilágítást és a köztereket is. Az itt élı iskoláskorúak a Bethlen Gábor Általános Iskola felvételi körzetébe tartoznak. Ebbe az iskolába 546 diák jár, amelybıl 239 halmozottan hátrányos helyzető és 124 hátrányos helyzető

173 Demográfiai mutatók A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének etnikai összetétele gyakorlatilag homogénnek tekinthetı. Az önklasszifikáción alapuló adatok alapján a magukat magyarnak vallók részaránya a régiós átlaggal megegyezıen 95,7% volt, és a kisebbségek közül egyedül a saját bevallása szerint roma etnikumhoz tartozó 389 fı (az össznépesség 1,2%-a) képviselt kimutatható részesedést. A hivatalos adatok alapján tehát a romák részaránya a városban alig harmada az országos átlagnak, de a mértékadó becslések a valós létszámot és az összlakosságból való részesedést minden esetben a cenzus adatainak többszörösére (akár három-négyszeresére) teszik. Hajdúböszörményben az Önkormányzat megbízásából az elmúlt években több, a romákat is érintı felmérés készült, amelyek alapján feltételezhetıen mintegy háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a város roma közössége a felmérések alapján viszonylag szegregáltan, bár a nem romákkal térben keverten jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a romákkal egy lakóövezetben a hasonló társadalmi státuszú nem romák élnek, akik körében a vegyes házasságok és együttélés miatt jelentıs az etnikai önklasszifikáció bizonytalansága. A népesség részletes korstruktúrája nemek szerinti bontásban következık: Csecsemık (egy év alatt) Gyermekek (1-14 évesek) Fiatalok (15-24 évesek) Felnıttek (25-59 évesek) Idıskorúak(60 évesek és idısebbek) Összesen Nık Férfiak 36. ábra: Hajdúböszörmény lakónépessége korcsoportok és nemek szerint (öt korcsoprt szerinti bontásban) Foglalkoztatási helyzetkép Foglalkoztatás strukturális megoszlása A szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkoztatási szerepét tekintve a város jóval elmarad a magyarországi átlagtól, mindössze 44 % a 61,6 %-kal szemben. Noha az arányszám fokozatosan növekvı, és maga az ágazat meglehetısen munkaigényes, mégis kevés új munkalehetıséget teremtett, a hazai cégek zöme ugyanis legfeljebb a családtagokat foglalkoztató egyéni/mikrovállalkozás

174 Mezıgazdaság Ipar és Építıipar Szolgáltatás Hajdúböszörmény Ország 37. ábra: Foglalkoztatás strukturális megoszlása A regisztrált munkanélküliek (2004 novembere óta álláskeresık) száma az 1990-es évek eleje és 2003 között hullámzó trendet mutatva bár, de jelentıs mértékben csökkent (az 1993-as 2328 fırıl a fentebbi intervallum végéig 1123 fıre), az utóbbi években viszont ismét meredek emelkedést mutatott. A 2006 végén a regiszterben szereplı 1574 fınyi álláskeresınek a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya alapján számított munkanélküliségi mutató értéke 7,64% volt. Noha ez az érték 1,25-szorosa az országos átlagnak, a 9,6%-os regionális középértéknél azonban jelentısen kedvezıbb volt decemberében a munkanélküliség 10.11%-os. A nyilvántartott munkanélküliek száma 2098 fı volt. Járadéktípusú ellátásban 426 fı részesül, segélytípusúban pedig 188 fı. Rendszeres szociális ellátást kap 725 fı. Az országos átlaghoz mérten magas munkanélküliség mellett további problémák forrása, hogy igen kedvezıtlenek a munkanélküliség minıségi jellemzıi is. A legnehezebb helyzetben szakképzettség híján a legfeljebb általános iskolát befejezett (a regisztráltak 38,8%-a), vagy még idáig sem jutó (6,7%) álláskeresık vannak. A diplomás álláskeresık aránya szintén magasabb a városban (4,3%, szemben a régió 3,5%-ával), alig maradva el az országos átlagtól. A leszázalékolások magas száma mellett a kedvezıtlen iskolai végzettség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezı együttes eredıjeként a régióban és a városban az országos átlagot meghaladó roma népesség jelentıs része vesztette el minden kapcsolatát az elsıdleges munkaerıpiaccal (vagy soha nem is került kapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munkanélkülivé. Az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva ez évben tovább romlottak a munkanélküliek/álláskeresık relatív mutatói, mely az álláskeresık számának növekedésébıl adódik, ezt támasztják alá a táblázat adatai is

175 A regisztrált álláskeresık száma, a kapcsolódó mutatószámok 96. táblázat: Munkanélküliségre vonatkozó adatok a településen Megnevezés Összesen Munkanélküliek száma a településen 2098 Ebbıl tartósan munkanélküli 667 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? táblázat: Regisztrált álláskeresık száma, kapcsolódó mutató- és arányszámok Idıpont Álláskeresık száma (fı) Munkavállalási korú népesség száma (fı) Relatív mutató 5 (%) Arányszám ,66 1, ,67 1, ,64 1, ,48 1, ,31 1, ,90 1, ,92 1, ,11 1,41 A nyilvántartásunkban lévık között nagyon sok az alacsony iskolai végzettségő és a szakképzetlen. Amint az a további ábrákon látható, a szegregátumok illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lakóinak a legalacsonyabb az iskolai végzettsége. 44 % csak az alap iskolai végzettséggel, illetve azzal sem rendelkezik. Az álláskeresık 52 %-a szakképzetlen. Jelenleg csak 6 % rendelkezik fıiskolai vagy egyetemi diplomával. A nık nagyobb arányt képviselnek az alacsony iskolai végzettségőek és a szakképzetlenek között. A diplomás állástalanok 2/3-a a nık közül kerül ki. A nyilvántartottak 22 %-a 25 év alatti, több mint 50 %-a 35 év alatti, majd 15 %-a 50 éven felüli. A nyilvántartottak nembeli aránya általánosságban kiegyenlített. Folyamatában megfigyelhetı, hogy a nyár végére az arány átbillen a nık javára. Ez elsısorban abból adódik, hogy a nık nehezebben tudnak idényjellegő munkalehetıséget találni, míg a férfiak tavasztól folyamatosan el tudnak helyezkedni akár az építıiparban, akár a mezıgazdaságban. A textilipar válsága miatt csökkent a nık számára felajánlható álláslehetıségek száma. 5 Relatív mutató: az álláskeresık a munkavállalási korú népesség %-ában. 6 Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

176 A regisztrált álláskeresık 30 %-a részesül álláskeresési támogatásban, ugyanennyien az önkormányzat által folyósított rendszeres szociális segélyben. Magas azoknak az aránya közelít a 40 %-hoz akik nem részesülnek semmilyen pénzbeli ellátásban. Ennek oka az, hogy nem szereztek annyi munkaviszonyt (legalább 200 nap), ami alapján ellátást tudnánk megállapítani részükre (pld. pályakezdık), vagy ellátásukat már kimerítették, s ez idı alatt sem sikerült munkához jutniuk. Szociális ellátásban (rendszeres szociális segély) pedig azért nem részesülnek, mert nincs meg a megállapításhoz szükséges egy éves együttmőködés vagy jövedelmi helyzetük alapján nem jogosultak rá. A munkapiacra való visszahelyezést az egyéni problémák feltárásával, személyre szabott szolgáltatással, és az akadályozó tényezık feltárásával tudjuk segíteni. A halmozottan hátrányos helyzetőeknek programokban való részvétel lehetıségét ajánljuk. Tartós álláskeresık Azt a személyt, aki 12 hónapnál hosszabb ideje regisztrált, nem állt munkaviszonyban és támogatott képzésben sem vett részt, tartós munkanélkülinek nevezzük. Arányuk a vizsgált idıszak alatt 22,8 %-ról 24,5 %-ra emelkedett. A tartós munkanélküliség egyik legfıbb oka az alacsony iskolázottságban, a szakképzettség hiányában keresendı. A tartós munkanélkülivé válást generálja az egészségi állapot, mely a munkaviszony elvesztése után még tovább romlik. A tartós munkanélküli munkavégzı képessége is romlik, kiesik a megszerzett gyakorlatból. Ebbıl a helyzetbıl való kilábalás legfıbb eszköze a munkaerı-piaci képzés lenne, de esetükben a legkisebb a motiváció, a tapasztalatok szerint a felvételi eredményeik is sokszor gyengébben sikerülnek. A tartós munkanélküli állapot kialakulásában kevésbé játszik szerepet az életkor. Az összes nyilvántartott között nagyobb hányadot képviselnek a nık. A tartós munkanélküliek között is jelenleg a nık aránya a magasabb (65 %). A 449 fı tartós álláskeresıbıl 291 fı a nı. Számuk és arányuk a vázolt foglalkozatási helyzet alapján tovább emelkedhet. Gondot okoz, hogy a közhasznú és közmunkaprogramokba a munkák jellegébıl adódóan csak kis létszámban vonhatók be. Fiatal álláskeresık, pályakezdık Pályakezdı álláskeresı a 25. életévét felsıfokú végzettségő személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezı, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskeresı, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. A nyilvántartásban lévık között a pályakezdık átlag nyolc-kilenc százalékos arányt képviselnek. Ez az arány a nyár közepén 10 %-ot is elér, mely a pályakezdık munkapiacra való belépésével indokolható. Iskolai végzettségüket vizsgálva a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek felsıfokú iskolai végzettséggel. Ugyanakkor a 25 év alatti álláskeresık közül 15 fı nem rendelkezik még a 8 általános iskolai végzettséggel sem

177 Településrészek munkanélküliségi mutatói A következı táblázat a novemberi állapot szerinti munkanélküliségi adatokat dolgozza fel aszerint, hogy a munkanélküliség a Hajdúböszörményhez tartozó külterületi településeken hogyan alakul. 98. táblázat: Településrészek munkanélküliségi mutató Lakosok száma Állás- Keresık száma Tartós munkanélküliek száma Álláskeresık aránya az összesen álláskeresıhöz (%) Álláskeresık aránya a település lakosaihoz (%) Tartós mn. aránya a település álláskeresıibıl (%) Hajdúböszörmény ,5 7,0 24,5 Bodaszılı ,3 10,5 31,0 Pród ,4 10,9 23,0 Hajdúvid ,8 8,0 19,6 Összesen ,0 9,0 24,8 A táblázatból kitőnik, hogy a munkanélküliség élesebben jelenik meg Pródon és Bodaszılın. Figyelemre méltó, hogy Hajdúvid kedvezıbb helyzetben van a munkanélküliek arányát tekintve, mint Hajdúböszörmény közigazgatásilag egybevonva. Ennek elsısorban abban kereshetı a magyarázata, hogy a Hajdúvidi emberek mobilitási készsége is nagyobb, mint a másik két településé, de ehhez az is szükséges, hogy a mobilitási lehetıségük is jobb a Hajdúvidieknek. Ha a tartós munkanélküliség arányát vizsgáljuk még szembetőnıbb a Bodaszılın élık gondja, hiszen majdnem minden három álláskeresıbıl egy több mint egy éve még támogatott munkalehetıséghez sem jutott. Ha a tartós munkanélkülieket lakóhelyük szerint vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszılın, Hajdúviden, Nagypródon és a szılıskertekben él több mint egy harmada. Ez a szegregátumosodási tendencia nehezen lesz visszafordítható. Az itt élı emberek többségének még azt az esélyt sem tudjuk sok esetben megadni, hogy támogatott közhasznú programokba vonjuk İket, mivel a tömegközlekedés munkába járás szempontjából való elégtelensége miatt nem tudnak a munkába idıben beutazni. A településrészen élık részérıl igényként merül fel a helyben történı foglalkoztatásuk érdekében munkahely teremtés lehetıségének vizsgálata. Jelenleg a tartós munkanélküliek szinte kizárólagos munkalehetısége az önkormányzat által biztosított közcélú illetve közhasznú munka

178 Romák munkaerı-piaci esélyei A romák legjelentısebb foglalkoztatója a település önkormányzata. A munkába helyezésüknek is szinte egyetlen lehetısége az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatás. Ennek volt 2009-ben a pilot programja az SZMM- által életre hívott Út a munkához. Támogatással halmozottan hátrányos, jórészt roma fiatal részre lehetıséget biztosít az önkormányzat közhasznú munka keretében a nyolc általános iskolai alapvégzettség megszerzésére. Ennek a programnak a szervezése során is újból megállapították, hogy a romák többségére az alacsony iskolázottság jellemzı, a tizenéves tankötelezettségüket betöltık között nagyon sokan még a negyedik osztályig sem jutattak el. Ezt a problémát generálja az is, hogy ezek a hátrányos helyzetben lévı gyerekek elsısorban magatartásbeli gondokra hivatkozva csak magántanulóként (!!) teljesíthetik tankötelezettségüket, akik a késıbbiekben a munkanélküliek állományát gyarapítják majd, mely tömege veszélyes lehet a település gazdasági mobilitására nézve Lakhatási körülmények a szegregált lakóövezetekben A roma háztartások jellemzıi: A háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A romák által lakott önkormányzati bérlakások a város térszerkezetében jól körülhatárolhatóan találhatók, részben ezek alkotják a Déli- Lucernás roma lakóövezetét. Otthonaikban a legtöbb helyen túlzsúfoltság uralkodik (amely szinte megoldhatatlan nehézségeket jelent a helyi szintő családpolitika, gyermekvédelmi politika és lakáspolitika számára), amelynek leggyakrabban az összeköltözések az okai (bár a sokgyermekes fiatal családokban is hasonló a helyzet). Gyakori pl., hogy a fiatalok visszaköltöznek a szülıkhöz. Ennek általában kettıs célja van. Az egyik, hogy az idısödı, többnyire semmilyen ellátásban nem részesülı szülık is élhessenek a gyerekeik számára juttatott állami szociális támogatásokból, a másik, hogy gazdaságosabbnak tartanak egy háztartást fenntartani, mint kettıt, vagyis az összeköltözéstıl a megélhetési költségek csökkenését remélik. Az összeköltözéseknek van egy másik aspektusa is, amely a településen élı hátrányos helyzető, többnyire cigány lakosság sajátja, hogy a család, amelyben egyetlen keresı sem maradt, kölcsönöket vesz fel, eladósodik, majd a törlesztés és a megélhetés együttes finanszírozásának biztosítása érdekében eladogatja (ha van) még értékesíthetı vagyontárgyait, legvégsı esetben a házát is. Ezután nincs más esélye, odaköltözik valamelyik rokonukhoz, hogy a hajléktalanságot és annak következményeit elkerülje. A város lakásainak átlagos alapterülete 83 m 2. A városban élı romák lakásainak alapterülete 63,3 m 2, azaz egynegyedével kisebb, mint a városi átlag. A városban a két leggyakoribb lakásméret a m 2 -es, ami a panellakások mérete, és a m 2 - es lakások. Ezzel szemben a roma háztartásokban a 30 m 2 alatti és a m 2 -es lakások a leggyakoribbak. Mivel a roma háztartások létszáma több, mint másfélszerese a városi átlagos háztartási létszámnak, a romák esetébe nagyon magas laksőrőséget találunk. Lássuk a roma háztartások komfortosságát és felszerelését

179 A város roma és alacsony státuszú nem roma háztartásainak a komfortossága kifejezetten alacsony. Különösen a főtésmódok tekintetében beszélhetünk errıl. A háztartások átlagos háztartásnagysága 2,85 fı, ami megfelel az Észak-alföldi régió adatának. Igen magas a kétfıs, és az egyfıs háztartások aránya, a gyermekes háztartásoknál a kétgyerekes háztartás a legjellemzıbb. Viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a szülık is a háztartásban élnek (11,7 %). Összességében a fenti állapotfelmérésbıl az szőrhetı le, hogy a szegregációs folyamat által veszélyeztetett társadalmi csoportok között figyelemmel kell lenni a roma lakosságra, hiszen életkörülményeiket tekintve csaknem minden mutatóban a városi átlag alatt marad. A szegregátumokban a komfort nélküli és félkomfortos lakások száma meghaladja az 50%-ot, az egyszobás lakások száma pedig 20% körüli Szociális szolgáltatások igénybevétele a városban A legpontosabb képet a szegregátumok helyzetérıl akkor lehetne megadni, ha pontos kimutatások állnának rendelkezésre a szociális szolgáltatásokat igénybevevık területi megoszlásáról. Ennek hiányában csupán a város egészére érvényes volumeneket lehet bemutatni. 38. ábra: Szociális szolgáltatások a településen 179