DIGITÁLIS TECHNIKA LABORATÓRIUMI SEGÉDLET
|
|
- Alexandra Siposné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DIGITÁLIS TECHNIKA LABORATÓRIUMI SEGÉDLET VI. MÉRÉS AZ ABEL FEJLESZTİI PROGRAMRENDSZER ALAPJAI I.Minimális elméleti alapok. 1.Bevezetés A digitális rendszerek fejlıdése nagyon hamar válaszút elé állította a konstruktıröket, hogy az egyre bonyolultabbá váló rendszereket milyen hardware és software eszközökkel építsék fel. A software eszközök jelenleg több alternatívát kínálnak, ezekkel nem kell most foglalkoznunk. A hardware eszközök gyakorlatilag három különbözı, de egymással jól kombinálható családra oszthatók. A, A fejlesztı által létrehozott egyedi kivitelő nagyintegráltságú (VLSI)eszközök, melyeknél a teljes integrált áramkört a készülékkonstruktır hozza létre, illetve rendeli meg. Elınye lehet a cél-tervezett, ennélfogva az adott berendezéshez legjobban illeszkedı kivitel. A technika jelenlegi állása mellett mind a technológia, mind a szükséges eszköz kivitele szinte hónapról hónapra változik, így ezt a megoldást csak azok a tervezık engedhetik meg maguknak, akik tudatában vannak annak, hogy a gyártás mérete igen rövid idın belül is gazdaságossá teszi az ilyen elemek használatát, melyeknél az un. állandó költségek aránya igen magas (egyedi áramköri tervezés, egyedi gyártás, tesztelés,stb.) B, Standard VLSI eszközök (processzorok, vezérlık, memóriák) használata. Ebben az esetben a berendezés természetesen bonyolultabbá válik, megnövekednek a változó költségek, a standard VLSI áramkörök viszont jóval olcsóbbak lehetnek, s valószínőleg több termék-cikluson át is használhatóak, így a nagyobb darabszámú rendelés is csökkentheti a költségeket. (Bár ez sem veszélytelen) C, Olyan VLSI eszközök használata, melyek bonyolultsága lehetıvé teszi a berendezés egyszerő kivitelét, ugyanakkor az eszköz belsı felépítése, akár funkciója is egyszerő eszközökkel hozható létre és módosítható. A jelenlegi gyakorlatban mindhárom megoldást szinte egyidejőleg használjuk, nem egyszer egy berendezésen belül is. Az a, megoldás az un. ASIC áramkör, a b, választás a szabvány VLSI eszköz használata, a c, pedig a programozható logikai áramkörök választása. A programozható áramkörök fejlıdése az utóbbi akárcsak tíz évben is nehezen követhetı. A legelsı eszközök a ROM, majd PROM eredetileg un. állandó memória céljaira készült áramkörök voltak, ezt követték a PLA, FPLA, PAL, FPGA 1 stb áramkörök. Jelenleg ezek az áramkörök fejlıdése egyszerően megjósolhatatlan mérető mind az un. digitális mind pedig az un. analóg, mind pedig a hetero berendezéseknél. 2. A mérés alapjául szolgáló PAL eszközök A kapható programozható eszközök között a legegyszerőbbek a PROM, PLA és PAL áramkörök. A PAL áramkörök még nagyon egyszerőek: AND-OR logikát, az esetek egy részében D flip-flopokat, esetleg programozható invertereket, és kimeneti tri-state invertereket tartalmaznak. A labormunkák során három alaptípust fogunk vizsgálni: 1 Az olyan egyszerő programozható logikákat, mint a PAL, PLA együttesen szokás PLD (Programmable logic device) néven emlegetni. A többi rövidítés: PLA = Programmable logic array; PAL = Programmable array logic; FPGA = Field prammable gate array
2 A, P16 L8. (ld. Kapcsolási rajz) tisztán kombinációs hálózat. (Az L ÉS-VAGY-NEM (AND_NOR) hálózatra utal, a 16 a bemenetek,i, a 8 a kimenetek maximálisan programozható értékét mutatja. (10 csatlakozó pont (I 0 - I9, ) bemenet, 2 csatlakozó pont (O1 és O8) kimenet, 6 csatlakozó pont (I/O 2 I/O7) pedig univerzális.) Minden kimenetként is használható csatlakozó pont tri-state kiképzéső. A tri-state invertereket 7-bemenető VAGY kapuk hajtják, 32 bemenető ÉS kapukon keresztül. (Itt hívjuk fel a figyelmet az ÉS kapuk egyszerősített, valamint az egész kapcsolási rajz régi szabvány szerinti ábrázolására). A bemeneteket a 16 lehetséges bemenet, vagy akár aktuális kimenet ponált vagy negált értékeire lehet programozhatóan kötni. Ezek a programozható csatlakozások technológiailag különbözı megoldásúak lehetnek. Az eredeti PAL-ok esetében ezek wolfram-biztosítékok, melyeket programozáskor kiégetünk, sajnos egyszer-s mindenkorra. Valamelyest könnyíti a helyzetet, hogy a nem használt ÉS kapuk eredetileg minden ponthoz csatlakoztatott bemeneteihez nem kell hozzányúlni, mivel ezeknek az ÉS kapuknak a kimenete L (0). (Miért?) Hasonló a meghajtása a tri-state vezérlı bemeneteknek. Az IC összesen 64 (8x8) 32 bemenető ÉS kaput tartalmaz, azaz a lehetséges mintermek száma 1024 (Hiába van 32 bemenet, ebbıl csak 16 bemenet választható ki vagy a ponált, vagy a negált bekötést választjuk, egyszerre kettıt valahogy nem szokás). A rendszer, pedig összesen 64x32 = 2048 biztosítékot tartalmaz. Az Önök birtokába került kapcsolási rajzon az egyes ÉS kapukat számozták meg 0-63 között, a klasszikus rendszer szerint viszont a biztosítékokat szokás számozni. (Az ABEL is ezt mutatja majd). Itt jegyezzük meg, hogy már a második generációs PAL-ok (ezeket egyébként GALoknak szokás nevezni: generic array logic) nem wolfram biztosítékokat tartalmaznak, hanem visszaállítható floating gate technológiájú csatlakozásokat. B, P16 R8 A bemenetek száma 10, ebbıl 8 általános ((I 1 - I8,) két dedikált, azaz kötött funkciójú, a kimenetek száma 8 (O1 - O8,). A 32 bemenető ÉS kapuk kimenetenként nyolcasával hajtanak meg egyegy VAGY kaput, melyek D-flip-flopok adatbemeneteit hajtják meg. A flip-flopok kimenetei egyrészt a kimeneti tri-state invertereket hajtják meg, (minden kimenet regiszteres!), másrészt visszavezethetıek az ÉS-kapuk kimenetére. A P16 L8-hoz képest a triviális eltéréseken kívül alapvetı eltérés, hogy a visszavezetés nem a tri-state inverterek kimenetérıl, hanem bemenetérıl történik. Vegyük észre, hogy a tri-state vezérlés nem programozható, és minden kimenetre közös. (OE csatlakozó). C, P16 R4 és P 16R6. Ezek az eszközök mind regiszteres, mind kombinációs kimeneteket tartalmaznak. (A p16 R4 4+4, a P16 R6 6+2, kombinációban. Az ilyen eszközök igen alkalmasak pl. olyan szinkron számláncok tervezésére, ahol kimeneti átvitelképzés(ek)re is szükség van. (Mindig szükség van). 3. A mérés tárgyát képezı ABEL programrendszer. Az ABEL rövidítés Algorythmic Boolean Electronic Language -et jelent. Igen egyszerő, valójában nem software, hanem hardware fejlesztık és alkalmazók számára készült. A programrendszer célja: A program lehetıvé teszi, hogy a programozandó áramkört a lehetı legegyszerőbben, a fizikai igényt a legjobban megközelítıleg írjuk le úgy, hogy definiáljuk a tesztelés feltételeit is. A leírás közepesen magas szintő nyelven történik. A program lefordítja, szükség esetén generálja a logikai függvényeket, elvégzi az optimalizálást, felajánlja a kiviteli lehetıségeket (a függvényre, vagy talán mégis az inverzére van szükségünk, elvégzi a szükséges dokumentációt, leteszteli az eredményeket (szimuláció), majd beprogramozza az eszközt. (Az égetı már nem áll rendelkezésünkre).
3 3.1. Az.ABL kiterjesztéső alapprogram felépítése, alapvetı szintaktikai szabályai. A programozandó kapcsolás leírására.abl kiterjesztéső programot kell létrehoznunk. A program részei: programfej, programtörzs és kóda. ( coda; befejezı rész) A programfejben a deklarációs blokk található A legelsı deklaráció a MODULE. Az.ABL kiterjesztéső program (a program text editorral írható) elsı szava, a kulcsszó után egy szó, a programozandó áramkör neve következhet. A következı a TITLE. A kulcsszó után két jel közé írt szöveg lesz a címe a teljes dokumentációnak, megjelenik minden, a programrendszer által generált fájlban. Konvenció szerint az áramkör nevét, funkcióját, a fejlesztı nevét, és a tervezés idıpontját tartalmazza. Több sor is lehet. A harmadik deklaráció a DEVICE. (Opcionális). Az ABEL az áramkörnek leginkább megfelelı programozandó eszközt maga keresi meg, de az eszköz típusát elı is írhatjuk a MODULE deklarációval. A DEVICE elé az eszköz belsı kódját, utána pedig szóköz után az eszköz típusát kell megadni. A PIN deklaráció az egyes be- és kimenetek logikai elnevezését (melyet a program használ) megfelelteti a PAL csatlakozószámának. A PIN elé és mögé is több nevet ill. számot írhatunk, a megfeleltetés az adott sorrendben történik. A fejblokk helyettesítı értékadást is tartalmazhat, a program összeállításának egyszerősítésére. Az értékadás jele: = Az értékadó kifejezés bal oldalán felsoroljuk az általunk használni kívánt szimbólumokat, jobb oldalon pedig az ennek megfelelı, az ABEL által egyébként elıírt szimbólumokat kell feltüntetnünk. (Egyszerő példa: Az ABEL valamely kimenet irreleváns állapotát.x. szel jelöli, hogy az X egyéb funkciókban (pl. X kimeneti jelnév használható legyen. Ha nem akarunk ilyen bonyolult betősorozatot írni, egyszerően feltüntetjük, hogy X =.X. Hasonlóan használhatjuk pl. az ON = 0 értékadást, stb. A deklarációk között elıkelı helyet foglalnak el a tömbdeklarációk. A tömböknek valamilyen nevet adunk, a tömbökbe foglalt változókat a [] jelek között kell feltüntetnünk. Az ABEL csak egydimenziós tömböket ismer. A tömbök értékét a tömböket tartalmazó változók binárisan összeolvasott értéke adja. A törzsblokk programvezérlı operátorokat, és a programtörzsre jellemzı parancsokat tartalmaz. A programvezérlı operátorok a program mőködését befolyásolják, mindig karakterrel kezdıdnek. Példaképpen szolgálhat operátor. Jelentése DON T CARE SET. Ez az operátor akkor használandó, ha az általunk összeállított igazságtábla nem tartalmazza a bemenı változók összes kombinációját (vagy mert egyéb bemeneti kombinációk nem léphetnek fel, vagy mert ezeknél a kimenti értékek közömbösek). Ilyenkor a program.x. értékekkel tölti fel az általunk nem is szerepeltetett bemeneti kombinációkat. Magának a törzsblokknak a felépítése többfajta lehet. Tartalmazhatja az EQUATIONS, TRUTH TABLE éstest_vectors parancsokat, de nem kell valamennyit. Az EQUATIONS parancs után fel kell sorolnunk azokat a logikai függvényeket, melyek a ki-és bemenetek kapcsolatát fejezik ki. Az egyenleteknél az = jelét kell használnunk. (Itt jegyezzük meg, hogy az egyenlıség jele: == ) A függvények leírásánál unáris és multiplex operátorokat használunk. Unáris operátor a negáció jele:! A! jel mindig a változó elé írandó (!Y) Multiplex operátorok az ÉS, a VAGY és az ANTIVALENCIA, jelük: &, #, $. A TRUTH_TABLE parancs után következı igazságtábla formátuma kötött. A tábla jobb- és baloldalát a --> csoport választja el. Mindkét oldalon vagy tömböket, vagy azok nevét, ill. értékét kell feltüntetnünk. A fejléc felépítése megegyezik az egyes sorokéval, de < és > jelek közé van szorítva. A fejléc a tömb nevét is tartalmazhatja, ilyenkor az egyes sorok a tömb aktuális értékét mutatják.
4 Az értéket leírhatjuk binárisan (pl.^b0010), hexadecimálisan ( ^h3fbc), vagy decimálisan (^d4218, vagy 4218) Amennyiben szeretnénk, hogy az ABEL szimulációval ellenırizze az áramköri mőködést, használhatjuk a TEST_VECTORS parancsot. A TEST_VECTORS argumentuma hasonló a TRUTH_TABLE argumentumától, de el is térhet. (Tartalmazhat don t care sorokat, vagy egyes sorokat ki is hagyhatunk belıle). A program codája az END parancsot tartalmazza. Az END argumentumának meg kell egyeznie a MODULE argumentumával. Fentiekben csak olyan áramkörök programozását vázoltuk, melyek kombinációs hálózatot valósítanak meg. A szekvenciális hálózatok megvalósításához kiegészítı információkra van szükség. A fejblokkban definiálhatunk belsı állapotokat értékadással, mely a STATE diagramm parancs argumentumában felsorolt kimenetek aktuális értékét mutatják, a definíció sorrendjében csökkenı bitérték szerint. A törzsblokkban kiadható a STATE_DIAGRAMM parancs, mely igazságtábla jellegő táblázatot vonz. A tábla bal oldalán az állapotdiagramban A következı állapot definiálandó, az egyes állapotok értéke és a bemeneti változók aktuális értéke szerint. Ez a következı állapot nem más, mind a Q kimenetek D- flip-flopjainak bemeneti D értéke. Erre az állapot száma után kerülı : jel utal, az értékadás jele helyett. A STATE_DIAGRAMM parancs a TRUTH_TABLE megfelelıje. Az értékadás lehet feltételes, használható az IF THEN és a GOTO szerkezet is Az ABEL programrendszer egyéb alkotói. Az.ABL kiterjesztéső programot megírhatjuk text editorban, vagy a FILE menü OPEN parancsával. (Új fájlnevet adunk meg.). Az.ABL programot megnyítás után a COPMPILE menü COMPILE parancsával fordítunk le. A hibafájl a VIEW menü COMPILER LISTING parancsával olvasható. A hiba nélkül lefordított program által generált függvényeket a VIEW menü COMPILED EQUATIONS parancsa mutatja. A függvényeket az OPTIMIZE menü REDUCE parancsa egyszerősíti. Az egyszerősített függvényeket, és a statisztikát a VIEW menü OTIMIZED EQUATIONS és FITTED EQUATIONS parancsával lehet megtekinteni. A VIEW menü PLD MAP REPORT parancsa szinte teljes dokumentációt ad a programozott eszközrıl. A kiégetendı biztosítékokról a VIEW menü JEDEC/PROM FUSE FILE parancsa ad felvilágosítást. A program csak azokat a mintermeket mutatja, ahol biztositéko(ka)t ki kell égetni. A kiégetendı biztosítékokat 1 jel mutatja. A szimuláció eredményét (A TEST-VECTOR-okból melyek teljesültek és melyek nem) a VIEW menü SIMULATION RESULTS parancsa mutatja meg. A FILE menü SAVE parancsa elmenti az elkészült.abl programot, a SAVE AS új nevet is adhat, módosítás-variálás céljából. A parancssort az egyes menük elsı betője+alt billentyő hívja be. Az ESCAPE billentyővel közlekedhetünk a file-ok és a parancsok között. Az eszközök beégetését a PARTMAP menü PROGRAMM DEVICE parancsa végezné A HELP menü INDEX parancsának használatát minden hallgatónak melegen ajánljuk aki tud angolul.
5 Mérési feladatok. Futassuk le az ABEL4. EXE programot, majd 1. Nyissuk meg a munka\simple.abl fájlt. Mentsük el munka\single.abl néven, és módosítsuk az alábbiak szerint: A kimenetek nem AND és NAND? Hanem OR és NOR. Mentsük ki a saját floppynkra is. Fordítsuk le az uj fájlt, a hibákat javítsuk ki, és vessük össze az eredeti és fájl FUSE fájljait! Jegyezzük fel mindkettıt, és jelöljük ki az eltéréseket. 2. Nyissuk meg a bcd7. abl fájlt. Mentsük el csoportonként az alábbi neveken, ill. módosítsuk a név szerint:. A csoport: GRAY7.abl, (bemeneten Gray-kód) B csoport: Excess3. abl, (Bemeneten excess3-kód) C csoport: hex7. abl, (A bemeneti jel hexa jel, a kimeneten ábrázolni kell az A-F kódokat is) D csoport: bcdnegat.7 abl /A bemenet aktiv L-bcd jel, a kimenet közös katód) Minden csoport fordítsa le, mentse floppyra az.abl fájlt, majd optimalizálja az áramkört. Jegyezzék fel az új egyenleteket. 3. Nyissuk meg a munka\cnt10p.abl fájlt, majd az egyes csoportok mentsék ki az alábbi neveken: A csoport: cnt11p.abl B csoport: cnt 12p.abl C csoport cnt 13p.abl D csoport excess3.abl (excess3 szerint számol) A továbbiakban ld. 2. pont 4. Nyissuk meg a count4. abl fájlt, és alakítsuk át, stb. az alábbiak szerint: Az üzemmódok az alábbiak: I0 I1 Üzemmód 1 1 Számolás 0 1 Számolás tiltása 1 0 Load A bemenetrıl 0 0 Load B bemenetrıl A bemeneti Carry-t eliminálni kell. Ezt a munkát lehet közösen csinálni. Jegyzıkönyv: Egyenletek + floppy. Floppy helyett esetleg lehet pendrive-ot is használni.
6
7
8
9
PAL és s GAL áramkörök
Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenPAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István
Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
Részletesebben1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)
1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1 1.1. AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁI A digitális berendezések tervezésekor számos technológia szerint gyártott áramkörök közül
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
Részletesebben30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)
30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenKombinációs hálózatok Adatszelektorok, multiplexer
Adatszelektorok, multiplexer Jellemző példa multiplexer és demultiplexer alkalmazására: adó egyutas adatátvitel vevő adatvezeték cím címvezeték (opcionális) A multiplexer az adóoldali jelvezetékeken jelenlévő
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenAszinkron sorrendi hálózatok
Aszinkron sorrendi hálózatok Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
Részletesebbeneasyabel FEJLESZTŐ RENDSZER
easyabel FEJLESZTŐ RENDSZER TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 3 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 4 1.1 AZ ABEL-HDL HARDVER LEÍRÓ NYELV 4 1.2 AZ EASYABEL FELDOLGOZÓ PROGRAMMODULOK 4 1.2.1 AZ EASYABEL ALAPKIÉPÍTÉSÉNEK FELDOLGOZÓ
RészletesebbenLogikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6
Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 3. gyakorlat: Kombinációs hálózatok minimalizálása, hazárdok, a realizálás kérdései
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 3. gyakorlat: Kombinációs hálózatok minimalizálása, hazárdok, a realizálás kérdései Elméleti anyag: Lényegtelen kombináció (don t care) fogalma Kombinációs hálózatok
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenPLA és FPLA áramkörök
Programozható logikai áramkörök PLA és FPLA áramkörök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
RészletesebbenXI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat
XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat vesszük sorra. Elsőként arra térünk ki, hogy a logikai értékek
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenGprs Input Output modul
Gprs Input Output modul Verzió: 2.0 felhasználói útmutató, proximity olvasóhoz Felhasználói funkciók: Proximity élesítés, hatástalanítás Teljes és részleges (otthoni) élesítés SMS-ben távolról teljes élesítés,
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenA gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.
Megoldás Digitális technika II. (vimia111) 1. gyakorlat: Digit alkatrészek tulajdonságai, funkcionális elemek (MSI) szerepe, multiplexer, demultiplexer/dekóder Elméleti anyag: Digitális alkatrészcsaládok
RészletesebbenKombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása
Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány
RészletesebbenEgy PIC-BASIC program fordítása, betöltése
Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése A következıkben egy gyakorlati példán keresztül próbálom leírni, hogyan használhatjuk a PIC BASIC PRO 3 fordítóprogramot, tölthetjük be az elkészült program kódot
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal
Részletesebben1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:
1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: A legegyszerűbb alak megtalálása valamilyen egyszerűsítéssel lehetséges (algebrai, Karnaugh, Quine stb.). Célszerű
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok
A VHDL leírástípusok 1. A funkcionális leírásmód Company: SAPIENTIA EMTE Engineer: Domokos József Create Date: 08:48:48 03/21/06 Design Name: Module Name: Logikai es kapuk funkcionalis leirasa- Behavioral
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a
RészletesebbenDigitális Rendszerek (BSc)
Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (BSc) 2. előadás: Logikai egyenletek leírása II: Függvény-egyszerűsítési eljárások Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenDigitális technika házi feladat III. Megoldások
IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
Részletesebben10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti
10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő
RészletesebbenKombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenPROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.
RészletesebbenLaborsegédlet 3. Labor
1/6. oldal Logisztikai rendszerek irányítás és automatizálás technikája I. CX-Programmer: 3. Labor A CX Programmer az OMRON PLC-k programozó szoftvere. Új program megnyitásának lépései: FILE NEW Device
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK Irányítástechnika Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak: létrehozása (elindítása)
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 7. Elıadás. Programozható logikai vezérlık
Irányítástechnika 1 7. Elıadás Programozható logikai vezérlık Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési
RészletesebbenElőadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3
Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TEHNIK 3 Logikai függvények logikai függvény olyan egyenlőség, amely változói kétértékűek, és ezek között csak logikai műveleteket végzünk függvények megadása történhet
Részletesebben34-35. Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása
34-35. Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása I. Logikai áramkörcsaládok Diszkrét alkatrészekből épülnek fel: tranzisztorok, diódák, ellenállások Két típusa van: 1. TTL kivitelű kapuáramkörök (Tranzisztor-Tranzisztor
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA GYAKORLÓ FELADATOK 2. Megoldások
DIGITÁLIS TECHNIKA GYAKORLÓ FELADATOK 2. Megoldások III. Kombinációs hálózatok 1. Tervezzen kétbemenetű programozható kaput! A hálózatnak két adatbenemete (a, b) és két funkcióbemenete (f, g) van. A kapu
RészletesebbenLogikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.
Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok
F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától
Részletesebben1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE
. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKI ELEMEK KPCSOLÁSTECHNIKÁJ ÉS JELÖLŐRENDSZERE tananyag célja: z egy- és kétváltozós logikai függvények Boole algebrai szabályainak, kapcsolástechnikájának és jelölésrendszerének
RészletesebbenAlapkapuk és alkalmazásaik
Alapkapuk és alkalmazásaik Bevezetés az analóg és digitális elektronikába Szabadon választható tárgy Összeállította: Farkas Viktor Irányítás, irányítástechnika Az irányítás esetünkben műszaki folyamatok
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter DIGITÁLIS TECHNIKA LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ 3. kiadás Mikroelektronikai és Technológia Intézet Budapest, 2014-1
Részletesebben2019/02/11 10:01 1/10 Logika
2019/02/11 10:01 1/10 Logika < Számítástechnika Logika Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2012, 2015 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Boole-algebra A Boole-algebrát
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenDigitálistechnika II. 1. rész
Digitálistechnika II. 1. rész Oktatási cél: A tárgy keretében a Digitális technika I. tárgyban szerzett elméleti ismeretek elmélyítésére kerül sor. A hallgatók gyakorlati feladat-megoldások segítségével
RészletesebbenI. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
RészletesebbenObjektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
RészletesebbenOOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján
RészletesebbenAlkalmazásportfólió. Szoftvermenedzsment. menedzsment. Racionalizálás. Konszolidáció. Nyilvántartás. Elemzés
Megjegyzés: Egyes megoldásokban, ahol -szel kell jelölni a helyes választ, K (= közömbös) jelzés arra utal, hogy az és az hiánya egyaránt elfogadható (= valami lehetséges, de nem jellemzı). 5.1. A sorokban
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kifejezések
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kifejezések 1 Felhasznált anyagok Mészáros Miklós: Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. BME FKE: Logikai áramkörök Electronics-course.com:
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.
RészletesebbenTartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38
Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.
RészletesebbenA számok kiíratásának formátuma
A számok kiíratásának formátuma Alapértelmezésben a Matlab négy tizedesjegy pontossággal írja ki az eredményeket, pl.» x=2/3 x = 0.6667 A format paranccsal átállíthatjuk a kiíratás formátumát. Ha több
RészletesebbenBékéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.
Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21
RészletesebbenVIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)
VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenProgramozható logikai vezérlő
PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás
DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás Előadó: Dr. Oniga István Egyetemi docens 2010/2011 II félév Digitális integrált áramkörök technológiája A logikai áramkörök megépítéséhez elıször is ki kell választanunk
Részletesebbenrendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális
http://vigzoltan.hu rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Alkalmazói fejlesztések mindig valamilyen módszertan alapján történnek. A módszertan eljárások,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenD/A konverter statikus hibáinak mérése
D/A konverter statikus hibáinak mérése Segédlet a Járműfedélzeti rendszerek II. tantárgy laboratóriumi méréshez Dr. Bécsi Tamás, Dr. Aradi Szilárd, Fehér Árpád 2016. szeptember A méréshez szükséges eszközök
RészletesebbenPMU Kezdı lépések. 6-0 Csatlakozás LG GLOFA-GM és SAMSUNG PLC-hez. 6-1 Kommunikáció LG PMU és LG GLOFA-GM7 / GM6 / GM4 között
-0 Csatlakozás LG GLOFA-GM és SAMSUNG PLC-hez -1 Kommunikáció LG PMU és LG GLOFA-GM / GM között -1-1 PLC programozó csatlakozója ( CPU loader port ) -1- PLC beépített C-NET csatlakozója (CPU C-net) -1-
Részletesebben29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok
29.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs hálózatok jellemzıit! Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzıit és kimeneti megoldásait!
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Elméleti anyag: Amikor a hazárd jó: élekből impulzus előállítás Sorrendi hálózatok alapjai,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény
IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGIÁLIS ECHNIA II r Lovassy Rita r Pődör Bálint Óbudai Egyetem V Mikroelektronikai és echnológia Intézet 3 ELŐAÁS 3 ELŐAÁS ELEMI SORRENI HÁLÓZAO: FLIP-FLOPO (2 RÉSZ) 2 AZ ELŐAÁS ÉS A ANANYAG Az előadások
RészletesebbenLABMASTER anyagvizsgáló program
LABMASTER anyagvizsgáló program A LABMASTER anyagvizsgáló szabványok szerinti vizsgálatok kialakítására és végzésére lett kifejlesztve. Szabványos vizsgálatok széles skálája érhetı el a mérések végrehajtásához
Részletesebben