- előadás a GEORGIKON-MÉDIA 99 Konferencián

Átírás

1 DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK AZ ISKOLÁBAN - az első országos online felmérés eredményei - Kárpáti Andrea, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Varga Kornél, Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete - előadás a GEORGIKON-MÉDIA 99 Konferencián Tartalmi kivonat 1998 decemberében az MTA Pedagógiai Bizottsága Informatika az oktatásban Albizottsága tanácsadói közreműködésével az ISZE online kérdőíves felmérést végzett a SULINET Program és egyéb szponzorálási akciók során az iskolába kikerült digitális taneszközökről. Az ország valamennyi régióját és iskolatípusát lefedő minta 87 válaszadó iskolája minősítette a tanárok által ismert, illetve használt eszközöket, és indokolta azt is, mennyire használják (vagy éppen nem használják) a megkapott anyagokat, és miért. Az előadás során iskolatípusok és korosztályok, valamint tantárgyak szerint néhány példán bemutatjuk, milyen témák, műfajok és módszertani megoldások váltak be és melyek bizonyultak feleslegesnek az iskolában. Bevezetés A SULINET Program részeként 1996-tól rendszeresen érkeznek az iskolákba szoftverek és digitális taneszközök. Mivel az oktatási intézményeknek meglehetősen szerény összeg áll rendelkezésre könyvtáruk bővítésére, s ennek túlnyomó részét hagyományosan könyv-vásárlásra fordítják, joggal feltételezhető, hogy a számítógéppel segített tanítás és tanulás túlnyomórészt a központilag rendelkezésre bocsátott eszközök segítségével valósul meg. Az iskolák felszereltségén és a tanárok számítástechnikai képzettségén túl ezeken az eszközökön múlik, mennyire lesz hatékony segítője a számítógép a korszerű pedagógiának. Az MTA Pedagógiai Bizottsága Informatika az oktatásban Albizottsága tanácsadói közreműködésével az Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) 87 iskolát kért fel, hogy adjon számot arról, hogyan hasznosulnak az új, digitális taneszközök a mindennapi iskolai gyakorlatban. Adatokat gyűjtöttünk az iskolák számítógéppel és egyéb demonstrációs eszközzel való felszereltségéről, a tanárok számítástechnikai képzettségéről és egyéb olyan, az iskolai életet meghatározó paraméterekről, mint a tanár-diák arány, a tantermek száma és a könyvtár nagysága. Mivel a legtöbb, az iskolákba kijuttatott taneszköz integratív szemléletű több témakör, műveltségterület összehangolt megközelítésén alapuló - oktatást feltételez, hiszen anyagát több tudományág illetve művészeti ág területéről meríti, azt is megkérdeztük, mennyire elterjedt ez az oktatási módszer az iskolákban. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen mértékben használják az egyes iskolatípusokban a digitális taneszközöket, s melyek közülük a legnépszerűbbek. Adataink alapján arra is választ keresünk, milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek ahhoz, hogy a számítógéppel segített tanítás és tanulás polgárjogot nyerjen a magyar közoktatásban. Az iskolákban megtalálható, de ritkán használatos, illetve a gyakorlatban bevált taneszközök áttekintésekor kiderül, mely korosztályok, tantárgyak és témakörök igénylik a fokozottabb fejlesztést, milyen új eszközöket lenne érdemes és fontos eljuttatni az iskolákba. 1. A vizsgálatba bevont iskolák Mivel vizsgálatunk egy szakmai közösség spontán kezdeményezésére, igen rövid idő alatt szerveződött, a részt vevő iskolák kiválasztásakor nem törekedhettünk széles körű reprezentativitásra. A felmérés sem a vizsgált településeket tekintve, sem országosan nem tekinthető reprezentatívnak, viszont mind az iskolatípusokat, mind az iskolák felszereltségét tekintve elég változatos és arányos ahhoz, hogy a

2 válaszokból levont következtetéseink legalább jelzés-értékűek legyenek. Mintánkban szinte minden iskolatípus megtalálható valamennyi település-típusban, s a fővárosi, illetve megyeszékhelyeken fekvő iskolák mellett szép számmal sikerült információkat szereznünk a kisebb települések iskoláiból is. 1. A felmérésben részt vevő iskolák elhelyezkedés és típus szerint TELEPÜLÉS- TÍPUS Ált. isk. Gimn. Szki Szakm. +szakisk Ált.isk. +gimn Gimn. +szki Szki +szak +szakisk Összesen Főváros Megyeszékhely Város Falu Összesen Megjegyzés: az iskolák megjelölésénél a + jel azt jelenti, hogy egy intézményben működik a két- vagy többféle iskola. 2. A minta összetétele az iskolák mérete és elhelyezkedése szerint ISKOLA MÉRETE Főváros Középisk. Megyeszékhely Város Falu Összesen Nincs adat Kisiskola Közepes méretű iskola Nagy iskola Nagyon nagy iskola Összesen Témánk szempontjából igen lényeges, hogy milyen az iskolák felszereltsége, ahol válaszadóink dolgoznak. Ha például a számítógéppel segített tanítás és tanulás élgárdáját vontuk volna be a vizsgálatba, és olyan iskolákat kérdeztünk volna meg, ahol a számítógépek száma magasan felülmúlja az országos átlagot, a kapott válaszokból nem lehetett volna következtetni arra, hogyan fogadták az iskolákba érkező digitális taneszközöket a kevésbé gépesített iskolák tantestületei. Mint az alábbi táblázatból kiderül, mintánk ebből a szempontból is kiegyensúlyozottnak mondható, minden infrastukturális szint megtalálható benne. Nem meglepő, hogy a jobban felszerelt iskolák a városokban találhatók, s a legjobban és legkevésbé gépesítettek között óriási különbségek vannak. (Más kérdés, hogy ezen a helyzeten javítani kellene célzott, a falvakat és községeket előnyben részesítő pályázatokkal.) Egészen más pedagógiai munka végezhető egy korszerű számítástechnikai laborban mint egy olyan tanteremben, ahol négy-öt gépet ül körül egy harminc fős osztály és más taneszközre is van szükség! Vizsgálatunk első tanulsága, hogy az iskolák számítógépes ellátottságának jelenlegi szintjén valószínűleg nem hatékony megoldás CD-ROM - egységcsomagokat küldeni az egymástól minden technikai paraméterben különböző iskolákba, inkább felszereltség szerint osztályozva, célzottan kell taneszközhöz juttatni a csak szemléltetésre képeseket és a mindennapi oktatásban rendszeresen számítógépet használókat. 3. Az iskolák általános felszereltsége településtípusok szerint 2

3 Az iskola informatikai felszereltsége Főváros Város Falu Összesen Nagyon jó Jó Közepes Gyenge Nagyon gyenge Összesen Az iskolák informatikai felszereltsége településtípusok szerint Az iskola informatikai felszereltsége Főváros Megyeszékhely Megyeszékhely Város Falu Összesen Nagyon jó Jó Közepes Gyenge Nagyon gyenge Összesen A 3. és 4. táblázatot összevetve kiderül, hogy az iskolák általános felszereltsége és számítógéppel, illetve kiegészítőkkel való ellátottsága nem függ össze szorosan, bár a kapcsolatok elég erősek. Sokkal kevesebb kiemelkedően jól számítógépesített iskola van, mint általában jól felszerelt intézmény. Az iskolák számítástechnikai eszközökkel való ellátását tehát nem szabad lezártnak tekinteni vagy csak az avulás pótlását tervezni, hiszen a számítógéppel segített oktatáshoz és önálló ismeretszerzéshez nélkülözhetetlen eszközpark kialakítása sem történt még meg. 2. Digitális taneszköz-ellátottság: témák, korosztályok, műfajok Az iskolák tankönyvekkel való ellátását mintegy harminc külső szakértőjével az Oktatási Minisztérium Tankönyvirodája felügyeli, és a Tankönyvesek Országos Szövetsége, mint társadalmi szervezet időről időre minősíti. Ez a két szervezet és a tankönyvkiadók piackutató részlegei együttesen gondoskodnak arról, hogy az egyes iskolatípusok tantárgyaihoz minden korosztály számára legyen megfelelő minőségű tankönyv. Vizsgálatunk adatai szerint a digitális taneszközök fejlesztésénél szintén nélkülözhetetlen a központi szabályozás, a szakértői civil kontroll és a piac önszabályozó mechanizmusa. Az iskolákba ingyenesen kiküldött CD-ROM-ok és az Interneten szabadon hozzáférhető tananyagok ugyanis tartalmukban és a megcélzott korosztályok tekintetében sem fedik le egyenletesen a tantárgyak hálóját. A műfajokat áttekintve kiderül (vö. az 5. táblázatot), hogy túlsúlyban vannak a kiadványszerkesztéshez és önálló ismeretszerzéshez használható programok. A taneszközök összegyűjtése olymódon történt, hogy a Sulinet projekt keretében kiküldött CD-k és Internetre feltett anyagok mellé felvettük az iskolákban használt, kereskedelemben kapható CD-ket, ill. az Interneten található egyéb oktatási anyagokat. A felmérés interaktivitásának egyik előnye éppen az volt, hogy ha valamelyik iskolában felbukkant egy új anyag, akkor ezzel bővíteni lehetett a listát. 3

4 5. A taneszközök csoportosítása műfajok szerint Műfaj név Leírás Darabszám Egyéb Egyéb (besorolhatatlan) 26 Hangszerk, hangminta Internetszoftver Informatikai Ismertető Grafika, Betűtár Művész életmű Műalkotás gyűjtemény Hangszerkesztő, hangminta 3 Egyéb információforrás (pl. továbbtanulási tájékoztató) Internet-használatot, megjelenést segítő szoftver 3 Informatikai eszköz, szolgáltatás ismertetője 4 Kész grafikák, hátterek, betűk tára 15 Egy művész életműve (zenész, író, képzőművész) 6 Műalkotások gyűjteményének bemutatása (kép, vers) Mese, játék Mese, játék 1 Művészeti lexikon Multimédia Szerkesztő Nyelvoktató program Táj- Ismertető Információforrás Oktatóprogram Segédprogram Szerkesztő- Program Tudomány kézikönyv Lexikon Tudománytéma Művészeti lexikon, kézikönyv (zene, képzőművészet, irodalom) Multimédiaszerkesztő 2 Nyelvoktató program, szótár 10 Egyéb oktatóprogram (pl. KRESZ, térkép, politika) 6 Ország, város, táj ismertetője (turisztikai vagy kultúrtörténeti feldolgozás) Egyéb segédprogram 1 Kép-, szöveg-, kiadványszerkesztő, videó-vágó szoftver Egy tudományág kézikönyve 12 Tudományos lexikon, enciklopédia (átfogó, több tudományágat és művészeti területet felölelő munka) Tudományos téma feldolgozása (az állatos témák is itt szerepelnek) ÖSSZESEN 138 A digitális taneszközök értékelésével foglalkozó nemzetközi vizsgálatok szerint (vö. Kárpáti, 1998 és Kárpáti, megjelenés alatt/2), a leghatékonyabb műfaj az oktató program (Tutoriális programok), amely ismeretanyagot és feladatokat, teljesítményértékelő teszteket is tartalmaz. Az iskolákba kiküldött 112 taneszköz közül 43 sorolható ebbe a kategóriába. Nagy számban találhatók a csomagban képes- hangos kiadványok előállítására szolgáló szerkesztő programok (31 db) és lexikon-szerű ismerettárak (17 db)

5 Ez az anyagelosztás azt az elképzelést tükrözi, hogy a számítógépeket elsősorban az iskolai publikációk készítésére és könyvtári búvárkodásra használják a fiatalok. Mivel a legtöbb iskolában nincs elegendő számítógép ahhoz, hogy egy osztály egyszerre, gépek előtt ülve oktatóprogramokkal foglalkozzon, kivetítő pedig amellyel az egész osztály egyszerre nézhetné a számítógép képernyőjén megjelenő információkat, alig néhány iskolában található, ez a használati modell a realitásoknak megfelel. A további fejlesztésben azonban célszerű az oktatási programokat gyarapítani, és nem az ismerettárakat. 6. Értékelések száma a taneszközök műfaja (a kérdőíven: Anyagfajták ) szerint, korosztályonként (életév) Taneszköz műfaja Összes Hangszerk., hangminta Információforrás Internetszoftver Informatikai Ismertető Grafika, betűtár Művész életmű Műalkotás gyűjtemény Mese, játék Művészeti lexikon Multimédia szerkesztő Nyelvoktató program oktatóprogram Tájismertető Segédprogram Szerkesztőprogram Tudomány kézikönyv Lexikon Tudománytéma Összesen A táblázat adataihoz megjegyezzük, hogy egy anyagot több korosztályhoz is lehetett ajánlani az értékelés során, ezért az összes ajánlati szám mintegy háromszorosa az értékelések számának. 5

6 Mivel a legtöbb taneszköz nem egy műveltségterület tartalmait dolgozza fel, érdekes kérdés, hogy a tanárok melyik tantárgy oktatására használják fel őket. Ebből az adatanyagból következtethetünk a tantárgyak digitális taneszközzel való lefedettségére is: a magyar nyelvtanhoz mindössze 1, az idegen nyelvekhez (a 10 iskolákba kiszállított nyelvoktató programból) 2, a matematikához is 2, biológiához, fizikához, kémiához, technikához, történelemhez 3, a földrajzhoz 4, az ének-zenéhez 5, az irodalomhoz 7, a rajzhoz 14, az informatikához viszont 32 taneszközt találtak használhatónak a pedagógusok. Ebből az adatanyagból megtudhatjuk, hogy egy hangszerkesztő szoftver, amelyet a kutató kiadványszerkesztésre használhatónak ítél, megjelenik a biológia tantárgy oktatását segítő eszközök között. Amint várható volt, a tudományos lexikonok, enciklopédiák több tantárgynál is szerepelnek az integratív szemléletű, eleve több tantárgy oktatására kifejlesztett, Internetes digitális órák -tól viszont mintha egyelőre idegenkednének a pedagógusok. (Ennek nyilvánvaló oka egyrészt az, hogy a csoportban, tanári teamben való oktatás ritka, komplex (több műveltségterületet egyesítő) tantárgyakat pedig csak rövid kísérleti programokban és néhány alternatív iskolában találhatunk. Nem kétséges, hogy a hasonló tartalmak párhuzamos, összekapcsolt oktatása hatékony módszer, de az is biztos, hogy a tanárképzésben és továbbképzésben kapott felkészítés nélkül a pedagógusok nem fognak ilyen tanmeneteket írni és az ilyen szemléletű hagyományos vagy számítógépen futó taneszközöket sem használják. A korosztályok ellátottsága azért mondható kiegyensúlyozottnak, mert a legtöbb ismerettár típusú CD-t készítői igen széles korosztálynak (tipikusan 6-14 vagy éveseknek) ajánlják. Nehéz megítélni, mennyire megfelelőek az eszközök a javasolt tág életkori határok közé eső, igen különböző tudású és gondolkodásmódú gyermekeknek, hiszen a visszakapott értékelések száma igen eltérő. Míg az alacsonyabb korosztályokban bőven akad olyan eszköz, amelyről egy-két értékelést kaptunk, ahogy nő az életkor, úgy gyarapszik az oktatásban ténylegesen felhasznált eszközök száma. Legalábbis erre utal, hogy a éves korosztályban sokkal több az olyan taneszköz, amely 10-nél több minősítést kapott, tehát több tanár használja. A következőkben arra a számítógéppel segített tanítás és tanulás jövője szempontjából alapvető kérdésre keressük a választ, hány tanár ismeri és használja a digitális taneszközöket a felkeresett iskolákban. 3. Kik, mennyire használják az új taneszközöket? Feltételezésünk szerint egy tanár akkor hajlandó a vizsgálatunkban elvárt részletes értékelést adni egy taneszközről, ha jól ismeri akár felhasználóként, akár oktatóként. A kérdőívből nem derül ki egyértelműen, hányan használják az oktatásban az eszközöket, az viszont kiderül, mely CD-ROM-okkal és Internetes tananyagokkal ismerkedtek meg a tanárok. Másként csoportosítva adatainkat arra is választ kaphatunk, mely tantárgyak oktatói ismerik az iskoláknak ajándékozott számítógépes programokat és tananyagokat. Összesen 138 anyagra 1538 értékelést kaptunk, anyagonként átlagosan 11,1-et. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 11 iskolában foglalkoztak egy-egy digitális tananyaggal. A felmérésünkben részt vett 88 iskolára vetítve ez 17,5 értékelés iskolánként, tehát a 138 anyagból iskolánként 17-tel foglalkoztak. A Sulinet Program keretében szétküldött 32 CD-re ez az arány relatíve magasabb: 855 értékelés, ami 26,7 iskola egy-egy anyagra, ill. 9,7 anyag iskolánkénti átlagban. Az alábbi, 7. táblázatban összegezzük, hány értékelést kaptunk tantárgyanként a tananyagokról. Az értékelés megbízhatóságát növeli, ha egy-egy taneszközről sok véleményt sikerült begyűjtenünk. Úgy tűnik, a válaszadó pedagógusok meglehetősen egységesek abban, melyek a jól használható taneszközök: ezeket sokan ismerik és magasra értékelik. A magas tartalmi, pedagógiai használhatósági és minőségi pontszámot kapott eszközök legtöbbjét harmincnál több értékelő minősítette, az ő pontszámaik átlagából adódott a magas összpontszám. 6

7 7. Az értékelések száma a taneszközök műfaja (a kérdőíven: Anyagfajták ) szerint, tantárgyanként Taneszköz műfaja Biológia Ének Fizika Földrajz Idegen nyelv Informatika Kémia Magyar irod. Magyar nyelv Matematika Rajz Technika Tör- Üres Összeseténelem Egyéb Hangszerk., Hangminta Információforrás Internetszoftver Informatikai Ismertető Grafika, betűtár Művész életmű Műalkotás gyűjtemény Mese, játék Művészeti lexikon Multimédia szerkesztő Nyelvoktató program Oktatóprogram Tájismertető Segédprogram Szerkesztőprogram Tudomány kézikönyv Lexikon Tudománytéma Összes értékelés Ha áttekintjük a 7. Táblázatot, mindjárt szembetűnik, hogy vannak olyan tantárgyak, amelyeknek oktatói számos digitális taneszközt ismernek, míg mások még nem barátkoztak meg velük. Tantárgyanként erősen különbözik az egyes taneszköz-típusok használhatóságának megítélése is. A legtöbb értékelést az informatika tantárgyhoz készült taneszközökről kaptuk. Úgy tűnik, a kiküldött programok nagy része használható az informatikai alapismeretek oktatásához. Az értékelések szinte egyenletesen oszlanak el a különböző műfajok között, tehát valamennyi taneszköz-típus közkézen forog. A legtöbben az informatikai eszközök, szolgáltatások ismertetőit értékelték úgy tűnik, ezekre 7

8 van a legnagyobb szükség, ezeket szinte minden iskolában használatba veszik. Az idegen nyelv, a technika és a magyar irodalom tantárgyhoz is számos CD-t használnak legalábbis erre utal az értékelések viszonylag nagy száma. Népszerűek hiszen a legsokoldalúbban felhasználhatók - a műalkotásokat tartalmazó CD-k és a tudományos témák feldolgozásai. Mindegyik tantárgyhoz van az iskolákban digitális lexikon ezeket is sokan forgatják, szívesen értékelik. Jó ötlet volt a csomagokba tenni egy-egy tudományág digitális kézikönyvét a szaktanárok ezekről is gyakran mondanak véleményt, tehát jól ismerik s reményeink szerint használják is - őket. A csomagban csak egy meseilletve játékprogram van ennek értékelésére kevesen vállalkoztak. Az országok, városok igényes képanyaggal és szöveggel ellátott ismertetői is felfedezésre várnak mindössze 9 kolléga vállalkozott az értékelésükre. Az egyes tantárgyak digitális taneszköz-igénye különböző, oktatásukhoz más és más műfajú eszközök tűnnek megfelelőnek. A további tananyagfejlesztések tervezésekor az egyes területek szaktanárainak igényeit messzemenően figyelembe kellene venni. Továbbképzéseken be kellene mutatni az adott tantárgyhoz készült, különféle műfajú hazai és külföldi taneszközöket, hogy a tanárok megismerjék a lehetőségeket, és ezek alapján mondják meg: milyen témákat, milyen műfajban (lexikonként vagy interaktív feladatbankba ágyazva, játék keretében vagy tudományos kézikönyv gyanánt) tudnának-e használni az egyes korosztályok számára a különféle iskolatípusok oktató munkájában. Felmérésünk eredményei szerint a digitális taneszközök széles körű megismertetése a jövő feladata. Arra kértük adatgyűjtőinket, az iskolák informatikatanárait, hogy az online kérdőívet kollégáik véleményét összegyűjtve töltsék ki. Úgy tűnik azonban, hogy rajtuk, az informatikatanárokon kívül alig akadt más pedagógus az iskolákban, aki érdemben (tapasztalatok alapján) tudott volna nyilatkozni a kiküldött CD-ROM-okról. Amikor az egyik kérdésben meg kellett nevezni, kitől kapható felvilágosítás a taneszközök minőségéről és témájáról, a válaszadók túlnyomó többsége (48 fő) az informatikatanárt nevezte meg. Egy válaszadó tapasztalta úgy, hogy a digitális taneszközökről döntően a szaktanároktól lehet értesüléseket szerezni, s öten vélték úgy, hogy részben a szaktanár a taneszközökről alkotott vélemények forrása. (Amennyiben az újonnan készülő taneszközöket előzetesen ki akarják próbálni, érdemes lesz azokhoz az iskolákhoz fordulni, amelyekben már ma is része a szaktanárok munkájának a CD-ROM-ok és Internetes anyagok használata.) Megismerni és megszeretni úgy tűnik, ez a digitális taneszközökre fokozottan igaz. Minél alaposabban ismerik, annál magasabbra értékelik válaszadóink az egyes taneszközök minőségét. Ez az eredmény is arra ösztönöz, hogy több pedagógus-továbbképző programot javasoljunk tantárgyak szerint, az egyes területekhez készült anyagok megismertetésére. 8. Az értékelések átlagos száma és a minőségre adott pontszám Darab egy anyagra jutó átlag értékelés (db) pedag.érték (átlag) tartalom (átlag) Összes Sulinet Összes Sulinet Összes Sulinet Összes Sulinet sokat használta 123 ( 8%) ,7 4,2 4,0 4,5 4,4 használta 519 (34%) 288 4,2 9 3,6 3,4 3,9 3,7 belenézett 896 (58%) 512 7,3 16 3,5 3,3 3,8 3,7 Ahhoz, hogy egy tanár magabiztosan nyúljon az iskolába érkezett digitális taneszközök után, nélkülözhetetlen, hogy megfelelő informatikai alapképzettséggel rendelkezzék. 9. A tantestületek átlagos informatikai képzettségének eloszlása iskolatípusonként 8

9 Iskola típus: Informatikai képzést kapott tanárok %-os aránya 10% alatt 10-20% 20-40% 40-60% 60-80% 80% fölött Összesen Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző + szakiskola Középiskola Általános iskola + gimnázium Gimnázium + szakközépiskola Szakközépiskola + szakmunkásképző + szakiskola Összesen A 9. táblázatból látható, mennyire kevés még az olyan pedagógus, akitől elvárhatnánk, hogy használja a számítógéppel segített tanítás és tanulás új eszközeit. Az iskolák majdnem felében 20 % alatti az informatikai alapképzettséggel rendelkezők száma, egynegyedükben 20 és 40 % közötti, s csak elvétve lelünk olyan iskolát, ahol a tantestület több, mint a fele képes alapszinten kezelni az informatikai eszközöket. Ha a tanárképzés kötelező részévé válik az informatikai eszközök kezelése (és erre építve, a digitális pedagógia módszereinek megismerése), csak akkor remélhetjük, hogy a számítógéppel segített oktatás kultúrája teret nyer Magyarországon. A munka melletti továbbképzések is fontosak, de a pályára lépő fiatalok felkészítése erre az új pedagógiai módszereket igénylő kultúrára nélkülözhetetlen. 4. A taneszközök használhatóságának elemzése Vizsgálatunkban arról is véleményt kértünk, mennyire tartják használhatónak az oktatásban a tanárok az egyes taneszközöket. A pedagógiai érték mellett a tartalom (tudományos hitelesség, meggyőző bemutatás) is egész jó pontszámokat kapott. Ez az összefüggés növelni látszik az értékelés hitelét, hiszen a felhasználóknak abban a kategóriájában magasabbak a pontszámok, akik sokat használták, alaposan ismerik az eszközöket, amelyekről véleményt nyilvánítottak. A "sokat használta" kategóriában azonban egy anyagra átlag egyetlen értékelés jött, vagyis egy-egy tanár foglalkozott csak alaposabban velük. Még a Sulinetes anyagokat is csak átlagosan 1,7 iskolában használták sokat, és csak az iskolák 25%-ban néztek egyáltalán bele egy-egy anyagba. Ilyen finom bontásra tehát már nagyon kicsi a minta, így ez inkább csak a részletes vizsgálat irányába mutató jelzésként értékelhető. A továbbiakban szakértői csoportként használhatjuk a tantárgyuk eszközeit gyakran használó pedagógusokat, és így értékes véleményeket nyerhetünk az új fejlesztésekről. A válaszadók öt szempont szerint minősítették a taneszközöket, melyekhez egy hatodik, képzett, a taneszköz minőségére utaló változót csatlakoztattunk: 9

10 a) Tartalom: a taneszköz tartalma mennyire felel meg az adott műveltségterület, szaktudomány elveinek és ismereteinek. (0-5 pont) b) Pedagógiai használhatóság: mennyire alkalmas az adott tantárgy tantervének megfelelő tanórai felhasználásra, ismeretanyaga mennyire tanítható, tehát mennyire strukturált, szemléletes, érthető, motiváló. (0-5 pont) c) Tapasztalat: kipróbálták-e a taneszközt és ha igen, gyakran használják-e (0-2 pont) d) Telepítési útmutató: van-e, és ha igen, milyen minőségű (0-2 pont) e) Felhasználási útmutató: van-e, és ha igen, milyen minőségű (0-2 pont) f) Pedagógiai útmutató: van-e, és ha igen, milyen minőségű (0-2 pont) g) Minőség: a fenti értékek összegéből képzett változó (az útmutatókra adott értékelés 1/3 értéken, a tartalomra és pedagógiai használhatóságra adott pontszám 1/1-ben szerepel). Felvehető értékei: Az átlagok képzésénél a tapasztalatra adott pontszámmal súlyoztuk a minőségi pontszámot, illetve csak a használta kategóriával dolgoztunk. A használatot értékelő kérdésre azoknál az anyagoknál érkezett jobb minősítés, amelyeket valóban használtak. A Sulinet tartalomfejlesztési pályázat során készült anyagok némileg az átlag alatti minősítést kaptak. A válaszokat azonban nem szabad túlértékelnünk, hiszen mint korábban megállapítottuk a válaszadó tanárok túlnyomó többsége nem használja rendszeresen a CD-ket és saját felhasználói (nem pedig oktatási) tapasztalatai alapján értékelt. Az elmarasztaló ítéletek azonban mindenképpen arra kell, hogy ösztönözzék a taneszközök megrendelőit, hogy már fejlesztés közben értékeltessék őket minél több, különféle szociális környezetű és számítástechnikai kultúrájú iskolában. A tartalmilag hiteles, grafikailag igényes programokról is kiderülhet ilyenkor, hogy oktatási felhasználásukhoz átszerkesztés szükséges. A most következő elemzések természetesen csak azokra a taneszközökre vonatkoznak, amelyeket a tanárok kipróbáltak és így képesek voltak véleményt mondani róluk. (A kipróbálás azonban korántsem minden esetben jelentett osztálytermi használatot, mindössze annyit, hogy a tanár saját gépére installálta a programot és megismerkedett annak tartalmával.) 10

11 10. A legkedveltebb taneszközök tantárgyak szerint (a Minőség pontszám átlaga) Taneszköz Biológizikrajgemamigyagyamanikténe- Ének Fi- Föld- Ide- Infor- Ké- Ma- Ma- Mate- Rajz Tech- Tör- Üres Átlag műfaja nyelv tika irod. nyelv tika lem Egyéb 13,0 10,7 11,8 Hangszerk., 10,1 8,0 9,2 8,3 9,3 9,0 Hangminta Információforrás 0,0 9,8 13,0 8,7 7,9 Internet- 10,7 9,4 12,0 9,1 10,3 szoftver Informatikai 12,0 0,0 9,6 9,0 4,0 0,0 10,3 8,6 6,7 Ismertető Grafika, 11,5 0,0 9,6 0,0 7,3 8,5 0,0 9,3 5,8 betűtár Művész 12,2 13,0 10,3 9,3 11,0 11,2 életmű Műalkotás 11,0 10,4 11,2 0,0 8,2 gyűjtemény Mese, játék 10,0 13,0 11,5 Művészeti 11,7 11,0 11,5 0,0 11,7 11,3 9,5 lexikon Multimédia 9,7 11,0 8,7 10,0 9,8 szerkesztő Nyelvoktató 9,8 11,2 0,0 13,0 11,3 0,0 10,7 8,0 program Oktatóprogram 12,7 7,0 10,2 0,0 8,3 10,6 10,5 9,4 8,6 Táj- 9,0 11,3 8,3 10,0 11,3 0,0 8,3 ismertető Segédprogram 9,5 11,3 10,4 Szerkesztő- 11,3 6,0 13,0 8,7 10,0 0,0 0,0 6,7 9,7 7,3 program Tudomány 12,3 11,0 0,0 11,1 12,2 10,0 10,3 10,1 9,6 kézikönyv Lexikon 11,0 10,3 7,7 10,2 9,0 10,9 13,0 11,0 5,0 12,0 11,3 9,2 10,0 Tudomány- 10,3 10,9 11,0 9,3 11,1 0,0 10,0 0,0 0,0 11,5 9,0 7,5 téma Átlag 11,2 10,3 10,7 9,2 5,6 9,1 7,9 9,6 6,8 7,1 4,8 7,3 9,3 9,0 8,6 Értékelés darabszám Az értékeléseket tartalmazó táblázat alá beillesztettük az egyes tárgyakhoz való besorolások darabszámát, hogy lehessen látni, mennyire széles mintára épülnek az értékelések. Elég határozottan kiemelkedik a rajz és ének minősítése, még a felső tartományba került az informatika, irodalom és történelem, míg 42-es értékelésszám mellett kiugróan alacsony az idegen nyelvekhez való használhatósági mutató. 11

12 11. Az egyes tanuló-korosztályok számára kifejlesztett eszközök kedveltsége (a Minőség pontszám átlaga) Taneszköz műfaja Hangszerk., Hangminta Internetszoftver Informatikai Ismertető Grafika, Betűtár Művész életmű Műalkotás gyűjtemény Átlag 8,2 7,9 7,9 8,1 9,1 8,6 8,9 9,1 9,3 9,3 9,3 9,4 9,2 8,8 9,3 9,3 8,9 9,3 9,7 9,9 9,8 10,1 10,0 6,6 4,0 4,0 4,0 4,0 8,2 8,2 8,5 10,1 9,5 9,1 9,2 9,3 9,0 7,5 9,3 9,3 8,2 8,0 8,8 8,9 9,2 9,7 9,9 9,8 9,7 9,5 9,7 9,2 9,0 8,2 8,0 8,8 9,8 9,8 9,5 9,6 9,4 9,4 9,3 9,4 9,3 9,2 10,2 10,2 11,4 11,6 11,3 10,5 10,4 11,4 11,6 11,6 11,6 11,9 11,7 11,2 11,3 12,1 10,9 11,1 10,6 10,9 10,8 10,8 10,8 10,8 10,8 9,3 Mese, játék 10,0 0,8 Művészeti lexikon Multimédia Szerkesztő Nyelvoktató program Táj- ismertető Információforrás Oktatóprogram Segédprogram Szerkesztő- program Tudomány kézikönyv 12,1 12,1 12,1 12,2 11,7 11,9 11,5 11,9 11,5 11,5 11,4 11,7 11,9 11,8 9,0 9,0 8,9 10,0 10,0 9,5 9,5 9,6 9,4 6,5 11,4 11,5 11,5 11,5 11,5 11,6 11,2 10,9 10,9 11,0 11,0 11,1 11,1 11,2 11,1 11,1 11,1 11,0 10,1 9,9 10,0 10,6 10,0 10,0 10,0 10,2 10,3 10,4 9,0 9,0 9,0 9,0 10,8 10,9 10,3 10,5 11,0 11,0 10,7 11,8 11,3 10,3 10,0 9,4 9,5 9,1 9,3 9,5 9,1 5,1 7,9 7,9 7,9 7,9 8,8 9,1 9,6 9,9 10,0 9,7 9,6 9,5 9,5 9,0 10,2 10,5 10,6 10,3 10,5 10,4 10,4 10,3 10,5 7,2 Lexikon 9,4 9,4 9,4 9,5 9,7 9,9 10,6 10,8 10,5 10,5 10,3 10,5 10,4 10,1 Tudománytéma 10,4 10,1 10,3 10,3 10,5 10,5 10,5 10,8 10,8 10,8 10,9 10,8 10,8 10,6 Átlag 6,8 6,1 6,8 6,9 8,9 8,9 9,4 9,7 9,7 9,6 9,6 9,7 9,7 8,6 A táblázat szerint tehát nemcsak a használatbavételi számok tekintetében gyengébb a kisiskolások számára készült anyagok eredménye, hanem a minőségi mutatók tekintetében is. 12

13 12. Az egyes taneszköz-műfajok kedveltsége iskola típusok szerinti bontásban (a Minőség pontszám átlaga) Taneszköz műfaja Ált. isk. Gimn. Szki Szakm. Középisk. Ált.isk. +szakisk +gimn Gimn. +szki Szki +szak +szakisk Átlag Egyéb 10,7 13,0 11,8 Hangszerk., Hangminta Internetszoftver Informatikai Ismertető Grafika, betűtár Művész életmű Műalkotás gyűjtemény 11,0 8,2 9,2 10,0 9,8 9,1 10,0 9,2 9,8 8,6 8,3 11,0 12,5 8,7 11,0 9,4 11,0 8,9 9,1 10,7 9,1 8,7 10,0 11,4 9,5 9,9 8,4 10,0 10,1 9,0 10,3 9,6 9,8 9,4 11,3 9,0 9,2 9,3 9,3 10,7 11,9 11,3 9,6 12,0 11,8 11,0 12,0 11,8 10,5 10,5 13,0 10,3 10,7 Mese, játék 11,5 11,5 Művészeti lexikon Multimédia szerkesztő Nyelvoktató program Táj- ismertető Információforrás Oktatóprogram Segédprogram Szerkesztő- program Tudomány kézikönyv 12,0 11,8 11,2 10,0 11,0 11,3 11,5 11,0 10,0 9,3 10,0 9,4 8,0 11,5 9,7 10,5 11,1 11,2 10,8 11,0 11,2 12,0 11,0 11,1 11,0 9,8 9,3 10,0 11,8 10,3 10,3 10,1 10,4 10,3 10,4 9,5 9,5 8,0 11,3 11,0 11,0 9,7 11,5 9,9 9,4 10,0 7,8 9,8 10,1 11,6 9,9 12,5 10,5 10,0 11,0 9,3 12,0 10,7 11,0 10,6 Lexikon 11,7 9,7 10,1 5,0 11,3 8,5 10,8 10,1 Tudománytéma 13,0 10,2 10,1 10,7 10,2 12,1 10,6 10,4 10,5 Átlag 11,1 9,9 9,6 10,1 9,6 11,2 10,3 10,9 10,0 13

14 13. A használhatóság és tartalom szempontjából legjobbnak ítélt anyagok A táblázat az első harmincat mutatja az anyagok pedagógiai használhatóság szerint csökkenő sorrendben rendezett listájából. Csak azokat az anyagokat vettük figyelembe, amelyek legalább kilenc értékelést kaptak. Egyrészt ez megbízhatóbb információt jelent, másrészt az önmagában is egy értékmérő, hogy hányan használják az anyagot. Az elemszám oszlop az értékelések számát mutatja. A tartalomra adott osztályzat átlagosan magasabb, de nincsenek kiugró eltérések. Anyagszám Cím Kiadó Elemszám Ped. haszn. Tartalom 34 LANGMaster Kurzus, angol nyelvoktató CD (2CD!) Cyberstone 17 4,2 4,1 38 Kémia Kalauz Cyberstone 15 4,1 4,4 33 Csodálatos Univerzum, interaktív asztronómia Cyberstone 23 4,1 4,0 27 Macromedia Authorware 3.0 Multimédia szerkeszto Aztech 10 4,0 4,3 szoftver 36 MICSODA - Középiskolásoknak (különkiadás) Cyberstone 9 4,0 4,1 21 Java Interactive Reference Guide Powersource 10 4,0 3,9 1 Tudományos enciklopédia Cyberstone 16 3,9 3,6 26 Harvard Graphics 3.0, multimédia szerkeszto szoftver Aztech 11 3,8 4,3 37 Matematika Kalauz Cyberstone 16 3,8 3,8 40 Úton, magyar KRESZ oktató Cyberstone 10 3,8 4,0 62 Dangerous Creatures Microsoft 9 3,8 4,1 17 Victorian Clipart, képgyujtemény Aztech 10 3,7 4,0 39 Budapesti Állatkert Cyberstone 9 3,7 4,0 104 Internet Kalauz Panem Kft. 9 3,7 3,8 25 Internet Publisher, Internet szerkeszto szofver TLC 11 3,6 4,1 18 New Beat Zeneszerkeszto Cyberstone 20 3,6 4,2 3 Internet Kalauz Cyberstone 20 3,6 3,5 12 Photo Studio Aztech 9 3,6 3,9 6 Collection of 1900 Clipart Aztech 20 3,6 3,9 41 Tolnai Világtörténelem Cyberstone 13 3,5 4,0 15 Watermarks II, háttérgrafika Aztech 10 3,5 3,8 22 Multimedia Toolkit, multimédiás alapok gyujteménye Powersource 14 3,5 3, Headline Fonts, angol betukészlet gyujtemény Aztech 9 3,4 4,0 13 Photo Morph Aztech 9 3,4 3,9 2 Computer Kalauz Cyberstone 18 3,4 3, Fonts Aztech 16 3,4 4,1 5 Kudo Image Browser Aztech 11 3,4 3,5 20 Utility Gyujtemény, segédprogram gyujtemény Automex 9 3,3 3,8 4 Fontos 2222 Cyberstone 22 3,2 3,8 24 WWW Resouce Kit Powersource 9 3,1 3,4 A Sulinet kezdőcsomag 32 CD-jén szereplő anyagszámok 1-42-ig terjednek, vagyis mindössze két egyéb CD került fel erre a listára. Ez még inkább aláhúzza azt, hogy nem az egyes anyagok minőségével van a fő probléma, hanem azzal, hogy az anyagok eloszlása mind tantárgyak, mind korosztályok, mind műfajok tekintetében nagyon egyenetlen, és az iskolák kevés segítséget kaptak a használatbavételhez. 14

15 5. Hogyan tovább? Vizsgálatunk eredményeit összegezve, az alábbi megállapítások segíthetik a jövendő fejlesztések megalapozását: - Az egyes korosztályok, tantárgyak és iskolatípusok egészen más műfajú és tartalmú taneszközöket igényelnek érdemes tehát széles körű tanári igényfelméréssel megelőzni az országos fejlesztési pályázatokat - A nemzetközi iskolai gyakorlatban a legjobban bevált taneszköz a tananyagot gyakorlatokkal váltogató, az önálló teljesítményértékelést segítő oktatóprogram (vagy tutoriális program). Jelenleg nagyon kevés ilyen van az iskolákban sokkal többre lenne szükség. - A digitális taneszközöknek módszerek tekintetében az iskolai valóságot elég közelről kell követniük, hogy hatásosan formálhassák azt. Amíg nem elfogadott széles körben a tantárgyintegráció, nem lehet ez a fejlesztések fő rendező elve. Szükség van komplex, sokoldalúan használható eszközökre, de a tantervekhez igazodó, az egyes tantárgyak anyagát feldolgozó számítógépes tananyagokra még inkább. - A tartalmi és pedagógiai érték nem azonos. A szakértői zsüri nem elég: a digitális taneszközök fejlesztését beválás-vizsgálattal kell kísérni, a tömeges kipróbálás tapasztalatait folyamatosan értékelni és az újabb fejlesztésekhez felhasználni. - Az iskolákba került nagyszámú digitális eszköz közül sok igen jól használható, de nem eléggé ismert. A pedagógusok informatikai alapképzése még csak megkezdődött, de nem általános. A számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereit be kellene építeni a tanárképzésbe és nagyobb súllyal szerepeltetni a tanár-továbbképzésben. 15

16 Táblázatok jegyzéke 1. A felmérésben részt vevő iskolák elhelyezkedés és típus szerint 2 A minta összetétele az iskolák mérete és elhelyezkedése szerint 3. Az iskolák általános felszereltsége településtípusok szerint 4. Az iskolák informatikai felszereltsége településtípusok szerint (GE) 5. A taneszközök csoportosítása műfajok szerin 6. Értékelések száma a taneszközök műfaja (a kérdőíven: Anyagfajták ) szerint, korosztályonként (életév) 7. Az értékelések száma a taneszközök műfaja (a kérdőíven: Anyagfajták ) szerint, tantárgyanként 8. Az értékelések átlagos száma és a minőségre adott pontszám 9. A tantestületek átlagos informatikai képzettségének eloszlása iskolatípusonként 10. A legkedveltebb taneszközök tantárgyak szerint (a Minőség pontszám átlaga) 11. Az egyes tanuló-korosztályok számára kifejlesztett eszközök kedveltsége (a Minőség pontszám átlaga) 12. Az egyes taneszköz-műfajok minősítése iskola típusok szerinti bontásban (a Minőség pontszám alapján) 13. A használhatóság és tartalom szempontjából legjobbnak ítélt anyagok 16

17 IRODALOM BAKER, Eva L., GEARHART, Maryl. HERMAN, Joan (1994): Evaluating the Apple Classroom of Tomorrow. In: BAKER, Eva L., O'NEIL, Harold F. Jr. Eds.: Technology Assessment in Education and Training. Hillsdale, N. J.: Lawrence Erlbaum Associates, BAKER, Eva L., O'NEIL, Harold F. Jr. Eds. (1994): Technology Assessment in Education and Training. Hillsdale, N. J.: Lawrence Erlbaum Associates, 1994 BERTELSMANN STIFTUNG Hrsg. (1996): Die Informationsgesellschaft von morgen Herausforderungen an die Schule von heute. Verlag Bertelsmann Stiftung, Gütersloh BESTE, Dieter, KÄLKE, Marion Hrsg. (1996): Bildung im Netz - auf dem Weg zum virtuellen Lernen. VDI Verlag, Düsseldorf CLARK, Richard E. (1983): Reconsidering research on learning from media. Review of Educational Research, 53 (4), COLLIS, Betty (1996): Tele-learning in a Digital World. The Future of Distance Learning. International Computer Press, London FISCHER, Martin, GRÄSEL, Cornelia, BRUCKMOSER, Sepp, KONSCHAK, Jana, BAEHRING, Heinz, MANDL, Heinz, SCRIBA, Peter (1998): Formative evaluation of the CASUS authoring system for problem-based learning. Research Reports, Lehrstuhl für Empirische Pädagogik und Pädagogische Psychologie. München: Ludwig Maximillian Universität GEARHART, Maryl, HERMAN, Joan, BAKER, Eva, NOVAK, John, WHITTAKER, Andrea (1994): A New Mirror for the Classroom: A Technology-Based Tool for Documenting the Impact of Technology on Instruction. In: BAKER, Eva L., O'NEIL, Harold F. Jr. Eds. (1994): Technology Assessment in Education and Training. Hillsdale, N. J.: Lawrence Erlbaum Associates, GLOWALLA, U., SCHOOP, E. (1992): Hypertext und Multimedia. Berlin, Springer HOELSCHLER, Gerald R. (1994): Kind und Computer. Springer Verlag, Berlin HUTZLER, Evelinde (1994): Computer Ein Bildungsproblem? S. Roeder Verlag, Regensburg KÁRPÁTI Andrea (1997): Számítógép az oktatásban. Iskolakultúra, 1997 október KÁRPÁTI Andrea (1998): Számítógép az oktatásban külföldön - akciók, irányzatok, tanulságok SULINET Konferencia, Budapest, Okker Könyvkiadó, 1998 KÁRPÁTI Andrea (1999): "Gyermek-gép-rajzok": multimédia és vizuális nevelés KOMA Művészeti nevelési konferencia kötete KÁRPÁTI Andrea (megjelenés alatt/1.): A Net Nemzedék stílus és életforma. In: A Soros Alapítvány Informatika az oktatásban, 1998 áprilisi konferenciájának előadásai, Budapest, Soros Alapítvány, tervezett megjelenés: 1999 KÁRPÁTI Andrea (megjelenés alatt/2.): A számítógéppel segített tanítás módszerei Új Pedagógiai Szemle, tervezett megjelenés:1999 május 17

18 KATZ, Yaakov, MILLIN, Daniel etc. (1996): The Impact of Information Technology From Practice to Curriculum. Chapman and Hall, London KAWALEK, Jürgen (1996): Der Einsatz von Telekommunikationsmedien in Unterricht. in: Beste, Dieter, Kälke, Marion Hrsg. (1996): Bildung im Netz - auf dem Weg zum virtuellen Lernen. VDI Verlag, Düsseldorf, KRAUTER, Stefan (1996): in: Beste, Dieter, Kälke, Marion Hrsg. (1996): Bildung im Netz - auf dem Weg zum virtuellen Lernen. VDI Verlag, Düsseldorf, LIAO, Thomas (1996): Advanced Educational Technology: Research Issues and Future Potential. Springer Verlag, Berlin MITZLAFF, Hartmut Hrsg. (1996): Handbuch Grundschule und Computer. Beltz, Weinheim MÜLLER-SCHÖLL, Ulrich (1996): Von Mühsal, ortlos zu werden. in: Beste, Dieter, Kälke, Marion Hrsg. (1996): Bildung im Netz - auf dem Weg zum virtuellen Lernen. VDI Verlag, Düsseldorf, MONTGOMERY, Tony (1998): Informatics Knowledge Mapping and Curriculum Design: a Clear Role for IFIP and UNESCO. Előadás, IFIP TELETEACHING Conference, 1998, Budapest NISTOR, Nicolae és MANDL, Heinz (1997): Lernen in Computernetzwerken: Erfahrungen mit einem virtuellen Seminar. Unterrichtswissenschaft, 25 (1), PELGRUM, Willem J., PLOMB, Tjeerd (1993): The IEA Study of Computers in Education: Implementation of and Innovation in 21 Education Systems. Oxford, Pergamon Press REINMANN-ROTHMEIER, Gabi, MANDL, Heinz, PRENZEL, M. (1994): Computerunterstützte Lernumgebungen: Planung, Gestaltung und Bewertung. Erlangen: Publicis MCD SCARDAMALIA, Maureen, BEREITER, (1994): CSILE. Laurence Erlbaum, New York SLAVIN, R. E. (1980): On Making a Difference. Educational Researcher, 19 (3), SOMEKH, Bridget, DAVIS, Niki Eds.: Using Information Technology Effectively in Teaching and Learning. Routledge, London-New York, 1997 STEVENS, George H., STEVENS, Emily (1996): Designing Electronic Performance Support Tools. Englewood Cliffs, NJ, Eucational techniology Publications TELETEACHING 98: Proceedings of the XV. IFIP World Computer Congress. Part II. Österreicheische Computergesellschaft, Wien, 1998 WATSON, Deryn, TINSLEY, David Eds. (1996): Integrating Information Technology into Education. Chapman and Hall, London WEBB, Colin, ROWE, Wynne (1995): Computers and Kids. New York: Harper and Collins 18