A BGF KVIK kulturális tudományos folyóirata 2010/5
|
|
- Anna Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3 A BGF KVIK kulturális tudományos folyóirata 2010/5
4 Az Az az Alma Mater folyóirat jogutódjaként jött létre. a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. Főszerkesztő: Hamar Farkas Szerkesztőbizottság: Kéri András Somogyiné Förgeteg Katalin Szőllős Péter Török Hilda Török Lajos Szerkesztőség: 1054 Budapest, Alkotmány u Tel: Felelős kiadó: Zimányi Krisztina BGF-KVIK dékán Borító és lapterv: Czeizel Balázs Tördelés: Tóth Katalin Nyomda: BGF-KKFK Házinyomdája Felelős vezető: Tóth Imre Munkaszám: Példányszám: 500 pld Ívszám: 16,2 a/5 ív ISSN:
5
6
7 Tartalomjegyzék CIVILIZÁCIÓ Szenderák Gabriella: Lélektan és ökológia 7 Tudományos eredmények Bártfai Endre Jusztin Márta: Egy vendégelégedettségi kérdőív vizsgálatának tanulságai 13 Csapóné Riskó Tünde: Felsőoktatás és munkaerőpiac regionálisan Magyarországon és nemzetközi kitekintéssel 20 Juhász László Szalók Csilla: Minőség 2012 Minőségbiztosítás a jövő szállodáiban 38 Király Éva: Az eredményes és hatékony vevőkapcsolatok kialakítása és kezelése 47 Loch Ágnes: Hall, Hofstede és Trompenaars dimenziói 55 Sándor Dénes: Hagyományos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, valamint tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a közép-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában 66 Hallgatói kutatások Balogh Péter Kissimon Ildikó Viczián Martin: Design az idegenforgalomban 78 Gere Orsolya Honos Dóra Rosics Barbara: Fogászati- és szépségturizmus 89 Horváth Zsuzsanna: Kiút a szegénységből mikrohitelezéssel Jobb adni, mint kapni 99 Kökény István Nagy László: A légkör fontossága a turisztikai szolgáltatási szektorban 117 Matics Attila: A coaching gyógyító ereje és mellékhatásai 126 Nézőpont Pruzsinszky József: Ismertetés dr. Hámori Antal bevezetés az etikába (gazdaságetikai kitekintéssel) című könyvéről 142
8 Szerzőink Balogh Péter, főiskolai hallgató BGF KVIK Bártfai Endre, főiskolai docens BGF KVIK, Turizmus Vendéglátás Intézet dr. Csapóné dr. Riskó Tünde, főiskolai adjunktus BGF KVIK, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézeti Tanszék Gere Orsolya, főiskolai hallgató BGF KVIK, Idegenforgalom és Szálloda szakirány, német nyelvű képzés Honos Dóra, főiskolai hallgató BGF KVIK, Idegenforgalom és Szálloda szakirány, német nyelvű képzés Horváth Zsuzsanna BGF PSzK Zalaegerszeg, 2010-ben végzett hallgatója Juhász László PhD, főiskolai docens BGF KVIK Turizmus Vendéglátás Intézet, a Tourism and Hospitality képzés vezetője Jusztin Márta PhD, főiskolai tanár BGF KVIK, Turizmus Vendéglátás Intézet dr. Király Éva, főiskolai docens BGF KVIK, Kereskedelem Intézeti Tanszék Kissimon Ildikó, főiskolai hallgató BGF KVIK Kökény István, PhD hallgató Kodolányi János Főiskola SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Loch Ágnes, PhD, intézetvezető BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet
9 Matics Attila BGF PSzK Zalaegerszeg, 2010-ben végzett hallgatója Nagy László, PhD hallgató Kodolányi János Főiskola PTE TK Földtudományok Doktori Iskola dr. Pruzsinszky József bioetikus, közgazdász, mérnök, nyugdíjas, a Budapesti Műszaki Egyetem volt oktatója. Rosics Barbara főiskolai hallgató BGF KVIK, Idegenforgalom és Szálloda szakirány, német nyelvű képzés Sándor Dénes, főiskolai docens BGF KVIK, Turizmus Vendéglátás Intézet Szenderák Gabriella, BGF KVIK Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet volt munkatársa dr. Szalók Csilla, főiskolai docens, tanszékvezető BGF KVIK Turizmus Intézeti Tanszék Viczián Martin, főiskolai hallgató BGF KVIK
10
11 Szenderák Gabriella LÉLEKTAN ÉS ÖKOLÓGIA v Az esszé lélektan és ökológia lehetséges összefüggései közül néhánnyal foglalkozik. Mielőtt elemzésünkre rátérnénk, először is, fontos tisztázni, hogy ökológiai szemlélet és környezettudatos magatartás rokon fogalmak, de nem teljesen azonosak. Míg az utóbbi konkrét magatartásformákat ír le (ilyenek városlakók esetén például a szelektív hulladékgyűjtés, a kiemelten nem gazdaságos csomagolású termékek bojkottja, személyautóval való közlekedés csökkentése és kerékpárral való helyettesítése stb.), az előbbi az e viselkedések mögött álló, átfogó szemléleti irányultság. Ezzel együtt, jelen írásban a két fogalmat felváltva és gyakorlatilag egymással felcserélhetően használjuk. Hogyan függ össze lélektan és ökológia? Többek között a személyiség értelmezéséből kiindulva adódnak kapcsolódási pontok a két diszciplína között. Ezen összefüggések jobb megértéséhez kicsit messzebbre, a nyitott és zárt személyiségelméletek kérdéséig kell visszanyúlnunk, amit V. Komlósi Annamária tanulmánya (Komlósi, 2006) alapján teszünk meg. A rendszerelmélet (kibernetika) a személyiséglélektant is megtermékenyítette. Egyébként is jellemző, hogy a lélektanban a személyiség működésére különböző metaforákat használtak, mely metaforák kiindulópontját gyakran más tudományágakban találhatjuk meg. Ugyanez mondható el az elme működésének leírására is. Bár vannak szerzők, akik vitatják az ilyenfajta, más tudományágakból kölcsönzött metaforákon alapuló elme- és személyiségmodellek jogosságát és használhatóságát, más szerzők pedig a személyiség, mint olyan fogalmát utasítják el, Komlósi elemzése és mi sem tesszük egyiket sem. A személyiség különböző metaforái közül maradjunk a rendszerszemléletű megközelítésnél. Ennek értelmében Komlósit idézve a személyiség különféle összetevőkből felépülő, önmagában egészként létező (másoktól elkülönülő és megkülönböztethető), viszonylagos állandósággal bíró egység. (Komlósi, 2006, 329. o.) A rendszerként felfogott személyiséggel kapcsolatos további, és témánk szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy zárt vagy nyílt rendszerről van-e szó. A személyiséglélektanban mindkét megközelítésre találhatunk példákat, ezzel együtt e helyen csak a személyiség nyílt rendszerként felfogott megközelítésével foglalkozunk részletesebben. 7
12 CIVILIZÁCIÓ A zárt rendszer fő jellemzője, hogy önmagán kívül nem tartalmaz mást; ennek megfelelően, ha bármilyen külső hatás éri, egyetlen törekvése az eredeti állapot lehetőleg tökéletes visszaállítása. A leghíresebb példa rá Freud személyiségmegközelítése. A nyílt rendszert folyamatos energia- és anyagfelvétel, illetve -leadás jellemzi. Itt is jelen van az állandóság megteremtésére és fenntartására irányuló törekvés, ezzel együtt azonban folyamatos kapcsolatban áll a környezettel, idővel annak elemeit képes beépíteni magába, így idővel előrehaladva a rendszer tökéletesedik, és növekszik a rendszer részeinek különbözősége és bonyolultsága. A nyílt rendszerként felfogott személyiségelméletekre Komlósi többek között Kurt Lewin mezőelméletét és Angyal András holisztikus szemléletét említi példaként. Lewin szerint a mező egyszeri, dinamikus történésekhez kötött társas tér, ahol mindennek (más személyeknek, tárgyaknak, történéseknek) felszólító jellege van az egyén számára aszerint, hogy előmozdítják vagy hátráltatják őt aktuális, illetve hosszú távú céljai megvalósulásában, esetleg semlegesek a számára. Egy dolog felszólító jellege más és más lehet a különböző személyek számára (Lewin híres példája erre az üvegpohár, amelyet a háziaszszony elmosna és a konyhaszekrénybe tenné, a gyerek eljátszana vele, a szórakozott ember babrálna vele, az indulatos földhöz vágná, a tolvaj pedig ellopná). Ez a felfogás egyértelmű példája az egyén és környezete, mint szerves egészet alkotó egység szemléletének. Hasonló ehhez Angyal András holisztikus személete. Angyal nem a mező, hanem az ehhez egyébként sokban hasonlító bioszféra 1 vagy élettér fogalmát használja. Ebben az élettérben három erőt különböztet meg: az autonómia, homonómia és heteronómia erőit. Az autonómia a személyiség saját jellegének (céljainak, törekvéseinek, tudatos és nem tudatos tartalmainak) kifejezésre juttatását jelenti. A homonómia kifejezés azon erők összességére utal, amelyek segítenek az egyénnek belesimulni a környezetébe, alkalmazkodva annak jellegzetességeihez, speciális feltételeihez, kívánalmaihoz. Végül a heteronómia a szervezet saját jellegét jelenti, amely szintén igyekszik érvényre jutni, adott esetben akár az egyéni jellemzők rovására is. Angyal hangsúlyozza, hogy a kiegyensúlyozott működéshez és ezen egyén és környezete együttesen kiegyensúlyozott működését érti a három erő arányos működésére van szükség, bármelyik túlsúlya diszharmóniához vezethet. Például: az egyén részéről fontos az alkalmazkodás (homonómia), de ennek eltúlzott mértéke éngyengeséghez, kaméleonszerű személyiség kialakulásához vezethet. Az autonómia túlzott mértéke ellenben tartós beilleszkedésre képtelen személyiségre jellemző, még ha ezen személy jelentős egyéni eredményeket tud felmutatni valamilyen területen (ha szellemi területen mutatkoznak az erősségei, akkor például előfordulhat, hogy jó szemű kritikusa az őt körülvevő társadalomnak, a rendszert felfordító, világmegváltó gondolatai vannak, de a kivitelezéshez vezető útra vonatkozó ötletek és a másokkal való együttműködés képessége nélkül). A heteronómia túlzott mértéke viszont az egyént elnyomó környezet formáját öltheti, amely uniformizált gondolatokat, érzéseket és viselkedést követel meg (pl. katonai szervezetek, egyes bentlakásos iskolák, diktatúrák). A személyiség zártságát, illetve nyíltságát illető kérdésen túl egy másik, témánk szempontjából fontos változás a (Freud utáni) lélektanban: míg a diszciplína hosszú ideig inkább a kóros személyiségműködésre 8
13 Szenderák Gabriella LÉLEKTAN ÉS ÖKOLÓGIA koncentrált, Jungtól kezdve egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészséges, egészleges személyiségnek és ennek működésmódjának kérdései, például Abraham Maslownál, Frederick Perlsnél, Erich Frommnál, Ken Wilbernél vagy Irvin D Yalomnál. Ezen szerzők elméleteit részletesen áttekinteni meghaladná ezen esszé kereteit, elég itt annyit kiemelni, hogy náluk és másoknál is egyre inkább megjelenik nemcsak az a gondolat, hogy az egyén elkülönültsége, elidegenedettsége illúzió, környezetébe való beágyazottságát adott tudatszinten az egyén felismeri és harmonikusnak éli meg; illetve a gondolatmenet folytatásaként annak a jelenségnek a leírása is, hogy ebből a felismerésből, élményből természetesen következik az, hogy az egyén mint saját lénye kiterjesztését, óvja környezetét (tehát nem a világnak tett szívesség attitűdjével, vagy azért, mert ő ilyen téren is jó, rendes szeretne lenni). Itt tehát lelki egészség és ökológiai kérdésekre érzékeny szemlélet, illetve az ezzel kapcsolatos környezettudatos magatartás egy egészen szoros kapcsolódási pontja rajzolódik ki. Ezzel párhuzamosan megfigyelt jelenség viszont, hogy a környezettudatos magatartás kialakítását célzó direkt kampányok hatása sok esetben messze elmarad a várttól. Ennek egyik oka a megcélzott rétegben a fentebb említett belső élmény hiánya, másik pedig az, hogy ezek a kampányok gyakran használnak kisebb-nagyobb mértékű fenyegetést céljaik eléréséhez. Sajnos környezetvédelmi témájú könyvek, tankönyvek, illetve környezetvédelemmel, ökológiával hivatásszerűen foglalkozó csoportok brosúrái is gyakran nagyrészt kizárólag fenyegetőznek, elrettentő példákat hoznak fel, amelyek valóságtartalmát az olvasók nem kérdőjelezik meg, mégis, a túl erős fenyegetettségérzet miatt a leggyakoribb reakció az, hogy félreteszik a kiadványt. Tehát a katasztrófa lefestése inkább a kívánttal ellenkező hatást ér el, mivel többek között a reklámpszichológiából is ismert összefüggés, hogy a túl erős fenyegetés gyakran elhárító mechanizmusokat indít be az egyénben, és ezeken keresztül a témától való teljes elfordulást váltja ki (Smith Mackie, 2004). Szintén passzivitásra hajlamosít a felelősség tőlünk távoli egyénekre, szervekre, folyamatokra való hárítása. Sok kiadványban ez a két tendencia tehát a katasztrofális helyzet hangsúlyozása és ezzel együtt a felelősség eltolása együtt jelenik meg. Nem vezet eredményre a környezettudatos egyének panaszkodása, látványos mártíromsága, én igen, de ti nem attitűdje sem. Végül pedig, további félelmeket indukál elsősorban a művelt, kultúrára fogékony emberek körében, ha a környezettudatos szemlélet képviselői egyfajta barlangi életmód szükségességét hirdetik, azzal fenyegetve őket, hogy le kell mondaniuk megszokott szellemi táplálékukról. Valójában a kulturális értékek őrzése egyáltalán nem zárja ki a környezettudatos magatartást, sőt, ezek nagyon is összetartozó attitűdök, de ennek szemléltetése szintén meghaladná ezen írás kereteit. A fenti túlkapások összefoglalása után, nézzünk meg két, bárki számára járható, elméleti és praktikus vonatkozásokkal is bíró utat! A hazai lélektani, filozófiai, ökológiai szakirodalomból két szerzőt szeretnék kiemelni, akik elfogadható szemléleti alternatívát kínálnak az átlagember számára. E két, egymáshoz is illeszkedő megközelítés a Farkas Péter által leírt önkéntes egyszerűség, illetve a Frank 9
14 CIVILIZÁCIÓ Orsolya által E. F. Schumacher nyomán javasolt kritikai azonosulás. Nézzük meg közelebbről ezeket a koncepciókat! Önkéntes egyszerűség E hozzáállás főbb jellegzetességeit dióhéjban így foglalhatjuk össze (Farkas, 2005): az önkéntes egyszerűsítő tudomással bír léte spirituális gyökereiről; elsősorban egy tágabb közösség tagjaként határozza meg magát; ezen közösségben az adás-kapás körforgását természetesen éli meg; nem termel és nem fogyaszt fölösleget. Ezen utóbbi jellemző kapcsán megint csak fontos hangsúlyozni, hogy az önkéntes egyszerűsítő nem mártíromságból mond le a fogyasztói társadalom által kínált lehetőségek egy részéről, hanem felismeri, hogy a túlfogyasztás és annak következményei okozta anyagi, illetve lelki terhek (az utóbbiak pl.: tárgyakhoz kötöttség, függőségi viszonyulás, csömör) nélkül neki magának könnyebb; fogyasztását tehát valódi igényei kielégítésére koncentrálja. Tehát itt nemhogy a kényelmetlenségek, a szenvedés kultuszáról nincs szó, sőt az önkéntes egyszerűsítők gyakran inkább fokozott mértékben örömképesek és fogékonyak az esztétikumra (lásd ismét a környezettudatosság kulturális fogékonyság kérdését). Szépen egybecsengenek Farkas gondolataival Konrad Lorenzéi is (Lorenz, 2008), aki egy helyen arról értekezik, hogy az ember örömérzése a kontrasztérzékelésen alapul, ahol a kontrasztot az egyén képességeire szabott feladatok megoldása során történő erőkifejtés és feladat sikeres megoldását követő oldott állapot felszabadultságának különbsége képezi. De ugyanígy rímel megközelítésére Csíkszentmihályi Mihály munkássága (Csíkszentmihályi, 2001) és a laikusok körében is népszerű flow-élmény koncepció szakirodalma is, ahol a lelki egészség alapvető feltételeként a lehetőleg minél gyakoribb ún. flow- vagy áramlat-állapotot említik, amely a nem túl könnyen, de nem is túl nehezen megoldható (bármilyen jellegű) feladatok során lép fel (míg a túl könnyű feladatok csömört, a túl nehezek szorongást eredményezhetnek; hosszú távon pedig mindkét állapot apátiába torkolhat). Ezen szerzők munkáiból kirajzolódik tehát, hogy a problémamegoldási folyamat során időnként felmerülő kényelmetlenségek (amelyek semmiképpen nem a végcélt jelentik, és önmagukban nem adnak okot büszkeségre) a megküzdőképességünk, kreatív problémamegoldásunk aktiválásának szerepét töltik be. Selye János munkásságától kezdve a stresszkutatás szakirodalmából azt is tudjuk, hogy a stressz teljes hiánya, a teljes nyugalom végső soron a halállal egyenlő a szervezet számára. Bizonyos mértékű stressz tehát frissítő, aktiváló, tudattágító, sőt: életben tartó. Farkas Péter gondolataihoz visszatérve, azt is hozzátehetjük, hogy az önkéntes vállalás ráadásul a stressz kívülről, a külvilágból jövőnek megélt, és emiatt kontrollálhatatlan, frusztráló jellegéből is sokat elvesz. Kritikai azonosulás Frank Orsolya egyébként nemcsak ökológiára vonatkozó szemlélete (Frank, 2004) arra is útmutatást ad, mit tehet az ökológiai szemléletet elsajátító ember akkor, ha szemléletének megvalósulása során akadályokba ütközik, és útja során olykor elfogja a megvalósíthatatlanság, illetve a befejezhetetlenség érzése. 10
15 Szenderák Gabriella LÉLEKTAN ÉS ÖKOLÓGIA A kritikailag azonosuló intelligenciája, fenntartásai, autonóm gondolkodása ellenére, és annak megőrzésével mégiscsak azonosul ahelyett, hogy kívül maradna. (Frank, és 5. o., kiemelés tőlem) A hozzáállás egyik sarokpontja, hogy gyakorlója elfogadja a folyamatos elégedetlenség érzését önmagában is és tudatában van a paradoxonnak: az emberi elme mindig végső megoldásokat, befejezettséget, nyugvópontot keres, ez a vágy motiválja nyugtalan mozgását. E helyütt érdemes hosszabban is szó szerint idézni Frankot: A kritikai azonosulás vallója ( ) nem fogad el és nem vet el: nem elégedett, de nem dobja ki a munkadarabot ezúttal saját társas létünk keretét. (Épp ezért ez meglehetősen kényelmetlen létállapot.) A kritikai azonosulás híve hűséges, de józan: nem veti magát sértett kiábrándulással az ellenoldal karjaiba, miután saját eszménye tökéletlenségével, a megvalósulás hiányosságaival szembesül. A kritikai azonosulás nem azonos a fanatizmussal, ellenkezőleg, egyfajta védőoltás a fanatizmus ellen. Képes reflektálni és meghaladni az elme vágyakozását a nyugvópont, a Gestalt kiteljesítése iránt, amennyiben gyanús vagy félő, hogy ez olyan döntéshez vezetne, amelyet később megbánnánk. A kritikai azonosulás struktúrája a folyamatos javítgatás ( ) ideálja, az a viszony, amelyben nem várjuk, hogy igyekezetünk tárgya egyszer majd tökéletes lesz, és akkor végképp megpihenhetünk, hanem elfogadja az idő múlását és az ezzel szembeszegezett emberi munka szükségességét, valamint a tökéletlenséget és a befejezetlenséget (végső soron az időbeliséget) mint létállapotot. (Frank, 2004, 6. o.) Frank gondolatmenetét a korábban említett személyiség, mint nyitott rendszer felfogással is összekapcsolhatjuk. Az elme örökös befejezettségérzésre törekvése mellett, mint korábban említettük, ismeretes az a tény is, hogy a teljes nyugalom, a stresszmentesség állapota hosszabb távon a halállal egyenlő az emberi szervezet számára. Így ez a kétfajta irányultság egymás elmaradhatatlan kiegészítője: a problémákkal szembesülő ember megoldást, nyugalmat keres, majd rövid pihenő után új, az előzőeknél összetettebb problémákat; ezek kínzó megoldatlansága ismét csak aktiváló, tudattágító hatással van rá; a megoldáskeresés folyamatában viszont megint csak kimerül, megpihenni vágyik, új erőre kapva viszont megint csak új problémákra. Frank gondolatai kapcsán ismét csak viszszajutunk Komlósi elemzéséhez (Komlósi, 2006), aki azon személyiségteoretikusok munkái kapcsán, akik a személyiséget nyitott rendszernek képzelik el, megemlíti azt is, hogy ezen rendszer több szerző szerint egyben gyarapodó is. Tehát a környezeti hatások egyre inkább beépülnek a személyiségbe, és annak megküzdési repertoárját gazdagítják; a beépülési folyamat viszont a szubjektum oldaláról nézve gyakran nem stressz- és nem fájdalommentes folyamat. Az eredményeket tekintve viszont ez a gyarapodás mindenképpen megéri. Ezeket az eredményeket nehéz szavakkal összefoglalni, de talán ezek a már említett címkék írják le a legjobban: magas fokú stressztűrés, lelki egészség, bölcsesség. 11
16 CIVILIZÁCIÓ HIVATKOZÁSOk 1 Angyal András fent említett bioszféra-fogalma szintén példa lehet a lélektan metaforikus fogalomhasználatára (ami természetesen nem zárja ki ezen fogalmak, így az Angyal-féle bioszféra-fogalom érvényességét és használhatóságát sem). A lélektan területén kívül, a bioszférának például ilyen meghatározását találhatjuk (Moser Pálmai, 1992, 25. o.): Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ez a környezet térbeli kiterjedését tekintve gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra), a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. FELHASZNÁLT IRODALOM CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2001): Flow Az áramlat. Akadémiai Kiadó, Budapest. FARKAS P. (2005): Egymásba kapaszkodva. Település és közösségfejlesztés a globalizáció korában. L Harmattan Kiadó, Budapest. FRANK O. (2004): Bölcsesség és azonosulás. LIGET, 7. sz. LORENZ, K.(2008): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. MOSER M. PÁLMAI Gy. (1992): A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SMITH MACKIE (2004): Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest. V. KOMLÓSI A. (2006): A személyiség értelmezései. In: OLÁH A. BUGÁN A. (szerk): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 12
17 Bártfai Endre Jusztin Márta EGY VENDÉGELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV VIZSGÁLATÁNAK TANULSÁGAI v A téma meghatározásánál több szempont is vezérelt minket. Önmagában az a tény, hogy az idegenforgalom aminek szerves részét képezik a szálláshelyek, és ezen belül a szállodák a világ második legnagyobb bevételt termelő iparágai közé tartozik, munkahelyteremtő képessége is több mint számottevő, még nem feltétlenül indokolta volna, hogy a kérdőívek vizsgálatába kezdjünk. Az a tény, hogy a szálloda versenyképességének, jövedelmezőségének egyik meghatározója a szolgáltatás minősége, olyan közhely, ami önmagában is egy nyomos érv a témaválasztás mellett. Van azonban egy másik szempont is, amin nem (lenne) szabad átsiklani, ez pedig az a tény, hogy mint Hidasi Judit is kiemeli könyvében a turizmus, benne a szálloda, de különösen a nagy nemzetközi láncok, nem csak globális piaci jelenlétüknél, hanem elsősorban vendégkörük összetételénél fogva a világ számos kultúrájának, a kultúraközi kommunikáció gyűjtőpontjai is. Amikor tehát a szállodai vendégelégedettségi kérdőív vizsgálata kutatási témául felmerült, kézenfekvő volt, hogy ezt az interkulturalitás szemszögéből érdemes feldolgoznunk. Tanulmányunk célja az, hogy feltárja a standardizált kérdőívek, és a saját kulturális szokásokkal rendelkező vendégek válaszai közötti ellentmondást, ugyanis ennek fényében jogosan vetődik fel a kérdőív mérte eredmények megbízhatósága. Nem véljük azt, hogy a standard kérdőívek mutatta kép torz lenne, feltételezésünk mindössze annyi, hogy nem eléggé pontos, általánosságban kultúrákon felül kérdező. A minőség gazdasági, presztízs és promóciós értékét tekintve, a cél mindenképpen az lenne, hogy a kapott eredmények minél jobban kifejezzék a vendégek valós véleményét. Erre akkor van az eddigieknél is nagyobb esély, ha a kulturális sajátosságokat is figyelembe vesszük. Dolgozatunk a kultúraközi kommunikáció magyar nyelvű szakirodalmaira építve a Hilton szállodalánc kérdőívét vizsgálja. A kérdőívek szerkezetének, a vizsgált területek meghatározását követően kerül sor a jellemző kérdések analitikus feldolgozására, a kulturális sajátosságok egyes elemeinek alapján. A tanulmány végén megfogalmazzuk azokat az ajánlásokat is, amelyek az elemző munka eredményeként a kérdőívek finomításának fő irányát is megmutatja. A kérdőívek elemzése előtt egy pillantást kell vetnünk az elméleti alapokra is. Mit értünk kultúra alatt? Ezt a kérdést már sokan feltették és válaszolták meg. Kultúra 13
18 Tudományos eredmények alatt a hétköznapi ember társadalmi, emberi termékeket ért, mint építészeti alkotások, zenei-, irodalmi- és képzőművészeti alkotások. Ezek tárgyiasult produktumok, amelyek kézzel foghatóak, érzékszervekkel érzékelhetőek, de megértésükhöz szükséges az adott kultúra ismerete is. A kultúra létrehoz és továbbörökít egy olyan szimbólumrendszert, amely az adott kultúra tagjainak érintkezéséhez, közösségi létükhöz elengedhetetlen. Ennek a szimbólumrendszernek vannak látható és nem látható elemei. A látható elemek közé sorolható részben a nyelv amelynek vannak nem látható elemei is, a nem nyelvi szimbólumok egy része, úgymint a gesztusok, mimika. A nem látható elemek jelentősége sokkal nagyobb, mint a látható elemeké, ezek adják a kultúra lényegét. Ide kell sorolni a tér- és időérzékeléshez kötődő viselkedési szabályokat, a döntések meghozatalának mechanizmusait, a konfliktusok kezelésének módszereit, a szóbeli és nem szóbeli kommunikációs elemek arányát. A kultúra egy bizonyos értelemben normarendszer is, amely értékeinket, vélekedéseinket helyesről, helytelenről tartalmazza, viselkedésünket irányítja. Egy adott kultúra összetett és bonyolult tudáshalmazt jelent, amelynek elemei többek között az öltözködés, a gesztusok, a mimika, a normák és az értékek. A vizsgált területen, a szállodaiparban, ezek a legjelentősebbek, meg tudják határozni a vendég és személyzet közötti kommunikáció sikerét, sikertelenségét. A szálloda mindennapos színtere az interkulturális kommunikációnak, itt a világ különböző tájairól érkező, saját kultúrájuk előbb felsorolt elemeit használó vendégek kerülnek közvetlen kapcsolatba az őket fogadó személyzettel, akiket saját kultúrájuk határoz meg, és ennek alapján cselekszenek. Ebben a folyamatban a szállodai személyzetnek kell alkalmazkodnia a vendéghez, vagyis a vendégek problémamentes kezeléséhez. Már csak ezért is érdekes számunkra, hogy mindez miként tükröződik a vendégelégedettséget mérő kérdőívekben. A Hilton szállodalánc minőségmérése A Hilton szállodalánc kérdőíves minőségmérése több évtizedre nyúlik vissza. A technika fejlődése a számítógép elterjedésével megteremtette az elektronikus minőségmérést is. Jelen tanulmányunkhoz a papír alapú formát használtuk. A kérdőív világos, logikusan egymásra épülő kérdéseket tartalmaz. A mérés módszere, a kiértékelhetőség hatékonyságát is szem előtt tartva, 5 fokozatú skálán (tökéletestől a minősíthetetlenig) történik, amelyekhez a vendég kiegészítő megjegyzéseket is fűzhet. A kérdőív szerkezetében követi a vendég útját a szállodában a vendégciklus alapján. A vendég a kérdőívet az egyéb szobai bekészítésekkel kapja meg, távozásakor vagy a recepción adja le, illetve postai úton küldheti vissza a szállodának. A kérdőív összesen 14 kérdéscsoportot tartalmaz, összesen 43 kérdéssel. Ebből 27 zártkérdés, 16 pedig a vélemény szabad kifejtésére ad lehetőséget. A vendégkérdőív két mellékletét képezi a jelölő kártya és az elégedettségi kérdőív (Hilton Moments; Nomination; Do you have 2 more minutes left for us?). A kérdőív szerkezete A füzet formátumú kérdőív a szálloda igazgatójának személyes hangú üdvözlő soraival indít, amelyben megkéri a vendéget, hogy szánjon néhány a percet kitöltésére. 14
19 Bártfai Endre Jusztin Márta EGY VENDÉGELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV VIZSGÁLATÁNAK TANULSÁGAi Az első minősített szolgáltatási egység a találkozás a házzal, az érkezés és körülményei, amely a Front Office munkáját értékeli. Ezt követi a vendég személyes terének, szobájának, fürdőszobájának tesztelése. A következő kérdéscsoport az F&B három területét vizsgálja, a reggelit, az éttermeket és bárokat, valamint a szobaszervizt. Az üzleti- és MICE szegmenssel való elégedettséget méri három kérdésegység, az executive emeletre, a business centerre, valamint a konferencia és bankett részlegre vonatkozó kérdések. Az egyéb szállodai szolgáltatásoknak is külön kérdéscsoportja van: ide tartoznak a mosoda, a vegytisztító, a biztonsági szolgálat, a szállodai belső információs rendszere, és a portai szolgáltatások. A megérkezéshez hasonlóan az elutazás, és annak körülményei is a mérés tárgyát képezik. Külön egységet képez a személyes teljesítményt értékelő kommunikációs elem, a telefonhívások és üzenetek közvetítése a vendégek részére, valamint két általánosan megfogalmazott kérdés: általában milyen mértékben elégítette ki a személyzet a vendég igényeit, és milyen volt problémamegoldó képességük. A záró kérdéscsoport összetett, több fajta célt szolgál. Egyrészt a vendég tartózkodása során kialakult általános benyomást teszteli, és rákérdez visszatérési hajlandóságára. A marketing felé hajlik a látogatás célját firtató kérdés. A szállodai szolgáltatások minőségének javítását, azok esetleges hiányosságait célozza meg az a nyitott kérdés, amelyik a vendégek ötleteit, javaslatait tudakolja. A tanulmány problémaköréhez akkor jutunk közelebb, ha tematikusan vizsgáljuk meg azokat a területeket, amelyeknek a minőségét a kérdőív méri. Két nagy csoportot különíthetünk el egymástól: a tárgyi környezetre, illetve a személyekre vonatkozó vélemények körét. Mint a bevezetőben jeleztük, az első kategóriára nem térünk ki, annak ellenére sem, hogy a tárgyi világ milyensége, egy szoba berendezése, a fényviszonyok, szintén kultúránként eltérőek, és mint ilyenek, képezhetnék vizsgálatunk tárgyát. A személyekre vonatkozó kérdések szintén két nagy tematikus csoportot alkotnak: a személyzet szakmai felkészültségére, illetve a viselkedésére vonatkozó kérdéseket. A magas minőségű szolgáltatásban, végső soron a vendégek elégedettségében mindkettőnek nehezen túlértékelhető a szerepe. A személyzet vendég kapcsolat, ami külföldiek esetében nem más, mint egy interkulturális interakció, rávilágít arra, hogy a kultúrák közötti különbségek felismerése, kezelése, áthidalása a vendégek komfortérzetének, elégedettségnek a kulcsa lehet. Nem túlzó a megállapításunk, hogy a kultúraközi kommunikációs ismeretek, az ezen alapuló különbségek kezelésének készsége a minőségi szolgáltatás egyik kulcseleme, hiszen a szállodai személyzet kommunikációs stílusa, viselkedése az eladott szállodai termék részét képezi. Annál meglepőbb viszont, hogy a vizsgált kérdőív a kultúrák eltérő voltából adódó szemléleti, szokás- és értékbeli különbségeket teljesen figyelmen kívül hagyja. Mindazok a kérdések, amelyekkel a személyes teljesítményt mérik, általánosak, kultúrákon felül lebegve kérdeznek, holott a kedvező vagy éppen elmarasztaló válaszok oka esetleg nem a szakmai felkészültség hiányában, hanem a viselkedés alapjául (is) szolgáló kultúrában rejlik. A következőkben néhány konkrét példán keresztül vizsgáljuk az általános vélemény kulturális meghatározottságát a kérdésekben. 15
20 Tudományos eredmények A vizsgálathoz a kérdésekből kiválogattunk olyan, a szolgáltatást minősítő jelzőket, amelyek több kérdésben is visszatérnek, és megválaszolásukban jelentős tere van a válaszoló kulturális hátterének: azaz, a vendég kultúrájának sajátossága okán, már magát a kérdést is sajátosan, kulturális nézeteire szabottan, szelleme szoftvere által irányítottan értelmezi, és ennek megfelelően válaszában is szerepet kap a kulturális determináció. Ezen a ponton a kérdőív készítői és válaszadói elbeszélhetnek egymás mellett, mert a vendég a kérdést és a választ a saját kultúrkörének megfelelően értelmezi, ami nagy eséllyel lehet félrevezető az amerikai kiértékelő számára. Ezen sajátos helyzeten alapul a munkahipotézisünk, hogy a kérdőívben kapott válaszok nem eléggé árnyaltak. Vizsgálatunkhoz az alábbi fogalmakat jelöltük ki: barátságosság gyorsaság zökkenőmentesség problémák megoldásával kapcsolatos elégedettség elégedettség a felszolgálással A barátságosság fogalom a 43 kérdésből 4-ben fordul elő: az érkezéskor a recepción, az étteremben, az in-house szolgáltatóknál, és a telefonban érzékelt magatartás minősítésére. Ez utolsóban az interakciót csupán a hangi csatorna tartja fent, így a barátságosság érzetét a hotel alkalmazottjának beszédstílusa és a paranyelve kelti a vendégben. Igyekezni kell, hogy mosolyogjon a hang. Az in-house szituáció bevonása a kérdőív megalkotójának körültekintésére utal ugyan, de kissé életidegen, mert nem biztos, hogy a szolgáltatóval a vendég valóban találkozik. Ezeknél lényegesebb probléma, hogy mit is takar valójában a barátságosság, mert ez a fogalom nagyon érték- és kultúrafüggő: ami az egyik kultúrában barátságosság (pl. az észak-amerikaiban), az a másikban tolakodásnak tűnhet. A barátságosság kategóriát célszerű lenne kulturálisan lefordítani, azaz olyan jellemzővel helyettesíteni a kérdésekben, amelyik a barátságosság helyi értékének felel meg a másik kultúrában. A gyorsaság a barátságossághoz hasonlóan, sokszor előforduló kategória: a megérkezés és a távozás, az étterem, a telefon szituációiban mérik. A gyorsaság, ami mögött az idő, mint a kultúrák összehasonlításának egyik alapkategóriája húzódik meg, ismét alkalmas a szubjektivitáson túl a kulturális interferencia, és a kultúrából (is) fakadó eltérő szokások bemutatására. Egy munkafázissal szemben, például a vendég gyors beléptetésével, kezelésével kapcsolatban praktikus okokból is lehet a gyorsaság követelményét támasztani. Egy USA-ból érkező vendég el is várja azt, és a hatékonysággal rokonítja. Míg egy másik, például Dél-Európából érkező vendég ezt esetleg túl mechanikusnak, elidegenedettnek találhatja. A gyorsaság a szállodai tér különböző egységeiben sem jelenti ugyanazt: amíg az olajozott munkavégzés érdekében indokolt a gyors ügyintézés a recepción, ez nem állja meg a helyét például az étteremben. Ott a vendégnek (főleg egy 5 csillagos szállodában) nyugodt körülményeket, a gasztronómia termékeinek (és nem csupán ételeknek) az élvezetére időt kell hagyni. Kérdés, hogy indokolt-e itt ezt a szempontot megvizsgálni. A mindennapi élet szokásaiban megmutatkozó kulturális különbségek is markánsan megragadhatók az étkezési idő hosszában. Amíg például az olaszok, franciák időben is megadják az ebéd módját, addig a német vagy észak-amerikai szokás ettől eltér. Ez alkalom- 16
TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenFELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban
FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés
RészletesebbenAndragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás
Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenKultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai
Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, 2008. ISBN 978-963-394-747-0 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenHallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló
Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció kurzus
Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenGalasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata
Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA felsőoktatási kibocsátás mérése
A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA felsőoktatás regionalitása
A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenGépészmérnöki és Informatikai Karán 2008-BAN VÉGZETT HALLGATÓK FELMÉRÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán 2008-BAN VÉGZETT HALLGATÓK FELMÉRÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Tóth Lajosné dr. Tuzson Ágnes DPR(B) : a 2008-ban abszolváltak A kérdőív három nagyobb blokkra,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenK Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.
K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenAndragógia BA szak év hallgatói elégedettségmérés adatai
Andragógia BA szak 2009- év hallgatói elégedettségmérés adatai 4,90 4,70 4,50 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 felkészültségét, szakmai tudását elismerem. tárgyat használ különféle óraáthelyezés, elmaradt Az Andragógia
RészletesebbenHeves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei
Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenOMHV eredmények intézményi szintű összesítése, értékelése 2015/2016. tanév tavaszi félév
OMHV eredmények intézményi szintű összesítése, értékelése 2015/2016. tanév tavaszi félév Kedves Hallgatóink! A 2015/2016. tanév tavaszi szemeszterében az előző félévekhez hasonlóan az oktatói munka hallgatói
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenDiplomás pályakezdők a versenyszektorban
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés
RészletesebbenIPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés
IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenFelvételi adatok elemzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Felvételi adatok elemzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2014 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Karai és Intézetei a 2014-2015-ös tanévben is széles körű kínálattal várták az intézményben továbbtanulni
RészletesebbenKülönböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága
164 Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága Csehné Papp Imola Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága Bevezetés Magyarországon a rendszerváltást
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2010-2012-2014-ben abszolváltak) Informatikai képzési terület 2015. október DPR: a 2010-2012-2014-ben abszolváltak (informatikai képzési
RészletesebbenSzociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.
Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához
Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab
RészletesebbenHAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS
HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenHallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben
RészletesebbenViszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2017. június 15. Minőségfejlesztési beszámoló részei Minőségfejlesztési történések Hallgatói félidős felmérés adatai OHV felmérés 2016.
RészletesebbenJELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa,
JELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, 2016 A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa, 2016.08.17. A DPR kérdéssor és a beérkezett válaszok Az eredmények összesített
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban
Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenPomizs István Diplomás elvárások és realitás
Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
Részletesebbenstatisztikai módszerekkel
Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAz Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei
Az Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei Óvodánkban a 2000-ben megkezdett minőség biztosítási program bevezetése óta rendszeresen, 2-3 évenként mérjük a szülők
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
Részletesebben