2014. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugd(jpénztár ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalom 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályosjogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályosjogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása 6 2. A pénztári taglétszám alakulása 6 3. Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke 8 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési eéltartalék alakulása A tartaléktőke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészítő vállalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása, az eszközérték tartalékok szerinti levezetése A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása apénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve /a A vagyonkezelési díj alakulása A hozamráta alakulás A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók~ A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok 32 20l5május28. 2

3 Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása 5. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása 6. számú melléklet: Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet: Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 8. számú melléklet: Portfolió állomány 9. számú melléklet: Cash-flow kimutatás 10. számú melléklet: Fedezeti céltartalék 11. számú melléklet: Likviditási tartalékok 12. számú melléklet: Céltartalékok állománya összesen 13. számú melléklet: Taglétszám alakulása 2015 május 28. 3

4 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály válto zások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meg határozó jogszabályok:. a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény,. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény,. az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sa játosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19 ) Korm. Rendelet,. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóban alkalmazott meghatározó szabályok, információk: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalé kokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől Riggetlen) összege meghaladja az ellen őrzött üzleti év mérlegfz5összegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfóösszeg 2%-a meghalad ja a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (elő jeltől rnggetlen) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal vál tozik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja cl az MNB részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3. kiegészítő melléklet 2015 május 28. 4

5 A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámoló nak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredmény kimutatást és kiegészítő mel lékletet a hely és a keletezés feltüntetésével az igazgatótanács elnöke Írja alá. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap 25. napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elba tárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő Fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartá saiban is az alábbiak szerint bontja:. a pénztár működését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök. a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök. a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következő tő részekből áh:. a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége. a pénztári szolgáltatások fedezete. a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredménye ként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcso latban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszárnolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összernggésben céltarta lékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, va lamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizeté sek befektetési hozamának fedezetével összernggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió ér tékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, az MNB részére a péirztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevé 2Ol5május28. 5

6 kenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésé re vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetke zett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet vár ható változásaira tekintettel A Beszámoló összeáltításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és érté kelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelöje, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. *-a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év vé~étől: Taglétszám Ebből járadékos én a Pénztár taglétszáma tő volt, amiből 27 tó járadékszolgáltatást vett igénybe. A taglétszámból:. munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt egyéb 919. egyénitag: ebből: közeli hozzátartozó 93 tó 2015 rnájus28. 6

7 Tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok: Egyéb, tagdíjat nem fizető tagok: Járadékos tagok: 27 A 2014 év tarlétszámának alakulása lorcírnek szerint: Fő Megnevezés Összesen Időszak elején Időszak alatti változás -708 A változások részletezése: 189 Ui belépő Átlépő más pénztárból 8 Ebből: Önsegélyező pénztárból átlépő O Átlépő más pénztárba 46 Szolgáltatásban részesült 436 Elhalálozott 33 Kilépett 389 Egyéb megszűnés 1 Időszak végén Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen e Ft-ot, kiadásai e Ft-ot tettek ki, így a 2014-ben fel használható eredmény összesen e Ft (2013-ban e Ft). A felhasználható eredményből e Ft a fedezeti céltartalék, e Ft a likviditási céltartalék állomá nyát növelte, a Pénztár működési eredménye oft veszteséget mutatott. A tagdíjbevételek 2014-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám mintegy 3,7%-os csökkenését, ás ezen belül is a fizető taglétszám csökkenését prognosztizálta. A pénzügyi terv 209 tő Új belépővel számolt, a valóságban 189 Fő új belépője volt a pénztárnál. A tervezett más pénz tárból átlépő létszám 12 tő volt, ténylegesen 8 fó lépett át a pénztárhoz. A évi tervet elfogadó Küldöttközgyűlés az egységes tagdíj mértékére havi Ft őszszeget állapított meg. A postai VBKJ keretből választható többiettagdíj-hozzájárulás mértéke Ft/hó/pénztártag volt. A tagdíjbevételek 2014-ban a tervezett volumentől mintegy 13%-kal maradtak cl (tervadat 2014: eft ; tényadat 2014: eft), ugyanakkor az előző évhez viszonyítva kis mérékű, 2,6%-os növekedés figyelhető meg (2013: eft) hoz képest a munkáltatói hozzájárulás volumene több mint 6 %-kal ( eft-ról eft-ra) esett vissza, az egyéni tagdíjbefizetések (meg nem fizetett tagdíjakkal és utólag befolyt tagdíjjal korrigálva) összege viszont több mint 10 %-ot meghaladóan ( eft-ról eft-ra) növekedett. 2OlSmájus28. 7

8 2014 évben a tagi befizetések e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem Fizetett tagdíjak tartalékára kép zett céltartalékok több mint e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem Fizetés miatt már céltartalékot kép zett) e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél magasabb e Ft nagyságú összeg folyt be, amely a 2013-ben ezen a jogcímen beérkezett e Ft-ot is lényegesen meghaladja. A tagok eft eseti befizetése mellett e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett a fedezeti tartalékra. A 2013 évben befolyt e Ft össze gű adójóváirás után ez az adójóváírás tekintetében 5%-os, az eseti befizetések esetében vi szont majd kétszeres (2013-as eseti befizetések eft) növekedést jelent. Adomány, támogatás 2014-ben O e Ft érkezett a Pénztárhoz. Összességében a Pénztár nem hozamjetlegű bevételei a 2013-as Ft-ról Ft-ra emelkedtek. A év óta először tapasztalható ebben a bevétel kategóriában növeke dés (a 2009 évi nem hozam jellegű bevétel még e Ft összegű volt). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és az egyéb ráfordítások nélkül) e Ft-ot (2013-ban e Ft) tettek ki, ami a tervhez viszonyítva kedvezően ala kult (tervben szereplő kiadás e Ft). A fedezeti tartalék eredmény-kimutatásban sze replő ráfordításai között csak a meg nem Fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye a tervhez viszonyítva lényege sen magasabb lett. A tervben szereplő kalkulált hozamösszegnél e Ft-tal nagyobb a valós eredmény (tény: e Ft, terv: e Ft). Összességében a Pénztár befektetési jellegű eredménye e e Ft nagyságú. Ft, a teljes eredmény 3.2. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: től ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tarta lékok közötti megosztása alapján történt május 28. 8

9 A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill, terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. A tagsági viszony megszűntetése és szolgáltatási kifize téseknél a Pénztár - az általános ügyviteli ráfordítások megtérítésére Ft költséglevonást érvényesít, valamint - a kifizetendő összeg megállapításánál érvényesíti az összeg utalási költségét is. 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2014-ban e Ft-ot, ráfordításai e Ft-ot tet tek ki, a rendkívüli eredmény O e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye e Ft (2013-ban e Ft). A működési tartalék eredménye e Ft-tal alacsonyabb vesztesé get mutat mint a tervezett hiány (terv: eft). A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2013-ban e Ft), kiadásai e Ft-ot (2013-ban e Ft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye e Ft (2013-ban e Ft). A működési célú befektetési tevékenység e Ft (2013-ban e Ft) eredménye az előző évekhez hasonlóan javította a szokásos működési tevékenység eredményen elért veszte séget. A működési tevékenység 2014-ben eft bevételből gazdálkodhatott a 2013-as eft-hoz képest, ami több mint 6%-os növekedést jelent. A működési jellegű egyéb bevételek e Ft többietbevételt jelentettek a Pénztár részére. A bevételek megoszlása a következő: Átlépő tagoktól levont 3 eft: Egyösszegű szolgáltatást terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Kedvezményezett kifizetést terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Kilépés, részkifizetést terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Soron kívüli adóigazolás kiküldésének díja: Meg nem Fizetett működési célú tagdíjak tartalékának felhasználása: 161 eft eft 390 eft eft 78 eft eft Meg kell említeni, hogy a e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevételnek nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítá sok között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén május 28. 9

10 A e Ft anya~je1le~ű ráfordítások tételei (e Ft-ban): Terv szám Tény szám Eltérés a Tény! tervszámhoz e Ft-ban tervszám Anyagjellegű ráfordítások ,2% Irodaszer, nyomtatvány ,7% Nyilvántartási díj ,2% Tagszervezés, taglétszám fejlesztési ráf ,0% Könyvvizsgálat ,4% Biztosításmatematika ,0% Pénzügyi szolgáltatás ,1% Különféle egyéb szolgáltatás ,1% Ebből: Egyéb szolgáltatás ,3% Ebbőlbérszámfejtés ,0% Ebből: intern etes honlap költségei ,8% Ebből: kommunikáció és nyomtatás ,7% Hirdetés ,4% Szakkönyv ,0% Pénztárszöv ,0% lrodabérlet+energia ,1% Takaritás±takaritószer ,2% Informatika ,8% Telefon, posta ,1% Szaktanácsadás ,2% Taxi, szállítás ,0% Az anyagjellegű ráfordítások a tervhez viszonyítva alacsonyabb szintet értek cl, a tervben szerplő eft helyett a ráfordítások tényleges értéke eft lett. Kiemelendö a pénz ügyi szolgáltatások költségének növekedése, a tárgyévi 9,1%-os növekedés mellett ezen szol gáltatások anyagjellegű ráfordításokon belüli aránya az előzö éves l9,5%-ról, 20,9%-ra emel kedett. A e Ft személyi jelle2ű ráfordítások tételei Bruttó bérköltség Bruttó tiszteletdíjak Béren kívüli juttatások 771 Bér, tiszteletdíj és béren kívüli juttatások járulékai küldött útiköltség 299 Reprezentáció 245 A tervhez képest nincs jelentős eltérés, a 2013-as bázishoz képest a növekedés rnértékel 4%. A működéssel kapcsolatos e Ft összegű egyéb ráfordítások tételei: Felügyeleti díj: e Ft Hitelezési veszteség: e Ft 2Ol5május28. 10

11 Számviteli szemléletben nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szereplő, a meg nem Fizetett tagdíjak miatt felmerülő hitelezési veszteség, melynek összege e Ft, ugyanak kor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepelt a tervben ami ugyancsak e Ft, így ösz szességében ez a tétel nem módosítja az eredményt. A Pénztár tulajdonában immateriális jószág nincs. Az év folyamán kisértékű tárgyi eszközök ill. egy számítógép beszerzése történt, az év folyamán elszámolt értékcsökkenés összege: 148 eft. A nettó értékkel rendelkező tárgyi eszköz adatai: Aktiválás: Aktivált (bruttó) érték: Ft Megnevezés: Lenovo PC Leírási kulcs: 33% Tervezett leírás: 3 év Elszámolt éves értékesökkenés: Ft Halmozott értékesökkenés: Ft Nettó érték év végén: Ft Összességében megállapítható, hogy a működési jellegű tagdíjbevételek búr az előző év hez viszonyítva növekedtek, de a tervhez képest jelentősebb elmaradást mutatnak. A működési ráfordítások a tervezett szintet 8%-kal haladták meg, a működési tartalék befektetési hozama közel duplája a kalkulált értéknek, így mindezeket Figyelembe véve a Pénztár működési eredménye évben eft veszteség, ami az előző évhez vi szonyítva eft, a tervhez viszonyítva pedig eft javulást mutat A működési céltartalék alakulása 2014-ben jövőbeni kötelezettségekre eéltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a ~ onatkozó jogszabályoknak meg felelően képzett céltartalékot. A céltartalék nyitó állománya e Ft, év közben a működési Célú befektetésre jutó idő arányos kamat devizaárfolyam-változás és az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési külön bözet összege e Ft-tal Csökkent, így a céltartalék záró állománya e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység mű ködési portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti A tartaléktőke alakulása A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a működési tevékenység felhasznál ható eredménye) alakulása 2009-től e Ft-ban: 2Ol5inájus28. 11

12 Megnevezés Előző évek halmozott eredménye: Adott év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg.levonás egyenlege Átcsoportosítás a likviditási tarts lékból Beolvadó pénztár működési tarta léka Működési tevékenység felhasznál ható eredménye 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíj szolgáltatások folyó sításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített össze gek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állornányhoz képest e Ft-ra növekedett 2014-ben. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig e Ft-ról e Ft-ra csökkent. Az egyéni számlákon kimutatott e Ft összegű növekedés főbb tényezői a követke zők: E Ft-ban Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni szám lákon (+) Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+1-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) 0 0 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (±) O O Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, rnunkáltatóknak visszatérités (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+1-) Egyéni számlák záró állománya l5május28. 12

13 Az egyéni számlákon jóváirt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete hoz képest eft-ról eft-ra növekedett, ami 9%-os növekedést jelent. Az egyéni- és szolgáltatási számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye a 2013.évi eft-ról eft-ra csökkent, ami a piaci folyamatoknak megfelelő. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma az előző évhez továbbra sem nö vekedett, 8 Fő lépett át (a 2013 évi átlépők száma 14 Fő volt) ban az átlépők által átho zott fedezet összege e Ft. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma arányaiban nem változott, 46 tag lépett át más pénztárba az előző évi 48 taghoz képest. Az átvitt fedezet összege e Ft volt, ami tartalmazza a levont átlépési díjat is, melynek mértéke tagonként Ft ben 33 elhunyt tag után történt kifizetés e Ft értékben az örökösöknek illetve kedvezményezetteknek, míg 2013-ben 74 Fó után e Ft került kifizetésre ben az előző évhez képest jelentősen csökkent a to éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma és összege. Míg 2013-ban esetben került sor ilyen jellegű kifizetésre, ebben az évben Fé élt ezzel a lehetőséggel. A kifizetést igénylők részére összesen e Ft összegű elszámolás készült (2013-ban e Ft). Az elszámolt összegből eft hozam ( e Ft realizált hozam, e Ft értékelési különbözet), e Ft tőke került kifizetésre, valamint a Pénztár az elszámolást követően e Ft SZJA-t fizetett be a NAV részére, illetve e Ft költséget vont le. A fentiek alapján a tényleges nettó kifizetés nagysága e Ft összegű volt, az elszámolt kifizetések tőke és hozam közötti megoszlása pedig közelítőleg 32 % ill. 68 %. 389 Fő kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát (2013-ben 589 Fő lépett ki ilyen módon) Fő esetében részösszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felve hető hozamösszeget, vagy a hozamösszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, de tagok maradtak. (2013-ben tő részére történt részkifizetés.) A részkifizetést igénylő tagok döntő többsége (95%) továbbra is csak a hozamból kéri a részfelvétek teljesítését december 31-én a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybe vételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagjaink száma fő, akik nek egyéni számlájuk összesített egyenlege eft. Ha a kifizetésre jogosultak szá mából levonásra kerül azon tagok száma, akik ig csak a tagsági jogviszony meg szüntetésével jogosultak kifizetésre (tehát 3 éven belül már volt részkifizetésük), Úgy ig Fő jogosult részkifizetésre, mely tagok év végi egyenlege eft. A kifizetésre jogosult pénztártag több mint 60%-a, Fó már legalább egyszer élt a részfelvét lehetőségével ben nem változott lényegesen a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a szolgáltatásként kifizetett összeg ban 446 fő e Ft, 2014-ben 436 tő e Ft, összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban ban nem csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma év végén ösz 2Ol5május28. 13

14 szesen 27 f~ járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak. Járadéktípusonkénti létszám és egyenleg: Járadéktípus Év eleji egyenleg (Ft) Év eleji létszán Év végi létszám Év végi egyenleg (fő~ (fő) (Ft) 3éves ( ( Séves éves éves éves l0éves ( Oéves éves Összesen: A eft nyitó állományhoz 4 Új járadékos tag részére eft került átvezetésre az egyéni számlákról, 461 eft hozam képződött, eft járadékösszeg kifizetésre került, Így a szolgáltatási számlák év végi egyenlege eft Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni szám lákról átcsoportosított összeg e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg e Ft. A nyugdíjszolgáltatások folyósitásával kapcsolatosan felmerült kiadásokból a Pénztár eft-ot terhelt a tagok számláira. A felszámított költségek az adminisztrációval kapcsolatos 3 eft-okból és az utalási költségekből tevődtek össze ban a Pénztár továbbra is élt azzal a lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költ séget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni szám lájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likvi ditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni ban a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg e Ft volt ( tag esetén történ levonás és 7 esetben visszaírás) 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban e Ft-ról, e Ft-ra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg,. az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot,. az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, ás. az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A tárgyidőszaki változás e Ft. Az így képzett céltartalék 20limájus28. 14

15 csak tecimikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását Jelenti. Az e~véb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A céltartalék képzés összege 2014-ben e Ft összegű, mely teljes egészében a likviditási tartalék befektetési tevékenységének realizált eredménye. A céltartalék állomá nyát év közben csökkentette a eft összegű - működés javára - történt átcsoportosítás, továbbá 1 eft nemfizető tagoktól korábban levont költség likviditásra jutó részének visszaírá sa, így a likviditási céltartalék záró állománya a céltartalékot növelő 4 eft visszautalásra jutó hozam összegét is figyelembe véve eft Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, bogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaibó I ben is, az előző évhez hasonlóan nem volt olyan befizetés, melynek hozamát utólag tagra lehetett volna azonosítani, az 5 eft céltartalékképzés olyan befizetések esetében történt, melyek később visszautalásra kerültek. A céltartalék felhasználása, azaz a visszautalásra jutó hozam mely az egyéb likviditási céltartalékba kerül átvezetésre összege 4 eft volt, így a tartalék záró állománya 1 eft, mivel nyitó állomány nem volt. Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alaku lását mutatja 2014-ben (e Ft-ban): Megnevezés Nyitó állomány Változás Záró állomány Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára 5.3. A meg nem Fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft volt, 2014-ben a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege e Ft, az utólag befolyt tagdíjak összege e Ft, a hitelezési veszteségként leírt összeg e Ft. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft. A növekedést az (egész évben) nem-fizető tagok számának jelentős emelkedése eredményezte A nyugdijszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez kivéve járadék 2015 május

16 szolgáltatás kapcsolódóan Ft adminisztrációs költség levonást, továbbá az utalási vagy postaköltség levonását érvényesíti ben a levont költségek összege összesen eft. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár nettó értékben kimutatott immateriális javakkal nem rendelkezik. A követelésállornány az előző évhez képest e Ft-tal növekedett, amit elsősorban a tagdíjkövetelések növekedése eredményezett. Az értékpapír állomány változásánál sz éven túl lejáró papírok részaránya kismértékben emelkedett, továbbá a forgatási célú vagyonelemek (részesedések) aránya is növekedést muta tott az előző évhez képest. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nagyarányú csökkenését eft az egyéb kö vetelésekből átvezetett, és a kötelezettségek között kimutatott tételek előző évhez kimutatott csökkenése eredményezte (2013-ban átvezetett összeg: eft ; 2014-ben átvezetett összeg eft, ami a vagyonkezelők által a Pénztár részére megvásárolt vagy értékesí tett, de pénzügyileg fordulónapon még nem teljesített értékpapír ügyletekből ered). Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya ezen tételek nélkül 2014 végére eft-tal maga sabb, mint 2013 év végén, a növekedés döntő része vagyonkezelési díj kötelezettségből ered. Uyanakkor a passzív időbeli elhatárolások év végi állományának jelentős csökkenése eft-ról eft-ra elsősorban a vagyonkezeléssel összeriggő elhatárolt díjak csökkenését jelzi. A vagyonkezeléssel kapcsolatos, a tárgyévet terhelő, de még ki nem Ezetett díjak összehason lítása: Év végéig ki nem fizetett va gyonkezelési díjak eft Változás kötelezettség elhatárolás Összesen: Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért május28. 16

17 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzített kötelezettség vállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötöttünk munkáltatói szerződéseket: CÉGNÉV Szerződés dátuma RÉGIÓ MONÉTAZRT TETRA PAK CSOMAGOLÓANYAG GYÁRTÓ ZRT LOVASBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM (KIM) KMKK KÖZÉPKELET MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT KINCSINFO NONPROFIT KFT CSÁSZÁR AUTÓSZERVÍZ KFT MAGNET BANK ZRT NATURALPLAST KFT NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM BONAFARM ZRT UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT BISZZRT ADECCO SZEMÉLYZETI KÖZVETITŐ KFT FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA ZRT EPDB NYOMTATÁSI KÖZPONT ZRT VÁMOSGÉP KFT RAIL CARGO HUNGARIA ÁRUFUVAROZÁSI ZRT NEMZETI FÓLDALAPKEZELŐ SZERVEZET TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT APÁTFALVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG DIJBESZEDŐ HOLDING ZRT A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kiniutatott tagdíjkövetelés összesen e Ft, amiből e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképez te. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében május

18 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénz ügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs áll alkalmazásban Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Az Igazgatótanács tagjai: e Ft Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Ellenőrző Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Báthory Balázs Maráczi Aliz Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2014-ben bruttó e Ft tiszte letdíjban részesültek. Az egyéb állományba nem tartozók munkadíja 2014-ben 164 eft volt. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Letétkezelő: Nyilvántartás: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: Erste Alapkezelő Zrt ig Pioneer Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. MKB Bank Zrt. Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt. Karanta Audit Zrt., Dömötör& Józsefné pénztári könyvvizsgáló Lénárd János Erste Bank Hungary Zrt május

19 2014. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZtTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE 12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár a deviza kockázatok mérséklésére határidős deviza ügyleteket is kötött. A va gyonkezelők által végzett ügyletek eredményeként e Ft nyereség, illetve e Ft veszteség került elszárnolásra 2014-ben én nyitott határidős deviza pozíciók fontosabb adatai: Lezárás Megnevezés Vagyonkezelő Kötés-dátum Darab Kötési kori Piaci érték. árfo- árfolyam Ft szam lyam vátlag árfolyam DIÓFA EURHUF15127 ALAPKEZELÓ ,86 311, ZRT DIÓFA EURHUF15O2O5M ALAPKEZELÓ ,87 247, ZRT DIÓFA EURHUFM ALAPKEZELÓ ,86 311, irt CONCORDE EUHUF5O312E3 ALAPKEZELÓ RT ,07 313, DIÓFA2 EU RH UF ALAPKEZELÓ FEDEZETI ,86 312, PORTFÓLIÓ CONCORDE EURHUF312 ALAPKEZELÓRT ,87 314, CONCORDE EURHUF5O312 ALAPKEZELŐ RT ,55 313, CONCORDE EURHUF5O312E ALAPKEZELŐ RT ,55 316, CONCORDE EURHUF5O312E3 ALAPKEZELŐ RT ,07 315, CONCORDE EURHUF5O3V ALAPKEZELŐ RT ,31 316, május

20 P IC N N E R ABSZOLUT EURHUFE1SO3O2 STRATÉGIÁJÚ HOZAM ,05 309, ALAP KEZE LŐ ZRT DIÓFA EURHUFF ALAPKEZELŐ ZRT ,86 311, EURHUFF PIONEER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ,05 309, ZRT EURI-1UFF50312E CONCORDE ALAPKEZELŐ RT ,5 305, EURHUFF5O312V CONCORDE ,05 307, ALAPKEZELŐ RT PIONEER FXEUR4682 BEFEKTETÉSI ALAP KEZE LŐ ,64 247, ZRT PIONNER ABSZOLUT FXEUR46825 STRATÉGIÁJÚ HOZAM ,64 247, ALAPK EZE LÓ ZRT GBPHUFF5O219E CONCORDE ,92 394, ALAPKEZELŐ RT HRKHUFF5O3O8 CONCORDE ,98 39, ALAPKEZELÓ RT PIONEER USDHUF15O2O5 BEFEKTETÉSI ALAPK EZE LŐ ,34 247, ZRT USDHUF5O21 CONCORDE ,56 257, ALAPKEZELŐ RT USDHUF5O219 CONCORDE ALAPKEZELŐ RT ,82 249, USDHUFF15O3O2 PIONEER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ,69 248, ZRT 2Ol5május28. 20

21 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása, az eszközérték tartalékok szerinti levezetése A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében kötvényben és azon belül ál lampapírban volt (az év elején meglévő majd 88% körüli kötvényarány év végén is 82%-ot megbaladó volt). A befektetési arányok alakulása 2014-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő, piaci értéken Figyelembe vett pénztári eszközök e Ft-ban és százalékban: Befektetés típusok 2014 I. név II.n.év lll.n.év IV.n.év Bankszárnla és készpénz Magyarállampapírok Egyéb kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények Határidős ügyletek Értékpapír követelés Értékpapír kötelezettség Mindösszesen Befektetés típusok név II.n.év III.n.év IV.n.év Bankszámla és készpénz 0,49% 0,66% 0,87% 1,33% Állampapírok 79,03% 74,85% 75,13% 73,11% Kötvények 8,71% 8,62% 6,41% 9,03% Jelzáloglevelek 0,98% 1,06% 2,19% 3,22% Befektetési jegyek 9,70% 11,70% 11,62% 1 1,85% Részvények 3,48% 3,76% 3,67% 3,72% Határidős ügyletek 0,15% -0,26% 0,05% -0,49% Értékpapír követelés 0,05% 0,05% 0,07% 0,01% Értékpapír kötelezettség -2,59% -0,42% 0,00% -1,78% Mindösszesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 2015 május

22 2014. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZtTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A Pénztár eszközértékének tartalékok szerinti levezetését a következő táblázat tartalmazza re vonatkozóan: er-ban ELŐ- E NEV ZÉS FEDEZETI MUKOD LIKVIDIT ÖSSZESE MÉRLEG- JEL M G E CÉLÚ CÉLÚ CÉLÚ N ÉRTÉK BEFEKTETETr ESZKÖZÖK ÉS (+) ÉRTÉKPAPÍROK EGYÉB KÖVETELÉS EKBŐL VAGYONKEZELŐVEL SZ. KÖVETELÉSEK ÉS OSZAT L É KKÖVETE LÉ (±) SEK KÖTELEZETTSÉGEKB ÖL VAGYONKEZELŐVEL (-) (-i-) SZ. KÖVETELÉSEK PENZESZKÖZÖK KIM UTATOTT ESZKÖZÉRTÉK ÖSSZESEN: SAJAT TŐKE ÉS (±) CÉLTARTALÉKOK MEG NEM FIZETETT TAGD[JAK (+) TARTALÉKA (±) KÖTELEZETTSÉGEK PASSZÍV IDŐBELI (±) ELHATÁROLÁSOK EGYEB KÖVETELÉSEKBŐL NEM A BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ (-) KÖVETELÉSEK O O O O O (-) TAGDÍ JKÖVETELESEK AKTÍV IDÖBELI (-) ELHATÁROLÁSOK o (-) TÁRGYI ESZKÖZÖK ESZKOZÉRTEKKEL SZEMBEN ÁLLÓ TÉTELEK ÖSSZESEN: Az év végén kimutatott eft eszközértékből eft fedezeti célú, eft működési célú, eft pedig likviditási célú volt, amely megosztás megegyezik az eszközértékkel szemben álló tételek (források és az eszközértékbe nem tartozó eszközök) tar talékok szerinti levezetésével. 2Ol5május2S. 22

23 2014 ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbö zetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözeté nek alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): III. ne Megnevezés IV. negyedév I. negyedév II. negyedév gyedév IV. negyedév Nyilv.érték összesen Értékelési kiilönbözet összesen Piaci érték összesen A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási és piaci értéken is folyamatosan növekedett, év végén a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke e Ft nagyságú volt. Az értékelési különbözet állománya az év eleji e Ft-ról év végére e Ft-ra növekedett. A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása e Ft-ban: Befektetett Határidős ügyeszközök Ertékpapírok Pénzeszközök let Osszesen Nyitó Változás Záró A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorsz. Értékelés alapja Nyilvántartási érték Piaci érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett p0-i eszközök értékpapírok és határidös ügyletek pénzeszközök osztalék követelés vagyonkezelökkel sz. követelés Elszámolt, Id nem Fizetett vagyonkezelési, letétkezelési díjak, jutalékok Pénztár eszközeinek nettó értéke rnájus28. 23

24 13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték megbatározása: Egységnyi nettó eszközérték = / , /a A vagyonkezelési díj alakulása A Pénztár befektetéseinek kezelésével kapcsolatban a évet terhelő vagyonkezelési fix és sikerdíjak összege ezer forint volt (2013-ben eft). Ez a pénztári vagyon napi nettó eszközértékei számtani átlagára ( ezer forintra) vetítve 0,56%-os vagyonke zelési díjterhelésnek felel meg, ami lényegesen alatta marad a jogszabály szerinti maximum 0,8% mértékű díjterhelésnek A hozamráta alakulás évi hozamráta: Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze 7,00 7,65% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint a kétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása évtől évenként: adott év dec.havi! nettó hozam éves átl. előző év dec.havi infláció infláció 2000: 3,46% 9,8% 10,1% 2001: 9,07% 9,2% 6,8% 2002: 9,17% 5,3% 4,8% 2003: 3,30% 4,7% 5,7% 2004: 14,33% 6,8% 5,5% 2005: 9,93% 3,6% 3,3% 2006: 7,86% 3,9% 6,5% 2007: 7,38% 8,0% 7,4% 2008: -4,37% 6,1% 3,5% 2009: 13,87% 4,2% 5,6% 2010: 8,01% 4,9% 4,7% 2011: 2,91% 3,9% 4,1% 2012: 9,68% 5,7% 5,0% 2013: 8,20% 1,7% 0,4% 2014: 7,00% -0,2% -0,9% 2OlSmájus2S. 24

25 A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam Átlagos éves (lee/dee infláció Reálliozam 6,94% 3,93% 3,01% 13.6 A befektetési eredmények értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meflatározó 2azdasá2i és mények tőkepiaci körül Gazdasági nóvekedés, infláció, jegybanki intézkedések első felében bíztatóan alakultak a globális gazdasági kilátások. A nyári hónapoktól kezdve azonban ismét gyülekezni kezdtek a viharfelhők: eleinte csak az orosz-ukrán válság által leginkább sújtott Európából érkeztek aggasztó jelzések, majd a világ más térségeiben is a lassulás jelei kezdték felütni fejüket. Kivételt jelentett az USA, ahol a makrogazdasági indiká torok szinte kivétel nélkül egészséges képet tükröztek. Az év nagy meglepetése volt, hogy az árupiacokon különösen az olaj piacán az év máso dik felében jelentős zuhanást láthattunk, ami az inflációs mutatók további esését vetítette elő re. A helyzet elsősorban a defláció peremén táncoló Euiópában és Japánban kezdett aggasztó vá válni. Mindez alaposan átrendezte a jegybankok viselkedésére vonatkozó várakozásokat. A meirnyiségi élénkítésben élen járó Bank of Japán (ahol október végén tovább növelték a meg célzott pénzmennyiség-bővítés ütemét) mellett a nyári hónapoktól kezdődően az Európai Központi Bank (EKB) is egyre konkrétabb jelzéseket küldött a piacok felé, hogy akár jelentő sebb eszközvásárlási program elinditására is készen áll. Bár a konkrétumokkal adós maradt az EKE, a piacok elhitték a határozott lazítási szándékot. A Fed ugyanakkor nem tántorodott cl az előre felvázolt normalizálódási alapforgatókdnyvtől: október végéig fokozatosan leállí tották az eszközvásárlási programot, ezen felül pedig folyamatosan azt sugallták, hogy 2015 derekán megindulhat a kamatemelési ciklus. A globális dezinflációs hatások miatt az MNB Monetáris Tanácsa a nyár közepéig töretlenül folytatta a közel 2 éves kamatcsökkentési sorozatot. A kommunikáció ezt követően lezártnak tekintette a monetáris lazítást, azután is, hogy az év utolsó hónapjaiban a zuhanó olajár lát tán a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB esetében is a további lazítás lehetősé gét taglalták az elemzők. Állampapír piacok A nyomott inflációs környczct, a globális konjunktúra-indexek megbicsaklása, valamint az ezzel párhuzamosan erősödő monetáris lazítási törekvések (elsősoiban az EKE, illetve a Bank of Japan részéről) azt eredményezték, hogy tovább estek a fejlett piaci állampapír hozamok. Még az USA-ban is, ahol a konjunkturális körülményekre igazán nem lehetett panasz. Az EKB mennyiségi élénkítő programjának beharangozásából leginkább az Euró-övezet pert május 28 25

26 fériája profitált: a jegybanki kötvényvásárlásokban reménykedő befektetők újabb mélypontokra szorították le az élénkítés reménybeli kedvezményezett országainak állampapír hoza mait. Az év végén a görög belpolitikai bizonytalanság fellángolása is csak lokalizált korrekci ót okozott. A fejlődő piacokon az év elején még a kockázati étvágy átmeneti megcsappanását láthattuk, majd az alacsony fejlett piaci kamatszint és a fokozódó pénzbőség ismét a fejlődő piaci dcvi zák felé terelte a befektetőket. Volt ugyanakkor néhány kivétel: a nemzetközi tőkepiaci elszi getelődés árnyékába kerülő orosz eszközöket például egyre inkább kerülték a befektetők. A rubel az év végén közel állt a teljes összeomláshoz, ami a közép- és kelet-európai térség dcvi záinak teljesítményén is érződött valamelyest. A fejlődő országok állampapír piacain az év eleji óvatosság után ismét megélénkült a kereslet: a kockázatosabb kötvényeken megmaradt hozamfelárak felértékelődtek az erősen kamatínsé ges időszakban. Ennek a folyamatnak az egyik következménye, hogy a tavaszi hónapoktól a fejlődő piaci kötvényalapokba további friss pénz érkezett a befektetőktől, egészen az év végi bizonytalanságig, a rubel-válság kialakulásáig. A fejlődő állampapír piacok közül a közép-európai térség kitüntetett helyzetbe került, hiszen ezekben az országokban általában nem voltak egyensúlyi kockázatok, így a monetáris politika is a további lazítás felé tudott mozdulni. Emellett az EKB kötvényvásárlási programja is erős támogatást nyújtott a régió kötvénypiacainak, hiszen a befektetők egyfajta kiterjesztett pen féniaként tekintettek erre az övezetre. Ennek köszönhetően a térség több országában köztük Lengyelországban és Magyarországon is újabb történelmi mélységekbe csökkentek az ál lampapír hozamok. A hazai állampapír hozamok összességében minden lejáraton jelentősen csökkentek az év során. A hozarngörbe rövid végén a jegybanki kamatcsökkentéseken és a forintpiaci kilengé seken túl a jegybank április végén bejelentett intézkedéscsomagja is befolyásolta. Az ún. ön finanszírozási koncepció keretében az MNB arra ösztönözte a kereskedelmi bankokat, bogy a 2 hetes kötvényállományuk egy részét államkötvényekre cseréljék, az alapkezelőket és a külföldi bankokat pedig kiszorították a nyártól betétté alakított 2 hetes jegybanki instrumen tumból. Ezzel hatalmas pénz mozdult meg a rövid állampapírok felé, amit csak részben tudott felszívni az AKK megemelkedő forintpiaci kínálata. A rendszerben ragadt fölös likviditás miatt a rövid hozamok a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően is az irányadó jegybanki kamatszint alá szorultak. A hosszabb futamidejű államkötvények hozama esetében a nemzetközi hangulatnak volt meghatározó szerepe. Az általános kötvénypiaci optimizmus csak rövid időszakokra tört meg: az év elején a fejlődő piacoktól való elfordulás, a nyár közepén pedig a kelet-európai krízis fokozódásától való félelem, majd decemberben a rubel árfolyamesése okozott átmeneti ho zamemelkedést. A konekciók azonban nem tudták megtörni a hozamcsökkenési trendet: az év végére újabb történelmi mélypontokra estek a hazai bosszú állampapír hozamok. Összességében a 2014-es évben ismét kiválóan teljesítettek a magyar állampapírok, különösen a hosszabb hitamidejű kötvények. Az éven túli kötvényeket lefedő MAX index a kiváló év végi hajrával ismét kétszámjegyű, 12,58%-os emelkedést tudott felmutatni, az éven belüli állampapírokat reprezentáló RMAX index 3,3l%-kal, míg a teljes forintkötvény-piacot lefedő MAX Composite Index lo,83%-kal nőtt az év során. Részvény piacok 2OlSmájus2S. 26