Az Arany János Református Általános Iskola. könyvtárpedagógiai programja

Átírás

1 Az Arany János Református Általános Iskola könyvtárpedagógiai programja

2 "Az iskola nem olyan, mint régen volt, nem "Gamáliel lábainál" tanulják benne a tudományt, hanem életközösségben hatnak egymásra mester és tanítvány." 1 1 Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság. Széphalom Kk, Bp, 2002, 15.p. 2

3 Tartalom I. A könyvtárpedagógiai program törvényi és szakmai háttere, megvalósításának tárgyi feltétele: az iskolai könyvtár 1. A könyvtárpedagógiai program törvényi háttere 4 2. A könyvtár-pedagógia fogalma 7 3. A könyvtárpedagógia célja 8 4. A cél megvalósítását elősegítő módszerek, munkaformák, eljárások A könyvtárpedagógiai program célja A könyvtárpedagógiai program megvalósításának felelősei Az iskolai könyvtár és feladatai A könyvtárpedagógiai program és az iskola pedagógiai programjának összefüggései 17 II. Nevelési program 1. Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra A helyi pedagógiai program könyvtári támogatása 24 III. Oktatási program és helyi tanterv 1. A NAT és a helyi tanterv szabályozó szerepe A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga Taneszközök, oktatási segédletek Befogadó tantárgyak és óratípusok Könyvtárhasználati ismeretek Ajánlott könyvtár-pedagógiai tanterv a NAT es módosításával Könyvtárhasználati tanterv Ajánlás a könyvtárhasználat megtervezéséhez különböző szaktárgyakban 42 3

4 I. A könyvtárpedagógiai program törvényi és szakmai háttere, megvalósításának tárgyi feltétele: az iskolai könyvtár 1. A könyvtárpedagógiai program törvényi háttere - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet - a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei - A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről évi CXC.tv. 46. (6)c) - 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 166. Az UNESCO által 1999-ben elfogadott iskolai könyvtári küldetésnyilatkozat egyértelműen meghatározza annak kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat indukál. Az információs társadalom tanulási kultúrájában bekövetkezett változások nyomán megváltoztak a tudással és a tanulással kapcsolatos elvárások; megváltozott a tanulás és a tanítás közötti viszony; sokkal több információ áll rendelkezésre a tanulási stratégiákról; tanúi lehetünk a tanulási környezet expanziójának; A tanulók az iskolai könyvtár és a könyvtárostanár hathatós segítségével elsajátít(hat)ják a legkorszerűbb információs szolgáltatások használatát, az önálló tanulás módszereit, a pedagógusok újszerű szakmai támogatást kap(hat)nak a munkájukhoz, emellett a jó iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Közösségi tér: lehetővé teszi a kultúrák, tanárok és tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek és egyáltalán a múlt és a jelen találkozását. 4

5 Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45. (5) bekezdése szabályozza a könyvtárhasználatra nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését: A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől - az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával - el lehet térni. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 166. szerint Az iskolai könyvtár alapfeladata a)gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b)tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c)az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d)könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e)könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a könyvtárhasználatra nevelést: A könyvtárhasználatra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse tanulók önálló információszerzési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnövekvő nemzedék képes legyen az információs válság elmélyülésének megakadályozására. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettségséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A könyvtárpedagógiai programot a magyar oktatásügy tartalmi szabályozói határozzák meg: - Nemzeti alaptanterv - Kerettantervek, 5

6 - Helyi tantervek. A NAT kiemelt fejlesztési feladatként kezeli a tanulás színterét, a könyvtárat a tanulás tanításával kapcsolatos fejezetében: A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint annak tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtártakat is. A kerettantervvel kapcsolatban Dán Krisztina így ír: A könyvtárhasználat eszköztudás, amely tudatosan megtervezett pedagógiai folyamat eredményeként fejleszthető a kerettantervben meghatározott szintre. Státuszát önálló követelményekkel, tartalommal rendelkező tantárgyi részterületként és tantárgyközi nevelési feladatként definiálja a kerettanterv. 2 A könyvtári nevelés és tanterv összeállításánál figyelembe kell venni a helyi pedagógiai programban is feltüntetett kulcskompetenciák kialakításának megvalósítását. A NAT a következő kulcskompetenciák fejlesztését emeli ki: - kommunikációs, - a narratív, - döntési, - a szabálykövető, 2 DÁN Krisztina: Iskolai könyvtári ismeretek. Bp., Könyvtári Intézet, p. 6

7 - a lényegkiemelő, - az életvezetési, - az együttműködési, - a problémamegoldó, - kritikai, valamint - a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák Ezeknek a kulcskompetenciáknak a fejlődését, kibontakozását jelentősen elősegíti az az információs műveltség, melynek kialakítása, fejlesztése a könyvtárpedagógiai program alapján minden iskolának feladata. 2. A könyvtár-pedagógia fogalma 3 A könyvtár-pedagógia a könyvtárban vagy könyvtári dokumentumok felhasználásával való, ismeretszerzéssel, ismeretközvetítéssel, információkereséssel foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat. A könyvtár gyűjteménye, szolgáltatása és a könyvtár használói közötti közvetítő tevékenység. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszú távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése és ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés. Tudományterület, mely a tanuló személyiségének fejlesztését, ismereteinek gyarapodását szolgálja az olvasás, könyvtárhasználat, informálódás során. A könyvtárpedagógia továbbá a könyvtárhasználat tantárgy tanításának-tanulásának és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. Egyfajta tantárgy-pedagógia, melynek feladata az is, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket a tanítási-tanulási folyamatban elhelyezze. A könyvtárpedagógia feladata a könyvtári munkafolyamatok nevelési céloknak és a nevelési-oktatási intézmények tevékenységének alárendelt tervezése, szervezése, végzése is. A könyvtár-pedagógia metodikai szempontból három területet foglal magába: 3 Dömsödy Andrea: A könyvtár-pedagógia rendszere és fejlesztésének lehetőségei c. dolgozatának felhasználásával. A teljes dolgozat az alábbi linken elolvasható: ) [ ] 7

8 - a nevelési célrendszer (az adott társadalom elvárásai alapján); - a tananyag ( nem a könyvtártudomány kivonata, kiválasztását gyakorlati szempontok motiválják: hasznosíthatóság, a nevelési és oktatási céloknak való megfelelés) - a nevelési-oktatási folyamatok (tanítási, tanulási képességfejlesztő módszerek, tanulási stratégiák, szervezeti formák, taneszközök). Könyvtárpedagógiai munkát nemcsak a könyvtárpedagógia-tanár, más néven könyvtárostanár végez, hanem a család, az iskolán kívüli könyvtárosok, a pedagógusok is. 3. A könyvtárpedagógia célja A könyvtárpedagógia egyik általános célja, hogy a művelődési esélyegyenlőség kialakításában részt vegyen, ahogy azt az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata megfogalmazza: Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. 4 A pedagógiai tevékenységhez ismernünk kell az olvasók társadalmi helyzetét, művelődési viszonyait. Ezért volt hasznos számomra az olvasásszociógia tantárgy a könyvtápedagógia-tanári képzésem során, dolgozattémának ugyanis saját diákjaim gyermekkönyvtárba járási szokásait választottam. A könyvtárpedagógiai tevékenységnek általános és hosszú távú céljait két csoportra oszthatjuk. A két csoportot világosan elkülöníti a Dr. Juhászné Belle Zsuzsa által írt és összeállított könyvtárpedagógiáról szóló jegyzet. A könyvtárpedagógia kettős célja tehát Dr. Juhászné Belle Zsuzsa megfogalmazásában: 1. A személyiség fejlesztés: a könyv és könyvtárhasználattal összefüggő igények és szokások kialakítása: - önművelésre nevelés - önálló ismeretszerzésre nevelés 4 A fenti nyilatkozatot az UNESCO Közgyűlése novemberében fogadta el. 8

9 - a könyvtárhasználóvá nevelés - olvasóvá nevelés Hozzájárul a személyiségjegyek fejlesztéséhez is: aktivitás, kezdeményező képesség, önálló, kreatív, kritikus gondolkodás, koncentráció, rendszeretet, önbizalom 2. A célok másik csoportja az ismeretekre és a készségekre irányul. Az angol nyelvű szakirodalomban az information literacy (az információ szerzés tudása, információs műveltség) címszó alatt olvashatunk erről (nem használják a könyvtár-pedagógia fogalmát) Ide tartozik a: könyvtári rendszer és szolgáltatásainak tájékoztató segédleteinek (megfelelő eszközök megtalálása) a könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, adaptálásának és felhasználásának készsége a problémamegoldás, mely egyben a tanulási technikák alkalmazásának összetevője is. A kerettanterv általánosításával élve a cél: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására. Ezeket összefoglalóan könyvtárhasználati tudásnak nevezzük. 5 5 Könyvtár-pedagógia (jegyzet), Összeállította Dr. Juhászné Belle Zsuzsa [ ] 9

10 4. A cél megvalósítását elősegítő módszerek, munkaformák, eljárások A hagyományos tanulásszervezési módok, pl. a frontális osztálymunka új fogalmak bevezetésénél, új anyagközlő óráknál alkalmazható. Az önálló munka is gyakran alkalmazott, hagyományos módszer, lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik, és ha minden tanuló ugyanazt a feladatot végzi, nincs differenciálás. E két hagyományos tanulásszervezési módnál hatékonyabb a könyvtárpedagógia területén a konstruktivista pedagógia által képviselt szemlélet, mely szerint a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan részt vesz, másokkal együttműködik. Ehhez komplex tanulási környezet kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság, illetve ilyen komplex tanulási környezet a könyvtár is a maga sajátos valóságában. A konstruktivista pedagógia módszerei különösen könyvtári vagy könyvtárral megtámogatott tanulási környezetben sokkal nagyobb lehetőséget adnak a differenciálásra. A differenciálás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy beteljesítsük a könyvtárpedagógia egyik alapvető célját, a személyiség fejlesztését, hiszen eltérő személyiségtípusú tanulóknak más-más a tanulási stílusa, motivációja, attitűdje, érdeklődési köre, agyfélteke-dominanciája stb. A kooperatív technikák mind jól alkalmazhatók könyvtári környezetben illetve könyvtárpedagógiai célkitűzés megvalósítása során. A kooperációra, együttműködésre épülő tanulásszervezési módok a problémamegoldó és együttműködési készségek fejlesztését célozzák meg. A problémaalapú tanulás a diákok önálló kutatásaira, informatikai ismereteire, lényeglátására épít, célja ennek fejlesztése. A pedagógus leginkább irányítóként, tanácsadóként jelenik meg. A problémaalapú tanulás arra tanítja meg a diákokat, hogyan tanuljanak, s a tanulás tanítása éppen a könyvtárpedagógia egyik legfontosabb célja. A készen kapott tudás helyett a tudás eléréséhez használjuk képességeinket. A diákok kifejlesztik a kritikus gondolkodás képességét, amely által folyamatosan össze tudják kapcsolni azt, amit olvasnak, azzal, amit az így szerzett információval akarnak kezdeni. Az alkalmazható munkaformák közül az érdeklődés szerinti csoportbontás a differenciált tanulásszervezés egyik olyan módszere például, mely a könyvtári kutatómunka, információkeresés során jól alkalmazható. A gyermekek képesség szerint is elkülöníthetők különböző homogén csoportba. Bár ez pedagógiai tapasztalatom szerint már kevésbé jól 10

11 működik, mert a csoportban olyankor nincs, aki a gyengébb képességűeket segítse és példájával nagyobb teljesítményre ösztönözze. Az ideális csoportlétszám a 4 fő, mivel így valamennyi csoporttag könnyedén szerepet vállalhat, s az egyéni feladatkörök is jobban kiemelkednek, valamint ez a csoportlétszám alkalmas a további páros munkára. 6 főnél nagyobb csoportlétszám nem ajánlott. A hatékony együttműködés alapja ugyanis az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, amelyet többek között csoportszerepek meghatározásával lehet elérni. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra. A páros munka is jól működik könyvtári környezetben. Lehet egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulása is, de akár hasonló érdeklődés, személyes szimpátia is szervezheti a párokat a didaktikai és nevelési céltól függően. A különböző munkaformákon túl érdemes szót ejteni a lehetséges feladattípusokról. Az új anyagot kiegészítő játékos, érdekes feladatok nemcsak a tehetséggondozást, hanem a felzárkóztatás folyamatát is elősegítik. Különösen élményszerű a drámapedagógia és a könyvtárpedagógia ötvözése, ezt a lehetőséget alkalmam is nyílt kipróbálni gyakorlótanításom során. Játékos feladatok váltakozhatnak érdekes, de nehezebb fajsúlyú problémamegoldó feladatokkal. Az alkotó, felfedező, kutató feladatok a felmerülő nehézségek esetén is képesek ébren tartani a tanulók érdeklődését. A különböző tanulásszervezési módok közül a kooperatív vita, a drámamódszer, szituációs gyakorlatok, szimulációs játékok, a Kagan-féle kooperatív tanulás mind-mind jól működhet a könyvtárpedagógus gyakorlatában. Minden kooperatív módszernek megvan a maga létjogosultsága, mivel mindegyik módszer egy bizonyos funkcióban működik jobban, mint a többi. A módszerek kiválasztásának szempontjai lehetnek a munkára szánt idő, tevékenységi formák, óratípusok, a tananyag tartalma, az egymásrautaltság mértéke. A könyvtárpedagógia kettős célja tehát, a tanulás tanítása és a személyiségfejlődés elősegítése nem valósítható meg a hagyományos pedagógiai módszerekkel. A könyvtárostanár az összetett pedagógiai célt szem előtt tartva az együttműködésen alapuló, problémamegoldó pedagógiai módszereket részesíti előnyben munkája során. 11

12 5. A könyvtárpedagógiai program célja A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, ezért lényeges megtanítani arra, hogy e jogával bármikor, bárhol szabadon élhessen élete során. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, képessé tenni őket a kritikai olvasásra, az információ minőségi szelekciójára. A könyvtárhasználat tanítása elősegíti valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását, a szellemi munka tetchnikájának elsajátítása pedig elősegíti önálló szellemi alkotások létrehozását. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás alakul ki. Az információs társadalom követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása szempontjából a könyvtár mint forrásközpont használata elengedhetetlen feltétel. Pedagógiai célok: - minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd - mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme - személyiségfejlesztés, személyiségformálás - alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége) - alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése - teljesítményképes tudás megalapozása - egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés - a gépek világában egyre fontosabb a személyes kapcsolat - nem elég a technikát megtanítani, a tanulók ítélőképességét is fejleszteni kell - a tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget - érdeklődésük alapján belső igénnyé váljon az ismeretszerzés - a diákok jobban megismerjék önmagukat, képességeiket (pályaválasztás) - felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására - a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár forrásközpontként történő használatával 12

13 - a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése - az iskola és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása - a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba - a forráshasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása - a tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait Az iskolai könyvtár az iskolánk szerves része. Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenységek támogatása. Az elérhető információk, dokumentumok használatában a pedagógusoknak példát kell mutatniuk. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése és az ízlés, olvasói igényesség formálása az egyik legösszetettebb, legtöbb átgondolást igénylő pedagógiai munka. 6. A könyvtárpedagógiai program megvalósításának felelősei 6 A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. A könyvismeret és könyvhasználat szakórákon a szaktanárok feladata (a könyvtárban ismétlődő feladatok szükségesek); - könyvtári ismeretek és könyvtárhasználat területe ez egyértelműen a könyvtáros tanár felelőssége. Az olvasási igényesség, írásbeliség szintjének emelése, személyiségfejlesztés ez a teljes tantestület közös felelőssége, különösen az osztályfőnöké (a könyvtárostanár feladata a kezdeményezés és a tanárok, tanulók munkájának támogatása). A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a 6 Ugrin Gáborné: Könyvtárpedagógia c. írása felhasználásával. A teljes szöveg az alábbi linken olvasható: [ ] 13

14 szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. A könyvtárostanár a felelős azért, hogy az adott iskola évfolyamai részére elkészüljön a könyvtári program, melyet a tantestület közösen valósít meg. A könyvtárostanár a mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökkel tud elsődlegesen kapcsolatot tartani egy osztály érdekében. Az osztályfőnök tudja továbbítani a könyvtárostanár jelzéseit s ő tudja tájékoztatni a könyvtárban dolgozót az eredményekről és megoldandó problémáiról. A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. 7. Az iskolai könyvtár és feladatai "Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató, nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett, feltárt gyűjteményére és a könyvtári rendszerben, információs hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi, és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széles körű lehetőségeket kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére." 7 A könyvtár tehát 7 Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája [ ] 14

15 információs-kommunikációs forrásközpont, tudástár, az iskola legdemokratikusabb, legintelligensebb, legnyitottabb, egyénre szabott tanulási és közösségi tere. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: A könyvtár neve: Arany János Református Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 2750 Nagykőrös, Hősök tere 8. Tel.: 06-53/fax: 06-53/ A könyvtár szakmai kapcsolatai: Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Könyvtárostanárok Egyesülete, OKKER, OPKM, Arany János Kulturális Központ Könyvtára és Gyermekkönyvtára A könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános könyvtár A könyvtár használata: alapszolgáltatások igénybevételénél ingyenes. Az iskolai könyvtár dokumentumainak száma a tartós tankönyvekkel együtt általában db körül mozog. Személyi feltétel: 1 fő magyar-történelem, drámapedagógia, közoktatási vezetői és könyvtápedagógia-tanár egyetemi végzettségekkel rendelkező könyvtárostanár. A könyvtári bélyegző szövege: Arany János Református Általános Iskola Könyvtára Az iskolai könyvtár gazdálkodása: Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján alakítjuk ki, határozzuk meg. Az ellátmány az alábbi célokra fordítható: könyvek és egyéb információhordozók vásárlására, nyomtatványok beszerzésére. Egyéb könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. 15

16 Az iskolai könyvtár pedagógiai feladatai: Olyan könyvtár kialakítása, amely mind szakmai, mind pedagógiai szempontból megfelel a kompetencia alapú oktatásnak és az iskolai közösség minden tagja számára biztosítja szolgáltatásait. Olyan képességek és készségek fejlesztése, /olvasás- szövegértés, információ keresése, jegyzetelési technikák/ amelyek az információs társadalomban is szükségesek. A kulcskompetenciák fejlesztése: tanulási képesség, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, önálló ismertszerzés, munkavégzés képességének kialakítása, ismerethordozók használatára nevelés. A hátrányos helyzetű tanulók szocializációjának elősegítése, a tanórán kívüli nevelési programok megvalósításában is nyújtson segítséget a könyvtár. Együttműködés a könyvtáros és a szaktanárok, osztályfőnökök között, hogy magasabb szinten sajátítsák el a tanulók a szükséges olvasási, tanulási, probléma-megoldási, információs és kommunikációs és technológiai készségeket. A célok egy része a könyv és könyvtárhasználati órákon valósul meg, amelyet a könyvtárostanár tart és a szaktárgyi órákon, amelyet a szaktanár tarthat a könyvtárban a könyvtárostanár közreműködésével. Tanórán kívüli feladata a vetélkedőkre, versenyekre való felkészítés segítése is. Az iskolai könyvtár egyéb, nem pedagógiai jellegű, pedagógiai munkát közvetve segítő feladatai: A szolgáltatások fejlesztése, a könyvtár, mint munkavégzési, tanulási környezet fejlesztése. A könyvtári állomány fejlesztése a Gyűjtőköri Szabályzatban foglaltak alapján, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. A számítógépes tájékoztatás és kölcsönzés kialakítása, működtetése. A könyvtár szakmai kapcsolatainak ápolása, továbbképzések látogatása, pályázatok figyelése. Együttműködés a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel, a városi könyvtárral, a többi iskolai könyvtárral. A pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése. 16

17 8. A könyvtárpedagógiai program és az iskola pedagógiai programjának összefüggései A Pedagógiai Program a közoktatási intézmény nevelő-oktató munkáját alapvetően meghatározó dokumentum. A következőkben azokat az elemeket idézem, amelyek kapcsolódnak a könyvtár-pedagógiai tevékenységhez, a lényeges mozzanatokat kiemelem: Református iskolánkban folyó tervszerű nevelő-oktató munka során kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezve a tanulók jártasságait, készségeit, képességeit egész személyiségét fejleszti, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt Iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó korszerű ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, keresztyén világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetünkben Az iskola átfogó nevelési oktatási - fejlesztési feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa tanulni. A tanulás számos összetevője tanítható. A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait, fejlessze azokat. Ehhez az adott életkornak megfelelő fejlettségű pszichikus funkciók, tanulási képességek szükségesek, melyek a tanítás-tanulás folyamatában intenzíven fejlődnek Saját egyéni és kooperatív tanulói technikák, módszerek felhasználása, a munkakapacitás folyamatos növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása Iskolánk a tanuló egyéni adottságaihoz, képességeihez igazodó fejlesztést kívánja elősegíteni különféle módszerek (pl.: differenciálás) és szervezeti formák alkalmazásával A tudás (mint az ismeretek képességek rendszere) megszerzése hosszú távú egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása a lelki struktúrán keresztül érvényesül. A megismerés fogalom, vagy más néven kognició azon tevékenységek összességét jelenti, amelyek révén az információk a pszichikus rendszerben feldolgozódnak. A rendszer az információt befogadja, megformálja, átalakítja és megszervezi. Így jön létre a valóság reprezentációja, vagyis a tudás. E 17

18 feldolgozási rendszernek számos egymással kölcsönhatásban lévő jelensége van. Ilyenek pl.: a nyelv vagy az emlékezet vagy az információ gondolati megmunkálása. Tudnunk kell, hogy a feldolgozott információból lesz tudás. Elérendő cél, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása: Az iskolához érkező nagy mennyiségű információ értelmezése, feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek képességek - jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését és gondozását kívánja meg. Az iskolai oktató-nevelő munka tantárgyi rendszere elősegíti, megtervezi a rugalmas kompetenciák fejlesztési útvonalát, másrészt lefedi a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott képzési tartalmat A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: o Tanuljon meg tanulni. o Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. o Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. o Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása: 18

19 - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projektmódszer - tevékenységközpontú pedagógiák - A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.) A szociális hátrányok enyhítését szolgálja: - az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek, egyéni vagy csoportos használata, Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legnagyobb feladat. - a szokásrendszer megalapozása, kiépítése az iskolai élet és a társas kapcsolatok terén, - tanulási módszerek kialakítása és gyakoroltatása, - a feladat és szabálytudat, valamint a kötelességérzet erősítése, - az érdeklődés felkeltése, ébrentartása, aktivitás fokozása a tevékenységek iránt, az ismeretszerzés, a felfedezés örömének megtapasztalása a tanulásban A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. - motiváció, az érdeklődés felkeltése és fenntartása, - tanulásszervezés a teljesítmények fokozása érdekében. 19

20 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudás-tartalmak megalapozásának folytatása. - általános műveltség elemeinek megerősítése, az ismeretek szélesítése, bővítése, - az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátítása, a megszerzett tudás alkotóképes felhasználása a gyakorlatban, A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - minták adása az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - reális ismeretszerzés a továbbtanulás, a pályaválasztás területén, A napközi - Kulturális foglalkozás: Könyvtárlátogatás, mely az olvasást, a gyűjtőmunkát, az ismeretek bővítését szolgálja A tanulószoba - Megszervezésében fontos szempont a TANULÁS-TANÍTÁSA A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai szervezésben: 20

21 - A különböző interaktív módszerekkel átadott ismeretek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. - A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk. Nem hagyományos tanórai keretben: - Vetélkedőket és kiállítást rendezünk a Környezetvédelmi hét keretében a Föld Napja alkalmából. 21

22 II. Nevelési program 1. Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés 8 Alsó tagozaton nevelési feladatunk a könyvek és az értelmes informálódási lehetőségek világához való érzelmi kötődések erősítése, sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása. Kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása. Megszokják a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, közösségi térként is funkcionál. A felső tagozatba lépéskor a könyvtár biztos pontként megmarad a gyerekek életében. Nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Az olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét. Az olvasásfejlesztés tantárgyközi feladat, az egész tantestület közös felelőssége, hatékony együttműködést feltételez a pedagógusok között. Közös a cél tanítványaink értő, igényes olvasóvá nevelése. Végső célunk az, hogy a gyermek sokszor a családi és társadalmi hatások ellenére örömmel, belső igénytől hajtva olvasson, lehetőség szerint szépirodalmat, mert ez elengedhetetlen a szellemi, lelki, erkölcsi fejlődéséhez. Szükségesek az olvasásnépszerűsítő programok (interaktív író-olvasó találkozók, felolvasások, játékok, versenyek, vetélkedők, foglalkozások, olvasókörök, kiállítások, pályázatok Az iskolai könyvtárak nagy számban csatlakoznak a Népmese napja megünnepléséhez, október az Iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja, amikor a könyvtár- és olvasásnépszerűsítés áll a középpontban. Az iskolai könyvtárnak lehetősége van a pedagógus kollégákkal együttműködve akár össziskolai, egymásra épülő olvasásnépszerűsítő programsorozatok vagy éppen projektek szervezésére, gyermekkönyvtárakkal való együttműködésre is. Az iskolai könyvtár az olvasóvá nevelés nem hagyományos eszközeként működtethet iskolai könyvtári blogot, szerepelhet a közösségi oldalakon, ezzel olyan tanulókat is elérve, akik nem könyvtárbajárók, viszont aktív internethasználók. 8 Cs. Bogyó Katalin: Az általános iskolai könyvtár lehetőségei, feladatai az olvasóvá nevelésben c. előadása nyomán : [ ] 22

23 2. Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra Az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlen a korszerű információs műveltség elsajátítása: Az információs műveltség kilenc követelménye: - Információs műveltség 1. Az információs műveltséggel rendelkező diák eredményesen és hatékonyan jut hozzá az információkhoz. 2. Az információs műveltséggel rendelkező diák kritikusan és hozzáértően értékeli az információkat. 3. Az információs műveltséggel rendelkező diák pontosan és kreatívan használja az információkat - Önálló tanulás 1. Az információs műveltséggel rendelkező, önálló tanulásra képes diák keresi a saját érdeklődésének megfelelő információkat. 2. Az információs műveltséggel rendelkező, önálló tanulásra képes diák be tudja fogadni az irodalom és más művészeti ágak alkotásait. 3. Az információs műveltséggel rendelkező, önálló tanulásra képes diák kiválóságra törekszik az információkeresésben és az ismeretek létrehozásában. - Társadalmi felelősségérzet 1. Az a diák, aki pozitív tagja a tanulóközösségnek és a társadalomnak, rendelkezik információs műveltséggel és felismeri az információ jelentőségét a demokratikus társadalomban. 2. Az a diák, aki pozitív tagja a tanulóközösségnek és a társadalomnak, rendelkezik információs műveltséggel, és etikusan cselekszik az információval, illetve az információs technikával kapcsolatban. 3. Az a diák, aki pozitív tagja a tanulóközösségnek és a társadalomnak, rendelkezik információs műveltséggel és hatékony résztvevője az információ keresésével és előállításával foglalkozó csoportoknak. 9 9 Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Bp.: OPKM, p. [ ] 23

24 3. A helyi pedagógiai program könyvtári támogatása 10 Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történik a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumo(ka)t adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, mely(ek) az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelye(ke)t előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulás módszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb 10 Homor Tivadar: A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában c. írása nyomán. [ ] 24

25 adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. Alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. 25

26 III. Oktatási program és helyi tanterv 1. A NAT és a helyi tanterv szabályozó szerepe A NAT 2003 (243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet) kiemelt fejlesztési feladatként kezeli a tanulás színterét, a könyvtárat. A könyvtárhasználati ismeretek tanításának fejlesztési követelményei az alábbi műveltségterületeken jelennek meg: Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika A könyvtárpedagógiai helyi tanterv rögzíti a célokat, eszközöket, a belépő tevékenységformákat, a tanórai oktatási tevékenységet, a befogadó tárgyakat, a szaktárgyakba való beépülést, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket. Az oktatási tartalmaknak fokozatosan, spirálisan, az előzetes ismeretekre építve és a tantárgyak közt elosztva kell megjelenniük a tantervben és az oktatási gyakorlatban. A könyvtárhasználati órák, ill. a könyvtári szakórák közös jellemzője, hogy képesség- és kompetenciafejlesztők, értékközvetítők, gyakorlatorientáltak, tapasztalat- és élményszerzők. Ezen órák elképzelhetetlenek a hagyományos tanítási keretek között, ellenben kiváló terepei a problémaalapú tanulásnak, a kooperatív módszerek használatának, a differenciálásnak és a projektpedagógiának. Legfőbb oktatási cél az információs problémamegoldásra való felkészítés, a könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése, a szellemi munka technikáinak fejlesztése és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Alsó tagozaton zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete, stb. Felső tagozaton már az összetettebb tudás kialakítása a cél, például a kézikönyvtár biztos használata, a katalógus- és adatbázishasználat, a feladatnak megfelelő források 26

27 kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő feldolgozási módszer kiválasztása, a nem hagyományos dokumentumtípusok jellemzői, használatuk, és így tovább A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga 12 - Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. - Dokumentumismeret és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. - A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és 11 Cs. Bogyó Katalin: Az általános iskolai könyvtár lehetőségei, feladatai az olvasóvá nevelésben c. előadása nyomán : [ ] 12 Homor Tivadar: A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában c. írása nyomán. [ ] 27

28 szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. - Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 3. Taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igényli: Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). Nemzeti alaptanterv Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök, tankönyvek: Csapodi Csaba: A magyar könyvtártörténet 28

29 Fülöp Géza: Olvasók, könyvek, könyvtárak Homor Tivadar - Mészáros Antal: Az informatika és az ember (tankönyv és munkafüzet) Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai : könyvtárhasználati ismeretek az 1-2. osztály számára Huga Ibolya: Vár a könyvtár : könyvtárhasználati ismeretek a 3-4. osztály számára Katsányi Sándor, Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 2. Információkereső gyakorlatok a könyvtárban éveseknek Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 1. Alapfokú információkereső gyakorlatok a könyvtárban 8-12 éveseknek Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók általános iskolásoknak 5-8. osztály Sándor Gertrúd: Könyves füzet. Segédeszköz és feladatgyűjtemény a könyvtárhasználat gyakorlásához az ált. isk osztály Seressné Bartha Ibolya: Út a forráshoz 4. Befogadó tantárgyak és óratípusok A könyvtárhasználat ismeretköre három befogadó tárgyba épül be: az informatikába, a magyar nyelv és irodalom tantárgyba és az osztályfőnöki nevelésbe. Jellemző óratípusok: könyvtárbemutató óra, könyvtárhasználati (könyvtárismereti) óra, könyvtárra épülő szaktárgyi óra, tanóráktól független könyvtári foglalkozások. A különböző foglalkozástípusokról DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia című dolgozatában olvashatunk részletesen DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia. Bp., KTE-Flaccus, p. A teljes dolgozat az alábbi linken elolvasható: [ ] 29