NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, október 13. TODAY S RESEARCH FOR TOMORROW S HEALTH

Átírás

1 Kaló Zoltán Egészs szség-gazdaságtani gtani Kutatóközpont, Eötvös s Loránd Tudományegyetem, TáTKT TK Syreon Kutató Intézet NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, október 13.

2 Jelen formájában az egészségügyi rendszer nem fenntartható, mert a források nem elégségesek a meglevő kapacitások működtetéséhez Az egészségügyi rendszerünk időzített bombái a potenciális robbanás időrendjében 1. humán erőforrás 2. ellátórendszer intézményi struktúrája 3. gyógyszerágazat 4. forrásteremtés - forrásallokáció

3 Válság ide, válság oda, az egészségügyi dolgozók joggal várnak el fizetésemelést. A szektor bérezése elfogadhatatlanul alacsony más ágazatokhoz képest (pl. utcaseprők) Az uniós piac elszívó hatása miatt munkaerőhiány alakult ki a korábban túlkínálattal küzdő orvosi munkaerőpiacon, és fokozta a nővéri munkaerő hiányát. Jelentős(?!) fizetésemelés (pl. havi 100eFt bruttó per orvos és 40eFt bruttó per nővér) csak százmilliárd Ft feletti forrásbevonás esetén lehetséges. Enélkül részmegoldásokban lehet gondolkodni. Ha a szaktárca valahol hozzá tud nyúl a rendszerhez, két reakciót vált ki, például a rezidensi ösztöndíjprogram nem elegendő az érintetteknek bérfeszültséget generál

4 Kórházi szakellátás központú. A decentralizált intézményi rendszerben a központi politikai akarat nehezen hajtható végre Erősen forráshiányos szakellátás, a működőképesség fenntartásához szükséges finanszírozási módszer.minőségi és hozzáférési korlátok Az igen jelentős Európai Uniós forrást rosszul használtuk fel: zöldmezős beruházások (azaz kapacitás bővítés) racionalizálás (azaz fix költségek csökkentése) helyett nagyvolumenű centrumokban évekig tartó tervezés befejezetlenség kockázata az EU költségvetési cikluson belül. Államosítás további költségek és bizonytalanságok átadás-átvétel szerződések felmondása párhuzamosságok felszámolásának egyszeri költségei ösztönzők? döntési jogkörök? Az államosítás (ha eljut odáig a rendszer) magában hordozza központi akarat végrehajtásának lehetőségét (ld. kapacitás redukció és átalakítás), valamint a központosított beszerzésben rejlő tartalékok kiaknázását.

5 450 OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken ( ) Éves nominál növekedés: 11,3% Éves reál növekedés: 1,0% , ,9 323,6 347,9 343,0 345, ,9 milliárd Ft ,5 209,0 251,8 nominál kiadás reál kiadás ,5 139,5 150, ,4 62,4 100,9 85,5 70,8 55,2 53,9 53,8 63,2 59,1 58,2 63,5 70,2 77,0 82,8 96,5 103,4 79,8 80,8 76,5 73, *reál kiadás: KSH fogyasztói árindex alapján

6 450 OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken ( ) Éves nominál növekedés: 6,6% Éves reál növekedés: -1,9% Előrejelzés a Széll Kálmán Terv alapján Nominális kiadási szint (MRD Ft) Reál kiadási szint (MRD Ft, ref.: 1994) Milliárd Ft * projekció Széll Kálmán terv alapján (reál kiadás számítása TODAY S 3%-os fogyasztói RESEARCH árindex FOR TOMORROW S emelkedést feltételezve) HEALTH

7 A magán kiadások relatív növekedése a közkiadásokhoz ( ) és a közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásokban (1993) 5 HUN Ratio of private to public health spending growth,, KOR USA MEX CHL GRC CHE AUS PRT TUR SWE DEU CAN SVN ESP GBR FIN POL NOR ISL IRL FRA ITA DNK AUT NZL JPN CZE Public share of total health spending, 1993 (%) Forrás: How Much is Too TODAY S Much? RESEARCH Value for Money FOR in TOMORROW S Health Spending, HEALTH OECD 2010

8 Vegyes finanszírozás (járulék + adó + magán) A járulékfizetésre épülő bismarcki rendszerben továbbra is alacsony a járulékot fizetők aránya Az inaktív lakosság forrásteremtését elvileg az állam egyéb formában fizetné, de a címkézetlen (azaz adóbevételekből származó) egészségügyi forrásteremtés csökkentése nehéz gazdasági periódusokban előre borítékolható. Az állam feladata a közeljövőben a közkiadások csökkentése lesz Új bevételi formák sem címkézettek (pl. chipsadó), nem garantált, hogy a bevételeket az egészségügyi rendszerben lehet felhasználni. A magánkiadások növekedése nagyon jelentős mértékű, és a kiadások nem intézményesült formában (pl. magán kiegészítő biztosítás) realizálódnak. Az alkalmanként kötelezően fizetett (pl. térítési díj, vizitdíj), családokat terhelő hozzájárulások komoly egyenlőtlenségekhez vezetnek.

9 Forrásteremtés a járulékfizetők számának növelése a járulék/adó arány növelése a páciensek választásából fakadó szolgáltatások magánfinanszírozásának növelése (pl. osztott finanszírozás csípőprotézis műtét esetén, területen kívüli ellátás esetén a szolgáltatás mértékétől függő vizitdíj ) Ellátórendszer rendszer fix költségeinek csökkentése szakellátás kapacitásának csökkentése (nyertesek vs vesztesek). szolgáltatási csomag szűkítése gyógyszertámogatásban a jelenlegi módszerek (pl. generikus program) mellett csomagszűkítés

10 Humán erőforrás megmaradt egészségügyi ellátóhelyeken a fizetések emelése háziorvosi rendszer forrásainak bővítése és a finanszírozási ösztönzők átalakítása Népegészségügyi helyzet ciklusokon átnyúló népegészségügyi program intézményi és finanszírozási alapjainak megteremtése explicit kritériumokon alapuló prioritások meghatározása a terápiahűségen alapuló generikus gyógyszerprogram feltételeinek kidolgozása (egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerben különösen nagy értékű ellátások esetében ld. aktív dohányosok tüdőrákjának kezelése)

11 Legfontosabb kérdés politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak: a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát; vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak? Hamis ígéret, hogy az egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékainak feltárásával a helyzet orvosolható, valamint hogy a betegek a változásokból nem fognak semmit megérezni. a sokszorosan kivéreztetett ellátórendszerben nincs elegendő hatékonyság tartalék. a rendszer túlélési esélyeinek a javítása egyes betegek túlélési esélyeit csökkentheti. Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) a tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni.

12 Egészségügyi ráfordítás = kiadás? Egészs szségügyi gyi ráfordr fordítás s = befektetés Köszönöm m a megtisztelő figyelmüket!