2015. évi Kötelező továbbképzés anyaga államháztartás szakterület

Átírás

1 2015. évi Kötelező továbbképzés anyaga államháztartás szakterület Jogszabályi háttér (2-3. oldal) az államháztartási számvitel változása ( 4-7. oldal) Ah évi változásai: mérlegszámlákat érintő változások ( oldalig) Könyvviteli és nyilvántartási számlák változásai ( ig) A hibajavítás szabályai ( oldal) 2015-ös számlarend kialakítása, egyéb lényeges módosítások ( oldal) A számlarend tartalma, és a évi módosítások ( oldal) Zárlati feladatok, nyitó és nyitás utáni tételek, részletező analitikus nyilvántartások ( oldal) Engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése ( oldal) Önkormányzati kv-i szervek gazdasági szervezete ( oldal) Az önk. éves beszámolójának kincstár által történő felülvizsgálata ( oldalig) Zárszámadási rendelet-tervezet képviselő testület elé terjesztésének új szabályai (49. oldal) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás 353/2011. ( XII.31.) változásai ( 50. oldal) 368/2011. ( XII. 3.1) Ávr. új jogszabályi változások ( 51. oldal) A helyi adókról szóló évi C. tv. bevezetett új szabályok ( oldal) Egyéb önkormányzati feladatokat érintő változások ( oldal) A nyilvántartási számlák év nyitása évről a jogszabályi változások alapján ( oldal) A közteherviselés szabályai ( 63. oldal) Közfeladatok, tervezés, gazdálkodás tevékenységei (64-65 )( Alaptev. Szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő, nem haszonszerz. céljából végzett, tev, vállalkozói) Elői. Mód, Kincstári ellenőrzés, Törzskönyvi nyilvántartás ( oldal) Immateriális javak, tárgyi eszközök, écs elszámolása ( oldal) Befektetett pü. eszközök ( oldal) Jogszabályi háttér Jogszabályi háttér : Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, ( Áht) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény ( Gst.) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet:, ( Ávr.) Kormány 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelete az államháztartás számviteléről ( új Áhsz) - módosult : 307/2013. ( VII.14.) Korm. rendelettel, a 497/2013. ( XII.29.) Korm. rendelettel, a 23/2014. ( II.6.) Korm. rendelettel, a 159/2014 ( VI. 30.) Korm. rendelettel, 284/2014 ( XI.20) Korm. rendelettel, 397/2014. ( XII.31.) Korm. rendelettel továbbá: a számviteli kormányrendelethez kapcsolódóan: A nemzetgazdasági miniszter 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelete az államháztartás számvitelének évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról ( melyet a 37/2014. ( XII. 10.) NGM rendelet életbe lépésével hatályát vesztette.),a nemzetgazdasági miniszter 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelete az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról, A nemzetgazdasági miniszter 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelete a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről, A központosított illetményszámfejtésről szóló 422/2012. ( XII. 29.) Korm. rendelet 2 1

2 Jogszabályi háttér Hatályát veszti: a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló: 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, b) A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, c) A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könnyvezetési kötelezettségről szóló 347/2010. (XII. 28.) Kormány rendelet, d) A Nemzeti földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet. e) a 36/2013.( IX.13.) NGM rendelet től hatályát vesztette. 3 Az államháztartás számvitelének változásai Az államháztartás szervezetei az új előírások alapján a vagyonkezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközeinek és azok forrásainak állományában bekövetkezett változásokról kettős könyvvitel zárt rendszerében módosított eredményszemléletű (teljesítés) szemléletű könyvet vezetnek és korlátozott mértékben alkalmazzák az időbeli elhatárolás elvét. A könyvvezetési és beszámolási feladatokat az államháztartási számviteli kormányrendelet kétfelé bontja. A pénzügyi számvitel szabályozza a vagyonváltozásokat, sajátos előírások mentén korlátozott mértékben igyekszik bemutatni eredményszemléletbena közfeladat ellátás költségeit és eredményét. Ezen gazdasági eseményeket az 1-9. számlaosztályban számolja el. A költségvetési számvitel az államháztartási gazdálkodás viteléhez szükséges információk biztosítását: az előirányzatokat és ezekhez kapcsolódó teljesítéseket (költségvetési és finanszírozási kiadásokat és bevételeket), valamint a kötelezettségvállalásokat és halmozott követeléseket elkülönítve a 0. számlaosztályban számolja el. Az egységes számlakeretet az Áhsz. 16. melléklet állapítja meg. Ez 2015-től jelentősen változott 2015-től az Áhsz. 51. (1) bekezdése alapján az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. Az Áhsz. 51. (1a) bekezdése alapján a pénzügyi számvitelhez kapcsolódó 1-9. számlaosztály számlái, illetve az ezekhez kapcsolódó számlacsoport számlái saját hatáskörben további részletező számlákra bonthatók alá. 2

3 2014. óta nagy változást jelent, hogy az Áhsz. a pénzmozgásokat döntő többségében a követelésekhez és a kötelezettségekhez köti, még a készpénzes mozgásokat is keresztül kell vezetni rajtuk. Emiatt már nem lehetséges változásuk hatását havonta, vagy negyedévente rögzíteni. További sajátosságot jelent, hogy a követelésekhez kapcsolódó mozgásokat az államháztartás szervezetei kétszer számolják el egyszer a pénzügyi számvitelben külön a követelést bekerülési értéken, külön a hozzákapcsolt értékvesztéssel, valamint egyszer a költségvetési számvitelben a halmozott követelés számlán, de itt a számla tartalmában csökkentő korrekció az elszámolt értékvesztés től azon követelések nem jelenhetnek meg a 35. számlacsoportban, amelyekből az államháztartás szervezetének nem lehet költségvetési, vagy finanszírozási bevétele. ( A SaldoSzámlakeret-tükre a 03. számlacsoportban ezen követelések és a hozzájuk kapcsolódó értékvesztések kimutatására is tartalmaz ajánlott tagolást. ) 2013-tól az Áht a, illetve az Mötv aalapján az önkormányzati alrendszerbe tartozó szervezeteknek költségvetési kiadásaikat és bevételeiket tovább kell részletezniük, hogy azok a kötelező, az önkéntes, illetve állam(igazgatás)i feladat érdekében került-e teljesítésre, vagy beszedésre. Ez továbbra is megmaradt. A évi Számlakeret-tükör az 1. számlaosztály tagolásánál figyelembe veszi, hogy az államháztartás szervezetei a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény alapján a befektetett eszközeiket kötelesek tagolni, úgy hogy: azok forgalomképtelen (azon belül: kizárólagos, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű), korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyoni csoportba tartoznak-e. Az 1. számlaosztály tagolása jelentősen átalakult 2014-ben, az eddigi 16. számlacsoportból a 18. számlacsoportba csak államháztartáson kívülrevagyonkezelésbe adott eszközök vezethetők át. A korábbi 16. számlacsoportból a többi befektetett eszközt a számlacsoportba kellett átvezetni, a jogalkotó véleménye szerint az átláthatóság érdekében így 2014-től ott érdemes az elkülönítésükről külön gondoskodni től az államháztartás szervezete már nem mutathatja ki a mérlegében értékkel az államháztartáson belülre vagyonkezelésbe adott eszközeit, de a vagyonkataszteri adategyeztetési kötelezettség miatt, valamint a nemzeti tulajdonvédelme érdekében a 0. számlaosztályban továbbra is teljes körű nyilvántartási kötelezettsége fennáll. 3

4 Az Áhsz. 51. (1b) bekezdése alapján a bevételi oldalon a költségvetési számvitelhez kapcsolódó 09. számlacsoport bevételi előirányzatai és halmozott követelések nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, kivéve a költségvetési és finanszírozási bevétel számlák a költségvetési beszámoló költségvetési jelentésében szereplő részletezettségi szint mértékéig ebből tagolás szerint. Az Áhsz. 51. (1b) bekezdése alapján a kiadási oldalon a költségvetési számvitelhez kapcsolódó 05. számlacsoport kiadási előirányzatai és kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, kivéve a költségvetési és finanszírozási kiadási számlák a költségvetési beszámoló költségvetési jelentésében szereplő részletezettségi szint mértékéig - ebből tagolás szerint. Az Áhsz. 51. (1b) bekezdése alapján a költségvetési számvitel számláit érintő továbbtagolási tilalom nem vonatkozik az olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett számítógépes rendszer használatára, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását. Az államháztartás számvitelének 2015-ös változásai A Magyar Közlöny november 20-ai számában jelent meg az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) módosításáról szóló 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet, amely a jogszabály pontosításán kívül több tartalmi módosítást, kiegészítést is elvégzett az államháztartás számvitelének rendszerén. A mérlegszámlákat érintő változások A módosítások közül elsősorban a mérlegszámlákat érintő változtatásokat érdemes kiemelni. A 31. Lekötött bankbetétek számlacsoportban 2015-től az éven belüli lejáratú lekötött bankbetéteket is ki kell mutatni, így a 33. Pénzeszközök számlacsoportban csak a fizetési számlák egyenlege jelenik meg. Természetesen a lekötött bankbetéteken belül továbbra is elkülönülnek az éven túli és az éven belüli lejáratra elhelyezett betétek, utóbbiaknak az év végén egyenlegük nem lehet. A módosítások nyomán megváltozott a 33. Pénzeszközök számlacsoport tagolása is, ennek rendező elve -az időközi mérlegjelentéshez hasonlóan -a fizetési számla pénzneme (forint vagy deviza), illetve a számlavezető személye (Kincstárban vezetett és Kincstáron kívül vezetett számlák). 4

5 Jelentős változás a 34. Idegen pénzeszközök számlacsoport - ehhez kapcsolódóan pedig az idegen pénzeszköz mint fogalom - megszűnése. Korábban ugyanis, ha az idegen pénzeszköznek minősülő befizetéseket költségvetési számlákon fogadták, az elszámolás nehézségekbe ütközött, mert vagy nem az idegen pénzeszközök (hanem pl. kapott előlegek) között mutatták ki a kapott összeget, vagy egy bankszámlához több - a 33. Pénzeszközök és 34. Idegen pénzeszközök számlacsoporton belüli -könyvviteli számlát rendeltek. Ezt a problémát az Áhsz. módosítása oly módon rendezi, hogy 2015-től a korábban az idegen pénzeszközök között elszámolt pénzeszközök kimutatása is a 33. Pénzeszközök számlacsoporton belül történik, megkülönböztetésükre a mérleg forrásoldala amelynek rendeltetése egyébként is a saját és idegen eszközök elkülönítése - szolgál. A fentiekkel összhangban az Áhsz. módosítása kiegészítette a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláit az idegen pénzeszközöket forrásoldalon kiváltó számlákkal. Ez a belföldi idegen pénzeszközök esetén a Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számla, az Áht. 20. (1) bekezdése szerinti támogatások esetén pedig a Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számla. Utóbbival kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezen a könyvviteli számlán csak az Európai Uniótól közvetlenül kapott, előleg jellegű támogatások összegét lehet kimutatni azok felhasználásáig. A hazai közvetítőrendszeren keresztül kapott támogatásokat -például a központi költségvetés XIX. fejezetéből kapott forrásokat -a pénzforgalom keletkezésekor azonnal költségvetési bevételként (államháztartáson belüli támogatásként) kell elszámolni. Itt a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számlái nem használhatók. Abban az esetben pedig, ha az Európai Uniótól kapott támogatások rendelkezésre bocsátása utólag történik, a kapott összeg szintén költségvetési bevétel (Európai Uniótól átvett pénzeszköz), hiszen a finanszírozott cél már megvalósult, a pénzeszközök felhasználása pedig - a kedvezményezett által megelőlegezett módon - ugyancsak megtörtént. A letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök (korábbi belföldi idegen pénzeszközök) kezeléséhez igazodva az Áhsz. módosítása megváltoztatta a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök elszámolását. Ezeket a tételeket korábban, a pénzforgalom idején kiadásként kellett elszámolni, ami nyilvánvalóan nem biztosította a tárgyalt gazdasági események államháztartáson belüli egységes kezelését től kezdődően a fenti jogcímeken keletkező pénzforgalom elszámolására a Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számla szolgál mindaddig, amíg az adott összeg vissza nem térül (ekkor a visszaérkező pénzösszeget nettó módon kell elszámolni), vagy a letétet, biztosítékot nyújtó el nem veszti azt (ekkor végleges kiadás könyvelése történik). 5

6 További változás a 36. Sajátos elszámolások számlacsoporton belül, hogy a beazonosított, de kiadásként vagy bevételként el nem számolható pénzmozgásokat külön könyvviteli számlán kell gyűjteni az egyéb adott előlegek és egyéb kapott előlegek helyett. A Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések és a Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések könyvviteli számlák esetén lényeges, hogy azokon nemcsak a befizetést/kifizetést követően azonosított, nyilvánvalóan téves, hibás, jogalap nélküli tételeket kell elszámolni, hanem az Áhsz. 40. (4) bekezdése alapján azokat a tételeket is, amelyeket a pénzmozgás időpontjában bevételként vagy kiadásként elszámoltak, azonban a későbbiekben - a pénzforgalommal megegyező költségvetési évben ismértté válik, hogy azt a fogadó félnek vissza kell térítenie (ennek tipikus esete például, ha a kedvezményezett a támogatást, ellátást jogalap nélkül vette fel, vagy az elszámolási kötelezettségét nem teljesítette). Ilyen esetben a korábban elszámolt bevételt vagy kiadást - a pénzforgalom megtörténtétőlfüggetlenül -meg kell szüntetni, és a kapott összeget a Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések könyvviteli számlára, az adott összeget a Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlára kell átvezetni. Hangsúlyozni kell, hogy mindez csak a költségvetési éven belül - azaz legkésőbb a január 31-éig tartó korrekciós időszak végéig - ismertté vált visszafizetési követelésekre, kötelezettségekre vonatkozik, az éven túli tételeket -tehát, ha a visszafizetési követelés, kötelezettség a kifizetést követő költségvetési év január 31 -ét követően vált ismertté - -a közhatalmi bevételek kivételével - bruttó módon kell elszámolni. -Ilyen esetekben tehát a korábbi kiadás csökkentése helyett követelést (annak teljesítésekor -bevételt), a korábbi bevétel csökkentése helyett pedig kötelezettséget (annak teljesítésekor -kiadást) kell elszámolni.!!! 6

7 A könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódása Az Áhsz. hatályosulásának2014. évi gyakorlati tapasztalatai alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a jogalkalmazók többsége igényli, hogy a könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódása igazodjon az időközi mérlegjelentés sajátos alábontásaihoz (elsősorban a részesedések, követelések, kötelezettségek) terén, továbbá javítaná a könyvelés és az egyes adatszolgáltatások helyességének ellenőrizhetőségét, ha az időközi mérlegjelentés és az éves költségvetési beszámoló mérlege azonos sorok szerinti tagolásban készülne. E felismerés nyomán az Áhsz. módosította mind az éves költségvetési beszámoló mérlegének tartalmát -lényeges, hogy mindez első alkalommal a 2015-ös éves költségvetési beszámolóban jelenik meg,a évi mérleg elkészítése az év elején kihirdetett jogszabályi rendelkezések szerinti szerkezetben történik - mind pedig az érintett könyvviteli számlák tagolását. Ennek során elsősorban a tartós részesedések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök, továbbá néhány eredményszámla tagozódása módosult. A részesedések esetén további változás, hogy a megváltozott számlastruktúra használatával a jövőben az időközi mérlegjelentés B)űrlapjának jelentős része is kitölthetővé válik a jogszabályi számlatükör használatával. A 2014-ben megjelent jogszabályi számlatükör hiányosságaként értékelték többen, hogy bizonyos eszközök mérlegértékének kimutatásához (pl. immateriális javak, tartós részesedések, értékpapírok, készletek) az értékcsökkenés, értékvesztés könyvviteli számlák saját hatáskörű alábontása szükséges. Az Áhsz. módosítása -e javaslatokat elfogadva -a szükséges alábontásokat a jogszabályi számlatükörben megjelenítette annak érdekében, hogy a jogalkalmazók oldaláról minél kevesebb saját hatáskörű döntés meghozatalára legyen szükség, illetve, hogy a jogszabályi számlatükör minél jobban segítse az időközi mérlegjelentés és az éves költség vetési beszámoló elkészítését. A 2014-es évben az időközi mérlegjelentés A)űrlapján a követelések és kötelezettségek több esetben az egységes rovatrendtől eltérően -részletesebben -kerültek alábontásra. A helyzet rendezése és a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése, továbbá az egyeztetések könnyebb elvégzése céljából az Áhsz. módosítása az egységes rovatrenden is több változtatást hajtott végre. A módosítások főleg az állam és önkormányzatok finanszírozási elszámolásait (hitelek, értékpapírok, tulajdonosi kölcsönök), valamint a külföldi kapcsolatokat (EU, nemzetközi szervezetek kölcsönei, transzferéi) érintik. A költségvetési tételek tekintetében kettő új kiadási és öt új bevételi rovatot vettek fel 2015-től. 7

8 A megváltozó, kiegészülő számlastruktúra természetesen igényelte a évi záró és a évi nyitó könyvviteli és nyilvántartási számlák közti megfeleltetések, egyezősé gek szabályainak a kialakítását is. A kérdéssel az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelet 2. -a foglalkozik, amely rögzíti, hogy a 2014-es könyvviteli és (állományi) nyilvántartási számlák záró egyenlegét mely 2015-ös könyvviteli és (állományi) nyilvántartási számlákon kell megnyitni. ( Itt probléma a főkönyvi számlák 2014 és év közötti átvezetése!!) A rovatrendi elszámolásokhoz kapcsolódó kérdés a lekötött bankbetétek elszámolásának változása. A 2014-ben hatályba lépett szabályozás értelmében a lekötött bankbetétek elhelyezését és visszavonását finanszírozási tételként kell elszámolni minden esetben bruttó módon. A bruttó elszámoláshoz igazodott az előirányzatok és a követelések, kötelezettségek könyvelése is, tehát az elhelyezéshez kiadási előirányzatot és kötelezettséget kellett biztosítani, illetve előírni. Mivel az előirányzati és állományi adatok így jelentős halmozódást mutattak, az Áhsz. módosítás - még 2014-es hatályba lépéssel - sajátos szabályokat állapított meg a lekötött bankbetétek műveleteire. A fentiek következtében : a megállapított előirányzatot a teljesítés túllépheti ezekben az esetekben, követelést és kötelezettségvállalást pedig egyáltalán nem kell könyvelni. Lényeges ugyanakkor, hogy a teljesítési adatok bruttó elszámolását (így a teljesítési adatok halmozódását) nem érintették a megváltozott előírások mivel a finanszírozási tételek (és a költségvetési tételek között a kölcsön jellegű ügyletek) esetén a bruttó elszámolás minden esetben követelmény. 8

9 A hibajavítás szabályai Ugyancsak 2014-ben léptek hatályba a hibajavítás szabályainak beépítését célzó Áhsz módosítások. A kérdéskör áttekintő, teljes körű rendezése mind a korábbi, mind a 2014-től hatályos kormányrendeletből hiányzott. Korábban az NGM módszertani útmutatója igyekezett pótolni a hiányt. Az újonnan beépített cím, azaz az Áhsz. 24/A. címe - a fenti szabályozási hiányt megszüntetve - részletesen meghatározza, hogy mikor, milyen időszakban javíthatók a tárgyévi könyvelési adatok, illetve milyen esetekben szükséges a korábbi időszakok hibáit a hiba felfedezésének az évében javítani. A jogszabályi rendelkezések tételes ismertetésére helyett kiemelve a fontosabb esetek: A.) Abeszámolóval le nem zárt időszakkal kapcsolatos hibákat a tárgyidőszaki könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel könyvelésével kell javítani. B.) A c)pontban meghatározott kivétellel a mérlegfordulónapés a mérlegkészítés időpontja között feltárt -ideértve azt az esetet is, ha a beszámoló jóváhagyására jogosult a részére megküldött beszámoló javítását rendeli el -hibákat is a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel könyvelésével, a mérlegfordulónapi (tehát főszabályként december 31-ei) időponttal kell javítani. C.) A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák a mérlegfordulónapot követő január 31 -éigjavíthatók főszabály szerint, mivel az Áhsz. 39. (1a) bekezdés a) pontja szerint e tételek esetén a mérlegkészítés időpontja január 31-e.. Abban az esetben, ha az előirányzati és teljesítési adatokat ezen időpontot követően a Kincstár, a beszámoló jóváhagyója, az Állami Számvevőszék, az NGM vagy a beszámolót készítő szervezet véleménye szerint -javítaniszükséges, úgy annak elrendelésére az NGM jogosult. Technikailag a rendelkezés végrehajtása oly módon történik, hogy a január 31-ei adatokkal leadott időközi költségvetési jelentések adatai jelennek meg a KGR K11 beszámoló rendszer pénzforgalmi űrlapjain, amely adatok felülírását csak az NGM rendelheti el. Természetesen az NGM intézkedési joga nem vonatkozik az időközi költségvetési jelentésekre, ezek felülvizsgálata, javítása, kiegészítése az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében a leadási határidőt követő hét munkanapon belül az NGM közreműködése nélkül történik. 9

10 D.) A mérlegkészítés időpontját követően a C.) pont szerint elrendelt javítások kivételével - feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel megfelelő könyvelésével javítani. Lényeges, hogy a feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója ilyenkor már nem javítható, a feltárás éve éves költségvetési beszámolójának mérlegében és eredménykimutatásában azonban a jelentős hibákat jelezni kell. Ugyanakkor a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően a C.) pont szerint az NGM által elrendelt javítások kivételével - már nem javítható. E.) A mérlegkészítés időpontját követően a pénzügyi számvitelben elvégezhető javítások szabályait az Áhsz. 54/B. (4) bekezdése tartalmazza. Lényeges, hogy a 4/2013. ( I. 11.) Kormr. ( Áhsz54/B. (3) bekezdése ismeri azt az esetet is, amikor a mérleg számlákat érintő hibákat az eredmény-számlák helyett a felhalmozott eredménnyel (414fk) szemben történő könyveléssel javítják ki.!!! Ez a megoldás a számviteli törvénytől eltérő megoldást jelent, leginkább a hibás rendező mérlegek állományi adatainak a korrekcióját szolgálja. A felhatalmazás átmeneti jellegű, hatályon kívül helyezése során várható.!!! ös számlarend kialakítása A 2015-ös számlarend kialakításánál figyelembe veendő lényeges változás, hogy az Áhsz. a jövőben megtiltja a költség vetési számvitel nyilvántartási számlái tekintetében az előirányzatok és a követelések, kötelezettségvállalások nyilvántartási számláinak továbbontását, a teljesítések esetén pedig csak az Áhsz. 15. mellékletben szereplő részletező jogcímek szerinti továbbontásra ad lehetőséget. Kivételt csak azon szervezetek esetén enged a tiltás alól a jogszabály, amelyek olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett könyvelési programot használnak, amelyek esetén biztosíott, hogy a rovatok alábontását a rendszert megrendelő egyedi igényei alapján alakítsák ki. A nyilvántartási ellenszámlák, valamint a könyvviteli (mérleg-és eredmény-) számlák továbbonthatóságának a lehetősége ugyanakkor nem változott, természetesen azzal, hogy ezen (továbbontott) számlák tartalmazzák a : - számjelét és megnevezését, - tartalmát (ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik), továbbá - a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, - a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, - a számla és a részletező nyilvántartások kapcsolatát, valamint - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet a szervezet számlarendjében szabályozni kell [lásd az Áhsz. 51. (2) bekezdése által alkalmazni rendelt Szt (2) bekezdését], 10

11 Egyéb lényeges módosítások A 2015-ös évtől újdonságot jelent az önkormányzati váltóügyletekelszámolásában, hogy a jövőben a váltó önkormányzat általi kibocsátását pénzforgalom nélküli finanszírozási bevételként kell elszámolni a váltóval kiváltott kötelezettség (pl. dologi jellegű kötelezettség) egyidejű pénz forgalom nélküli kiadásként (pl. dologi kiadásként) történő nyilvántartásba vételével. Ilyen esetben a váltó kiegyenlítése természetesen pénzforgalommal járó, finanszírozási kiadásként számolandó el. A váltóügyletek kezelése az új szabályozással összhangba került a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvényben foglalt adósságszabállyal. A fentiekben ismertetett témákon felül az Áhsz. módosítása több egyéb, a jogszabály gyakorlati alkalmazása során felmerült problémát is rendezett. Ezek nem teljes körűen, fontosabb kérdésekre adott megoldásai : A módosítás tartalmazza a mérlegben kimutatható vagyon, illetve a beruházások, felújítások bekerülési értékének pontosítását, az NGM által év közben kiadott véleményekkel, állásfoglalásokkal összhangban. A beruházásokhoz hasonlóan tételesen felsorolja a felújítások bekerülési értékében figyelembe vehető költségek körét, illetve egyértelműsíti, hogy az idegen eszközökön végzett beruházások, felújítások állománya is aktiválható és a könyvekben kimutatható. A jogszabály a vagyonkezelésbe adás, illetve vétel elszámolási szabályait kiterjesztette arra az esetre is, ha a tulajdonosi joggyakorló szervezet változik meg. Ez az esetkör - a vagyonkezeléshez hasonlóan -nem érinti az állam tulajdonjogát, így az egyes szervezetek mérlegében keletkező vagyonmozgás elszámolása is eredménysemlegesen, a saját tőkével szemben történik. A módosítás kijavította az Áhsz. 17. mellékletének több problémás rendelkezését, többek között a pénzkészletváltozás levezetését is, természetesen az Áhsz. végrehajtására kiadott miniszteri rendelettel összhangban álló könyvelési tételeket feltételezve. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a bevételi előirányzatok esetén a követelés meghaladhatja az előirányzat összegét, illetve kijavítja az Áhsz. 17. melléklet 2. és 3. pontjában található elírásokat, és -a korábban már ismertetettekkel összhangban -kiveszi az egyeztetésből a betétműveleteket. Az egységes elszámolási gyakorlat fejlesztése céljából az Áhsz. módosított rendelkezései -az egyes rovatok tartalmi értelmével összhangban - megállapítják, hogy mely rovatok - esetén nem kerülhet sor tárgyéven túli követelések, illetve kötelezettségek elszámolására. 11

12 Az önkormányzati alrendszert érintő évi gazdálkodási változások Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvényt (a továbbiakban: Gst.) érintő változások Az önkormányzati adósságállomány korlátozásának szabályai A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény újraszabályozta az önkormányzati adósságot keletkeztető ügylet Kormány általi hozzájárulásának szabályait. E körben a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény 10. (1) bekezdése kiemeli, hogy az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvény-könyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. Pontosította és kiegészítette továbbá az önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletek azon körét, amikor nincs szükség a Kormány hozzájárulására. Ezek az esetek a következők: - jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garancia- vállalás, - naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylet, -olyan adósságot keletkeztető ügylet megkötése, amely ca)-ha a Gst. 10/C. (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel -a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, - az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik, Az államháztartás szervezetei ( továbbiakban az Áhsz.) 10. (2) bekezdése alapján éves költségvetési beszámoló mérlegében a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, továbbá a tárgyi eszközökön végzett beruházások és felújítások értékét mutathatják ki. Emiatt ezen eszközök szerepelhetnek értékkel a pénzügyi számvitel 1-2. számlaosztály főkönyvi számláin. Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki, vagyis ezen eszközök a pénzügyi számvitelben csak a 0. számlaosztály főkönyvi számláin tarthatók nyilván. * Eddig az államháztartás szervezetei azon kulturális javak esetében, melyeknél szakmai nyilvántartással (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) rendelkeztek nem kellett értékkel szerepeltetniük ezen új és régi eszközeiket főkönyvükben. * Változás, ha 2014-től az Áhsz. 10. (1) bekezdése alapján a kulturális javakhoz vásárlás, térítés nélküli átvétel, vagy csere útján jutnak azok már nem csak a szakmai nyilvántartásban hanem a mérlegben is szerepeltetendők. 12

13 A számlarend tartalma és a évi módosítások január 1-jétől az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.II.) Korm. rendelet módosításáról szóló 284/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet is módosította az Áhsz. szabályait több ponton. Az új előírások néhány esetben megtiltják egyes főkönyvi számlák saját hatáskörben történő alábontását. A könyvviteli számlák alábontásának szabályai január 1-jétől a következők: A könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódásának és alábontásának módosítását az Áhsz. 16. számú mellékletét képező egységes számlakeret módosítása foglalja magában. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívül új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. Az egységes számlatükörben meghatározott: = előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, = teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák - saját hatáskörben, döntés alapján - kizárólag az Áhsz. 15. számú mellékletében az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő - ebből:" jelzéssel feltüntetett -részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább, kivéve, ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását. 13

14 3. A számlarend elkészítése Az előzőekre való tekintettel a számlarendet a következő tartalommal és felépítésben célszerű elkészteni: I. Általános rész: 1.) A számlarend célja 2.) A számlarenddel szembeni követelmények 3.) A számlarend elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése 4.) A számlarendre vonatkozó jogszabályi előírások II. Részletes szabályok 1.) A számlaosztályok tartalma 2.) Nyitó- és nyitás utáni tételek 3.) Zárlati feladatok 4.) A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata 5.) Összesítő bizonylatok tartalma III. Záró rendelkezések, hatálybalépés dátuma, jóváhagyás Mellékletek 1) melléklet: A költségvetési szerv által használt főkönyvi számlák száma, megnevezése (számlatükör) 2.) melléklet: A költségvetési szerv által használt szakfeladatok száma, megnevezése 3.) melléklet: A költségvetési szerv által használt kormányzati funkciók száma, megnevezése 4.) melléklet: A könyvvezetési feladatokat alátámasztó bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok szabályozása (bizonylati szabályzat és bizonylati album) A számlaosztályok tartalma A számlaosztályok tartalma a pénzügyi számvitelben a következők szerint alakul. A számlaosztályok a pénzügyi számvitelben 14

15 A számlaosztályok tartalma a költségvetési számvitelben a következők szerint alakul. A költségvetési számvitelben a főkönyvi számlacsoportok számláira és a kapcsolódó 00-ás ellenszámlákra kell könyvelni. A költségvetési számvitel főbb számlaösszefüggései A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben kell könyvelni az eredeti előirányzatot, majd azt követően annak módosítását, átcsoportosítását, zárolását és törlését. Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag az Áhsz. 42. (1) bekezdés szerint az előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vételét szabad könyvelni. A kiadások elszámolása minden esetben a 05-ös számlacsoportban, a bevételek elszámolása pedig minden esetben a 09-es számlacsoportban történik. Mind a bevételi, mind a kiadási előirányzat számla minden esetben 7-es végű. 15

16 A követelések 09-es számlacsoportba tartozó nyilvántartási számláin a 004. Követelésnyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének -így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyamváltozás miatti növekedése -és a teljesítés kivételével a csökkenésének -így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyamváltozás miatti csökkenése -a nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a költségvetési évben esedékes vagy a költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket nyilvántartani. A követelések főkönyvi számla minden esetben 2-es végű. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek 05-ös számlacsoportba tartozó nyilvántartási számláin a : 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének -így különösen annak keletkezése, árfolyamváltozás miatti növekedése -és a teljesítés kivételével a csökkenésének- így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyamváltozás miatti csökkenése -a nyilvántartásba vétele attól függően, hogy végleges vagy nem végleges, a költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül. A kötelezettségvállalásos és végleges kötelezettségek főkönyvi számlái minden esetben 2-es végűek. A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy a bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. 16

17 E nyilvántartási számlákat alap-és vállalkozási tevékenység, ezen belül az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (3) bekezdés 1. pontja, illetve a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható. A funkcionális osztályozást az ellenszámlán kell jelölni. A teljesítések főkönyvi számla minden esetben 3-as végű. Nyitó- és nyitás utáni tételek Év elején a számlarendbe foglalt főkönyvi számlák tagolásának megfelelően, valamint az előző év végi zárómérleg alapján a főkönyvi számlákat meg kell nyitni. A nyitó egyenlegek könyvelése során érvényesíteni kell a folytonosság elvét a nyitó egyenlegeknek meg kell egyezni az előző év záró egyenlegeivel -, másrészt alkalmazni kell a számlarendbe foglalt előírásokat. A költségvetési és pénzügyi számvitel könyvelése során a számlarendben kijelölt számlákat kell alkalmazni. A főkönyvi számlák megnyitásánál az ellenszámla minden esetben a 491. Nyitómérleg számla. A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul, a folyó könyvelésben el kell végezni: -a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, -a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt. A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni. Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni. A nyitó tételek esetében célszerű a felelősöket, valamint a határidőket megjelölni. 17

18 Zárlati feladatok A könyvviteli zárlat során az Áhsz. 53. (3) bekezdése szerinti elszámolási időszakokat követően a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében el kell végezni a szükséges kegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és - az Áhsz. (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására el kell készíteni a főkönyvi kivonatot. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait -ha az Áhsz. 53. (4) (6) bekezdése másként nem rendelkezik -a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. A könyvviteli zárlatot az Áhsz. 53. (4) (7) bekezdése szerinti tartalommal kell elvégezni havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és évente, a mérlegkészítés időpontjáig. A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében az Áhsz. 17. számú mellékletében meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az Áhsz. 14. számú mellékletében foglalt nyilvántartásokat kötelező vezetni, ha a költségvetési szerv elszámolásaiban az adott eszköz, forrás, előirányzat, kötelezettségvállalás megjelenik. A részletező nyilvántartások esetében a kötelező tartalmi követelmények mellett a költségvetési szerv a sajátosságainak megfelelő adatokkal kiegészítheti a nyilvántartásait. Minden nyilvántartás esetében meg kell jelölni a felelősöket, a határidőket, az egyeztetés módját (elektronikus, manuális) és az egyeztetés körét (főkönyvi könyvelés, egyéb belső nyilvántartásokkal való egyeztetés). A részletező nyilvántartások esetében a következő területeken az Áhsz. 14. számú mellékletében foglaltakon túlmenően további nyilvántartásokat célszerű kialakítani: -a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások és végleges kötelezettségvállalások elkülönítése a 05. számlacsoporthoz kapcsolódóan, rovatrendi megbontásban; -a költségvetési számvitelben célszerű az előző évi maradvány felhasználásához külön részletező nyilvántartást vezetni, jogcímenként, évenként; -a kormányzati funkciókra történő kiadási és bevételi teljesítéseket rovatrendi bontásban kell gyűjteni; -a pénzügyi számvitelben a 36. sajátos elszámolásoknál célszerű külön részletező nyilvántartásokat vezetni, de lehet a főkönyvi számlákat is ezekben az esetekben alábontani; - az időbeli elhatárolásokhoz jogcímek szerinti tételes részletező nyilvántartás vezetése célszerű. 18

19 Az összesítő bizonylat tartalma Amennyiben a költségvetési szerv az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített ún. összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni. Az összesítő bizonylatnak tartalmaznia kell a következőket: - a költségvetési szerv nevét, - az Összesítő bizonylat megnevezést, - az összesítésre kerülő bizonylat azonosító számát (sorozat-, vagy sorszámát), - az összesítésre kerülő bizonylat keltét, az összesítésre kerülő bizonylaton szereplő összeget, - az összesítő bizonylat készítésének időpontját, - az összesítő bizonylatot készítő aláírását, - az összesítő bizonylatot érvényesítő aláírását, - a könyvelés keltét, illetve -a könyvelő aláírását. Összesítő bizonylat alkalmazására kerülhet sor például a térítési díjakról, a helypénzekről, a rendezvényeken beszedett díjakról kiállított számlák esetében, vagy több személy részére azonos jogcímen teljesített kiadások - például segélyek - alkalmával. A számlarendben szükséges rögzíteni továbbá a feladások készítésének rendjét, például az alábbiak szerint: A következő esetekben készül feladás: - készletek állományváltozása. A feladási bizonylatnak tartalmaznia kell: - időszak eleji nyitó állomány összegét (+), - a tárgyidőszak állománynövekedésének összegét (+), - a tárgyidőszak állománycsökkenésének összegét (-), - a tárgyidőszak záró állományának összegét (±), - az időszak eleji nyitó- és záró állomány különbözetét." Mindezeken túl a számlarendben meg kell határozni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének, valamint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartás és a feladás adatai egyeztetésének határidejét, illetve a felelősöket. A bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok szabályozása A Bizonylati szabályzatot az Szt. előírásaitól eltérően nem a számlarendben, hanem külön célszerű elkészíteni a következő tartalommal. I. Általános rész 1.) A szabályzat célja 2.) A szabályzat elkészítéséért felelős személyek 3.) A bizonylati elv, bizonylati fegyelem 4.) Számviteli bizonylatok 5.) Szigorú számadási kötelezettség alá tartozó bizonylatok 6.) Bizonylatok kiállítása, helyesbítése, feldolgozása és ellenőrzése 7.) Bizonylatok útja 8.) Bizonylatok tárolása, megőrzése 9.) Bizonylatokra vonatkozó jogszabályi előírások 19

20 II. A költségvetési szerv gazdasági eseményeihez kapcsolódó bizonylatok 1.) Befektetett eszközök bizonylatai 2.) Készletek bizonylatai 3.) Pénz- és értékkezelés bizonylatai 4.) A leltározás bizonylatai 5.) A selejtezés bizonylatai 6.) Élelmezési tevékenység bizonylatai IlI. Záró rendelkezések IV. Mellékletek Bizonylati album A Bizonylati szabályzat mellékleteként Bizonylati albumot célszerű készíteni. Ezt a jogszabályok nem teszik kötelezővé, nagyobb volumenű feladatellátási kötelezettséggel rendelkező költségvetési szerveknél azonban mindenképpen javasolt Bizonylati albumot készíteni. Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése Az Áht. I. Fejezetén belül az értelmező rendelkezések között meghatározták az átlagos statisztikai állományi létszámfogalmát, amelynek az Áht évtől hatályos előírásainál meghatározó szerepe lesz. Ennek értelmében az átlagos statisztikai állományi létszám -a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett módszertan szerint -folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató. Ennek azért van kitüntetett jelentősége, mert az Áht.-bán a korábbi 30. alcím Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés" megnevezés helyett Személyi juttatások, illetményszámfejtés" kifejezést tartalmazza a módosított Áht. 30. alcíme. Ebben a részben legfontosabb változás, hogy a cím megnevezéséből kikerült a létszám, és a címen belüli rendelkezés megszüntette az engedélyezett létszám fogalmát. Az Áht. 43. (1) bekezdése alapján 2015-től az egyik legfontosabb változás, hogy a személyi juttatások kiemelt előirányzatait a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és nem hagyható jóvá. 20

21 A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az Áht. 43. (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az Áht. 43. (1) bekezdése szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség. A személyi juttatások tervezésének változása, az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja ki a tervezhetőség érdekében az említett más típusú létszám alkalmazását, figyelembevételét. Emellett a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertana szerint folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató lesz pl. az a mérőszám, ami a takarékosabb önkormányzati gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezését vagy annak hiányát megalapozza. Önkormányzati költségvetési szervek gazdasági szervezete Az elmúlt évben beiktatták az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szövegébe a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó egységes szabályokat, amely a gazdasági szervezet léte alapján differenciált a költségvetési szervek között. Az Ávr. egyrészt rögzítette a költségvetési- szervtípusok körét, másrészt azokat az önkormányzatra, illetve költségvetési szervekre vonatkozó mennyiségi ismérveket, amelyek alapján a költségvetési szerv alanyi jogon rendelkezhetett gazdasági szervezettel. A korábbi szabályozás az önkormányzati alrendszerben a gazdasági szervezettel való rendelkezést a következők szerint határozta meg: * az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt meghaladja, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, az a költségvetési szerv, amely éves kiadási főösszege a kétmilliárd forintot meghaladja. Az Ávr.-nekezt a rendelkezését hatályon kívül helyezték és január 1-jétől az Áht. 10. (4a) és (4b) bekezdése határozza a gazdasági szervezetre vonatkozó feltételrendszereket. Az új szabályozás mindenekelőtt deklarálja, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik, felsorolja egyes típusait és megjelöli a kivételeket 21

22 Ezek az előírások az éves átlagos statisztikai létszámhoz kapcsolva szabályozzák a gazdasági szervezettel való rendelkezést. Kivételek a következők: A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy -az irányító szerv döntése alapján - az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálodásifeladatainak ellátására létrehozott (pl. CAMESZ, GESZ stb.) költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik. Az irányító szerv döntése alapján az a)pont előírásait a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell. Fontos változás, hogy az elmúlt évben a jogszabály megengedőbb volt, mivel az irányító szerv döntése alapján akkor is lehetett gazdasági szervezetet létrehozni, ha a költségvetési szerv az általános feltételeknek nem felelt meg. Az új szabályozás viszont megtiltjaaz irányító szerv számára a gazdasági szervezet létrehozását, vagy annak fenntartását, ha az általános feltételek nem állnak fenn. Ez azt jelenti, hogy azoknál a költségvetési szerveknél, ahol az éves átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezetet meg kell szüntetni. Ennek a követelménynek a módosított Áht (27) bekezdése (átmeneti rendelkezések) értelmében a költségvetési szerv április 1-jén kell, hogy megfeleljen. Ezeket a költségvetési szerveket tehát március 31-éig át kell alakítani. A költségvetési szerv feladatellátásának a részletes belső rendjét és módját továbbra is a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. Az Áht. 10. (6) bekezdése értelmében a költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint -esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve -a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át. 22