1991. évi XLI. törvény. a közjegyzıkrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelettel ELSİ RÉSZ

Átírás

1 1991. évi XLI. törvény a közjegyzıkrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelettel [Vastag betővel szedve az évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.), vékony betővel a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] A közjegyzıkrıl szóló évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) ában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem. ELSİ RÉSZ ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK I. fejezet Általános szabályok Általános elvek Ktv. 1. (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzıket, hogy a jogviták megelızése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. (2) A közjegyzı a jogügyletekrıl és jogi jelentıségő tényekrıl közokiratot állít ki, okiratokat ıriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történı átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlıségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. (3) A közjegyzı folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat. (4) A közjegyzı a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Ktv. 2. (1) A közjegyzı az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. (2) A közjegyzı az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. Ktv. 3. (1) A közjegyzı köteles megtagadni a közremőködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethetı össze, így különösen ha közremőködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetıleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyzı az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közremőködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyzı a közremőködését megtagadja. Ktv. 4. A közjegyzı nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. Ktv. 5. A közjegyzı a közremőködését a 3. és 4. -ban említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. Ktv. 6. A közjegyzıt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg. Ktv. 7. (1) A közjegyzı tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mővészi, irodalmi, oktató és mőszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresı tevékenységként. (2) A közjegyzı nem végezhet sem személyes közremőködéssel, sem korlátlan anyagi felelısséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzıi tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerzıdést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat. (3) A 24/A. -ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá a) a választottbírói tevékenység, b) a területi kamara elnökségének elızetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés, c) külön törvényben szabályozott közvetítıi eljárásban folytatott közvetítıi tevékenység.

2 (4) A közjegyzı a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet. (5) A közjegyzı kinevezésekor, majd azt követıen háromévente - az esedékességtıl számított harminc napon belül - vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselıkre vonatkozó adattartalommal és adatkezelési szabályok szerint. A vagyonnyilatkozatot a területi kamara elnöksége tartja nyilván és ellenırzi. Ktv. 8. A közjegyzı sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. Ktv. 9. (1) A közjegyzıt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzıi mőködésének megszőnése után is fennmarad. (2) A fél, jogutódja és törvényes képviselıjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Vhr. 1. (1) A közjegyzı a közjegyzıi irodában foglalkoztatott ügyviteli alkalmazottat a munkaszerzıdés megkötésekor köteles titoktartásra kötelezni. (2) A munkaszerzıdés megkötése elıtt az alkalmazottat a titoktartási kötelezettség lényegérıl és megszegésének következményeirıl részletesen tájékoztatni kell, és az errıl szóló okiratot a munkaszerzıdés mellett meg kell ırizni. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszőnése után fennmarad. (3) E a munkavégzésre irányuló megbízási szerzıdés alapján a közjegyzınél tartósan vagy esetenként munkát végzı megbízottra megfelelıen irányadó. Ktv. 10. (1) A közjegyzı - a közjegyzıi mőködése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. (2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyzı köteles legalább hétmillió forint értékő felelısségbiztosítást kötni, és azt közjegyzıi mőködésének tartama alatt fenntartani. Vhr. 2. (1) A közjegyzı és az állandó helyettese köteles az illetékes területi közjegyzıi kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnökének felhívására mőködésének megkezdése elıtt igazolni a felelısségbiztosítás megkötését. (2) A felelısségbiztosítás folyamatos fenntartását a területi elnökség bármikor ellenırizheti. Ktv. 11. A közjegyzı a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzıjén jogosult az állami címer használatára. A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai Ktv. 11/A. (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e -ban foglalt eltérésekkel - a következı ügyekben: a) bejegyzés a közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekbıl, kivéve, ha a törlésre a közjegyzıi fegyelmi bíróságnak a 72. (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerıs határozata alapján kerül sor, b) a közjegyzıi iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a közjegyzıi irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzıi irodát a cégjegyzékbıl törlı jogerıs határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minısül a közjegyzıjelölt, a közjegyzıhelyettes, illetıleg az ıket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyzı, valamint a közjegyzıi iroda tagja és volt tagja. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elıterjeszteni. Nem minısül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlı eszköz útján benyújtott kérelem. (4) A kamarai hatósági eljárást elsı fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (5) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselıje, valamint - közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselıje együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezőleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (6) A Ket. kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni. (7) A kamarai nyilvántartásból történı törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (8) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró területi elnökség a kérelem beérkezésétıl számított tizenöt napon belül - megfelelı határidı megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történı figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

3 (9) Ha a kamara a névjegyzékbe történı bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errıl szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételrıl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerő aláírását, az okirat kiállításának helyét és idıpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történı bejegyzés napját, c) közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és idıpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel idıpontját, az alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét, d) a közjegyzıi irodák nyilvántartásába történı felvétel esetén a közjegyzıi iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (10) A területi elnökség határozata és a Ket a szerinti végzése ellen az érintett ügyfél a határozat vagy végzés kézbesítésétıl számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elı a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnökségéhez. Az igazságügyminiszter a Kjt.-ben foglalt módon gyakorol felügyeletet a közjegyzıi szervezet felett, és hatáskörébe tartozik a közjegyzı szolgálatának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos egyes döntések meghozatala is. A törvény rögzíti azt, hogy milyen esetben hoz a miniszter határozati formában döntést: ilyen a közjegyzı áthelyezése (20. ), a felmentése, illetve a szolgálat megszüntetése (22..), továbbá a szünetelés megállapítása [24/A. (1) bek.] iránti eljárás lefolytatása. Nem iktatja be e körbe a törvény a közjegyzıi pályázat elbírálását (az nem közigazgatási ügy,) továbbá a közjegyzı-helyettesek és jelöltek esetében a bőnügyi nyilvántartás vizsgálata alapján a kamarai névjegyzékbe történı bejegyzéshez történı hozzájárulásról szóló döntést (ez leginkább a kamara névjegyzékbe vételi eljárásában beszerzett szakhatósági állásfoglalásnak minısülhet csak, mely a kamarai döntés megtámadása körében vitatható). A Ket. alapján történı eljáráshoz képest további szabály az, hogy a határozatokat nemcsak az érintett féllel, hanem - érintettsége okán - a kamarával is közölni kell. A határozatok ellen - a Ket ának a) pontjában foglaltakra figyelemmel - nincs helye fellebbezésnek, mivel közvetlenül azok bírósági felülvizsgálata kérhetı. A törvény pontosítja az áthelyezés szabályait: a jövıben már nem csak a kölcsönös áthelyezési kérelem esetében alkalmazza azt a miniszter, hanem olyan pályázat alapján történı kinevezés esetén is, amikor egy már másik székhelyre kinevezett közjegyzı személyével töltik be az állást. Az utóbbi esetben ugyanis nem célszerő a közjegyzı szolgálatát megszüntetni, hiszen a közjegyzı szolgálata ténylegesen folyamatos marad (csak a kinevezés adatai változnak meg), csupán az eredeti álláshelyet kell a megüresedett álláshelyekre vonatkozó szabályok szerint ellátni. A törvény a közjegyzıi kamara - mint köztestület, a közjegyzık szakmai önkormányzata - által lefolytatott eljárások közül a Ket ának (4) bekezdése alapján nevesíti azokat, amelyek a Ket. rendelkezései szerint intézendı közigazgatási hatósági ügyek (a törvény összefoglalóan kamarai hatósági ügyként nevezi meg ezeket). Figyelemmel arra, hogy a köztestületek esetében - a Ket a (2) bekezdésének b) pontja értelmében - a köztestületi tagként történı nyilvántartásba vétel mint valamely tevékenység gyakorlásának feltétele az, amelyrıl történı döntés minısül közigazgatási hatósági ügynek, ezért a törvény a közjegyzıi kamara által vezetett nyilvántartásokba külsı - nem kamarai tag - felvételét és az azokból történı törlést jelöli meg hatósági ügyekként. Ezek: a közjegyzı-helyettesi és közjegyzıjelölti névjegyzékbe vétel és törlés (lényegében ez keletkezteti a kamarai tagságot), illetve a közjegyzıi irodák nyilvántartásába történı bejegyzés, törlés, továbbá a közjegyzıi iroda alapítási engedélyének megadása; mindegyik esetben rögzíti a Kjt. azt, hogy a tevékenység folytatásának feltétele a nyilvántartásba vétel [Kjt. 26., Kjt. 31/C.., (1) bek.]. A közjegyzıi névjegyzékbe vételt a törvény azért nem nevesíti hatósági ügyként, mivel nem a kamarai névjegyzékbe vétel a közjegyzıi tevékenység gyakorlásának elıfeltétele, hanem az igazságügyminiszter által történı kinevezés (az alapján pedig a kamarai tagság automatikus, a törvény erejénél fogva fennáll), továbbá a már taggá vált személyek tevékenységével kapcsolatos kamarai igazgatási ügyek intézése sem tartozik a törvény szerint a hatósági ügyek körébe. A törvény a hatósági ügyeket egy külön alcím alatt foglalja össze, majd nevesíti a Ket.-hez képest kiegészítı, illetve eltérı szabályokat. Rögzíti a törvény a hivatalbóli eljárás kötelezettségét [Ket. 29. (2) bek.], a kamarai hatósági ügy lefolytatására irányuló kérelem elıterjesztésének rendjét [Ket. 38. (1) bek., 40. (1) bek.], a képviseleti jogosultság igazolásának módját [Ket. 40. (6) bek.], az ügyfél nyilatkozattételre történı felhívásának lehetıségét [Ket. 51. (3) bek.], a fellebbezés lehetıségét [Ket. 98. ], a névjegyzékbe, nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek való helytadás esetében a határozathozatal módját [Ket. 74. (6) bek., 82. (2) bek.], továbbá az elektronikus ügyintézés kizárását [Ket (1) bek]. A törvény rendelkezik arról, hogy a kamarai hatósági eljárásokban ki minısül ügyfélnek, továbbá az igazolványok kiadásáról, melyekrıl jelenleg csak rendeleti szinten rendelkezik az igazságügyminiszter.

4 A törvény - amellett, hogy rögzíti a hatósági ügyek intézésének a Ket.-hez képest eltérı, illetve kiegészítı eljárási szabályait - a jelenleg alacsonyabb szintő szabályokban (rendeletekben) foglalt rendelkezéseket is törvényi szintre emeli. Így többek között a közjegyzı-helyettesi és jelölti névjegyzékbıl történı törlés szabályai kerülnek be a Kjt.-nek a névjegyzékbe vételt rendezı -aiba, ugyanígy a közjegyzıi irodák nyilvántartásából történı törlés esete, továbbá törvényi szintre kerül a névjegyzékek - személyes adatokat is magában foglaló - tartalma. A törvény nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról, figyelemmel arra, hogy az nem minısül az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény 67. -ának (2) bekezdése szerinti, a lakosság széles körét érintı díjfizetési kötelezettségnek, melyet törvényben kellene megállapítani, továbbá arra, hogy az eljárások nem díjkötelesek. Az ügyfél meghatározását az (1) bekezdés tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Ket a szerint a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén kik az ügyfelek. A törvény meghatározza, hogy a létesítmény normál üzemének körülményei között kit kell a hatásterületen belül ügyfélnek tekinteni. Az ügyfél értesítési kötelezettségének a Ket.-ben elıírt hosszabb idıtartamú megállapítása azért szükséges, mert az értesítendık körének meghatározásához a kérelmet megalapozó dokumentáció- mely rendkívül terjedelmes - bizonyos mélységő megismerése szükséges. A hiánypótlási felszólításnak a Ket.-ben meghatározottnál hosszabb határidejét indokolja az, hogy a hatósági követelményrendszer tételes mőszaki követelményeket támaszt a benyújtott dokumentációval szemben. A létesítményi engedélyezés során több tízezer oldal mőszaki dokumentációt kell átnézni. A felülvizsgálatba szakértık bevonása is szükségessé válhat, ezért az elıkészítési és végrehajtási tevékenység idıigényével is számolni kell. A közjegyzı illetékességi területe Ktv. 12. (1) A közjegyzı illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyzı székhelyén mőködik. (2) A Budapesten mőködı közjegyzık illetékessége a fıváros egész területére kiterjed. (3) Az igazságügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg annak a közjegyzınek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem mőködik bíróság. (4) A közjegyzı helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat. A közjegyzıi önkormányzat Ktv. 13. A közjegyzık önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek: a) a területi közjegyzıi kamara (a továbbiakban: területi kamara), b) a területi kamara elnöksége, c) a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara. Ktv. 14. (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. (2) A közjegyzı a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a kamarai névjegyzékbe történı bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. Ktv. 15. (1) A közjegyzıi önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzıi kar érdekét és tekintélyét. Közremőködik a közjegyzıkre vonatkozó jogszabályok elıkészítésében. (2) A közjegyzıi önkormányzat mőködésével felmerülı kiadásokat a közjegyzık által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi. (3) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható. Ktv. 15/A. A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzıi önkormányzati szervek mőködése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. MÁSODIK RÉSZ A KÖZJEGYZİI SZERVEZET

5 II. fejezet A közjegyzıi szolgálat keletkezése és megszőnése A közjegyzıi szolgálat keletkezése Ktv. 16. (1) A közjegyzıt a miniszter nevezi ki határozatlan idıre. (2) A kinevezés tartalmazza a közjegyzı székhelyét. (3) Egy székhelyre több közjegyzıt is ki lehet nevezni. (4) Ktv. 17. (1) Közjegyzıvé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhetı ki, aki a) magyar állampolgár, b) büntetlen elıélető, c) választójoggal rendelkezik, d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, e) a jogi szakvizsgát letette, f) legalább 3 évi közjegyzıhelyettesi gyakorlatot igazol, g) vagyonnyilatkozatot tett. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzıi gyakorlat. (3) Nem nevezhetı ki közjegyzıvé az, a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll, b) akivel szemben szándékos bőncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekő munkát, gondatlan bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetıeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bőnügyi nyilvántartásban szerepel, c) akit a közjegyzıi fegyelmi bíróság jogerıs határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig, d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan, e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzıi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, f) akivel szemben a 7. -ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel idıpontjáig megszünteti. (4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bőnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körő adatait a miniszter szerzi be, és azt a közjegyzı kinevezésekor mérlegeli. Ktv. 18. (1) A közjegyzıi állást pályázat útján kell betölteni. (2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzıi állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre. Vhr. 3. (1) A területi elnökség köteles a pályázati hirdetményt legkésıbb a pályázati határidı lejártát megelızı 15. napig közzétenni az Igazságügyi Közlönyben és egy országos napilapban. A hirdetményben a pályázati határidı utolsó napját naptár szerint kell meghatározni. (2) A pályázatot ahhoz a területi elnökséghez kell benyújtani, amelyik azt közzétette. A pályázathoz mellékelni kell a kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok hiteles másolatát és az összeférhetetlenség kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot (Ktv. 17. ). (3) Ha a pályázó közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes, pályázatát, a mőködése szerint illetékes területi elnökségnél kell benyújtania, amely gondoskodik a továbbításáról. (4) A területi elnökség határozathozatala után beérkezett pályázatot az elbírálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Vhr. 4. (1) A területi elnökség a pályázati határidı leteltétıl számított 30 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti az igazságügyminiszterhez. (2) A pályázatok elbírálásánál figyelembe kell venni a pályázó alkalmasságát a közjegyzıi állásra, így a) gyakorlati ismereteit, különös tekintettel a közjegyzıi hivatás gyakorlásához szükséges ismeretekre és képességekre; b) szakmai és tudományos eredményeit, nyelvismeretét; c) életvitelét, erkölcsi és anyagi megbízhatóságát.

6 Vhr. 5. (1) A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell: a) valamennyi pályázó összesített adatát; b) azt, hogy a pályázók közül a területi elnökség kiket tart alkalmasnak az állás betöltésére; c) sorrendben annak a 3 alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a területi elnökség javaslatot tesz; d) a javaslat indokait. (2) A területi elnökség a kinevezési javaslathoz csatolja: a) a pályázat szabályszerő meghirdetését igazoló iratokat; b) a beérkezett pályázatokat, mellékleteikkel; c) ha a pályázó közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes, az illetékes területi elnökség által készített minısítésüket a pályázó alkalmasságáról, közjegyzıi, közjegyzıhelyettesi gyakorlatának idıtartamáról és eddigi munkájáról; a minısítést az 1. számú mellékletszerinti nyomtatványon kell közölni; d) ha rendelkezésre áll, a korábbi munkáltató vagy a felügyeletet gyakorló szerv által készített minısítést (ajánlólevelet). Vhr. 6. Az igazságügyminiszter a közjegyzıi állást a területi elnökség által javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be. Ktv. 19. Olyan közjegyzıi székhely esetén, ahol jelentıs számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerı pályázót elınyben kell részesíteni. Ktv. 20. (1) Közjegyzıt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni. (2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzıket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. (3) Ha a közjegyzıi álláshelyet a miniszter - a 18. -ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyzı személyével tölti be, a közjegyzıt e székhelyre helyezi át. (4) Az áthelyezéssel a közjegyzı szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyzı áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelısségét. Az áthelyezésre megfelelıen alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat. Ktv. 21. (1) A közjegyzı a kinevezését követı 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnöke elıtt esküt tesz. Ezt megelızıen bemutatja a bélyegzıjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelezı felelısségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. (3) bekezdés f) pont]. (2) Az eskü szövege a következı: Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hő leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megırzöm, és közjegyzıi kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem. Ktv. 21/A. (1) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírása a közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyzı hivatali bélyegzıje lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot. (2) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara által részükre rendszeresített minısített elektronikus aláírás. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes minısített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot. Vhr. 7. (1) A közjegyzı a hivatalba lépését megelızıen a területi elnökségnek jóváhagyás végett bemutatja bélyegzıjének lenyomatát, és bejelenti irodája címét. A területi elnökség ellenırzi, hogy a közjegyzı irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e. (2) A közjegyzı körbélyegzıje közepén az állami címert, köriratként a közjegyzı nevét, székhelyét és a közjegyzı szót tartalmazza. (3) A bélyegzı jóváhagyása és az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyzı kéri a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnökétıl az eskütétel idıpontjának kitőzését. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a területi elnökségnek a bélyegzı jóváhagyásáról és az iroda alkalmasságáról szóló igazolást; b) a közjegyzı bélyegzılenyomatát és aláírásmintáját 5-5 példányban; c) a kötelezı felelısségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást; d) az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló okiratot [Ktv. 21. (1) bekezdés]. Vhr. 7/A. (1) Az országos kamara által elfogadott minısített hitelesítésszolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) által a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes (a továbbiakban e -ban együtt: közjegyzı) hivatalba lépését megelızıen a közjegyzı hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítványt (a továbbiakban: minısített tanúsítvány) az országos kamara nyilvántartásba veszi és a területi kamara közremőködésével a közjegyzınek átadja.

7 (2) Az országos kamara a Ktv ában meghatározott jogkörében eljárva iránymutatást adhat ki a minısített tanúsítvány közjegyzı általi alkalmazásának rendjérıl és a minısített tanúsítvány kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól. (3) A Szolgáltató elfogadásáról szóló határozatot az országos kamara honlapján és a Közjegyzık Közlönyében közzé kell tenni. (4) A területi elnökség a tanúsítvány alkalmazásához való hozzájárulás visszavonását a közjegyzı felfüggesztése, illetve szolgálatának megszőnése esetén az országos kamaránál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az országos kamara megkeresésére a hivatali elektronikus aláírást a minısített tanúsítvány visszavonásával együtt haladéktalanul érvényteleníteni. (5) A közjegyzı köteles a hivatali bélyegzıt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt oly módon ırizni, hogy rajta kívül ahhoz más személy ne férhessen hozzá. (6) A hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését vagy megsemmisülését a közjegyzı köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul jelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát. A hivatali elektronikus aláírás érvénytelenítésérıl az országos kamara megkeresésére a Szolgáltató gondoskodik. Az elvesztés vagy megsemmisülés, továbbá az érvénytelenítés tényét az országos kamara honlapján és a Közjegyzık Közlönyében közzé kell tenni. (7) A használhatatlanná vált hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzıi levéltár 10 évig ırzi, majd megsemmisíti. Vhr. 8. (1) A közjegyzı az esküt az országos kamara elnöke elıtt teszi le. (2) Az eskütételrıl az országos kamara elnöke okiratot készít, amely az eskü szövegét, valamint letételének és a közjegyzıi mőködés megkezdésének idıpontját tartalmazza. Az okiratot a közjegyzı és az országos kamara elnöke aláírja. (3) Az esküokirat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke az igazságügyminiszternek az esküokmányból egy példányt, az aláírásmintából két példányt küld meg. (4) Ha a közjegyzıi állást áthelyezés útján töltik be, a közjegyzınek nem kell újból esküt tennie. Új bélyegzıjének lenyomatát és irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, mőködése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. (5) A közjegyzı az országos kamara elnöke által kitőzött határnap elıtt nem gyakorolhatja a hivatását. A közjegyzıi szolgálat megszőnése Ktv. 22. A közjegyzıi szolgálat megszőnik: a) a miniszterhez benyújtott írásbeli lemondással, b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerıs ítéletével történı eltiltással, d) ha a közjegyzıt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították (110. ), e) a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerıs határozatával [72. (1) bekezdés f) pont], f) a 70. életév betöltésével, g) ha a közjegyzıvel szemben a 17. (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt kizáró ok áll fenn, h) ha a közjegyzı a 21. -ban meghatározott esküt nem tette le, i) a közjegyzı halálával, j) ha a közjegyzı a kinevezésekor fennálló összeférhetetlenséget az eskütétel idıpontjáig nem szüntette meg vagy ha az összeférhetetlenség a kinevezést követıen keletkezett, k) ha a közjegyzı a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, és ezt a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerıs határozatával kimondja. Vhr. 8/A. (1) A Ktv ának j) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzıt, közjegyzıhelyettest vagy közjegyzıjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történı megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzıt, közjegyzıhelyettest, közjegyzıjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt - a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyzı nyilatkozatának megküldésével - az országos kamara útján haladéktalanul jelenti az igazságügyminiszternek, aki értesíti a területi elnökséget a szolgálat megszőnése kérdésében hozott döntésérıl.

8 (2) Ha az igazságügyminiszter a Ktv ának j) pontjában foglaltakról szerez tudomást, errıl értesíti a területi elnökséget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ktv. 23. (1) Ha a területi kamara elnöksége a 17. (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. b), c) vagy f), h) pontjában felsorolt körülményrıl szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul jelenteni. (2) A miniszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. a) pontjában említett esetben a közjegyzıt a szolgálat alól felmenti; a 17. (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. b), c), f) és h) pontjában említett esetekben a közjegyzıi szolgálat megszőnését állapítja meg, és errıl értesíti a területi kamara elnökségét. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a közjegyzı kinevezése után állapítják meg, hogy kinevezésének a 17. (1)-(2) bekezdésében említett feltételei nem állottak fenn, vagy a közjegyzıvel szemben már a kinevezésekor a 17. (3) bekezdésének a)-c) pontjában említett kizáró ok állt fenn. (4) Ha a közjegyzıi szolgálat megszőnése a felsı korhatár elérése miatt történik, a megszőnésre vonatkozó elıterjesztést olyan idıpontban kell megtenni, hogy a közjegyzı a megszőnésrıl szóló okiratot a 70. életéve betöltését megelızıen megkapja. (5) A miniszter a közjegyzı kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszőnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetı. (7) A határozatot a kamarával is közölni kell. Ktv. 24. A közjegyzı nem gyakorolhatja a hivatását a) a 22. a) pontjában említett esetben a felmentésérıl szóló okirat kézhezvételének napjától, b) a 22. b)-e) és g), h), j) pontjában felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától, c) ha a 70. életévét betöltötte. A közjegyzıi szolgálat szünetelése Ktv. 24/A. (1) Ha a közjegyzıt országgyőlési, helyi önkormányzati képviselıjelöltként, illetıleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettıl az idıponttól a választás befejezéséig, illetıleg megválasztása esetén mandátuma megszőnéséig közjegyzıi szolgálata szünetel. A közjegyzı a szünetelés idıtartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. (2) A közjegyzıi szolgálat szünetelése alatt a közjegyzı kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredı jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek. Vhr. 9. Ha a közjegyzı az állásáról lemondott, a közjegyzıi mőködését mindaddig köteles folytatni, amíg a felmentésérıl szóló okiratot kézhez nem vette. III. fejezet A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes Ktv. 25. (1) A közjegyzıi kar utánpótlását a közjegyzıjelöltek és a közjegyzıhelyettesek biztosítják. (2) A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a közjegyzıvel áll munkaviszonyban. Vhr. 10. Ktv. 26. (1) Közjegyzıjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki: a) magyar állampolgár, b) büntetlen elıélető, c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, d) igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıjelölti munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. (2) A 17. (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzıjelölt névjegyzékbe történı felvételénél is alkalmazni kell. Ktv. 27. Közjegyzıhelyettesként a közjegyzıi kamara névjegyzékébe azt a kérelmezıt lehet felvenni, aki a 26. (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával

9 rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. Vhr. 11. (1) A területi kamara névjegyzékébe közjegyzıjelöltként vagy közjegyzıhelyettesként való felvétel iránti kérelmet a területi elnökséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Ktv.-ben írt feltételeket igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, továbbá a kérelmezı azon nyilatkozatát, mely szerint vállalja, hogy a névjegyzékbe történı bejegyzés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget megszünteti. (2) A területi elnökség megkeresi az igazságügyminisztert a bőnügyi nyilvántartásnak a kérelmezıre vonatkozó - a Ktv a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívüli - adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyminiszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmezı nyilvántartásba vételéhez való hozzájárulásról vagy annak elutasításáról. (3) A területi elnökség megvizsgálja a kérelmezı által benyújtott okiratokat, meghallgatja a kérelmezıt, valamint az ıt foglalkoztatni kívánó közjegyzıt és az igazságügyminiszter (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának beszerzését követıen határoz a felvétel iránti kérelemrıl. Vhr /A. Vhr. 13. (1) A területi kamara elnöke ellenırzi a közjegyzıjelöltek és a közjegyzıhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését. (2) A területi kamara elnöke minısíti a közjegyzıhelyettest, ha közjegyzıi állásra pályázik. (3) A területi elnökség a közjegyzıhelyettest szolgálati érdekbıl átmenetileg más közjegyzı mellé oszthatja be, illetıleg a közjegyzı akadályoztatása esetén vagy megüresedett közjegyzıi állás helyettesítésére rendelheti ki. A közjegyzıhelyettes részére a helyettesítés idıtartamára az ıt foglalkoztató közjegyzı fizetés nélküli szabadságot engedélyez. Vhr. 13/A. (1) A területi kamara nyilvántartást vezet a közjegyzıi irodákról. A közjegyzıi irodának az alapítási engedély megadása iránti és a területi kamara nyilvántartásába való felvétel iránti kérelmét a területi elnökséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Ktv.-ben írt feltételeket igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát. Ha a kérelem nem felel meg a törvény elıírásainak, illetve a kérelmezı az iratokat nem, vagy hiányosan csatolta, a területi elnökség 15 napos határidı kitőzésével a kérelmezıt felhívja a hiányok pótlására. (2) (3) Az alapítási engedély megadása iránti eljárásban a területi elnökség a Ktv. 31/B. -a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben megkeresi az igazságügyminisztert a bőnügyi nyilvántartás kérelmezıre vonatkozó adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyminiszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmezı tagsághoz való hozzájárulásáról vagy annak elutasításáról. (4) Ha a területi elnökség a közjegyzıi irodát a kamarai nyilvántartásból törölte, a kamarai nyilvántartásban a törölt adatoknak a törlés idıpontjától számított 40 évig megállapíthatónak kell maradniuk. (5) A területi elnökségnek a közjegyzıi iroda alapítási engedély megadása iránti kérelmét és a nyilvántartásba vételét megtagadó, valamint a névjegyzékbıl való törlést elrendelı határozata ellen a határozat kézbesítésétıl számított 15 nap alatt jogorvoslati kérelem terjeszthetı elı a Ktv ában foglaltak szerint. Ktv. 28. A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani. Ktv. 29. (1) A közjegyzıjelöltet és a közjegyzıhelyettest a közjegyzı valamennyi közjegyzıi ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzésérıl gondoskodni. (2) A közjegyzıhelyettes a közjegyzı utasítására és felelıssége mellett önállóan intézhet közjegyzıi ügyeket; az általa készített közjegyzıi okirat érvényességéhez, közjegyzıi okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzı ellenjegyzése szükséges. (3) A titoktartás (9. ) és az összeférhetetlenség (7. ) szabályai a közjegyzıjelöltre és a közjegyzıhelyettesre, a kizárás szabályai (4. ) a közjegyzıhelyettesre is irányadóak. IV. fejezet A közjegyzıi irodák Ktv. 30. A közjegyzı köteles a tevékenységét a székhelyén levı irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgıssége indokolja. Ktv. 31. (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyzı a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.

10 (2) A közös irodában mőködı közjegyzık az önálló felelısségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. (3) Közjegyzı közös irodát csak közjegyzıvel tarthat fenn. Ktv. 31/A. (1) A közjegyzı közjegyzıi iroda keretében is folytathatja tevékenységét. (2) A közjegyzıi iroda a közjegyzıi tevékenység végzésének elısegítésére határozatlan idıre alapított, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet. (3) A közjegyzıi iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére, megszőnésére és tagjainak felelısségére - e törvényben foglalt eltérésekkel - a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvénynek a korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A közjegyzıi iroda tagja a közjegyzıi irodában ıt megilletı vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzıi iroda tagjára elıírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétıl az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta. (5) A közjegyzıi iroda az egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályok szerint nem mőködhet. Ktv. 31/B. (1) Közjegyzıi irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyzı tag (e címben a továbbiakban: közjegyzı tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyzı tagok együttesen gyakorolják, és vezetı tisztségviselı is csak közjegyzı tag lehet. (2) Nem lehet a közjegyzıi iroda tagja az a közjegyzı, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt, akivel szemben a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás idıpontjában a közjegyzı, a közjegyzıhelyettes vagy a közjegyzıjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni. (3) Két vagy több közjegyzı csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzıi irodának a tagja, ha ıket azonos székhelyre nevezték ki. (4) A közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt csak az ıt alkalmazó közjegyzı tagságával mőködı jogi személyiségő közjegyzıi irodának lehet tagja. (5) A nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzıi iroda tagjává, ha a) magyar állampolgár, b) büntetlen elıélető, c) választójoggal rendelkezik és d) a miniszter a bőnügyi nyilvántartásnak a rá vonatkozó teljes körő adatait beszerezte, és ezek vizsgálata alapján a tagsághoz hozzájárult. Ktv. 31/C. (1) Közjegyzıi irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a közjegyzıi irodáknak a területi kamara elnöksége által vezetett nyilvántartásába felvett közjegyzıi iroda mőködhet. A közjegyzıi iroda az elıtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg mőködését. (2) A közjegyzıi iroda alapító okiratában meg kell határozni a) a közjegyzıi iroda nevét és székhelyét, b) a közjegyzıi iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyzı tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. -a szerinti irodájának) címét is, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt tag esetében az ıt alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét is, c) az irodavezetı közjegyzı tag nevét és székhelyét, több irodavezetı esetén az irodavezetés és képviselet szabályait, d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját, f) a taggyőlés és a megismételt taggyőlés mőködésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyőlésen kívüli határozathozatal szabályait, g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytıl függıen a döntés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, h) az eredmény felosztásának szabályait, i) a közjegyzıi iroda megszőnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait. (3) A közjegyzıi iroda neve a következı lehet: a) az egyetlen közjegyzı tag neve és a közjegyzıi irodája kifejezés, b) több közjegyzı tagságával mőködı iroda esetén mindegyik közjegyzı teljes neve, vagy mindegyik közjegyzı családi neve és a közjegyzıi iroda kifejezés.

11 Ktv. 31/D. (1) A közjegyzıi iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez elıterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzıi irodai tagság létesítése esetén is. (2) A területi kamara elnöksége a közjegyzıi iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak, b) tagja megfelel a közjegyzıi irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek. (3) A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat, beszerzi a miniszternek a közjegyzıi irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és - szükség esetén a helyszínen - ellenırzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát. (4) A közjegyzıi iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétıl számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezetı megyei bíróságnak, mint cégbíróságnak; a közjegyzıi iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. (5) A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzıi irodát a területi kamara elnöksége kérelemre felveszi a közjegyzıi irodák nyilvántartásába. Ktv. 31/E. (1) A közjegyzıi iroda alapítása és mőködése nem érinti a közjegyzı (a közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelısségét sem. (2) A közjegyzıi iroda vagy tagja (a tag ebben a minıségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetıen (1. ) utasítást sem a közjegyzınek, sem a közjegyzıhelyettesnek, sem a közjegyzıjelöltnek nem adhat. (3) A közjegyzıi iroda üzletszerő gazdasági tevékenységet csak a közjegyzıi tevékenység elısegítésére folytathat. (4) A közjegyzıi iroda tagjának a közjegyzıi (közjegyzıhelyettesi, közjegyzıjelölti) minıségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzıi hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történı hozzáférés tilos. Ktv. 31/F. (1) A közjegyzıi irodai tagsági jogviszony megszőnik: a) a közjegyzı tag szolgálatának megszőnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet, b) a tag halálával, c) a közjegyzıi irodai tagsághoz e törvényben elıírt valamelyik követelmény megszőnésének bekövetkezésével, d) a tagot megilletı vagyoni hányad átruházásával, e) a közjegyzı tag rendes vagy rendkívüli felmondásával, f) a nem közjegyzı tag kizárásával. (2) Ha a közjegyzı tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szőnik meg, és a közjegyzı tag (ha a tagság a közjegyzıi szolgálatnak a közjegyzı tag halála miatti megszőnésével szőnt meg, akkor a közjegyzı tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyzı taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság - kérelmére - a taggyőlés határozatával nem közjegyzıi tagságként fennmaradhat. (3) A volt taggal (örökösével) - ha a tagsága nem az ıt megilletı vagyoni hányad átruházásával szőnt meg - a tagsági jogviszony megszőnésének idıpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megilletı vagyonrészt - eltérı megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszőnésétıl számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni. (4) A közjegyzıi iroda megszőnik akkor is, ha a) tagjainak száma egy fıre csökkent, vagy b) az egyetlen közjegyzı tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzıi szolgálata megszőnt, továbbá ha a közjegyzı tag (közjegyzı tagok) szavazati joga nem több, mint 50%. (5) A közjegyzıi iroda csak másik közjegyzıi irodával egyesülhet, vagy közjegyzıi irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. (6) A területi kamara elnöksége a közjegyzıi irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál. A törvény rendelkezéseinek értelmében lehetıség nyílik arra, hogy a közjegyzı - választása alapján - tevékenységét társas formában: ún. közjegyzıi iroda keretében is végezhesse. A közjegyzıi iroda jogi személy, s mint új társas vállalkozási forma a cégnyilvántartásban is önálló cégformaként kerül nyilvántartásra. A közjegyzıi iroda alapításához és mőködtetéséhez szükséges külsı anyagi források bevonása során a közjegyzık jogalkalmazói tevékenységének jellegére figyelemmel speciális garanciális rendelkezések

12 érvényesülnek. Ilyen garanciális rendelkezés például a tagság létesítéséhez megállapított feltételrendszer, a szavazati jog szabályozása, vagy az is, hogy a társas formában történı mőködés nem érinti a közjegyzıi tevékenység - mint állami jogalkalmazó tevékenység - hatósági jellegét s ennek megfelelıen a közjegyzınek eljárásával kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelısségét. A törvény kimondja, hogy az iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére és megszüntetésére, továbbá tagjainak a gazdálkodással kapcsolatos felelısségére a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvénynek a korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény a hatósági jogalkalmazó és gazdasági tevékenység elkülönítésének érdekében kimondja, hogy a közjegyzıi iroda tevékenysége a közjegyzı hatósági jogalkalmazó tevékenységére nem lehet kihatással, az iroda vagy tagja a közjegyzıt nem utasíthatja. Közjegyzıi irodát azonos székhelyre kinevezett közjegyzık és természetes személyek alapíthatnak oly módon, hogy az irodában a szavazati jog többsége a közjegyzıt illesse meg, és az iroda vezetı tisztségviselıje is közjegyzı legyen. Az iroda egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályok szerint nem mőködhet. A törvény szigorú feltételeket állapít meg a nem közjegyzı természetes személyek irodai taggá válásához, a feltételek egy része a közjegyzıi kinevezés feltételéhez igazodik, mint pl. a bőnügyi nyilvántartásban a taggá váló személy adatainak vizsgálata. A törvény értelmében a közjegyzıi iroda alapításához a területi kamara elnökségének engedélye szükséges. A kamara elnöksége vizsgálja meg az alapító okiratban foglaltakat, illetve azt, hogy a közjegyzıi irodai tagság mind a közjegyzınél, mind a nem közjegyzıi tagnál nem ütközik-e akadályokba. A kamara elnöksége szükség esetén az alapító okiratban foglaltak valódiságát helyszínen is megvizsgálhatja. A közjegyzıi iroda a mőködését a kamarai nyilvántartásba vételt követıen kezdheti meg. A törvény részletesen szabályozza a közjegyzıi irodai tagság megszőnésére vonatkozó szabályokat, amelyek eltérıen alakulnak a közjegyzı tag és nem közjegyzı tag esetében. A tag halála és a tagot megilletı vagyoni hányad átruházása általánosságban a tagsági jogviszony megszőnését eredményezi. Megszőnik a közjegyzıi tag tagsága a közjegyzıi szolgálat megszőnésével, továbbá akkor is, ha tagjainak száma egy fıre csökken vagy az egyetlen közjegyzı tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzıi szolgálata megszőnt, vagy a szavazati joga nem több, mint az összes szavazat 50%-a. A törvény rendelkezéseihez kapcsolódnak a módosítás azon egyéb rendelkezései is, amelyek, amelyek a közjegyzıi iroda adó- és járulékfizetési kötelezettségét rendezik. V. fejezet A közjegyzı helyettesítése Ktv. 32. (1) A közjegyzı 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel. (2) Helyettesként a távollevı közjegyzıével azonos területi kamaránál mőködı közjegyzıt, közjegyzıhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzıt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni. (3) A helyettes személyére a közjegyzı, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot. Vhr. 14. (1) A területi elnökség a közjegyzı részére összesen évi 60 munkanapot meg nem haladó távollétet engedélyezhet. Az engedélyt függıvé lehet tenni a helyettes kirendelésétıl. (2) Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az igazságügyminiszter engedélyezhet különösen fontos okból. (3) Ha a közjegyzı az engedélyezett távollét idıtartamát túllépi, ıt a területi kamara elnöke visszatérésre és munkájának folytatására szólítja fel. Vhr. 15. (1) Ha a közjegyzı 5 egymást követı munkanapot meghaladó idıtartamra szolgálati helyétıl távol kíván maradni, ezt az ok és az idıpont megjelölésével jóváhagyás végett köteles elızetesen bejelenteni a területi elnökségnek. Ha a közjegyzınek nincs a tárgyévre kirendelt állandó helyettese, a bejelentésben a helyettes személyét is meg kell jelölnie. (2) Ha a közjegyzı baleset, betegség, vagy más, önhibáján kívüli ok miatt nem képes munkáját elvégezni, távolmaradását engedélyezni nem kell, de az akadályoztatásáról értesítenie kell a területi elnökséget. Vhr. 16. (1) Ha a közjegyzı helyettesítése bármely okból szükségessé válik, a területi elnökség a helyettes kirendelésérıl soron kívül intézkedik. (2) A területi elnökség kijelöli a helyettes személyét és meghatározza a helyettesítés idıtartamát. Az intézkedésnél elsı sorban a közjegyzı kérelmére kell tekintettel lenni.

13 (3) Tartós helyettes kirendelése esetén be kell szerezni a kirendelni javasolt személy hozzájárulásáról szóló nyilatkozatot is. (4) Közjegyzıhelyettest, nyugalmazott közjegyzıt vagy nyugalmazott bírót akkor lehet helyettesként kirendelni, ha egyébként a közjegyzıi kinevezés feltételeinek megfelel. Ktv. 33. A területi kamara elnöke a közjegyzı által javasolt személyt az egy naptári évben elıforduló valamennyi távolléte esetére elıre állandó helyettesként rendelheti ki. Vhr. 17. Állandó helyettesítés esetén - minden egyes helyettesítés megkezdése elıtt 8 nappal - a közjegyzı és a kirendelt állandó helyettes közösen bejelenti a helyettesítést a területi kamara elnökének. E bejelentésben meg kell jelölni a helyettesítés okát és idıtartamát. Ktv. 34. Tartós helyettest lehet kirendelni, ha a) a közjegyzıi állás megüresedett, b) a közjegyzıt hivatalából felfüggesztették, c) a közjegyzı tartósan távol van. Ktv. 35. A helyettesített közjegyzı a helyettesítés tartama alatt közjegyzıként nem járhat el. Ktv. 36. (1) A területi kamara elnöke a helyettes részére a kirendelésérıl okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. (2) Az a helyettes, aki nem közjegyzı, mőködésének megkezdésekor a területi kamara elnöke elıtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. (2) bekezdése szerinti felelısségbiztosítás fennállását is. Vhr. 18. (1) A területi kamara elnöke a helyettesítésrıl szóló kirendelı okiratban meghatározza azt a napot, amelyen a helyettes mőködését megkezdi, illetıleg azt az évet, amelyre az állandó helyettest kirendelte. Az okirat másolatát meg kell küldeni a helyettesnek és a helyettesített közjegyzınek. (2) Ismételt kirendelés esetén a Ktv ának (2) bekezdése szerinti eskütétel és aláírásminta bemutatása mellızhetı. Ktv. 37. (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot főz. (2) A közjegyzıre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelıen alkalmazni kell. (3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzıtıl díjazás, a tartós helyettest a közjegyzıi iroda tiszta bevétele illeti meg. Vhr. 19. (1) A helyettes a közjegyzı valamennyi folyamatban levı ügyében jogosult intézkedni, és köteles a közjegyzı nyilvántartásait vezetni. Ha a helyettes nem közjegyzı, annak a közjegyzınek a bélyegzıjét használja, akit helyettesít. (2) A helyettesítés megkezdésének és befejezésének idıpontját a közjegyzı nyilvántartásaiban fel kell tüntetni. VI. fejezet A közjegyzıi önkormányzat szervei A területi közjegyzıi kamara Ktv. 38. A területi közjegyzıi kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzık, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzıhelyettesek és -jelöltek alkotnak. Ktv. 39. A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara mőködik: a) a Budapesti Közjegyzıi Kamara: a Fıvárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság, b) a Gyıri Közjegyzıi Kamara: a Gyır-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság, c) a Miskolci Közjegyzıi Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, d) a Pécsi Közjegyzıi Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság, e) a Szegedi Közjegyzıi Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén. Ktv. 40. A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplı város. Ktv. 41. A területi kamara jogai és feladatai különösen: a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét,

14 b) meghatározza a kamarai hozzájárulást, c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara számára a közjegyzık helyzetérıl, szervezetérıl és az ıket érintı jogszabályok tervezetérıl, e) megállapítja a területi kamara szervezeti és mőködési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja a miniszternek, f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre. Ktv. 42. (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést. (2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli idıpontra kell összehívni. (3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. Ktv. 43. (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyzı a területi kamara ülésén nem vehet részt. (2) A területi kamara ülésérıl alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentı közjegyzı, közjegyzıjelölt és közjegyzıhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhetı. (3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítı közjegyzıjelöltet vagy közjegyzıhelyettest, továbbá a vele közös irodában mőködı közjegyzıt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni. Ktv. 44. (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és mőködési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli idıpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (2) A területi kamara a határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. A területi közjegyzıi kamara elnöksége Ktv. 45. (1) A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökébıl és 10 tagból áll. Az elnök közjegyzı, a tagok közül 7 közjegyzı, 3 közjegyzıhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 fıt meghaladja, a területi elnökség az elnökbıl, 11 közjegyzı és 3 közjegyzıhelyettes tagból áll (2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja. (3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlıség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén sorshúzással kell dönteni. Ktv. 46. A területi elnökség a közjegyzı tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. Ktv. 47. (1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyzı tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzıhelyettes tagoké 1 évre szól. (2) Az elnök megbízatásának idıközi megszőnése esetén új elnököt kell választani. Ktv. 48. A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzık, közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek ügyvitele, hivatali mőködése és magatartása felett, b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról, c) megválasztja a közjegyzıi fegyelmi bíróságok közjegyzı tagjait, d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyzı ellen, e) nyilvántartja és ellenırzi a közjegyzı vagyonnyilatkozatát, illetve hivatalvesztést kimondó eljárást kezdeményez a közjegyzıi fegyelmi bíróságnál, ha a közjegyzı vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, f) közremőködik a közjegyzıi állások betöltésében, g) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara részére, h) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését. Ktv. 49. A területi elnökség ellátja a következı feladatokat is: a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyzı távollétét, részére helyettest rendel, b) egyeztetést végez a felek és a közjegyzı, továbbá a területi kamara tagjai között,

15 c) intézi a panaszügyeket, d) szervezi és igazolja a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minısítésüket, e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást, f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetıvel (68. ) kapcsolatban, g) névjegyzéket vezet a területi kamarához tartozó közjegyzıkrıl, közjegyzıjelöltekrıl, valamint közjegyzıhelyettesekrıl, és részükre igazolványt állít ki, h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat, i) meghatározza a közjegyzık helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyzı akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest, j) kirendeli a közjegyzıhelyettest. Vhr. 20. Vhr. 21. (1) A területi kamara a közjegyzı részére a 2. számú mellékletszerinti Közjegyzıi igazolvány -t, a közjegyzıjelölt részére a 3. számú melléklet szerinti Közjegyzıjelölti igazolvány -t, a közjegyzıhelyettes részére a 4. számú melléklet szerinti Közjegyzıhelyettesi igazolvány -t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki. (2)-(5) Ktv. 49/A. (1) A területi elnökség a területén mőködı közjegyzıkrıl, közjegyzıjelöltekrıl és közjegyzıhelyettesekrıl, továbbá a közjegyzıi irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történı törlés idıpontját követıen a személyek és a közjegyzıi irodák adatait a kamara 50 évig köteles megırizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévı adatok törlésérıl. (2) A közjegyzık névjegyzéke a következı adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, leánykori név, b) születési helye, év, hó, nap, anyja neve, c) székhely, illetékességi terület, d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minısítése, e) a jogi szakvizsga kelte, minısítése, f) a kinevezést megelızı joggyakorlat, g) a kinevezési javaslathoz készített minısítés adatai, h) a közjegyzıi kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés idıpontja, k) az áthelyezés idıpontja, l) a közjegyzıi szolgálat megszőnésének idıpontja, módja, m) rendelkezés a közjegyzıi iratokról (a közjegyzıi irattárba helyezés napja), n) a hivatalvizsgálatok idıpontja, o) a fegyelmi büntetések. (3) A közjegyzık távollétérıl külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdı és befejezı napját. (4) A közjegyzıjelöltek, illetıleg a közjegyzıhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következıket: a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok, b) az elsı helyettesi kirendelés, az eskütétel idıpontja, c) a minısítés eredménye, d) a fegyelmi büntetések, e) az alkalmazó közjegyzı neve, székhelye, f) az alkalmazás megszőnésének idıpontja, módja. (5) A közjegyzıi irodák nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) a közjegyzıi iroda neve, b) a közjegyzıi iroda székhelye, c) a közjegyzıi iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idı, anyja neve, székhelye), d) az alapítási engedély megadásának idıpontja, e) a cégjegyzékbe történı bejegyzés idıpontja, cégjegyzékszám, f) a nyilvántartásba történı bejegyzés idıpontja, g) a nyilvántartásból történı törlés idıpontja. (6) A területi elnökség a közjegyzıjelöltet, illetve a közjegyzıhelyettest törli a kamarai névjegyzékbıl, ha a) a közjegyzınél fennálló munkaviszonya megszőnt, b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette,

16 c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerıs ítélettel eltiltotta, d) szándékos bőncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekő munka büntetésre, gondatlan bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy büntetıeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították, f) a névjegyzékbe történı bejegyzés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetıleg ha a bejegyzést követıen vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett, g) a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. -a (3) bekezdésének d) és e) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyzı mőködésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának. (7) A közjegyzı, a közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek. (8) A cégjegyzékbıl jogerıs határozattal törölt közjegyzıi irodát a területi elnökség törli a közjegyzıi irodák kamarai nyilvántartásából. Ktv. 49/B. (1) A területi kamara a közjegyzı részére Közjegyzıi igazolvány -t, a közjegyzıhelyettes részére Közjegyzıhelyettesi igazolvány -t, a közjegyzıjelölt részére Közjegyzıjelölti igazolvány -t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki. (2) Az országos kamara elnökének igazolványát a miniszter, a területi kamara elnökének igazolványát a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnöke, a többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá. (3) A közjegyzı, a közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes köteles az igazolványt megırizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a területi kamara elnökének. (4) A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicserélésérıl, ha adataiban változás történt, illetıleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyzı, a közjegyzıjelölt, a közjegyzıhelyettes szolgálata megszőnt. (5) A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet. Ktv. 50. (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést. (2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. Ktv. 51. (1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van. (2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A közjegyzı elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyzı tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyzı részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzıhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt. Ktv. 52. (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról. (2) A területi kamara elnöke a 49. -ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntésérıl a területi elnökség következı ülésén köteles beszámolni. A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara Ktv. 53. (1) A Magyar Országos Közjegyzıi Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják. (2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfıbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzıi kart és szervezeteit. (3) Az országos kamara székhelye: Budapest. Ktv. 54. (1) Az országos kamara jogai és feladatai különösen: a) jogszabályokat kezdeményez, és közremőködik az elıkészítésükben, különösen a közjegyzıket érintı kérdésekben, b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn, e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást, f) ellátja a közjegyzık képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

17 g) egyeztetést végez a különbözı területi kamarákhoz tartozó közjegyzık és a területi kamarák közötti vitás ügyekben, h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben, i) statisztikai adatszolgáltatást végez, j) mőködteti a közjegyzıi levéltárat és az elektronikus levéltárat, k) nyilvántartást vezet a jogerıs fegyelmi határozatokról, l) pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi ırzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyzı vagyonából nem fedezhetı károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelısségbiztosítást köt, m) e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzıi hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzıt, n) a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez. (2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minısülı adatok kezelésére és nyilvántartására. Ktv. 55. Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen: a) a közjegyzık, közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek magatartási szabályairól, b) a közjegyzıi önkormányzatok mőködésérıl, c) a közjegyzıi közös irodák mőködésének feltételeirıl, d) a közjegyzıi nyilvántartásokról, e) a statisztikai adatszolgáltatásról, f) a közjegyzıi díjszabás alkalmazásáról, g) a közjegyzı ırzésében levı pénz, értéktárgy és értékpapír kezelésérıl és nyilvántartásáról, h) a közjegyzık mőködésének vizsgálatáról, i) a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek szakmai képzésérıl, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzésérıl, j) a közjegyzıkkel, közjegyzıhelyettesekkel és közjegyzıjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerrıl, továbbképzésükrıl, k) a közjegyzı hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyzı általi alkalmazásának rendjérıl, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól. Vhr. 22. (1) A közjegyzı a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzıi ügyekrıl - az 5. számú mellékletszerinti nyomtatvány kitöltésével - statisztikai jelentést készíteni és azt aláírásával ellátva a területi kamarához benyújtani. (2) A területi kamara a közjegyzık által benyújtott jelentéseket összesíti, és az összesítést a tárgyhónapot követı hónap 15. napjáig felterjeszti az országos kamarához, amely az országos összesítést az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja. Ktv. 56. Az országos kamara szervei: a) a választmány, b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség), c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök), d) a számvizsgálók. Ktv. 57. (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4-4 közjegyzıbıl és egy-egy közjegyzıhelyettesbıl, valamint a területi kamarák elnökeibıl áll. (2) A választmány közjegyzı tagjainak megbízatása 3, a közjegyzıhelyettes tagoké egy évre szól. Ktv. 58. (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ. (2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget. Ktv. 59. A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzıt és közjegyzıhelyettest felkérhet. Ktv. 60. (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni. (2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni. (3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg. Ktv. 61. (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva. (2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. (3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7 közjegyzı - jelen van.

18 (4) Egyszerő vagy sürgıs ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el. Ktv. 62. (1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. (2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. Ktv. 63. Az országos elnök a) képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét, b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik elıkészítésérıl és végrehajtásáról, c) irányítja az országos kamara gazdálkodását, d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerőek vagy sürgısek; az ilyen intézkedésérıl a választmányt, illetıleg az országos elnökséget a soron következı ülésen köteles tájékoztatni. Ktv. 64. (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzıt és egy közjegyzıhelyettest számvizsgálóvá választ. (2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenırzése. (3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt. Ktv. 65. (1) Az országos kamara szervezeti és mőködési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, mőködési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggı jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét. (2) Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és mőködési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni a miniszternek. Ktv. 66. (1) Ha az iránymutatás, illetıleg a szervezeti és mőködési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, a miniszter - határidı kitőzésével - felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére. (2) Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidın belül annak megfelelıen az iránymutatást, a szervezeti és mőködési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értésérıl a minisztert tájékoztatni. (3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidın belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és mőködési szabályzat, illetıleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidı lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. (4) A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. (5) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a) az iránymutatást, szervezeti és mőködési szabályzatot, illetıleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti, b) a törvényes mőködés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértıen mőködı önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását, c) a jogszabálysértı önkormányzati szerv mőködését felfüggesztheti, és ellenırzésére - a kamarai tagok közül - felügyelıbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható. (6) A felügyelıbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetıleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes mőködés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a mőködés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni. (7) Nem rendelhetı ki felügyelıbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet. (8) A felügyelıbiztos a tevékenységérıl és annak eredményérıl tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert. (9) A felügyelıbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli. Egyéb rendelkezések

19 Ktv. 67. Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülı költségeket. Ktv. 68. (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetıt alkalmazhat. (2) Az ügyvezetı közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy nyugalmazott közjegyzı lehet. (3) Az ügyvezetı a feladatait az elnök utasítása szerint látja el. VII. fejezet A közjegyzık mőködésének felügyelete Ktv. 69. (1) (2) A közjegyzı eljárásának törvényességét a közjegyzı székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzı tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (3) A közjegyzık ügyvitelének, hivatali mőködésének és magatartásának rendszeres ellenırzése a területi elnökség feladata. (4) A területi elnökség a közjegyzı hivatalba lépését követı egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyzı mőködését. (5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyzı mőködésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti. VIII. fejezet Fegyelmi felelısség Fegyelmi vétség Ktv. 70. Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyzı, az a közjegyzıhelyettes vagy az a közjegyzıjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy), a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara iránymutatásába ütközik - annak súlyára való tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzıi kar tekintélyének csorbítására. Ktv. 71. Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellızhetı, de a felmerült költségek viselésére kötelezhetı. Fegyelmi büntetések Ktv. 72. (1) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) határozott idıre szóló hivatalból való felfüggesztés, f) hivatalvesztés. (2) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás,

20 c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) törlés a kamarai névjegyzékbıl. Ktv. 73. (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtıl való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzıvel szemben kétmillió forintig, közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet. (2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott. (3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti. (4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyzı a felfüggesztés tartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn. Ktv. 74. (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítı és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetıleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt. (2) A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet. Elévülés Ktv. 75. (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzıi fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt. (2) Az a fegyelmi vétség, amely bőncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bőncselekménnyel együtt évül el. Eljáró szervek Ktv. 76. (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzıi fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el. (2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsıbb Bíróságon mőködik. (3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja. Ktv. 77. (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a megyei bírósághoz 6 közjegyzıt, a Legfelsıbb Bírósághoz 2 közjegyzıt választ fegyelmi bírónak. (2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzıt választ vizsgálóbiztosnak. (3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzıt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzıi gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok. Ktv. 78. (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a megyei bíróság elnöke, illetıleg a Legfelsıbb Bíróság elnöke nevezi ki. (2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítéső tagok sorából. Ktv. 79. A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok mőködésük megkezdése elıtt a megyei bíróság elnöke elıtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére. Ktv. 80. (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsıfokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsıbb Bíróságnak a közjegyzıi fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el. (2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyzı. (3) A fegyelmi tanács munkájának elıkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. Ktv. 81. Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el a) a közjegyzı, ha ellene fegyelmi vagy büntetıeljárás van folyamatban, ennek jogerıs befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzıt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszőnik,