1991. évi XLI. törvény. a közjegyzıkrıl 1

Átírás

1 1. oldal évi XLI. törvény a közjegyzıkrıl 1 ELSİ RÉSZ ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK I. fejezet Általános szabályok Általános elvek 1. 2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzıket, hogy a jogviták megelızése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. (2) 3 A közjegyzı a jogügyletekrıl és jogi jelentıségő tényekrıl közokiratot állít ki, okiratokat ıriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történı átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlıségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. (3) A közjegyzı folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat. (4) A közjegyzı a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. 2. (1) A közjegyzı az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. (2) A közjegyzı az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. 3. (1) A közjegyzı köteles megtagadni a közremőködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethetı össze, így különösen ha közremőködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetıleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyzı az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közremőködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyzı a közremőködését megtagadja. 4. A közjegyzı nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el (1) A közjegyzı a közremőködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyzı közremőködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzıt a közremőködésre felkérte. (2) A közremőködést kérı fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyzı székhelye szerinti megyei bíróságtól. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzıt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 6. A közjegyzıt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg (1) 6 A közjegyzı tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mővészi, irodalmi, oktató és mőszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresıtevékenységként. A közjegyzı e keresı tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének. 1 Kihirdetve: X Megállapította: évi XLIV. törvény 1.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Módosította: évi LXIV. törvény 66. (3) a). 4 Megállapította: évi LXIV. törvény 11.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 5 Megállapította: évi XLIV. törvény 2.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 6 Megállapította: évi CLII. törvény 17.. Hatályos: I. 1-tıl.

2 2. oldal (2) A közjegyzı nem végezhet sem személyes közremőködéssel, sem korlátlan anyagi felelısséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzıi tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerzıdést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat. (3) A 24/A. -ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá a) a választottbírói tevékenység, b) a területi kamara elnökségének elızetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés, c) 1 külön törvényben szabályozott közvetítıi eljárásban folytatott közvetítıi tevékenység, d) 2 a közjegyzıi kamarában végzett tevékenység. (4) A közjegyzı a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet. (5) 3 8. A közjegyzı sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. 9. (1) 4 A közjegyzıt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzıi mőködésének megszőnése után is fennmarad. (2) A fél, jogutódja és törvényes képviselıjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. 10. (1) A közjegyzı - a közjegyzıi mőködése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. (2) 5 A károk megtérítésének fedezésére a közjegyzı köteles legalább ötvenmillió forint értékő felelısségbiztosítást kötni, és azt közjegyzıi mőködésének tartama alatt fenntartani. (3) 6 A választmányának felhatalmazása alapján a közjegyzı javára és érdekében a felelısségbiztosítás kötelezı értékéig a köti meg a felelısségbiztosítást; a kiegészítı felelısségbiztosítás megkötésére ebben az esetben is a közjegyzı jogosult. 11. A közjegyzı a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzıjén jogosult az állami címer használatára. 11/A. 7 (1) 8 A területi közjegyzıi kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következık: a) bejegyzés a közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekbıl, kivéve, ha a törlésre a közjegyzıi fegyelmi bíróságnak a 72. (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerıs határozata alapján kerül sor, b) a közjegyzıi iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a közjegyzıi irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzıi irodát a cégjegyzékbıl törlı jogerıs határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minısül a közjegyzıjelölt, a közjegyzıhelyettes, illetıleg az ıket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyzı, valamint a közjegyzıi iroda tagja és volt tagja. (3) 9 A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elıterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be. (4) 9 A kamarai hatósági eljárást elsı fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal. (5) 10 1 Beiktatta: évi LV. törvény 42.. Hatályos: III. 17-tıl. 2 Beiktatta: évi L. törvény 64. (1). Hatályos: VI. 30-tól. 3 Hatályon kívül helyezte: évi CLII. törvény 25. a). Hatálytalan: I. 1-tıl. Lásd: évi CLII. törvény 26. (4)-(5). 4 Megállapította: évi LXIV. törvény 12.. Hatályos: I. 1-tıl. 5 Megállapította: évi XLIV. törvény 3.. Módosította: évi LXIV. törvény 66. (2). 6 Beiktatta: évi LXIV. törvény 13.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 7 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 8 Módosította: évi LVI. törvény Megállapította: évi LVI. törvény 40. (1). Hatályos: X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 10 Hatályon kívül helyezte: évi LVI. törvény 42.. Hatálytalan: X. 1-tıl.

3 (10) 3 A közjegyzı illetékességi területe Lezárva: január oldal (6) 1 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni. (7) A kamarai nyilvántartásból történı törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (8) 2 Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követı elsı ülésén, de legkésıbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania. (9) Ha a kamara a névjegyzékbe történı bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errıl szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételrıl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerő aláírását, az okirat kiállításának helyét és idıpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történı bejegyzés napját, c) közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és idıpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel idıpontját, az alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét, d) 1 szükség esetén a közjegyzıi iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. 12. (1) A közjegyzı illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyzı székhelyén mőködik. (2) A Budapesten mőködı közjegyzık illetékessége a fıváros egész területére kiterjed. (3) 4 Az igazságügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg annak a közjegyzınek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem mőködik bíróság. 5 (4) A közjegyzı helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat. A közjegyzıi önkormányzat 13. A közjegyzık önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek: a) a területi közjegyzıi kamara (a továbbiakban: területi kamara), b) a területi kamara elnöksége, c) a. 14. (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. (2) 6 A közjegyzı a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a kamarai névjegyzékbe történı bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. 15. (1) A közjegyzıi önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzıi kar érdekét és tekintélyét. Közremőködik a közjegyzıkre vonatkozó jogszabályok elıkészítésében. (2) A közjegyzıi önkormányzat mőködésével felmerülı kiadásokat a közjegyzık által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi. (3) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható. 15/A. 7 A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzıi önkormányzati szervek mőködése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. MÁSODIK RÉSZ 1 Módosította: évi LVI. törvény Megállapította: évi LVI. törvény 40. (2). Hatályos: X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Hatályon kívül helyezte: évi LVI. törvény 42.. Hatálytalan: X. 1-tıl. 4 Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 5 Lásd: 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet. 6 Megállapította: évi XLIV. törvény 4.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 7 Beiktatta: évi XLIV. törvény 5.. Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i).

4 4. oldal A KÖZJEGYZİI SZERVEZET II. fejezet A közjegyzıi szolgálat keletkezése és megszőnése A közjegyzıi szolgálat keletkezése 16. (1) 1 A közjegyzıt a miniszter nevezi ki határozatlan idıre. (2) A kinevezés tartalmazza a közjegyzı székhelyét. (3) Egy székhelyre több közjegyzıt is ki lehet nevezni. (4) (1) 3 Közjegyzıvé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhetı ki, aki a) magyar állampolgár, b) 4 c) választójoggal rendelkezik, d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, e) a jogi szakvizsgát letette, f) legalább 3 évi közjegyzıhelyettesi gyakorlatot igazol, g) 5 (2) 6 Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzıi gyakorlat. (3) 7 Nem nevezhetı ki közjegyzıvé az, a) 8 aki büntetett elıélető, b) 8 aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c) 9 akinek a bíróság bőncselekmény elkövetése miatt büntetıjogi felelısségét jogerıs ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól, ca) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, cb) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, cc) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cd) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott közérdekő munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ce) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, d) 9 akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntetı végzés jogerıre emelkedésétıl számított három évig, e) 10 akit a közjegyzıi fegyelmi bíróság jogerıs határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig, f) 10 aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan, 1 Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 2 Hatályon kívül helyezte: évi XLIV. törvény 66. (3). Hatálytalan: VIII. 1-tıl. 3 Megállapította: évi XLIV. törvény 6. (1). Hatályos: VIII. 1-tıl. 4 Hatályon kívül helyezte: évi CXLIX. törvény 8.. Hatálytalan: I. 1-tıl. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CLII. törvény 25. a). Hatálytalan: I. 1-tıl. 6 Módosította: évi XLIV. törvény 66. (2) e). 7 Beiktatta: évi XLIV. törvény 6. (2). Hatályos: VIII. 1-tıl. 8 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (1). Hatályos: I. 1-tıl. 9 Beiktatta: évi CXLIX. törvény 6. (1). Hatályos: I. 1-tıl. 10 Jelölését módosította: évi CXLIX. törvény 6. (1).

5 5. oldal g) 1 aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzıi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, h) 1 akivel szemben a 7. -ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel idıpontjáig megszünteti. (4) 2 17/A. 3 (1) A közjegyzıi kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejőleg a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bőnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzıi kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıi kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e. 18. (1) A közjegyzıi állást pályázat útján kell betölteni. (2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzıi állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre. 19. Olyan közjegyzıi székhely esetén, ahol jelentıs számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerı pályázót elınyben kell részesíteni. 20. (1) Közjegyzıt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni. (2) 4 Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzıket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. (3) 5 Ha a közjegyzıi álláshelyet a miniszter - a 18. -ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyzı személyével tölti be, a közjegyzıt e székhelyre helyezi át. (4) 6 Az áthelyezéssel a közjegyzı szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyzı áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelısségét. Az áthelyezésre megfelelıen alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat. 21. (1) 7 A közjegyzı a kinevezését követı 3 hónapon belül a elnöke elıtt esküt tesz. Ezt megelızıen bemutatja a bélyegzıjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelezı felelısségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. (3) bekezdés h) pont]. (2) Az eskü szövege a következı: Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hő leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megırzöm, és közjegyzıi kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem. 21/A. 8 (1) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírása a közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyzı hivatali bélyegzıje lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot. (2) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali elektronikus aláírása a által részükre rendszeresített minısített elektronikus aláírás. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes minısített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot. (3) 9 A hivatali elektronikus aláírásként olyan minısített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következı feltételeknek: 1 Jelölését módosította: évi CXLIX. törvény 6. (1). 2 Hatályon kívül helyezte: évi CXLIX. törvény 8.. Hatálytalan: I. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi CXLIX. törvény 6. (2). Hatályos: I. 1-tıl. 4 Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 5 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 6 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-tıl. Ezt követıen benyújtott pályázatok elbírálása és elıterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni. 7 Megállapította: évi XLIV. törvény 7.. Módosította: évi CXLIX. törvény Beiktatta: évi LV. törvény 21.. Hatályos: VII. 1-tıl. 9 Beiktatta: évi LXIV. törvény 14.. Hatályos: VIII. 1-tıl.

6 6. oldal a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes; b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenırzését kérı felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. (4) 1 A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha a) az aláíró közjegyzıi szolgálata megszőnt vagy az aláírót törölték a közjegyzı-helyettesi névjegyzékbıl, b) az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott idıre szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki, c) az aláíró közjegyzıi szolgálatát szünetelteti, d) az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztésérıl vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé. (5) 1 A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az aláíró a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását. (6) 1 A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja. A közjegyzıi szolgálat megszőnése (1) A közjegyzıi szolgálat megszőnik: a) a közjegyzı felmentésérıl szóló határozat jogerıre emelkedésének, b) a közjegyzıi szolgálat megszőnését megállapító határozat jogerıre emelkedésének, c) a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyzı alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerıre emelkedésének, d) a közjegyzı 70. életéve betöltésének vagy e) a közjegyzı halálának napján. (2) A miniszter a közjegyzıt felmenti, ha a közjegyzı a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott. (3) A miniszter a közjegyzıi szolgálat megszőnését állapítja meg, ha a) a közjegyzı magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette, b) a közjegyzıvel szemben a 17. (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be, c) a közjegyzı a 21. -ban meghatározott esküt nem tette le, vagy d) a közjegyzı a kinevezését követıen keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg. (4) A miniszter a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyzı kinevezését követıen jut tudomására, hogy a kinevezés 17. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés idıpontjában nem álltak fenn, vagy a közjegyzıvel szemben a kinevezés idıpontjában a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn. 22/A. 3 (1) A területi kamara elnöksége a közjegyzıi tevékenység gyakorlásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy a közjegyzıvel szemben nem áll fenn a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (2) A hatósági ellenırzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıvel szemben fennáll-e a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (3) A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a) a közjegyzıi kinevezésre pályázó személy, b) a közjegyzı azon személyes adatait, amelyeket a bőnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. 1 Beiktatta: évi LXIV. törvény 14.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 2 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (3). Hatályos: I. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi CXLIX. törvény 6. (4). Hatályos: I. 1-tıl.

7 7. oldal (4) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a) a közjegyzıi pályázat elbírálásáig, b) a közjegyzıi kinevezés esetén a hatósági ellenırzés idıtartamára vagy a közjegyzıi szolgálat megszőnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt, a közjegyzıi szolgálat megszőnésére okot adó körülményrıl szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni. (2) A közjegyzı felmentésérıl, a közjegyzıi szolgálat megszőnésének és a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követıen dönt, és e döntésérıl - a határozat megküldésével - értesíti a területi kamara elnökségét. (3) A miniszter a közjegyzı kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszőnése és szünetelésének megállapítása, valamint a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el (1) 3 A közjegyzı nem gyakorolhatja a hivatását a) a 22. (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a közjegyzıi szolgálat megszőnésének idıpontjától kezdıdıen, b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésének idıpontjától kezdıdıen, c) a 17. (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerıre emelkedésének napjától kezdıdıen, d) az azt követı naptól kezdıdıen, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még - a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül - teljesíthette volna és e) a 21. -ban meghatározott eskütételt megelızıen. (2) 4 Ha a közjegyzı szolgálata megszőnik, a közjegyzı, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott idıponttól számított 30 napon belül köteles a közjegyzıi levéltár részére átadni a) a közjegyzı okiratait és nyilvántartó könyveit, b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzıi titoktartás kiterjed, c) a közjegyzı igazolványát, d) a közjegyzı elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzıjét, valamint e) 5 a közjegyzı által használt, a és a közjegyzıi levéltár tulajdonában lévı eszközöket. (3) 4 A közjegyzıi levéltár az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyzı irodájában található, a közjegyzı által használt számítástechnikai eszközökbıl. (4) 6 A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetıvé tenni a közjegyzıi levéltár alkalmazottja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyzı irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökbıl az adatokat törölje. (5) 7 A (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közjegyzı másik székhelyre történı áthelyezése esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés utáni további használatáról a közjegyzı és a kamara megállapodott. 1 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (5). Hatályos: I. 1-tıl. 2 Megállapította: évi XLIV. törvény 10.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (6). Hatályos: I. 1-tıl. 4 Beiktatta: évi VIII. törvény 3.. Módosította: évi L. törvény 72. (1) a). 5 Módosította: évi L. törvény 72. (1) a). 6 Beiktatta: évi VIII. törvény 3.. Módosította: évi L. törvény 72. (1) b). 7 Beiktatta: évi L. törvény 64. (2). Hatályos: VI. 30-tól.

8 8. oldal A közjegyzıi szolgálat szünetelése 1 24/A. 1 (1) Ha a közjegyzıt országgyőlési, helyi önkormányzati képviselıjelöltként, illetıleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettıl az idıponttól a választás befejezéséig, illetıleg megválasztása esetén mandátuma megszőnéséig közjegyzıi szolgálata szünetel. A közjegyzı a szünetelés idıtartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. (2) A közjegyzıi szolgálat szünetelése alatt a közjegyzı kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredı jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek. III. fejezet A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes 25. (1) A közjegyzıi kar utánpótlását a közjegyzıjelöltek és a közjegyzıhelyettesek biztosítják. (2) 2 A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a közjegyzıvel áll munkaviszonyban (1) Közjegyzıjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki: a) magyar állampolgár, b) büntetlen elıélető, c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, d) igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıjelölti munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. (2) 4 A 17. (3) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzıjelölt névjegyzékbe történı felvételénél is alkalmazni kell Közjegyzıhelyettesként a közjegyzıi kamara névjegyzékébe azt a kérelmezıt lehet felvenni, aki a 26. (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. 27/A. 6 (1) A közjegyzıjelölt, valamint a közjegyzıhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzıjelölt, valamint a közjegyzıhelyettes tekintetében a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 17/A., valamint a 22/A. rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani. 29. (1) 8 A közjegyzıjelöltet és a közjegyzıhelyettest a közjegyzı valamennyi közjegyzıi ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzésérıl gondoskodni. (2) 9 A közjegyzıhelyettes a közjegyzı utasítása és felelıssége mellett önállóan intézhet közjegyzıi ügyeket; a tanúsítvány kivételével az általa készített közjegyzıi okirat érvényességéhez, közjegyzıi okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzınek az okiratra vezetett ellenjegyzése szükséges. (3) 10 A titoktartás (9. ) és az összeférhetetlenség (7. ) szabályai a közjegyzıjelöltre és a közjegyzıhelyettesre, a kizárás szabályai (4. ) pedig a közjegyzıhelyettesre is irányadóak, azzal, hogy a közjegyzıhelyettes az ügy elintézésébıl a szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az ıt alkalmazó közjegyzıvel szemben áll fenn kizárási ok. 1 Beiktatta: évi XLIV. törvény 11.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 2 Megállapította: évi XLIV. törvény 12.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Megállapította: évi XLIV. törvény 13.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 4 Módosította: évi CXLIX. törvény Megállapította: évi XLIV. törvény 14.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 6 Beiktatta: évi CXLIX. törvény 6. (7). Hatályos: I. 1-tıl. 7 Megállapította: évi XLIV. törvény 15.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 8 Megállapította: évi XLIV. törvény 16. (1). Hatályos: VIII. 1-tıl. 9 Megállapította: évi LXIV. törvény 15.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 10 Megállapította: évi L. törvény 64. (3). Hatályos: VI. 30-tól.

9 9. oldal (4) 1 Ha a közjegyzı a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzésben tartósan akadályoztatva van, vagy az ellenjegyzés a közjegyzı halála vagy más ok miatt lehetetlenné válik, az ellenjegyzést a közjegyzı székhelye szerinti területi kamara elnöksége által az ellenjegyzés teljesítésére kirendelt közjegyzı is teljesítheti. A kirendelt közjegyzı az ellenjegyzést a (2) bekezdésben meghatározott közjegyzı (annak halála esetén jogutódai) felelısségére és veszélyére teljesíti. IV. fejezet A közjegyzıi irodák 30. A közjegyzı köteles a tevékenységét a székhelyén levı irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgıssége indokolja. 31. (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyzı a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn. (2) A közös irodában mőködı közjegyzık az önálló felelısségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. (3) Közjegyzı közös irodát csak közjegyzıvel tarthat fenn. 31/A. 2 (1) 3 A közjegyzı egyénileg vagy közjegyzıi iroda keretében folytathatja tevékenységét. (2) A közjegyzıi iroda a közjegyzıi tevékenység végzésének elısegítésére határozatlan idıre alapított, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet. (3) 4 A közjegyzıi iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére, megszőnésére és tagjainak felelısségére - e törvényben foglalt eltérésekkel - a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvénynek a korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A közjegyzıi iroda tagja a közjegyzıi irodában ıt megilletı vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzıi iroda tagjára elıírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétıl az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta. (5) 5 A közjegyzı az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzıi iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzıi irodát alapíthat. 31/B. 2 (1) Közjegyzıi irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyzı tag (e címben a továbbiakban: közjegyzı tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyzı tagok együttesen gyakorolják, és vezetı tisztségviselı is csak közjegyzı tag lehet. (2) Nem lehet a közjegyzıi iroda tagja az a közjegyzı, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt, akivel szemben a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás idıpontjában a közjegyzı, a közjegyzıhelyettes vagy a közjegyzıjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni. (3) Két vagy több közjegyzı csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzıi irodának a tagja, ha ıket azonos székhelyre nevezték ki. (4) A közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt csak az ıt alkalmazó közjegyzı tagságával mőködı jogi személyiségő közjegyzıi irodának lehet tagja. (5) A nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzıi iroda tagjává, ha a) magyar állampolgár, b) 6 vele szemben nem áll fenn a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény, c) 7 választójoggal rendelkezik d) 8 1 Beiktatta: évi L. törvény 64. (3). Hatályos: VI. 30-tól. 2 Beiktatta: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-tıl. 3 Megállapította: évi VIII. törvény 4. (1). Hatályos: V. 1-tıl. 4 Módosította: évi VIII. törvény 26. b). 5 Megállapította: évi VIII. törvény 4. (2). Hatályos: V. 1-tıl. 6 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (8). Hatályos: I. 1-tıl. 7 Módosította: évi CXLIX. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CXLIX. törvény 8.. Hatálytalan: I. 1-tıl.

10 10. oldal (6) 1 A nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy a közjegyzıi irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg a területi kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bőnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzıi irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıi irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmezı, nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (7) 1 A területi kamara elnöksége a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy közjegyzıi irodai tagsági jogviszonyának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenırzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. (8) 1 A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (9) 1 A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége a) a közjegyzıi irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerıs befejezéséig, b) a közjegyzıi irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenırzés idıtartamára vagy a közjegyzıi irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli. 31/C. 2 (1) 3 Közjegyzıi irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda mőködhet. A közjegyzıi iroda az elıtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg mőködését. (2) A közjegyzıi iroda alapító okiratában meg kell határozni a) a közjegyzıi iroda nevét és székhelyét, b) a közjegyzıi iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyzı tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. -a szerinti irodájának) címét is, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt tag esetében az ıt alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét is, c) az irodavezetı közjegyzı tag nevét és székhelyét, több irodavezetı esetén az irodavezetés és képviselet szabályait, d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját, f) a taggyőlés és a megismételt taggyőlés mőködésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyőlésen kívüli határozathozatal szabályait, g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytıl függıen a döntés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, h) az eredmény felosztásának szabályait, i) a közjegyzıi iroda megszőnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait. (3) A közjegyzıi iroda neve a következı lehet: a) az egyetlen közjegyzı tag neve és a közjegyzıi irodája kifejezés, b) több közjegyzı tagságával mőködı iroda esetén mindegyik közjegyzı teljes neve, vagy mindegyik közjegyzı családi neve és a közjegyzıi iroda kifejezés. (4) 4 A közjegyzıi iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzıi iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja. 31/D. 2 (1) A közjegyzıi iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez elıterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzıi irodai tagság létesítése esetén is. (2) 5 A területi kamara elnöksége a közjegyzıi iroda részére az alapítási engedélyt negyvenöt munkanapon belül megadja, ha 1 Beiktatta: évi CXLIX. törvény 6. (9). Hatályos: I. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-tıl. 3 Módosította: évi LVI. törvény Beiktatta: évi VIII. törvény 5.. Hatályos: V. 1-tıl. 5 Módosította: évi LVI. törvény 41..

11 11. oldal a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak, b) tagja megfelel a közjegyzıi irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek. (3) 1 A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat - szükség esetén a helyszínen - ellenırzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát. (4) A közjegyzıi iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétıl számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezetı megyei bíróságnak, mint cégbíróságnak; a közjegyzıi iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. (5) 2 Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenırzés során megállapítja, hogy a közjegyzıi iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzıi irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzıi irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. 31/E. 3 (1) A közjegyzıi iroda alapítása és mőködése nem érinti a közjegyzı (a közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelısségét sem. (2) A közjegyzıi iroda vagy tagja (a tag ebben a minıségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetıen (1. ) utasítást sem a közjegyzınek, sem a közjegyzıhelyettesnek, sem a közjegyzıjelöltnek nem adhat. (3) A közjegyzıi iroda üzletszerő gazdasági tevékenységet csak a közjegyzıi tevékenység elısegítésére folytathat. (4) A közjegyzıi iroda tagjának a közjegyzıi (közjegyzıhelyettesi, közjegyzıjelölti) minıségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzıi hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történı hozzáférés tilos. 31/F. 3 (1) A közjegyzıi irodai tagsági jogviszony megszőnik: a) a közjegyzı tag szolgálatának megszőnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet, b) a tag halálával, c) a közjegyzıi irodai tagsághoz e törvényben elıírt valamelyik követelmény megszőnésének bekövetkezésével, d) a tagot megilletı vagyoni hányad átruházásával, e) a közjegyzı tag rendes vagy rendkívüli felmondásával, f) a nem közjegyzı tag kizárásával. (2) Ha a közjegyzı tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szőnik meg, és a közjegyzı tag (ha a tagság a közjegyzıi szolgálatnak a közjegyzı tag halála miatti megszőnésével szőnt meg, akkor a közjegyzı tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyzı taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság - kérelmére - a taggyőlés határozatával nem közjegyzıi tagságként fennmaradhat. (3) A volt taggal (örökösével) - ha a tagsága nem az ıt megilletı vagyoni hányad átruházásával szőnt meg - a tagsági jogviszony megszőnésének idıpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megilletı vagyonrészt - eltérı megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszőnésétıl számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni. (4) A közjegyzıi iroda megszőnik akkor is, ha a) 4 b) az egyetlen közjegyzı tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzıi szolgálata megszőnt, továbbá ha a közjegyzı tag (közjegyzı tagok) szavazati joga nem több, mint 50%. (5) 5 A közjegyzıi iroda csak másik közjegyzıi irodával egyesülhet, vagy közjegyzıi irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzıi irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már mőködı közjegyzıi irodához mint átvevı közjegyzıi irodához csatlakozik. A közjegyzıi iroda gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. (6) 5 A közjegyzıi iroda átalakulásához a területi kamara elnökségének elızetes engedélye szükséges. 1 Módosította: évi CXLIX. törvény Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (10). Hatályos: I. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-tıl. 4 Hatályon kívül helyezte: évi VIII. törvény 27. (5). Hatálytalan: V. 1-tıl. 5 Megállapította: évi VIII. törvény 6.. Hatályos: V. 1-tıl.

12 12. oldal V. fejezet A közjegyzı helyettesítése 32. (1) 1 A közjegyzı 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel. (2) Helyettesként a távollevı közjegyzıével azonos területi kamaránál mőködı közjegyzıt, közjegyzıhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzıt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni. (3) A helyettes személyére a közjegyzı, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot A területi kamara elnöke a közjegyzı által javasolt személyt az egy naptári évben elıforduló valamennyi távolléte esetére elıre állandó helyettesként rendelheti ki. 34. Tartós helyettest lehet kirendelni, ha a) a közjegyzıi állás megüresedett, b) a közjegyzıt hivatalából felfüggesztették, c) a közjegyzı tartósan távol van. 35. A helyettesített közjegyzı a helyettesítés tartama alatt közjegyzıként nem járhat el. 36. (1) 2 A területi kamara elnöke a helyettes részére a kirendelésérıl okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. (2) 2 Az a helyettes, aki nem közjegyzı, mőködésének megkezdésekor a területi kamara elnöke elıtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. (2) bekezdése szerinti felelısségbiztosítás fennállását is. 37. (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot főz. (2) A közjegyzıre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelıen alkalmazni kell. (3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzıtıl díjazás, a tartós helyettest a közjegyzıi iroda tiszta bevétele illeti meg. VI. fejezet A közjegyzıi önkormányzat szervei A területi közjegyzıi kamara A területi közjegyzıi kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzık, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzıhelyettesek és -jelöltek alkotnak. 39. A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara mőködik: a) a Budapesti Közjegyzıi Kamara: a Fıvárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság, b) a Gyıri Közjegyzıi Kamara: a Gyır-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság, c) a Miskolci Közjegyzıi Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, d) a Pécsi Közjegyzıi Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság, e) a Szegedi Közjegyzıi Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén. 40. A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplı város. 41. A területi kamara jogai és feladatai különösen: a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét, b) meghatározza a kamarai hozzájárulást, c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a számára a közjegyzık helyzetérıl, szervezetérıl és az ıket érintı jogszabályok tervezetérıl, 1 Megállapította: évi XLIV. törvény 17.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 2 Módosította: évi XLIV. törvény 66. (2) a). 3 Megállapította: évi XLIV. törvény 18.. Hatályos: VIII. 1-tıl.

13 13. oldal e) 1 megállapítja a területi kamara szervezeti és mőködési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja a miniszternek, f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre. 42. (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést. (2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli idıpontra kell összehívni. (3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. 43. (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyzı a területi kamara ülésén nem vehet részt. (2) A területi kamara ülésérıl alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentı közjegyzı, közjegyzıjelölt és közjegyzıhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhetı. (3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítı közjegyzıjelöltet vagy közjegyzıhelyettest, továbbá a vele közös irodában mőködı közjegyzıt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni. 44. (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és mőködési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli idıpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (2) A területi kamara a határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. A területi közjegyzıi kamara elnöksége 45. (1) 2 A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökébıl és 10 tagból áll. Az elnök közjegyzı, a tagok közül 7 közjegyzı, 3 közjegyzıhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 fıt meghaladja, a területi elnökség az elnökbıl, 11 közjegyzı és 3 közjegyzıhelyettes tagból áll (2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja. (3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlıség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén sorshúzással kell dönteni. 46. A területi elnökség a közjegyzı tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. 47. (1) 3 Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyzı tagok megbízatása négy évre, a közjegyzıhelyettes tagoké két évre szól. (2) Az elnök megbízatásának idıközi megszőnése esetén új elnököt kell választani. 48. A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzık, közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek ügyvitele, hivatali mőködése és magatartása felett, b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról, c) megválasztja a közjegyzıi fegyelmi bíróságok közjegyzı tagjait, d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyzı ellen, e) 4 f) 5 közremőködik a közjegyzıi állások betöltésében, g) 5 javaslatokat és véleményeket készít a részére, h) 5 jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését. 49. A területi elnökség ellátja a következı feladatokat is: a) 6 engedélyezi és nyilvántartja a közjegyzı távollétét, részére helyettest rendel, b) egyeztetést végez a felek és a közjegyzı, továbbá a területi kamara tagjai között, c) intézi a panaszügyeket, 1 Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 2 Az utolsó mondatot beiktatta: évi XLIV. törvény 19.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Megállapította: évi VIII. törvény 7.. Hatályos: V. 1-tıl. Ezt követı választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni. 4 Hatályon kívül helyezte: évi CLII. törvény 25. a). Hatálytalan: I. 1-tıl. Lásd: évi CLII. törvény 26. (4)-(5). 5 Jelölését módosította: évi CII. törvény 6. (4). 6 Megállapította: évi XLIV. törvény 21. (1). Hatályos: VIII. 1-tıl.

14 14. oldal d) szervezi és igazolja a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minısítésüket, e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást, f) 1 gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetıvel (68. ) kapcsolatban, g) 2 h) 3 megválasztja a vizsgálóbiztosokat, i) 3 meghatározza a közjegyzık helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyzı akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest, j) 3 kirendeli a közjegyzıhelyettest. 49/A. 4 (1) A területi elnökség a területén mőködı közjegyzıkrıl, közjegyzıjelöltekrıl és közjegyzıhelyettesekrıl, továbbá a közjegyzıi irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történı törlés idıpontját követıen a személyek és a közjegyzıi irodák adatait a kamara 50 évig köteles megırizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévı adatok törlésérıl. (2) A közjegyzık névjegyzéke a következı adatokat tartalmazza: a) 5 természetes személyazonosító adatok, b) 6 c) székhely, illetékességi terület, d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minısítése, e) a jogi szakvizsga kelte, minısítése, f) a kinevezést megelızı joggyakorlat, g) a kinevezési javaslathoz készített minısítés adatai, h) a közjegyzıi kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés idıpontja, k) az áthelyezés idıpontja, l) 7 a közjegyzıi szolgálat megszőnésének idıpontja, oka, m) rendelkezés a közjegyzıi iratokról (a közjegyzıi irattárba helyezés napja), n) a hivatalvizsgálatok idıpontja, o) a fegyelmi büntetések, p) 8 a közjegyzı aláírásmintája. (3) A közjegyzık távollétérıl külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdı és befejezı napját. (4) A közjegyzıjelöltek, illetıleg a közjegyzıhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következıket: a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok, b) az elsı helyettesi kirendelés, az eskütétel idıpontja, c) a minısítés eredménye, d) a fegyelmi büntetések, e) az alkalmazó közjegyzı neve, székhelye, f) az alkalmazás megszőnésének idıpontja, módja, g) 9 a közjegyzıhelyettes aláírásmintája. (5) 5 A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzıi iroda köteles a mőködésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzıi irodát a következı adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni: a) a közjegyzıi iroda neve, b) a közjegyzıi iroda székhelye, 1 Módosította: évi XLIV. törvény 66. (3). 2 Hatályon kívül helyezte: évi VIII. törvény 27. (5). Hatálytalan: V. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi XLIV. törvény 21. (2). Hatályos: VIII. 1-tıl. 4 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 5 Módosította: évi LVI. törvény Hatályon kívül helyezte: évi LVI. törvény 42.. Hatálytalan: X. 1-tıl. 7 Módosította: évi CXLIX. törvény Beiktatta: évi VIII. törvény 8. (1). Hatályos: V. 1-tıl. 9 Beiktatta: évi VIII. törvény 8. (2). Hatályos: V. 1-tıl.

15 15. oldal c) a közjegyzıi iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idı, anyja neve, székhelye), d) az alapítási engedély megadásának idıpontja, e) a cégjegyzékbe történı bejegyzés idıpontja, cégjegyzékszám, f) a nyilvántartásba történı bejegyzés idıpontja, g) a nyilvántartásból történı törlés idıpontja. (6) A területi elnökség a közjegyzıjelöltet, illetve a közjegyzıhelyettest törli a kamarai névjegyzékbıl, ha a) a közjegyzınél fennálló munkaviszonya megszőnt, b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerıs ítélettel eltiltotta, d) 1 vele szemben a 17. (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll, e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították, f) a névjegyzékbe történı bejegyzés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetıleg ha a bejegyzést követıen vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett, g) 2 a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. -a (3) bekezdésének f) és g) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyzı mőködésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának. (7) A közjegyzı, a közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek. (8) 3 Ha a közjegyzıi iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzıi iroda bejegyzését végzı cégbíróságot. 49/B. 4 A a közjegyzıt, a közjegyzıhelyettest és a közjegyzıjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el. 49/C. 5 (1) A területi kamara a közjegyzıkrıl és közjegyzıhelyettesekrıl vezetett nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt adatait - a h) és i) pontban foglaltak kivételével - a részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt adatoknak a területi kamara nyilvántartásából történı törlését követıen azokat haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásából. (2) A nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes családi és utóneve, születési neve, b) a közjegyzı székhelye, illetékességi területe, c) a közjegyzıi kinevezés napja, d) a hivatalba lépés idıpontja, e) az áthelyezés idıpontja, f) a közjegyzı szolgálati viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye, g) a közjegyzıhelyettest alkalmazó közjegyzı neve, székhelye, h) a közjegyzı bélyegzıjének szövege, sorszáma, i) a bélyegzı és a hivatali elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének kezdete és lejárta, j) 6 a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes aláírásmintája. (3) A területi kamara a közjegyzı tevékenységének ellenırzése során a tényállás megállapítása céljából jogosult a közjegyzı adatigénylésérıl vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni. 50. (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést. (2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. 51. (1) 7 A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van. (2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. 1 Megállapította: évi CXLIX. törvény 6. (11). Hatályos: I. 1-tıl. 2 Módosította: évi CXLIX. törvény Megállapította: évi LVI. törvény 40. (3). Hatályos: X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: évi VIII. törvény 9.. Hatályos: V. 1-tıl. 5 Beiktatta: évi LXIV. törvény 17.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 6 Beiktatta: évi VIII. törvény 10.. Hatályos: V. 1-tıl. 7 Megállapította: évi XLIV. törvény 22.. Hatályos: VIII. 1-tıl.

16 16. oldal (3) A közjegyzı elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyzı tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyzı részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzıhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt. 52. (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról. (2) A területi kamara elnöke a 49. -ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntésérıl a területi elnökség következı ülésén köteles beszámolni. A 53. (1) A Magyar Országos Közjegyzıi Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják. (2) 1 Az országos kamara köztestület, amely mint legfıbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzıi kart és szervezeteit. (3) Az országos kamara székhelye: Budapest. 54. (1) 2 Az országos kamara jogai és feladatai különösen: a) jogszabályokat kezdeményez, és közremőködik az elıkészítésükben, különösen a közjegyzıket érintı kérdésekben, b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn, e) 3 központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást, f) ellátja a közjegyzık képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban, g) egyeztetést végez a különbözı területi kamarákhoz tartozó közjegyzık és a területi kamarák közötti vitás ügyekben, h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben, i) statisztikai adatszolgáltatást végez, j) 4 mőködteti a közjegyzıi levéltárat és az elektronikus levéltárat, k) 5 nyilvántartást vezet a jogerıs fegyelmi határozatokról, l) 6 pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi ırzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyzı vagyonából nem fedezhetı károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelısségbiztosítást köt, 7 m) 6 e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzıi hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzıt, n) 8 a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez, o) 9 kiállítja és nyilvántartja a közjegyzık által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. (1) bekezdés b) pont], p) 9 vezeti az elektronikus letéti tárat. (2) 10 Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minısülı adatok kezelésére és nyilvántartására. (3) 11 Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban az eljárást elektronikus úton történı írásbeli kapcsolattartással nem lehet lefolytatni. 1 Megállapította: évi XLIV. törvény 23.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 2 Számozását módosította: évi LXXXIII. törvény 148. (3). 3 Megállapította: évi XLIV. törvény 24. (1). Hatályos: VIII. 1-tıl. 4 Megállapította: évi LXXXIII. törvény 148. (1). Hatályos: XI. 1-tıl. 5 Beiktatta: évi XLIV. törvény 24. (2). Hatályos: VIII. 1-tıl. 6 Beiktatta: évi XLIV. törvény 24. (3). Hatályos: I. 1-tıl. 7 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/52. 8 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény 148. (2). Hatályos: XI. 1-tıl. 9 Beiktatta: évi VIII. törvény 11.. Hatályos: V. 1-tıl. 10 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény 148. (3). Hatályos: XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 11 Beiktatta: évi LXXX. törvény 12. (5). Módosította: évi LVI. törvény 41..

17 17. oldal 55. Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen: a) 1 a közjegyzık, közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek magatartási szabályairól, b) a közjegyzıi önkormányzatok mőködésérıl, c) a közjegyzıi közös irodák mőködésének feltételeirıl, d) a közjegyzıi nyilvántartásokról, e) a statisztikai adatszolgáltatásról, f) a közjegyzıi díjszabás alkalmazásáról, g) a közjegyzı ırzésében levı pénz, értéktárgy és értékpapír kezelésérıl és nyilvántartásáról, h) a közjegyzık mőködésének vizsgálatáról, i) a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek szakmai képzésérıl, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzésérıl, j) 2 a közjegyzıkkel, közjegyzıhelyettesekkel és közjegyzıjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerrıl, továbbképzésükrıl, k) 3 a közjegyzı hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyzı általi alkalmazásának rendjérıl, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól. 56. Az országos kamara szervei: a) a választmány, b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség), c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök), d) a számvizsgálók. 57. (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4-4 közjegyzıbıl és egy-egy közjegyzıhelyettesbıl, valamint a területi kamarák elnökeibıl áll. (2) 4 A választmány közjegyzı tagjainak megbízatása négy, a közjegyzıhelyettes tagoké két évre szól. 58. (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ. (2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget. 59. A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzıt és közjegyzıhelyettest felkérhet. 60. (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni. (2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni. (3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg. 61. (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva. (2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. (3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7 közjegyzı - jelen van. (4) Egyszerő vagy sürgıs ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el. 62. (1) 5 Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. (2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. 63. Az országos elnök a) 6 képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét, b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik elıkészítésérıl és végrehajtásáról, c) irányítja az országos kamara gazdálkodását, d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerőek vagy sürgısek; az ilyen intézkedésérıl a választmányt, illetıleg az országos elnökséget a soron következı ülésen köteles tájékoztatni. 1 Megállapította: évi XLIV. törvény 25. (1). Hatályos: VIII. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi XLIV. törvény 25. (2). Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: évi VIII. törvény 12.. Hatályos: V. 1-tıl. Ezt követı választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni. 5 Megállapította: évi XLIV. törvény 26.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 6 Megállapította: évi XLIV. törvény 27.. Hatályos: VIII. 1-tıl.

18 18. oldal 64. (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzıt és egy közjegyzıhelyettest számvizsgálóvá választ. (2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenırzése. (3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt. 65. (1) Az országos kamara szervezeti és mőködési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, mőködési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggı jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét. (2) 1 Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és mőködési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni a miniszternek. 66. (1) 1 Ha az iránymutatás, illetıleg a szervezeti és mőködési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, a miniszter - határidı kitőzésével - felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére. (2) 1 Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidın belül annak megfelelıen az iránymutatást, a szervezeti és mőködési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értésérıl a minisztert tájékoztatni. (3) 2 Ha az önkormányzati szerv a megadott határidın belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és mőködési szabályzat, illetıleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidı lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. (4) 3 A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. (5) 4 Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a) az iránymutatást, szervezeti és mőködési szabályzatot, illetıleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti, b) a törvényes mőködés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértıen mőködı önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását, c) a jogszabálysértı önkormányzati szerv mőködését felfüggesztheti, és ellenırzésére - a kamarai tagok közül - felügyelıbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható. (6) 4 A felügyelıbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetıleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes mőködés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a mőködés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni. (7) 4 Nem rendelhetı ki felügyelıbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet. (8) 3 A felügyelıbiztos a tevékenységérıl és annak eredményérıl tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert. (9) 4 A felügyelıbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli. Egyéb rendelkezések Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülı költségeket. 68. (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetıt alkalmazhat. (2) Az ügyvezetı közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy nyugalmazott közjegyzı lehet. (3) Az ügyvezetı a feladatait az elnök utasítása szerint látja el. 1 Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 2 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 3 Beiktatta: évi XLIV. törvény 28.. Módosította: évi CIX. törvény 167. (6) i). 4 Beiktatta: évi XLIV. törvény 28.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 5 Az elsı mondat szövegét megállapította: évi XLIV. törvény 29.. Hatályos: VIII. 1-tıl.

19 19. oldal VII. fejezet A közjegyzık mőködésének felügyelete 69. (1) 1 (2) 2 A közjegyzı eljárásának törvényességét a közjegyzı székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzı tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (3) A közjegyzık ügyvitelének, hivatali mőködésének és magatartásának rendszeres ellenırzése a területi elnökség feladata. (4) A területi elnökség a közjegyzı hivatalba lépését követı egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyzı mőködését. (5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyzı mőködésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti. 69/A. 3 (1) A területi elnökség a mőködési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. (2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyzı irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. (3) A közjegyzı köteles a vizsgálat lefolytatását elısegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetıvé tenni. (4) A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg. (5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyzı megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplı kötelezettségeit a) felhívja a közjegyzıt a jogszabályoknak megfelelı eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére, b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. (6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. VIII. fejezet Fegyelmi felelısség Fegyelmi vétség Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyzı, az a közjegyzıhelyettes vagy az a közjegyzıjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy), a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve b) akinek vétkes magatartása a iránymutatásába ütközik - annak súlyára való tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzıi kar tekintélyének csorbítására Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellızhetı, de a felmerült költségek viselésére kötelezhetı. 1 Hatályon kívül helyezte: évi XLIV. törvény 66. (3). Hatálytalan: VIII. 1-tıl. 2 Megállapította: évi XLIV. törvény 30.. Hatályos: VIII. 1-tıl. 3 Beiktatta: évi VIII. törvény 13.. Hatályos: V. 1-tıl. 4 Megállapította: évi XLIV. törvény 31.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult 5 Megállapította: évi XLIV. törvény 32.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult

20 20. oldal Fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) határozott idıre szóló hivatalból való felfüggesztés, f) hivatalvesztés. (2) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) törlés a kamarai névjegyzékbıl (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtıl való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzıvel szemben kétmillió forintig, közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet. (2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott. (3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti. (4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyzı a felfüggesztés tartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn. 74. (1) 3 A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítı és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetıleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt. (2) 4 A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet. Elévülés 75. (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzıi fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt. (2) Az a fegyelmi vétség, amely bőncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bőncselekménnyel együtt évül el. Eljáró szervek 76. (1) 5 Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzıi fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el. (2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsıbb Bíróságon mőködik. (3) 6 A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja. 1 Megállapította: évi XLIV. törvény 33.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult 2 Megállapította: évi XLIV. törvény 34.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult 3 Számozását módosította: évi XLIV. törvény Beiktatta: évi XLIV. törvény 35.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult 5 Módosította: évi XLIV. törvény 66. (2) b). 6 Megállapította: évi XLIV. törvény 36.. Hatályos: VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult