A non-profit szektor fejlődését három különálló fázisra lehet osztani:

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A non-profit szektor fejlődését három különálló fázisra lehet osztani:"

Donát Mészáros
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás Szerbia és Montenegróban 1

2 A civil szervezetek helyzete Az NGO-k működéséhez nincsen meg a fejlett törvényes és fiskális keret Nincs folyamatos kapcsolat és együttműködés az állam és a civil szektor között. Szerbia az egyetlen ország a térségben, amely nem hozott új törvényt a civil szervezetekről. 2

együttműködés az állam és a civil szektor között.

3 Milyen a civil szervezetek helyzete Szerbia és Montenegróban? 3

4 A non-profit szektor fejlődését három különálló fázisra lehet osztani: 1. az NGO-k alapításának kezdetei a második világháború előtt 2. a kommunista rendszerben 1945 és 1990 között a kormány alapította a kormányon kívüli szervezetek től kezdődik az új vagyis igazi -független NGO-k alapitása 4

a kommunista rendszerben 1945 és 1990 között a kormány alapította a

5 A civil szervezetek száma Szerbia és Montenegróban: A régi, illetve kormányfüggő NGO-k számát mintegy re becsülik, az 1990 után alapítottakét kb re. Teljesen pontos adatok nincsenek, és jelenleg számos úgynevezett kormányszervezet is az átalakulás fázisában van. 5

000-re becsülik, az 1990 után alapítottakét kb. 5000-re.

6 A civil szervezetek helyzete 6

7 A civil szervezetek helyzete Az NGO policy group 2001-ben elvégezte a szerbiai harmadik szektor helyzetének és kilátásainak eddigi legszélesebb körű felmérését 7

8 A felmérés kiderítette: Szerbiában a civil szektor nagyszámú kicsi és néhány nagy NGO-ból áll. 77% nincs állandó foglalkoztatottja 17 % 1-től 5 személyt foglalkoztat. 8

9 Az NGO-k többsége igen korlátozott anyagiakkal rendelkezik: 45 % magánlakásokban dolgozik, egyetlen íróasztal nélkül, 47 %-nak nincs számítógépe 82 %-nak még sokszorosító berendezése sincs. 9

10 Az NGO-k aktivistáinak képzettségi foka azonban sokkal magasabb a társadalmi átlagnál, és az NGO-k kulcsfontosságú szerepet játszottak a szakképzett emberek tömeges távozásának (brain drain) megakadályozásában. 10

kulcsfontosságú szerepet játszottak a szakképzett

11 A civil szervezetek helyzete A számos akadály és korlátozás mellett, ( a jogi keret hiánya, bizonytalan politikai és gazdasági környzet, elégtelen pénzügyi források, a külföldi donátoroktól való függőség stb.), a civil szektor mégis óriási eredményeket ért el az elmúlt évtizedben, és jelentősen hozzájárult a társadalmi változásokhoz. 11

külföldi donátoroktól való függőség stb.

12 A civil szervezetek helyzete Az Otpor, CESID vagy G17 nagy mértékben hozzájárultak a Miloševićrendszer bukásához. A jelenlegi kormány számos minisztere a civil szektorból jött, ezért logikus lenne a következtetés, hogy S&M az eltelt 4 év alatt jelentősen javult az NGO-k helyzete. 12

A jelenlegi kormány számos minisztere a civil szektorból jött, ezért

13 A civil szervezetek helyzete Ez, sajnos, nem történt meg, és a civil szervezetek többsége ugyanolyan problémákkal küzd, mint Milošević idején. Az önkéntes munka volt az NGO-k legfontosabb erőforrása, és most ezen a téren is fáradság jelentkezik. 13

14 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? 14

15 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? Az elöbbi felmérés szerint a civil szervezetek aktivistáinak 44% részt vett a továbbképzés valamilyen formájában a civil társadalom, civiljog és emberi jogok fejlesztésének témakörében 15

44% részt vett a továbbképzés valamilyen formájában a civil

16 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? Az NGO-k képviselőit továbbra is érdekli a továbbképzés, a probléma azonban az, hogy egyre kevesebb a donátor, aki a képzést a szektor szintjén finanszírozná. 16

17 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? A polgároknak is szükségük van ilyen oktatásra, ha azt akarjuk, hogy aktivan részt vegyenek a közösségi életben. Ezeket az ismereteket ma még mingig a civil szervezetek biztositják a nemformális oktatáson keresztül 17

aktivan részt vegyenek a közösségi életben.

18 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? 2001 óta a civil társadalomra való nevelés beépült a formális oktatási rendszerbe. Az általános, valamint a középiskolában az 1-től a 3. osztályig a tanulók fakultatív tantárgyként hallgathatják a polgári nevelést. 18

19 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? A civil szervezetek ismerete még mindig nem része az akadémiai oktatásnak, és még csak valamely tanfolyam részeként sem jelentkezik a bölcsészeti vagy jogi karon. Ennek következménye, hogy a másik két szektorban nem ismerik a civil szervezetek szerepét és jelentőségét, ami kedvezőtlen hatással van a szektorok közötti együttműködésre. 19

tanfolyam részeként sem jelentkezik a bölcsészeti vagy jogi karon.

20 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? A nem-formális oktatás (a civiljogról és a polgári társadalomról, kampányokról...), amelyet a civil szervezetek organizáltak, direkt vagy indirekt módon elősegitette a demokratikus változásokat Szerbia és Montenegróban (ujságirok, aktivisták,..) 20

21 Milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos oktatás helyzete? A civil szervezetek és a demokrácia megismertetésével leginkább maguk a civil szervezetek foglalkoznak a nem-formális oktatáson belül. Ezek közül a legjelentősebbek a belgrádi, illetve podgoricai Non-profit központok, a belgrádi Gradjanske inicijative (Polgári kezdeményezések) és az újvidéki Ökumenikus szeretetszolgálat. 21

22 Civil szervezetek amelyek oktatással foglalkoznak 22

23 А belgrádi és podgoricai nonprofit központ működése: Állandó programjaik : Informatív dokumentációs program Tanácsadás Oktatás és tréning Jogi segítség Kiadói tevékenység stb. 23

24 А belgrádi non-profit központ (CRNPS) működése A CRNPS oktatási programok és tréningek keretében nyilvános tribünöket és kerekasztal-beszélgetéseket szervez. Az oktatás célja, hogy minél több polgár bekapcsolódjon az NGO-k munkájába, hogy az állami szervek és a médiák nagyobb megértéssel kísérjék az NGO-k munkáját... 24

25 А belgrádi non-profit központ kiadványai: 2002 folyamán kiadták az NGO-k jogi kézikönyvét (Pravni vodič za NVO), amely a civil szervezet bejegyzés utáni kötelezettségeiről szól (könyvelés, elszámolás, munkaviszony stb.) 25

26 А belgrádi non-profit központ kiadványai: A legismertebb: Hogyan alapítani és bejegyezni egy NGO-t a JSZK-ban. Ebben ismertetik az NGO jogi állását, valamint az új szervezet bejegyzésének eljárását, minden lehetséges magyarázattal és alkalmazási példákkal. 26

27 А podgoricai non-profit központ (CRVNO) kiadványai: Egyik kiadványuk Az NGO-k ábécéje. Ebben megtaláljuk a demokráciára vonatkozó alapvető információkat, továbbá a civil szervezetek fogalmának, szerepének, jelentőségének és munkamódszereinek bemutatását. 27

28 28

29 TIM TRI A Tim TRI-t NGO-trénerek csoportja képezi, amely 1998-ban alakult a Polgári Kezdeményezések (Gradjanske Inicijative) keretében azzal a céllal, hogy támogassa és hozzájáruljon egy stabil civil társadalom kiépítéséhez Tréninggel, Fejlesztéssel és Tájékoztatással, melyek szerb rövidítése (Trening, Razvoj i Informisanje) adja az elnevezést. 29

30 TIM TRI A harmadik szektorban a szisztematikus oktatás a Tim TRI-vel kezdődött 1998-ban. Kezdetben alapszintű, ötnapos szemináriumokat tartottak, amelyek megfeleltek a szektor akkori szükségleteinek, és kötelezően magukban foglalták az NGO-k szerepét a civil társadalom építésében, a polgárok részvételét döntéshozatalban.. 30

31 A szemináriumok részvevőinek száma a tréningnapok száma 1822 Ukupan broj učesnika na seminarima je po godinama jun

32 Az újvidéki Ökumenikus szeretetszolgálat 32

33 Az újvidéki Ökumenikus szeretetszolgálat Az Ökumenikus szeretetszolgálat non-profit szervezet, melyet 12 éve alapítottak az Egyházak Világtanácsának (WCC) kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy enyhítsenek Vajdaság humanitárius helyzetén, amelyet a hiperinfláció és a térségben dúló háborúk okoztak. 33

34 Az újvidéki Ökumenikus szeretetszolgálat Két évvel a mi szervezetünk előtt alakult a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely időközben az állam partnere lett szociális programok realizálásában, és most eszközeinek majdnem a 90 százalékát az államtól kapja. Nálunk éppen a fordítottja a helyzet: szervezetünk tavaly alig tudta jövedelmének 10 százalékát megvalósítani helyi forrásokból. 34

35 Az újvidéki Ökumenikus szeretetszolgálat Ha összehasonlítjuk a Magyarországon működő NGO-k számát a mienkel,valamint az előbbi százalékokat, íme a bizonyíték arra, milyen lassú a tranzíció Szerbia és Montenegróban, és mit hoz a civil szervezetek rendezetlen státusa. 35

36 Kisprojektumok alapja Az alap elsődleges célja olyan kis projekteket támogatni amelyek a polgári társadalom fejlesztését segitik elő. Ezt a célt kis projekteknek szánt kis grantok odaítélésével és képzéssel lehet elérni. 36

37 Kisprojektumok alapja Négy év alatt a következőket értük el: odaítéltűnk 252 grantot, melyek Vajdaság 58 településén valósultak meg; megtartottunk 45 tréninget, melyeken 617 részvevő tanulta meg, hogyan kell irányítani egy projektciklust, projektet írni és eszközöket gyűjteni. 37

38 A civil szervezetek perspektivája 38

39 A civil szervezetek perspektivája Reméljük, hogy a hatóságok kedvező feltételeket teremtenek az NGO-k működéséhez. Ahhoz, hogy a tranzíció időszakát Szerbia és Crna Gora minél fájdalommentesebben vészelje át, a következő tényezők együttműködésére van szükség: felelősségteljes hatalom erős profitszektor erős civil szervezetek 39

40 A civil szervezetek perspektivája A kedvező jogi és adokeret és a helyi forrásokból való finanszírozás a legfontosabb előfeltételei a harmadik szektor növekvésének, különösen a következő területeken: 40

41 A civil szervezetek perspektivája Szolgáltatások a szociális szektorban A polgárok érdekeinek védelme Nevelés a demokráciára 41

42 A civil szervezetek perspektivája Ha vállalni akarja ezt a szerepet, a civil szektornak összpontosítania kell: a helyi erőforrások mozgósítására kutatásra és újításokra saját alapjainak és felelősségének erősítésére és együtt kell működnie a régió civil szervezeteivel! 42

43 43

Hasonló dokumentumok

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok