Kiegészítı melléklet

Átírás

1 CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár Adószám Kiegészítı melléklet I. Általános rész A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár alapítói az Önkéntes és Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény rendelkezése alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárt hoztak létre december 21-én. A Nyugdíjpénztár határozatlan idıre alakult és a CIB csoporthoz tartozó vállalkozásokra kiterjedıen szervezıdik. A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár székhelye: 1027 Budapest, Medve utca A pénztár típusa, önkéntes nyugdíjpénztár. A pénztár gazdálkodása keretében az alapszabályban meghatározott feltételek szerint nyugdíjszolgáltatást nyújt, a pénztárvagyon befektetését és szervezését végzi. A Nyugdíjpénztár vezetı tisztségviselıi december 31-én: Igazgatótanács elnök : Tisztavalné Winand Ágnes tagok : Pálmainé Baán Rita Radnóti Csaba Tóth Mária Kozák Zsuzsanna Ellenırzı Bizottság elnök : Teschler Mátyásné tagok : Mogyorósi Zoltán Kerényi Gézáné Gáspár Tibor Szücsik Péter A pénztár gazdálkodása a pénztártagok érdekében történik, valamint a szolgáltatások és fejlesztések fedezetének biztosítására szolgál. 1

2 A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár kettıs könyvvitelt vezet, éves beszámolóját a hatályos Öpt. (1993 évi XCVI. tv.), a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.), a 223/2000 (XII.19) és a 281/2001 ( XII.26 ) Kormányrendeletben meghatározott elıírásoknak megfelelıen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott nyomtatványok felhasználásával készíti el. Az éves beszámoló részét alkotó mérleg fordulónapja december 31. A mérlegkészítés idıpontja január 31. A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár üzleti éve megegyezik a naptári évvel júniusától a fedezeti céltartalékba a tagdíjbefizetések 97,5 %-a, a mőködési tartalékba a tagdíjbefizetések 2 %-a, a likviditási tartalékba pedig a befizetések 0.5 %-a került. A Pénztár a fenti arányt a közgyőlés döntése alapján június 1-tıl alkalmazza, azóta az arányokban változás nem történt június 1-je elıtt a fedezeti céltartalékba a tagdíjbefizetések 96%-a, a mőködési célú tartalékok közé pedig a befizetések 3 %-a került. A likviditási alapba korábban a befizetések 1 %-a került. A Pénztár tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A Pénztár immateriális javak között mutatta ki a fıkönyvi könyvelés és az egyéni számlákkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésére kifejlesztett, évben vásárolt szoftvert, amely 2002-ben teljes egészében leírásra került ben a Pénztár nem tárt fel ellenırzés során jelentıs összegő hibát. A Pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezık: - magas fluktuáció mind a Banknál, mind pedig a leányvállalatok esetében - lakossági stratégia és új bankfiókok nyitása miatti létszámbıvülés - piaci és gazdasági folyamatok alakulása. A Pénztár mőködését és gazdálkodását jelentısen meghatározó rendkívüli esemény a Pénztárnál évben nem történt. 2

3 II. Mérleghez kapcsolódó rész Befektetett eszközök A Nyugdíjpénztár az immateriális javak között tartotta nyilván azt az évben vásárolt szoftvert, amelyet a mőködési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt. Az értékcsökkenés elszámolásánál 33%-os amortizációs kulcsot alkalmazott, amelyet negyedévente számolt el. A szoftver 2002-ben teljes egészében leírásra került, kimutatása a 0. nyilvántartási számlák között történik. Értékpapírok A Nyugdíjpénztár az értékpapírokat a törvényben meghatározott módon, nettó beszerzési értéken (felhalmozott kamatok nélkül) tartja nyilván, és azokról analitikus nyilvántartást vezet. A Pénztár negyedévenként egyedileg értékelte az értékpapírokat, a mérleg fordulónapra vonatkozóan könyvvizsgálóval is hitelesíttette az értékpapírok felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében elszámolt értékelési különbözetet. Befektetési portfoliónként az értékelési különbözet összegében céltartalék kerül képzésre, amely céltartalékon belül külön kerül kimutatásra az idıarányosan járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékelési különbözet. Követelések A Pénztár követelései között mutatja ki a pénztártagokkal szembeni követeléseit, mindaddig, amíg azok pénzügyileg nem rendezıdnek. Pénzeszközök A Nyugdíjpénztár a CIB Bank Zrt-nél, valamint a letétkezelıjénél, a Raiffeisen Bank Zrt-nél vezeti a számláit a céltartalékoknak megfelelıen elkülönítve. Aktív idıbeli elhatárolások Aktív idıbeli elhatárolásként a Nyugdíjpénztár azokat az üzleti év mérlegének fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összeget mutatja ki, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolandók el. 3

4 Saját tıke Mőködési célú induló tıkeként a pénztár az alapításakor kapott induló vagyont mutatja ki, amelyet a pénztár a mőködés céljára kapott. A Pénztár tartaléktıkeként mutatja ki a pénztár mőködési tevékenységének elızı években realizált eredményét. A mőködési tevékenység mérleg szerinti eredménye: a Pénztár mőködési tevékenységével összefüggésben a tárgyévet megilletı bevételek és a tárgyévet terhelı ráfordítások különbözetének összege. A Pénztárnak immateriális javak és rendeltetésszerően használatba vett tárgyi eszközök piaci értékelése alapján meghatározott értékelési tartaléka nincs. Céltartalékok A céltartalékok között mutatja ki a Pénztár a következıket: Mőködési céltartalék: a mőködési célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott értékelési különbözet összegében megképzett céltartalékot. A mőködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Fedezeti céltartalék: az egyéni számlákon a felhalmozási idıszakban összegyőjtött, a pénztártag adott idıpontban fennálló követelése, amely a nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idı letelte után a pénztártagnak kifizethetı. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl, valamint az egyéni számlák fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Likviditási céltartalék: egyéb likviditási célra a Pénztár folyamatos fizetıképességének fenntartása érdekében képzett céltartalék összegét, valamint az azonosítatlan (függı) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékot. Likviditási portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékként mutatja ki a Pénztár a likviditási célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott értékelési különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. 4

5 Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka: Itt mutatja ki a Pénztár a mérlegben a tagdíjkövetelések mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. Kötelezettségek Itt mutatja ki a Nyugdíjpénztár a pénztártagokkal szemben fennálló kötelezettségek között a kilépı, vagy más pénztárba átlépı tagokat, illetve azok kedvezményezettjeit megilletı fedezeti tartalékból átvezetett kötelezettségek összegét. Passzív idıbeli elhatárolások A mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költség és ráfordítás elhatárolása, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel, illetve kerül kiszámlázásra. Taglétszám alakulása A taglétszám alakulását meghatározó tényezık: évben az elızı évekhez viszonyítva sokkal jelentısebb mértékő volt a fluktuáció - A CIB Csoport 2009 elsı félévének végén csoportos létszámleépítést hajtott végre. A tagdíjfizetık átlag életkora 34,87 év. Az aktív tagok (tagdíjat fizetı) száma növekedı tendenciát mutatott, a fent említett fejlesztési tervek és egyéb befolyásoló tényezık miatt. Megnevezés Létszám idıszak elején Idıszak elején aktív tag Új belépık Átlépı más pénztárból Átlépı más pénztárba Elhalálozott 2 1 Szolgáltatásban részesülı Kilépett Idıszak végén Idıszak végén aktív tag Terv és tényadatok összehasonlítása év terv I.né. II.né. III.né. IV.né. Tagdíjfiz. átlagos száma

6 2008. évi tény Tagdíjfiz. átlagos száma év terv I.né. II.né. III.né. IV.né. Tagdíjfiz. átlagos száma évi tény Tagdíjfiz. átlagos száma Amíg 2008-ban a tagok tényleges létszáma az elsı félévben kissé elmaradt a tervezett értéktıl, a második félévben viszont meghaladta a tervezett értéket, addig 2009-ben a tendencia ezzel ellentétesen alakult. Vagyis a tagdíjfizetık átlagos tényleges létszáma az év elsı félévében meghaladta a tervezett értéket, azonban az év második felében már elmaradt ettıl. Az eltérés oka, hogy a Bankcsoportnál a tervezettnél nagyobb mértékő volt a fluktuáció, mint ahogyan az korábban a humánpolitikai tervek szerint prognosztizálva volt, illetve a Bankcsoport elsı félévének végén csoportos létszámleépítést hajtott végre, amely hatással volt a taglétszámra. A Pénztár pénzügyi tervében nem tervezte külön a nem aktív tagok számát, feltételezte, hogy ezek száma nem változik jelentısen. A tényadatok alapján a nem aktív tagok száma növekedett, az elızı évi 450 és 540 fı közötti átlagos létszámról év során 545 és 614 fı közé emelkedett. A nem aktív tagok között szerepelnek azok a CIB Csoportból kilépett tagok, akik nyilatkozatban vállalták tagsági viszonyuk fenntartását, viszont tagdíjfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ide tartoznak még a GYES-en, GYED-en lévı pénztártagok is, akiknek a száma az elızı évhez viszonyítva megnövekedett. A évi tervezett nyugdíjszolgáltatás 9 fı volt. A Pénztár ténylegesen 26 fınek teljesített egyösszegő szolgáltatást, amelynek összege ezer Ft volt (2008-ban 13 fı részére ezer Ft). Jelen kiegészítı melléklet 2. sz. mellékletében mutatja be a Pénztár a tagdíjbevételek tartalékok közötti megoszlásának alakulását, a fedezeti tartalék bevételei és kiadásai, illetve a mőködési tevékenység alakulását a terv- és tényadatok összehasonlításával. A tagdíjbevételek alakulását a tervezett szinthez képest az jellemzi, hogy a tényadatok minden negyedévben, de fıként az év második felében elmaradtak a tervezett értéktıl. A tényleges bevételek a három tartalék együttes vonatkozásában 15,28 %-kal maradtak el a tervezett értéktıl. Mindhárom tartalék tekintetében a tényadatok elmaradnak a tervadatoktól a tagdíjbevételek egészét tekintve, amelynek oka a munkáltatói tagdíjbevételek tervhez képesti alacsonyabb szintje a csoportos létszámleépítés okán, illetve a 10 éves lejárat miatti kifizetések 6

7 nagyságrendje is jelentısen meghaladta a tervezett értéket. Mindhárom tartalék esetében a tagdíjbevételek tervhez történı alakulására valamelyest pozitívan hatott, hogy mind az egyéni tagdíjbefizetések, mind pedig az egyéb befizetések és APEH visszatérítések a tervek felett teljesültek. Ezek a bevételtöbbletek azonban nem tudták ellensúlyozni a munkáltatói tagdíjbefizetések elmaradását. A fedezeti tartalék bevételeit elemezve az látható, hogy a Pénztár bevételeit 64,52 %-ban a tagdíjbevételekbıl tervezte. (2008-ban: 71,6 %- ban). A tényleges számokat tekintve a fedezeti tartalék összbevételei magasabbak a tagdíjbevételek összegénél, mivel bár az értékelési különbözet várható hozama negatívan hatott a bevételek összegére, kapott kamatok nagyságrendje ezt ellensúlyozta. A Pénztár bevételeinek egy részét adják még a befektetési tevékenységen realizált egyéb bevételek, amelyek a tényleges bevételek 7,63 %-át adják (2008-ban 10,5 %), amit a Pénztár alacsonyabb arányban tervezett. A Pénztárnak jelentıs a tervet meghaladó - bevételei származtak még a hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapírok és bankbetétek után kapott kamatokból is, melyek aránya a tényleges bevételeken belül 95,3 % volt (2008-ban 46,4 %). A Pénztár arra számított terveiben, hogy az elızı évhez hasonlóan az értékelési különbözet várható hozama kedvezıen alakul majd, a piaci folyamatok következtében azonban az értékelési különbözet várható hozama a második és a harmadik negyedév kivételével a többi idıszakban negatívan alakult, így az jelentısen elmaradt a tervezett értéktıl. A fedezeti tartalék ráfordításai is kedvezıtlenül alakultak a tervezetthez képest nagy mértékben -, amelynek oka, hogy a Pénztár az éves terv elkészítésekor kedvezıbben ítélte meg a piaci folyamatokat a ténylegesnél. A mőködési tevékenység eredménye a Pénztárnál a tervezett szintnél kicsit kedvezıbben alakult. A mőködési tevékenység eredményén belül a tagdíjbevételek és az értékelési különbözet várható hozama a tervezettnek megfelelıen, illetve attól valamivel kedvezıbben alakult. A kiadások 2009-ben meghaladták a tervezett értéket az egyéb költségek növekedése miatt. Így a mőködési tevékenység eredménye 4,9 %-kal (2008-ban: 2,9 %) haladta meg a tervezett értéket. Nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések A Pénztár 2009-ben 26 fınek teljesített egyösszegő szolgáltatást, amelynek összege ezer Ft (2008-ban 13 fı részére ezer Ft) volt. A Pénztár 2009-ben, az elızı évekhez hasonlóan csak egyösszegő szolgáltatást nyújtott tagjainak. Az egyösszegő nyugdíjszolgáltatások kifizetések biztosításához az elızetesen kapott információk szerint - a Pénztár elkülöníti a szükséges fedezetet. 7

8 Nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások költség nemenként A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a Pénztárnak dologi kiadása nem merült fel. Fedezeti és likviditási céltartalékok alakulása A Pénztár céltartalékainak döntı részét 98,8 %-át (2008-ban: 98,9 %-át) a fedezeti céltartalékok teszik ki. A fedezeti és likviditási céltartalékokat jelentısen befolyásoló tényezı 2009-ben a Pénztárnál nem volt. A fedezeti céltartalékokon belül az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl képzett céltartalék aránya 85,12 %-ról, 83,79 %-ra csökkent. A Pénztár likviditási céltartalékainak jelentıs része egyéb likviditási célokra képzett céltartalék. A likviditási céltartalék összege 40,7 millió Ft értékben (2008-ban: 34,1 millió Ft), amely az elızı évhez képest 19,3 %- kal növekedett. A likviditási portfolió értékelési különbözete eft volt december 31-én (2008-ban eft). A Pénztár likviditási céltartalékból nem csoportosított át a fedezeti céltartalékba. A Pénztárnak 2009-ben és 2008-ban azonosítatlan, függı befizetései nem voltak, ezekre céltartalékot nem képzett. Mőködési céltartalék alakulása A Pénztár 2009-ben a mőködési portfolió értékelési különbözetére vonatkozóan képzett céltartalékot. Az ezen a jogcímen megképzett céltartalék összege december 31-én eft volt (2008-ban: eft). A Pénztár jövıbeni kötelezettségekre vonatkozóan nem képzett mőködési céltartalékot. A Pénztár 2009-ben a mőködési céltartalékból nem használt fel. 8

9 III. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó rész Költségek Mőködési költségek személyi jellegő ráfordítások Adatok eft-ban Megnevezés Személyi jellegő kifizetések Mőködési költségek összesen A mőködési költségek az elızı évhez viszonyítva mintegy 6,6 %-kal csökkentek, amely a bérjárulékok csökkenésébıl adódik. Tisztségviselık díjazása A tisztségviselık díjazása 2009-ben, a közgyőlés döntése alapján nem változott, az elızı évhez hasonlóan az alábbiak szerint alakult: Igazgatótanács elnöke: ,-Ft/hó Igazgatótanács tagjai: 5.000,-Ft/hó Ellenırzı Bizottság elnöke: 8.000,-Ft/hó Ellenırzı Bizottság tagjai: 5.000,-Ft/hó Az egyéb címen kifizetett megbízási díjak összege: eft (2008-ban eft). A Pénztárnak alkalmazottja nincs. Nem anyagjellegő szolgáltatások Adatok eft-ban Megnevezés Program karbantartási díj Könyvvizsgálat Közzétételi díj Pénztárszövetségi tagdíj - 17 Egyéb Nem anyagjellegő szolgáltatások A nem anyagjellegő szolgáltatások díjai a Pénztárnál mintegy 8,9 %-kal növekedtek (2008-ban: 12,4 %). A növekedésre egyrészt az infláció hatott, másrészt pedig növelte a program karbantartási díjak értékének emelkedése. A Pénztár könyvvizsgálati teendıit 2009-ben is az elızı évhez hasonlóan - az Ernst & Young Kft látta el. A könyvvizsgálat díja eft volt a 2009-as évre vonatkozóan. A Pénztár természetes személy könyvvizsgálója Bertalan Zsuzsanna. Az Ernst & Young Kft a beszámoló könyvvizsgálatán kívül egyéb szolgáltatást nem végzett a Pénztár részére. 9

10 Ráfordítások A Pénztár ráfordításai közé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére fizetett felügyeleti díjak tartoznak, amelyek értéke 2009-ben eft volt (2008-ban eft). A csökkenés a felügyeleti díj számítás módjának csökkenésével magyarázható. Tagi kölcsönfolyósítás A pénztár tagjai számára nem folyósított kölcsönt, ezzel kapcsolatos bevétele a pénztárnak nem volt. Értékcsökkenés 2002-ben a Pénztár 450 ezer forint értékben számítógépes programot mutatott ki a befektetett eszközök között, amelyet 1999 februárjában szerzett be. A program 2002-ben leírásra került, amelyet a Pénztár a 0. nyilvántartási számlaosztályban 0 nyilvántartási értéken mutat ki. A Pénztárnak más immateriális java vagy tárgyi eszköze nincs, ezért a 2003-tól 2009-ig terjedı idıszakban nem számolt el értékcsökkenési leírást. Bevételek május 31-éig a fedezeti alapba 96%, a mőködési alapba 3%, a likviditási alapba pedig 1%-a kerül a bevételeknek. A Közgyőlés döntése alapján június 1-tıl a bevételek 97,5 %-a került a fedezeti alapba, 2 %-a a mőködési alapba, a fennmaradó 0,5 % pedig változatlanul a likviditási alapba került ben az arányok nem változtak. A tagdíj bevétel munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulásból eft, (2008-ban: eft), az egyéni tagdíjbefizetésbıl eft, (2008-ban eft) és a tagok év végi egyösszegő befizetéseibıl, az APEH visszatérítésekbıl és utólag befolyt tagdíjakból eft (2008- ban eft) áll. Az elszámolt tagdíjbevételekbıl pénzügyileg nem rendezett tagdíjbevételek összege eft (2008-ban: eft), amelyre a Pénztár a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát ráfordításként megképezte. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztárnak a CIB csoport munkáltatóival, valamint az Igazgatótanács elnöke által engedélyezett és közgyőlése által jóváhagyott munkáltatói tagokkal van megállapodása. A munkáltatói kötelezettségek a megállapodásoknak megfelelıen teljesültek ben 131 fı lépett át másik nyugdíjpénztárba (2008-ban 133 fı), az átvitel összege eft volt (2008-ban: eft). Az átlépık számának jelentısebb mértékő növekedését részben a fluktuáció, az elbocsátások okozzák, részben pedig az okozza, hogy a 10 éves 10

11 várakozási idı elteltével a tagok összevonják megtakarításaikat, hogy fel tudják venni a hozamot. Az átlépı tagok 1 ezer Ft-ot fizetnek átlépési díjként. A Pénztár két tagja elhalálozott, a kedvezményezettnek történt kifizetés összege eft volt (2008-ban 513 eft). Nemfizetık száma Fizetık száma* Átlagos érték Fedezeti alap egyéni számlák Mőködési alap Likviditási alap Összesen Fı Fı eft/fı eft eft eft eft 2009-re vonatkozóan Tagok által fizetett tagdíj , Munkáltatói , tag által fizetett tagdíj 2008-ra vonatkozóan Tagok által , fizetett tagdíj Munkáltatói tag által fizetett tagdíj , *Megjegyzés: A fizetık számára vonatkozóan az átlagos értékek kerültek feltüntetésre. Az egyéni tagdíjfizetık számának növekedését a nagy mértékő fluktuáció és a csoportos létszámleépítés miatt tagságukat fenntartó, de már nem CIB-es munkaviszonyban lévı tagok számának növekedése okozza. Bár az egyéni tagdíjfizetık száma megnövekedett, az általuk befizetett tagdíj nem emelkedett jelentısen. Befektetések és hozamok alakulása A CIB Nyugdíjpénztár vagyona a évi 8 %-os növekedéssel szemben évben nagyobb mértékben 17,5 %-kal növekedett. Az év elején a Nyugdíjpénztár vagyona 3.779,9 millió forintról indulva december 31-ére 4.442,6 millió forintra nıtt. Az eszközök szerkezetében 2009-ben nagyon jelentıs, szerkezetbeni változás nem következett be. A befektetett eszközök értéke 0,3 %-kal csökkent, amíg a forgóeszközök értéke azonban 43,2 %-kal növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök aránya az elızı évi 59 %-ról 50,1 %-ra csökkent. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok aránya az elızı évi 38,9 %-ról 35,1 %-ra csökkent az összes eszközállományon belül. A Pénztár befektetési struktúrájából látható, hogy a Pénztár hosszú lejáratú állampapírjainak értéke és aránya lecsökkent. A forgatási célú 11

12 értékpapírok jelentıs része pedig rövid lejáratú kötvény. A Pénztárnak forgatási célú részesedései nem voltak az év végén. A Pénztár 2009-ben nem kötött határidıs és opciós ügyletet. A Pénztárnak december 31-én egyéb függı és jövıbeni (biztos) kötelezettsége nem volt. A Pénztár az elızı évben, 2008-ban a mérleg fordulónapjáig az alábbi határidıs ügyletek kötötte, melyek eredményre és cash-flow-ra gyakorolt hatását az alábbi táblázat mutatja: Határidıs ügylet jellege Deviza összeg USD Árfolyam Érték Eredményre gyakorolt hatás Értékelési különbözet Forward nyitás eladás , Forward zárás vétel , ( ) Forward zárás vétel , Forward nyitás eladás , Forward zárás vétel , MNB Forward nyitás eladás , Forward zárás vétel , MNB ( ) Forward nyitás eladás , Forward zárás vétel , MNB ( ) A forrásoldal összetevıinek aránya nem változott jelentısebb mértékben a mérleg fıösszegéhez képest. A saját tıke értéke 19,6 %-kal növekedett, amelynek oka a Pénztár nyereséges mőködési gazdálkodása. A Pénztárnak december 31-én 30 ezer forint értékben volt egyéb rövid lejáratú kötelezettsége. (2008-ban nem volt). A források döntı részét a fedezeti céltartalékok teszik ki 97,6 %-ban (2008-ban 97,7 %). 12

13 Befektetési tevékenység elemzése Makrogazdaság A 2009-es esztendıben a magyar gazdaság jelentıs, 6,3%-os zsugorodáson, tehát a rendszerváltás eleje óta példátlanul mély recesszión ment keresztül. A likviditási és hitelválság a reálgazdaságot nem hagyta érintetlenül, a tavalyi év összes negyedévében negatív elıjelő volt a GDP változása, noha a bruttó hazai termék csökkenése a második negyedév óta fokozatosan enyhül. Külpiacainkon megcsappant a magyar termékek iránti kereslet, így a gazdaság egyik fı motorjaként számon tartott export átmenetileg lebénult és a javulás jelei is csak a tavalyi év utolsó harmadában érkeztek meg. Magyarország megromlott piaci megítélésébıl, a finanszírozási krízisbıl és az IMF-EU csomag feltételeibıl kifolyólag a kormányzat prociklikus, a válságot elmélyítı fiskális politikára kényszerült az amúgy is kedvezıtlen nemzetközi konjunktúra mellett. A megszorító intézkedések és a bankszektor óvatosabb hitelezési aktivitása még tovább korlátozták a már korábban is gyenge lábakon álló magánfogyasztást és a beruházásokat. A gyenge keresleti viszonyok, valamint a nyersanyagok korábbi évekre jellemzı árfelhajtó hatásának hiánya magyar viszonylatban meglehetısen enyhe inflációs környezetet eredményezett. A negatív kibocsátási rés még az év közepén végrehajtott és a fogyasztói árindexet magasabb év/éves szintre toló ÁFA-emelés továbbgyőrőzı hatásait is csitítani tudta. A pénzromlási ütem idei mérséklıdését ráadásul a magas bázis is elısegítheti. Az alacsonyabb inflációs szintek sem tudták azonban ellensúlyozni a reálbérekben látott visszaesést. A munkanélküliségi ráta markáns emelkedése mindeközben csak súlyosbította a háztartások vagyoni helyzetét, a restriktív költségvetési politika pedig csak kismértékben tette lehetıvé a nyugat-európai állásmegtartóprogramokhoz fogható munkaerıpiaci intézkedések alkalmazását. Ezen felül a devizahitelek idınként megemelkedı törlesztırészlete csökkentette a devizában eladósodott háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és a nagyobb árfolyamkockázat jelentısebb megtakarításokra ösztönözte a háztartások egy részét, ezzel is erısítvén a belsı kereslet negatív trendjét. A válság negatív hatásainak felsorolása után érdemes a kedvezı folyamatokról is szót ejtenünk. Magyarország fegyelmezett fiskális politikája nem csak a hazai gazdaságpolitika hitelességén javított, hanem egyben bıvítette a monetáris politika mozgásterét is. A jegybank a finanszírozási válság kicsúcsosodásakor meghozott rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelését késıbb fokozatosan a piaci kockázatok és a Magyarországtól elvárt kockázati prémium alakulásának függvényében ellensúlyozta. Hosszabb kihagyás után az irányadó kamatszint nyarára az utoljára októberében látott 8,5%-os értékre jutott vissza, 13

14 majd ezt további monetáris lazítás követte elejére az alapkamat már történelmi mélypontra juthatott úgy, hogy mindeközben a forint is a korábbiaknál erısebb szinteken mozgott, tehát nem veszélyeztette a devizában eladósodott háztartásokat és így a pénzügyi közvetítırendszer stabilitását sem. A fiskális fegyelem egyben javította Magyarország relatív megítélését is a több esetben lazább gazdaságpolitikát folytató régiós versenytársakkal szemben és az Európai Unió egyik legkisebb GDP-arányos költségvetési deficitjét eredményezte a tavalyi évben. A magyar adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokon is fıleg a költségvetési szigor enyhített, az amúgy is kedvezıbb piaci hangulat mellett. A belsı egyensúlyi mutatók javulása mellé a külsı egyensúlyi indikátorok kedvezıbb alakulása társult. A magyar folyó fizetési mérleg a kilencvenes évek közepe óta tartó idısor elsı többletét mutatta 2009-ben és az ország nettó finanszírozási képessége is markánsan javult. A képet némileg árnyalta, hogy ezen javulást is elsısorban a gyenge belföldi keresletre vezethetjük vissza. Pénzügyi piacok alakulása Bár a forint 2009-es év eleji és év végi árfolyama meglehetısen közel állt egymáshoz, a magyar deviza a két idıpont között igen széles sávban ingadozott a fı fejlett piaci devizákkal szemben. Az EUR/HUF árfolyam márciusban a válság újabb hullámának hatására például történelmi csúcsra, a 316-os szint fölé ugrott. A devizában eladósodott háztartások jelentıs hányada a svájci frank-forint árfolyam 215 fölé történı elmozdulását is megérezte. A piac kockázatvállalási hajlandóságában bekövetkezett javulás és Magyarország javuló belsı és külsı egyensúlyi mutatói az év elsı negyedéve után már fokozatos forinterısödést tettek lehetıvé egészen a nyár közepéig. Az azóta eltelt idıszak során a forint a as, új, egyensúlyinak tekinthetı sávban mozgott, implikált volatilitása pedig egyre csökkent. A magyar deviza külsı sokkokra való érzékenysége nem szőnt meg, de érezhetıen csökkent, kiváltképp a es év fordulója után. A devizapiaci ingadozások fı mozgatórugója továbbra is a globális piaci hangulat maradt, a belföldi tényezık melyek közül a költségvetési helyzet alakulását emelnénk ki általában valamivel kisebb súllyal szerepeltek. A kamatkülönbözet hatása nem volt jelentıs az árfolyamváltozás szempontjából, hisz az árfolyamstabilitás a kamatcsökkentési ciklus ellenére is fennmaradt. Mindebben segített az is, hogy a jegybank óvatos kamatpolitikát folytatott és csak a piaci várakozásokkal összhangban csökkentette az irányadó rátát. Az MNB továbbra is fokozott figyelemmel vizsgálja a devizapiacot és annak reakcióit a globális piaci hangulat változásaira, hiszen a pénzügyi stabilitás meghatározó a monetáris politikai döntéshozatal során. 14

15 A devizapiachoz hasonlóan a válság elsı, ıszi kicsúcsosodásakor a bankközi piacok is szélsıséges mozgásokat mutattak. A bankközi hitelezés lényegében befagyott, a pénzintézetek pedig külföldi devizában történı refinanszírozási szükségleteiket nem, vagy csak nehezen tudták kielégíteni a swapok piacán. Az MNB és egyes külföldi jegybankok között született swapmegállapodások késıbb érdemben javítottak a helyzeten, a hangulat javulásával és a bankközi piacok kiolvadásával, valamint a monetáris lazítóciklussal párhuzamban pedig a magyar pénzpiaci kamatok is csökkenésnek indultak. A es év fordulóján látott piaci turbulenciák természetesen az állampapírpiacot sem hagyták érintetlenül novemberétıl egészen áprilisáig kényszerszerően szünetelt a rendszeres államkötvénykibocsátás, a gyakran teljesen 'kiszáradt' állampapírpiacon voltak olyan napok, amikor teljesen megszőnt a piaci likviditás, bizonyos sorozatokra semmilyen árszinten nem lehetett árjegyzıt, illetve vevıt találni. Ilyen körülmények között az államadósság finanszírozásához az ország jelentıs mértékben az IMF és az EU által folyósított mentıcsomagra volt utalva. A helyzetet súlyosbították a nemzetközi befektetık részérıl tapasztalt portfoliótıke-kivonások, a korábbiaknál alacsonyabb külföldi kézben lévı állampapír-állomány, mely a hazai piac számára hirtelen megugró, még magasabb hozamszinteken is felszívhatatlan kínálatot jelentett. Az állampapírpiac végén azonban már a normalizálódás határozott jeleit mutatta, a piac kiszáradásának veszélye minimálisra csökkent, de a kockázatok még mostanra sem tőntek el teljesen. Jelenleg az ÁKK rugalmasan kezeli a forintban denominált állampapírok kibocsátási tervét és az egyes aukciókon meghirdetett mennyiségeket is egyedileg kezeli. Ezen kívül a kibocsátó mozgásterét növelik a korábbi kötvény visszavásárlások melyek mérsékelték a 2010-es refinanszírozási igényt valamint a devizalapú kibocsátásokból és a még fel nem használt IMFösszegekbıl származó külön tartalékok is. A Pénztári hozamráta alakulása A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár az IT jóváhagyásával 2009-ben változtatott befektetési politikáján a részvényindexek arányának növelésével, illetve nyersanyagindex bevezetésével - a következı eszközallokációs arányok alkalmazásával: 2009 (induló) 2008 Magyar állampapírok (Max Composit) 80 % 80 % Részvények 10 % 10 % -CE4 régió (Cetop20) 30 % 30 % -külföldi (MSCI World) 70 % 70 % 15

16 MSCI GEM Index 5 % 5 % DBLCI OY TR Index 5 % 5 % A fenti táblázat a évre vonatkozó induló oszlopa a május 4-ig érvényben lévı befektetési politikát tartalmazza. Ebben az idıpontban a Pénztár Igazgatótanácsa a pénzügyi és gazdasági folyamatok és tendenciák alapján megvitatta a lehetıségeket és úgy döntött, hogy a hozam maximalizálását az szolgálja leginkább, hogyha további részében a fedezeti alap benchmarkját 100 % ZMAX-ra változtatják. Ezért az év további részében a 100 % ZMAX index volt az irányadó befektetési politika. Pénztári alapok benchmark összetétele Fedezeti alap összetétele: induló állapot: Max Composite Index, CETOP20 Index, MSCI World, MSCI GEM és DBLCI OY TR indexek majd ZMAX index. Mőködési alap benchmark-ja: REBI index Likviditási alap benchmark-ja: REBI index A Pénztár december 31-ére vonatkozóan a fedezeti tartalék vonatkozásában 6,12 %-os éves bruttó hozamot realizált, szemben a évi -8,83 %-os hozammal. A Pénztár tartalékokra vonatkozó hozamrátáinak alakulása negyedévenként a következı volt: Hozamráta I.né II.né. III.né IV.né. Éves Teljes Pénztári hozamráta -Bruttó hozamráta -8,43 % 11,14 % 2,45 % 1,85 % 6,19 % -Nettó hozamráta -8,45 % 11,11 % 2,43 % 1,83 % 6,10 % Fedezeti Alap -Bruttó hozamráta -8,63 % 11,32 % 2,44 % 1,85 % 6,12 % -Nettó hozamráta -8,65 % 11,30 % 2,42 % 1,83 % 6,04 % Mőködési Alap -Bruttó hozamráta 1,55 % 2,43 % 2,47 % 1,80 % 8,50 % -Nettó hozamráta 1,53 % 2,41 % 2,45 % 1,77 % 8,41 % Likviditási Alap -Bruttó hozamráta 1,70 % 2,65 % 2,67 % 1,96 % 9,27 % -Nettó hozamráta 1,67 % 2,62 % 2,65 % 1,92 % 9,16 % Értékelési alapok: Portfolió értéke én Portfolió értéke én eft eft 16

17 Portfolió értéke én Portfolió értéke én eft eft I.né. II.né. III.né. IV.né. Fedezeti portfolió bevételei (eft-ban) Fedezeti portfolió kiadásai (eft-ban) A pénztári vagyon nettó beszerzési-, és piaci értékének bemutatása Értékelés alapja Folyószámla Nyitó érték Beszerzési érték eft Piaci érték eft Záró érték Beszerzési érték eft Piaci érték eft CIB és Raiffeisen Rövid lej. állampapír D D D D D Mők.Alap D Mők.Alap D Mők.Alap D Likv.Alap D Likv.Alap D Likv.Alap D Likv.Alap MÁK 2009/B MÁK 2009/C MÁK 2009/D MÁK 2009/E MÁK 2009/F MÁK 2010/B MÁK 2010/C MÁK 2010/D CIB 2010/B MÁK 2009/F Mők.Alap MÁK 2010/B Mők.Alap MÁK 2010/C Mők.Alap MÁK 2009/FLikv.Alap MÁK 2010/B Likv.Alap MÁK 2010/C Likv.Alap

18 Hosszú lejáratú állampapír MÁK 2011/A MÁK 2011/B MÁK 2011/C MÁK 2012/B MÁK 2013/D MÁK 2014/C MÁK 2015/A MÁK 2016/C MÁK 2017/A MÁK 2017/B MÁK 2019/A MÁK 2020/A MÁK 2023/A Befektetési jegy CIB Zártkörő bef.j CIB Zártkörő 2 bef.j CIB Nyersanyag A.bef.j CIB Felt. Részv.Alap bef.j Összesen A Pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, részesedések értékének tárgyidıszaki változását, illetve a Pénztár alakulásától a tárgyidıszak végéig terjedı idıszakra vonatkozó könyv szerinti és piaci értékeket, illetve az értékelési különbözet értékét a kiegészítı melléklet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Pénztár által december 31-én a befektetett pénzügyi eszközökbıl forgóeszközök közé átsorolt, 2010-ben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke eft, piaci árfolyamhatásból adódó értékelési különbözetük eft. (2008-ban az értékpapírok könyv szerinti értéke eft, értékelési különbözet értéke eft). A Pénztárnak kölcsönbe adott értékpapírja és kockázati tıkealap-jegye nem volt 2009-ben. Elért eredmények, mőködést jellemzı mutatók adatok eft. Mutató 2009/12/ /12/31 Változás (%) Mőködési célú tagdíjbevételek ,7 % Mőködési célú bevételek ,7 % 18

19 Tagdíjbevételek aránya az összes bevételhez viszonyítva 97,1 % 97,1 % - Mőködéssel kapcsolatos ráfordítások ,5 % Személyi jellegő ráfordítások aránya 30,6 % 34,3 % -3,7 % Igénybe vett szolgáltatások aránya 30,3 % 31,7 % -1,4 % Mőködési költségek a taglétszám arányában 1,64 1,56 105,1 % Mőködési költségek elsıdleges fedezete (bevétel/ráfordítás) 168,18 % 169,5 % -1,32 % Befektetési tevékenység eredménye ,4 % Mőködési tevékenység eredménye ,9 % 1 fıre jutó mőködési eredmény 1,73 1,58 109,5 % Mőködési céltartalék ,8 % Fedezeti céltartalék egyéni számlákon ,4 % Taglétszám (fı) ,2 % Egy fıre jutó fedezeti céltartalék összege egyéni számlákon (eft/fı) 895,2 756,3 118,4 % Tagoknak nyújtott szolgáltatások ,8 % Szolgáltatásban részesült tagok száma % Egy fıre jutó szolgáltatás összege 3.596, ,8 120,4 % Egyéb likviditási célokra képzett tartalék ,4 % Befektetett eszközök aránya 50,12 % 59,1 % -8,98 % Forgóeszközök aránya 49,88 % 40,93 % -8,95 % Fedezeti tartalék aránya 97,6 % 97,7 % -0,1 % Tartaléktıke saját tıkén belüli aránya 82,6 % 80,8 % 1,8 % A Pénztár mőködési célú tagdíjbevételei és összes bevétele infláció alatti növekedést mutatnak az elızı évhez képest, amelyet a relatív megnövekedett taglétszám okoz és a CIB Csoport humánpolitikai stratégiája indokol. A tagdíjbevételek továbbra is döntı részét, 97%-át alkotják az összes mőködési célú bevételnek. A mőködéssel kapcsolatos ráfordítások értéke a bevételek növekedésénél nagyobb mértékben növekedett. A mőködési költségen belül csökkent mind a személyi jellegő ráfordítások aránya, mind pedig az igénybe vett szolgáltatások aránya. A taglétszámra vetített mőködési költség összege növekedett az elızı évhez viszonyítva ben a mőködési célú bevételek teljes mértékben fedezték a mőködési célú ráfordításokat, az elızı évitıl azonban valamivel alacsonyabb arányban. A mőködési befektetési tevékenység eredménye növekedett az elızı évhez viszonyítva. 19

20 A fedezeti céltartalék összege 2009-ben 17,4 %-kal nıtt az elızı évhez viszonyítva. A Pénztár taglétszáma azonban csökkent. Ezért az egyéni számlákon egy fıre jutó fedezeti céltartalék összege 18,4 %-kal nıtt. A tagoknak nyújtott szolgáltatások értéke nıtt, a szolgáltatásban részesült tagok száma 13 fıvel, duplájára növekedett. A Pénztár 2009-ban a 10 éves várakozási idı letelte után eft hozamot (2008-ban: eft), -904 eft értékelési különbözetet (2008- ban: eft) és eft tıkét (2008-ban: eft) fizetett ki a tagok részére. A CIB Önkéntes és Kölcsönös Nyugdíjpénztár beszámolóját Tisztavalné Winand Ágnes (Budapest), a CIB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke írja alá. Budapest, április. 23 Tisztavalné Winand Ágnes IT elnöke 20