Hogyan lehet kutatni Budapest Főváros Levéltárában (továbbiakban: BFL)? A levéltári dokumentumokhoz csak beiratkozás után lehet hozzáférni.

Átírás

1 Általános kérdések Hogyan lehet kutatni Budapest Főváros Levéltárában (továbbiakban: BFL)? A levéltári dokumentumokhoz csak beiratkozás után lehet hozzáférni. Hogyan tudok beiratkozni? Beiratkozni személyesen és az interneten keresztül is lehet. A személyes beiratkozás során egy formanyomtatványt kell kitölteni, ezt követően rövid általános tájékoztatást kap a kutató a levéltár kutatási szabályzatáról. Csak ezután van lehetősége a kérései leadására. Az internetes beiratkozás lépései: Regisztráció a honlapon: (Ez önmagában még nem beiratkozás!) Az online kutatói adatlap kitöltése (Kutatás menüpont Kutatótermi regisztráció). Ez a tényleges beiratkozás, amely csak a honlapon regisztrált felhasználóknak lehetséges! Az online kutatói adatlap kitöltéséről a rendszer egy automatikus (robot) választ küld. A Kutatószolgálat a beérkezett online adatlapot általában másnap iktatja, és kiadja látogatói jegye számát, melyről Önt egy ben értesíti. Bármilyen kérést csak ezek után, erre a látogatói jegy számra hivatkozva küldhet, kétféle módon: online kérőlapot kitöltve (Kutatás menüpont Kérőlap) a kutato@bparchiv.hu címére küldött levéllel. Csak pontos levéltári jelzettel elküldött kérést tudunk befogadni, és teljesíteni. (Fondfőcsoport, fond, állag, sorozat, tárolási egység vagy ügyiratszám/évszám) Amennyiben kérése bármilyen egyeztetés igényel, azt jelezzük. A leadott pontatlan kérésekért a levéltár nem tud felelősséget vállalni, ezért érdemes leellenőrizni a kitöltött űrlapot, mielőtt az elküldésre sor kerül. Mennyibe kerül a beiratkozás? A beiratkozás és a betekintés jelenleg díjtalan. Fizetni csak a kiválasztott dokumentumok különböző típusú másolataiért kell. Lehet-e telefonon is kérést leadni? Telefonon még beiratkozott kutatótól sem veszünk fel kérést. Minden kérést írásban kell rögzíteni és eljuttatni hozzánk (online vagy személyesen). Hogyan juthatok felmenőim adataihoz?

2 Ha a keresett személy a mai Budapest területén élt, az alábbi irategyüttesekben való kutatást ajánljuk: Anyakönyvi másodpéldányok (kerületenként tagolódnak, névmutatók nincsenek) Jogszolgáltatási iratok Iskolai anyakönyvek Ingatlan nyilvántartások, tervrajzok Általános közigazgatási iratok (A mai önkormányzatok elődszerveinek iratai) Gazdasági iratok (cégek iratai) Választói névjegyzékek - ha ismert a korabeli címe, születési adathoz lehet jutni. A választói névjegyzékek az közötti időszakra szolgálhatnak információval a kutatók számára. Iparügyi nyilvántartások (céhek, elöljárósági-, községi iparlajstromok, ipartestületek iratai) Hol találok részletesebb információt az egyes iratsorozatokról? A levéltár fond és állagjegyzékében: Hol találom a raktári jegyzékeket? A raktári jegyzékeket a fond- és állagjegyzékben lehet megtalálni, a levéltári fastruktúra szerinti elrendezésben. A levéltári iratanyagok fondfőcsoportokra (római szám), azokon belül fondokra (arab szám), azokon belül pedig állagokra (latin kis betű, esetleg arab szám) vannak tagolva. Az állagokon belül még helyenként előfordulnak sorozatok is. A raktári jegyzékek megtalálásának lépései: Fond-és állagjegyzékek fül megnyitása a főoldalon. A kiválasztott fondfőcsoport megnyitása. Itt még NEM a szövegre, hanem a szöveg előtti kis kék nyílra kell kattintani! A kiválasztott fond megnyitása: ha a fondnak nincsenek állagai, akkor a címre, ha vannak, továbbra is a kis kék nyílra kell kattintani. Ha már nincs további bontása az állagnak (nincs kis kék nyíl), akkor kell a címre kattintani. Itt az állagok különböző statisztikai adatai jelennek meg, a raktári jegyzékekhez a képernyőt lefelé görgetve juthatunk. Az itt található jegyzékek zömmel a tárolási egység szintjéig (kötet, doboz, csomó stb.) írják le az iratanyagot. A keresett irat miért nincs a gépben?

3 Egy dokumentumsorozat szkennelhető állapotba hozása (restaurálás, oldalszámozás, ügyiratszintű jegyzékelés) rendkívül időigényes munka. A szkennelés önmagában a folyamatnak csak egy lépése. A levéltár digitalizáló eszközparkja az elmúlt időszakban komoly fejlesztésen esett át, de kapacitása így is csak évi néhány százezer felvétel készítésére alkalmas, miközben az őrzött iratok oldalszáma százmilliós nagyságrendű. Az utómunkálatok sorában a fájlok pontos elnevezése és rendszerbe tagolása igényel odafigyelést. Az adatbázisok készítése szintén munkaigényes, hiszen a bevitt adatok túlnyomó többsége kézzel, régies írásmóddal írt, helyenként igen nehezen olvasható szöveg. A digitalizálás és az adatbázis-építés folyamatosan zajlik levéltárunkban. Milyen terjedelmű iratanyagot őriz a BFL? Ha köteteket, az iratokat stb. egymás mellé helyeznénk, akkor az több mint 31 km lenne! Néhány főbb tárolási egységre lebontva: nagydoboz kisdoboz kötet mikrofilmtekercs dosszié kötetdoboz fiók terv és térkép Csak a nagyságrend érzékeltetéseként: pl. 1 dobozban kb. 800 oldalnyi irat van. Ez megközelítőleg oldalt tesz ki! Ekkora iratmennyiség bárminemű feldolgozása nem kevés időbe telik.

4 Anyakönyvi másodpéldányok kutatása Milyen anyakönyvek vannak a BFL-ben? szeptember 30-ig csak egyházi anyakönyvezés volt (keresztelési, esketési, halotti). Ezek közül csak az 1950 előtt Budapesthez tartozó városrészek adatai érhetőek el városrészenként és felekezetenként változó mennyiségű mikrofilmen. Levéltári jelzetük: XV Ugyanezen mikrofilmek és az 1950-ben Budapesthez csatolt települések anyakönyveinek mikrofilmjei is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára mikrofilmtárában október 1. és december 31. közt a teljes mai városterület állami anyakönyvi másodpéldányai (születési, házassági, halotti). Levéltári jelzetük: XXXIII.1. a. (kötet). Az anyakönyvek szinte teljes egészében mikrofilmen kutathatók, amelyek jelzete: XV A mikrofilmen található anyakönyvi anyagok mintegy kétharmada digitális (szkennelt) állományként a kutatóterem számítógépein is elérhető. Figyelem: az anyakönyvi és a közigazgatási kerületek gyakran nem fedték egymást! Hogyan lehet az anyakönyvekben kutatni? Az egyházi anyakönyvek esetében, esetlegesen ugyan, de vannak indexek, névmutatók. Figyelem: a mutatóknál, a nevek mellett feltüntetett szám NEM a bejegyzés sorszámát, hanem a kötet oldalszámát jelenti! Az eredményes kutatáshoz szükséges tudni, hogy a keresett személy: Melyik felekezethez tartozott? Mely városban élt? (1873 előtt Pest, Buda, Óbuda) A városokon belül mely városrészben élt? (1873 előtt még nem voltak kerületek!) Melyik egyházközséghez tartozott? Az állami anyakönyvek másodpéldányainak nincsenek mutatózva! Kutatásuk csakis fizikai vagy digitalizált állomány esetében - virtuális átlapozással lehetséges! Milyen években lehet az anyakönyvi másodpéldányokban kutatni? Az egyházi anyakönyvekben való kutatás nincs korlátozva. Az állami anyakönyvek a hatályos jogszabályok értelmében Születési anyakönyvekben 90 év eltelte után Házassági anyakönyvekben 75 év eltelte után A halotti anyakönyvekben 30 év eltelte után. Meddig vezették be az állami anyakönyvekbe a felekezeti hovatartozást? december 31-ig

5 Miért csak december 31-ig lehet az állami anyakönyvek másodpéldányait kutatni: Azért, mert az állami anyakönyvek másodpéldányainak vezetése január 1-től megszűnt! Hogyan lehet kutatni az 1980 utáni anyakönyveket? Ezek az anyakönyvek az illetékes anyakönyvvezetők őrizetében vannak. Ezekben az anyakönyvekben a kutatás nem lehetséges. Anyakönyvi kivonat kiadásáért lehet az illetékes anyakönyvi hivatalhoz fordulni. Kaphatok-e hiteles másolatot (anyakönyvi kivonatot) a megtalált anyakönyvi adatról? Az állami anyakönyvekről nem. Azok adatairól bármiféle közhiteles igazolás kiadására csak az anyakönyvi hivatalok jogosultak.

6 Jogszolgáltatási iratok Milyen bíróságok iratanyagai kutathatók a BFL-ben? Budapest illetve a városegyesítést megelőzően Buda, Pest és Óbuda területén működött törvényszékek, bíróságok, ügyészségek, büntető- és javítóintézetek, közjegyzők iratait. Ezen iratsorozatok különböző időszakokban keletkeztek, a XVII. század végétől (1680-as évek) a XX. század utolsó negyedéig (kb. az 1980-as évek). Hol található további információ a jogszolgáltatási iratokról? A bíróságok, közjegyzők anyagait illetően honlapunkon található LEAR-on (Levéltári Egységes Adatbázis kezelő Rendszer) keresztül történő lekérdezéssel ( vagy sikertelen keresés esetén a Kutatószolgálaton keresztül kaphat információt. A feldolgozás még nem teljes, ezért az adatbázisokban nem szereplő jogszolgáltatási iratokról a IV., V., VII. és XXV. fondfőcsoportok raktári jegyzékeiből tudhatjuk meg azt, hogy a kutatás milyen irányba mehet tovább. http.//bfl.archivportal.hu/index.php?action=registrum A közel 300 évet(!) felölelő iratsorozatokról az adott szakreferens tud bővebb felvilágosítást adni. Hogyan lehet a jogszolgáltatási iratokat kutatni? A 20. században keletkezett iratok többsége csak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével adható ki. Iskolai nyilvántartások Milyen iskolai nyilvántartások vannak a BFL-ben? A Budapest területén működött, működő (fő)városi fenntartású intézményektől átvett: általános ügyviteli iratok anyakönyvek ritkán osztálynaplók Lehetséges-e a BFL-ben adatgyűjtés osztálytalálkozóhoz? Igen. Amennyiben az adott iskola anyakönyvei nálunk vannak, be kell fáradnia a BFL Ügyfélszolgálatához. Az Ügyfélszolgálaton közigazgatási eljárási díj ellenében Ön megadja a keresett osztály

7 Ingatlankutatás, épülettörténet adatait, ezután a kikeresett személyek akkori lakcímét is tartalmazó névsort a BFL elküldi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (korábban: Népességnyilvántartó Hivatal). A hivatal értesítést küld az érintettnek, hogy kik és milyen ügyben szeretnének vele kapcsolatba lépni. Milyen ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok vannak a BFL-ben? Hogyan lehet a tervekre kutatni? Különböző építészeti tervek, építés-engedélyezési iratok és a Földhivataltól átvett ingatlan nyilvántartások, valamint az egykori kerületi tanácsok műszaki, építési osztályainak iratanyagai. Az 1873 előtt keletkezett tervrajzok és Ybl Miklós tervei digitalizálva kutathatók, részben online ( lear_adatbazis.html), részben a BFL kutatótermi számítógépein. Az 1873 után keletkezett építési engedélyezési tervek és iratok a jelenlegi helyrajzi szám alapján kutathatók. A honlapunkon található keresőben ( azt tudhatja meg, hogy az adott helyrajzi számon álló (vagy egykor ott állt) épületre van-e bármilyen terv vagy irat a levéltárban. Ha igen, a beiratkozást követően kikért terveket Tervtári Kutatótermünkben tudja megtekinteni. Utcanév és házszám, vagy középület esetében az intézménynév ismeretében tud keresni épületek terveire a LEAR-adatbázisban: Városi középületek (általános iskolák, vásárcsarnokok stb.) terveit itt érdemes keresni. A találatok közül az Önt érdeklő terveket a megfelelő jelzet alapján a beiratkozást és kikérést követően a Nagy Kutatótermünkben tudja megtekinteni. A kerületi önkormányzatok korábban Tanácsok Műszaki vagy Építési Osztályainak irataiban ( ) is lehetséges a kutatás. Az iratok egy részéhez darabszintű jegyzékekkel rendelkezünk, a többit, az engedélyezés hozzávetőleges dátumának ismeretében, az eredeti mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A műszaki iratokat a BFL kerületenként eltérő időszakokra terjedően vette át. Arról, hogy az adott kerület mely évekből adott át építésügyi iratokat levéltárunknak a Kutatószolgálat tud felvilágosítást adni. Az átadott iratok köre folyamatosan bővül. Milyen, a tulajdonviszonyokra vonatkozó ingatlan nyilvántartások vannak a BFL-ben? Telekkönyvi iratgyűjtemények Fizikai Mikrofilmes Megnevezés Évkör

8 jelzet jelzet* XV.37.a XV Budai telekkönyvi betétek XV.37.d (Budai telekkönyvi betétek (DJP sorozat)) XV.37.b XV Óbudai telekkönyvi betétek XV.37.c Pesti telekkönyvi betétek XV.37.d (Rákospalotai telekkönyvi iratok ) XV.37.d (Újpesti telekkönyvi iratok) XV.37.d Budapesti telekkönyvi betétek (1883) XV.37.e Budapesti ingatlanok tulajdoni lapjai XV.37.f Budapesti telekkönyvi alapiratok** *Csak mikrofilmen kutatható! ** Az iratok a bennük található személyes adatok miatt- csak igazolt betekintési jogosultság esetén adhatók ki. Az 1961 előtti budapesti alapiratok sem a levéltárban, sem az illetékes földhivataloknál nem lelhetők fel. Az 1972 utáni alapiratokat a földhivatalok őrzik. *** A levéltárban őrzött tulajdoni lapok lezártak, vezetésük megszűnt. Az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni. Az lezárt és a levéltárnak átadott papíralapú tulajdoni lapok digitális másolata - az V. és a XIV. kerület kivételével - rendelkezésre áll a Földhivatalnál, így az 1973 utáni telekkönyvi állapot igazolása ügyében az említett két kerület kivételével továbbra is az illetékes földhivatalokhoz kell fordulni. A társasházi alapító okiratok a földhivatalok őrizetében maradnak. A fentiek csak a legkutatottabb telekkönyvi sorozatok. Ilyen típusú nyilvántartásaink Pest és Buda vonatkozásában - már az 1680-as évek végétől is találhatók. Ezekről a korai sorozatokról a szakreferensek tudnak bővebb felvilágosítást adni. Közigazgatási iratok Mik azok a közigazgatási iratok? A város vezetését és igazgatását végző szervek és hivatalaik iratai. Ilyenek például: Fővárosi Közgyűlés Városi tanácsok, elöljáróságok, önkormányzatok és hivatali szerveik Községi képviselőtestületek Hol találok további információt ezekről az iratokról? A fond- és állagjegyzékeken belül a raktári jegyzékekben: Ezen iratanyagok és jegyzékeik a IV., V., XXIII. fondfőcsoportokon belül találhatók.

9 Tekintettel arra, hogy ezek az iratsorozatok is több mint 300(!) évet ölelnek fel, ezért részletes információkat, adott korszakot legjobban ismerő szakreferensektől kaphatnak. Gazdasági iratok Mik azok a céges és vállalati iratok? A Budapest területén 1950 előtt működött gazdasági szervezetek, vállalatok, vállalkozások (pl. Bt., Kft., Rt.), valamint az 1950 után létezett állami vállalatok iratai. Milyen típusú gazdasági iratok vannak a BFL-ben? cégbírósági iratok ( ) vállalatok, vállalkozások iratai ( ) Hol találhatok részletesebb információt ezekről az iratok ról? A fond- és állagjegyzékek raktári jegyzékeiben: Ezen iratsorozatok a VII., XI. és XXIX fondfőcsoportokon belül találhatók. Iparügyi nyilvántartások Az iparügyi nyilvántartások (18-19., zömmel 20. század) segítségével találhatunk meg olyan személyeket, akik lokális ipari, kereskedelmi tevékenységet végeztek. Fontos tudni, hogy az illető személy mely kerületben működött. Hol találhatok részletesebb információt ezekről az iratok ról? A fond- és állagjegyzékek raktári jegyzékeiben: