Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Átírás

1 Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1. Mennyi ideig tart az útja gyalog, autóbusszal és gépkocsival? 2. Mennyi id t töltött az iskolában? 3. Hány km-t gyalogolt és hány km-t tett meg autóbusszal? 4. Az autóbusz és a gépkocsi mekkora átlagsebességgel haladt? Fizika Az alábbi grafikonok négy járm mozgásáról készültek. (8 pont) 1. Melyik járm tette meg a leghosszabb utat? 2. Melyik járm nek a legnagyobb az átlagsebessége? 3. Melyik járm mozgása egyenletes? 4. Melyik állt le a mozgása közben? Biológia Nevezd meg a mellékelt ábra bet vel jelölt részeit, majd rendeld hozzá a megfelel bet ket a felsorolt állításokhoz! (6+10 pont) 1. A kocsány megvastagodott része, rajta ül a virág. 2. Fels, ragadós felszín részére ragadnak a virágporszemek. 3. Hím ivarlevél. 4. Tövében cukros váladékot termel szerv van. 5. A virágrügy küls burkát alkotja. 6. A rovarokat csalogatja. 7. Magkezdeményeket tartalmaz. 8. Virágport termel. 9. Részei a bibe, a bibeszál és a magház. 10. Ivarsejtjeinek egy másik virágra kell jutniuk.

2 Kémia A következ rejtvény két részb l épül fel, a részek megfejtése együtt egy kémiai fogalmat ad. Értelmezd a részfeladatokban kapott fogalmat! 23 pont B. A szavak egy bet jét kicserélve egy kémiai fogalmat kapunk, a kicserélt bet kb l egy újabb fogalom állítható el, segítségül körülírom a fogalmat. (11 pont) Szavak: Csere utáni kémiai fogalom 1. Semleges töltés kémiai részecske, két f része van az atommag és az elektronfelh : ADOM Sárga szín szilárd nemfém: KEN Nemfém módosulatai a grafit, gyémánt és a fullerén: SZÉL Mellékcsoportba sorolható fém: ORÁN Az oldat ilyen is lehet: KÖMÉNY Mesterséges elemi szén: KAROM Azok az anyagok, amelyek proton leadásra is képesek: SALAK Megegyezik a kettessel: KIN... KÉZ Vegyjele Pb: ÁLOM Az elemek egyik csoportja: FÉLEK Az egyik halmazállapot: GÁT... C. Ebben a részben képleteket adunk meg, a képletekkel megadott vegyületek kémiai vagy köznapi nevének a zárójelben megadott bet ib l a kémiai fogalom második részét állíthatjuk el. (10 pont) 1. MgSO4 (1) NaOH (1) KCl (2) H 2 SO 4 (1) Na 3 PO 4 (1) CaCO 3 (2) O 2- (1) NaCl (1) H 3 O + (1) SO 2 (1)... Megoldás:... (2 pont)

3 Földrajz Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és keresd meg a hibákat! Ha megtaláltad, javítsd át ket! Segítségül hívhatsz könyveket, weboldalakat! 10 hiba van elrejtve a szövegben. Ha figyelmesen olvasol, és keresel hasznos segítséget, akkor biztos megtalálod! Jó munkát! 20 pont ZALASZENTGRÓT TÉRSÉGE Megyénk Magyarország délnyugati sarkában helyezkedik el. Dombokkal, völgyekkel tagolt szemet gyönyörködtet vidék. A megye 7384 km 2 -es területen fekszik. Területén 9 város és 248 falu található, lakósainak száma Ez a térség Magyarország dél-nyugati sarkában, Zala megyében, az osztrák, szlovén, horvát határtól mindössze km-re van. Aprófalvas településszerkezet térség, egészen kicsi, lakosú települések is megbújnak itt erd kkel, sz hegyekkel övezve. Zalaszentgrót kisváros a térség központja. Északról a 8-as útról, a Balaton irányából a 7-es útról könnyen megközelíthet. A közeli városok, üdül helyek Zalaegerszeg, Sümeg, Szombathely, Keszthely, Hévíz fél órás autóúttal elérhet k. A térség f vonzereje természeti-ökológiai értékében, a sok természet közeli és hagyomány rz programokban a Zala völgyében épült termálfürd k nyújtotta kellemes pihenés lehet ségében, a kulturális örökség a történelmi múlt emlékeinek megismerésében rejlik. Területén három földrajzi nagytáj találkozik: a nagyobb részét a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolják a geográfusok, míg északkeleten a Dunántúli középhegységhez tartozó Keszthelyi hegység teszi változatossá, végül a délkeleti széle pedig átnyúlik a Dél - Zalai dombságra. A megye mai felszíne hosszú bonyolult földtani változások következtében alakult ki ezért szembet er sen átmeneti jellege. Területe sehol sem különül el éles határokkal a szomszédos tájaktól, mindenütt a fokozatos átmenet jellemz. A megye északnyugati részén, az s - Mura hajdani hordalékkúpjain terül el a három kisebb tájra tagolódó Kerkamenti -dombság. A dombok között a Kerka folyó valamint a Szentgyörgyvölgyi és a Kebele patak teraszos völgyei mélyülnek. Délebbre a Lenti medence m magasan fekv dombjai, melyek egyben már a megye és az ország határai is. Nagyjából a Zalalöv - Zalaegerszeg - Bak - Lenti szabálytalan négyszögben a Fels -Zala a Fels -Válicka a Cserta és a Kerka között találjuk az Észak Göcseji dombságot. Itt található a környék legmagasabb pontja a Kandikó mely 602m. Ezen a dombságon terül el hazánk egyik jellegzetes és ismert tájegysége a Göcsej. Term földje általában gyenge min ség, rossz vízgazdálkodású, több helyen agyagbemosódásos barna erd talaj. A Zalai-dombság keleti felében lév Zalakanyar térségére a legjellemz bbek a nyugat-keleti irányú merev futású, ún. meridionális völgyek és a közöttük hosszan elnyúló, hasonló csapású völgyközi hátak. E völgyek komplex eredet ek, kialakulásukban szerepet játszottak észak-déli irányú, kismérték szerkezeti mozgások, a defláció, a normális folyóvízi erózió. A jelenleg is látható felszínt tektonikus mozgások és a pleisztocén éghajlati változásai alakították ki. A folyók által lehordott törmelék több száz méter vastagon befedte a Pannon-tenger üledékét. A jégkorszak közti felmelegedések id szakában a folyók vízmennyisége tetemesen megn tt, a korábban feltöltött völgysíkok felszínébe bevágódva felszabdalták azokat, völgyi teraszokat alakítva ki. Az Alpok jégtakaró fedte csúcsairól is nagy erej szelek indultak keleti irányba. E légáramlás felkavarta, áttelepítette az árterek finomabb anyagát, így keletkezett a futóhomok és a lösztakaró. A Balaton medencéjének lesüllyedése viszonylag kés n, 2000 évvel ezel tt történt. Az id járás a mainál h vösebb, csapadékosabb volt, így a kialakult medencében összegy lhetett a víz. A tó akkoriban, egészen a múlt századig, a mainál jóval nagyobb felület volt. Nemcsak a Kis-Balatont, a Tapolcai-medence egy részét, a Somogy megyei Nagyberek területét borította összefügg vízfelület, hanem az Alsó-Zala völgye is mocsaras, helyenként csak csónakkal járható ingovány volt. Az utolsó évezredben a térszín alakulását f leg az emberi tevékenység befolyásolta. A honfoglalás után meggyorsult az erd k kiirtása, nyomában fokozódott az erózió, a völgyek tölt dése. A hordalék mennyiségére abból is következtethetünk, hogy egyik-másik középkori templom, amely

4 éve kisebb magaslatra épült, ma szinte belesimul az ártérbe (Andráshidán, Pakodon, Tüskeszentpéteren). Zalalöv határában többméteres földréteg alól került el egy, még a középkorban elsüllyedt csónak. A térség geológiai pozícióját meghatározza két speciális geológiai adottság: Zalaszántó, Vindornyasz s, Nagygörb települések háromszögében lév Kovácsi-hegy bazaltkúpja, mely a Balaton-felvidék legnyugatibb láncszeme, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 200 m hosszú riolitutcája páratlan földtani képz dmény, benne lakásokra emlékeztet barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus k zet a laza altalaj miatt megrepedezett, és ámulatba ejt bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek, a hegy tetején lápos- mocsaras Rakottyás-tavak ritka állatok és növények él helyei. A Zala folyó kanyarulata a Türjei kaptura. A jégkorszakban kialakult s-zala észak-keletre tartó medrébe az utolsó jégkorszak után betört a délr l északra folyó Alsó-Zala, így kialakítva a Zala folyó Balaton felé törekv jelenlegi nagy kanyarulatát. Felszíni vizekben gazdag, f folyói: a Mura és a Zala. A völgyekben patakok igyekeznek a nagyobb vizekbe, a Balaton felé. Több mint negyven szabadid és horgásztó van a megyében. A megyének is nevet adó Zala Zala megyében, Zalaf nél ered, de 238 km-es, jobbára már szabályozott medrének és 2622 km 2 vízgy jt jének nagyobb része megyénkhez tartozik. Körzetének vízhálózata rendkívül s : összesen 422, külön névvel jelölt vízfolyását tartják számon. Újabban ezek egy részét gáttal elzárva kellemes, pihenésre, fürdésre egyaránt alkalmas tavakat hoztak létre. Éghajlatában meghatározó, hogy Magyarország tengerhez legközelebb es része. Úgy a téli kemény fagyok, mint a rendkívül er s nyári felmelegedés - bár az utóbbi id ben egyre gyakoribbak, de hazánk más területeihez viszonyítva - gyakoribbak. Es ben, hóban gazdag, Lenti környéke az ország legcsapadékosabb területeihez tartozik. A középh mérséklet és évi csapadékösszeg alapján a terület mérsékelten h vös, mérsékelten nedves, enyhe tel éghajlatú. A megye területének zömét barna erd talajok borítják. E f típus igen sokféle és változatos er- talaj típust foglal magába. Az erd talajok közül a legjellemz bb az agyagbemosódásos barna erd talajok. A vízfolyások mentén kisebb mértékben réti talajok, esetenként láptalajok is találhatók. Ez utóbbi egyik változata a t zeges láptalaj, melyet mint lehetséges ásványvagyont lecsapolás után kibányásztak, értékesítettek. A Zala megyébe látogatók nagy megelégedéssel nyugtázzák, hogy sz kebb hazánkban komoly hagyományai vannak a természet és m emlékvédelemnek. A zalai táj sajátossága, hogy sok kis domb és völgy váltogatja egymást. Ennek a vidéknek legfontosabb jellemz je a változatos flóra és fauna. A megye erd kben leggazdagabb vidéke a Göcseji feny régió, mely Zala nyugati felében terül el. Legszebb és legértékesebb részei közé tartozik a területnek a kerkakutasi erdei fenyves és a legalább 200 éves fákból álló lentiszombathelyi kocsányos tölgyes. A Kis-Balatont nádas, mocsaras területei mintegy sz ként óvják a Balaton vizét. Ornitológusok a védett madarak tucatjait tartják ma itt számon. A Diás - szigeten lév rházban szakemberek kutatják figyelik az smocsár sajátos összetétel állat és növényvilágát. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, mint régi természeti együttesnek nagyon jelent s a botanikai és erdészettörténeti jelen- sége, hiszen itt még bemutatható az egykori kisparaszti váltógazdaság és a szálaló erd gazdálkodás. A szép erd társulások mellett rétjein jelent s ritka növények tenyésznek.

5 Informatika A feladatsor 4 részb l áll: I. Mappaszerkezet létrehozása, feladatküldés 5 pont II. Rajzkészítés 15 pont III. Szövegszerkesztés 25 pont IV. Táblázatkezelés, diagramkészítés 25 pont I. MAPPASZERKEZET LÉTREHOZÁSA Hozd létre az alábbi mappaszerkezetet! Munkád végeztével a mappát tömörítsd be 1forduló néven, majd a tömörített állományt küld el a következ -címre: verseny2k910@bba.sulinet.hu II. RAJZKÉSZÍTÉS A következ feladatot a tetsz leges rajzoló program segítségével kell megoldanotok. 1. A rajzlapot méretezd át, úgy hogy szélessége 700, magassága 500 képpont legyen! 2. Rajzoljatok fekete, keretes négyzetet a rajzlapra a következ képpen: bal fels csúcsának koordinátái: 100x100, a négyzet oldalhossza 220 képpont. 3. A rajzlap négyzet körüli része kapjon kék kitölt színt! A színösszetev k a követke- k legyenek: vörös-0, zöld-128, kék Nyissátok meg a Források\Rajz mappából az Apollo. doc dokumentumot a WORDben! 5. Az itt található képet másoljátok át a négyzet közepére! 6. A négyzetet a beillesztett kép körül töltsétek ki sötétkék színnel! A színösszetev k az alábbiak legyenek: vörös-0, zöld-0, kék Rajzoljatok nagyméret kört a rajzlap jobb oldalába a rajzlap azon képpontjából, - amelynek koordinátái 350x50. A körlap rajzolása a 335x335 pontban fejez djön be (bal egérgomb elengedés). 8. A körlap, amely a HOLDAT jelképezi, kapjon szürke kitölt színt ennek színösszetev i az alábbiak legyenek: vörös-192, zöld-192, kék A Források\Rajz mappából az Apolló_jelvény.png fájlt illesszétek be a rajzlapra, úgy hogy a kép fehér háttérszíne ne látszódjon, majd kicsinyítsétek vízszintesen és függ legesen is 60 %-ra és helyezzétek a Holdat ábrázoló körlap közepére (szemmértékkel)! 10. A Források\Rajz mappából az Amerikai_lobogó.bmp fájlt illesszétek be a rajzlapra, majd kicsinyítsétek vízszintesen 50 %-ra, függ legesen 25 %-ra! Ezt a kicsinyített képet helyezzétek a rajzlap alsó részére az alábbi módon: a téglalap bal fels csúcspontjának koordinátái 160 x 360 legyen. 11. A három asztronautát ábrázoló kép fölé kerüljön keskeny téglalap, a következ képpen: bal fels csúcsának koordinátái 120x50, hosszabbik oldala 180, rövidebb oldala 25 képpont legyen (jobb alsó csúcsának koordinátái így 300 és 75 lesznek). 12. A téglalap fehér kitölt színt kapjon, majd az alábbi felirat kerüljön a közepébe:

6 2009, amelynek a színe a világoskék háttér színével egyezzen meg, típusa Times New Roman; stílusa félkövér; mérete 10-es legyen! 13. Az évszámokat tartalmazó téglalapról készítsetek másolatot! A másolatot helyezzétek 270 fokos elforgatással a rajzlap bal széle és az rhajósokat ábrázoló kép közé úgy, hogy bal fels csúcsának koordinátái 50x125 legyenek. 14. Az évszámokat tartalmazó téglalapról (nem az elforgatottról) készítsetek újabb 3 másolatot, melyet helyezzetek el a rajzlap jobb fels, jobb alsó, és bal alsó sarkába szemmértékkel, majd írjátok be a Hold-expedíció három rhajósának nevét, a téglalapok közepébe 12-es bet mérettel az évszámok színével megegyez kék színnel! A jobb fels be: ARMST- RONG, a jobb alsóba: COLLINS, a bal alsóba: ALDRIN neve kerüljön! 15. Mentsétek el a képet a Csapatod neve\rajzkészítés mappába Apolló_11.bmp néven! III. SZÖVEGSZERKESZTÉS Idén tavasszal ünnepeltük az es forradalom és szabadságharc egyik legdics ségesebb id szakának, a tavaszi hadjáratnak a 160. évfordulóját. Az ország múzeumaiban kiállításokkal emlékeztek meg az eseményr l. Készíts ez alkalomból egy szöveges dokumentumot, ismertet t. A megadott nyersanyagokat a Források\Szöveg mappában találjátok. 1. Nyisd meg a Források\Szöveg mappából a tavaszi hadjárat.doc fájlt. 2. A lap margóit állítsd 2 cm-re. 3. Alkalmazz sorkizárást az egész dokumentumra a cím kivételével. 4. Az els bekezdést (címet) igazítsd középre, félkövér, 26-os bet méret legyen, sötétvörös színnel. 5. A címet zölddel, duplán húzd alá. 6. A második bekezdés bet i közötti távolságot ritkítsd meg 1,2 pt méret re. 7. A második bekezdés el tt és után 24 pt legyen a térköz, behúzása mindkét irányból 1,2 cm legyen. 8. A második bekezdés mögött 20 %-os szürke legyen a háttér. 9. A többi két bekezdés els sorának behúzását 1 cm-re állítsd. 10. A Források\Szöveg mappában található Görgey portréját helyezd el a 3. bekezdés els soránál kezd en, középre igazítva és méretarányosan lekicsinyítve úgy, hogy a kép magassága 3,8 cm legyen. 11. A képt l jobbra is és balra is 0,6 cm távolságra legyen a szöveg. 12. A Források\Szöveg mappából a kiallitas_elofej.jpg képet helyezd el az Él fejbe. 13. Az elkészült szöveg alá, középre készíts egy 2 soros, 3 oszlopos táblázatot. Az els sor 3 cm, a második pedig 1 cm magas legyen. 14. Az oszlopok szélessége 2 cm, 4 cm és 2 cm legyenek. 15. A Források\Szöveg mappából a kiallitas_logo.jpg képet az els sor középs cellájába helyezd el. 16. Az els sor két bels, cellaelválasztó vonala szaggatott legyen. 17. Az 1. sor els cellájába írd be az 1849 évszámot úgy, hogy alulról felfelé legyen olvasható (90 -kal balra elforgatva). 18. Az 1. sor harmadik cellájába írd be a 2009 évszámot úgy, hogy felülr l lefelé legyen olvasható (90 -kal jobbra elforgatva). 19. A 2. sor celláit egyesítsd, s írd bele 160 éve történt. 20. A táblázat minden szövegét igazítsd vízszintesen és függ legesen is középre, bet méretüket pedig állítsd 21 pt-ra. 21. A lap aljára helyezz el egy felfelé görbített szalagot (rajzalakzat), melyre írd rá a csapatod nevét. A szalag színeként (kitöltés) a levélpapír effektust használd. 22. A dokumentum terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. 23. Mentsd el a kész dokumentumot a Csapatod neve\szövegszerkesztés mappába Kiállítás.doc néven.

7 IV. TÁBLÁZATKEZELÉS, DIAGRAMKÉSZÍTÉS El ször két bútortípust (Iroda Konyha bútor) forgalmazó üzlet - fafajták szerinti - eladási értékeire vonatkozó adatokat kell kiszámítanod, majd ha ezzel végeztél diagramot kell készítened az egyik bútortípus eladási adatairól. 1. Nyissátok meg a Források\Táblázat\Excel_forrásfeladat.xls állományt. 2. A munka1 oldalt állítsátok fekv tájolásúra! 3. Az A1 cella tartalmát igazítsátok középre, félkövér - 12pt-os mérettel az A1:H1 egyesített tartományban! 4. A 3. sorban az évszámokat tartalmazó cellákat páronként egyesítsétek a jobbról mellettük lév üres cellákkal! 5. A Legjobb eladási adat az H3:H4 egyesített tartományban jelenjen meg! 6. A B3:H4 tartomány legyen középre igazított és félkövér típusú! 7. A B11: G11 tartományba számítsátok ki függvény segítségével, hogy az egyes bútortípusokból mennyi volt évente az átlagos bevétel! 8. A B12: G12 tartományba számítsátok ki függvény segítségével, hogy az egyes bútortípusokból mennyi volt évente az összes bevétel! 9. Az H5:H10 tartományba függvény segítségével számítsátok ki hogy a 3 év során az egyes fafajták eladási értékei közül mennyi volt a legnagyobb. 10. A D14-ös cellába függvény segítségével számítsátok ki a 3 éves összbevételt! 11. A D15-os cellába képlettel számítsátok ki mennyi volt az évenkénti átlagos bevétel! 12. Minden számértéket tartalmazó cella - kivéve az évszámok - megjelenítése legyen eft formátumú és egész pontosságú! (eft : az ezer Ft rövidítése) 13. A B4:G4 és a A11: G12 cellatartományt szegélyezzétek: körül-belül folyamatos fekete vonallal! 14. A B5:G10 és a H5:H10 cellatartományokat szegélyezzétek : körül folyamatos fekete vonallal 15. Helyezzétek el a Források\Táblázat\Bercsényi_H-Multimédia.jpg képet az Él láb egy tetsz leges részébe (balra, középre, vagy jobbra)! 16. Az oldalt igazítsátok vízszintesen középre a margókhoz viszonyítva! 17. Készítsetek diagramot, amely az irodabútor évenkénti eladási adatait (mind a 3 év) ábrázolja fa fajtánként az alábbiak figyelembevételével: a. A diagramot erre a munkalapra hozzátok létre b. A diagram típusa Csoportosított oszlop c. A diagram címe Irodabútor eladási adatok. Formátuma: Bookman Old Style - Félkövér- 16pt d. A diagramhoz tartozó jelmagyarázatot (Adatsor) jobbra helyezzétek el melyen az évszámok szerepeljenek e. A kategória tengely elemeinek (tölgy, feny, stb.) igazítása -90 -os elforgatású legyen 18. Mentsétek el a Csapatod neve \Táblázatkezelés mappába Bútoreladás.xls néven a munkátok!