modul. Gépüzemeltetés és karbantartás (OKTATÓ: Nagy Sándor)

Átírás

1 modul Gépüzemeltetés és karbantartás (OKTATÓ: Nagy Sándor) o gyakorlat: (karbantartással kapcsolatos, traktor részeivel kapcsolatos, pl. mutasd meg a fékpedált, mutasd meg, hol tudod beállítani a bálasűrűséget stb.) 1

2 1. Ismertesse az univerzális traktor kezelőszerveit, mutassa be használatukat! Információtartalom vázlata: kormánykerék tengelykapcsoló, fékpedál gázpedál, gázkar, sebváltó kar hidraulika működtető kar, TLT-kapcsolókar 2. Végezze el az univerzális traktoron a műszakkezdés előtti karbantartási feladatokat! Információtartalom vázlata: olajszint ellenőrzés, üzemanyagszint ellenőrzés hűtőfolyadék ellenőrzése, fékek ellenőrzése gumiabroncsok szemrevételezése, kormány holtjátékának ellenőrzése világító berendezések ellenőrzése (féklámpa, irányjelző, világtás stb.) 3. Végezze el az univerzális traktoron az időszakos karbantartási feladatokat! Információtartalom vázlata: akkumulátor savszintjének ellenőrzése hidraulika folyadék ellenőrzése levegőszűrő tisztítása ékszíjak feszességének ellenőrzése 4. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a csillagkerekes rendsodró gépet! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! Információtartalom vázlata: vonófej, vonórúd keret, kerékagy, keréktalp függesztőkar küllő, fogak 5. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a változó présterű nagybálakészítő gépet! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! 2

3 Információtartalom vázlata: biztosági tengelykapcsoló, TLT hajtás bálázó kamra, gumi heveder etető henger kötözés 6. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépet! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! Információtartalom vázlata: függesztő szerkezet TLT hajtás tartály, zsalu szórótárcsa 7. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a függesztett ekét! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! Információtartalom vázlata: függesztő szerkezet, ekevas csoroszlya, keret ekenád, csúszótalp mélységhatároló kerék, mélységállító szerkezet 8. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a vetőgépet! Végezze el a vetési norma (vagy tőtávolság) beállítását! Információtartalom vázlata: magláda, állítókarok gépkeret, vonószerkezet magvezető cső járókerék, csoroszlya 9. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a kombinátort! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! Információtartalom vázlata: függesztő szerkezet mélységállító kerék, keret 3

4 lazítókések (boronafogak) rögtörő hengerek 10. Kapcsolja össze az univerzális traktort és a rotációs kaszát! Mutassa be a munkagép művelési helyzetének beállítását! Információtartalom vázlata: függesztő szerkezet, TLT hajtás keret, csúszótalp tányér, penge lánc/fogaskeék hajtás, biztonsági berendezés 4

5 1. Univerzális traktor kezelőszervei, azok funkciói Fogalmak Mezőgazdasági gépek: erőgépek, munkagépek, önjáró munkagépek Erőgépek: vonóerő kifejtésére és energia szolgáltatására képesek Munkagépek: egy, vagy több feladat ellátására képesek, de működésükhöz erőgépre van szükség Önjáró munkagépek: saját erő forrással rendelkező munkagépek Erőgépek: traktorok, önjáró gépek, stabil motorok, mezőgazdasági gépkocsik Traktorok: kisgazdaságok erőgépei, univerzális traktorok, nehéz szántótraktorok, eszközhordozók, rakodógépek, autótraktorok Traktorok fő egységei: - Motor és segédberendezései - a hengerben lejátszódó égés során az üzemanyag kémiai energiáját, munkavégzésre alkalmas mechanikai munkává alakítja (a motort üzemanyaggal látja el, biztosítja a hűtést, kenést). - Teljesítmény átviteli rendszer - a tengelykapcsolón, a sebességváltón, a nyomatéknövelőn, a differenciálművön keresztül (vagy a hidraulikus hajtáson keresztül) közvetíti a motor által leadott forgatóhatást (munkát) a kapaszkodó kerekekhez. - Járószerkezet biztosítja a vontatáshoz szükséges kapaszkodást, hordozza a traktor tömegét. - Kormányszerkezet a munka és a helyváltoztatási (irányváltoztatási) igénynek megfelelően irányítható vele a traktor. - Fékrendszer biztosítja, hogy a traktor a megfelelő helyen meg tudjon állni (munka közben, közlekedésben), és a traktort adott helyen rögzíteni lehessen. - Munkagépkapcsoló és meghajtó sz. biztosítja az erő és munkagép összekapcsolását, az energiaátvitelt, és a kapcsolt gépek összhangját. - Szabályozó és szervorendszerek a kezelő munkáját könnyítik, a hidraulikus rendszer biztosítja, hogy a munkagép kezeléséhez szükséges munkát a vezrtőnek, csak vezérelni kelljen - Fülke biztosítja a megfelelő komfortfeltételeket és tartalmazza a legtöbb kezelőszervet. Kormányberendezés A traktorokat, hogy a forgalomban részt tudjanak venni és velük különféle munkákat tudjanak elvégezni, irányító-kormányszerkezettel kell ellátni. Követelmények: jó iránytartás, önbeálló képesség, kis működtető erő, az út megfelelő érzékelése. Feladat: az első(vagy hátsó) kerekek elfordítása a kívánt irányba (lehetővé téve a különböző elfordítási szöget) a kézi erővel létrehozott nyomaték megfelelő áttételezésével. Változatai: tengelycsonkkormányzás, forgózsámolyos k.(egyes pótkocsik), hátsókerék k., négykerék k. Fékberendezés Feladat: a jármű sebességének csökkentése, a jármű megállítása, a jármű rögzítése álló helyzetben. Fajtái (rendeltetés szerint): üzemi fék, rögzítőfék(kézi), biztonsági fék(az üzemi fék meghibásodásának esetére), motorfék (alacsony sebességi fokozatban-a motor veszteségei felemésztik a mozgási energiát) Fajtái (kialakítás szerint): dobfék, tárcsafék, szalagfék (lánctalpasnál) Tengelykapcsoló Feladatai: - a motor és a sebességváltó közötti oldható kapcsolat biztosítása - lágy rángatásmentes indítás lehetővé tétele (csúsztatás) - túlterhelés elleni védelem (megcsúszik) 5

6 Fajtái: egytárcsás, többtárcsás, kettősműködésű, hidrodinamikus(folyadékos), egyéb. Sebességváltó (nyomatékváltó) Feladata: - biztosítani a traktor sebességének és vonóerejének tág határok közötti változtatását - biztosítani a hátramenetet - biztosítani a motor és a hajtott kerekek közötti kapcsolat tartós megszüntetését(üres) Fajtái: tolófogaskerekes (előtéttengely), kapcsolóhüvelyes, szinkron, nyomatéknövelős, powershift, hidrodinamikus (folyadékos) Vonó - függesztő berendezés Feladat: lehetővé teszi az erőgép-munkagép kapcsolatot (annak szabályozását). Fajtái: vonórudak, vonólapok, vonóhorgok, hárompont függesztő szerkezetek, kétpont függesztők (lánctalpas) Hidraulikus berendezés Az univerzális traktorok osztott hidraulikus rendszerűek, melyek többféle feladatot látnak el: - működtetik a traktor emelőberendezését - kihelyezett hidraulikus egységeket működtetnek(munkahengerek, hidromotorok) - biztosítják a kerékcsúszás gátló (antiszlip) berendezés működését - biztosítják az erőszabályozást - biztosítják a helyzetszabályozást Erőszabályozás az erő és munkagép munkája során biztosítja az erőgép állandó nagyságú terhelését. Helyzetszabályozás biztosítja az erő és munkagép egymáshoz viszonyított helyzetének állandóságát. a, munkahenger helyzetei b, függesztőmű elvi kialakítása c, függesztőszerkezet 6

7 2. Traktorok napi karbantartási feladatai Karbantartás A karbantartás a gépek műszaki állapotának romlását csökkenti, az esetleges hibákat megelőzi, a gépek rendszeres ápolását, beszabályozását biztosítja. Karbantartáskor olyan előre megtervezett a gyártó által meghatározott (karbantartási utasítás, szerelési utasítás) műveleteket végzünk, amelyekkel a hibaforrásokat megszüntethetjük és a gép számára kedvező üzemi feltételeket teremtünk. Fő műveletek: tisztítás, gépápolás, ellenőrzés, beállítás. A karbantartási ciklus alapja lehet: - üzemóra traktoroknál leggyakoribb - megtett km (esetleg normálhektár) - elfogyasztott tüzelőanyag Karbantartás lehet: - napi - időszakos - általános Napi: 4-10 üzemóránként történik, tisztítási, kenési és ellenőrzési tevékenységeket foglal magában. Motorindítás előtt: - külső szemrevételezés (gumiabroncs, olajfolyás, törések-repedések, lazult alkatrészek) - motorolajszint (nívó pálca) - hűtőfolyadékszint (jelzés) - tüzelőanyagszint - generátor ékszíj (generátor- főtengely között 10-20mm) - kenőhelyek zsírzása - szűrők állapota Indítás után: - motorműködés (hangok, műszerek(olajnyomás, töltés)) - fék, kormány, fény- és hangjelző berendezések ellenőrzése - hidraulika ellenőrzése (működtetés karokkal) Időszakos: a karbantartási utasítás által és üzemóránként előírt tevékenységek. Hetenkénti és havonkénti ütemezettségűek. Hetenkénti: - napi karbantartási műveletek - kenési táblázat szerinti zsírzások - kezelőszervek (kormány, tengelyk., fék, hidraulika ellenőrzése) - akkumulátor ellenőrzése (savsűrűség mérés, cellafeszültség mérés) - levegőszűrő tisztítás Havi: - napi, heti műveletek - ritkábban kenendő helyek zsírzása (kerékcsapágy, pedáltengely, nyomcsapágy) - motorolajcsere (szűrők) - tüzelőanyagszűrők tisztítása - hajtóműház olajszint ell. - hidraulika olajszűrő tisztítás - hűtőrendszer vízkőtelenítés - tengelykapcsoló holtjáték ell. Pedálnál 40-50mm (kiemelő kar nyomcsapágy 3mm) - fékpedál holtjáték ell. 2-4 cm - kormány holtjáték ell mm, szelephézagok - porlasztók 7

8 - szénkefék - töltőfeszűltség - érintkezők Általános: negyedéves időszakokra van tervezve üzemóra). A gép általános átvizsgálása mellett, kisebb javításokat is végeznek. Ápolási műveletek: - tisztítás - olajok leengedése, olajterek mosása - szűrők, mosása, cseréje - tüzelő a. ellátó rendszer tisztítása - motor vízkőtelenítése Ellenőrzések - hengerfej, csapágycsavarok feszessége - szelepek zárása - adagoló, porlasztó ellenőrzése - generátor ell. - kormánymű holtjáték - kerékösszetartás - tömítések - érintkezők 8

9 3. Talajművelő gépek működése, alkalmazási lehetőségei Alapműveletek, alapgépek Alapgépek Alapműveletek 1 eke A forgatás 2 kultivátor és mélylazító B lazítás 3 talajmaró C keverés 4 tárcsás és fogasborona D aprítás 5 simító E egyengetés 6 henger F tömörítés Az egyes műveleteket különböző mértékben több alapgép is végzi: Forgatás Keverés Tömörítés Aprítás, porhanyítás Lazítás Felszínalakítás ekék, ásógépek tárcsák, talajmarók, boronák hengerek tárcsák, boronák talajlazítók kultivátorok simítók, egyengetők, szántáselmunkálók, barázdabehúzók Ekék Rendeltetés: A talaj felső rétegének, a felszínen található növényi maradványoknak a leforgatása, a talaj bizonyos fokú keverése-porhanyítása, továbbá speciális feladatok ellátása (rigolírozás, csatornakészítés). Csoportosítás: 1. Rendeltetés szerint: - általános rendeltetésű ekék; feladatuk a szántás elvégzése, - különleges ekék; valamilyen célfeladat, pl. rigolírozás, csatornanyitás stb. elvégzésére alkalmasak. 2. A művelőszerszámok kialakítása szerint: - hagyományos ekék, - forgó művelőelemmel ellátott ekék. 3. Művelési mélység szerint: - sekélyszántó ekék (munkamélység cm), - középmélyszántó ( cm), - mélyszántó ( cm), - mélyítő (32 cm-nél mélyebb), - mélyforgató(rigol) eke ( cm). 4. A forgatás módja szerint: - ágyekék:a kihasított barázdaszeletet jobbre forgatják, - váltvaforgató ekék: mindkét oldali forgatásra alkalmasak; 5. Vontatási mód szerint - vontatott, - függesztett, - féligfüggesztett. Általános felépítés Működő részek: szántóvas, kormánylemez, csoroszlya, előhántoló Összefoglaló részek: eketörzs, váz Támasztó részek: ekenád, csúszótalp, kerekek (járó, mankó) Vonó és függesztőszerkezetek Szabályozószerkezetek Biztosító szerkezetek 9

10 Fő típusok: Függesztett ekék Az eke tömege szállítási helyzetben teljesen, üzem közben részben a traktor függesztő szerkezetét terheli. A támkerék a hidraulika tehermentesítésére és a művelési mélység beállítására szolgál. A keresztirányú vízszint az alsó függesztőkarokkal, a hosszirányú vízszint a felső függesztőkarral állítható. Félig függesztett ekék Az eke első része a vonótengelyen keresztül az alsó függesztőkarokra, míg hátsó része a farkerékre támaszkodik. A féligfüggesztett ekék felépítése változatos. Eltérés lehet a támasztókerekek számában, a keret és a vonószerkezet kialakításában, valamint a kiemelt fordulását biztosító mechanizmusban. 10

11 A munkamélység állítása a kézzel le-föl mozgatható és csapszöggel rögzíthető mélységállító kerékkel végezhető. Mélységállításkor a vonószerkezetet, a barázda- és a farkereket is megfelelően be kell állítani. Az ekénél az orron vagy sarkon járás a vonócsap áthelyezésével, ill. a keresztrúd átfordításával küszöbölhető ki. Vontatott eke Az eke vonórúdon keresztül csapszöggel kapcsolódik a traktorhoz. A keretet három kerék, a tarló-, a barázda- és a farkerék támasztja alá. A Z alakban hajlított tengelyeken levő első két kerék egymással és a farkerékkel tolórúdon és húzószáron keresztül csuklós összeköttetésben van. A farkerék síkja szántás közben rögzített; kiemelés után önbeállóvá válik, hogy az ekével fordulni lehessen. A leengedett ekével fordulni nem szabad, mert a farkeréknél vagy az ekefejeknél deformálódás vagy törés állhat elő. Szántás közben az egyes ekefejeknél nagy függőleges irányú erők lépnek fel, amelyek az eke önsúlyával együtt a keretet terhelik. A keretet a járókerekek támasztják alá. 11

12 Konkrét beállítás-függesztett eke Általános szabály, hogy a vonószerkezetet úgy kell beállítani, hogy az ekére ható eredő erő helyét (PZ pont) a látszólagos vontatási ponttal (Z pont) összekötő egyenes átmenjen a hátsó tengelynek a traktor középsíkjába eső pontján(m). a) helytelen, b) helyes beállítás A függesztett eke üzembe állításának előkészítő munkái: fölszerelés a traktorra és az eke beállítása. A függesztett ekéknél általában a függesztőrudak villás vége csapszeg segítségével egy furattal(a) vagy hosszúkás kivágással(b) csatlakozik a függesztőkarhoz. 12

13 A fölszerelést vízszintes, sima területen végezzük úgy, hogy a traktor-hidraulika úszóhelyzetében a függőleges kar villáját a furattal kapcsoljuk az alsó karhoz. A szántási mélység beállítása a támasztókerékkel történik. Az eke leeresztett helyzetében az alapsíktól a támasztókerék síkjában merőlegesen felmérjük a kívánt szántási mélységet (illetve a süllyedéssel is számolva cm-rel kevesebbet), majd a támasztókereket ebbe a magasságba emeljük. Ezután az eke fölemelt helyzetében a traktor bal oldali kerekeivel a szántási mélységnél cm-rel alacsonyabb, olyan hosszú gerendára állunk, amelyre az eke támasztókereke is ráhelyezhető. Ezzel a traktor az üzeminek megfelelő állásba került. Ezután leengedjük az ekét úgy, hogy támasztókereke az alátét gerendára kerüljön. Ezt a műveletet követi az eke kereszt-és hosszirányú vízszintezése. A keresztirányú vízszintességet a jobb oldali függesztőrúd hosszának a változtatásával állítjuk be. Fontos, hogy az eke szem orron sem sarkon ne járjon. A hosszirányú vízszintességet a felső függesztőrúd hosszának a változtatásával állítjuk be (Itt is fontos, hogy az eke sem orron sem sarkon ne járjon. Tárcsa Feladat A tárcsás talajművelő gépek feladata a talaj felszíni rétegének a lazítása, a gyomok és egyéb szármaradványok összevágása, talajba keverése. Fajtái Tárcsás talajművelő gépek: tárcsás boronák (V, X, oldalazó), egyirányú tárcsa, tárcsás eke, ásóborona, gépkombinációk A tárcsalevél kialakítása Alak szerint megkülönböztetünk: - gömbsüveg alakú és 13

14 - csonkakúp alakú tárcsalevelet. a) sima élű, b) csipkés élű, c) kúpos tárcsa R L 0, , 2 A közös tengelyen lévő tárcsalapok átmérőjét (D) és a tárcsák távolságát (b) úgy választották meg, hogy ne maradjon el megműveletlen csík a tárcsák között. A tárcsák után maradó csipkézett barázdafenék A szokásos értékek: D b A tárcsa helyes beállítása esetén a csipkézettség magassága (c) kisebb, mint a munkamélység (a) fele. A művelési mélység egyenletesebb, ha egymás után két tárcsatagot helyeznek el. Ilyenkor a második az első közein haladva, lefaragja az első után maradó csipkék csúcsait. A tárcsatag felépítése Tárcsatagnak nevezzük a közös tengelyre szerelt több tárcsalevélből álló egységet, a hozzátartozó szerelvényekkel együtt (csapágytartók, tisztítóvasak stb.) 14

15 A tárcsatag a) felépítése, b) a tárcsatengely csapágyazása(ih-tárcsák) Tárcsás boronák A tárcsás boronákat a művelési mélység szerint három csoportba soroljuk: A könnyű tárcsás boronák fő alkalmazási területe a szántott talajok elmunkálása, magágykészítés őszi vagy tavaszi vetésekhez; továbbá könnyű talajokon a gabonatarló hántása, valamint műtrágya és szervestrágya talajba keverése. A nehéz tárcsás boronákat főként gabona- és kukoricatarló hántására, a kukoricaszár szántás előtti összevágására és talajba keverésére használják. Ez a tárcsa használható még a szántást helyettesítő mélylazító után a vetőágy előkészítéséra is. Az igen nehéz vagy mélyművelő tárcsákat "szántótárcsáknak" is nevezik. A szántás nélküli talajművelés eszköze. Alkalmazási területe: tarlómaradványok bedolgozása, tavaszi keveréktakarmányok után egymenetes magágy-előkészítés; őszi talajmunkák után az altalajlazító utáni talajművelés. A könnyű tárcsásborona A tárcsás borona rögzített szögállású (elől-hátul = 18 ), X elrendezésű tárcsasorokkal, vontatott kivitelben készül. Az első tárcsasorok csipkés élű, a hátsók sima élű tárcsákkal vannak felszerelve. A gép váza nagy teherbírású, négyszög keresztmetszetű, zárt szelvényekből készült. A központi részhez a szárnyak csuklósan kapcsolódnak. A központi részt két ikerkerék, a szárnyrészt egy-egy kerék támasztja alá; kiemeléskor ezek a 15

16 kerekek aláfordulva megemelik a keretet. A vonórúd rugós csillapítóval van ellátva; a csavarorsó (b) az első és a hátsó tárcsasor azonos mélységű beállítására szolgál. A két hátsó tárcsasor között középen rugós szárú lazítókapát helyeztek el a megmunkálatlan sáv fellazítására. A művelési mélység a kiemelőkerekek szakaszos mélységhatárolásával alakítható ki. A nehéz tárcsásborona Az első és hátsó V elrendezésű tárcsatartó gerendák szögállása között több fokozatban állíthatók. A vonószerkezet csillapítórugós, csavarorsós szintezővel van ellátva. A járókerekeket hidraulika emeli ki, a szárnyak hidraulikusan felhajthatók. A vonórúd a gépkerethez képest balra elállítható, ami a gép oldalirányú kitérését akadályozza. Szállítási helyzet A KRESZ előírásai irányadók a méretek vonatkozásában. A tárcsa szélessége csökkenthető felhajtással, egymás után kapcsolással. Fontos: a hidraulikával felemelt szárnyakat és a járókerekeket külön erre a célra készült kitámasztóval, ill. bilinccsel rögzíteni kell. Középmélylazítók-mélylazítók Ezek a gépek a talajlazítók csoportjába sorolhatók (ide tartoznak még: szántóföldi kultivátor, nehézkultivátor). Feladatuk a talaj alsó tömődött rétegeinek fellazítása. A középmély-lazító A középmély-lazítók feladata a művelt réteg és az altalaj közötti megfelelő kapcsolat létrehozása, a talaj cm mélységű lazításával, porhanyításával. A gépek igen erős felépítésűek, üzemeltetésükhöz a legnagyobb traktorok szükségesek. A középmély-lazítók két jellemző változatát az 57.ábrán mutatjuk be. 16

17 Középmély-lazítók változatai: a) V alakú, b) rácsozott síktartós keret Altalajlazítók Az altalajlazítók a talaj cm mélységű lazítására készülnek. A nagy vontatási ellenállás miatt a művelőszerszámok száma mindössze 1..5; 3 késig függesztett, efölött vontatott kivitelben készülnek. Alkalmazásuk fő célja az öntözés, valamint a sokéves művelés miatt tömörödött talaj alsóbb rétegeinek lazítása. Használatával javul a talaj vízbefogadó képessége, a gyökérzet könnyebben behatol a talajba. Az altalajlazítók szerszámtartó gerendáját két kerék támasztja alá. A munkamélység a támasztókerekek függőleges állításával változtatható. Az altalajlazítók merevkéses vagy vibrációs kivitelben készülnek. Hengerek Vibrációs altalajlazítók változatai A hengerezés hatására a talajfelszín tömörödik, a rögök összetörnek. A rögtörés csak szükségmegoldásnak tekinthető, ui. a megfelelő időben végzett szántás felülete nem rögös. A növények számára a tömörítő hatás a fontos, mert csökkenti a talaj hézagtérfogatát, ezáltal a nedvesség vékonyabb rétegben koncentrálódik. A hengerrel végzett előtömörítés hatására a vetőgép munkája javítható. A felfagyott növények visszanyomására a henger nélkülözhetetlen. A henger munkájának minőségét a méretek és a szerkezeti kialakítás mellett befolyásolja a haladási sebesség is. Nagyobb sebességnél kisebb a tömörítés mélysége. Az optimális haladási sebesség km/h. Palástfelületük alapján a hengerek két nagy csoportba sorolhatók; sima hengerek és profilos hengerek. Korábban a sima hengerek használata volt az általános. Hátrányuk, hogy egyes talajokon az erős porosító hatás következtében eliszaposodást idézhetnek elő, de elősegítik a szél és a víz talajpusztító hatását is. A sima hengerek tömörítő hatása vízfeltöltéssel növelhető. Alkalmazásukat a profilos hengerek korlátozzák. 17

18 A gyűrűs henger az os profilok ékhatása következtében jól tömörít, és barázdált felszín kialakításával csökkenti a szélerózió káros hatását. A Kund-féle talpas gyűrűs hengernél a szomszédos elemek kivágásai 180 -kal vannak elforgatva. A henger nyomán a V alakú barázdákban zárt teknők keletkeznek, ami gátolja a felszíni víz gyors elfolyását a barázdákban. Hasonlóképpen teknőkkel tagolt felszín marad a varjúlábhenger után is. A rögtörésre kiválóan alkalmas a Cambridge (ejtsd:kembridzs) henger A gyűrűs henger az os profilok ékhatása következtében jól tömörít, és barázdált felszín kialakításával csökkenti a szélerózió káros hatását. A Kund-féle talpas gyűrűs hengernél a szomszédos elemek kivágásai 180 -kal vannak elforgatva. A henger nyomán a V alakú barázdákban zárt teknők keletkeznek, ami gátolja a felszíni víz gyors elfolyását a barázdákban. Hasonlóképpen teknőkkel tagolt felszín marad a varjúlábhenger után is. A rögtörésre kiválóan alkalmas a Cambridge (ejtsd:kembridzs) henger Talajmarók és ásógépek A talajmaró feladata a talaj cm-es rétegének a lazítása, porhanyítása. A talajmaró a haladási irányra merőlegesen álló maródobbal lazítja, porhanyítja és keveri a talajt. A maródob rugós vagy merev fogakkal, a gép többnyire függesztett kivitelben készül. Talajmarók a) talajmaró szerszámok, b) az ásógép elvi vázlata(vicon) Az ásógép elvi működése hasonló a talajmaróéhoz, de a kivágott talajszeleteket a kés a kézi ásáshoz hasonlóan lassan oldalra fordítva visszaejti a talajra. 18

19 4. A szerves és műtrágyaszórók főbb típusainak működése, beállítása A talaj termőképességének fenntartása, javítása érdekében a növények által a talajból felvett tápanyagokat pótolni kell. Ez a feladat a szerves- és műtrágyák talajbajuttatásával oldható meg. Ezen trágyákat szerves és műtrágyaszóró gépekkel juttathatjuk a talajba(-ra). Szervestrágyaszórók A szervestrágyaszórók kialakítása attól függ, hogy milyen állagú trágya kiszórására készítették. Eszerint megkülönböztetünk folyékony és szilárd trágyák kijuttatzására alkalmas gépeket. Folyékony és híg fázis kiszórására alkalmas gépek Tartálykocsik változatai A hígtrágya és a trágyalé tartálykocsival juttatható a táblára. A közönséges tartálykocsit (lajtkocsit), külön szivattyúval kell feltölteni és a szórás gravitációs úton megy végbe. Ma már ritkán használják. A korszerű gépek feladata a híg anyag felszívása, a szántóföldre szállítása és ott annak egyenletes kiszórása. A feltöltés lehet szivattyús vagy önfelszívó rendszerű. a) tartálykocsi csigás keverővel, b) zagyszivattyús tartálykocsi, c) kompresszoros szívó-nyomó rendszer Csigás keverővel ellátott tartálykocsi A tartályt a trágyaakna mellett elhelyezett szivattyúval töltik fel. A tartály alján elhelyezett csiga feladata a leülepedő anyag keverése. A tartály alján helyezkedik el a kör alakú házban működő szórótárcsa(1/a részlet). Egyes típusoknál a házon változtatható szórónyílás van. A hígtrágyát a csiga a fordulatszámtól függő nyomással nyomja ki a szórónyíláson, így a folyadékszint állása nem befolyásolja számottevően az időegység alatt kiszórt mennyiséget. 19

20 A zagyszivattyús tartálykocsi A zagyszivattyúval felszerelt önfelszívó tartálykocsit a nagyobb szárazanyagtartalmú hígtrágya felszívására használják. Szivattyúja lehet csavarszivattyú vagy forgólapátos szivattyú(1/b részlet). A megoldás fő előnye, hogy a kompraszoros gépekkel már nem, vagy csak nehezen, de kis teljesítménnyel felszívható anyag esetén is alkalmazható. A felszívás megkezdése előtt a tartályba kb. 30 cm magasságig vizet kell engedni, ami megkönnyíti a felszívást, és később mint keverővíz szerepel. A kezelő a hidraulikával (1) alsó helyzetbe (B) engedi a lapátkerekes zagyfelszívót. Leengedéskor a lapátkerékkel és a védőburkolatával együtt elfordul a hozzáerősített csőburkolat is. Ennek nyílása alsó helyzetben egybeesik a csigán lévő beömlőnyílással, amin keresztül a csiga a "felkanalazott" hígtrágyát behordja a tartályba. A folyadékszint állását a tartály elején elhelyezett, úszóval összekötött kar jelzi. A felszívás befejeződik, ha a hidraulika kiemeli a lapátkereket (B' helyzet). Ilyenkor a csőburkolat ráfordul a beömlőnyílásra, és nem engedi visszaáramlani a tartály tartalmát. A kiszórást a tartály elején elhelyezett, oldalra szóró lapátkerék végzi. A folyadék hidraulikával (2) nyitható átömlőnyíláson áramlik a szórószerkezethez, miközben csiga hatásos keverést végez. A kompresszoros szívó-nyomó rendszerű tartálykocsi Ennél a változatnál a trágyalé nem érintkezik a szivattyúval. Felszíváskor A traktor TLT-ről hajtott kompresszor a szívóállásba állított váltócsapon keresztül légritkítást idéz elő a tartályban. A szívás haatására a hígtrágya beáramlik a tartályba. A tolózár nyitva van. Úti szállításkor az ülepedés megakadélyozására a kompresszor a tartály alján elhelyezett perforált csövön át levegőt nyom a tartályba. A légbuborékok keverik a hígtrágyát Kiszóráskor A váltócsap nyomóállásban van. A tartályban nyomás keletkezik, ami a nyitott tolózáron és csapon át a szórócsőbe nyomja a hígtrágyát. Ennek a rendszernek többek között két nagy előnye van; -a könnyen zavart okozó sűrű anyag nem érintkezik közvetlenül a szivattyúval, - a nyomólevegő gyakorlatilag kiküszöböli a folyadékszint csökkenésével járó adagoláseltérést. Gazdaságainkban ebbe a csoportba sorolható többféle gépet is használnak. Egyik jellegzetes típusa a hazai gyártmányú DETK-110 típusú tartálykocsi. Trágyalét talajba juttató adapter 1-tolózár, 2-csap, 3-elosztó, 4-lúdtalp kapa A fõtartóhoz a kapa paralellogrammás, vagy merevszárú felfüggesztéssel kapcsolódik. A tolózáron, csapon és elosztón a kapatest mögé vezetett trágyalé cm mélyre jut a talajba. A talajba juttató adapter nagy elõnye, hogy segítségével nemcsak a teljes hatóanyagtartalom érvényesül, hanem csökken az esetleges fertõzés veszélye is. Hátránya viszont a meglehetõsen nagy vonóerõigény és a kis területteljesítmény. Istállótrágya szórók Az istállótrágya az állatok szilárd és híg ürülékének, valamint az alomnak különböző arányú keveréke. Szokásos adagja a talaj állapotától és adottságaitól függően t/ha.kötött talajon az általános adag 30 t/ha.4év, míg laza talajon t/ha év. A trágyaszóró kocsik többféle szempont szerint csoportosíthatók: 20

21 -Vontatás szerint: vontatott, tehergépkocsira szerelt - A szórószerkezet állása szerint: vízszintes dobos, függõleges dobos - A szórás iránya szerint : hátul szóró, oldalra szóró gép - A szóródobok száma szerint: egydobos, többdobos Az alkalmazható technológia szerint: hagyományos, kétfázisú. Az istállótrágyaszórás technológiái Hagyományos(egyfázisú) technológiája Kétfázisú technológiája. A szórószerkezetek elrendezése Hátul szóró gépek a) hátul szóró vízszintes dobbal, b) hátul szóró függõleges dobbal, c) oldalra szóró dobbal a) vízszintes kétszóróhengeres, b) vízszintes egyszóróhengeres, c) egy tépõ-szóróhenger elosztócsigával, d) függõleges szóróhengeres 21

22 Az ábrán látható szórószerkezeteknél a kocsiszekrény fenekén végtelen lánc mozog, amely a szórószerkezethez szállítja a trágyát. A felületegységre kiszórt mennyiség a láncsebességgel és a haladási sebességgel változtatható. Minthogy a traktor sebességfokozatai lépcsőzetesek, a közbenső értékek a láncsebesség változtatásával hozhatók létre. A láncsebesség általában fokozatban 0, ,04 m/s között állítható. A lehordóláncot az újabb gépeken a vezetőülésből állítható hidromotor hajtja, ami fokozat nélküli láncsebesség változtatást tesz lehetővé.. Műtrágyaszórók A gépek feladata a műtrágyák egyenletes kiszórása, de ugyanezek a gépek alkalmasak a mészpor kijuttatására is, amit a talaj kémiai összetételének megváltoztatása érdekében kell elvégeznni. A mai gyakorlatban szilárd és folyékony műtrágyákat használnak. A műtrágyákat a jó ömleszthetőség érdekében szemcsézve (granulálva) készítik, de van por alakú és folyékony műtrágya is. A műtrágyaszórók lehetnek függesztett, vontatott és rászerelt kivitelűek, de a repülőgépes műtrágyaszórás is ismeretes A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép A szemcséket a tárcsára a forgástengelyhez közel adagolják. Innen a szemcse a lapát mentén a tárcsa pereme felé halad, majd arról lelépve a vízszintes hajítás törvényei szerint mozog és a talajra hull. Függesztett műtrágyaszóró gép működési vázlata. A tartály belsejében általában valamilyen megoldású boltozódásgátló szerkezet is van, ami lehet L alakú pálca, szemes lánc csiga stb. A kiömlő mennyiséget egyszerű tolózárral, vagy valamilyen adagolószerkezettel lehet változtatni. A függesztett gépeknél a szórószerkezet hajtása a traktor teljesítményleadó tengelyéről(tlt), vagy hidromotorral történik. Csigás szóróadapterrel felszerelt műtrágyaszóró gép A műtrágyát a nagyméretű tartályból szállítószalag juttatja a szóróadapterhez. A mennyiség a kihordószalag sebességével illetve a tolózárral szabályozható. A szórócsigák fogadógaratjába került por, vagy kristályos műtrágya a csigaköpeny alsó részén lévő, szóróréseken keresztül hullik a talajfelszínre. A csigás gépek a por és kristályos műtrágyát a röpítőtárcsás gépeknél egyenletesebben szórják ki. Ezért ott alkalmazzák, ahol a technológia pontos eloszlást ír elő. 22

23 A lengőcsöves szórószerkezet Csigás szórószerkezettel működő műtrágyaszóró gép. A lengőcsöves szórószerkezetnél is a centrifugális erőrő hatására röpülnek ki a szemcsék, azonban itt a lengő cső -eltérően a tárcsától- nem körbe forog, hanem csak egy meghatározott szektorban ide - oda leng. A szemcsék a cső végétők m távolságra érnek földet. A lengő cső kitérése , lengésszáma (1/s). Elsősorban speciális kultúrák (pl. szőlő, gyümölcs, melegházi zöldség) termesztésekor ajánlatos használni. Szórásegyenletessége csak szemcsés műtrágyák esetén kielégítő. 23

24 Pneumatikus műtrágyaszórók A pneumatikus műtrágyaszóróknál a műtrágyát nagy sebességű légáram csővezetéken át szállítja a szórófejhez. Működésük hasonló a légáramlásos rendszerű permetezőgépekéhez. A géppel csak granulátumot lehet kiszórni, por szórására nem alkalmas. A gép csak akkor szór egyenletesen, ha a granulátum finom szemcsézetű, egyenletes méretű és rögöket nem tartalmaz. A gépek fő részei: műtrágyatartály, ventillátor, adagoló- és elosztószerkezet, szórófejek. Az adagolószerkezet hajtása járókerékarányos, a ventillátort az erőleadótengely, vagy hidromotor hajtja. A pneumatikus műtrágyaszórók adagolószerkezetei az adagolás módja szerint két csoportbaa sorolható, mely szerint van: - osztott adagolású és - központi adagolású szórószerkezet. Az osztott adagolásúnál a műtrágyát több adagolószerkezet osztja el a szórófejekhez. Itt annyi adagolószerkezet van ahány szórófej. A központi adagolásúnál egyetlen adagolószerkezet van. A kiadagolt műtrágyát az adagoló után elhelyezett terelőkúpos elosztó osztja szét az egyes szórófejekhez vezető csövezetékekhez. a) kihordószalag, b) bütykös adagoló, c) tolóhengeres központi adagoló, d) gyűrűs adagoló 24

25 Osztott adagolású műtrágyaszóró működési vázlata(nodet) 1-tartály, 2-ventillátor, 3-bütykös adagolók, 4levegőelosztó cső, 5-elvezető csö Központi adagolású szerkezet Folyékony műtrágya kijuttatása A műtrágya kijuttatása történhet talajra, vagy talajba. Felszini kijuttatás Felszíni kijuttatáskor a szórógépek alkalmazása a legelterjedtebb. Kisebb nyomás és nagyobb cseppméret szükséges, mint a növényvédő szerek kipermetezésekor. Oldatok kipermetezéséhez a növényvédelmi gépeknél nagyobb szórónyílású szórófejeket alkalmaznak. Szuszpenziók kiszórására szórófejcserével általában ugyanazok a berendezések használhatók, amelyekkel az oldatok szórása végezhető. Talajba adagolás Ezeket a gépeket a párolgási veszteségek csökkentése és a hatóanyag jobb hasznosulása érdekében fejlesztették ki. Lehetnek speciális célgépek és olyan talajművelő gépek, amelyek fő funkciójuk -pl.a szántás, mélylazítás stb.- mellett a folyékony műtrágya egyidejű talajba juttatására is alkalmasak. 25

26 26

27 5. A gabona(sorba)vetőgépek vetőszerkezetei, kivetendő magmennyiség beállítása, leforgatási próba, csatlakozósor beállítása A vetőgépek feladata a vetőmag talajba juttatása, az előírt mélységre és tőtávra. A vetés fő jellemzői: a kivetett magmennyiség, a sortáv, a tőtáv és a vetési mélység. A szükséges magmennyiséget kg/ha-ra, db/ha-ra vagy 1 folyóméter sorhosszra adják meg db/m-ben. A búza vetési adatai: Növény Vetési norma Sortáv Tőtáv Mélység megnevezése 1000 db/ha cm cm cm Búza ;15,4 1, A vetőgépek három nagy csoportba sorolhatók: sorvetőgépek vagy gabonavető gépek, szemenkénti vetőgépek, szórvavető gépek Mindhárom változathoz tartozó gépek készülhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben. A sorbavető gépek, más szóval a gabonavetőgépek általában univerzálisak, ami azt jelenti, hogy a gabonaféléken kívül mindazok a növények vethetők velük, amelyek vetését az agronómia gabona sortávra, vagy annak többszörösére írja elő. A szemenkénti vetőgépeket a nagyobb sortávú kapásnövényeknél -kukorica, cukorrépa, szója stb.- alkalmazzák. Szórvavető gépek alkalmazására elsősorban aprómagvak, fűfélék vetésénél kerül sor. Sorbavetőgépek csoportosítása A gabonavető gép általános felépítése (bütyköshengeres rendszer). A vetőgépek főbb szerkezeti elemei: magláda; vetőszerkezet; csoroszlya; járó- és hajtószerkezet; kiemelőszerkezet; gépkeret; nyomjelző; kiegészítő részek. A magládában(boltozódásgátlós) lévő mag a vetőszerkezethez kerül. A vetőszerkezet a kiadagolt magvakat a magvezető csövön és a csoroszlyán keresztül a talajba juttatja. A vetőszerkezet alatt rugóterhelésű terelőnyelv van, amely elmozdul, ha pl. kő kerül a vetőszerkezetbe. A lap és a vetőszerkezet közötti hézagot a mag nagysága szerint kell beállítani. A terelőnyelvek egy központi karral állíthatók. A finom állítást vetőelemenként csavarral végzik. A magláda a terelőnyelveket felfogó tengely elfordításával üríthető. A csoroszlyák mélységtartását rugóterhelés biztosítja. A vetési mélység a rugó feszességével szabályozható. A csoroszlyák hidraulikusan kiemelhetők. A vetőszerkezet hajtását járókerékről kapja. A hajtás a csoroszlyák kiemelésekor megszűnik. 27

28 Mechanikus vetőszerkezetek Tolóhengeres vetőszerkezet A magokat a hornyos vetőhenger veti ki. A magmennyiség a vetőhenger tengelyirányú eltolásával, a hatásos hossz változtatásával szabályozható. A verőszerkezetet a járókerék hajtja. A vetőhenger tengelyirányú eltolásával nem lehet elég adagolási fokozatot biztosítani, ezért a hajtásáttételezés különböző nagyságú, cserélhető kerekekkel készül. Rendszerint háromféle cserekerék tartozik a tolóhengeres géphez. A vetőszerkezet hajtását a járókerékről kapja. A csoroszlyák kiemelésekor a hajtásból egy könyökös tengely egy fogaskereket kiiktat, s ezáltal megszűnik a vetőszerkezet hajtása. Bütyköshengeres vetőszerkezet 28

29 Saxonia rendszerű vetőszerkezetnek is nevezik A gabonavető elem egy bütykös henger, amelyen fél osztással eltolva két bütyöksor van. Az eltolás célja az adagolás egyenletességének növelése. A vetőszerkezetet a járókerék hajtja több fokozatú Norton-szekrény közbeiktatásával. A hajtás a csoroszlyák kiemelésekor itt is megszűnik. A csoroszlyák kiemelésével egy időben egy ék elmozdul, és szétkapcsolja a hajtást átvivő rugóterhelésű körmöskapcsolót. A kivetett vetőmag mennyisége a vetőtengely fordulatszámával változtatható. Saxonia rendszerű vetőszerkezetnek is nevezik A gabonavető elem egy bütykös henger, amelyen fél osztással eltolva két bütyöksor van. Az eltolás célja az adagolás egyenletességének növelése. A vetőszerkezetet a járókerék hajtja több fokozatú Norton-szekrény közbeiktatásával. Ha nincs szükség túl sok fokozatra, akkor az áttételezés cserekerekekkel is megvalósítható(pl. Lajta Super SA-32). A hajtás a csoroszlyák kiemelésekor itt is megszűnik. A csoroszlyák kiemelésével egy időben egy ék elmozdul, és szétkapcsolja a hajtást átvivő rugóterhelésű körmöskapcsolót. A kivetett vetőmag mennyisége a vetőtengely fordulatszámával változtatható. Pneumatikus sorbavető gépek Accord típusú A pneumatikus vetőszerkezetnél a kiadagolt mag nem gravitációs úton, hanem légárammal fúvatva, hosszú, hajlékony műanyag csöveken keresztül kerül a talajba. Fő előnye, hogy egyetlen központi vetőszerkezettel több csoroszlya( db) is kiszolgálható. Az ACCORD rendszerű pneumatikus gabonavető gépen a járókerékről hajtott egy vagy két központi vetőszerkezet több csoroszlyát is ellát vetőmaggal. 29

30 A magyarázó ábrán a felszálló ág végén állítható elosztókúp van, amelyen 6-felé osztódik a m/s sebességű légáram az általa szállított magokkal együtt. Egy alsóbb szinten minden cső további 4 részre osztódik, majd bevezet a csoroszlyába. A terelőkúpokat gondosan be kell állítani, hogy minden csőbe egyformán adagoljon. A magmennyiség a központi tolóhengeres adagolóelem működő hosszával állítható. A légsebesség a ventillátor szívónyílásának fojtásával változtatható. Ez a rendszer a mechanikus rendszernél pontatlanabbul vet. TIVE-JET rendszer a) oldalnézet, b)elrendezési vázlat hátulnézetben A magtartályból a mag az alul egymás mellett elhelyezett 50 db bütykös vetőelembe kerül. A vetőelemek által kiadagolt magvak hajlékony műanyag csővezetékeken keresztül nyomó légárammal kerülnek csúszócsoroszlyán át a talajba. Ez a rendszer a pontosabb az Accord rendszernél azonban nem éri el a mechanikus gépek pontosságát. Nagy előnye a könnyű, egyszerű kivitel és a viszonylag nagy területteljesítmény, ami részben azért van, mert a gépet ritkán kell utántölteni; egy feltöltéssel órán át vethet a gép. Leforgatási próba A tömeg szerinti beállításhoz, ha nincs a géphez kezelési utasítás, vagy ellenőrizni akarjuk a táblázat szerinti beállítást, akkor leforgatási próbát kell végezni. A próbához ismerni kell a vetési normát (Q) kg/ha-ban, a vetőgép munkaszélességét (B(m)), a csoroszlyák számát (z(db)) és a sortávot (t(m)). Ezután kiszámítjuk a vetőgép hajtó járókerekének egy körülfordulására bevetett (A1 ) területet, illetve a 0,1 ha bevetéséhez szükséges kerékfordulatok (n) számát, majd az előkészített vetőmaggal elvégezzük a forgatási próbát A gép munkaszélessége: B = z.t Az egy kerékfordulatra bevethető terület: A 1 = D..B A 0,1 ha bevetéséhez szükséges fordulatok száma: n= 1000/A 1 A számítások után a vetőgép alátámasztása mellet a járókereket n-szer megforgatjuk a kiadagolt magot felfogjuk és megmérjük. A felfogott mag tömegét az 1/10ha-ra eső norma értékéhez kell viszonyítani. A próbát a vetőszerkezet állításával mindaddig folytatni kell, amíg a vetési norma és a gép által kivetett magmennyiség közötti eltérés a megengedett 3...4% alatt marad. 30

31 6. A főbb szemenkénti vetőszerkezetek, tőtáv beállítási lehetőségek, csatlakozó sor beállítása A vetőgépek feladata a vetőmag talajba juttatása, az előírt mélységre és tőtávra. A vetés fő jellemzői: a kivetett magmennyiség, a sortáv, a tőtáv és a vetési mélység. A szükséges magmennyiséget kg/ha-ra, db/ha-ra vagy 1 folyóméter sorhosszra adják meg db/m-ben. A kukorica vetési adatai: Növény Vetési norma Sortáv Tőtáv Mélység megnevezése 1000 db/ha cm cm cm Kukorica ;75;76, A vetőgépek három nagy csoportba sorolhatók: sorvetőgépek vagy gabonavető gépek, szemenkénti vetőgépek, szórvavető gépek Mindhárom változathoz tartozó gépek készülhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben. A sorbavető gépek, más szóval a gabonavetőgépek általában univerzálisak, ami azt jelenti, hogy a gabonaféléken kívül mindazok a növények vethetők velük, amelyek vetését az agronómia gabona sortávra, vagy annak többszörösére írja elő. A szemenkénti vetőgépeket a nagyobb sortávú kapásnövényeknél -kukorica, cukorrépa, szója stb.- alkalmazzák. Szórvavető gépek alkalmazására elsősorban aprómagvak, fűfélék vetésénél kerül sor. A szemenkénti vetőgépek feladata, csoportosítása, általános felépítése A szemenkénti vetőgépek feladata a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó, a szója vagy a különféle zöldségmagok pontos vetése. Ezek a magok gabonavetőgéppel nem vethetők ki elég pontosan. A vetőszerkezetek csoportosítása Vetőszerkezet szerint: a) Mechanikus vetőszerkezetek - peremcellás - szalagos - szorítóujjas - merítőkanalas b) Pneumatikus vetőszerkezetek - szívó rendszerű - nyomó rendszerű Kivethető mag szerint: A gyakorlat alapján az egyes magok ugyanazon géppel nehézkesen vethetők ki, így a gyakoribb magokhoz speciális gépek alakultak ki: - cukorrépavető gépek, - kukoricavető gépek, - zöldségmagvető gépek. A cukorrépa- és kukoricavető gépek vetőelem cserével más magvak vetésére is alkalmassá tehetők. Általános felépítés A mag útja a magládából - vetőszerkezeten - a csoroszlyán át a magágyba vezet. A legtöbb vetőgép a magvak kivetésével egy időben műtrágya, valamint gyom- és rovarirtó vegyszerek kiszórására is alkalmas, egyes típusokon sorpermetező is van. Függetlenül a rendszertől és a típustól, a szemenkénti vetőgépek magadagoló eleme - éppúgy, mint a gabonavető gépeknél- talajkarékről kap hajtást. A hajtó kerék lehet a vetőgép járókereke, (központi hajtás), vagy az egyes vetőegységek tömörítőkerekei (egyedi hajtás). A géptípusok döntő többségét képviselő egyedi vetőszerkezetű gépek felépítése: 31

32 Az egyedi vetőszerkezetű szemenkénti vetőgépek fő részei: magtartály, vetőszerkezet, csoroszlya, egyéb részek(sorlazító, rögeltoló, tömörítőgörgő, sortakaró), járó-és függesztőszerkezet, hajtószerkezet, egyéb szerelvények(műtrágyaszóró, granulátumszóró, sorpermetező), gépkeret, járószerkezet,nyomjelző. Ugyanezek megtalálhatók a központi vetőszerkezetű gépeken is, de ezeknél a magtartály, a vetőszerkezet és a csoroszlya külön egységeket képez. Vetőszerkezetek A vetés egyenletessége elsősorban a vetőszerkezettől függ. A szemenkénti vetőgépeken forgó tárcsán vagy mozgó szalagon lévő cellák adagolják a magokat. A magadagoló szerkezetek szinkron hajtásúak, ami azt jelenti, hogy a járókerékkel arányosan forognak. A tőtávolság egy adott úthossz megtételéhez szükséges idő alatt lefutott cellák számától függ. Szinkron hajtásnál a tőtávolság elméletileg független a haladási sebességtől. A Cyclo vetőgépnél, a tőtávolság a haladási sebességtől is jelentős mértékben függ. Mechanikus vetőszerkezetek Peremcellás vetőszerkezet A leggyakrabban alkalmazott vetőszerkezet. A járókerékről hajtott celláskerék a felülről bekerülő magokat kb. fél fordulat után alul kiejti. A cellák körbefutó hasítékában elhelyezett magkilökő ék a magokat lefelé tereli, hogy minél rövidebb úton a magágyba kerüljenek. A cellákból a fölösleges magokat maglesodró kerék távolítja el. Egyes típusokon kerék helyett állítható lesodrólemezt alkalmaznak. A celláskerék cserélhető. Egy géphez különböző lyukméretű celláskeréksorozatot készítenek. Az a megfelelő cellaméret, amelynél a cellába csak egy mag fér el. Szalagos vetőszerkezet 32

33 A mag méretének megfelelő kör alakú lyukakkal ellátott gumiszalag haladással ellentétesen mozgó alsó ága a magtartályból ráömlő magokat magával viszi, majd egy kiejtőnyíláson át a magágyba ejti. A géphez több szalagkészlet-sorozat tartozik, a szokásos magméreteknek megfelelő lyukakkal. A tőtávolság a hajtóművön lánckerékcserével, ill. szalagcserével is változtatható. Pneumatikus vetőszerkezetek A szívó rendszerű pneumatikus vetőszerkezet A függőleges helyzetű vetőtárcsa a rajta lévő szívókákkal a vetőládából felszippantja a magokat, majd alul a magágyba ejti. A szívókákra ragadt fölösleges magokat egy kivételével a fésűs maglesodró távolítja el. A magra ható szívóerő a furat alsó helyzetében megszűnik, mert belülről egy gumihenger takarja el a lyukakat. A gépek vetőtárcsáinak átmérője mm. Egy géphez többféle tárcsasorozat is tartozik. Ehhez a típushoz tartozik a román gyártmányú SPC-6-os vetőgép is. A gép kukorica, napraforgó, ricinus, szója, borsó, bab, cirok, kender stb. vetésére alkalmas. A gépre szerelhető sávos permetezővel a vetéssel egyidőben gyomirtó- és rovarirtó szer is kijuttatható. a) működési vázlat, b) a vetőgép vázlata(spc-6, Románia) Nyomó rendszerű pneumatikus vetőszerkezetek Kúpcellás vetőszerkezet (Becker Aeromat) A magládából szabályozható beömlőnyíláson át kerül a mag a forgó celláskerékhez, amelyen a maghoz képest nagyméretű cellák vannak. A cellákba kerülő magok közül a folyamatos nagy sebességű nyomó légáram a kissé beszoruló legalsó mag kivételével a fölösleget kisöpri, a cellában maradt szem pedig alul kihull. Az esetleges erősebben beszorult szemeket a cellás gyűrű belső peremén végigfutó hasítékba benyúló vékony magkilökő lemez mozdítja meg. A fúvóka végénél levő túlnyomás alatt álló teret kiegyenlítő cső köti össze a magtartály 33

34 felső részével, különben a mag nem tudna beömleni a koronghoz. A magtartály tehát nyomás alatt van. A vetőgéphez különböző celláskerék sorozatok készülnek(pl.:kukorica, napraforgó, cukorrépa). A központi dobos vetőszerkezet (Cyclo) A kb. 700 mm átmérőjű vetődobon 6 lyuksor van, a magvak vastagságánál kisebb furatokkal. A dob belsejében a ventillátor túlnyomást idéz elő, ami a magtartályból a dobba kerülő magokat rátapasztja a furatokra. Egy-egy furatra több mag is rátapad, a magokat azonban egyesével kell elvetni. A lyukakra tapadt fölösleges magokat kefés maglesodró távolítja el. A kefék pontos beállítását a kefetartó rúd két végén elhelyezett görgők biztosítják. A felső holtpontban a cellára tapadt magra ható nyomóerő megszűnik, mert a gumi nyomógörgő kívülről egy pillanatra letakarja a lyukat. A mag elválik a dobtól, és belehull a magfelfogó tölcsérbe. Mivel a dobba befújt levegő csak a tölcséreken keresztül távozhat, így az idekerült magokat magával sodorja a csoroszlyákon át a magágyba. A tartályt és a dobot nyomáskiegyenlítő cső köti össze, e nélkül a magot a dobban levő túlnyomás nem engedné beömleni a dobba. Ez a szerkezeti megoldás egyébként minden nyomórendszerű vetőszerkezetnél megtalálható. A tartály és a dob között kétállású elzárolap van, amellyel a dob cseréje esetén a beömlőcső elzárható; ez való a tartály ürítésére is. a) keresztmetszeti vázlat, b) a vetődob hosszmetszete A vetőszerkezet eredetileg kukorica vetésére készült, de vetődob cserével alkalmas napraforgó, szója és cukorrépa vetésére is. A répavetés pontossága rosszabb, mint a peremcellás preciziós vetőgépeké. A vetődob a palástján lévő furatsorokkal úgy néz ki, mint a centrifugák dobja. Zárócsavarral egy álló hátlapnak szorítható. A dob és az álló lap között lévő hézagot gumi karika tömíti, így a dobba fújt levegő csak a palást lyukazatán és a csoroszlyákhoz vezető csöveken át távozhat a dobból. Mivel a lyukakra belülről egy-egy mag tapad, így azokon levegő nem távozhat. A dobot az álló lap felőli végén csapágyazott konzolos tengely hajtja kúpkerékkel. A dobot a zárócsavar levételével lehet cserélni. Csatlakozósor beállítása (5. tételhez is) 34

35 Agrotechnikai szempontból fontos, hogy az egyes gépmenetek(húzások) az előírtnak megfelelő sortávval csatlakozzanak a szomszédos húzásokhoz. Ennek érdekében alapvető szabály, hogy a szomszédos húzásokban a vetőgép közepe az előző húzáshoz képest éppen egy munkaszélességgel(vetőszélességgel)(s) tolódjon oldalra. Ez azzal biztosítható, hogy a fordulás után a traktort az előző menetben készített nyomon vezetjük. A nyomot a vetőgépre szerelt nyomjelző tárcsa hagyja maga után. A nyomjelző tárcsa szerkezeti kialakításának egyik változata: Számításos módszer A nyomjelző hosszának beállítása a) a traktor középvonalára, b) a traktor első kerekére, c) a nyomkeresőre A nyomjelző távolsága a szélső csoroszlyától mérve: a traktor közepére: N S t n 1 j 2 az első kerék nyomára: N S A t n 1 j 2 2 S = n t n - sorok száma t - sortáv 35

36 Méréses módszer A nyomjelző beállítása a szélső csoroszlyától méréssel Itt nem kell semmit számítani, még mérőszalag sem szükséges, csak egy darab zsineg kell hozzá. Ez ugyanaz a módszer, amit a fogatos vetőgépek korszakában a gazdák végeztek, amikoris az ostor nyelével mérték ki a vetőgép kormányzott első kerekének a nyomtávát, amit változtatni lehetett és az első vetőgépkereket a hátsó vetőgépkerék nyomán kellett visszafelé menetben vezetni. Ez itt különösen fontos volt, ui. nem lehetett a gépet vontató lovak vagy ökrök haladására bízni a húzások csatlakoztatását. A méréses módszert alkalmazzák az USA-ban a farmerek is, de még az 50-es évek elején egy cseh nyelvű szaklap is ajánlotta a gazdáknak. Első lépésben lemérjük- ill. a zsinegen kijelöljük-, hogy a szélső csoroszlyánál mennyivel jár beljebb a traktor első kereke (K); ehhez hozzámérjük a csatlakozósor távolságát, és az így kapott hosszúságra (K + t) húzzuk ki mindkét oldalon a nyomjelzőt a szélső csoroszlyától. Fentiek alapján a beállítás minden esetre érvényes - könnyen megjegyezhető- formulája: ahol N j K t t a csatlakozósor távolságát jelenti. Ha egyformára húzzuk ki a nyomjelzőket, akkor az egyik menetben a jobb oldali kereket, a másik menetben a bal oldali kereket kell nyomon vezetni. 36

37 7. Kaszáló és rendkezelő gépek, a rendfelszedő önürítős szállítókocsi felépítése, beállítása A betakarítás technológiái Az állattartás igényeinek megfelelően a szálastakarmányoknak többféle felhasználási módja és ezekhez igazodó technológia terjedt el. A szálastakarmányok betakarításának részfolyamatai általában a következők lehetnek.: Szénabetakarítás Szálasan: rendre vágás, rendkezelés, rendfelszedés, gereblyézés, kazlazás (esetleg hideglevegős szárítás), kitermelés a kazalból. Bálázva: rendre vágás, rendkezelés, bálázás, bálagyűjtés - szállítás, kazalba rakás (esetleg hideglevegős szárítás), kitermelés a kazalból. Silózás, szenázskészítés Közvetlen szecskázás (egymenetes betakarítás) vagy, rendre vágás, szecskázás rendről, szállítás, silózás falközi vagy toronysilóba, kitermelés a silóból, szilázs adagolás. Szárítmányok (liszt, pogácsa) készítése Rendre vágás, szecskázás rendről, szecskagyüjtés-szállítás, szárítás lisztkészítés, vagy pogácsázás. Zölden etetés Kaszálás, kocsiba rakás, szállítás, szétosztás. Vágószerkezetek A kaszálást végző gépek legfontosabb szerkezeti része a vágószerkezet. Készülhet altarnáló vagy rotációs kivitelben. Az alternáló vágószerkezetek kialakítása és működése Az alternáló vágószerkezetek fő részei: kaszaujjak a ráerősített álló pengesorral, mozgó pengesor, tartógerenda, leszorító- és alátétlemezek, csúszótalpak. Az álló pengesorra illeszkedő mozgó pengesor haladás közben meghatározott löket mentén jobbra-balra mozog(alternáló mozgás). A szálakat a záródó élek vágják el. Az állópengék a tartógerendához csavarozott ujjakra, a mozgópengék a téglalap keresztmetszetű kaszasínre vannak szegecselve. A mozgó pengesort leszorító lemezek szorítják az állópengékhez. A pengesor elől az állópengéken, hátul a háttámaszlemezen csúszik. A pengék közötti hézag elől 0,1...0,3 mm, hátul max. 0,6mm lehet. A hézagot a leszorító lemezek, ill. a háttámasz alá helyezett alátétekkel lehet beállítani. A beállítás akkor helyes, ha a pengesor kézzel könnyen mozgatható. Nagyobb hézag esetén romlik a vágás minősége, a kasza eltömődhet.az ujjak az állópengék felfogásán kívül a pengesorok törés elleni védelmét is szolgálják, és a szálak egyenletes elosztását biztosítják. Zöldtakarmányokhoz általában sima élű, gabonához recés élű mozgópengéket használnak. A mozgó pengesort általában forgattyús hajtómű hajtja, de vannak billenőcsapágyas, lengőkeretes, és bolygókerekes kaszahajtások is Állítási lehetőségek az alternáló vágószerkezeteknél A tarlómagasság a vágógerenda két végén elhelyezett csúszótalpakkal állítható. Az alternáló vágószerkezettel általában cm tarló hagyható. Fűkaszáknál a vágószerkezet síkja a haladásra merőleges, vízszintes csap körül elfordítható. A vágószerkezetet ezzel az un. "buktatással" a termény dőltségének megfelelően lehet beállítani A sima pengeéleket használattó függően élezni kell. A recés élű pengéket köszörülni nem szabad.. Rotációs(forgótányéros) vágószerkezetek kialakítása és működése A rotációs vágószerkezet lényege a lengôkésekkel felszetelt forgórész. A kés csapszeg körül szabadon elfordulhat. Forgáskor a kések sugárirányban állnak és ellenpenge nélkül vágják el a szálakat v k = m/s A rotációs(forgótányéros) vágószerkezetekbôl összeállított kaszáknak hajtás szempontjából két fô típusa van: - a felülhajtott és 37