1. A vizsgált gép ismertetése

Átírás

1

2 1. A vizsgált gép ismertetése 1.1. Mûszaki leírás A KÜHNE 6210 gabonavetõ gép féligfüggesztett kivitelû, az üzemeltetõ erõgép hátsó vonópadjához kapcsolva vontatható és kis-, közepes-, ill. nagyméretû magvak sorba vetésére szolgál. A vetõgép vázszerkezete idomacélból készült, amelyhez az acéllemezbõl készült magtartály kapcsolódik. A magtartály alján található a tolóhengeres magadagoló szerkezet. A magmennyiség szabályozása a tolóhenger aktív hosszának állításával és a vetõtengely fordulatszámának változtatásával szabályozható. A vetõgépnél az eddig megszokott karos mechanizmusos állítási mód helyett a kivetett magmennyiség a vetõtengely jobb oldalán található csavarorsóval állítható be, azaz fordulatonként 1,5 mm-es aktív hossznövelés vagy csökkentés valósítható meg. A magtartály oldalára rögzítették az aprómagtartályt, amelynek hajtását a vetõtengelytõl kapja láncáttételen keresztül. Az adagolószerkezete szintén tolóhengeres rendszerû. A korábbi típusnál a láncáttétel állítása nehézkesen volt elvégezhetõ, mivel az a magtartály alatt, nehezen hozzáférhetõ helyen volt elhelyezve. A továbbfejlesztés révén az áttétel állítása könnyebben hozzáférhetõ, mivel az állítószerkezet a tömörítõkerekek fölött került elhelyezésre. A tolóhenger által kiadagolt mag a magvezetõ csövön keresztül jut le a rugósterhelésû csoroszlyákhoz, ahol a V alakú tárcsás csoroszlyák által megnyitott magárokba kerül. Az elvetett sorok tömörítését a gép hátulján elhelyezett tömörítõkerekek végzik. A csoroszlya és a tömörítõkerék között rugós magtakaró dolgozik. A tömörítõhengerek csapágyazása is erõsebb lett. A csoroszlyák felemelése, ill. a talajba nyomása hidraulikus munkahenger segítségével történik. A vetõgépet tárcsás nyomjelzõvel látták el. A vetõgép vonórúdja mögött, ill. a magtartály elõtt, középen a függõleges tengely körül 360 -ban elforgatható iker támasztókerék található. A vetõgép mögött, két szélen a tömörítõ hengersor fölött a zárt szelvényben egy-egy munkahenger dolgozik, amelyhez egy-egy karos mechanizmussal csatlakozik a két járókerék. Munka közben ez a két hátsó kerék függõlegesen felfelé helyezkedik el, a tábla végén a kerekeket 180 -kal elforgatva és ezáltal kiemelve a vetõgépet, segíti a fordulást. A közúton történõ vontatás a vetõgép hossztengelyében történik a gép bal oldalán elhelyezett vonórúd segítségével és a vetõgép két hátsó kerekét 90 -kal elforgatva Mûszaki adatok Munkaszélesség Sorok száma Sortávolság 4,31 m 28 db 15,4 cm 3

3 Vetõszerkezet típusa mechanikus Csoroszlya típusa kéttárcsás Magadagoló szerkezet: típusa tolóhengeres állítása központi csavarorsó Maximális munkamélység 8,5 cm Fõbb méretek szállítási helyzetben: hosszúság 6,1 m szélesség 3,23 m magasság 2,85 m Fõbb méretek munkahelyzetben: hosszúság 5,8 m szélesség 4,8 m magasság 2,85 m Gép tömege 2850 kg 2. A vizsgálat körülményei A KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép vizsgálatára a gépet gyártó cég megbízásából került sor. A továbbfejlesztett vetõgép vizsgálatának célja a fõbb munkaminõségi mutatók meghatározásán túl az energetikai illeszthetõség és a konstrukciós kialakítás megítélése volt. A gép szántóföldi mérõvizsgálatára október 14-én került sor a mezõkövesdi Matyó Szövetkezetben, négy különbözõ munkasebesség esetében. A tábla elõveteménye borsó volt, mely betakarítása után a területen tarlóhántást, szántást és magágykészítést végeztek..az üzemeltetõ erõgép MTZ-952 volt. A laboratóriumi vizsgálatra az intézet központi telephelyén került sor február hónapban. A laboratóriumi vizsgálat keretében négy különbözõ (6,0; 8,0; 10,0; 12,0 km/h) elméleti sebességnél meghatároztuk a géppel a kiadagolható magmennyiségeket különféle magvakkal (búza, árpa, borsó, lucerna és repce), azok keresztirányú eloszlásának egyenletességét, valamint a gép által okozott magtörések mértékét. Az elvetett õszibúza-állomány teljes kelését megvárva március 14-én végeztük el az állomány felvételezését. A vizsgálatokat az MSz /2-79 számú ( Vetõgépek mûszaki és agrotechnikai követelményei) és az MGI Sz számú házi szabvány elõírásai szerint végeztük el. 3. A vizsgálatok eredményei 3.1. Teljesítményjellemzõk Az õszi búza vetésében a KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép a mosonmagyaróvári Lajtahanság Rt.-nél üzemelt õszén 165 ha-t vetett el 64 üzemóra alatt, ami 2,58 ha/h-ás területteljesítménynek felel meg. 4

4 Az üzemi megfigyelések alapján meghatározott tájékoztató jellegû területteljesítmény-jellemzõk az alábbiak szerint alakultak: területteljesítmény az alapidõ alatt W 1 = 4,08 ha/h területteljesítmény a produktív idõ alatt W 01 = 3,06 ha/h területteljesítmény az összes munkaidõ alatt W 03 = 2,65 ha/h 3.2. Munkaminõségi jellemzõk Kiadagolható magmennyiség A vetõgéppel nagy-, közepes-, valamint aprómagvak esetében a kiadagolható magmennyiségek mért értékei a következõk: Magfajta Minimum Maximum kg/ha kg/ha A nagy magtartályból: búza (super gyors fokozat) 48,9 807,3 árpa (super gyors fokozat) 42,5 506,2 borsó (gyors fokozat) 72,1 409,5 lucerna (lassú fokozat) 6,4 108,2 repce (lassú fokozat) 7,5 94,3 Az aprómagtartályból: lucerna (normál fokozat) 2,9 35,5 repce (normál fokozata) 2,2 28,5 Az elõbbi adatokból megállapítható, hogy a kivethetõ búzamag mennyisége 48,9-807,3 kg/ha között állítható super gyors fokozatban. A minimális magmennyiségérték 48,9 kg/ha, ami az elõírt (min. 60 kg/ha) érték 81,5 %-a. A maximálisan kiadagolható magmennyiség 807,3 kg/ha, ami a szabványban elõírt (max. 350 kg/ha) mennyiséghez képest, mintegy 230,6 %-kal nagyobb érték. Az árpavetõmag esetében a minimálisan kivethetõ magmennyiség 42,5 kg/ha-ra adódott, ami az elõírt (minimum 90 kg/ha) mennyiségnek mintegy 47 %-a, ugyanakkor az elõírt 220 kg/ha magmennyiséghez képest a vetõgép 506,2 kg/ha vetõmagot, azaz 230 %-kal többet tud kivetni az elõírthoz képest. Borsóvetõmag esetében a kivethetõ magmennyiség 72,1-409,5 kg/ha között változott gyors fokozatban, ami az elõírt kg/ha magmennyiség értékhez közeli értékû, és megfelelõ. Aprómagvak közül a lucerna esetében 6,4-108,2 kg/ha közötti magmennyiséget tudunk kivetni. A minimális érték az elõírthoz (min. 8,0 kg/ha) közeli, míg a maximálisan kivethetõ magmennyiség 108,2 kg/ha az elõírthoz (max. 25 kg/ha) képest mintegy négyszeres. A repce vetõmag esetében a minimálisan 7,5 kg/ha vetõmag vethetõ ki (min. 8 kg/ha), míg a maximális érték 94,3 kg/ha, ami az elõírt 30 kg/ha mennyiséghez képest mintegy háromszoros. 5

5 Aprómagtartályból való vetés esetén a lucernamag 2,9-35,5 kg/ha között adagolható ki. Az elõírt minimális értékhez (min. 8 kg/ha) képest, mintegy 36 %-a, a maximális 35,5 kg/ha érték az elõírt (max. 25 kg/ha) 142 %-a. Ugyancsak az aprómagtartályból kivetett repcemag esetében 2,2-28,5 kg/ha adódott, ami a minimális mennyiségnél az elõírthoz képest (min. 8 kg/ha) mintegy 27,5 %-ra adódott. A maximálisan kivetett 28,5 kg/ha repce az elõírt 30,0 kg/ha-hoz képest mintegy 95 %. Ezen értékek a gyakorlatnak megfelelõek, és minden szempontból kielégítik azokat Keresztirányú adagolásegyenletesség A gép vízszintes helyzetében négy különféle haladási sebesség és különbözõ magvak esetében meghatároztuk a keresztirányú adagolásegyenletességet jelzõ mérõszámot, a variációs együttható értékeit, amelyek a következõk: Az elõbbi számadatokból megállapítható, hogy a vetõgép közepes- és nagymagvak kiadagolása esetén megfelel a keresztirányú adagolásegyenletesség elõírt követelményeinek, míg aprómag esetében a nagy magtartályból történõ vetés esetén nem, de az aprómagtartályból történõ vetés esetén jól megfelel. Nagy magtartályból történõ vetés esetén Haladási Variációs együttható (V x értéke) sebesség búza árpa borsó lucerna repce kiadagolásban km/h [%] 6,0 3,19 2,03 2,03 9,49 8,79 8,0 3,13 2,33 1,91 9,34 9,27 10,0 3,27 2,53 2,08 9,26 9,44 12,0 3,04 2,42 1,77 9,19 10,04 Aprómagtartályból történõ vetés esetén Haladási sebesség Variációs együttható (V x értéke) lucerna repce kiadagolásban km/h [%] 6,0 5,70 6,10 8,0 5,27 6,03 10,0 5,18 6,22 12,0 4,39 6,11 Nagy magtartály A variációs együttható értéke búza és árpa kiadagolásakor minden esetben alatta marad a megengedett értéknek (V xmeg ) = 4,0 %). A haladási sebesség növelésével nõ a variációs együttható értéke, azaz a gép haladási sebességre érzékeny. 6

6 A borsó kiadagolása esetén a variációs együttható minden esetben alatta van a megengedett értéknek (V xmeg = 5,0 %), sõt ez az érték még 2,1 % alatti. Ebben az esetben nem mutatható ki összefüggés a variációs együttható értéke és a haladási sebesség között. Az aprómagvak esetében nagy magtartályból történõ vetés esetén nem felel meg a gép keresztirányú adagolásegyenletessége az elõírt követelményeknek. A variációs együttható értéke lucernamag kiadagolásakor minden esetben fölötte van a megengedett értéknek (V xmeg = 8,0 %), és egyértelmûen kimutatható, hogy a haladási sebesség növelésével romlik a variációs együttható értéke. A repcemag kiadagolásakor sem felel meg a gép keresztirányú adagolásegyenletességének jellemzésére használt variációs együttható értéke, mert minden esetben a megengedett érték (V xmeg = 8,0 %) fölött van. A haladási sebesség növelésével nõ a variációs együttható értéke, azaz sebességérzékeny a gép. A laboratóriumi vizsgálatra küldött vetõgépnél a leforgatást búzavetõmaggal végezve 6,0 km/h sebességnél a V x értéke 8,54 %, 8,0 km/h-nál 8,96 %; 10,0 km/h-nál 8,15 %, míg 12,0 km/h-nál 8,74 %-os értékeket mértünk, ill. számoltunk. Aprómagtartály (fûmagtartály) Az aprómagtartályból is elvégeztük a lucerna- és a repcemagvak leforgatását. Lucernamag kiadagolásakor megfelelõ a gép keresztirányú adagolásegyenletességének jellemzésére használt variációs együttható értéke, mert minden esetben a megengedett érték (V xmeg = 8,0 %) alatt van. A haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke, azaz sebességérzékeny a gép. Repcemag kiadagolásakor is megfelelõ a variációs együttható értéke, mert minden esetben a megengedett érték (V xmeg = 8,0 %) alatt van, és nem mutatható ki egyértelmû összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható között Hosszirányú adagolásegyenletesség A végzett szántóföldi mérõvizsgálatok eredményei alapján a gép hosszirányú adagolásegyenletességének jellemzésére használt variációs együttható (V x ) érték 7,82 km/h haladási sebességnél 65,53 % volt. A második alkalmazott haladási sebességnél 8,91 km/h-nál 62,17 %-ra adódott. Az alkalmazott harmadik sebességnél 9,45 km/h-nál 64,76 %-ra, míg 10,35 km/h-nál 64,37 %-ra alakult. A fenti adatokból megállapítható, hogy 62,17-65,53 % között változott a hosszirányú adagolásegyenletesség jellemzésére használt variációs együttható (V x ) értéke Vetési mélységegyenletesség A vetési mélységegyenletességre elõírt követelményeknek megfelelt a gép, mivel az alkalmazott négy munkasebesség esetében is teljesítette az elõírásokat. Az elsõ követelmény, hogy 3,0-8,0 cm közötti mélységtartományban kell lenni a magvak min. 80 %-ának, a 2,0-9,0 cm közötti mélységtartományban pedig minimum 95 %-ának. 7

7 Az elsõnek elõírt 3,0-8,0 cm-es tartományban volt található a magvak 98-99,5 %-a. A másik mélységbeli 2,0-9,0 cm-es tartományban a magvak 100 %-a található. Így mindkét mélységbeli követelménynek megfelelt a gép. A földfelszínen takaratlanul hagyott magvakat nem találtunk. A vetõgép építésébõl adódóan a rosszul vagy kevésbé jól elõkészített kemény, rögös talajba is nagy biztonsággal lehelyezhetõk a magvak a megfelelõ mélységre. A jól elõkészített magágy esetén, mint a fenti eredmények is mutatják, a vetõmagvak a legmegfelelõbb mélységtartományba kerülnek Magtörésvizsgálat A gép által okozott magtörést is vizsgáltuk. A felvett adatok alapján a megengedett értékek (gabonafélék és aprómagvak vetésekor max. 0,3 %, hüvelyesek vetésekor max. 1,0 %) alattiak voltak minden esetben, így a gép e szempontból megfelelõnek ítélhetõ Energetikai jellemzõk A traktor-munkagép (vetõgép) energetikai illeszkedés elemzése során konkrét mérõszámok meghatározása is feladatunkat képezte. A munkaminõségi vizsgálatok során alkalmazott 7,82-10,35 km/h üzemeltetési sebességtartományban a féligfüggesztett gabonavetõ gép vontatási igényét megfelelõen kielégítette. Az üzemeltetõ MTZ-952 traktor motorteljesítménye jól igazodott a vetõgép vontatásiteljesítmény-igényéhez 3,36-4,45 ha/h teljesítmények között Üzemelési jellemzõk A KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép számított üzemelési jellemzõi az alábbiak: produktív idõkihasználás K 1 = 0,84 produktív és összes idõ aránya K 03 = 0,76 technológiai üzembiztosság K 41 = 1 mûszaki üzembiztosság K 42 = 1 üzembiztosság K 4 = 1 Az õszi búza vetésében a vetõgépnél meghibásodás nem fordult elõ Munkavédelmi és biztonságtechnikai jellemzés A KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép munkavédelmi vizsgálata a vonatkozó jogszabályok szerint nem kötelezõ. A munkavédelmi minõségtanúsítás a Gyártó/Forgalmazó feladata. 8

8 3.6. Kezelés és karbantartás jellemzése A KÜHNE-6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép kezelése és karbantartása átlagos szakértelmet és gondosságot igényel. 4. Szakvélemény A KÜHNE Mezõgazdasági Gépgyár Rt. által gyártott KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép különbözõ kötöttségû talajokon történõ kis-, közepes- és nagymagvak sorba vetésére alkalmas. A gabonavetõ géppel õszibúza-vetésben elvégzett szántóföldi mérõvizsgálatok során a gép hosszirányú adagolásegyenletességét jellemzõ variációs együttható értéke 7,82-10,35 km/h közötti munkasebességeknél 62,17-65,53 % között változott. A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimálisnak tartott mélységtartományban 3,0-8,0 cm a magvak 98,0-99,5 %-a volt található (követelmény min. 80 %), s az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm mélységtartományban a magvak 100 %-a található meg (követelmény min. 95 %). A gép mélységtartása mind a négy munkasebességnél megfelelõnek bizonyult. Az energetikai vizsgálatok során a KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gépet 7,82-10,35 km/h sebességtartományban üzemeltetve megállapítottuk, hogy az üzemeltetõ MTZ-952 erõgép a vetõgép vontatási igényét jól kielégíti. A gép laboratóriumi vizsgálatának eredményei alapján a vetõszerkezet keresztirányú adagolásegyenletessége megfelelõ a közepes- és nagymagvak esetében a nagymagtartályból. Ugyanakkor a nagymagtartály az aprómagvak kivetésére nem igazán alkalmas, mert a variációs együttható értéke lucerna- és repcemagvak esetében minden esetben a megengedett V xmeg = 8,0 % felett alakult. A vizsgált 6,0-12,0 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpamag kiadagolása esetén a megengedett (V xmeg = 4,0 %) érték alatt volt. A két mag esetében a haladási sebesség növelésével nõ a variációs együttható értéke. Borsóvetõmag kiadagolásakor is a megengedett (V xmeg = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, és ebben az esetben nem romlott a variációs mutató a haladási sebesség növekedésével. Lucerna- és repcemaggal történt nagymagtartályból végzett leforgatás esetén megállapítottuk, hogy a megengedett (V xmeg = 8,0 %) értéket minden alkalmazott haladási sebesség esetében meghaladta a variációs együttható mértéke. Így az aprómagvak kivetésére a nagymagtartály nem javasolható. Aprómagtartályból elvégzett leforgatás során megállapítható volt, hogy lucernamag kiadagolásakor a variációs együttható értéke mind a négy alkalmazott haladási sebesség esetében a megengedett (V xmeg = 8,0 %) érték alatti maradt. A haladási sebesség növelésével a variációs együttható értéke csökken. Repcemag kiadagolása esetében is a variációs együttható értéke minden esetben a megengedett (V xmeg = 8,0 %) alatti maradt, és ebben az esetben sem mutatható ki kedvezõtlen összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható között. 9

9 A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában megállapítható, hogy a gyakorlatban szükséges búza ( kg/ha), árpa ( kg/ha), borsó ( kg/ha), lucerna (10-20 kg/ha) és repce (10-20 kg/ha) vetõmag mennyiségeket a gép nagy biztonsággal kiadagolja. A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során minden esetben a megengedett érték alattira adódott. Összefoglalóan megállapítható, hogy a KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép munkaminõségi mutatói megfelelnek a követelményeknek. Az elvégzett továbbfejlesztésekkel könnyebben kezelhetõvé, egyszerûbbé, üzembiztosabbá tették a vetõgépet. 5. Üzemeltetési ajánlások, javaslatok A KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép vizsgálati eredményei alapján a következõket javasoljuk a felhasználók részére: a vetõgépet km/h -1 sebességtartományban üzemeltessék kw motorteljesítményû traktorokkal; a vetési szezon megkezdése elõtt (üres magtartálynál) célszerû ellenõrizni a tolóhenger aktív hosszát és beállíthatóságát. A KÜHNE 6210 féligfüggesztett gabonavetõ gép várható területteljesítmény-mutatói síkfekvésû, középkötött vályogtalajú, ha nagyságú, hántott, vetõszántásos és magágykészített területen 60 kw motorteljesítményû traktorral üzemeltetve: alapidõ alatt W 1 = 3,8-4,2 ha/h produktív idõ alatt W 01 = 2,8-3,2 ha/h mûszakóra alatt W 03 = 2,5-2,8 ha/h Záradék A vizsgálati eredményeket az FVMMI és az FVMMI GM Gépminõsítõ Közhasznú Társaság közös tudományos-mûszaki tanácsa jóváhagyta. Lektor és sorozatszerkesztõ: Dr. Hajdú József Mûszaki szerkesztõ: Pálinkás Gábor Igazgató: Dr. Fenyvesi László, FVM Mûszaki Intézet Dr. Szente Márk, FVMMI GM Kht. Gödöllõ, május hó 10