A FOGLALKOZTATÁS LEHETŐSÉGEINEK ÉS VIHAROS HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VIHARSAROKBAN

Átírás

1 A FOGLALKOZTATÁS LEHETŐSÉGEINEK ÉS VIHAROS HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VIHARSAROKBAN

2 2

3 Angyal Irén - Csányi Emese - Gyetvainé Gerlai Krisztina - Makra Péter - Nelhübel Henriette - Rozgonyi Zsuzsa - Simon Tímea - Uhrinné Sebesi Melinda - Zoltán Edit A FOGLALKOZTATÁS LEHETŐSÉGEINEK ÉS VIHAROS HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VIHARSAROKBAN TÁMOP /2-2F VIHARSAROK KINCSÉT KINCCSÉ TESSZÜK PROJEKT ZÁRÓ TANULMÁNYA 3

4 A TÁMOP /2-2F VIHARSAROK KINCSÉT KINCCSÉ TESSZÜK projekt záró tanulmánya Szerkesztette: Rozgonyi Zsuzsa Felelős szerkesztő: Nelhübel Henriette Szerzők: Angyal Irén, Csányi Emese, Gyetvainé Gerlai Krisztina, Makra Péter, Nelhübel Henriette, Rozgonyi Zsuzsa, Simon Tímea, Uhrinné Sebesi Melinda, Zoltán Edit Kérdezőbiztos: Angyal Irén, Csőke István, Makra Péter, Simon Tímea, Szombath Julianna Interjú: Csányi Emese, Gyetvainé Gerlai Krisztina, Uhrinné Sebesi Melinda Kiadja: Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete (Mezőberény, Petőfi S. út 54.) és a Szent Lázár Alapítvány (Békés, Gorkij utca 2/2.) Lektorálta: Liszkai László Andrásné Korrektúra: Gyetvainé Gerlai Krisztina Borító: Makra Péter Nyomdai előkészítés: Makra Péter Nyomdai munkálatok: Berény Nyomda, Hegyi Márton nyomdász Mezőberény, Vésztői út 11/A info@bereny-nyomda.hu

5 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A projekt céljainak és megvalósulásának részletes bemutatása... 8 A projekt indokoltsága A Dél-alföldi Régióban lévő helyzet bemutatása A konzorciumi partnerek részletes bemutatása Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete Támogató szolgálat: Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: Fogyatékosok nappali ellátása: 50 fő részére Fogyatékos személyek lakóotthonai: 20 fő részre Pszichiátria betegek nappali otthona: 60 fő részére Foglalkoztatás Szent Lázár Alapítvány A helyszín és a bevont települések bemutatása Békés megye Békés település Békéscsaba Csárdaszállás Doboz Gyomaendrőd Gyula Kamut Körösladány Köröstarcsa Mezőberény Murony Szeghalom A településeken lévő munkaadók, szervezetek, foglalkoztatási lehetőségek bemutatása, a velük készült felmérés adatainak ismertetése Interjú a polgármesteri hivatalok dolgozóival - Gyetvainé Gerlai Krisztina A települési önkormányzatok válaszai a foglalkoztatási kérdésekről Interjú a foglalkoztatást végző civil szervezetekkel - Uhrinné Sebesi Melinda A civil szervezetek válaszai a foglalkoztatási kérdésekről Interjú a vállalkozókkal - Csányi Emese A vállalkozók válaszai a foglalkoztatási kérdésekről A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULT LAKOSSÁGI FELMÉRÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI, KÖRÜLMÉNYEI Felmérés megvalósításának eszközei Felmérés körülményei kérdezőbiztosok (települési koordinátorok ) beszámolója alapján Kis vagy nagy településen volt könnyebb a felmérés? Találkoztunk-e megváltozott munkaképességűekkel?

6 6 6. A településen élő lakosság helyzetének és véleményének ismertetése kérdőíves kutatás alapján, egyes kérdések összehasonlító elemzése KSH adatok alapján Kérdőívek általános, demográfiai bemutatása kérdéscsoport Családi állapota Legmagasabb iskolai végzettsége? Ön leszázalékolt? Jelenleg munkaviszonyban áll? Ha munkaviszonyban áll, mi a munkaviszony formája? Mennyire elégedett Ön a jelenlegi helyzetével? (osztályozza 1-5-ig!) Mit gondol, hogy lakóhelyén mi a legnagyobb probléma jelenleg? Kérem, sorolja fel! kérdéscsoport Jelenleg részesül-e valamilyen pénzbeli ellátásban? (többet is jelölhet) Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? (többet is jelölhet) Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? kérdéscsoport Ha nem dolgozik, keres-e munkát, és ha igen, mióta? Mit gondol, miért nehéz munkát találni napjainkban? (több válasz is lehetséges) Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Amennyiben Ön leszázalékolt, mit gondol, miért nehéz munkát találnia? kérdéscsoport Problémái megoldásában kihez/hova fordulna segítségért először? Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? (jelölhet több választ is) kérdéscsoport Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? (többet is jelölhet) Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? (több válasz lehetséges) Következtetések, összegzés, konklúzió Megoldások, javaslatok a lakosság, a munkavállalók helyzetének javítására Megoldások, javaslatok a foglalkoztatás javítására Irodalomjegyzék... 87

7 BEVEZETÉS E záró tanulmány a TÁMOP /2-2F pályázat lezárásaként jött létre. A tanulmányunk célja, hogy a projektbe bevont településeket bemutassuk, a projekt célját, a térség foglalkoztathatóságát akadályozó tényezőket feltárjuk, ismertessük az ezen a területen végzett kutatásainkat, illetve lehetőségeket, javaslatokat adjunk, célt mutassunk a foglalkoztatási helyzet megváltoztatásra, javítására. A projekt két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok Kincsét kinccsé teszszük néven. A projekt között 12 település bevonásával valósult meg Békés megyében. Célja az volt, hogy új, innovatív módszerek bevezetésével növelje a megváltozott munkaképességű, valamint hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedését. A cél a régió adottságaira és a helyi szükségekre, piaci igényre koncentráló foglalkoztatás kialakítása. Ennek eszköze: a közös foglalkoztatási együttműködési program és terv, valamint ez alapján közös munkahelyek létrehozása, ahol minden lépés együtt kerül megvalósításra. Tanulmányunk két részből áll. Első felében részletesen ismertetjük a projekt célkitűzéseit, indokoltságát, a megvalósulás módját. Bemutatjuk a konzorciumi partnereket, a helyszínt és a bevont településeket. A tanulmány második felében áttekintést nyújtunk azokról a koordinátori irodai munkáról, felmérésekről, amelyek a projekt keretében jöttek létre. Az összefoglaló egyik felében a munkáltatókkal készített interjúk szerepelnek, míg a másikban a lakosság körében végzett kérdőívezés eredményei jelennek meg. Kutatásunkat személyes interjúkkal, valamint szükségletfelmérő kérdőívekkel végeztük. Arra kerestük a választ, hogy a munkáltatók mit látnak a legnagyobb problémának a foglalkoztatásban, milyen javaslataik lennének, milyen az együttműködésük más szervezetekkel, milyen lehetőségekkel élnek és hogyan állnak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához. A munkavállalók részéről leginkább az érdekelt minket, hogy milyennek látják jelenlegi helyzetüket, milyen lehetőséget látnak körülményeik javítására, mit tesznek ennek érdekében, illetve mennyire tudnak róla és veszik igénybe az állam, illetve önkormányzat által nyújtott szociális juttatásokat, van-e munkahelyükön fogyatékos munkavállaló. A kutatás elemzése során figyelembe vesszük a évi Népszámlálás területi adatait is. 7

8 1. A PROJEKT CÉLJAINAK ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A Mécses Egyesület as időszakban az EQUAL E11 projekt keretében a Kézenfogva Alapítvánnyal és 5 partnerével az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztathatóságához, munkaerőpiacra juttatásához dolgozott ki innovatív módszereket az egyenlőtlenség megszüntetésére, a hátrányos helyzet csökkentésére. A fogyatékos emberek számára ezekkel az új módszerekkel, eszközökkel megvalósított partnerség együttesen érte el, hogy ma Magyarországon rendelkezésre áll a fogyatékos emberek foglalkoztatásához szükséges módszertani eszköztár. Ezek használatával meg lehet valósítani számukra a munkához való lehetőséget, az értelmes, értékteremtő, hasznos, piacképes és hatékony foglalkoztatást. A Mécses Egyesület feladatának érzi, hogy az EQUAL projekt keretében itthon és külföldön sikeresen alkalmazott módszereket továbbadja a konzorciumi partnerének, hogy ezáltal hatékonyabban segítsék a régióban élő fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek életét. Ennek szükségessége ma ugyanúgy fennáll, az 5 év alatt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya 9%-ról 11%-ra növekedett csak, ami igazolja, hogy a hátrányok és egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon továbbra is fennállnak. Ennek a helyzetnek sok öszszetevője van, egyik kiemelkedő oka, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása alacsony szintű és nem hatékony. A probléma okai: a módszertani eszközök hiánya, a szakmai, részszakmai képzések hiánya, alacsony iskolázottság, a szakemberek szaktudása ezen a területen nem kielégítő, a szociális intézményeknek piaci-gazdasági ismeretei nincsenek, és nem hatékony a munkaszervezésük, valamint az, hogy kevés összefogás és együttműködés van az intézmények és az itt élő vállalkozások között. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a költségvetés nem tud további terheket elhordani ezért a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzetének javítása akkor lehetséges, ha a jelenlegi 5-10%-os hatékonyságról a 25-40%-os hatékonyságra növekszik a termelési szintjük, munkahatékonyságuk. Ehhez viszont új módszerek, szakmai tudás és szemlélet átadása, továbbá stabil partnerek bevonása és felkészítése szükséges. Ezen okok hívták életre a Viharsarok Kincsét kincsé tesszük pályázatot. Jelen projekt keretében 24 hónap alatt párhuzamosan két feladat megvalósítását tűzte ki a partnerség. A projektben vállalt egyik feladat az volt, hogy a szervezettel közös megvalósítást vállaló Szent Lázár Alapítvány részére az EQUAL E11-ben megszerzett tudás és tapasztalatok átadása megtörténjen szakmai műhelymunkák, közös tanulmányút és közös üzleti tervek készítése közben. Valamint a régió adottságaira és a helyi szükségekre, piaci igényre koncentráló foglalkoztatás kialakítása valósuljon meg. Ennek eszköze: a közös létrehozás, ahol minden lépés együtt kerül megvalósításra. A közös megvalósítás során a két szervezet párhuzamosan két feldolgozó tanüzemet alakított ki: savanyító tanüzemet és gyümölcsfeldolgozó-aszaló tanüzemet, amelyek alkalmasak megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, akadálymentesek, a munkahelyek kialakításánál maximálisan a képességeikhez igazodó formák kerültek kialakításra. Emellett, ehhez kapcsolódóan 100 fő megváltozott munkaképességű, vala- 8

9 mint hátrányos helyzetű ember került három különböző OKJ-s szakma képzésébe, továbbá két különböző akkreditált képzésbe, a feldolgozóüzemi munkakörhöz és az értékesítéshez kapcsolódóan. Valamint 50 fő 6 hónapos foglalkoztatását segíti a projekt. Emellett 5 fő szociális szakember továbbképzése történt meg, a foglalkoztathatóság mérésére kidolgozott új mérési módszer, a Lantegi módszer használatára, amely módszer szintén EQUAL E11 termék. A megváltozott munkaképességű, valamint egyéb hátrányos helyzetű emberek bevonását és benntartását, támogatását, segítését a programba való részvételben 10 fő mentor segítette. A másik vállalt feladat, amely megvalósítása ezzel párhuzamosan történt: egy foglalkoztatási koordinációs iroda kialakítása a partner szervezettel közösen, 12 fő koordinátor alkalmazásával. Célja a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoporttagok együttműködésének, foglalkoztatásának kialakítása. Az irodai koordinátorok a települési koordinátorokkal közös tevékenység keretében feltérképezték 12 település foglalkoztatási lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozóktól és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján településenkénti tervvel segíti egy gazdaságos, piacképes, értékteremtő, hatékony foglalkoztatás kiépítését. Emellett fontos feladata volt az irodának a településeken lévő szakembereknek és vállalkozások vezetőinek a gondolkodását megváltoztatni. A szakemberek foglalkoztatási szakemberré való képzéséhez az EQUAL projektben kidolgozott Üzleti ismeretek és kommunikáció a szociális foglalkoztatásban akkreditált képzésbe került be minden szervezettől egy-egy fő, valamint további 18 fő, ezzel 20 szakember célirányos továbbképzése történt meg. A vállalkozások vezetőinek gondolkodását több formában igyekeztek a koordinátorok formálni. Számos vállalkozói fórumot szerveztek, ahova meghívták a vezetőket, valamint érzékenyítő képzést tartottak. Több vállalkozó vállalta ezt követően az együttműködést, és lehetőséget adott a megváltozott munkaképességű embereknek munkapróbára. A koordinációs iroda munkatársai és a partnerség vezetői a klaszteres foglalkoztatás tanulmányozására Madridba utaztak tanulmányút keretében az AFANIAS foglalkoztatást szervező EQUAL volt partnerhez, ahol az ott bevált foglalkoztatást segítő módszereket sajátították el. Valamint a Viharsarok Kincse márkanevet, amelyet az EQUAL projektben hozott létre a szervezet, kiterjesztettük a fogyatékos emberek által előállított minőségi, értékes termékek népszerűsítésére, értékesítésére, marketingtevékenység elindítására a régióban. A projekt minden lépése szorosan illeszkedett a Békési Kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztés Operatív programjához. 9

10 A projekt indokoltsága Magyarországon a rendszerváltozást követő két évtizedben bekövetkező változások a foglalkoztatást átalakították, megjelent a munkanélküliség. A munkaadók köre átrendeződött, a fennmaradásukért folytatott küzdelemben a humán erőforrási kérdések háttérbe szorultak. A sérült emberek foglalkoztatását támogató új szabályozások kerültek bevezetésre, amelyek sok hiányossággal küzdenek. Az új rendszer lassan és sok nehézséggel épül ki. Az Európai Unió 70%-os foglalkoztatási szintet tűzött ki célként, és ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek foglalkoztatására is. Jelen helyzetben a sérült emberek foglalkoztatási aránya 10-11% Magyarországon. A megváltozott munkaképességűek száma oly nagy az országban, hogy ellátásuk komoly kihívást jelent a szociális szféra számára. Ugyanakkor az itt megjelenő emberek többsége munkaképes korú, és csökkent munkaképessége ellenére bizonyos feltételek mellett (tovább)foglalkoztatható, vagyis a szféra nem csak kiadásokra, hanem bizony relatív komoly bevételekre is alkalmas lehet. A statisztikai jelentésben közölt adatok alapján fogyatékos ember közül támogatással csak fő dolgozik, ami 11,4%-os foglalkoztatási szintet jelent. A nyílt piacon lévő munkaadók nem felkészültek a fogyatékos emberek foglalkoztatására, a problémáikból és másságukból adódó gondok kezelésére, és a sérült emberek sem képesek segítség nélkül a foglalkoztatásban maradni. A vállalkozók és munkatársaik többsége érzéketlen a megváltozott munkaképességű emberek másságából, gondjaiból adódó problémák elfogadására. Ezért a program indulásakor jogszabályilag támogatott foglalkoztatási módszerrel, abban a formában tovább növelni a foglalkoztatást nem lehetett Magyarországon. A költségvetés nem tud több terhet elhordozni. Ennek jogszabályi átalakítása egybeesett a program megvalósulásával Magyarországon. A régi, kiemelt, védett foglalkoztatási forma eltűnt, bevezetésre került az egységes akkreditált foglalkoztatás. Az intézményi szociális foglalkoztatás jogszabályi háttere jelen időszakban, 2014 évben alakul át és kerül ki belőle a munkaviszonyos foglalkoztatás, amely egy egységes, átlátható foglalkoztatási támogatási rendszert alakít ki. Egyre nagyobb teret adva a nyílt munkaerő-piaci vállalkozások bekapcsolódásának. A megváltozott munkaképességű és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása a jövő útja. Ha inaktivitásra készteti őket a társadalom, és nem épül ki a foglalkoztatásuk teljes körűen, minél több idő telik el inaktív állapotban, annál biztosabb, hogy nem fognak visszatérni a munkaerőpiacra, és vélhetőleg életük végéig rá lesznek szorulva a szociális ellátórendszerre, csak annak fogyasztójaként. A foglalkoztatás támogatása esetén amellett, hogy nem kerül többe legfeljebb ugyanannyiba kerül, mint az inaktív ellátásuk, azonban nem hagyják el a rendszert, és potenciális visszatérői lehetnek a rendes munkaerőpiacnak, függetlenül, hogy bizonyos tá- 10

11 mogatásokra szintén szükségük lesz életük végéig. A rendszer nem csak szociális szakmai kérdések terén, de gazdaságilag is fontos tényező. A foglalkoztatás növekedése a hatékonyság emelésével érhető el. A megváltozott munkaképességű emberek a támogatás 5-10%-át termelik ki ma, és ez a hatékonyság a nemzetközi adatok alapján 40-60%-os hatékonyságra növelhető. A Dél-alföldi Régióban lévő helyzet bemutatása A projekt megvalósításának helyszíne a Dél-alföldi Régió, és ezen belül elsősorban Békés megye. Békés megye gazdaságilag elmaradott térség, az ország vérkeringésétől le van szakadva, mivel nem köti össze autópálya az ország többi megyéivel. Az emberek egy főre jutó átlagjövedelme a legkisebb az országban. Igen magas a munkanélküliség, valamint az inaktív, eltartott emberek száma. A megváltozott munkaképességű emberek aránya országosan 5,6%, addig Békés megyében 9,4% a KSH adatai szerint. Ez a gazdasági környezet teljesen meghatározza az itt működő szervezetek életét és gazdasági lehetőségeit. A Dél-alföldi Régióban a fogyatékos emberek száma megközelítően körül mozog. Ebből akkreditált vagy más formában támogatott foglalkoztatásban 1500 fő dolgozik, és 1600 fő fogyatékos embert foglalkoztattak 2009 év végéig intézményen belüli foglalkoztatásban (forrás: Államháztartási Iroda). Nagyon kevés azok száma, akik innen a nyílt munkaerőpiacra kikerültek az elmúlt évek alatt. A szervezet tapasztalata szerint a régióban az intézményi foglalkoztatásra jellemző, hogy az intézmények legnagyobb része nincs felkészülve egy munkatípusú foglalkoztatás integrálására. A dolgozók (ellátók) nagy része (döntő része) sem gazdasági, sem marketing, sem egyéb munkapiaci összetevők ismeretének nincs a birtokában, hogy az intézményt hatékony (és itt gazdaságossági kérdésként értendő a hatékonyság mérése, mivel más megközelítéssel komoly és igényes szakmai munkát találni a legtöbb helyen) foglalkoztatóként működtesse. Ezek hiányában az intézmények egy része megelégszik azzal, hogy valamilyen módon elfoglalja a betegeit a munkaórák alatt (ha egyáltalán törekszik a teljes munkaidő kihasználására), és nem számol gazdasági következményekkel, piacgazdasági összetevőkkel, ténylegesen piacra (pl. boltokba) szánt termékek előállításával, piaci viszonyok között elvégzendő munkafolyamatok beiktatásával a foglalkoztatásba. Ebből kifolyólag az intézmények jelentős része olyan termék-előállítással foglalkozik, amelynek vagy nincs piaca, (a termék nem piacképes), esetleg nem is cél, hogy legyen, vagy a termék eleve olyan, hogy nehéz értékesíteni (pl. telített a piac, kicsi tételekben gyártanak, nem jó a minősége stb.). Így a területben rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak. A Békési Kistérség Területi és Gazdaságfejlesztési Programja két fő hiányosságot, problémát határoz meg: 1. A térség gazdasága egyoldalú, tőkeszegény, és az üzleti infrastruktúra nem felel meg a gazdaság elvárásainak. 2. Hiányosságok mutatkoznak infrastrukturális, intézményi és közszolgáltatások térségi szintű szervezettségében. 11

12 Mindkét hiányosság a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában megjelenik. A program megoldásai között szerepel: 1. A lakosság képzettségi színvonalának növelése. 2. Kistérségi munkaügyi együttműködések kialakítása. 3. A képzési, egészségügyi, szociális ellátó intézmények együttműködésének öszszehangolása. A jelen projekt mindezen megoldásokhoz és az ott megfogalmazott intézkedésekhez szorosan kapcsolódott, és azok megvalósulását segítette, illetve ezen megoldásokat tette magáévá. 12

13 2. A KONZORCIUMI PARTNEREK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 2.1. Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete A Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete 1999-ben alakult, 12 alapító taggal. A Gyulai Bíróság február 17-én jegyezte be sorszámmal. Célja: hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok, felnőttek segítése, köztük kiemelten a fogyatékos, beteg emberek életének segítése, részükre ellátások biztosítása, ellátások nyújtása, érdekképviseletük. Az egyesület elnöke: Nelhübel Henriette Az egyesület által működtetett intézmények egy irányítási és szervezeti rendszerbe vannak összefogva, amelynek neve: Napsugár Gondozási Központ. A gondozási központ intézményvezetője: Nelhübel Henriette. Az egyesület által nyújtott ellátások: Támogató szolgálat: Az elsődleges feladata: a fogyatékos személyek saját lakókörnyezetükben való élés segítése, gondozása, ápolása. Ezeket a feladatokat 3 fő ápoló, családgondozó végzi. E mellett a fogyatékkal élők részére szállítási szolgáltatás is működik, amely nagyon kedvezményes kilométeráron lehetőséget biztosít részükre a szakorvoshoz, körzeti orvoshoz, kezelésekre való eljutásban. A cél az otthonukban történő ápolás, személyes gondoskodás. Az egyesület a lakókörnyezetükben nyújt komplex segítséget a mindennapi életvitelben. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: A támogató szolgálattal integráltan valósul meg, a városban és környékén élő idegrendszeri és pszichiátriai betegséggel élők segítése, számukra támogató környezet, bázis építése, részükre klubalkalmak, rendezvények szervezése. Önkéntesekkel működtetik, mert nincs normatív finanszírozása. Fogyatékosok nappali ellátása: 50 fő részére A nappali otthon feladata a városban és környékén élő fogyatékos emberek, illetve fogyatékos gyermekek napközbeni ellátása. A nappali otthon értelmi, érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosok részére nyújt ellátást. Reggel 8-tól délután 16-ig van nyitva, ez időszak alatt szakembereink folyamatos felügyeletet, gondozást nyújtanak részükre. Délben meleg ebédet, valamint tisztálkodási, fürdési lehetőséget biztosítunk részükre. Az intézményben 3 éves kortól vehetünk fel fogyatékos gyermekeket, de a tankötelezettség miatt 16 éves kor után jellemző, hogy jelentkeznek. Működési engedély időpontja: március 1. Fogyatékos személyek lakóotthonai: 20 fő részre 13

14 A lakóotthon a bentlakásos intézményi ellátásokhoz hasonló ellátást nyújt. Egyesületünk lakóotthona állami gondozásban felnövekedett, családi háttérrel nem rendelkező, értelmi fogyatékos fiataloknak jött létre. Jelenleg két lakóotthont működtet. Átlagéletkoruk 30 év. Napsugár Lakóotthon: Működési engedélyt január 1-én kapta, jelenleg 12 fő lakója van. Harangvirág Lakóotthon: Működési engedélyt szeptember 21-én kapta 6 fő részére. Pszichiátria betegek nappali otthona: 60 fő részére A nappali otthon feladata a városban és környékén élő pszichiátriai betegek, idegrendszeri betegséggel küzdők napközbeni ellátásának, gondozásának, fejlesztésének és integrált képzésének megoldása. Reggel 8-tól délután 16-ig van nyitva, ez időszak alatt szakembereink folyamatos felügyeletet, gondozást nyújtanak részükre. Délben meleg ebédet, valamint tisztálkodási, fürdési lehetőséget biztosítunk részükre. Működési engedély: január 1-től. Foglalkoztatás Az egyesület 2003 óta védett foglalkoztatást szervez az ellátásába bekerülő emberek részére. Jelenleg ellátotti köréből 44 fő részére intézményen belüli szociális foglalkoztatás valósul meg, 20 fő fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban van, 24 fő munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesz részt. E mellett 52 fő akkreditált foglalkoztatási formában dolgozik. A védett foglalkoztatás tevékenységei: Kertészet: 1 hektáros földterületen gyümölcs- és zöldségtermesztés folyik, valamint 500 m 2 fóliaházban primőr áru termelése. Ez egy gyakorló tangazdaság. Varrodai munka: népi szőttesek, varrodai termékek készítése kékfestőből. Kosárfonás: vesszőből készült népi használati termékek készítése. Szerelési és bedolgozói munka: különböző gyárak részére bérmunkában vállalt szerelő tevékenység Szent Lázár Alapítvány Az alapítvány 1995 óta működik. Az első időkben leginkább szociális támogatásokat szervezett elesett emberek megsegítésére ban alapította a Lazarus Kft.-t, amely kezdettől akkreditált foglalkoztatóként működött. A Kft. működési ideje alatt kb fő megváltozott munkaképességű foglalkoztatását végezte, végül 2012-ben adta el az alapítvány az üzletrészét az említett Kft-ben. 14

15 2006-ban és 2007-ben ezek után három pszichiátriai nappali ellátót nyitottunk, amely kezdetben 90 beteg ellátását végezte, ill. ugyanezek foglalkoztatását, szociális foglalkoztatás keretében (fejlesztő-felkészítő és munkarehabilitációs) decemberében az alapítvány pszichiátriai intézetei összevonásra kerültek, létrejött a Szent Lázár Szociális Központ, illetve létrehozták az egyik volt intézményükből az Aktív Ház idős nappali intézményt januárjától akkreditált foglalkoztatóvá váltak, és létrehozták két új telephelyüket (egy akkreditált telephelyet és egy irodát a foglalkoztatásuk és a szociális munka segítésére). Jelenleg mintegy 110 fő pszichiátriai beteg ellátását végzik, és éves átlagban 48 fő szociális foglalkoztatását. Akkreditált foglalkoztatásban 51 fő dolgozik náluk három telephelyükön. A foglalkoztatáshoz négy állandó üzemet hoztak létre, és egy földterületet bérelnek. Rendelkeznek savanyítóüzemmel (ehhez termel alapanyagot a földterületük, uborkát, paprikát, káposztát és céklát) ezt az éppen tárgyalt TÁMOP pályázat keretében hozták létre. Rendelkeznek még szintén e pályázat támogatásával létrejött zsinórkészítő üzemmel, amely a korábban kialakított hálókötöző üzemük számára állít elő alapanyagot, így adva munkát kb. 40 fő megváltozott munkaképességű embernek. Emellett egy varrodájuk és egy elektromos alkatrész összeszerelő egységük is üzemel, szintén számos embernek adva folyamatos munkát ben létrehozták a Békés Manufaktúra Non-profit Kft.-t, amely jelenleg a TÁMOP említett pályázata keretében végzi Békés megyében a foglalkoztatás szervezését, ill. egyéb fejlesztés alatt áll jelenleg, hogy minél szélesebb körben fejthesse ki segítő tevékenységét. Ezek mellett az alapítvány elkötelezett a szociális kutatások mellett, amelyeket K+F logikában (kutatás és fejlesztés) gondolkodva igyekeznek végezni, vagyis olyan típusú kutatásokat terveznek, amelyek praktikus fejlesztéseket alapoznak meg a szociális szférában. A kutatások kapcsán megjelent könyveik elérhetőek és letölthetőek honlapjukon a kutatások fül alatt. Mindezek mellett egyéb szociális elkötelezettségükről sem mondtak le, évente mintegy tucatnyi alkalommal végeznek ruhaosztást, ételosztást és egyéb szociális segítést, illetve szerveznek több olyan városi programot, amely az emberek életminőségét igyekszik jobbítani (pl. egészségnapok). Az alapítvány ezek mellett még támogat olyan rendezvényeket, amelyek szintén életminőséget javító alkalmak, mint pl. gyermektáborok, családos táborok. Elkötelezettek a roma családok integrációja, segítése terén is. Nem csak jelentős arányban foglalkoztatnak romát, de kutatásaik egyik iránya is ez, illetve több olyan szervezettel is együttdolgoznak, akikkel együtt rendszeresen részt vesznek roma integrációs programokban is. Összességében az alapítvány jelenleg 116 főnek ad rendszeres munkát, és fejlesztéseik miatt a létszám további növekedése várható, ezáltal újabb olyan családok bekapcsolódása várható, akik általuk (is) nyernek megélhetést. 15

16 16

17 3. A HELYSZÍN ÉS A BEVONT TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA 3.1. Békés megye Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik, területe 5631,05 km², teljes népessége fő (2011. jan. 1.). Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász- Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba. Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík 1. Történelme igen gazdag. A terület lakott volt már az kr. e évezredben is (Köröskultúra). A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a vármegye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király vármegyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott. A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott. A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult, főleg mezőgazdasági szempontból. Ekkoriban kezdődtek a hatalmas folyószabályozási munkák, 1858-ban kiépült a vasúti fővonal Békéscsaba és Pest között. Az I. világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. Békés megye mai területe az 1950-es megyerendezés során alakult ki. Ugyanekkor lett Békés megye székhelye Gyula helyett Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése. Békéscsabán ebben az időben működött élelmiszeripar, nyomdaipar és számottevő építőipar. Gyulán az országos hírű Húskombinát, tejpor- és sajtgyártás, illetve nyomdaipar voltak a legjellemzőbbek. Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát. Szarvason a Vas- és Fémipari Rt., Gyomaendrődön a cipőgyártás volt jellemző. A terület nehezen vészelte át a rendszerváltást, és további negatívum az is, hogy az 1989-es romániai forradalom, majd az 1991-ben kitört délszláv háború miatt a befektetők lényegében elfelejtették a megyét. 2 A megye legfőbb turisztikai központja Gyula, ahova a vár és a várfürdő vonz számos belés külföldi vendéget. Szintén népszerű hely Szarvas és a szomszédos Békésszentandrás, ami főként a belföldi turizmusra támaszkodik. A Körösök holtágaihoz nyáron igen sok fürdőző, valamint horgász érkezik. Füzesgyarmatot és Tótkomlóst a gyógyfürdőjük teszi látogatottá, míg Békéscsabára főként a csabai kolbászfesztivál vonz sok vendéget. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A megyében sok kastély található, de ezek nagy része elhanyagolt állapotban van. Említést érdemel még a vadászturizmus is, mivel Békés megye elég gazdag apróvadakban. Az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma csökken. Folyamatos az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, valamint külföldre, mivel a mezőgazdaság gépesítését, moderni- 1 Forrás: 2 Forrás: 17

18 zációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű munkahely hiánya miatt Békés település Békés távolsága Budapesttől 220 km, területe 127 km2, lakossága fő (2011). A munkanélküliségi ráta: 2761 fő, 18,3% (2013). Ez a mutató a megyei átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpád-kori megye központját jelentő település egyik legelső ispánját. A város a Kettős-Körös bal partján fekszik, kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező alföldi kisváros. Jó természetföldrajzi helyzetének köszönhetően már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek állandó áradása, az árvízveszély csak az 1850-es évek folyószabályozásaival szűnik meg ben nagyközséggé nyilvánították Békést, a század végén kialakult a központi rész mai arculata, majd 1973-ban a régóta várt városi címet is visszakapta Békés. Békés az elmúlt évtizedekben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik vonzóvá. Békés országosan ismert kosárfonásáról és pálinkájáról óta közel 2,5 milliárd forint értékű pályázati támogatást nyert a békési önkormányzat. Ebből a forrásból megújultak egyes városi intézmények, kibővültek a kerékpárutak, új fényben ragyognak az utcák, valamint modernizálódott Dánfok is. 4 A város infrastruktúrája teljesen kiépült, a kijelölt ipari területek készen várják a befektetőket. Szakképzett munkaerőben nincs hiány: a városban folyó ipari és mezőgazdasági szakképzés felkészült az igények kielégítésére. Az önkormányzat a maga sajátos eszközeivel segíti a vállalkozásokat, a munkahelyteremtő beruházásokat és egyben a legnagyobb munkáltató is, közel 1000 főt foglalkoztat. Középfokú tanulmányokat helyben, felsőfokú tanulmányokat Békéscsabán, a Szent István Egyetemen folytathat az ember, és ugyanitt talál továbbképzési lehetőséget is. A vízi, a kerékpáros és a lovas túrák kedvelői, a horgászat megszállottjai és a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő elfoglaltságot. A Békés-Tarhos Zenei Napok többhetes programot nyújt a zene és a társművészetek kedvelőinek. A Madzagfalvi Napok szeptemberi hagyományápoló, szórakoztató 3 napja térségi rendezvényként várja vendégeit Békéscsaba A város lakosainak száma fő, területe 193,93 km². A település munkanélküliségi rátája 2013-ban javulást mutatott: január-március 11,8% volt, de szeptember-novemberre 9,3%-ra csökkent. Békéscsaba Budapesttől való távolsága 203 km. 6 3 Forrás: 4 Forrás: 5 Forrás: 18

19 A város történelme hosszú és mozgalmas múltra tekint vissza. Az bronzkortól számítva találhatók bizonyítékok, hogy lakott volt ez a terület. Az évszázadok alatt folyamatosan alakult ki a mai arculata a városnak, ám a legnagyobb változások a XX. században mentek végbe. Az I. és II. világháború után a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős mozgásokat indított meg a megyében ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, és a város fejlődésnek indult. Az iparosítás hatására egyre többen költöztek a városba, így huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság szenvedte meg legjobban az átalakulást, de elveszítették korábbi piacaikat a város üzemei is. Néhány év alatt azonban túlléptek a nehézségeken, s Békéscsaba napjainkban Békés megye legdinamikusabban fejlődő, legjobb adottságokkal rendelkező városa. Gazdasága helyzetéből adódóan mind az ipar, mind az oktatás, kultúra, szolgáltatások terén a legfejlettebb a megye települései közül. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center. Felújították az Árpád Fürdőt, megépült az elkerülő út, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, és átadták a felújított repülőteret. A Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, az egykori Jamina Téglagyár területén. 7 Az utóbbi 5 évben Európai Uniós pályázatok útján több, nagyobb volumenű beruházás, illetve felújítás valósult meg a városban: felújították a Kulturális Központot; megújult a Szent István tér, a téren lévő épületeket felújították, a főbb útvonalakat újrabetonozták, illetve négysávossá bővítették egyes szakaszokon; 37 kilométerre növekedett a kerékpárutak hossza végére fejeződik be a vasútállomás felújítása és a jelenlegi felüljáró. 8 Békéscsabán középfokú végzettséget több gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerezhetnek a hallgatók. Felsőfokú végzettséghez a Szent István Egyetem nyújt lehetőséget, ahol több szak közül választhatnak a jelentkezők, illetve több egyéb intézményben szerezhetnek OKJ-s képesítést is. 9 Említést érdemel az Alföld állandó kőszínháza, a békéscsabai Jókai Színház, a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is Csárdaszállás Csárdaszállás népessége 500 fő, területe 54,16 km 2, távolsága Budapesttől 189 km. Munkanélküliségi ráta: 11,2% (2013. január) Forrás: 7 Forrás: 8 Forrás: 9 Forrás: 10 Forrás: 11 Forrás: 19

20 Viszonylag új település, 1952-ben alakult a köröstarcsai tanyavilágából előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A falu nevét a csárdáról kapta. Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. (A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás.) Idősebb lakosok emlékeznek a föld alatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút. Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett 900 fő lakossal. Híres volt a rizsvetőmag termeléséről. A Körös folyó zabolátlan ágai szabdalták hajdan ezt a tájat, és a meanderek között jól védhető halmok, szigetek emelkedtek, amelynek előnyeit ismerve már az őskori ember megtelepedett itt. Lakta a rézkor, majd a bronzkor embere. Szkíták, szarmaták, avarok lakóhelye volt, amelyet a környéken feltárt sírok és településmaradványok is bizonyítanak. A falu közigazgatási területén aranyleleteket tartalmazó szkíta sírok is feltárásra kerültek a múltban. A legutóbbi feltárás ben volt, amikor egy körülbelül 1700 éves szarmata temető feltárására került sor a falu határában, amely leleteinek mentését a falu regionális vezetékes ivóvízzel való ellátása közbeni ároknyitás tett szükségessé. 12 A falu legszebb természeti értéke a községtől 7 km-re található Hármas-Körös folyó és annak ártere, valamint holtágai és az amellett található üdülőfalu. Ez a terület az 1998 januárjában alakult új Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi. Aktív horgászélet folyik itt, ezek a horgászvizek országos hírűek. A természetjáró ember előtt nem ismeretlen ez a táj, nagyon sokféle és ritka madár fészkelő- és élőhelye. Megtalálható itt a kanalas gém, több kócsagféle, gólya és a daru sem ritka vendég az utóbbi években. A település főbb gazdasági formája a mezőgazdaság. Jelenleg is működő mezőgazdasági szervezet a településen a Csárdaszállási Agrár Zrt. Fontos megemlíteni az állattenyésztést is, amely szintén erőteljes ágazat a településen. Csárdaszállást több hektár művelt földterület veszi körül, amely sok, még kiaknázatlan lehetőséggel bír Doboz Doboz nagyközség lélekszáma 4207 fő (2013), nagysága 54,47 km², távolsága Budapesttől 231 km. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalékot tett ki 2009-ben. 13 Doboz a Körös vidékhez tartozik, ősi magyar falu. A lakosság halászott, pákászott, vadmadarakat fogott és főként pásztorkodott. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Az ország három részre szakadása után a település különös helyzetbe került. Előfordult, hogy a falunak a Fekete-Körös jobb partján lévő része Erdélyhez, a bal partján lévő rész a török hódoltsághoz tartozott. A török kiűzése után (1685-től) Doboz elnéptelenedett, az újratelepítés 1713-ban kezdődött. 12 Forrás: 13 Forrás: 20

21 1720 és 1798 között a Harruckern domínium tartozékává válik, az ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. A település központjában a gyulai Cziger Antal felépíti a család vadászkastélyát, amely ma a község egyetlen Általános Iskolája. A 30-as években a lakosság nagy része őstermeléssel foglalkozott. Az 1940-es évek végén alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezet, amely az idők folyamán átalakult mezőgazdasági szövetkezetté. Ipartelepítés 1969-ben kezdődött el, amikor a gyulai Harisnyagyár telepet létesített, majd a békéscsabai Kötöttárugyár helyezte ki telepét. Doboz ben nagyközségi rangot kapott. Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, ennek eredményei a vezetékes ivóvízhálózat, a gázvezeték kiépítése, az intézményes szemétszállítás megvalósítása, az intézmények fejlesztése, az utak portalanítása. Dobozon hagyományosan mezőgazdasági jellegű életmód alakult ki. Látható az is, hogy az intenzívebb ipar, a tömeges foglalkoztatást biztosító és nagyobb létszámú munkahelyet adó üzemágak egyike sem maradt eddig tartósan jelen. Csatornahálózat és szennyvíztisztító épül Dobozon, a program építkezési munkálatai 2014 tavaszán indultak és 2015 első félévben zárulnak. A beruházásra Doboz önkormányzata 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv (KEOP) pénzügyi keretéből. A községben egy általános iskola működik, azt követően a tanulmányokat a környező településeken folytathatják a diákok; Békésen, Békéscsabán, Mezőberényben. A település a nyugalomra, kikapcsolódásra vágyók, illetve a természet közeli sportok kedvelőinek paradicsoma. Turisztikai szempontból a település négy adottsága figyelemre méltó: az erdők, a nagy vízfelületek, az országos hírű Szanazug, illetve maga az ősi település: Doboz nagyközség Forrás: 21

22 3.6. Gyomaendrőd Gyomaendrőd teljes népessége fő, területe 303,94 km 2. Budapesttől való távolsága 168 km. A munkanélküliségi ráta 2013-ban Gyomaendrődön 9,4%, ami nem tekinthető a legrosszabbnak a megyei és környékbeli viszonylatokban. 15 Gyoma nevét a történelem során 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven. Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. Lakói leginkább földművelők voltak, akik gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak, és a kereskedelme is élénk volt. Endrőd a legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. Gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra épült, de emellett fontos megemlítenünk az ezt kiszolgáló kézműipart is. Több nagyhírű mesterember bognár, csizmadia, kovács élt és dolgozott itt. Az 1945-ös év alapvetően megváltoztatta Endrőd képét is. A tanyavilág, amely szépen virágzott, átadta helyét a termelőszövetkezeteknek. A rendszerváltás elsősorban a mezőgazdaságban hozott változást, hiszen megszűntek a téeszek és így ismét magánkézbe kerültek a földek. Ma több kis parcellán történik a gazdálkodás. Gyomaendrődről mint szerves egységről január 1. óta beszélhetünk. A település 1981-ben jött létre Endrőd (a mostani település nyugati fele) és Gyoma (a mostani település keleti területe) települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg. A rendszerváltás előtt a gazdaság zömében a könnyűipari ágazatban volt, de ma többségében kis és közepes méretű vállalkozásokban folyik a textilipari, cipőipari, építő-, élelmiszer-, bútor- és fémipari termelés. Számottevő és meghatározó cég a közismert Gyomai Kner Nyomda Zrt., amely Európa egyik híres könyvnyomdája, a Raichle Sport Kft., a Körös Bútoripari Kft. és a Németh Kft ben Gyomaendrőd számos pontján pályázat útján közlekedésbiztonsági fejlesztésre, járdafelújításra került sor. A Gyomaszolg. Ipari Park és Inkubátorház Kft. tulajdonosa 100%-os tulajdoni hányaddal Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Az Inkubátorház infrastrukturális fejlesztése között zajlott le. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat 1967-ben alakult, ma HŐTERM Hőtechnikai és Gépipari Kft. néven ismert. A városnak két középfokú szakképző intézete van, ahol a hagyományos ipari szakma képzésének feltételei rendelkezésre állnak és fogékonyak új szakképzés beindítására. Ezen kívül még egy művészeti intézmény is van a településen. Gyomaendrőd a horgászatot kedvelők igazi paradicsoma. Napjainkban 16 db holtág található Gyomaendrőd és a Hármas-Körös közvetlen környezetében. A holtágak ilyen magas darabszáma egyedülálló az egész országban. A kecsegén kívül minden Magyarországon őshonos faj megtalálható Gyula 15 Forrás: 16 Forrás: 17 Forrás: 22

23 A város lakossága fő, területének nagysága 255,80 km². A munkanélküliségi ráta 2013 augusztusában 6,8% volt, közel 50%-kal kevesebb a megyei átlagértéknél. Budapesttől való távolsága 236 km. 18 Békés megye délkeleti részén található e vidék igazi gyöngyszeme, a közel 800 év múltra visszatekintő Gyula. A város sok nehézségen ment keresztül a történelem folyamán. A török hódoltság után egymást érték a járványok, a tűzvészek és az árvizek. Korok jöttekmentek, és a város lassan fejlődésnek indult. Az 1867-es kiegyezés után fellendült a gazdaság, felépült az első gőzmalom, megszűntek a céhek, helyettük gyufagyár, számos szövetkezet, részvénytársaság alakult. A vállalkozások közül a legjelentősebb az ban alapított harisnyagyár, amely az Osztrák Magyar Monarchia legnagyobb harisnyagyárának számított. A 19. század végén, a 20. század elején épültek fel a várost meghatározó köz- és magánépületei. Országos jelentőségű intézmény lett a megyei kórház, a tüdőszanatórium. Létrejött a tejporgyár és két kiváló hentesmesternek köszönhetően világhírűvé lett a gyulai kolbász. Az 1950-es évek nemcsak a politikai változások miatt jelentettek válságos időszakot a városnak ben a megyeszékhelyi rangot Gyuláról áthelyezték Békéscsabára, mégis képes volt a város a megújulásra. Néhány év alatt a gyulai Várfürdő a hazai gyógyvízi központok élvonalába került, és folyamatos fejlesztésekkel szélesebb közönség igényét szolgálja. Napjainkban Gyula Békés megye egyik legszebb városa. 19 Gyula városában egy rehabilitációs pályázati program keretében 2007-ben megújult a belváros főtere, a sétálóutca is új arculatot kapott, a felújítási munkák keretében bővítették a gyalogos és kerékpáros útfelületet. Összességében a közúti közlekedés felülete 2500 m 2 -el csökkent, a kerékpáros utaké 650 m 2 -el nőtt, az akadálymentes gyalogosfelület pedig több mint 3000 m 2 -el. Gyulai Várfürdő AquaPalotáját 2013 decemberében adták át, új élményeket nyújtva a fürdőzni vágyóknak. A vasútállomás felújítása 2014 tavaszán vette kezdetét. Napjainkban Gyula gazdaságát a város történelméből és természeti kincseiből fakadóan az egészség- és falusi turizmus határozza meg. A török időket is túlélő vár, és a vele szemben található Várfürdő köré szervezett programok a környező településekről és a határon túlról is vonzzák a látogatókat, így érthető, hogy ebben a szektorban történnek a legnagyobb felújítások, bővítések, fejlesztések. Gyula városa az oktatási lehetőségekben jó, több gimnázium és szakközépiskola biztosít lehetőséget a középfokú tudás megszerzéséhez. A felsőfokon továbbtanulni vágyók a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet karán tanulhatnak tovább Forrás: 19 Forrás: 20 Forrás: 23

24 3.8. Kamut A falu lakossága 1050 fő, területének nagysága: 60,48 km². A munkanélküliségi ráta 2011-ben 12,5%-os, valamivel magasabb az országos átlagnál, alacsonyabb viszont a megye több városának a munkanélküliségi mutatójánál. Távolsága Budapesttől 209 km. 21 Kamut története az Árpád-korig nyúlik vissza. Hajdan három falu osztozott határán: Kiskamut, Nagykamut és Gyúr, amelyeket nem kíméltek a történelem viharai. A település a XVI. század végén (a török időkben) elpusztult, és csak az 1700-as évek elején népesedett be újra. Jelenlegi nevét a XX. században kapta. A falu a felszabadulás után indult fejlődésnek, január 1-jével vált önálló településsé. A település gazdasága főként a mezőgazdaság köré szerveződött, a lakosok jelentős része hagyományosan ebből él. Az ország egyik legjobban termő földje található itt. Kamut rendkívül jó földrajzi adottságokkal bír: mindössze 15 km-re van a megyeszékhelytől, Békéscsabától, és két másik város (Békés, és Mezőberény) is csupán néhány kilométerre található. A városok közelsége miatt sokan eljárnak innen dolgozni ben uniós pályázat keretében felújították a belterületek közúthálózatát, 2008-ban Kamut község művelődési házának felújítására került sor, szintén EU-s pályázatból támogatva. A község minden szempontból igyekszik megfelelni a kor követelményeinek és a lakosság elvárásainak. Az egész faluban kiépült az optikai kábelhálózat, amely lehetővé tette a lakosok számára az internet zavartalan, folyamatos használatát. Tervben van a faluközpont rehabilitációja, új piactér kialakítása, az Uniós jogszabályoknak megfelelő játszótér korszerűsítése, polgárőr irodaház kialakítása, munkahelyteremtő beruházások, valamint a falusi turizmus ösztönzése, telkek kialakítása a már meglévő területeken. Kulturális lehetőségek közül meg kell említeni a már hagyományként megrendezésre kerülő, Szent Gellért naphoz kapcsolódó Falunapot, amelynek elmaradhatatlan programja a Kamuti Néptáncegyüttes, a Kamuti Népdalkör. A településen egy katolikus általános iskola működik, a továbbtanulásra a környező nagyobb településeken van lehetőségük a diákoknak, Mezőberényben, Békésen, Békéscsabán és Szeghalmon Körösladány A Budapesttől 197 km-re lévő Körösladány lakosainak száma 4788 fő, területe 123,92 km 2. Munkanélküliségi ráta: 11,8% (2013). 23 Körösladány a Hortobágy-Berettyó Körösök közötti síkság (a Nagy-Sárrét) délkeleti szélén települt. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Körösladány 7000 éves múltra tekint vissza, miután a megtelepedésre alkalmassá vált vidéken megjelentek a Köröskultúrát képviselő első emberi közösségek. Az évezredek alatt ugyan többször kicserélődött az itt élt népesség, de a területet folyamatosan lakták. Körösladány első említése a Váradi Regestrumból, 1222-ből ismert, amelyben a helynév a nadányi alesperes nevében tűnik fel. A báró Harruckern család férfiági kihalása után, 1798-ban Körösladányt és tágabb környékét a Wenckheim család bárói ága örökölte. 21 Forrás: 22 Forrás: 23 Forrás: 24

25 Körösladány mindig is döntően agrártelepülés volt, agráripari szerkezetűvé csak az utóbbi 50 év alatt vált. Azonban az ipari dolgozók nagy része a Henkel Magyarország Kft. alkalmazásában áll. Az ipari jelleget ezen kívül csak néhány, jelentősebb vállalkozás erősíti: Meta Vasipari Kft., Alpla Kft., Politer-Mix Kft., Box Print Bt., Helvécia Protein Trade. A mezőgazdasági termelés szerkezetében a rendszerváltozás eredményezett újabb változást. Számos termelőszövetkezet tönkrement. A külterület jelentős részét ma is mezőgazdasági területek borítják, a mezőgazdaság szerepe a település gazdasági életében a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, jelenleg 310 őstermelő működik a községben között épült a körösladányi duzzasztógát, segítve az öntözéses gazdálkodást. A Körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet több ezer hektáron évről évre sikeresen integrálja a mezőgazdasági termelést. Állattenyésztés csak háztáji formában működik és az aránya csökken. Az utóbbi években pályázatok segítségével kerékpárutak is épültek, és ez folyamatosan fejlődik. A Tüköry Lajos Általános és Művészeti Iskola két szervezeti egységből áll: az általános iskolából és a művészeti alapiskolából. A szakszolgálati feladatellátás a 2013/2014-es tanévtől már a békéscsabai központ irányítása alá tartozik, a feladatellátás azonban továbbra is helyben történik. 24 A városi művelődési ház 1991-ben vette fel a Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház nevet. A Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház helyet biztosít a körösladányi civil szervezetek programjainak, önkormányzati és iskolai rendezvényeknek, vásároknak, alkalmanként tanfolyamoknak. 25 A város nevezetességei a Katolikus Templom, a Református Templom, a Kastély Iskola, a Tüköry Lajos mellszobor, illetve emlékoszlop, a Wenckheim kápolna és kripta, I-II. Világháborús Emlékmű, az 56-os Szabadságharc Emlékműve és a Sebes-Körös folyó gazdag növény- és állatvilágával Forrás: Forrás: Forrás: 25

26 3.10. Köröstarcsa A lakosság száma 2640 fő, nagysága 62,80 km². A munkanélküliségi ráta 2011-ben 8,7%-os volt. A falu távolsága Budapesttől 220 km. 27 A település története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum. A Köröstarcsa elnevezés a Tarcsa személynévből ered, amelyhez hozzájárult a Körös előtag. Az ősi magyar falu lakói századokon át foglalkoztak halászattal, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ volt. A folyó nemcsak megélhetést adott, hanem nagy veszedelmeket is zúdított a községre, mert 1881-ben a házak kétharmada pusztult el egy nagy árvízben. A település gazdaságilag elmaradott, a lakosok számára napjainkban a mezőgazdaság, két könnyűipari üzem (varroda) és néhány vállalkozás (élelmiszeripari, építőipari, kereskedelmi, fuvarozási) nyújt megélhetést, ill. a lakosság egy része eljár a környékbeli településekre dolgozni. Az utóbbi évek gazdasági válsága a településen is éreztette hatását. Súlyos probléma a munkanélküliség, a lakosság egy részének elszegényedése. Ezen igyekszik segíteni az önkormányzat közmunkaprogramjaival, ami sokat jelent a munkanélküli emberek számára, de ez a település szempontjából is értékes, hiszen egyre rendezettebb, virágosabb a falu a közmunkások, lakosok keze nyomán. 28 Pályázatok révén a Köröstarcsa Község Önkormányzatának tulajdonában lévő Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2009-ben európai uniós pályázat keretében megújult. Az alapfokú művészetoktatás telephelye egy uniós forrásból épült Népi Kulturális Ökocentrum, amely felszereléseivel együtt a 21. század követelményeinek megfelelő létesítmény. 29 Köröstarcsán egy általános iskola működik, a középfokú és felsőfokú tanulmányokat a környező nagyobb településeken folytathatják a diákok. A lehetőségekhez mérten legközelebb esik Békés, Békéscsaba, Mezőberény és Szeghalom óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot. A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabad strand és hajókikötő várja a pihenni vágyókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre is lehetőség van Forrás: 28 Forrás: 29 Forrás: 30 Forrás: 26

27 3.11. Mezőberény A Budapesttől 208 km-re fekvő Mezőberény lakossága fő (2010), területe 119 km². A város munkanélküliségi mutatója a megyei átlagnak megfelelő 10,9%, 762 fő (2013). 31 Mezőberény már a kőkorszakban is lakott hely volt. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében. Az Árpád-korban a mai település helyén állt Berény nevű falu a török hódoltság idején elpusztult. Az 1720-as években Mezőberény is szervezett telepítési akció során éledt újra, a betelepült szlovák, német és magyar lakosokkal. A népesség gyorsan növekedett (1800-ban 5000, 1910-ben közel fő). Társadalmi és gazdasági hatások következtében az életmódban is gyökeres változások következtek be. A parasztság tovább rétegződött. Berényben a nagygazdák mellett a középparasztság határozta meg a közösség gazdasági,- társadalmi- és kulturális életét. A kézműves ipar mellett az iparosodás is megindult 1890-ben. Ekkor 287 a mesterek száma, mellettük megjelentek a tőkés vállalkozások is. Téglagyárak, gőzmalmok és szövőüzem is működött már a 1900-as évek elején. A II. világháborút követő lakosságcserék és kitelepítések átalakították a település etnikai arculatát. A szocialista korszakban az addig agrárjellegű településen felgyorsult az iparosítás. A 70-es és 80-as években 9 ipari üzem működött az akkori nagyközségben. Új, emeletes lakások épültek, 1962-ben gimnázium, 1984-ben egészségügyi központ létesült ben kapta meg Mezőberény a városi rangot. A rendszerváltást követő években az átalakuló gazdasági helyzet ellenére még intenzívebb fejlődés indult meg a városban. 32 Az infrastruktúra kiépítettsége az egyik legjobb a térségben. Új kerékpárutak segítik a közlekedést. A közelmúlt jelentősebb beruházásai mellett a kis- és középvállalkozások kerültek előtérbe. A népesség megtartását elősegítő fejlesztésnek tekinthető a fiataloknak épített 107 lakás, amelynek forrása a Széchenyi Tervből származott. Középfokú tanulmányokat helyben, felsőfokú tanulmányokat Békéscsabán, a Szent István Egyetemen folytathat az ember, és ugyanitt talál továbbképzési lehetőséget is. A város számos nevezetességgel büszkélkedhet, mint pl. Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, Orlai Petrics Soma Múzeum, Holokauszt-emlékmű, zsidó temető és ravatalozó épület, Mezőberényi Termálfürdő, Wenckheim Fejérváry-kastély Forrás: 32 Forrás: 33 Forrás: 27

28 3.12. Murony Murony lakossága 1236 fő, a település kiterjedése 35,68 km². A munkanélküliségi ráta a 2012-es évben 10,1-15% között mozgott. A község távolsága Budapesttől 217 km. 34 A település első írásos emléke 1295-ről maradt ránk, amelyben megemlítik a települést Murul, illetve Mwryul néven. A község három város, Békéscsaba, Békés, Mezőberény által határolt terület középpontjában található. A mai községhatáron belül a régészeti terepbejárások során különböző korokból származó települések nyomait találták meg. Ezek őskori, rézkori, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata, gepida, Árpád-kori, késő középkori leletek. Legjelentősebb a környéki lelőhely és Murvahely területén a középkori Murony templomának és temetőjének feltárása. Évszázadokon keresztül a lakosság mezőgazdaságból élt, majd 1949-ben megalapítják a Hidasháti Állami Gazdaságot (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt.), amelynek az 1960-as években épült jellegzetes V alakú tetővel ellátott tisztítótornya a település látképét jelentősen meghatározza. A belterületi házak zöme között épült. A vezetékes földgázhálózat kialakítása 1983-ban történt. A községi utak alapjainak jelentős része között lakossági öszszefogással készült el ben felépült a magyaros stílusú tornacsarnok. Az új templom avatására 2002-ben, a felújított orvosi centrum átadására 2005-ben került sor ben fejeződött be a művelődési ház felújítása. A település gazdaságát napjainkban is javarészt mezőgazdasággal foglalkozó tevékenységek határozzák meg, hiszen ezen a területen nagyon jó a termőföldek minősége. A muronyi vasútállomás felújítása pályázat útján valósult meg, és 2013 júniusától 2014 áprilisáig tartott. Muronyban egy általános iskola működik, továbbtanulási lehetőség a környező településeken van, pl. Békésen, Mezőberényben, Békéscsabán és Szeghalmon. Kelet-nyugat irányban a Békést Szarvassal összekötő turistaút keresztezi. Területéhez tartozik Tarafű, Földvár, Pece, Gyúri-rét, Kaszáló, Murvahely, Üszőjárás és Soványhát. A község sík területen fekszik, amelyet földszintes házak uralnak. Központjában helyi látványosság a liget, amelynek területe helyet ad a közösségi, szabadtéri rendezvényeknek Forrás: 35 Forrás: 28

29 3.13. Szeghalom Szeghalom területe 217,13 km², távolsága Budapesttől 216 km, a lakosainak száma 9412 fő. Munkanélküliségi ráta: 11,5% (2013). 36 Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrétet elválasztó szárazulat többször benépesült. Az 1400-as évek végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett óta folyamatosan lakott település, 1984 óta város. A Berettyó jobb partján fekszik, innen már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. A végleges letelepülés évszáma 1711, s ezt követően rövidesen Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. A 19. század elejétől, a felvilágosodás és a reformkor hatására, megindult a polgári fejlődés, amelynek keretében több nagyobb jelentőségű változás történt. A nagy léptékű fejlődést az I. világháború állította meg. Újabb fellendülést az 1960-as évek hoztak, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. Az elkövetkezendő évtizedekben lakótelepek épültek, számos középület létesült (oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltató egységek) ben Szeghalom elnyerte a városi rangot, bár a fejlesztések ellenére nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése). A Sárrét hagyománytisztelő fővárosa jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit. 37 Napjainkban változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot ben átadásra került a Szeghalom és Füzesgyarmat közötti kerékpárút. Számos építészeti és képzőművészeti alkotás gazdagítja a várost, amely kedvelt célpontja az ide látogató turistáknak. 38 Oktatási, továbbképzési lehetőségként helyben egy gimnázium (Péter András Gimnázium) található és ezen túl számos képzésen keresztül van lehetőség tanulni az itt lakóknak. Felsőfokú tanulmányokat Békéscsabán, a Szent István Egyetemen folytathat az ember, és ugyanitt talál továbbképzési lehetőséget is Forrás: 37 Forrás: 38 Forrás: 39 Forrás: 29

30 4. A TELEPÜLÉSEKEN LÉVŐ MUNKAADÓK, SZERVEZETEK, FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA, A VELÜK KÉSZÜLT FELMÉRÉS ADATAINAK IS- MERTETÉSE 4.1. Interjú a polgármesteri hivatalok dolgozóival - Gyetvainé Gerlai Krisztina A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk. A polgármesteri hivatalokban/községházán, ha kisebb településről volt szó, akkor általában sikerült a polgármesterekkel személyesen tárgyalni, mint például Kamuton vagy Csárdaszálláson, egyéb esetekben leginkább a szociális osztályok vezetőjével vagy a közfoglalkoztatási referenssel, falugazdásszal. Előre összeállított kérdéssorral kerestük fel őket. Minden esetben széleskörű rálátással, személyes tapasztalattal, személyes érintettséggel rendelkeztek az interjúalanyok. Előzetes bejelentkezéssel kértünk időpontot a beszélgetésekhez, amelyek átlagban 45 percesek voltak, de másfél órásra is akadt példa többször. Többnyire készséggel álltak rendelkezésünkre, örömmel osztották meg az érintett szakemberek tapasztalataikat, meglátásaikat, terveiket. A nagyobb városok, mint Békéscsaba, Gyula, Békés, Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőberény polgármesteri hivatalairól elmondható, hogy látszik rajtuk a viszonylagos jobblét a kisebb településekhez képest, de a kisebb települések polgármesteri hivatalai, községházai is a szegényebb körülmények ellenére rendben voltak. A települési önkormányzatok válaszai a foglalkoztatási kérdésekről 1. Milyen alapvető problémákat lát a foglalkoztatásban? (Pl. milyen a munkanélküliek aránya?) A legnagyobb probléma és kihívás szinte mind a 12 településen, bár változó mértékben, hogy nincs munkahely, hol egyáltalán, mint például Köröstarcsán, hol korlátozott számban, hol pedig nem túl sok, de mégis mutatkozik elhelyezkedési lehetőség, mint Békéscsabán, Gyulán. Vannak olyan kisebb települések, mint például Doboz, Köröstarcsa, ahol a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat. Ez is azt jelzi, hogy nincsenek nagyobb, életképes vállalkozások, hiányzik a befektetőréteg a településről. Ennek oka többnyire a rossz úthálózat, infrastruktúra, a megye előnytelen elhelyezkedése, ezen belül is a kisebb falvak, városok még előnytelenebb fekvése. Így aztán hiányoznak az olyan gyárak, amelyek felszívnák a képzetlenebb, betanított munkára alkalmas, iskolázatlan réteget. A megye rossz fekvése ellenére mégis mutatkozik néhány nagyobb cég, amelyek munkát tudnak adni az előbb említett rétegnek, mint a Linamar, a Gyulai Húskombinát, a Felina, a Henkel és még néhány nagyobb vállalkozás, de ez mégsem jellemző sajnos. A Henkel jelenléte Körösladányban nagyon fontos, ren- 30

31 geteg állást teremt, még sincs elég munkahely a településen, hiszen itt nem csak helybeliek dolgoznak, hanem a környező településekről is sokan átjárnak. Ám jóval nagyobb munkanélküliséggel és ezzel járó következményekkel kellene számolnia Ladánynak, ha nem lenne a Henkel. Sokkal több ilyen gyárra lenne szükség, hogy a képzetlen vagy elavult képzettséggel rendelkező emberek is munkához juthassanak. Ugyanakkor az is jellemző tendencia, hogy a meglévő nagyobb cégek, ha tehetik, sokkal inkább helyi munkavállalókat alkalmaznak, így elkerülve az utazási költségfizetést a vidékiek részére. Ezáltal a kisebb települések munkavállalói hátrányt szenvednek, hiszen a cég nem őket választja a lakóhelyük távolsága miatt, maguk pedig képtelenek megfizetni a bejárási költséget a nagyobb városokba (Békéscsaba, Gyula). Ugyanakkor számos szakember elmondta, hogy hiába jelentkeznének a nagyobb befektetők, létesülnének gyárak, az adott település nem tudna megbízható, munkaképes, képezhető munkaerőréteget biztosítani, mert munkanélküli lakosaik motiválatlanok a munkára, a tanulásra, képzésre, sokan alkoholproblémával küzdenek alkalmatlanná váltak a munkavégzésre, több lenne velük a baj, mint amennyi hasznot termelnének, egyszóval nem állnák meg a helyüket. Ez általános probléma valamennyi megkérdezett településen, főleg a kisebb, hátrányosabb községekben, és főként a közmunkaprogramban érintettekre vonatkozik, akik nem tudnak, vagy nem akarnak visszakerülni a munka világába, és inkább választják a hoszszú távú semmit, minthogy bármilyen lépést is tennének helyzetük javítása érdekében. Az általános motiválatlanság mellett másik jellemző tendencia, hogy csak addig és akkor dolgoznak, ha a munkafelügyelő szemmel tartja őket, akkor sem minőségi munkát adnak ki a kezükből. Nem értik meg, hogy jól felfogott érdekük, hogy megfelelő munkát végezzenek, mert ez lenne az alapja későbbi alkalmazásuknak vagy egy továbblépési lehetőség, hogy visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra és állást kapjanak valahol, tudhattuk meg a megkérdezett szakemberektől. Több helyen tapasztalható volt mezőgazdasági közmunka esetén a terménylopás is. Szintén rájuk jellemző, hogy a rendszerből (közmunkaprogram) kikerülni nem akarnak, ugyanakkor dolgozni sem, viszont fekete munkát örömmel vállalnak. Ez sajnos nem segíti elő az adott település gazdasági fellendülését. Az előzőek következtében főként a kisebb településeken sok a képzetlen, iskolázatlan ember, akiknek sem kedvük, sem lehetőségük lakóhelyükön elhelyezkedni, a bejárási költséget nagyobb városokba megfizetni nem tudják (nem is akarják). A képzettebb vagy diplomás réteg szinte teljes egészében hiányzik a hátrányos helyzetű, kisebb településekről, ők a nagyobb városokban, akár megyén kívül keresnek munkát, telepednek le. Ugyanez elmondható az ambiciózusabb fiatalokról is, tehát nagy az elvándorlás. Azok az alacsonyabb képzettségűek, akik mégis munkát keresnek a lakóhelyükön vagy közvetlen közelében, főként idényjellegű munkát tudnak vállalni, ez is leginkább mezőgazdasági. Ez természetesen nem a jól megfizetett munkák közé tartozik, és sajnos sokszor be sem jelentik a munkavállalót a cégek, így még a nyugdíjszerző idejük sem gyarapszik. Tehát elmondható, hogy ez a munkavállalói réteg teljesen elszegényedett és maximálisan ki van szolgáltatva. Ugyanakkor egyre több vállalkozás megy tönkre vagy kerül annak határára, ez a nagyobb városokban kevésbé jellemző, de ott is megfigyelhető, ám a kisebb településeken egyre inkább. Ha éppen tönkre nem is ment egy adott cég, de létszámot kell csökkentsen vagy időszakosan kell működjön, mert különben nem tudna talpon maradni, mint például ahogy a Csárda-Tex is Csárdaszálláson létszámot kellett csökkentsen. És sajnos már csak múlt időben lehet beszélni róla, hogy megszűntek a több száz főt alkalmazó gyárak, mint a dobozi Harisnyagyár, a Csabai Konzervgyár, a Hűtőház, a Barnevál, a Kötöttárugyár, a téeszek. Néhol megfigyelhető, hogy nem szűnt meg teljes mértékben a gyár, még nagyon kevés fővel, idényben, csökkentett üzemmódban létezget, de közel sem úgy, ahogy évtizedekkel ezelőtt. Ez felvet egy olyan problémát is, hogy az itt dolgozó ezrek szakmája időközben elavulttá vált. Hiszen százával képezték ki annak idején a varrónőket, kötőnőket, élelmiszer-feldolgozókat, akik ma már nem tudnak 31

32 labdába rúgni, az átképzéshez pedig lehet, hogy idősek vagy betegek. Többen azóta a leszázalékolásukat is elveszítették, tehát sem rokkantnyugdíjuk, sem munkájuk, sem versenyképes szakmájuk nincsen, nem tudják (vagy nem is akarják már) megtalálni az utat vissza a munka világába. Tehát ez oktatási szempontból is nagy kihívás, hogy átképzéssel olyan szakmát tudjanak szerezni, amellyel ma is el tudnak helyezkedni. Továbbá az egyetemmel, főiskolával rendelkező városokban (Gyula, Békéscsaba) sok a pályakezdő diplomás munkanélküli, akik szeretnének helyben elhelyezkedni. Ők azonban még így is szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen ambícióval, képzettséggel rendelkeznek, és hamarabb és könnyebben találnak munkát maguknak. Mint ismeretes, Békés megye az ország éléskamrája volt, és az is lehetne, minden adottsága megvan hozzá. Korábban még munka, állás mellett is termeltek családok, akik beszállítottak pl. a konzervgyárnak; jelenleg ilyen tevékenység nincs. A rendszerváltás után a téeszek felbomlásával, a feldolgozóipar tönkremenetelével Békés megyének megszűnt az éléskamrai szerepe, aminek központja Békéscsaba volt, hiszen itt működött a Barnevál (baromfifeldolgozó), a Hűtőház, a Konzervgyár, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Nem csak több ezer ember lett munkanélküli, hanem teljesen átalakult, mondhatni leépült a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. A jövőt tekintve vannak próbálkozások a Barnevál és a Hűtőház újraindítására. Jelenleg sikerült a Gyulai Húskombinátot megmenteni, ezzel 830 fő munkáját megtartani. 2. Milyen városi/települési megoldási javaslatuk lenne? Mit tettek eddig? Milyen terveik vannak? A polgármesteri hivatalokban tett látogatások során a legtöbb ambíciót és lehetőséget a változásra, változtatásra Gyulán és Békéscsabán tapasztaltuk. Bizonyára nem hiába, hiszen a pályázatban szereplő 12 település közül (és mondhatjuk, hogy talán egész Békés megyében is) ez a kettő rendelkezik a legjobb feltételekkel, lehetőségekkel, múlttal, tapasztalattal. Gyulán például volt korábban egy 1. Munkahely Garancia Program névre hallgató kezdeményezés, aminek keretében mintegy 60 pályakezdőnek tudtak munkát adni, amit többségében képesek is voltak a későbbiekben megtartani. Van egy gazdaságfejlesztési csoportjuk, ahol felvették az összes vállalkozóval a városban a kapcsolatot, és 900-zal most is tartják, olyan célból, hogy részükre előadásokat tartanak az éppen aktuális lehetőségekről, pályázatokról, kedvezményekről, ezzel is ösztönözve őket a foglalkoztatásra. Továbbá pályázatíráshoz nyújtanak nekik segítséget. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a START Rehabilitációs Nonprofit Kft-vel. Van 4 szociális szövetkezetük is. Az egyik a szociális kérdésekkel foglalkozik, pl. népszerűsítik a háztáji gazdaságot, motiválják az embereket arra, hogy tartsanak állatokat a ház körül és ültessenek veteményest, ha erre lehetőségük van, ők minden segítséget megadnak. A helyi gazdaságokat kívánják ezzel erősíteni. A másik szövetkezet a helyi kertészeket és növénytermesztőket fogja össze, hogy sikeresebb legyen az értékesítésük. A harmadik ilyen szövetkezetben egy varrodát működtetnek, ahol többek között a közfoglalkoztatottaknak varrják a munkaruhákat. A negyedik pedig egy iskolaszövetkezet, ahol az iskolások részére kívánnak munkatapasztalatot biztosítani, akár például nyári munka keretében. Van önkéntes pontuk is, ahol az FHT-s (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) embereiknek biztosítanak lehetőséget az önkéntes munkára, hogy ne essenek el a támogatástól. Így azt tapasztaltuk, hogy igyekszenek biztosítani minden lehetőséget ahhoz, hogy munkahelyeket teremtsenek. 32

33 Békéscsaba a feldolgozóipar központja volt korábban Békés megyében, ami a mezőgazdaságra (növénytermesztés, állattenyésztés) épült. A feldolgozóipar megerősítésében, talpra állításában látná a megkérdezett szakember a megoldást. Az ilyen jellegű gyárak munkát adnának az alacsony képzettségű embereknek, felszívnák ezt a munkaerőréteget. De munkát adna a beszállító, termelő mezőgazdászoknak, és ez túlmutat Békéscsabán, ez az egész megyének megoldás lenne. Ezt erősítették meg több településen is, miszerint a mezőgazdaság felfuttatása jelenthetné a megoldást a gazdasági fellendülésre, emberek munkába állítására. Békés megye adottságai főként a mezőgazdasági tevékenységekhez kiválóak. Jó minőségű, nagy, öszszefüggő területen elhelyezkedő földterületek, jó öntözési lehetőségek (folyók, holtágak, csatornák) jellemzik. Korábban a megye szinte minden apró településén is téeszek működtek, volt, ahol több is, ez is azt fémjelzi, hogy magas szintű mezőgazdasági termelőmunka folyt akkoriban. Jelenleg már szinte minden téesz feloszlott, valahol még éppen működik (pl. Csárdaszállás). Több településen a téeszek átalakultak és más formában működnek. Jellemzőek még a kisebb-nagyobb mezőgazdasági vállalkozások is, főként Kamuton, ahol igen jó minőségűek a termőföldek. Több megkérdezett interjúalany elmondta, hogy közmunkaprogramban (is) a termőföldek megművelését látná megoldásnak, az így megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket pedig a település saját konyháján feldolgoznák, bekerülhetne a közétkeztetésbe. Muronyban van például több használaton kívül álló, üres épület, amelyeket át lehetne alakítani, és ott termelőegységeket létrehozni (konyha, lekvárfőzés, tésztakészítés, stb.) Vagy például Dobozon a közmunkaprogramban tartott juhoknak termelik meg a takarmányt. Gyomaendrődön 16 holtággal rendelkeznek, itt az öntözést szeretnék fejleszteni, ezáltal vízigényesebb növényeket is tudnának termelni a gazdaságok. Csárdaszállás szeretne közmunkaprogramban energiafüzet termelni, ezzel is elősegítve az önkormányzat intézményeinek a fűtését. Tehát Békés megyének a mezőgazdaság felfuttatása jelentős megoldást jelentene, annál is inkább, mert a megye hátrányos elhelyezkedése, rossz infrastruktúrája miatt nem számíthat arra, hogy nagyobb gyárak, befektetők tömegével jelentkeznének, ezt is majd minden településen elmondták, ahogy a tapasztalat is ugyanezt mutatja. További lehetőségeket rejt a turisztika, hiszen Békés megye a Körösök vidéke (horgászat, sport, üdülési lehetőség), mindezen túl pedig értékes gyógyvízzel rendelkezik számos település, amire fürdők is épültek már, mint Gyulán (Várfürdő), Békéscsabán (Árpád Fürdő), Gyomaendrődön (Liget Fürdő), ezek a modern, felújított, színvonalas fürdők közé tartoznak, de az érintett 12 településen még máshol is üzemelnek fürdők. Továbbá a gasztroturisztika is rejt még magában lehetőségeket, Békéscsaba híres rendezvénye a már hosszú évek óta megrendezésre kerülő kolbászfesztivál. Méltán lett híres és közkedvelt a Csabai kolbász, de ugyanígy híres a Gyulai kolbász is. Mindezek fényében mégis csak a nagyobb gyárak, befektetők jelenléte jelentené az igazi megoldást, amelyek felszívnák a képzetlen munkaerőt, munkát biztosítva családok ezreinek, erre a következtetésre jutottak a megkérdezett szakemberek. Még Körösladányban is, ahol ott a Henkel, azt a vágyukat fejezték ki, hogy további nagy gyárakra lenne szükség a munkahelyteremtéshez, hát még ott mennyire igaz ez, ahol egyáltalán nincsenek még kisebb vállalkozások sem, amelyek munkát adnának. Gyomaendrőd például szerencsésnek tartja Körösladányt a Henkel miatt, Kamut örülne, ha jó elhelyezkedése miatt (főútvonal, a megyeszékhely közelsége) odatelepülne egy nagyobb befektető. Ugyanakkor szinte mindenütt hangot adtak abbéli félelmüknek a szakemberek (amelyet már fentebb említettem is), hogy a helyi munkavállalók a munkához való hozzáállásuk miatt (rossz családi minta, helytelen szocializáció, a megfelelő neveltetés hiánya, aminek következtében közmunkára nőnek fel ) többnyire nem állnák meg a helyüket. Ez speciális probléma most például Dobozon, ahol belefogtak egy több milliárdos csatornázási pro- 33

34 jektbe, és a kivitelezőnek helyi munkavállalókat is alkalmaznia kell, de interjúalanyom már most látja, hogy csak több baja lesz velük a kivitelezőnek, mint amennyi haszna. Ugyancsak, ha több vállalkozó lenne a településeken, több lenne a bevétel az iparűzési adókból, ez hozzásegítené a településeket a fejlődéshez. 3. Milyen földrajzi adottsága van a településnek, ami elősegíti a gazdaságot? (szántó, folyó, erdő, növényvilág, állattenyésztés ) Hogyan használják ezeket? Ahogyan már az előzőekből kiderült, szinte kivétel nélkül mind a 12 település alapvetően mezőgazdasági jellegű település, önmagát is annak definiálta, változó minőségű, de alapvetően jó termőföldekkel. Kamuton kimondottan magas, átlagban 42 aranykorona értékű földekkel rendelkeznek. Bizonyos városoknál, településeknél eltérő, hogy mennyire jellemző rá a mezőgazdasági jelleg, például Gyula kimondottan közigazgatási város lett, de ez a kisváros is megőrizte a mezőgazdasági jellegét. Legtöbb helyen a mezőgazdaságra épül a közmunkaprogram is, ennek keretében földet művelnek, takarmánynövényeket és kerti növényeket termesztenek. Sok településen az így megtermelt javakat piacokon (pl. Békés), konyhákon, éttermekben értékesítik, de van rá jó példa, hogy saját használatra fordítják: óvodai, iskolai közétkeztetésre. A mezőgazdasági tevékenységhez már öntözőberendezéseket is üzembe helyeztek Dobozon, de tervben van Gyomaendrődön is, ami azt jelzi, hogy áldoznak a mezőgazdaság fellendítésére. Több településen működnek a téeszek utódai, kisebb-nagyobb mezőgazdasági vállalkozások, de jellemző rájuk mint munkaadókra, hogy többnyire csak idényjellegű munkával tudják megbízni a munkavállalókat. Több helyen gyakori jelenség, ahol alkalmas a föld a hagymatermesztésre, hogy idénymunkában hagymát pucolnak a munkavállalók. Az őstermelők jelenléte jellemző, településenként változó arányban, de sehol sem meghatározó. A gyulavári őstermelők biztosítják például a gyulai piac jó színvonalát. Sajnálatos tapasztalat, hogy sok helyen, falvakon is, nem csak a nagyobb városokban, és főként (de nem csak itt) a közmunkaprogramban levő munkavállalói rétegre jellemző, hogy saját kertjeiket nem művelik meg, nem élnek a kert adta megélhetési lehetőséggel, ami javíthatná életminőségüket. Ahogy a földművelés, növénytermesztés szinte mind a 12 településre jellemző, úgy az állattartás szinte egyáltalán. Nincs egyetlenegy olyan település sem, ahol meghatározó lenne. Itt-ott elvétve látni példát állattartás kezdeményezésére, mint Békésen, ahol közmunkaprogramban 100 juhot tartanak, Dobozon ugyanígy 50-et, Szeghalmon működik egy sertéstelep vállalkozásban, de máshol nagyon még csak említést sem tettek róla. Az is szomorú tapasztalat, hogy a települések lakói szinte már háztáji állattartást sem végeznek. Gyulán éppen ezért szorgalmazza és népszerűsíti egy helyi szövetkezet a háztáji állattartást. Mindezt egy mezőgazdasági jellegű megyében, ahol az állattartásnak alapvetőnek és meghatározónak kellene lennie! Másik jellemző adottsága a Békés megyei településeknek a folyók jelenléte: itt folyik a Sebes-Körös, a Fekete- és Fehér-Körös, majd ebből lesz a Kettős-Körös Doboznál (Szanazug), Gyománál már a Hármas-Körös folyik. Szeghalomnál pedig a Berettyó. Azt gondolnánk, hogy egy folyóval ilyen jól megáldott megyében számtalan halgazdaság és kikötő működik, de ez sajnos nem így van. Vannak kikötők, de azok is többnyire csak idényjelleggel működnek, mint például Dánfok, Csárdaszállás, Köröstarcsa. Itt a turizmus halvány jelei fellelhetőek, fürdőzés, evezés, valamint hobbihorgászat tekintetében. Halgazdaságok jelenléte nem jellemző, néhány kisebb haltelep van a 12 település egyikében-másikában, ezek is főként a hobbihorgászatot szolgálják ki, és nem a folyókhoz kötődnek, hanem magánkézben lévő horgásztavakhoz. Jellemző még azokon a települése- 34

35 ken, ahol több holtággal is rendelkeznek, mint Gyomaendrőd, Csárdaszállás, hogy a holtágak partjai fel vannak parcellázva, oda hétvégi házak épültek és jelentős a hobbihorgászat. De szomorú tapasztalat, hogy a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál kiépült és néhány évtizede még nyüzsgő életet élő üdülőtelep, Szanazug ma már egyre jobban elöregszik. A nyaralótulajdonosok idősek, nem tudnak felújítani, a nyaralóingatlanok elhanyagoltak, lakatlanok, sok az eladó közöttük. Így aztán ebből inkább csak kiadása van, mint bevétele lenne az érintett községnek, Doboznak. Tehát nem tud fellendülni itt a turizmus, még olyan módon sem, hogy az önkormányzat tartja fenn a fürdőzők számára az ingyenes szabad strandot. Turizmus terén két városnak vannak igazán lehetőségei az érintett 12 településből, Békéscsabának és Gyulának, e kettő közül leginkább Gyulának, ahol a Gyulai Vár és a Várfürdő is megtalálható. Legjelentősebb a gyógyfürdőre épülő turizmus itt. Megfelelő vonzerővel rendelkezik a város. Most érkezett végéhez a fürdőfelújítás (családi wellness-fürdő részleg), az Almássy-kastélyt és a Göndöcs-kertet is felújítják. Több nagyobb szállodája van a városnak, pl. az Erkel Hotel, a Gyula Hotel, a Park Hotel, a D Hotel, az AGRO Hotel, de számos magánszálláshely is található a városban. Rendszeres városi rendezvények vannak, erről a város Kulturális Nonprofit Kft-je gondoskodik. A békéscsabai turizmus terén vannak jó irányok, például a már említett kolbászfesztivál kapcsán a gasztroturizmus. Jelenleg két új szálloda épül a városban, ez is sokat elárul. Az egészségturizmust is jobban ki lehetne használni, rehabilitációs tevékenységet is lehetne folytatni, hiszen nagyon jó gyógyvízzel rendelkezik a megyeszékhely. Itt a gyógyvíz és a kórházi kapacitás összekapcsolásáról lenne szó. Békéscsaba élhető város, jó a kiépítettsége, biztonságos. 4. Milyen nagyobb vállalkozás, üzem, gyár van a településen? Milyen jellegű vállalkozásokat visznek? Általános tapasztalat volt, amikor ezt a kérdést taglaltuk interjúalanyaimmal, hogy változó mértékben, de elégedetlenek településük jelenlegi foglalkoztatási helyzetével, és szinte mindenki a nagyobb gyárak, befektetők jelenlétét hiányolta, függetlenül attól, hogy az adott helyen volt-e már ilyen. A legrosszabb helyzetben azok a települések vannak, ahol arról számoltak be, hogy a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat (Murony, Doboz, Köröstarcsa), ez magában hordozza, hogy hiányoznak a kisebb-nagyobb életképes vállalkozások. Másik általános tapasztalatunk az volt, hogy a megye mezőgazdasági adottságaiból adódóan a vállalkozások jó része mezőgazdasági jellegű vagy ezzel kapcsolatos, például mezőgazdasági gépek gyártása, javítása, forgalmazása. Vannak még működő téeszek (Csárdaszállás, Körösladány) vagy ezek utódvállalkozásai (Gyomaendrőd, Köröstarcsa, Kamut), amelyek meghatározóak mezőgazdasági szempontból. Mellettük jelen vannak, de már nem olyan meghatározó gazdasági erőt képviselve az őstermelők. A kettő között pedig a kisebb mezőgazdasági vállalkozások állnak, szintén nem túl sokat nyomva a latba. Következő általánosítható probléma a közmunkaprogramban résztvevőkkel kapcsolatos, amikor is az adott szakemberek ezen munkavállalói réteg hiányosságairól, motiválatlanságáról számoltak be (lásd bővebben később). Végül pedig szintén általános tendencia a kisvállalkozói réteg jelentős hiánya. Új vállalkozások nem jönnek létre, a régiek a fennmaradásért küzdenek különböző módszerekkel (például nem jelentik be a munkavállalójukat, csak idényjelleggel üzemelnek, stb.) és nagyon sok kisvállalkozás tönkremegy vagy él a szüneteltetés lehetőségével (Békés). A 35

36 dobozi falugazdász például beszámolt róla, hogy a piacuk építéséhez nem találtak életképes helyi építési vállalkozót, aki kivitelezhette volna a létesítményt. Természetesen mindezek ellenére vannak működőképes kisvállalkozások a 12 településen, csak egyre kisebb a meghatározó szerepük, jelenlétük. Mind a 12 településen van 1-2 nagyobb cég, gyár, ami meghatározó szerepű, a megyeszékhelyen pedig olyanok is (illetve bizonyos nagyobb gyárak, mint a Henkel, nem a megyeszékhelyen), amelyek megyei szinten meghatározóak. A megkérdezettek saját településükkel kapcsolatban az alábbi cégeket, gyárakat nevezték meg, mint a legnagyobbakat. Murony: Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ezt követi a Borbély Zsolt építőipari vállalkozó cége, amely mintegy 35 főt foglalkoztat, valamint a Hidasháti Gazdaság. Békés: A legnagyobbak a Békés-Drén és az Opti-Gép. Csárdaszállás: működik a téesz Csárdaszállási Agrár Zrt. néven, a Galibák Kft, ők a mezőgazdasági vállalkozások. A Csárdaszolg fővel üzemel, ők főként mezőgazdasági gépekkel foglalkoznak. A Csárda-Tex 60 fővel üzemel. Doboz: Nincs munkahely, a munkáltatói szféra teljes hiányáról beszélhetünk. A harisnyagyár korábban fővel működött, most 3-4 fővel, téesz van, de csak 10 fővel dolgozik hektáron, a kisvállalkozások teljes hiánya a jellemző. Körülbelül 300 fő jár be Békéscsabára dolgozni, főként a Linamarhoz, néhányan pedig Gyulára. Gyula: A legnagyobb a Húskombinát, de nagyok még a Fafém, a Lovász Forgácsoló, a Food-Analitika, a Várfürdő és a már említett szállodák. A magánszálláshelyek is életképesek. Összességében 1077 társas és 1575 egyéni vállalkozás van jelenleg Gyulán. Körösladány: a legnagyobb a Henkel és a téesz, működik még néhány kisebb vállalkozás. Köröstarcsa: a legnagyobb az Agrár Zrt., ahol 60 fő van foglalkoztatva, van 2 varroda, a halastavak, kikötő, 1-2 kisebb vállalkozás még. Mezőberény: A legnagyobbak a Fábafém, a Csaba-Berény Gépgyártó, a Netfront Kft., a Kolotech. Kft. Ez utóbbi pályázatot nyert munkahelyteremtésre. Nem jellemző a mezőgazdasági vállalkozás, inkább az ipari jellegű tevékenység. A Berény Tégla még időszakosan működik, vannak kisebb vállalkozások is, mint a Szőtt-ker Kft. Szeghalom: A legnagyobb a Felina-Hungary, aminek mintegy 600 dolgozója van. De nagyok még a Csaba-Metál, a Leier, a Billerbeck és a Siet Kft. Ezeknél a nagyobb cégeknél 100 fő feletti az alkalmazottak száma. Vannak kisebb cégek és vállalkozások is természetesen. Békéscsaba: A legnagyobb a Linamar, a Kner Nyomda, ezek stabil foglalkoztatók. Nagyobb még a Csaba-Metál. Sok kisebb vállalkozás is van termé- 36

37 szetesen a városban. Szintén nagynak számít a Budapest Bank, ezt leginkább dobbantónak használják a munkavállalók, hiszen köztudott, hogy sokkal könnyebb állásból állásba kerülni. Gyomaendrőd: Régen 5-6 téesz is működött Gyomaendrődön, ma ezek utódvállalkozásai működnek. Vannak ipari vállalataik, amelyek sokaknak adnak munkát, mint a Skylotech Hungary (bedolgozik neki a szociális szövetkezetük varrodája), a Mamutech, a Liviel, a Gabona Logisztika, a Raklapgyár, de vannak még kisebbek is. Kamut: A legnagyobb vállalkozók mezőgazdasági jellegűek, ők a Gyurpusztai Növénytermesztő, Értékesítő és Szolgáltató Kft taggal, ezen felül az alkalmazottakkal. Őket követi a Bereczki és Társa, valamint a Botyánszki Kft., szintén mezőgazdasági vállalkozások. Van egy cukrászdájuk is, aminek több üzlete is van a megyében, ők a Margaréta Cukrászda, családi vállalkozásban. 5. Milyen az adott településen a foglalkoztatás aránya, a közfoglalkoztatottak száma? A foglalkoztatás aránya és ezen belül a közfoglalkoztatottak száma településenként változó. Vannak nagyon kicsi lélekszámú települések, mint például Csárdaszállás a nem egészen 500 lakosával vagy Murony, ahol 1300-an élnek. Ezek a települések egyre jobban elöregednek, a fiatalok és a képzettebb réteg szinte teljesen hiányzik. Ugyanígy a vállalkozások és munkahelyek is hiányoznak, tehát foglalkoztatásról csak nagyon szűk keretek között lehet beszélni. Mind a 12 településen folyik közfoglalkoztatás, és beszélgetéseim során hasonló közfoglalkoztatással kapcsolatos problémákkal, kihívásokkal találkoztam mindenhol, az emberi oldalát tekintve a dolgoknak. - Nehéz motiválni a közmunkaprogramban résztvevőket. Nagyon sokan úgy nőttek fel (fiatalabb generáció, akik 1980 után születtek), hogy nem volt részük munkaszocializációban. Tehát alacsony képzettségűek, és az iskola elvégzése után, ami gyakran csak a 8 osztályt jelenti, nem tudtak (nem akartak) elhelyezkedni. A segélyre összpontosítanak, ezen túl nem látnak. A családi neveltetés is ezt eredményezi esetükben. - Megbízhatatlan a munkájuk. Ez persze nem minden esetben igaz, de sajnos általános jelenség. Ledolgozza a szükséges időt, hogy ne essen el a segélytől, de többnyire felügyeletet igényelnek. A munkakezdés idejét nem veszik komolyan, ugyanígy a minőségi munkát sem. Volt eset, amikor terménylopásról is beszámoltak mezőgazdasági közmunka esetében. - A képzés, tanulási lehetőség egyáltalán nem perspektíva számukra. Nem akarnak tanulni, nem mérik fel annak a lehetőségét, hogy képzettebben nagyobb esélyekkel kapnának munkát. Ugyanakkor a számukra közmunkaprogramban felkínált képzési lehetőségek is többnyire egyszerű, nem igazán versenyképes szakmákat foglalnak magukba. 37

38 - A közmunkaprogramból kikerülni nem akarnak, mert nem szeretnének elesni a segélyektől, de erőbefektetéseik minimálisak, amelyek csak arra összpontosulnak, hogy a rendszerben maradhassanak. - Ugyanez a hozzáállás, munkamorál mutatkozik meg legtöbb esetben a magánéletükben is, amely főként kisebb településeken mindenki számára jól látható, hiszen itt jól ismerik még egymást az emberek. A kertjeik műveletlenek, felveri a gaz, állatokat nem tartanak. Tehát kívülről várják, másoktól a saját életük megoldását (segély). Nagyon érdekes megállapítást tett a szeghalmi interjúalanyom. Eddig mindenütt azt fogalmazták meg, hogy jók lennének nagyobb gyárak, hogy felszívják a képzetlenebb munkaerőt, többek között a közmunkásokat, ezzel ellentétben a következő kijelentést tette az említett szakember: Ezek a cégek (nagy gyárak szerző megjegyzése) inkább a képzettebb embereket alkalmazzák, a közmunkaprogramba azok kerülnek, akik itt sem tudnak elhelyezkedni, mert nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek. Tehát a képzetlen munkaerőt nem szívják fel a nagyobb cégek sem. Jellemző még a fekete munka, tehát az illető benne van a rendszerben, kapja a segélyt, a szükséges időt ledolgozza, de emellett fekete munkát végez. Ez csak az aktívabb rétegre jellemző közülük. Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptam választ. Ezeket a számokat összevetettem az adott település lélekszámával, és megkaptam egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma lélek- Település száma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony Békés Csárdaszállás Doboz Gyula Körösladány Köröstarcsa Nem áll rendelkezésünkre adat, mert beszélgetőpartnerem nem tudott információval szolgálni erről, az illetékes munkatársa pedig elzárkózott a válaszadástól. Mezőberény Szeghalom

39 Békéscsaba Gyomaendrőd Kamut A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Vagyis itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, ahol minden 12.-ik embernek, Kamuton pedig minden 20.-ik embernek ez a megélhetési forrása. Milyen jellegű közmunkát végeznek a 12 településen? Mint már többször említésre került, Békés megye adottságai mezőgazdasági jellegűek, így szinte mind a 12 településen végeznek mezőgazdasági munkákat. Ez jelenti kerti növények (paprika, paradicsom, szója, répa ) és takarmánynövények termesztését (kukorica), valamint állattartást, de ez utóbbi nem igazán jellemző. Szintén az Alföldre jellemző a belvíz jelenléte, így közmunkaprogram keretében belvízelvezetési munkálatokat is végeznek. A Körösöknek köszönhetően a Vízügynél is sok közmunkás van foglalkoztatva, ők gátak, ártéri erdők karbantartását végzik. Ezen túl pedig az országban máshol is ismeretes közmunkákat végzik, mint az utcák, közintézmények takarítása, karbantartása, adminisztratív tevékenység, konyhai kisegítés, kazánfűtés, hulladékfeldolgozás, textiltermék összeállítása. Milyen képzések állnak a rendelkezésükre? Mint már említettük, meglehetősen negatív az érintett közmunkások hozzáállása a képzéseken való részvételhez, ugyanakkor a rendelkezésükre álló képzések sem kínálnak versenyképes szakmákat, végzettségeket részükre. A megkérdezett szakemberek szinte mindegyike beszámolt arról, hogy alapkompetenciák elérésére irányuló képzést indítanak, ezen túl több helyen mezőgazdasági képzést, kazánprogramot és vízügyi képzést. Gyulán találkoztam olyan képzésekkel is, amelyekkel máshol nem. Ilyen volt a társasház-kezelői, a textiltermék-összeállítói és a kulturális közfoglalkoztatási képzés. 6. Alternatív foglalkoztatások (szociális foglalkoztatás, akkreditált stb.) vannak-e? Néhány esetet leszámítva, szinte kivétel nélkül mindenhol azt a választ kaptam, hogy településükön nincs alternatív foglalkoztatás, sem szociális, sem akkreditált. A megváltozott munkaképességű embereknek így sokkal kevesebb, gyakorlatilag semmi esélyük a munkába állásra. Néhol azt a választ kaptam, hogy voltak ilyenek, de megszűntek, máshol pedig azt, hogy ha vannak is ilyenek jelenleg, nincs velük kapcsolata az önkormányzatnak, nagyon elszigetelten működnek. Ám a gyakorlati tapasztalat az, hogy nincsenek, sem önkormányzati, sem alapítványi alternatív foglalkoztatók. Más civil szervezetek természetesen minden településen működnek, de ezek nem végeznek foglalkoztatást megváltozott munkaképességű emberek részére. Ilyen civilek, amelyek szinte minden településen fellelhetőek: a nyugdíjasklubok, a Vöröskereszt, a Polgárőrség, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, valamint egy alapítvány az adott település támogatására. 39

40 Van mégis néhány munkahely, ahol komoly munkát végezhetnek a megváltozott munkaképességű emberek, nem csupán terápiás céllal, hanem kenyérkereső tevékenységként. Ilyen foglalkoztatók a megkérdezett önkormányzati szakemberek tudomása szerint (részletesebben a témáról a civil szervezetekkel készített interjúknál), amelyeknek fő profilja a megváltozott munkaképességű emberek ellátása és foglalkoztatása a 12 településen a Mécses Egyesület Mezőberényben, a Szent Lázár Alapítvány Békésen, a Lazarus Kft. Békésen, a Békés-Rehab. Vannak olyan intézmények, ahol nem ez a fő profil, csupán az egészséges munkavállalók mellett alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket is, mint például a Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulásnál vagy Gyulán, a Kistérségi Szociális Intézményben, vagy Gyomaendrődön a Príma-Softnál, illetve Körösladányban, ahol a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak van egy telephelye, a szociális otthonban, ahol megváltozott munkaképességű ember varr és szőnyeget sző. Más szervezetek is foglalkoznak azzal, hogy megváltozott munkaképességű embereknek adjanak munkát, de itt már inkább terápiás céllal, és nem annyira piaci tevékenységet végezve. Az interjúk alapján ilyenek: a Mentálhigiénés Egyesület Békésen, a békéscsabai Mozgáskorlátozottak Egyesülete, az Autpont Békéscsabán. Másik tapasztalat, hogy azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek, amelyek kiterjedt, stabil, régi múlttal rendelkező munkát folytatnak megváltozott munkaképességűekkel, jó híre ment, és a környező falvakból is bejárnak hozzájuk dolgozni, mint ahogy Köröstarcsáról a mezőberényi Mécses Egyesülethez, Szeghalomról a füzesgyarmati Ösvény Egyesülethez (szoros kapcsolat a békési Lazarus Kft.-vel,), Muronyból és Békéscsabáról a békési Szent Lázár Alapítványhoz. 7. Milyen intézményeket tart fenn az önkormányzat és ez hány embernek ad munkát? Ezt a kérdést is foglalkoztatási szempontból tettük fel, ám számottevő különbségek arányaiban nem mutatkoztak, csupán számbeli különbségek, amelyek a települések méreteiből adódtak. Ami mégis sokat elárult, ahogy ezt már a korábbiakban tárgyaltuk is, az, hogy ha az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Ennél a kérdésnél egybehangzóan ugyanazt válaszolták a megkérdezettek. Nem is véletlenül, hiszen minden településnek ugyanazon intézményeket kell fenntartania, működtetnie, különbség csupán az adott települések méretének köszönhetően adódott, például ahol nincs múzeum, ott természetesen ezt nem kell fenntartania az önkormányzatnak, de ahol van uszoda, ott azt is fenn kell tartania. Csárdaszálláson vagy Muronyban, ahol a lakosság száma igen alacsony, némely intézményeket a környező települések önkormányzatai együtt tartanak fenn, vagy másik településhez tartozik a fenntartása. Intézmények, amelyek fenntartása az önkormányzatokhoz tartozik, és szinte mind a 12 településen megtalálhatóak: családsegítő szolgálat, bölcsődék, óvodák, az iskolák épületei, óvodai-iskolai konyhák, művelődési házak (kulturális központok), orvosi rendelők, védőnők, könyvtárak, múzeumok, szociális bérlakások. A nagyobb városokban még ezen felül mutatkoznak az önkormányzat által fenntartandó intézmények, mint például Gyulán a Várszínház, a Várfürdő és számos non-profit kft. És hogy ez hány embernek ad munkát? Ez is főként a település nagyságától és a fenntartandó intézmények számától, nagyságától függ, arányaiban nincs különbség a települések között. A legkisebbek néhány tíz főnek adnak munkát, míg a legnagyobbak több száz főnek, mint Békéscsaba és Gyula. 8. Milyen az információáramlás a településen: van-e helyi újság, kábeltévé? Hány internetpontja van, ami segíthetné az embereket a munkához jutáshoz információszerzési lehetőséggel? 40

41 Általában minden településen van helyi újság és kábeltévé, kevés kivételtől eltekintve (Csárdaszállás, Doboz, Kamut itt nincs kábeltévé), ahol az emberek informálódhatnak a helyi programokról, eseményekről, elolvashatják a hirdetéseket, akár maguk is közzétehetnek. A kisebb településeken a helyi kábeltévék sajátossága, hogy hétköznapokon általában csak hirdetések mennek, hétvégén pedig összefoglaló a héten történt eseményekről. A nagyobb településeken hétköznapokon nem csak hirdetések, reklámok futnak, hanem tudósítások, filmek is. A helyi újságot általában az önkormányzat jelenteti meg, és szinte minden esetben havilap. Tartalmazza az önkormányzat, település életének fontosabb eseményeit, valamint hirdetéseket. Ugyanígy mind a 12 település önkormányzata rendelkezik saját honlappal, ahol minden szükséges közérdekű információ megtalálható az adott településről, annak önkormányzatáról. A szélessávú internet minden településen hozzáférhető, aki viszont nem engedheti meg magának a számítógépet és az internet-előfizetést, annak mind a 12 településen van lehetősége ingyenes (vagy szerény térítési díj ellenében) internethozzáférésre, legtöbbször a könyvtárakban, művelődési házakban, családsegítőkben, munkaügyi kirendeltségeken. Így aki motivált abban, hogy munkát keressen magának, ezt az eszközt is igénybe tudja venni. A községekben, kisebb városokban még jellemző az utcákon elhelyezett hirdetőtábla, ahol ingyenesen lehet hirdetni. Bár ezeket általában nem álláskeresés álláskínálat céljából veszik igénybe az emberek, mégis fontos szerepet játszik az adott közösség életében: itt hirdetik eladásra a terményeket, állatokat, eladó használati cikkeiket Interjú a foglalkoztatást végző civil szervezetekkel - Uhrinné Sebesi Melinda A civil szervezetek foglalkoztatásban játszott szerepe pótolhatatlan, hiszen ők elsősorban a hátrányos helyzetű embereknek képesek megoldást nyújtani, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, tartós munkanélküliek és nem találják a visszautat a munka világába. Céljuk a problémamegoldás, és ez nemcsak munkakeresésre vonatkozik, hiszen beletartozik a képzés, a szociális ügyekben való tanácsadás, a mentálhigiénés segítség, a technikák megismertetése, a készségek fejlesztése. Egy előre összeállított kérdéssor segítségével felkerestük a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató civil szervezetek szakembereit, azzal a céllal, hogy jobban megismerhessük működésüket, az ezt elősegítő és akadályozó tényezőket, a foglalkoztatás kapcsán felmerülő sajátos problémáikat, lehetőségeiket. 41

42 A civil szervezetek válaszai a foglalkoztatási kérdésekről 1. Hová sorolná szervezetét a civil szektoron belül? A megkérdezett szervezetek legnagyobb része hiányzó szolgáltatás biztosítására, illetve érdekképviseleti feladatra létrejött szervezet, de akadt olyan szervezet is, amely ezek mellett öntevékeny, szabadidős-hobbi, a közösségi összetartozást biztosító szervezetként, ill. adományosztó-gyűjtő, kiegészítő forrásteremtő szervezetként is jelölte magát. A szervezet formája: A foglalkoztatási célú civil szervezetek jogi formáját tekintve legnagyobb részt az alapítványok tették ki, de egyesület is volt a válaszadók között. A szervezet fő tevékenysége: Az interjú kezdetén arra kértük a válaszadókat, hogy jellemezzék, mivel foglalkozik szervezetük. A vizsgált szervezetek többsége a szociális és esélyegyenlőségi tevékenységet nevezte meg, a hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozást, segítségnyújtást vállalta fel. Ezen kívül a romák és a megváltozott munkaképességűek igényelték leginkább a szervezetek segítségét. A segítségnyújtás egy-egy civil szervezeten belül is többféleképpen valósulhat meg. Leggyakrabban a képzés vagy a foglalkoztatás jelenti a támogatás alapvető formáját. Közhasznúsági fokozat: A szervezetek közhasznúsági státusza tekintetében azt látjuk, hogy a megkérdezett szervezetek mindegyike közhasznú. 2. Együttműködő partnerek. Milyen a kapcsolatuk a helyi önkormányzattal, civil szervezetekkel, cégekkel? A megkérdezett szervezetek az önkormányzatokkal és a vállalkozókkal való szoros kapcsolattartás fontosságát emelték ki, de fontosnak tartották a szakmai szervezetekkel való együttműködést is, különösen az információ kölcsönös áramoltatását a partnerek között és a civil szervezet aktivitását a kapcsolat fenntartásában. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata jó, ez megnyilvánul a közös rendezvényekben, a pályázatok megvalósításában. Békés városában létrehozták a Civil Szervezetek Házát, amelyet a város önkormányzata tart fenn, és díjmentesen áll a működő civil szervezetek rendelkezésére. Ez példaértékű, mivel itt az önkormányzat felismerte a civil szervezetek támogatásának jelentőségét. A helyiségeket díjmentesen használhatják azok a szervezetek, amelyeknek együttműködési megállapodásuk van az önkormányzattal. Az itt működő civil szervezetek felajánlották az önkormányzatnak, hogy a törvény adta lehetőségeiken belül átvállalnak olyan feladatokat, amelyekkel az önkormányzat munkáját segíteni tudják. A békési Szent Lázár Alapítvány elmondása szerint több szálon is kapcsolódik az önkormányzathoz: közös pályázatban vesznek részt mint együttműködő partnerek. Majdnem két évig közös klaszterben voltak az önkormányzat egyik szociális intézményével, aminek következtében a mai napig együtt vállalnak feladatot, munkát a helyi vállalkozóktól. A megkérdezett szervezeteknek a helyi civil szervezetekkel való kapcsolatuk is jónak mondató, több környező civil szervezetet is felsoroltak, akikkel jó munkaviszonyt ápolnak. A Szent Lázár Alapítvány által létrehozott klaszterben több civil szervezet is részt vett, és 42

43 az ott elért eredményeknek köszönhetően mind a mai napig több vállalkozásban is együtt lépnek fel. Közös pályázatokon vesznek részt, aminek következményeként folyamatban lévő megvalósítandó pályázatok futnak. A vállalatokkal, cégekkel való kommunikáció több szempontból is fontos, a további együttműködés, a piaci kapcsolatok kiépítése miatt. A hatékony működés érdekében elengedhetetlen az üzleti gondolkodás elsajátítása. Az interjúkból kiderült, hogy a vállalatokkal, cégekkel való kapcsolattartás is jónak mondható. A békéscsabai Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány kertészetet működtet, jó a kapcsolatuk egy szigetszentmiklósi kertészeti nagykereskedéssel, a gyulai kertészettel és több környező vállalattal is napi szinten tartják a kapcsolatot. A Szent Lázár Alapítvány számára a munkákat majdnem 100%-ban cégek, vállalatok biztosítják. Éppen folyamatban van egy tárgyalásuk a megye egyik legnagyobb vállalkozásával együttműködés kidolgozására. Saját előállított termékeik is a nyílt piacra készülnek, ahol ők egyenrangú parterei a vállalkozásoknak. 3. Van-e munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársa jelenleg a szervezetnek? A civil szervezetek erejét mutatja, hogy vannak-e alkalmazottaik, illetve hány alkalmazottat tudnak foglalkoztatni. A megkérdezett foglalkoztatási célú civil szervezetek többsége alkalmazottal működik. A szervezet önkénteseinek a száma: A békéscsabai Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány intézményvezetője elmondta, hogy náluk az önkéntesek száma változó, egy-egy nagyobb rendezvényüknél akár 100 fő is lehet. Ez közérdekű önkéntesség, szóbeli megállapodással (díszítés, kreatív munkák, kreatív foglalkozások vezetése). Az interjú készítésének idején éppen egy jótékonysági gálaest megszervezésén dolgoztak, amelyet immár harmadik alkalommal rendeznek meg, az Angyalok szárnyalása címmel, a Békés Megyei Jókai Színház együttműködésével. Ez a rendezvény is számos önkéntes segítségével valósult meg. Elmondása szerint sok adomány is érkezik hozzájuk, jelentős segítséget kapnak, az önkéntesek ajánlják fel segítségüket, pályázatokat írnak nekik. Foglalkoztat-e megbízásos jogviszonyban munkatársat a szervezet? A megbízási szerződések azoknál a szervezeteknél kapnak nagyobb hangsúlyt, ahol kisebb az alkalmazotti létszám: tehát az alapítványok és egyesületek, illetve a szociális foglalkoztatást végző szervezetek körében. A megkérdezett civil szervezetek fele foglalkoztat megbízásos jogviszonyban munkatársakat. 43

44 4. Az Ön szervezete milyen pályázatokon vett részt sikeresen? Foglalkoznak-e munkaerő-piaci pályázatokkal? A pályázatokon nyert pénzek határozzák meg alapvetően a civil szervezetek munkáját. A békési Harmóia Ház többféle pályázatban is részt vett: NRSZH fejlesztési pályázat, OFAs pályázatok, Morgoncok pályázat, önkormányzati pályázatok, Magyar Élelmiszer Bank élelmiszerosztás, C háló pályázat, Civil Tech pályázat, amelynek keretében szoftverhez lehet jutni stb. A békéscsabai Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány egyszerre több nagy pályázatban is részt vesz: TÁMOP / számú programon belül a TÁ-MASZ Munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz szükséges fejlesztések projektjét valósítja meg, amelynek célja, hogy a megyében egyedülálló és fenntartható szolgáltatást valósítson meg a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek számára. LÉPCSŐFOK projekt, amely hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának elősegítését, esélyegyenlőségük biztosítását, illetve munkaerő-piaci helyzetük javítását tűzte ki célul. Emellett kisebb pályázatokban is részt vesznek. Az előző projektjeikben nagy hangsúlyt helyeztek a megváltozott munkaképességű és fogyatékos dolgozóik képzésére is, ezért a foglalkoztatási programokban életmód- és mentálhigiénés tréningek is szerepeltek. Az intézményvezető elmondta, hogy próbálják az intézményben dolgozó szakemberek munkáját, a lakóik életkörülményeit minél nagyobb arányban javítani, igyekeznek pályázatok útján szakmai programokkal, fejlesztő eszközökkel, háztartási és szórakoztató-elektronikai felszerelésekkel ellátni minden területet. A békési Szent Lázár Alapítvány a TÁMOP /2-2F A Viharsarok Kincsét kinccsé tesszük ( ) pályázatban vesz rész, konzorciumban a mezőberényi Mécses Egyesülettel. A pályázat célja a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatási szintjének és hatékonyságának növelése. A Mécses Egyesület egyszerre több pályázatban is részt vesz: TÁMOP /2-2F A Viharsarok Kincsét kinccsé tesszük pályázat. TÁMOP / Az Új Széchenyi Terv keretén belül a pályázatban elnyert 8 millió forintos összegből átfogó szervezetfejlesztés ment végbe az egyesületnél. TÁMOP A3-12/ Napsugár Munkaerő-közvetítő Iroda projektjének keretében egy új, alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást hoztak létre, amely Békés megye északi részén biztosítja a megváltozott munkaképességű emberek számára a hatékony és komplex foglalkoztatási rehabilitációt, nyílt munkaerő-piaci elhelyezést. TÁMOP A-11/ Képzéssel a társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációért Békés megyében. A projekt célja az elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül, esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal. TÁMOP / Életmódformáló program. A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. 5. Az Ön szervezeténél végeznek-e termelőmunkát, amiből számottevő bevételre tesznek szert? (Milyen hatékonysággal?) 44

45 A békéscsabai Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány 1999-ben egy védett munkahelyet hozott létre kertészeti tevékenységgel. A kertészet jelenleg 15 fiatalnak biztosít munkát, akik évelő és sziklakerti növényeket, egynyári és balkonvirágokat termelnek és értékesítenek, a kínálatot folyamatosan bővítik. A jótékonysági virágvásárokon jó minőségű, viszonylag olcsó termékekkel jelennek meg, ezáltal sokan megismerik a kertészeti tevékenységük mellett az alapítványuk célkitűzéseit is, találkozhatnak a sérült fiatalokkal. A mezőberényi Mécses Egyesületnél többféle munkát is végeznek: kertészeti tevékenység, alkatrész-összeszerelő bérmunka, népi kézműves termékek készítése, lekvár főzés stb. A békési Harmónia Ház vezetője elmondta, hogy a szociális foglalkoztatás keretein belül fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, ill. akkreditált foglalkoztatás folyik náluk. Intézményük rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik, aminek köszönhetően az ellátottak 70%-át munkaviszonyban tudja foglalkoztatni. Ebben az évben közel 20 új munkahelyet tudtak teremteni a fenntartóval közösen. Az ellátottak varrodai kisegítő és csomagoló munkákat végeznek. Intézményükben munka-rehabilitációs, fejlesztő-felkészítő és akkreditált foglalkoztatás folyik. A gyulai Remény Ház akkreditált tanúsítvánnyal rendelkezik, rehabilitációs foglalkoztatás folyik az intézményben. Jelenleg akkreditált foglalkoztatásban 31 fő dolgozik náluk. Árbevételt eredményező tevékenységeik: varrodai kisegítő munka, csomagoló tevékenység; élelmiszer-csomagolás, fóliázás, zsugorfóliázás, betanított, kézműves bérmunka, rongyfeldolgozás, vágás, ketli készítés, rongyszőnyegszövés. Gyulai termelő egységük HACCP tanúsítvánnyal is rendelkezik. A Szent Lázár Alapítvány is rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal, és az intézmény keretein belül szintén folyik fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, munka-rehabilitáció és akkreditált foglalkoztatás is. Bérmunkát vállalnak varrodájukban bedolgozást, ill. egyéb kézműves tevékenységeket folytatnak. Foglalkoztatottjaik elektromos alkatrészek összeszerelésével, ellenőrzésével és sporthálók készítésével is foglalkoznak. Tavaly elindult a savanyítóüzemük is, ahol szintén megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak. A madzagfalvi savanyúságokat viszonteladóknak, éttermeknek, konyháknak értékesítik. 6. Ha a szervezet foglalkoztatási problémával, nehézségekkel küzd, azok milyen jellegűek? Mik azok a problémák, ami miatt nem tud elég személyt foglalkoztatni mint civil? A válaszadó szervezetek vezetői problémáik sorában tehát szinte kivétel nélkül a megfelelő anyagi források hiányát nevezték meg. Többségüknek nincs elegendő forrása további alkalmazottak foglalkoztatására. Döntő többségüknél problémát okoz, hogyan tudják a működési költségeket és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges bérköltséget előteremteni. Egy másik fontos probléma a fogalmak, illetve az információs források tisztázatlansága, amelynek oka a szabályok gyakori módosítása. A szabályozás is szétszórt, különböző területek jogszabályait kell összehangoltan alkalmazni, és számos olyan kérdés merül fel, amely még a szakemberek számára sem egyértelműen tisztázott. A békéscsabai Nyújtsd Segítő kezed Alapítvány vezetője elmondta, hogy számukra az jelent gondot, hogy a támogatási rendszer miatt a munkabért nekik kell előteremteni, támogatások nélkül nem lehet kitermelni a rendszeres munkabéreket. Véleménye szerint 45

46 több támogatott foglalkoztatásra lenne szükség. Ők fogyatékos személyekkel foglalkoznak, ezáltal tudják, hogy nem a munkabérét kell először előállítani a fogyatékos személynek, hanem az alapvető szükségleteit kell kielégíteni, hogy aztán a munkában is helyt tudjon állni. Ha az alapvető szükségletei rendben vannak, utána el lehet őt küldeni dolgozni. Több támogatással az átmeneti dolgokat meg tudnák szervezni, de ez támogatás nélkül sajnos nem megy. A békési Harmónia Ház intézményvezetője az alacsony dotációt látja a legnagyobb problémának, valamint a jogszabályi háttér kiszámíthatatlanságát, értelmezhetetlenségét. A foglalkoztatott hivatalos foglalkoztatásával összefüggő szervek bürokratikus eljárásait is problémaként említette meg. A Szent Lázár Alapítvány foglalkoztatás-vezetője szerint is a bürokrácia a legfőbb akadály. Az alapítvány sok esetben azért nem tud munkát vállalni, mert a felkínált munka nincs benne a vállalkozásukban, és mire megkérnék rá az engedélyt, a vállalkozó továbbáll. Véleménye szerint ezen kellene valamit változtatni, hogy rugalmasabban tudjanak munkát vállalni. Elmondása szerint a bürokratikus adminisztrációs terhek teljesen valószerűtlenné teszik a foglalkoztatást. Körösladányban az intézményvezető a foglalkoztatás nehézségét szintén a támogatási összeg csekélységében látja. Elmondása szerint a támogatási összeg csak a bérek kifizetésére elegendő, fejlesztésre, eszközvásárlásra nem. A mezőberényi Mécses Egyesület vezetője problémaként említette meg, hogy bizonyos munkák igen nagy alapanyag-volumennel járnak. A vállalt munkák nem egyforma ütemben érkeznek meg, van, hogy napokig semmi nincs, aztán meg egyszerre sok a mennyiség és nagyon kevés a legyártásra rendelkezésre álló idő. A munkavállalók rugalmassága és terhelhetősége pedig véges. A civil szervezetek folyamatos szolgáltatási tevékenységre vállalkoztak, amit akkor is kell végezni, ha már a pályázati pénzeket felhasználták. Működésükhöz éppen az állandó költségek hiányoznak munkabér, állandó napi kiadás, a működtetés költségei. A további foglalkoztatásnak viszont a veszélye az, ha megszűnik a támogatás, akkor miből fedezik a hiányzó részét a béreknek? A gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatásokat szűkítik, takarékossági intézkedéseket vezetnek be a működés egyéb területein. Végül csökkentik a foglalkoztatottak létszámát. A megkérdezettek egyöntetű véleménye tehát az, hogy több pénzre, támogatásokra, biztos finanszírozásra, a működési költségek fedezésére lenne szükség az eredményességhez. Véleményük szerint a foglalkoztatás bővítését a következő megoldásokkal lehetne megvalósítani: Bértámogatási pályázatok Foglalkoztatást támogató pályázatok A foglalkoztatással járó adminisztratív terhek csökkentése és egyszerűsítése Fontos lenne a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, a tipikus foglakoztatási formák támogatása (különösen a GYES-en lévők és a nyugdíjasok körében) 46

47 A foglalkoztatottak szakirányú, non-profit képzésének támogatása A támogatási rendszer olyan átalakítása, ami kiszámíthatóbbá teszi a szervezetek finanszírozását. Ehhez arra lenne szükség, hogy a szerződések több évre szóljanak, valamint egyértelmű és stabil feltételekkel lehessen megújítani a szerződéseket. 7. Milyen alapvető problémákat lát a településen foglalkoztatási szempontból? Az interjúk során az alábbi problémákat fogalmazták meg a szakemberek: - A válaszadók szerint a legnagyobb probléma az, hogy nincs helyben elég munkahely, nemzetközi nagyvállalatok és nagyvállalkozások alig vannak a megyében, amelyek felvevőpiacot biztosítanának a munkanélküliek számára. - A településeken folyamatos az elvándorlás (Doboz, Szeghalom, Mezőberény, Murony, Csárdaszállás, Kamut) a fiatalok, a tanultabb réteg teszi ki az elvándorló csoportok többségét. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a fiatal korosztályok megtartására, illetve viszszacsábítására. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok már nem igen költöznek vissza a településekre, akik tehetik, inkább nagyobb városokban keresnek megfelelő munkahelyet, ahol akár a bérszínvonal is magasabb, vagy a külföldi munkavállalásban fedezik fel a boldogulásukat. Végzettségüknél fogva nagyobb esélyük is van az elhelyezkedésre. - A települések elöregszenek, a jövedelemhiány miatt az itt élők egy része elszegényedik. Az embereknek nincs pénzük, ami a szolgáltatások visszaszorulását eredményezi. Nincs vásárlóerő a településeken, az üzletek sorra zárnak be. - A helyben maradó fiatalabb népesség általában alacsony iskolai végzettségű, szakmanélküli, így nehezen találnak munkát. Foglalkoztatásuk nehézkes, különböző típusú segélyekből élnek. Gyakran a segélyük több mint amennyit munkával meg tudnának keresni, így inkább nem mennek el dolgozni. - Foglalkoztatást nehezítő körülmény Békés megye távolsága Budapesttől, amit fokoz a gyorsforgalmi utak hiánya. A megye nem igazán vonzó a külföldi tőke számára, amiben nagy szerepet játszanak a felvevőpiacok szempontjából nem túl kedvező földrajzi elhelyezkedés, a viszonylag rossz infrastrukturális adottságok, a gyenge úthálózatok. Az infrastruktúra elmaradottsága nem vonzza a befektetőket sem, nem kedvez a nagyvállalatoknak, nem keletkezik elegendő új munkahely. Ez a probléma tovább nehezíti a kistelepüléseken élők helyzetét is, csökkenti a munkaerő mobilitását, mivel a rossz állapotú utak az ingázást is megnehezítik. - Másik probléma tehát a mobilitás hiánya. Az emberek egyszerűen nem jutnak el a foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező téregységekbe. Ennek oka általában a közlekedési lehetőségek hiánya vagy olyan mértékű összehangolatlansága, amely lehetetlenné teszi a bejárást. Ezáltal a munkanélküliség problémája visszatorlódik a leszakadó településekre, amelyek helyi szinten nem vagy csak korlátozott mértékben képesek enyhíteni azt. - A legtöbb településen a szociális gazdaság mint lehetséges eszköz még nem terjedt el. Kevés olyan erős és ambiciózus helyi szervezet működik, amelyik eredményes módon 47

48 tudná a programokat menedzselni. A civil szervezetek közül is csak kevesen ismerik a szociális gazdaság működési elvét, eszközrendszerét. - Békéscsaba, Békés, Gyula városa több gazdasági előnyt nyújt a vállalkozásoknak (infrastruktúrában, képzett munkaerőben, szakképzésben), így ezeken a helyeken több a hazai és a külföldi befektető, ami magasabb foglalkoztatási szintet, alacsonyabb munkanélküliséget eredményez. Ezekben a városokban a környező településekről többen vállalnak munkát. A képzett munkaerő is inkább a nagyobb városokban és vonzáskörzetében van jelen, de a centrumtól távolabb lévő településeken már kevésbé. - Mezőberényben a szakemberek véleménye alapján az utóbbi években megnőtt a fiatal munkanélküliek száma, amelynek oka lehet, hogy megnőtt az iskolát elhagyó és nyilvántartásba kerülő, munkát kereső fiatal, illetve, hogy a pályakezdők nyilvántartásba kerültek. A fiatalok elhelyezkedését a térségben jelentkező munkahelyhiány is nehezíti. A békési Civilek Házának vezetője szerint is a fiatal pályakezdőkkel van nagy baj, hiszen az iskolákból kikerülve nagyon nehezen találnak munkát, nem tudnak vagy nem akarnak elhelyezkedni, csak tengnek-lengenek és nincs jövőképük. Véleménye szerint különösen aggasztó a tartósan munkanélküliek helyzete is, mert minél tovább marad munka nélkül egy álláskereső, annál nehezebb visszakerülnie a munkaerőpiacra. A rendszeres munkavégzési és tanulással kapcsolatos minták hiánya a szocializáció során, a kortársak túlzott befolyása, a média hatása, a megfelelő oktatási intézmények hiánya megnehezítik a munkaerőpiacra való beilleszkedést. - Problémaként említették azt is, hogy nem esnek egybe a munkaadók és a munkát keresők igényei. - Nincs egy egész térségre kiható egyesület vagy társaság, ami képes lenne a települések igényeit összehangolni és segítséget tudna nyújtani a kisebb falvaknak. - A kis településeken (Kamut, Murony, Csárdaszállás) a lakosság a települések méretéből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kereskedelem és a lakossági szolgáltatások területén hátrányt szenved. Csárdaszálláson csupán egy élelmiszer-jellegű vegyes üzlet található. Egyéb iparcikkekhez a településen nem tud helyben hozzájutni a lakosság. Ezeken a kis településeken a munkanélküliek foglalkoztatását jelenleg a közmunkaprogram keretén belül oldják meg. - Doboz esetében is az elvándorlás jellemző a településre. Megszűntek a településen lévő munkahelyek, a közeli nagyvárosokban a több száz embernek munkát biztosító üzemek. Problémát jelent azonban, hogy a munkaképesek nagy része inaktív. A munkavállalási lehetőség a településen jelentősen korlátozott, a korábban működő kisebb üzemek megszűntek, minimális munkalehetőséget itt is az önkormányzat és intézményei, a kisvállalkozások és társas vállalkozások biztosítanak. A munkavállalók jelentős része más településen dolgozik, így magas az ingázók aránya. Magas az alkalmi munkát végzők száma. Nehezen tudnak elhelyezkedni a pályakezdők. Az álláskeresők száma azért csökken, mert az önkormányzat a közmunkaprogramban igyekszik minél több személyt foglalkoztatni. - Szeghalmon is jelentős az elvándorlás, a maradók között egyre kevesebb a megfelelő, korszerű szakképzettséggel rendelkezők száma. A fiatalok nagyvárosokban tanulnak tovább, így munkahelyet is ott keresnek. Sokan dolgoznak külföldön (Angliában, Írországban, Hollandiában). Emellett az alacsony iskolázottság, szakmai végzettség hiánya is problémaként merül fel. Szeghalmon nincs általános iskolai és középiskolai felnőttkép- 48

49 zés, célszerű lenne felmérni, hogy van-e rá igény, és partnerek bevonásával megvalósítani a felnőttképzést. A munkanélküliek számára fontos lenne képzési lehetőségeket, alternatív munkavégzési formákat biztosítani. A szeghalmi területre is jellemzők az infrastruktúra minőségi hiányosságai. Az utak rossz állapota miatt nagyon sok vállalkozás inkább olyan telephelyet választ, ahol a szállítás biztonsága garantálható. - A feketegazdaság fontos megélhetési forrás ezeken a településeken, ami egyrészt jó, mert a feketén foglalkoztatott emberek részei maradnak a munkaerőpiacnak, nem veszítik el a munkavállaláshoz szükséges képességeiket, készségeiket, így nagyobb az esély a normál foglalkoztatásba történő visszavezetésükre, másrészt a feketemunkából származó jövedelem ugyanakkor visszatartja őket a normál foglalkoztatási lehetőségek keresésétől és vállalásától. 8. Ön szerint milyen lehetőségek vannak a településen? Milyen megoldásokat lát a foglalkoztatás javítását illetően? A Békési Harmónia Ház intézményvezetője szerint a munkanélküliségi mutatók mellett új munkahelyteremtésre lenne igény. Lehetőségként a munkavállalóknak egy információs adatbázis üzemeltetését említette meg, illetve konzorciumi tagként a pályázatokban való részvételt is járhatónak látja. Szerinte mind a civil, mind az önkormányzati szervek valódi összefogására lenne szükség. A békési Szent Lázár Alapítvány szerint megoldás lenne a szociális gazdaság kialakulásának, tartós és fenntartható működésének ösztönzése. Fontos azt elérni, hogy a munkakörülmények minél közelebbiek legyenek a valóságoshoz. Nagy különbség van a látszatmunka és a valóságos között. A szociális gazdaságban gyakorlatilag súlyozottabban jelenik meg bizonyos szempontból a foglalkoztatás, mivel a munka maga a gyógyító elv, a normális légkörnek van terápiás hatása. Az ellátás ugyanakkor nem sérülhet, meg kell tudni tartani az egyensúlyt. A szociális gazdaság erős háztartás-gazdasági alapokra kell, hogy épüljön. Ha ez megvan, esélyessé válik kitermelni a maga szövetkezéseit, amelyekből mikrovállalkozások, ezekből pedig erősebb piaci szereplők alakulhatnak. A Mécses Egyesület vezetője szerint Mezőberényben jó megoldás lenne új épületek bevonása a foglalkoztatásba, esetleg ipari épületeké is, valamint új eszközök, rakodó- és szállítóeszközök vásárlása. Másik lehetőségként puffercég alkalmazását említette, amely megpróbálja képviselni a külső cégek elvárásait, és ismerettel rendelkezik a megváltozott munkaképességű emberek teljesítő- és teherbíró-képességéről is Interjú a vállalkozókkal - Csányi Emese A pályázatban szereplő 12 településen 10 vállalkozót sikerült meginterjúvolnunk. Ezek a következők voltak (a későbbi hivatkozásokban a sorszámot és az adott városnevet fogjuk szerepeltetni): 1. Békéscsaba 49

50 2. Békés 3. Békés 4. Köröstarcsa 5. Murony 6. Gyula 7. Gyula 8. Mezőberény 9. Csárdaszállás 10. Doboz Az általunk feltett kérdések az adott vállalkozás paramétereinek a megismerésére, a városi/megyei problémák feltárására, azok orvoslására irányultak, eljutva addig, hogy melyek az adott vállalkozás saját problémái, nehézségei, lehetőségei. Mivel alapítványunk megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megye vállalkozói milyen arányban és formában alkalmaznak ilyen munkavállalókat. A vállalkozók válaszai a foglalkoztatási kérdésekről 1. Mióta áll fenn a vállalkozása? A vállalkozások alakulásának időpontja nagyjából az 1990-es évek elejére tehető, három kivételével. Az egyik 1980-ban, a másik 2003-ban, a harmadik 2006-ban jött létre. Ezt tekinthetjük úgy is, hogy közvetlenül a rendszerváltás utáni időszakban alakított vállalkozások tudták túlélni a gazdasági válság nehezebb időszakát (1. Békéscsaba, 2. Békés, 4. Köröstarcsa, 6. Gyula, 7. Gyula, 8. Mezőberény, 9. Csárdaszállás). A 2006-ban létrehozott vállalkozás erősen stagnál, nem szezonális időszakban szünetel is (5. Murony). Ez persze annak is betudható, hogy a kényszerszünet a vállalkozás jellegéből is adódik (ovimozi). Az 1980-ban alakult vállalkozás pedig mutatja, hogy az idősebb korosztályhoz tartozik a képviselője. Ő már nem fejleszt, a napi megélhetést kitermeli, várja a nyugdíjas éveket (3. Békés). A 2003-ban alapított vállalkozás (10. Doboz) mindkét formája bizonytalan bevételi forrással rendelkezik. 2. Hány alkalmazottja van? Az alkalmazottak tekintetében változó a létszám, ez persze függ a vállalkozás nagyságától is. Ám a megkérdezett kisvállalkozók egyáltalán nem alkalmaznak senkit vagy csak néhány főt. A nagyobb vállalkozások (6. Gyula, 7. Gyula, 8. Mezőberény, 9. Csárdaszállás), akik a '90-es évek elején jöttek létre, alkalmaznak embereket nagyobb létszámban, 50

51 hiszen őket megerősödve érte a gazdasági válság, és még ha csökkenteni kellett is a dolgozók számát, mégiscsak foglalkoztatnak embereket. 3. Foglalkoztat-e megváltozott munkaképességű embert? Miért? Miért nem? A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása már nagyon megszűri a megkérdezetteket. A megyében több településen is van olyan szervezet, ahol megváltozott munkaképességű embereket koordinálnak, néhány esetben alkalmaznak is. De nem ez a jellemző. Ezen a területen jellemzően inkább mikro- és kisvállalkozások vannak, akik épphogy fenntartják magukat. Általánosságban ismerik a megváltozott munkaképességű embereket alkalmazók lehetőségeit, mégsem tudják foglalkoztatni őket, mert például szakképesítés szükséges az állás betöltéséhez. Akad olyan is, ahol csak szezonálisan tudnának foglalkoztatni. Nyáron kicsit több a bevétel, akkor felvehetne egy alkalmazottat ha van szakképesítése, akkor akár lehet megváltozott munkaképességű ember is, télen viszont már nem tudná alkalmazni, mert kevesebb a bevétel. Ha az anyagi oldalát meg tudja oldani, akkor a szakképesítés hiánya miatt nem tud alkalmazni. Összesen 4 vállalkozó foglalkoztat megváltozott munkaképességű embert. Abból egy a profiljából adódóan (1. Békéscsaba) nem is alkalmazna, csak szívességből vállaltak be egy 11 éve agydaganatos, mozgássérült, nagyon beteg fiatalembert. Szerencsére a fiatalember a mai napig az alkalmazásukban van, dolgozik. A megváltozott munkaképességűeket legnagyobb számban foglalkozató vállalkozó direkt erre a területre specializálódott (6. Gyula), nemcsak alkalmazzák, képzik is őket igen magas szinten, így megvan saját maguknak az állandó munkaerő-utánpótlás, valamint alkalmasak munkaerőkölcsönzésre is. A harmadik vállalkozó (8. Mezőberény) megörökölte a megváltozott munkaképességű embereket, mert ott kezdtek el dolgozni, onnan százalékolták le őket. Mivel szakemberhiánnyal küzdenek, egyértelmű volt, hogy tovább alkalmazzák őket. A negyedik vállalkozó úgy tud egy megváltozott munkaképességű embert alkalmazni, hogy nem szakirányú munkát végeztet vele (9. Csárdaszállás). 4. Ha az állam adna támogatást, akkor foglalkoztatna-e megváltozott munkaképességű embereket a vállalkozásban? Az állami támogatással alkalmazna-e megváltozott munkaképességű embert kérdés megosztotta a válaszadókat. Több esetben nem lehetséges, mert olyan típusú az ellátandó munkakör, hogy az egészséges embert követel (1. Békéscsaba, 3. Békés, 5. Murony, 7. Gyula). Szintén több esetben ehhez jön még a szakértelem szükségessége, ami kizárja megváltozott munkaképességű ember alkalmazását, ha megváltozott munkaképessége miatt hiányzik a szaktudása, vagy az adott munkát hiányosságai miatt képtelen elvégezni. Általában az a jellemző, hogy az ilyen emberek felsőbb oktatásban tanulnak tovább, nem a szakma jellegű képzéseket részesítik előnyben. Egy szolgáltatójellegű vállalkozásban szaktudás szükséges az ellátandó feladathoz, ezért nem tudják felvenni őket. Adott esetben az is előfordulhat, hogy inzultálhatják őket, aminek nem szívesen tenné ki a vállalkozó. A szakképesítés megszerzése többnyire egymásra épülő rendszerben történik, több kell, mint szakmunkás végzettség, de nem felsőfokú képzettség. Murony és Köröstarcsa válasza: lehet. Ez is a bizonytalanságot tükrözi. Akinek módjában áll, jelenleg is alkalmaz megváltozott munkaképességű embert. 51

52 5. Önkéntesként fogadna-e megváltozott munkaképességű embereket a vállalkozásában? Van olyan jellegű munkakör, amit ilyen személy el tudna látni? Ez a kérdéskör is megosztó volt. A térségben a vállalkozások, kis üzletek jórészt családi keretek közt működnek, ezért kevés munkahelyet teremtenek. A kisvállalkozások nem is igényelnek sok alkalmazottat, kevés létszámra vannak berendezkedve. A válasz többnyire igen, tehát a vállalkozók fogadnának megváltozott munkaképességű embert önkéntesnek. Ez a nyitottságot, a válaszfalak ledöntésére tett szándékot tükrözi, ugyanakkor az igenlő válaszok után gyakran szerepelnek a megkötések is, teljesen érthető módon, hiszen az adott munkát szakértelemmel, hozzáértéssel, megfelelő képességekkel lehet felelősen ellátni, és a vállalkozó részéről a megváltozott munkaképességű munkavállalót felelősen felvállalni. A 10 válaszadó közül 1 válaszolt határozott nemmel, mert félti a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a napi atrocitásoktól, amelyek náluk érhetnék őket. Ennek ellenére alkalmaz egy ilyen munkavállalót, de nem szaktudást igénylő területen. 6. Melyek a vállalkozók főbb problémái a városban? A vállalkozók főbb problémái a saját térségében megoszlanak attól függően, hogy kisvagy nagyvárosban működik a vállalkozás, illetve a vállalkozás jellege is döntően megosztja a problémákat. Sok a kisvállalkozás, amely inkább szolgáltatásjellegű. Természetesen Békés megye is lekicsinyített tükörképe az országos helyzetnek. Az ebben a térségben élők az infrastruktúra, a pénz, a munka és a szakember hiányát érzik meg a legjobban. Békéscsabán nincs termelőágazat, nincs vásárlóerő, a kereskedelem stagnál, ezáltal beszűkültek a piacok, szolgáltatások. A mezőgazdaságot, könnyűipart kellene fejleszteni, munkát hozni ide, közutakat építeni, felújítani, akkor tudna beindulni valami kis fejlődés. Egyik hozná magával a másikat. Békésen és Békéscsabán a fenntartási költségek, az alkalmazottak után fizetendő járulékok, a rossz infrastruktúra, a csak a fenntartásra berendezkedett élet a legnagyobb probléma. Köröstarcsán és Muronyban a pénztelenség, a munkalehetőség hiánya, a magas adók, a magas üzemanyagár hátráltatja a potenciális foglalkoztatókat. Minél kisebb településen élnek, annál nagyobb gond az infrastruktúra hiánya, mert a nagyobb településre már nem tud bejárni dolgozni az egyébként aktív, dolgozni tudó ember. Ha a munkakezdésre oda is ér, hazamenni már nem tudna vagy fordítva. Mezőberény, Gyula, Békés és Csárdaszállás a szakemberképzés hiányát érzi nagyon. Szükség lenne a szakmunkára, de ma már rangon alulinak számít, aki szakmunkásnak tanul. Ha el is végzik az iskolát a fiatalok, dolgozni nem akarnak, mert azt látják, hogy szüleik is otthon vannak (nem dolgoznak), és mégiscsak elvannak valahogy. Csakhogy erre nem lehet jövőt, családot építeni. A romló demográfiai helyzet is hozzájárul ahhoz, hogy nincs fizetőképes kereslet a különböző szolgáltatások iránt, vagyis a térség eltartóképessége csökken. A fiatalok inkább elvándorolnak olyan területekre, ahol megélhetést, munkát találnak. 7. Milyen megoldási javaslatai lennének a helyzet megoldására? A megye adottságai a mezőgazdasági foglalkoztatottságra vannak beállítódva. Sajnos, pont ez az ágazat épült le legjobban az elmúlt időszakban, amely sok ember mindennapi 52

53 keresetét, megélhetését vette el. A megoldási javaslatok minden településen hasonlóak, másképpen megfogalmazva. Az infrastruktúra fejlesztése áll a legelső helyen, azután a mezőgazdasági lehetőségek kihasználása, amely magával vonzza sok-sok ember megélhetési és munkalehetőségét. Ezek a problémák minden településen, a megyében, az országban is jelen vannak, megoldást a munkahelyek teremtése jelentene megyénkben, ami nem infrastruktúrához kötött, azt kellene jobban menedzselni, illetve az anyagi és egyéb támogatási lehetőségek beindítása. Ami még több vállalkozás helyzetén tudna javítani, az a szakemberképzés. A széles alapú, szakmacsoportos képzésnek kellene megjelennie, hogy a gazdaság igényeihez alkalmazkodjon, azonban jelenleg ez nem így van. 8. Melyek a saját vállalkozásának problémái? A saját vállalkozás problémája összefügg az általános helyzettel, az egyedi gondokat kivéve. Az egyéni problémák a vállalkozás jellegéből adódnak. Az ingatlanbefektetőnek a magas bérleti díj, a kereskedőnek az alkalmazott bére és járulékainak kifizetése, illetve a beszűkült piac; a szakember (szerelő) az új megrendelés hiányát, az elvégzett munka kifizetését, az egyéni vállalkozó a fejlesztés hiányát, a nagyobb vállalat a szakember hiányát említi problémaként. 9. Kap-e segítséget, támogatást az önkormányzattól? Az önkormányzati segítségre egyértelműen nemmel válaszoltak a vállalkozók, egy kivételével. Mezőberényben próbált az önkormányzat külföldi partnereket felkutatni a helyi vállalkozók megsegítésére, de mivel csak közvetítő útján működtették, egy idő után ellaposodott a dolog, túl körülményesnek bizonyult a megoldás. Az ötlet nem volt rossz, még gondolkodni kellene a kidolgozásán. 10. Van-e fejlesztési szándéka, kívánja-e bővíteni a vállalkozását: Miért igen, miért nem? A saját vállalkozás fejlesztése kérdésre a válasz attól függ, milyen jellegű a vállalkozás. Általában van szándék a fejlesztésre, bővítésre, aki anyagilag megteheti, meg is teszi. De erre csak a nagyobb vállalkozások képesek (6. Gyula, 7. Gyula, 8. Mezőberény, 9. Csárdaszállás, 10. Doboz), a kis- és középvállalkozás csak újítgat, átszervez legfeljebb. 11. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe vesz-e? A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele minden vállalkozás esetében elsőbbséget élvez. A szelektív hulladékgyűjtés (1. Békéscsaba, 2. Békés, 3. Békés, 4. Köröstarcsa, 5. Murony, 6. Gyula, 7. Gyula, 8. Mezőberény, 9. Csárdaszállás, 10. Doboz), a zajár- 53

54 54 talom kiszűrése (1. Békéscsaba, 8. Mezőberény), a környezetvédelmi tisztítószer használata (6. Gyula), a napelemek alkalmazása (1. Békéscsaba, 8. Mezőberény) mind mindennapos a vállalkozásokban. Ezek már el is várhatóak napjainkban.

55 12. Tudna-e valamilyen dokumentációt a rendelkezésünkre bocsátani, ami a vállalkozásával kapcsolatos? Például egy városi felmérés a vállalkozók helyzetéről vagy valami egyéb A megyében a megkeresett településeken nem készült olyan jellegű felmérés, ami a vállalkozók helyzetét vizsgálta. Ezért nem is tudtak adni a vállalkozók ilyen jellegű dokumentációt. Összességében kimondható, hogy 2013 decemberében Békés megyében nem könnyű a vállalkozók helyzete. Új vállalkozás létrehozása rizikós, a régebben alapított vállalkozás épphogy csak fenntartja magát vagy vegetál. A nagyobb vállalkozások, amik a rendszerváltás környékén alakultak és a válságos időben átalakulni, fejlődni tudtak, ők talpon maradtak. Természetesen ők is érzik a színvonal romlását, hiszen egyre kevesebb a megrendelés, egyre több esetben fordul elő, hogy később vagy egyáltalán nem is fizet a megrendelő. A vállalkozások kisebb-nagyobb mértékben szűkítették a foglalkoztatottaik számát vagy meg is szűntek. A szakemberek hiánya is egyre inkább érződik, mert nincs a felnövekvő generációban szakemberpótlás. A felnőttképzés más területekre képzi az embereket. Általában az a jellemző, hogy az ilyen emberek felsőbb oktatásban tanulnak tovább, nem a szakmajellegű képzéseket részesítik előnyben. Egy szolgáltatójellegű vállalkozásban szaktudás szükséges az ellátandó feladathoz, ezért nem tudják alkalmazni őket a vállalkozók. Egy jó gyakorlatot láthatunk a megkérdezett vállalkozók között, aki szakosodott a szakemberképzésre, így folyamatosan megoldott a munkaerő utánpótlása is, illetve munkaerőt tud kiközvetíteni. Békés megye hátrányos helyzetű megye, leszakadt az ország vérkeringésétől. Felzárkózni addig semmi esélye sincsen, amíg legalább egy gyorsforgalmi utat nem építenek ide. Több helység problémája, hogy minél kisebb településen élnek, annál nagyobb gond az infrastruktúra hiánya, mert a nagyobb településre már nem tud bejárni a munkahelyre az egyébként aktív, dolgozni tudó ember. Ha a munkakezdésre oda is ér, haza menni már nem tudna vagy fordítva. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy a bölcsődék, óvodák nyitva tartása nem alkalmazkodik például egy három- vagy kétműszakos üzem munkarendjéhez. Ha nincs kire bízni a kisgyermekét az anyának, semmi esélye sincsen az elhelyezkedésre. Munkahelyek tekintetében hasonló a helyzet. Minden mezőgazdasági és könnyűipari lehetőséget leépítettek országosan, ami a mi megyénket különösen érinti, hiszen a lakosság döntő többsége ebből élt. Ezek folyamatos leépítése az emberek életszínvonalának leépülését hozta magával. Csökkent a vásárlóerő, a kereslet leszűkült a mindennapos létszükséglet szintjére, a kínálat is beszűkült, hiszen hiába hozzák ide a legdrágább termékeket, ha nincs rá kereslet. Egyik következik a másikból. A megye lakosságának folyamatos fogyása is problémát jelent, mivel az elvándorló csoport többségét az értelmiségi, tanultabb, érdekeit jobban érvényesíteni tudó réteg teszi ki. Ők inkább a fiatalabb, középkorú réteg. Az idősek, képzetlenebbek maradnak itt, akik már nem vagy csak nehezen tudnának helyzetükön változtatni. Foglalkoztatás szempontjából a problémát az jelenti, hogy nincsenek térségünkben nagyvállalatok, nagyobb vállalkozások, csak szórványosan. A mikro- és kisvállalkozások jellemzően családi vállalkozások, amelyek behatárolt létszámmal foglalkoztathatnak. Lehetőségeik egyébként is lecsökkentek minimálisra vagy nullára. Nagyobb húzóágazat alig akad, leginkább nincsen, fejleszteni pedig kicsi az esély. A munkahelyteremtés esélyeit a közfoglalkozatás nagyban rontja, mert olcsó munkaerőhöz lehet jutni hosszabb-rövidebb ideig. 55

56 Még egy dolgot meg kell említenünk, a mediátor szerepet. Békés megyében nincsen egyetlen szervezet sem, aki átfogóan betöltené ezt a hiányosságot. A környezeti meghatározottság kihasználásának egyik legfontosabb lehetősége ilyen mediátor szereplők beállítása lenne, mivel ezek hiánya fokozza a terület visszamaradását. Mindezek a hátrányok távol tartják a megyéből a befektetőket, akik előbbre tudnák lendíteni ezt az álló helyzetet. 56

57 5. A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULT LAKOSSÁGI FELMÉ- RÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI, KÖRÜLMÉNYEI A felmérés megvalósításának eszközei A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával, a települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség az adott településen, ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random-számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre, és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A felmérés összesen 3 hónapot vett igénybe, a munkát először 2 majd 4 kérdezőbiztos végezte. Összesen 918 kitöltött kérdőív született. A felmérés körülményei kérdezőbiztosok (települési koordinátorok ) beszámolója alapján A munkánkhoz kapott megbízási szerződésekkel és fényképes igazolványokkal igazoltuk magunkat. (Néhányszor előfordult, hogy a kitűzött kártyánk mellé be kellett mutatnunk a megbízási szerződéseinket is.) Néhány alkalommal a kérdőívezést hétvégén is végeztük, mert akkor többeket találtunk otthon az aktív korúak közül, így lehetett reprezentatív a felmérés. Kis vagy nagy településen volt könnyebb a felmérés? Szerintünk ezt nem lehet bekategorizálni így, teljesen településfüggő az, hogy hol nyitottabbak az emberek. Pl. Gyulán, ebben a szép és hangulatos, turisztikailag fejlett városban volt a legbarátságtalanabb és legelutasítóbb a fogadtatás. Míg pl. Békésen többnyire barátságosak voltak velünk. Békéscsabán könnyebb volt a munkavégzés, sokan szívesen válaszoltak. Minden településen más volt a légkör. 57

58 Találkoztunk-e megváltozott munkaképességűekkel? Viszonylag sok olyan emberrel találkoztunk, akik leszázalékoltak, közülük került ki a megkérdezettek 12,4%-a. Különösebb nehézségek nem fordultak elő velük kapcsolatban, de az idősebb vagy gyengén látó embereknek fel kellett olvasni a kérdéseket. Sokkal több lelki sérülttel találkoztunk, mint fizikaival. Sokan említették, hogy éppen felülvizsgálatra készülnek, vagy éppen annak az eredményét várják. Mások azt sérelmezték, hogy 3 év múlva a nyílt munkaerőpiacon kell munkát vállalniuk, mivel újra egészségesnek számítanak addigra, de ők nem így érzik, és már most félelemmel tölti el őket a jövő, hiszen tudják, hogy a teljesen egészséges embereknek is nehéz elhelyezkedniük. Kutatásunk során gyakran találkoztunk megkeseredett, tönkrement életű emberekkel. Nagyon gyakran tapasztaltuk, hogy alkohollal, cigarettával gyógyítgatják magukat az emberek. A kérdőívezés során az volt a tapasztalatunk, hogy az emberek elvesztették bizalmukat az ilyen jellegű kutatási módszerekkel kapcsolatban. Sokan zaklatásnak vették, és az volt a feltételezésük, hogy netán ügynökök, biztosítósok vagy esetleg Jehova tanúi, mormonok vagyunk. Vagy nem is kérdeztek semmit, csak simán elküldtek minket. Többen említették pl. Szeghalmon, hogy aznap már kétszer keresték őket telefonon, szintén felmérés céljából, ráadásul ugyanilyen szociális témában. Gyakran kaptuk azt a választ, hogy őket ez nem érdekli, nem foglalkoznak ilyesmivel, vagy jobb nekünk, ha nem mondják el, amit gondolnak. Az emberek jellemzően zaklatottak, frusztráltak voltak, mert rengeteg problémával küzdenek, pl. megélhetési nehézségek, betegségek, tönkrement családi kapcsolatok, válás, a család széthullása külföldi munkavállalás miatt, reménytelenség, kilátástalanság a jövővel kapcsolatban. A politikai vezetést hibáztatták a legtöbben, mert úgy tűnt számukra, hogy nem mennek előbbre a dolgok, hiszen iszonyú mértékeket ölt az elszegényedés, a termelő-, feldolgozóüzemek bezárásával, a mezőgazdasági termelés visszaesésével egyre kevesebb embernek van munkája. Békéscsabán arról panaszkodtak, hogy nagy horderejű, a lakosságot érintő kérdésekben a városi vezetés nem kéri ki a lakosság véleményét. A közmunkaprogramról nagyon sokan negatívan vélekedtek, szerintük nem nyújt valódi megoldást, hosszú távú munkahelyekre lenne szükség. Feltűnően sokan panaszolták, hogy a munkáltatók kihasználják a tartósan álláskeresők kiszolgáltatott helyzetét. Csak addig a néhány hónapig foglalkoztatják őket, amíg az számukra anyagi előnyökkel jár. Utána elbocsátják őket, visszataszítva a korábbinál is rosszabb helyzetükbe azzal az üzenettel, hogy nem megfelelőek, értéktelenek. A korábbi években többen szerencsétlen hitelszerződéseket írtak alá, pl. devizahitel ingatlan- vagy autóvásárlás céljára. Ma már képtelenek fizetni, mert egyrészt iszonyú mértékben megnőtt a havi törlesztőrészlet, másrészt időközben sokan elveszítették a munkájukat is. Megoldásként többen a külföldi munkavállalás reményét említették, ugyanakkor ez sem lehetőség mindenki számára. Sokan elveszítették a lakásukat, és most albérletben laknak. Találkoztunk olyanokkal is, akiknek rezsitartozásuk van, és úgy tűnt számukra, hogy ebből lehetetlen kikecmeregni az alacsony kereset miatt, már akinek még volt munkája. Voltak olyanok, akik kétségbeesettségükben öngyilkossági szándékról beszéltek. 58

59 Nagyon gyakran találkoztunk valamilyen káros szenvedélyben, függőségben élőkkel. Szomorú volt látni, hogy sokan szegénységükben mégis cigire és alkoholra költik azt a kevés jövedelmüket. Találkoztunk az idős emberek problémájával, az elszigetelődéssel, magárahagyatottsággal is, ennek az az oka, hogy a gyerekek, unokák távoli városban vagy külföldön élnek, dolgoznak. Ők sokszor örültek, amikor a véleményüket kérdeztük, mert ettől egy kicsit fontosnak érezhették magukat. Sokan teljesen bizalmatlanok voltak, csak kiszóltak a zárt ajtó mögül, és elküldtek bennünket. Más esetekben az idős emberek beinvitáltak a lakásba, és talán a teljes élettörténetüket elmondták volna, ha lett volna időnk meghallgatni. Láttuk, hogy az idős, gyakran demens emberek magányukban mennyire kiszolgáltatottak, ki vannak téve a rossz szándékú embereknek. Nagyon meglepő volt számunkra, amikor a kérdőív kérdésére adott válaszaikból kiderült, hogy nagyon kevesen ápolnak jó viszonyt a szomszédjaikkal. Néha nem is ismerik őket, esetenként közömbösek, de többször még irigy, ellenséges, egyenesen rosszindulatú jelzőkkel is illették, vádolták őket. Összetartó közösségekről keveset hallottunk. A közömbösség és kiábrándultság általános. Az egyik településen, Körösladányban tapasztaltuk meg, hogy több háznál nem nyitottak ajtót, vagy nem voltak hajlandóak válaszolni. Kiderült az oka is, miután korábban csalók több idős embert megkárosítottak a településen, ennek kivédésére a Polgármesteri Hivatal felhívta az időskorú lakosság figyelmét az ilyen jellegű bűncselekményekre, óvva őket attól, hogy ismeretleneknek ajtót nyissanak, vagy az utcán felkínált ügyletekbe belemenjenek. Idős emberek, miután sosem tapasztalták meg a munkahiányt, úgy vélekedtek, csak az nem dolgozik, aki nem is akar. A fiatalok és pályakezdők zöme nem tervez itthon maradni, nem látnak lehetőséget a térségben, de egész Magyarországon sem a biztos megélhetésre. Itt nincs jövőképük, ezért sokan a fővárosba vagy más dunántúli városba mennének, többen pedig külföldre. Úgy láttuk, a nehéz élet ugyanakkor motiválja őket a nyelvtanulásra és valamilyen piacképes szakma elsajátítására is. Szomorú ebben, hogy a Magyarországon tanult, képzett emberek nem a magyar gazdaság fellendüléséhez járulnak hozzá, mert a képzésükbe történt befektetés nem itthon, Magyarországon fog megtérülni, kamatozni. De hallottunk olyan esetekről is, hogy a külföldi munkavállalás gyakran kockázatos, mert átverték őket, vagy nem fizettek nekik. A válaszokból kiderült, a év közötti, tapasztalt, jól terhelhető emberek a legkeresettebbek a munkaerőpiacon, amennyiben hajlandóak sokat dolgozni kevés pénzért. Közöttük kevés a munkanélküli. A feketemunkával kapcsolatos kérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy az emberek szeretnének becsületesen munkát vállalni, dolgozni és a keresetükből megélni, azonban amikor nem találnak ilyet, elvállalnak feketemunkát is, hiszen szeretnének életben maradni. Megoldásként az emberek úgy gondolják, fontos lenne az autópálya, a jó állapotú utak építése, mert ennek hiányában ez a térség ki van zárva az ország vérkeringéséből. Jó volna, ha több befektető jönne a térségbe, bár Magyarországon a válság okozta jelenlegi beszűkült gazdaságot figyelembe véve, nyilván, önmagában nem ez az egyedüli akadályozó tényező, tény ugyanakkor, hogy kutatásunk eredménye szerint a 12 településen 35% a munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliség, a tétlenségre kárhoztatás megbetegíti az embert, ilyen választ is kaptunk. Több válaszoló szerint az emberi kapcsolatok terén is változásra lenne szükség, jó volna, ha a közömbösség vagy irigység, rosszindulat helyett az emberek nagyobb figyelemmel és szeretettel fordulnának egymás felé. Többen úgy 59

60 vélték, elsősorban gondolkodásmódbeli változásra lenne szükség ahhoz, hogy az élet változzon. Nehezítette a munkánkat, hogy a vizsgált településeken jellemzően nincs csengő a házak kapuin, ez talán arra utal, hogy nem várnak látogatókat? Találgattuk, hogyan jelezhetnénk az ottlétünket. Így többször a bejutás nehezített, olykor lehetetlen volt. A beszélgetésekből kiderült, az emberek többsége elég borúlátó a jövővel kapcsolatban. A megkérdezettek családtagjai közül sokan dolgoznak külföldön, és nem is akarnak hazajönni, sőt az itthon maradottak is ki akarnak menni külföldre a családjukhoz. A leginkább derűlátó emberekkel Szeghalmon találkoztunk. Az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat az emberek többsége nem vagy csak részben ismerte. A megkérdezettek kevesebb, mint fele mondta határozottan, hogy ismeri. Az emberek nagy része a családi és ismeretségi körből informálódik a szociális támogatások felől. Érdekes volt megfigyelni, hogy az idősek többsége élete során alig vagy soha nem vett igénybe semmilyen ellátást vagy támogatást, és általában hozzáfűzték még, hogy amikor ők voltak fiatalok, akkor meg tudtak élni abból a fizetésből, amit kaptak. Sőt, nem csak megélni tudtak, hanem gyakran építkeztek is, mert biztos munkahelyük volt, és tudtak előre tervezni. Sajnos a mai fiatalok nem 60

61 6. A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ LAKOSSÁG HELYZETÉNEK ÉS VÉLEMÉNYÉNEK IS- MERTETÉSE KÉRDŐÍVES KUTATÁS ALAPJÁN, EGYES KÉRDÉSEK ÖSSZEHA- SONLÍTÓ ELEMZÉSE KSH ADATOK ALAPJÁN Kutatásunk elemzése az általános demográfiai adatok bemutatása után 5 nagy kérdéscsoportra osztható. Az első csoportban azokat a kérdéseket kutatjuk, amelyek azt vizsgálják, hogy a 12 település helyzete mennyire eltérő az országos, megyei átlagtól, az emberek mennyire vannak megelégedve saját helyzetükkel. Második csoportban arra keressük a választ, hogy mennyire szorulnak a szociális szolgáltatások igénybevételére életük viteléhez. A harmadik csoport a munkaerő-piaci elhelyezkedésre vonatkozik, milyen akadályozó tényezőket, illetve milyen lehetőségeket látnak az emberek helyzetük megváltoztatására. A negyedik csoport elemzése a lakosság problémamegoldó képességét vizsgálja. Az ötödik csoport pedig a lehetséges javaslatokat tárja fel. Kérdőívek általános, demográfiai bemutatása Az Ön neme? Saját kérdőíves kutatás adatai alapján 40,74% Férfi Nő 59,25% KSH, 2011 Népszámlálás, Békés megye 40 47,07% 52,92% Férfi Nő Válaszadóink között valamivel nagyobb százalékban találhatók nők. A KSH 2011-es Népszámlálás adatait figyelembe véve az arányok megegyeznek a Békés megyei átlaggal. 40 Forrás: 61

62 Mikor született Ön? Saját kérdőíves kutatás adatai alapján 17,50% 7,20% 18,80% ,90% 18,60% 17,90% KSH 2011 Népszámlálás adatai alapján, Békés megye 41 21,82% 13,53% 13,90% ,18% 15,47% 17,08% Válaszadóink korosztályi eloszlása kiegyensúlyozottabb a megyei átlaghoz képest. 41 Forrás: 62