ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/06. Tervezők: Leitner Attila.. É Szabó Roland településmérnök

Átírás

1 ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/06 Tervezők: Leitner Attila.. É Szabó Roland településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/ Közműtervező: Kazó Pál Elektromos tervező: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV Gáztervező: Dr. Ladocsy Gézáné.. MK , 167/1988 BSZFG-1/j Kert-és tájépítész: Limpné Csemez Magdolna K /04 Rozsos Katalin K /

2 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 1 RAJZJEGYZÉK... 3 I. KIINDULÁSI ADATOK ELŐZMÉNYEK A rendezési terv céljai A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai VIZSGÁLATI ANYAG Ravazd külső környezete Ravazd rövid története Humán erőforrások Gazdasági bázis A táji környezet adottságai Környezetvédelem, természetvédelmi területek Épített környezet Vonalas infrastruktúra Humán Infrastruktúra Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Ravazd SWOT analízise Területfejlesztés fő célja, irányai A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A fejlesztés kapcsolatrendszere Pannonhalmi kistérség kistérségi integrált projektcsomag A területfejlesztés fő célja, irányai A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZATTERVEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA I. Fejezet Általános előírások II. Fejezet A településrendezés sajátos helyi eszközei III. Fejezet A területfelhasználás rendszere IV. Fejezet A területfelhasználás általános szabályai V. Fejezet Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények VI. Fejezet Környezet- és természetvédelmi követelmények VII. Fejezet egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények VIII. Fejezet Övezeti előírások IX. FEJEZET alkalmazási és záró rendelkezések III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Konfliktusok Fejlesztési javaslat

3 1.3. A település biológiai aktivitásértékének változása KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Levegőtisztaság-védelem Zaj és rezgésvédelem Vízminőség- és talajvédelem Klíma Élővilág Táj és természetvédelem Az épített környezet védelme Hulladékkezelés KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A közúti közlekedés fejlesztése A tömegközlekedés fejlesztése A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Turistautak Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT Vízellátás Szennyvíz-elvezetés Felszíni vízelvezetés Gázellátás Villamos energia ellátás ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT INTÉZKEDÉSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM Vizsgálat Hatáselemzés Összefoglalás ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET Megrendelő: A tanulmány tárgya: Törvényi környezet: Örökségvédelmi hatástanulmányról Vizsgálat: Régészeti örökség Változtatási szándékok Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) Összefoglaló Nyilatkozat IRODALOM JEGYZÉK RAJZJEGYZÉK KÁ-1 Kistérségi áttekintő helyszínrajz M 1: É-1 Településszerkezeti terv M 1: T-1 Tájrendezési és környezetalakítási terv M 1: SZ-1/1 Szabályozási terv (belterület) - Észak M 1: SZ-1/2 Szabályozási terv (belterület) - Dél M 1: SZ-1/3 Szabályozási terv (belterület) Gazdasági, különleges területek M 1: SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1: K-1 Közlekedésfejlesztési áttekintő helyszínrajz M 1: KÖ-0 Közművek áttekintő helyszínrajza M 1: KÖ-1 Ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás terve M 1: KÖ-2 Felszíni vízelvezetés és szennyvízelvezetés terve M 1: MK-1 Mintakeresztszelvények M 1:

4 I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Ravazd Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az évi LXXVIII, illetve az azt módosító évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselőtestület az 51/2006. (XI. 16.) számú képviselő-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének Végleges jóváhagyott anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek a véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A területi tervtanács augusztus 16.-án tárgyalta a tervet, melynek ajánlásait szintén figyelembe vettük a mellékelt tervezői válaszlevélben foglaltaknak megfelelően. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat szintén mellékeltük a dokumentációhoz A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők Domborzati adottságok A település területének betelepülésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területről beszélhetünk, Ravazd esetében bizonyítja, hogy mezőgazdaságilag jó helyzetű településről beszélhetünk. A gyümölcs-, és szőlőtermelés megélhetést biztosított az itt élőknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövőben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülő- és pihenőfunkciója erősödni fog. Fekvés: Ravazd történetét jelentősen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd- Csanaki vonulatának keleti oldalán helyezkedik el. A község a fejlett nyugat-dunántúli régió közlekedésileg jól elérhető részén, illetve a világörökség részét képző pannonhalmi apátság területének környezetében található, így a turizmus, mint települési potenciál kiaknázható, amennyiben a megfelelő feltételeket tudja biztosítani a település. A községet átszeli a 82. sz. országos főközlekedési út, az átmenő forgalom főleg a nyári időszakban problémát is jelent a településen. Az itt fellelhető természet közeli adottságokat kihasználva léphet a település a további fejlődés útjára. Jelenleg Győr ad munkahelyet a Ravazdi munkaerő nagy részének. Nagymértékű munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település. Közlekedési adottságok: A települést a megye fő közlekedési útjai közül a 82 sz. országos főút érinti, mely észak-déli irányban szeli ketté a települést, ez a fő gazdasági tengely jelentősen befolyásolja a település életét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Győrt, mint a régió gazdaságilag legerősebb városát, ugyanakkor a szomszédos fejlődő kistérségi központ Pannonhalma gazdasági potenciál tekintetében jelenleg még elmarad a lehetőségeitől. A településen közlekedési helyzetéből adódóan főleg a nyári időszakban jelentős a tranzitforgalom így ennek negatív hatásai főként ekkor jelentkeznek

5 1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai Megyei Területfejlesztési Program A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektől fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelő nagyságú önrészt a pályázók elő tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplők is lehetnek partnerek egy egy cél megvalósításában. Fel kell erősödniük a kistérségi szerveződéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentő megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következő: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS: Humánerőforrás Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra Határ menti együttműködés bővítése és megújítása környezetének fejlesztése fejlesztése erősítése 1.1. Intézkedés: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése 2.1. Intézkedés: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása OPERATÍV PROGRAMOK 3.1. Intézkedés: Jelenünk környezetgazdálkodási program 4.1. Intézkedés: Sógorság Együttműködés az osztrákmagyar határ mentén 1.2. Intézkedés: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére 2.2. Intézkedés: Termelési tér vállalkozói tér Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése 3.2. Intézkedés: Jövőnk természetvédelmi program 4.2. Intézkedés: Kisalföld- Csallóköz Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén 2.3. Intézkedés: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: Agrármegújulás a SAPARD program 3.3. Intézkedés: Lakható tér településhálózat fejlesztési program 3.4. Intézkedés: Sztráda a jobb elérhetőségért program 3.5. Intézkedés: Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás 4.3. Intézkedés: Bécs- Pozsony-Győr Eurégió Hármas határ menti együttműködés 4.4. Intézkedés: Partner-ség Együttműködés a szomszédos megyékkel Szerkesztette: Lados M. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintű irányadójává válik Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása - 5 -

6 o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlődését elősegítő fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezőgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket előállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézműves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdők közjóléti funkcióját erősítő programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsődleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások o Mezőgazdasági üzemek versenyképességét növelő programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnőttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szőlőművelésre alkalmas domboldalai, erdőművelésre alkalmas erdőségei, a patakok menti gyepterületek s a köztük meghúzódó szántóföldi művelésű területek jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fő. A feldolgozására épülő ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bővülése mellett az ingázás felerősödését, a megyeközpont Győrben pedig új, dinamikusan fejlődő iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még működő mezőgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználva folyik ipari tevékenység. Fentieken túl a mezőgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezőgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklő foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A fejlődés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika eddigi gyengeségei, továbbá egy világos, áttekinthető támogatási rendszer hiánya, a belső és külső kapcsolatok gyengesége, az önkormányzatok eladósodottsága jelentik. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdőtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben Győr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Ravazdot is érintő főbb elemei a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélő mezőgazdasági termelés elősegítése mezőgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerűsítése (környezetnek megfelelő termesztési módszerek alkalmazása) - 6 -

7 állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerűsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahelyteremtés, foglalkoztatási szintnövekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerűsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erőforrás fejlesztése, életminőség javítása: oktatásfejlesztés munkaerő-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentőszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézményfejlesztés, idősgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegőtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület működtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése - 7 -

8 2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Ravazd külső környezete A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Ravazd Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétől, Győrtől mindössze 23 km-re. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntő többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, főleg gazdasági tekintetben itt is jellemző. A település tágabb környezetének fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: Globalizáció Uniós csatlakozás A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása. A település fekvése az országos helyzethez képest kedvező, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvező hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlődésére. Ravazd számára kedvező regionális jellegű hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelődése Európában, a zöld gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlődési tér egésze számára a jövőbeli fejlődési lehetőségek szempontjából jelentős bizonytalansági tényező. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlődését, és így a Ravazdot körülvevő gazdasági környezetet is jelentősen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlődésnek, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés fő kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlődésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövőbeli fenntartható fejlődését biztosíthatják A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Ravazd lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szőlőterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megművelhető, sík földterület viszonylag kevés, főként a 82.sz. főúttól keletre található. Az ötvenes évektől a vidékre jellemzőbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környező városok ipari üzemei adtak munkalehetőséget. Mezőgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemző foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentősége mellett. Országosan a mezőgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 17 év nagy részében a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítőképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erős és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. Az uniós csatlakozás óta mindenesetre egy kiszámíthatóbb feltételrendszer mellett lehet fejlesztéseket megvalósítani. A település lakosságának jelentős része a közlekedési feltételeket kihasználva Győrben dolgozik. Az ipari jellegű foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet, illetve gondot jelent a helyi munkaerő nem megfelelő kvalifikáltsága. Jelen pillanatban az ipari jellegű foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 főt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, illetve ennek elősegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére Ravazd rövid története - 8 -

9 A település nevének eredete feltehetően a személynévként is használt ravasz főnévre vezethető vissza. A település területe a római korban is lakott volt, üdülőterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. A falu az európai Szent Viliband kultusz legkeletibb szakrális helyszínével rendelkezett, melyet egy 1102-es pápai összeírás bizonyít. A kultusz emléke az 1827-ben épült mai templom Szent Vilibald oltárképe, amely Magyarországon az egyetlen. Ravazd három korábbi falu egyesüléséből jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török idők alatt a települést feldúlták, de a lakosság átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott külső hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta ban nagyközségi rangot nyert el Ravazd. Ekkor a település gazdasága a szőlőművelés köré szerveződött, a legtöbb foglalkoztatott szőlőműves és kádár volt. A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességéből. A településen a meghatározó foglalkoztatóvá a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete vált. A település jelentősen lemaradt az infrastrukturális fejlesztésekben. A település faluháza 1990-ben épült, ahol a Polgármesteri Hivatal is található ben Tarjánpuszta önálló településsé vált. Az elmúlt 15 évben a település infrastruktúrája teljessé vált Humán erőforrások Lakosságszám vizsgálat 1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as években Megye összesen Községek, nagyközségek Ravazd KSH Megye összesen Községek, nagyközségek Ravazd KSH táblázat: Népességszám alakulása Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nőtt, majd csökkenés figyelhető meg

10 Megye összesen Községek, nagyközségek 1 Ravazd KSH ábra: Népességszám alakulása Az 1. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemző trend figyelhető meg Ravazd esetében is. Az 1960-as évektől megfigyelhető jelentős csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhető meg. A nagyobb időtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelentősen nem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 fő volt. Ezek után a népességszám enyhén ingadozott, a lakosságszám tetőpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelentős csökkenés figyelhető meg. Ez a demográfiai jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erős vonzó hatása miatt következett be re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhető, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhető, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat Lakónépesség, Népsűrűség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelműen lassan növekvő trendet mutat be. Megfigyelhető, hogy a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen időszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemző mind a térségre, mind a településhálózati csoportra

11 Lakónépesség az év végén fő * 2001** GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség *év elején;**népszámlálás alapján korrigált adat Népsűrűség fő/km2 GYMS megye 104,7 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6 GYMSM. köz. 55,9 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5 Ravazd 39,0 39,2 39,3 39,6 39,6 42,5 42,4 42, tel. 60,5 60,2 60,2 61,7 61,7 62,3 61,2 62,8 KSH kistérség 0,0 56,1 56,1 56,1 54,8 56,8 56,7 54,0 2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség A település lakónépessége a vizsgált időszakban mintegy 100 fővel nőtt. Látható, hogy a lakónépesség növekedése folyamatos. Megfigyelhető, hogy mind a megye ( fő), mind az ezer és kétezer lakónépességű települések (8 000 fő) népességszáma is jelentősen növekedett. Egyedül a megyei községekben összesen élők száma nem növekedett olyan jelentős mértékben (2 000 fő). A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2001-ben 42,6 fő jutott. Figyelembe véve azt, hogy az átlagosnál magasabb területű településről van szó nem meglepő, hogy a vizsgált adatok tekintetében a legalacsonyabb a népsűrűség Ravazd esetében. Azonban a népességszám növekedésének köszönhetően a település hat év alatt négyzetkilométerenként mintegy 3 fővel növelte népsűrűségét. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag csökkent. A település népsűrűsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül magas, ami pozitív jellemzőnek tekinthető Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő GYMS megye GYMSM. köz Ravazd Élveszületés /1000 fő GYMS megye 9,6 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0 GYMSM. köz. 10,0 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4 Ravazd 18,9 12,5 10,7 8,0 9,7 9,1 8,3 10, tel. 10,4 8,8 9,1 8,6 8,5 8,8 8,7 8,1 KSH kistérség - 9,4 9,0 8,2 8,5 9,1 8,6-3. táblázat: Élveszületések száma és aránya Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhető nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott időszak átlagos évi születésszámát. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 11 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentős ingadozást mutat. Amennyiben összevetjük a település adatait a

12 vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy bár a legalacsonyabb az érték (8 gyermek/ fő), de ez nem marad el jelentősen a többi csoport értékétől. A születések számát tekintve Ravazd mutatói pozitívnak tekinthetőek. Halálozás fő GYMS megye GYMSM. köz Ravazd Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,7 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 GYMSM. köz. 14,3 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5 Ravazd 10,8 12,5 17,8 15,9 14,1 11,6 9,9 12, tel. 13,5 13,5 13,4 12,9 12,4 12,2 12,6 12,9 KSH kistérség 0,0 13,9 14,9 13,6 13,6 13,6 13,0 4. táblázat: Halálozások száma és aránya A természetes szaporodás másik összetevője a halálozások száma. Az átlagos halálesetek száma Ravazd esetében 15,1 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében az utolsó évek tekintetében 13,1 fő átlagosan évente. Ez az értéket meghaladja mind a statisztikai kistérség mind a megyei községek átlaga is. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövőben. (A statisztikai adatokat azonban várhatóan rontani fogja a most megnyílt nyugdíjas otthon értékei.) A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentős eltérést a megyei trendektől, rosszabbak az fős településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -3,1-3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-5,1 GYMSM. köz. -4,2-4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9 0,0 Ravazd 8,1 0,0-7,1-8,0-4,4-2,5-1,7-1,6 KSH kistérség 0,0-4,5-5,9-5,4-5,1-4,5-4,4 0,0 5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, minden vizsgált év esetében. Ravazd átlagosan évente 2,5 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a legalacsonyabb Ravazd esetében. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Ravazd a vizsgált években egy év kivételével végig pozitív értékekkel rendelkezik. Átlagosan 10,4 fővel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentősen meghaladják a megyei átlagot

13 Vándorlási egyenleg fő GYMS megye GYMSM. köz Ravazd Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 2,2 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 4,55 GYMSM. köz. 1,9 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 4,93 Ravazd -1,80 6,25 9,80 15,03 25,64 11,55 0,83 4, tel. 4,0 3,3 4,7 8,2 5,3 8,7 10,3 17,49 KSH kistérség 0,0-1,3 4,6 5,7 4,5 13,6 4,4 0,00 6. táblázat: Vándorlások száma és aránya Az évenkénti értékeket vizsgálva látható, hogy 2000-ig az érték emelkedett, majd hirtelen csökkent. A falu vándorlási nyeresége 1996-tól 83 fő volt. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentős ingadozások találhatók. Az ezrelékes adatokat nézve átlagosan ezer főre vetítve- 9 fő. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi településcsoport összevont értékét. Érdemes megjegyezni, hogy a községi átlag adatainál Ravazd értékei háromszorosak. Ezen az érték annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhető, amelyre a külső környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen a természetközelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Győr környéki településeken végbemenő migrációs trendeket, feltételezhető, hogy Ravazd esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban maximum fős lakosságszámmal számolunk Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Nő Férfi X táblázat: Ravazd lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása KSH adatközlés alapján

14 X Nő trendvonal (nő) Férfi trendvonal (férfi) 2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként Ravazdon 2001-ban 1178 fő él. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 220 fő, a lakosság 18,7%-a. A 0-9 korcsoportban jelentős nőtöbblet tapasztalható. A éveseknél ez az eltolódás nem tapasztalható, azonos a nemek aránya évesek korcsoportja: Összesen 426 fő, a lakosság 36,2%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a év közöttiek csoportja évesek korcsoportja: Összesen 297 fő, a lakosság 25,2%-a. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nők csoportja. Kiemelkedő a év közöttiek száma. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás Ratkó gyerekek miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 235 fő, a lakosság 19,9%-a. Folyamatos nőtöbblet figyelhető meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. A 8. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. A lakosság többsége 53,3 % nő. A nőtöbblet a 15-19, 30-39, illetve évesektől eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhető, nem kizárólag Ravazdra korlátozódik. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999, illetve 2000-ben kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a 83 fő beköltöző elsősorban családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 7%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 235 fő

15 Y= 14 év alattiak száma: 220 fő Y 220 Ζ= Öregedési index: = = = 0,94 X 235 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: Szülőképes korú nők: ~200 fő Férfiak: ~90 fő Születendő gyermekek száma: Nők: ~150fő 1,3 gyermek esetén: ~260 fő Összesen: ~240 fő 1,5 gyermek esetén: ~300 fő Vizsgált időszak ( ) halálozása húsz ~300 fő 2,0 gyermek esetén: ~400 fő évre vetítve 2,3 gyermek esetén: ~460 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 1,5 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 2,0 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 2,3 gyermek esetén: ~ fő ~ fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 1,5-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhető, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Ravazdon várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető meg akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 104 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Ravazd esetében fős lakosságszámmal számolunk 20 éves időtávon belül Gazdasági bázis Foglalkoztatási mutatók Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen Férfi Nő ,00% 37,6% 2,7% 31,4% 28, ,00% 46,5% 3,5% 25,3% 24,7% ,00% 29,8% 2,0% 36,8% 31,4% 9. táblázat: Ravazd foglalkoztatási mutatói A népszámlálási adatok szerint 443 fő foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 38 %-át teszi ki. Az inaktív keresők száma 370 fő ben a településen 32 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 3%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta 3 4,4% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 58%, a nőké 42 %. 2 A kategóriába beletartoznak a év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévők, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkező, munkanélküli állományban nem szereplő, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül

16 Foglalkoztatók Egyéni vállalkozók összesen: Társas vállalkozások összesen: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen: Foglalkoztatottak száma 67 fő 21 fő 43 fő 10 fő 14 fő 67 fő 155 fő 10. táblázat: Ravazd legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlő arányban találhatók a férfiak és a nők. Döntő többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezőgazdaságban nagyjából egyenlő ~20% ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntő többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentős arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Ravazdon bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzőit mutatja be Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A Ravazdon található vállalkozások száma 2003-ben 82 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1996) számítva 22 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi települési kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 108% 113% 121% 124% 125% 130% GYMSM. köz. 100% 105% 109% 116% 117% 119% 127% Ravazd 100% 102% 109% 125% 146% 146% 144% tel. 100% 104% 107% 115% 121% 126% 137% KSH kistérség 100% 106% 111% 121% 124% 129% 4 Önkormányzati adatközlés

17 Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 72,6 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 90,7 GYMSM. köz. 49,8 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 62,4 Ravazd 50,9 51,6 54,8 62,8 68,5 68,5 67, tel. 51,6 53,5 54,4 58,34 58,4 60,5 63,6 KSH kistérség 45,3 47,9 50,5 53,3 52,8 55,2 58,9 7. táblázat: Működő vállalkozások A százalékos adatokat figyelembe véve 5 látható, hogy a vállalkozások számának növekedése minden kategóriában Ravazd esetében volt a legmagasabb. Az ezrelékes adatok Ravazd esetében kiválóak. Ezer lakosra vetítve a vállalkozások száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait. Társas vállalkozások GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség Társas vállalkozások számának változása ( %) GYMS megye 100% 121% 128% 138% 145% 151% 161% GYMSM. köz. 100% 115% 128% 143% 150% 159% 178% Ravazd 100% 85% 100% 108% 131% 131% 123% tel. 100% 106% 121% 134% 150% 162% 150% KSH kistérség 100% 111% 130% 144% 152% 162% Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 34,6 GYMSM. köz. 10,1 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 17,7 Ravazd 11,6 9,8 11,5 12,4 14,0 14,0 13, tel. 11,7 12,4 13,9 15,4 16,4 17,6 19,3 KSH kistérség 8,6 9,5 11,2 12,0 12,3 13,1 16,2 8. táblázat: Társas vállalkozások Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A társas vállalkozások száma a vizsgált időszakban minden vizsgált kategóriánál alacsonyabb dinamizmussal emelkedett Ravazd esetében. Az ezrelékes adatokból is látható, hogy az értékek a legalacsonyabbak ben az eltérés még nem számottevő, azonban a Ravazdon megtelepedett társas vállalkozások növekedése nem követte a többi kategória értékét. 5 A százalékos adatokat 1997-től vesszük figyelembe, ugyanis a Tét-pannonhalmi statisztikai kistérség adatai ettől az évtől számítva állnak rendelkezésünkre

18 Egyéni vállalkozók GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség Egyéni vállalkozók számának változása ( %) GYMS megye 100% 102% 106% 114% 114% 114% 116% GYMSM. köz. 100% 103% 104% 110% 108% 109% 114% Ravazd 100% 107% 112% 130% 151% 151% 151% tel. 100% 103% 139% 110% 113% 116% 124% KSH kistérség 100% 104% 107% 115% 117% 122% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 50,3 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 56,1 GYMSM. köz. 39,7 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 44,7 Ravazd 38,4 41,0 42,4 49,5 53,6 53,7 53, tel. 39,9 41,0 54,4 43,0 42,0 42,9 44,3 KSH kistérség 36,7 38,4 39,3 41,3 40,6 42,1 42,8 9. táblázat: Egyéni vállalkozók Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 22 darab egyéni vállalkozóval több a 2003-es szám, mint az évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető, a növekedés aránya Ravazd esetében a legmagasabb. Az ezrelékes adatok tekintetében látható, hogy a megyei adatoktól eltekintve Ravazdon a legmagasabb az ezer lakosra eső vállalkozások száma. Mint látható Ravazd gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. Ez országos jelenség. Problémát okoz a társas vállalkozások túlságosan alacsony aránya. A társas vállalkozások azok a gazdasági tényezők, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlődését lendíteni. Az egyéni vállalkozók magas arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözők igényeinek. Ezenkívül a foglalkoztatás szerkezetének átalakulásával jelentős számú kényszervállalkozás jött létre. Kiskereskedelmi boltok összesen GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség

19 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 16,9 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 17,6 GYMSM. köz. 12,3 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 10,3 Ravazd 7,2 8,9 8,0 8,0 8,0 9,1 8,3 7, tel. 11,7 11,1 11,1 11,0 10,7 10,2 9,9 10,0 KSH kistérség 0,0 11,0 11,1 11,2 9,2 10,5 10,1 10,2 10. táblázat: Kiskereskedelmi boltok Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentős feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a település gazdasági életében jelentős tényezők. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként ban 9 kiskereskedelmi egység működött Ravazdon. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma növekedett, még így is jelentősen elmarad az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategóriától. Élelmiszerboltok száma GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye 5,1 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 3,7 GYMSM. köz. 5,1 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 4,0 Ravazd 4,5 4,5 4,5 4,4 4,4 4,1 4,1 4, tel. 4,8 4,5 4,6 4,1 4,1 3,8 3,7 3,7 KSH kistérség 0,0 4,5 4,8 4,2 0,3 3,9 4,0 3,8 11. táblázat: Élelmiszerboltok Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt időszakban. Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett domináns mértékben a hatásuk. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése a lakosságszám növekedésének tudható be. Míg a többi vizsgált kategória esetében jelentős csökkenés volt megfigyelhető, addig a település értékei változatlanok maradtak, és így a település a jelenlegi legmagasabb értékkel rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt, egészen 2003-ig, ahol 1 egységgel csökkent az érték. Ezzel szemben az összes vizsgált kategória esetében növekedés volt megfigyelhető. Vendéglátóhelyek száma GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség

20 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 5,8 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 6,3 GYMSM. köz. 5,0 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,4 Ravazd 4,5 4,5 4,5 4,4 4,4 4,1 4,1 3, tel. 4,8 4,7 4,8 5,1 5,1 5,3 5,3 5,7 KSH kistérség 0,0 3,6 3,8 3,8 3,8 3,9 3,9 12. táblázat: Vendéglátóhelyek Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd jelentősen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 2,4 egységgel marad el ezer lakosra vetítve. Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre csak csekély mértékben létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához A táji környezet adottságai Elhelyezkedés Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr- Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. 3. ábra: A Pannonhalmi dombság települései Települések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Győrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Győrújbarát); 8=Nagybarát (Győrújbarát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényő. A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyéből lankás lejtőkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m magasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egységesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlődnek. A település Pannonhalma szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek. A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az első vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Győrtől mintegy 18 km-re, Győrságnál kezdődik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedő győr-veszprémi út szintjébe. A domb- 6 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült