Ravazd Településrendezési terv 2007 ALÁÍRÓLAP. Felelõs tervezõ: Németh Géza. TT-1 08/0065/06. Tervezõk: Leitner Attila..

Átírás

1 ALÁÍRÓLAP Felelõs tervezõ: Németh Géza. TT-1 08/0065/06 Tervezõk: Leitner Attila.. É Szabó Roland.. Közlekedéstervezõ: Bogár Zsolt.. K-1-1/ Közmûtervezõ: Kazó Pál Elektromos tervezõ: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV Gáztervezõ: Dr. Ladocsy Gézáné.. MK , 167/1988 BSZFG-1/j Kerttervezõ: Rozsos Katalin.. K /04-1 -

2 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 1 RAJZJEGYZÉK...3 I. KIINDULÁSI ADATOK ELÕZMÉNYEK A rendezési terv céljai A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai VIZSGÁLATI ANYAG Ravazd külsõ környezete Ravazd rövid története Humán erõforrások Gazdasági bázis A táji környezet adottságai Környezetvédelem, természetvédelmi területek Épített környezet Vonalas infrastruktúra Humán Infrastruktúra Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Ravazd SWOT analízise Területfejlesztés fõ célja, irányai A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A fejlesztés kapcsolatrendszere Pannonhalmi kistérség kistérségi integrált projektcsomag A területfejlesztés fõ célja, irányai A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZATTERVEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A településszerkezeti terv leírása Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA I. Fejezet...69 Általános elõírások...69 II. Fejezet...71 A településrendezés sajátos helyi eszközei...71 III. Fejezet...72 A területfelhasználás rendszere...72 IV. Fejezet...73 A területfelhasználás általános szabályai...73 V. Fejezet...75 Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények...75 VI. Fejezet...78 Környezet- és természetvédelmi követelmények...78 VII. Fejezet...82 egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények...82 VIII. Fejezet...84 Övezeti elõírások...84 IX. FEJEZET...97 alkalmazási és záró rendelkezések...97 III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

3 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Konfliktusok Fejlesztési javaslat KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Levegõtisztaság-védelem Zaj és rezgésvédelem Vízminõség- és talajvédelem Klíma Élõvilág Táj és természetvédelem Az épített környezet védelme Hulladékkezelés KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A közúti közlekedés fejlesztése A tömegközlekedés fejlesztése A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Turistautak Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT Vízellátás Szennyvíz-elvezetés Felszíni vízelvezetés Gázellátás Villamos energia ellátás ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT INTÉZKEDÉSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM Vizsgálat Hatáselemzés Összefoglalás ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET Megrendelõ: A tanulmány tárgya: Törvényi környezet: Örökségvédelmi hatástanulmányról Vizsgálat: Régészeti örökség Változtatási szándékok Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) Összefoglaló Nyilatkozat IRODALOM JEGYZÉK RAJZJEGYZÉK KÁ-1 Kistérségi áttekintõ helyszínrajz M 1: É-1 Településszerkezeti terv M 1: T-1 Tájrendezési és környezetalakítási terv M 1: SZ-1/1 Szabályozási terv (belterület) - Észak M 1: SZ-1/2 Szabályozási terv (belterület) - Dél M 1: SZ-1/3 Szabályozási terv (belterület) Gazdasági, különleges területek M 1: SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1:

4 K-1 Közlekedésfejlesztési áttekintõ helyszínrajz M 1: KÖ-0 Közmûvek áttekintõ helyszínrajza M 1: KÖ-1 Ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás terve M 1: KÖ-2 Felszíni vízelvezetés és szennyvízelvezetés terve M 1: MK-1 Mintakeresztszelvények M 1:

5 I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELÕZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Ravazd Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az évi LXXVIII, illetve az azt módosító évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselõtestület az 51/2006. (XI. 16.) számú képviselõ-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szerves fejlõdését biztosíthatja az elkövetkezendõ évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Gyõr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Gyõr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének az ÉTV. 9. (3) szerinti véleményezési eljárásra elõkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A területi tervtanács augusztus 16.-án tárgyalta a tervet, melynek ajánlásait szintén figyelembe vettük a mellékelt tervezõi válaszlevélben foglaltaknak megfelelõen. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat szintén mellékeltük a dokumentációhoz A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk Domborzati adottságok A település területének betelepülésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területrõl beszélhetünk, Ravazd esetében bizonyítja, hogy mezõgazdaságilag jó helyzetû településrõl beszélhetünk. A gyümölcs-, és szõlõtermelés megélhetést biztosított az itt élõknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövõben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülõ- és pihenõfunkciója erõsödni fog. Fekvés: Ravazd történetét jelentõsen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának keleti oldalán helyezkedik el. A község a fejlett nyugat-dunántúli régió közlekedésileg jól elérhetõ részén, illetve a világörökség részét képzõ pannonhalmi apátság területének környezetében található, így a turizmus mint települési potenciál kiaknázható, amennyiben a megfelelõ feltételeket tudja biztosítani a település. A községet átszeli a 82. sz. országos fõközlekedési út, az átmenõ forgalom fõleg a nyári idõszakban problémát is jelent a településen

6 Az itt fellelhetõ természet közeli adottságokat kihasználva léphet a település a további fejlõdés útjára. Jelenleg Gyõr ad munkahelyet a Ravazdi munkaerõ nagy részének. Nagymértékû munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település. Közlekedési adottságok: A települést a megye fõ közlekedési útjai közül a 82 sz. országos fõút érinti, mely észak-déli irányban szeli ketté a települést, ez a fõ gazdasági tengely jelentõsen befolyásolja a település életét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Gyõrt mint a régió gazdaságilag legerõsebb városát, ugyanakkor a szomszédos fejlõdõ kistérségi központ Pannonhalma gazdasági potenciál tekintetében jelenleg még elmarad a lehetõségeitõl. A településen közlekedési helyzetébõl adódóan fõleg a nyári idõszakban jelentõs a tranzitforgalom így ennek negatív hatásai fõként ekkor jelentkeznek

7 1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai Megyei Területfejlesztési Program A Gyõr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõssége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektõl fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelõ nagyságú önrészt a pályázók elõ tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplõk is lehetnek partnerek egy egy cél megvalósításában. Fel kell erõsödniük a kistérségi szervezõdéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentõ megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következõ: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS: Humánerõforrás bõvítése és megújítása Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Környezet és infrastruktúra fejlesztése Határ menti együttmûködés erõsítése OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tõke állományának növelése 2.1. Intézkedés: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása 3.1. Intézkedés: Jelenünk környezetgazdálkodási program 4.1. Intézkedés: Sógorság Együttmûködés az osztrák-magyar határ mentén 1.2. Intézkedés: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idõsödõ lakosság ellátásának növelésére 2.2. Intézkedés: Termelési tér vállalkozói tér Kisés középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bõvítése 3.2. Intézkedés: Jövõnk természetvédelmi program 4.2. Intézkedés: Kisalföld- Csallóköz Együttmûködés a szlovák-magyar határ mentén 2.3. Intézkedés: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bõvítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: Agrármegújulás a SAPARD program 3.3. Intézkedés: Lakható tér településhálózat fejlesztési program 3.4. Intézkedés: Sztráda a jobb elérhetõségért program 4.3. Intézkedés: Bécs- Pozsony-Gyõr Eurégió Hármas határ menti együttmûködés 4.4. Intézkedés: Partnerség Együttmûködés a szomszédos megyékkel - 7 -

8 3.5. Intézkedés: Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M. A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõsége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintû irányadójává válik Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlõdését elõsegítõ fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezõgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket elõállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézmûves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdõk közjóléti funkcióját erõsítõ programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsõdleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélõ és tájfenntartást célzó mezõgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerûsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezõgazdasági üzemekbe történõ beruházások o Mezõgazdasági üzemek versenyképességét növelõ programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnõttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szõlõmûvelésre alkalmas domboldalai, erdõmûvelésre alkalmas erdõségei, a patakok menti gyepterületek s a köztük meghúzódó szántóföldi mûvelésû területek jelentik

9 A kistérség népességszáma majdnem eléri a t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fõ. A feldolgozására épülõ ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bõvülése mellett az ingázás felerõsödését, a megyeközpont Gyõrben pedig új, dinamikusan fejlõdõ iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még mûködõ mezõgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználva folyik ipari tevékenység. Fentieken túl a mezõgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezõgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklõ foglalkoztatási lehetõségek bõvítése. A fejlõdés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika eddigi gyengeségei, továbbá egy világos, áttekinthetõ támogatási rendszer hiánya, a belsõ és külsõ kapcsolatok gyengesége, az önkormányzatok eladósodottsága jelentik. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdõtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben Gyõr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Ravazdot is érintõ fõbb elemei a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélõ mezõgazdasági termelés elõsegítése mezõgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerûsítése (környezetnek megfelelõ termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerûsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahely teremtés, foglalkoztatási szint növekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerûsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erõforrás fejlesztése, életminõség javítása: oktatás fejlesztés munkaerõ-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentõszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idõsgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése - 9 -

10 c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegõtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület mûködtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése

11 2.1. Ravazd külsõ környezete 2. VIZSGÁLATI ANYAG A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Ravazd Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétõl, Gyõrtõl mindössze 23 kmre. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. A település tágabb környezetének fejlõdési trendjeire a következõ fontosabb tényezõk hatnak: Globalizáció Uniós csatlakozás A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása. A település fekvése az országos helyzethez képest kedvezõ, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvezõ hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlõdésére. Ravazd számára kedvezõ regionális jellegû hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelõdése Európában, a zöld gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlõdési tér egésze számára a jövõbeli fejlõdési lehetõségek szempontjából jelentõs bizonytalansági tényezõ. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlõdését, és így a Ravazdot körülvevõ gazdasági környezetet is jelentõsen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlõdésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövõbeli fenntartható fejlõdését biztosíthatják A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai Ravazd lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezõgazdaság, erdõgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés, fõként a 82.sz. fõúttól keletre található. Az ötvenes évektõl a vidékre jellemzõbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környezõ városok ipari üzemei adtak munkalehetõséget. Mezõgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett. Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 17 év nagy részében a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. Az uniós csatlakozás óta mindenesetre egy kiszámíthatóbb feltételrendszer mellett lehet fejlesztéseket megvalósítani. A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben dolgozik. Az ipari jellegû foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet, illetve gondot jelent a helyi munkaerõ nem megfelelõ kvalifikáltsága. Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 fõt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában

12 mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetõségeinek bõvítése, illetve ennek elõsegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére Ravazd rövid története A település nevének eredete feltehetõen a személynévként is használt ravasz fõnévre vezethetõ vissza. A település területe a római korban is lakott volt, üdülõterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. A falu az európai Szent Viliband kultusz legkeletibb szakrális helyszínével rendelkezett, melyet egy 1102-es pápai összeírás bizonyít. A kultusz emléke az 1827-ben épült mai templom Szent Vilibald oltárképe, amely Magyarországon az egyetlen. Ravazd három korábbi falu egyesülésébõl jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török idõk alatt a települést feldúlták, de a lakosság átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott külsõ hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta ban nagyközségi rangot nyert el Ravazd. Ekkor a település gazdasága a szõlõmûvelés köré szervezõdött, a legtöbb foglalkoztatott szõlõmûves és kádár volt. A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességébõl. A településen a meghatározó foglalkoztatóvá a Kisalföldi Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete vált. A település jelentõsen lemaradt az infrastrukturális fejlesztésekben. A település faluháza 1990-ben épült, ahol a Polgármesteri Hivatal is található ben Tarjánpuszta önálló településsé vált. Az elmúlt 15 évben a település infrastruktúrája teljessé vált Humán erõforrások Lakosságszám vizsgálat 1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as években

13 Megye összesen Községek, nagyközségek Ravazd KSH Megye összesen Községek, nagyközségek Ravazd KSH táblázat: Népességszám alakulása Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nõtt, majd csökkenés figyelhetõ meg Megye összesen Községek, nagyközségek 1 Ravazd KSH ábra: Népességszám alakulása Az 1. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemzõ trend figyelhetõ meg Ravazd esetében is. Az 1960-as évektõl megfigyelhetõ jelentõs csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhetõ meg. A nagyobb idõtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelentõsen nem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 fõ volt. Ezek után a népességszám enyhén ingadozott, a lakosságszám tetõpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelentõs csökkenés figyelhetõ meg. Ez a demográfiai

14 jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erõs vonzó hatása miatt következett be re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhetõ, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhetõ, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat Lakónépesség, Népsûrûség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelmûen lassan növekvõ trendet mutat be. Megfigyelhetõ, hogy a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen idõszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemzõ mind a térségre, mind a településhálózati csoportra

15 Lakónépesség az év végén fõ * 2001** GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel KSH kistérség *év elején;**népszámlálás alapján korrigált adat Népsûrûség fõ/km2 GYMS megye 104,7 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6 GYMSM. köz. 55,9 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5 Ravazd 39,0 39,2 39,3 39,6 39,6 42,5 42,4 42, tel. 60,5 60,2 60,2 61,7 61,7 62,3 61,2 62,8 KSH kistérség 0,0 56,1 56,1 56,1 54,8 56,8 56,7 54,0 2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség A település lakónépessége a vizsgált idõszakban mintegy 100 fõvel nõtt. Látható, hogy a lakónépesség növekedése folyamatos. Megfigyelhetõ, hogy mind a megye ( fõ), mind az ezer és kétezer lakónépességû települések (8 000 fõ) népességszáma is jelentõsen növekedett. Egyedül a megyei községekben összesen élõk száma nem növekedett olyan jelentõs mértékben (2 000 fõ). A népsûrûség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2001-ben 42,6 fõ jutott. Figyelembe véve azt, hogy az átlagosnál magasabb területû településrõl van szó nem meglepõ, hogy a vizsgált adatok tekintetében a legalacsonyabb a népsûrûség Ravazd esetében. Azonban a népességszám növekedésének köszönhetõen a település hat év alatt négyzetkilométerenként mintegy 3 fõvel növelte népsûrûségét. Ugyanennyi idõ alatt népsûrûség tekintetében a községi átlag csökkent. A település népsûrûsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül magas, ami pozitív jellemzõnek tekinthetõ Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fõ GYMS megye GYMSM. köz Ravazd Élveszületés /1000 fõ GYMS megye 9,6 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0 GYMSM. köz. 10,0 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4 Ravazd 18,9 12,5 10,7 8,0 9,7 9,1 8,3 10, tel. 10,4 8,8 9,1 8,6 8,5 8,8 8,7 8,1 KSH kistérség - 9,4 9,0 8,2 8,5 9,1 8,6-3. táblázat: Élveszületések száma és aránya

16 Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhetõ nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott idõszak átlagos évi születésszámát. A népességszám alakulására elsõdlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezõk hatnak. A természetes szaporodás két tényezõje közül elõször az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 11 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentõs ingadozást mutat. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy bár a legalacsonyabb az érték (8 gyermek/ fõ), de ez nem marad el jelentõsen a többi csoport értékétõl. A születések számát tekintve Ravazd mutatói pozitívnak tekinthetõek. GYMS megye GYMSM. köz Ravazd 12 Halálozás fõ Halálozás /1000 fõ GYMS megye 12,7 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 GYMSM. köz. 14,3 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5 Ravazd 10,8 12,5 17,8 15,9 14,1 11,6 9,9 12, tel. 13,5 13,5 13,4 12,9 12,4 12,2 12,6 12,9 KSH kistérség 0,0 13,9 14,9 13,6 13,6 13,6 13,0 4. táblázat: Halálozások száma és aránya A természetes szaporodás másik összetevõje a halálozások száma. Az átlagos halálesetek száma Ravazd esetében 15,1 fõ. Az ezrelékes adatok tekintetében az utolsó évek tekintetében 13,1 fõ átlagosan évente. Ez az értéket meghaladja mind a statisztikai kistérség mind a megyei községek átlaga is. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövõben. (A statisztikai adatokat azonban várhatóan rontani fogja a most megnyílt nyugdíjas otthon értékei.) A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentõs eltérést a megyei trendektõl, rosszabbak az fõs településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás GYMS megye GYMSM. köz Ravazd tel Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fõre GYMS megye -3,1-3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-5,1 GYMSM. köz. -4,2-4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9 0,0 Ravazd 8,1 0,0-7,1-8,0-4,4-2,5-1,7-1,6 KSH kistérség 0,0-4,5-5,9-5,4-5,1-4,5-4,4 0,0 5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya

17 A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményû, minden vizsgált év esetében. Ravazd átlagosan évente 2,5 fõt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a legalacsonyabb Ravazd esetében. A demográfiai jellemzõk másik összetevõje a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Ravazd a vizsgált években egy év kivételével végig pozitív értékekkel rendelkezik. Átlagosan 10,4 fõvel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetõen. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentõsen meghaladják a megyei átlagot

18 Vándorlási egyenleg fõ GYMS megye GYMSM. köz Ravazd Vándorlási egyenleg /1000 fõ GYMS megye 2,2 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 4,55 GYMSM. köz. 1,9 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 4,93 Ravazd -1,80 6,25 9,80 15,03 25,64 11,55 0,83 4, tel. 4,0 3,3 4,7 8,2 5,3 8,7 10,3 17,49 KSH kistérség 0,0-1,3 4,6 5,7 4,5 13,6 4,4 0,00 6. táblázat: Vándorlások száma és aránya Az évenkénti értékeket vizsgálva látható, hogy 2000-ig az érték emelkedett, majd hirtelen csökkent. A falu vándorlási nyeresége 1996-tól 83 fõ volt. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentõs ingadozások találhatók. Az ezrelékes adatokat nézve átlagosan ezer fõre vetítve- 9 fõ. Ez az adat jelentõsen meghaladja a többi településcsoport összevont értékét. Érdemes megjegyezni, hogy a községi átlag adatainál Ravazd értékei háromszorosak. Ezen az érték annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhetõ, amelyre a külsõ környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzõje, hogy a nagyobb központok közelében lévõ településeken felerõsödik a bevándorlás, hiszen a természetközelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élõknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Gyõr környéki településeken végbemenõ migrációs trendeket, feltételezhetõ, hogy Ravazd esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves idõtávlatban maximum fõs lakosságszámmal számolunk Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Nõ Férfi

19 X táblázat: Ravazd lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása X Nõ trendvonal (nõ) Férfi trendvonal (férfi) 2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként Ravazdon 2001-ban 1178 fõ él. A lakosság fõ korcsoportonkénti jellemzõi a következõk: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 220 fõ, a lakosság 18,7%-a. A 0-9 korcsoportban jelentõs nõtöbblet tapasztalható. A éveseknél ez az eltolódás nem tapasztalható, azonos a nemek aránya évesek korcsoportja: Összesen 426 fõ, a lakosság 36,2%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a év közöttiek csoportja évesek korcsoportja: Összesen 297 fõ, a lakosság 25,2%-a. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nõk csoportja. Kiemelkedõ a év közöttiek száma. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás Ratkó gyerekek miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. 60 évnél idõsebbek korcsoportja: Összesen 235 fõ, a lakosság 19,9%-a. Folyamatos nõtöbblet figyelhetõ meg ebben a csoportban. Kisebbnagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. 1 KSH adatközlés alapján

20 A 8. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. A lakosság többsége 53,3 % nõ. A nõtöbblet a 15-19, 30-39, illetve évesektõl eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhetõ, nem kizárólag Ravazdra korlátozódik. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999, illetve 2000-ben kiugróan magas volt a beköltözõk száma. Feltételezhetõ, hogy a 83 fõ beköltözõ elsõsorban családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltözõ családok elsõsorban a évesek (szülõk), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 7%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 235 fõ Y= 14 év alattiak száma: 220 fõ Ζ= Y 220 Öregedési index: = = = 0,94 X 235 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítõ trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: Szülõképes korú nõk: ~200 fõ Férfiak: ~90 fõ Születendõ gyermekek száma: Nõk: ~150fõ 1,3 gyermek esetén: ~260 fõ Összesen: ~240 fõ 1,5 gyermek esetén: ~300 fõ Vizsgált idõszak ( ) halálozása húsz évre vetítve ~300 fõ 2,0 gyermek esetén: ~400 fõ Várható lakónépesség 20 év múlva: 2,3 gyermek esetén: ~460 fõ Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~ fõ ~ fõ 1,5 gyermek esetén: ~ fõ ~ fõ 2,0 gyermek esetén: ~ fõ ~ fõ 2,3 gyermek esetén: ~ fõ ~ fõ A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 1,5-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhetõ, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentõsen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Ravazdon várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetõen változtathatja meg a település jövõjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhetõ meg akkor az elkövetkezendõ 10 évben minimum 104 fõvel fog növekedni a beköltözõk száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Ravazd esetében fõs lakosságszámmal számolunk 20 éves idõtávon belül