KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE május 23-i Küldöttgyőlése

2 Tartalomjegyzék 1. Az Egyesület neve, jogállása és képviselete 3 2. Az Egyesület célja, tevékenységi köre 5 3. Az egyesületi tagsági viszony keletkezése és megszőnése 7 4. Az Egyesület szervei Az Egyesület tisztségviselıi Tiszteletbeli Elnök Az Egyesület szakmai szervezete Az Egyesület induló vagyona A tagdíj és a tagsági hozzájárulás kialakítási elvei, biztosítási ágazatonként meghatározott mértéke, fizetésének módja Az eredmény felhasználás elveirıl Az Egyesület megszőnése Záró rendelkezések sz. melléklet

3 Közlekedési Biztosító Egyesület Alapszabálya (továbbiakban: Alapszabály) Az szeptember 26. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyőlés) jelenlévı tagok a jelen okirat II. fejezetében meghatározott célok elérése érdekében elhatározták a Közlekedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megalapítását Egyesület neve: 1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE Az Egyesület elnevezése: Közlekedési Biztosító Egyesület Az Egyesület rövidített neve: KÖBE 1.2. Az Egyesület székhelye 1108 Budapest, Venyige u Az Egyesület jogállása Az Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkezı társadalmi szervezetként mőködik, megfelelve az Egyesülési jogról szóló évi II. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló évi IV. törvény (Ptk.), valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló évi LX. törvény (Bit.) biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek Az Egyesület mőködési területe Magyar Köztársaság területe 1.5. Az Egyesület jelképe Az Egyesület logója 1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetısége: Az Egyesület internetes oldala: Az Egyesület elérhetıségei: kobe@kobe.hu ; info@kobe.hu

4 1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése Az Egyesület képviseletére az Intézı Bizottság Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elıírt, elınyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelıen Az Egyesületnél cégjegyzésre az Intézı Bizottság Elnöke - akadályoztatása esetén az Intézı Bizottság kijelölt tagja -, a Vezérigazgató és helyettesei (Bit szerinti ügyvezetık), valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott módon A Küldöttgyőlés felhatalmazza az Intézı Bizottságot, hogy a Vezérigazgató elıterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál az Intézı Bizottság Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába Az Intézı Bizottság Elnöke és az ügyvezetık jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel munkaviszonyban lévı személyre Fogalmak Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyőlése által meghatározott díj. A tagdíj megfizetése a tag kötelessége, ide nem értve az eleve 30 napot meg nem haladó idıtartamra kötött biztosítási szerzıdés alapján belépı tagot, aki tagdíj fizetésére nem köteles. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után A tagdíj adott tárgyévre kerül megállapításra. A tagdíj elıre, a tag belépésekor, illetve folyamatos tagság esetében a tárgyév elsı napján esedékes. A tagdíjat tárgyév közbeni belépés esetén a belépés teljes hónapjával együtt a tárgyév hátralévı hónapjai számával arányosan kell megfizetni. A tagsági viszony évközi megszőnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzıdés hiányában a tárgyévben megszőnik, de a tárgyévében új biztosítási szerzıdés alapján ismételten taggá válik, úgy a tárgyévre ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat a tárgyévre befizette Biztosítási díj: a biztosítási szerzıdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj) Tag: az Egyesület tagja lehet az Alapító, továbbá az Egyesülettel biztosítási szerzıdést kötı (szerzıdı) magánszemély, a Ptk c.) pontjában megjelölt gazdálkodó szervezet (kivonva e körbıl az egyéni vállalkozót/egyéni céget, aki/amely e pont alkalmazása szempontjából magánszemélynek minısül), vagy más, önálló jogi személyiséggel rendelkezı társadalmi vagy egyéb szervezet Pótbefizetés: az Egyesület pótbefizetést nem alkalmaz, a szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díj, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai tartalékok alkotják.

5 2.1. Az Egyesület céljai 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mőködı szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elıre meghatározott szolgáltatást nyújt Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggıen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetıségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bıvítse Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata: saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése, a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelızés iránti igényének felkeltése, fejlesztése Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elıírások megtartásával befektetheti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a Küldöttgyőlés döntése alapján támogatást nyújthat Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat Az Egyesület tevékenységi köre TEÁOR Nem életbiztosítás Az Egyesület a fenti tevékenységi körbıl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok alá tartozó és az Egyesület mőködésére vonatkozó mindenkor hatályos PSZÁF engedély szerinti kockázatokat mőveli: Ágazatok: 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést) 2. Betegség 3. Szárazföldi jármő-casco (sínpályához kötött jármővek nélkül) 4. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat) 5. Tőz- és elemi károk 6. Egyéb vagyoni károk 7. Önjáró szárazföldi jármővekkel összefüggı felelısség 8. Általános felelısség 9. Segítségnyújtás 10. Temetési biztosítás 3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŐNÉSE 3.1. A tagsági viszony létrejötte A tagsági viszony létrejön: Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyőlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony Az Egyesülettel biztosítási szerzıdést kötı bármely személy/szervezet esetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzıdés kockázatviselés kezdetének napjával.

6 A napjától az alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási módozatra vonatkozó hatályos szerzıdéssel rendelkezik A belépni kívánó tag írásbeli belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzıdése szerinti díj megfizetését Alapító tag Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre Az egyesületi tagság megszőnése A tagsági viszony megszőnik A természetes személy tag esetén a tag halálával A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszőnésével A tag kilépésével A tag kizárásával A tag biztosítási jogviszonyának megszőnésével A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszőnése esetében a tagsági viszony a tag halála idıpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszőnéssel egyidejőleg szőnik meg Kötelezı gépjármő felelısség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármő birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzıdést folyamatos díjfizetéssel, legkésıbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerıre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzıdés idıközben egyéb okból nem szőnik meg. A halál tényének bejelentését írásban a halál tényét igazoló közokirat másolatának csatolásával - kell megtenni Egyéb biztosítási módozatoknál, ha a tag, mint a szerzıdı halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzıdésbe szerzıdıként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is bel kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzıdı helyére kíván lépni A tag jogosult az Egyesületbıl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzıdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzıdése esetében a legkésıbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzıdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követıen a legkorábbi évfordulón szőnik meg kivéve, ha a tag szerzıdése ezen évforduló elıtt egyéb okból megszőnik (pl. érdekmúlás, díj nem fizetés miatti szerzıdés megszőnés) A tag kizárható az Egyesületbıl, ha az Egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít; a tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti meg; az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott A kizárás kérdésében az Intézı Bizottság dönt. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követı 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Intézı Biztossági határozat meghozatalát követıen a tag biztosítási szerzıdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzıdés ezen alapuló felmondásából eredıen az Egyesületet felelısség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg A biztosítási jogviszony megszőnésének napja a díjrendezettséget követı nap, kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás esetén a jogszabály szerint, a biztosító által gyakorolható felmondási nap.

7 A tag által az Egyesület felé történı bármilyen jogcímő befizetéseit az Egyesület jogosult elsısorban a tag tagsági viszonyából eredı a befizetés jóváírásáig esedékessé vált - fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezı gépjármő felelısségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, elızményi idıszak alapján érvényesítendı összegek (elmaradt díj / MABISZ díj /) elsıdleges érvényesítésére is A tag jogai és kötelezettségei A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mőködést elısegíteni A tag jogosult a Küldöttválasztó Győlésen közvetlenül, a Küldöttgyőlésen a saját területi küldöttje útján Egyesületet érintı bármely kérdést felvetni, annak napirendre tőzését indítványozni A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérı rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetı és megválasztható A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértı határozatát a tudomására jutástól számított egyesülési jogról szóló évi II törvény vonatkozó rendelkezései alapján a tudomásszerzést követı belül 30 (harminc) napon belül bíróság elıtt megtámadni A tag az Alapszabályban írt kivételekkel köteles tagdíjat fizetni A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson személyesen részt venni. Nem természetes személy a tag nevében a szervezeti formájának megfelelıen a rá vonatkozó jogszabályi elıírások szerint kizárólag a szervezet - aláírásra jogosult - képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselıje(i) személyesen járhat(nak) el Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve értelemszerően a Küldötteken keresztül történı közvetett joggyakorlást A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselıje/képviselıi változását haladéktalanul, de legkésıbb a változást követı 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébıl eredı következményekért az Egyesületet felelısség nem terheli. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEI 4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése Társadalmi szervezet Küldöttgyőlés Intézı Bizottság Felügyelı Bizottság Bizottságok Szakmai szervezet 4.2. Küldöttgyőlés Az Egyesület legfıbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbıl álló Küldöttgyőlés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd ) tartozó tagjainak győlése (Területi Küldöttválasztó Győlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

8 4.3. Küldött jelölése Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetı Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek Küldöttet jelölni az Intézı Bizottság által erre a célra rendszeresített az Egyesület internetes oldaláról letölthetı, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetı - a jelölt és a jelölı személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körően kitöltött jelölı lapon, minimálisan teljes bizonyító erejő magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölı lap aláírásával nyilatkozik A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetıjogi felelıssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elıélető-e vagy sem, valamint arról, hogy ı, illetve a Ptk b. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítıvel, vagy biztosítási szaktanácsadóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselı vagy ellenırzı testület tagja. Ezen nyilatkozat tartalmát a Levezetı elnök a küldöttválasztás megkezdése elıtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Győlésen megjelentekkel A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerően kitöltött a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó - jelölılap legkésıbb az adott Területi Küldöttválasztó Győlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetı elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Győlés helyszínén folyamatosan megtekinthetı. A listán már feltőntetett személy további jelölése érvénytelen Küldöttválasztás A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Intézı Bizottság feladata. A küldöttválasztást az Intézı Bizottság szükség szerint, de legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyőlés mőködésének folyamatossága biztosítható legyen A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Győlés) A küldöttválasztási területeket az Intézı Bizottság a megyék (+fıváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fıvároshoz tartozó tagok száma az adott küldöttválasztási eljárásra vonatkozó meghívók kiküldését megelızı naptári hónap elsı napján nem éri el a 3000 tagot, azt a megyét/fıvárost az Intézı Bizottság összevonja bármelyik másik szomszédos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A küldöttválasztási területek listája a meghívóban is feltüntetésre kerül, valamint a meghívók kiküldését követıen a választások megkezdése elıtt az Egyesület székhelyén és az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetı A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilvántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Győlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó Győlésre nem került sor Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási területben A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszőnése esetében a helyébe a

9 sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Győlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Győlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták Az Egyesület a küldöttválasztási eljárásra vonatkozó meghívókat a küldöttválasztási eljárásban elsıként megtartandó Területi Küldöttválasztó Győlés napja elıtti naptári hónap elsı napján az Egyesület központi nyilvántartásában már szereplı tagoknak küldi meg postai úton Az Egyesület a meghívókat a küldöttválasztási eljárás elsı Területi Küldöttválasztó Győlése napja elıtti legkésıbb 8. napig adja postára a tag Egyesülethez bejelentett címére/székhelyére és ezzel egyidejőleg közzéteszi a meghívót az Egyesület internetes oldalán és két országos napilapban is. Meghívó hiányában az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a meghívók kiküldésének határnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Győlés kezdıidıpontja között lép be az Egyesületbe, vagy aki bármely okból (pl. postai kézbesítés hibája, késedelme) nem kapott meghívót, feltéve, hogy tagsági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Győlés elıtti regisztráció során hitelt érdemlıen igazolja A küldöttválasztási eljárásra vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Területi Küldöttválasztó Győlések helye és ideje, valamint azok bármelyike határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó Győlések idıpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Győlésre irányadó szabályok (lsd ) szerinti szabályai. A megismételt Területi Küldöttválasztó Győlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Győlés kezdıidıpontját követıen, lehetıleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késıbbi idıpontra, de legkésıbb 15 napon belülre hívható össze A Területi Küldöttválasztó Győlésen az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok, az Intézı Bizottság által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Győlés elıtt közvetlenül az Intézı Bizottság által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Győlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenırizhetı legyen A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselıje a regisztráció során köteles személyazonosságát és lakcímét hitelt érdemlıen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselıje(i) ezen túlmenıen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlıen igazolni. Értelemszerően irányadóak a regisztrációnál a pontban írtak is A Területi Küldöttválasztó Győlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag jelen van Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülı megismételt Területi Küldöttválasztási Győlés az elıre meghirdetett napirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Győlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Győlés elhatározza A Területi Küldöttválasztó Győlést az jelenlévı tagok által nyílt szavazással, egyszerő többséggel megválasztott Levezetı Elnök vezeti le A Levezetı Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetıségét, a szavazási eljárás alakszerőségét A Levezetı Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tartalma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Győlés munkáját hátráltatja, akadályozza Amennyiben a küldöttválasztás lebonyolításának tisztaságát, jogszerőségét veszélyben látja, úgy a Levezetı Elnök a szavazás befejezésének idıpontjáig bezárólag a folyamatban levı Területi Küldöttválasztó Győlést indoklás nélkül berekesztheti, ilyen esetben az

10 Intézı Bizottság az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Győlést hív össze A Terület Küldöttválasztó Győlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik A Területi Küldöttválasztó Győlésrıl jegyzıkönyv készül, melyet a Levezetı elnök által felkért személy vezet. A jegyzıkönyvet a Levezetı Elnök írja alá és a Területi Küldöttválasztó Győlés által megválasztott két jegyzıkönyv hitelesítı hitelesíti A Küldött jogállása Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyőlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldöttválasztó Győlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyőléssel összefüggı tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elıírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el A Küldöttek megbízása a megválasztásukat követı elsı Küldöttgyőlés napjától kezdıdıen az azt követı ötödik évben megválasztásra kerülı új Küldöttgyőlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható A Küldött megbízása megszőnik: ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elıtt nem választották újra, tagsági jogviszonyának megszőnésével, lemondással A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésıbb a Küldöttgyőlés elıtt 20 nappal az Intézı Bizottság Elnökéhez megérkezı írásbeli nyilatkozatával lemondhat A Küldött küldötti viszonyának megszőnése esetén, a megválasztás szerint soron következı pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyőlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50 % alá csökken A Küldöttet az Egyesületrıl, annak tisztségviselıirıl, tagjairól tudomására jutott mindennemő adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerısíteni A Küldöttgyőlés kizárólagos hatásköre az Alapszabály elfogadása és módosítása, a Egyesület stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló megvitatása és elfogadása, az Egyesület és a tulajdonában lévı gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves, konszolidált beszámolójának jóváhagyása, az Egyesület tulajdonában lévı gazdasági társaság(ok) mőködési formájának és fıtevékenységének megváltoztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének elhatározása, az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása, a tagdíj mértékének meghatározása az Intézı Bizottság javaslata alapján, az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint, az Intézı Bizottság és a Felügyelı Bizottság éves beszámolójának elfogadása, a Küldöttgyőlés által választott, illetve megbízott bizottságok beszámolójának elfogadása, a Vezérigazgató két Küldöttgyőlés közötti idıszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása, az Egyesület tisztségviselıinek és Tiszteletbeli Elnökének megválasztása, visszahívása, a Jelölıbizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság és ad hoc, illetve egyéb állandó bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása, a jegyzıkönyvvezetınek, és a jegyzıkönyv vezetık megválasztása,

11 az Egyesület tisztségviselıi, Tiszteletbeli Elnöke és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása a tárgyévi üzleti terv részeként, a Könyvvizsgáló megválasztása és felmentése, az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározása, állomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértı szavazata alapján, rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszőnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról a tag kizárása ügyében az Intézı Bizottság által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szervezetekkel közös tulajdonú társaság alapítása, döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyőlés a saját hatáskörébe vonta Küldöttgyőlés határozatképessége, határozathozatal A Küldöttgyőlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50 %-a jelen van A határozatképes Küldöttgyőlés határozatait - jogszabály, vagy az Alapszabály eltérı rendelkezése hiányában - a jelenlévı küldöttek szavazatainak egyszerő (több mint 50 %) többségével hozza A Küldöttgyőlés határozatait nyílt szavazással hozza A Küldöttgyőlésen a szavazás történhet: a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejő vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése), a napirendi pont jellegétıl függıen az Intézı Bizottság által meghatározott formájú és tartalmú, a küldött aláírását tartalmazó szavazólap értelemszerő kitöltésével és leadásával, elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételi adottak/ Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendı, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérıen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzıkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni Küldöttgyőlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselıje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselı(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselıje meghatalmazotton keresztüli eljárását A Küldöttgyőlésen a szavazás módját az IB által kijelölt Levezetı Elnök határozza meg A Küldöttgyőlés összehívása Az Intézı Bizottság a Küldöttgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az Intézı Bizottság a Küldöttgyőlés idıpontját minimum 45 nappal korábban köteles kitőzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni A Küldöttgyőlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Intézı Bizottság a Küldöttgyőlést összehívhatja A meghívót a Küldöttekkel legalább a Küldöttgyőlést megelızı 8 nappal korábban közölni kell. A meghívó akkor is határidıben közöltnek tekintendı, ha azt a Küldött Egyesülethez bejelentett ( pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére a Küldöttgyőlés idıpontja elıtt 15 nappal korábban, igazolhatóan postára adták.

12 A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Intézı Bizottság határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Intézı Bizottság Elnökéhez intézett levélben a tagok/küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigazgató legkésıbb 30 nappal a Küldöttgyőlés tervezett idıpontja elıtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt javaslat a fenti határidı után érkezik az Intézı Bizottság Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyőlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következı Küldöttgyőlésen kerül sor A Küldöttgyőlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyőlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége miatt megismételt Küldöttgyőlések idıpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyőlésre irányadó szabályok (lsd ) szerinti szabályai A Küldöttgyőlés a meghívóban nem szereplı napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyőlésen valamennyi Küldött jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyőlés elhatározza Rendkívüli Küldöttgyőlés összehívására az Intézı Bizottság döntése alapján az Intézı Bizottság Elnöke, illetve az pont alapján a Felügyelı Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyőlést az Intézı Bizottság által javasolt napirenddel 24 órán belüli idıpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan ( en), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon A Rendkívüli Küldöttgyőlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyőlésre irányadó pontban foglaltakat kell alkalmazni Regisztráció a Küldöttgyőléshez A Küldötteket a Küldöttgyőlésen az Intézı Bizottság által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyőlésen jelenlévı valamennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyőlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselıje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes személy Küldött képviselıje ezen túlmenıen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni A Küldöttgyőlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyőlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Intézı Bizottság által meghívott személyek vehetnek részt Küldöttgyőlés Levezetı Elnöke A Küldöttgyőlést az Intézı Bizottság által elızetesen megbízott levezetı elnök, míg az ı akadályoztatása esetében az Intézı Bizottság által elızetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetı elnök helyettesre is vonatkoznak A Levezetı Elnök: biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetıségét, biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerőségét, amennyiben a Küldöttgyőlés a napirendekkel összefüggı felszólalások, észrevételek idıtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idıkorlátok betartását A Levezetı Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tartalma, magatartása a Küldöttgyőlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyőlés az érintett személy további felszólalása mellett dönt Amennyiben a Levezetı Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idıtartamára az Intézı Bizottság által elızetesen megbízott Levezetı Elnök- helyettes helyettesíti A Küldöttgyőlés Jegyzıkönyve

13 A Küldöttgyőlésrıl írásbeli jegyzıkönyv készül. A jegyzıkönyvet a Levezetı Elnök által javasolt, és Küldöttgyőlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzıkönyvvezetı vezeti Bármelyik jelenlévı Küldött indítványára a Küldöttgyőlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel készüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetıségek rendelkezésre állnak. Az írásbeli jegyzıkönyv a felvétel alapján készítendı el, legkésıbb a Küldöttgyőlést követı 15 munkanapon belül. Amennyiben a felvétel készítését a Küldöttgyőlés érdemi megkezdését követın határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elıtt elhangzottakról készült írásbeli jegyzıkönyvrészt a Levezetı Elnök, a Jegyzıkönyvezetı és a két Jegyzıkönyv-hitelesítı köteles aláírásával külön is hitelesíteni A felvételt a Küldöttgyőlést követı 365 napig, vagy az adott Küldöttgyőlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerıs befejezéséig kell megırizni A jegyzıkönyvet a Levezetı Elnök, a Jegyzıkönyvvezetı és a Küldöttgyőlés által megválasztott kettı jegyzıkönyv-hitelesítı aláírásával hitelesíti A jegyzıkönyv, illetve a felvétel megırzését és irattárózását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiányában a legnagyobb gondosság mellett az Intézı Bizottság, illetve az Intézı Bizottság által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni Mandátumvizsgáló Bizottság A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyőlés napján és kezdete elıtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenırzése Ennek keretében: a regisztráció adatit ellenırzi, megállapítja a jelenlevı küldöttek számát, személyét, elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyőlés Levezetı Elnökének a határozatképesség megállapítására vonatkozóan, folyamatosan ellenırzi a határozatképesség meglétét Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldöttgyőlésen további érdemi határozatot hozni amíg a határozat képesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetı elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyőlést kell tartani A Mandátumvizsgáló Bizottság kettı-öt fıbıl álló bizottság, melyet a Küldöttgyőlés választ meg a tagjai közül - nyílt szavazással - 5 évre. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság valamely tagjának megbízása megszőnne, vagy akadályoztatva van, úgy a Küldöttgyőlés köteles helyére másik tagot választani állandó vagy eseti jelleggel A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsı ellenır és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik Jelölıbizottság Az Egyesület tisztségviselıinek megválasztását a küldöttek által, maguk közül 5 évre - nyílt szavazással - választott bizottság segíti, mely a küldöttek véleményének elızetes begyőjtése alapján készíti el az adott tisztségre jelöltek listáját A Jelölıbizottság létszáma kettı-öt fı A Jelölıbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki a bizottság által végzett jelölı eljárásban jelölt lesz. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Jelölıbizottságba új személyt kell választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani Szavazatszámláló Bizottság A Küldöttgyőlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alapszabály rendelkezése szerint (lsd ) a Levezetı

14 Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggı, vagy az írásbeli szavazással történı határozathozatal során a szavazatokat Szavazatszámláló Bizottság számolja össze A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyőlés által - nyílt szavazással, alkalmanként - megválasztott, a jelenlévı küldöttek száma 10 %-ának megfelelı, de minimum 1-3 fıbıl áll (tört szám esetén felfelé történik a kerekítés). A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak A Szavazatszámláló Bizottság Elnöke útján ismerteti a szavazás módját, ellenırzi a szavazás szabályszerőségét, elvégzi a szavazatszámlálást és beszámol a Küldöttgyőlésnek a szavazás eredményérıl A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követıen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani A szavazatszámlás eredményét a jegyzıkönyvben rögzíteni kell Megismételt Küldöttgyőlés Amennyiben a Küldöttgyőlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyőlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyőlésre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a megismételt Küldöttgyőlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes. Az eredeti Küldöttgyőlésrıl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyőlés tartásáról tájékoztatni kell A megismételt Küldöttgyőlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyőlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyőlés elhatározza. 5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELİI 5.1. Az Egyesület tisztségviselıi Intézı Bizottság Elnöke és tagjai Felügyelı Bizottság Elnöke és tagjai 5.2. Az Egyesület tisztségviselıire vonatkozó közös szabályok Átmenti szabály a 2009 évben esedékes Küldöttválasztást követı elsı Küldöttgyőlésen történı tisztségviselı választásig: Az Egyesület akként rendelkezik, hogy a évben lejáró tisztségviselıi mandátumokat az általános szabályoktól eltérıen a évben esedékes új Küldöttválasztást követıen megtartásra kerülı elsı Küldöttgyőlésen történı tisztségviselı választásáig meghosszabbítja A Küldöttgyőlés az Egyesület tisztségviselıit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztást követı új Küldöttgyőlés alakuló ülésén megtartandó tisztségviselı-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselı megbízása a megválasztása (ciklus) lejárata elıtt bármely okból megszőnik, úgy a helyére választott tisztségviselı megválasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól Tisztségviselı csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek Tisztségviselı csak természetes személy egyesületi tag. A tisztségviselıi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre A tisztségviselıket a megbízás ellátásáért Küldöttgyőlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

15 A tisztségviselık a tisztségüket az Egyesület vezetése és mőködtetése során az ilyen tisztséget betöltı személyektıl elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni A tisztségviselı a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs A tisztségviselı megbízása megszőnik a megbízás idıtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, a tisztségviselı egyesületi tagsági viszonyának megszőnésével A tisztségviselı a megválasztási idıtartamának lejárta elıtt visszahívható, ha alkalmatlanná válik tisztsége ellátására, idıközben keletkezett összeférhetetlenségi okot 15 napon belül nem szünteti meg, a személyében, körülményeiben bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a Bit., illetve az Alapszabály elıírásainak, az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott, vagy magatartásával az Egyesület társadalmi szervezeti, vagy biztosító üzemi mőködését egyéb módon veszélyezteteti, vagy hátrányosan érinti; az Intézı Bizottság vagy a Felügyelı Bizottság javasolja saját testületi tagjának a visszahívását; az Egyesület Küldötteinek 25%-a írásban javasolja, A fentiek alapján az adott személy visszahívása a Küldöttgyőlésen önálló napirendi pontként kerül tárgyalásra A tisztségviselı a tisztségérıl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mőködıképességét (határozatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétıl számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyőlése az új tisztségviselı megválasztásáról már ezt megelızıen gondoskodott A tisztségviselık az Egyesületrıl, annak tisztségviselıirıl, tagjairól tudomására jutott mindennemő adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselı a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerısíteni A jelölés Tisztségviselınek (IB tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetı, aki az adott tisztségekre elıírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel Tisztségviselıt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet A jelölési javaslatot írásban, minimálisan teljes bizonyító erejő magánokiratban, a jelölt és a jelölı személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet úgy, hogy a jelölési javaslat az IB elnökének címezve, a KÖBE székhelyére legkésıbb az esedékes tisztségviselı választást megelızı 60 nappal bezárólag eljusson A jelölési javaslatok beérkezését követıen az IB elnöke írásban megkeresi a javasolt személyt a jelölés elfogadásáról, valamint arról, hogy legkésıbb a tervezett választást megelızı 35. napig küldje meg a vonatkozó jogszabály szerinti feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Az IB elnöke a beérkezett dokumentumok alapján terjeszti fel az illetı személy jelölését a szakmai felügyelet részére az engedélyezés érdekében Amennyiben a jelölési javaslat olyan személyre vonatkozik, aki aktuálisan az Egyesület tisztségviselıje, úgy ez esetben az IB elnök csak a jelölés elfogadásáról nyilatkoztatja ıt A Küldöttgyőlés elé csak olyan személyek terjeszthetık, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minısül.

16 A tisztségviselı jelölt, amennyiben a tisztségviselı választó küldöttgyőlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elızetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett Intézı Bizottság Az Egyesület vezetı szerve az Intézı Bizottság Az Intézı Bizottság 7 tagból áll Az Intézı Bizottság tagja és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont] az Egyesület Felügyelı Bizottságának tagjává nem választható meg Az Intézı Bizottság tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Intézı Bizottság tagjai felelıssége egyetemleges. Mentesül a felelısség alól az Intézı Bizottsági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott Az Intézı Bizottság testületként jár el. Az Intézı Bizottság szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékenységérıl a Küldöttgyőlésnek beszámol Az Intézı Bizottság határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Intézı Bizottság döntéseit a jelenlévı tagjainak egyszerő többségével hozza Szavazategyenlıség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlıség esetén a kérdést el kell napolni Az Intézı Bizottság üléseit az Intézı Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - az Intézı Bizottsági tagok bármelyike, a Felügyelı Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Intézı Bizottság elnökétıl, aki a kérelem kézhezvételétıl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Intézı Bizottság ülésének 15 napon belüli idıpontra történı összehívásáról. Ha az Intézı Bizottság Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elıterjesztı maga jogosult az ülés összehívására Az Intézı Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg Az Intézı Bizottság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyőlés a hatáskörébe utal Az Intézı Bizottság hatáskörébe tartozik különösen: A küldöttválasztás lebonyolítása - azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Győlések összehívása -, valamint az ezzel összefüggı végrehajtási szabályok meghatározása, Küldöttgyőlés lebonyolítása - azon belül különösen annak összehívása, napirendjének megállapítása -, valamint az ezzel összefüggı végrehajtási szabályok meghatározása, Küldöttgyőlés napirendjén szereplı elıterjesztések, határozati javaslatok elıkészítése és szakmai megalapozása, Küldöttgyőlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenırzése,, üzletpolitikai célok meghatározása, stratégiai terv véleményezése és elızetes jóváhagyása, éves üzlet terv elızetes elfogadása, a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása, a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a Bit.-ben nevesített egyéb vezetık kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfıbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását, a társaság mőködési formájának és fıtevékenységének megváltoztatását, a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének elhatározását, a stratégiai terv, és az üzleti terv elfogadását, amelyekben a Küldöttgyőlés jogosult dönteni új biztosítási termékek elfogadása, tag kizárásáról szóló döntés, az Egyesület Szervezeti Mőködési Szabályzatának megállapítása, saját ügyrendjének megállapítása,

17 5.5. Felügyelı Bizottság az Intézı Bizottság jogosult szakértı vagy szakértık igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni, az Intézı Bizottságot az Intézı Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az Intézı Bizottság által írásban felhatalmazott Intézı Bizottsági tag képviseli, az Intézı Bizottság jogosult a Felügyelı Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni, a felkért munkabizottságok mőködtetése, irányítása Az Egyesület mőködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelı Bizottság ellenırzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyőlés nyílt, írásbeli szavazással 5 évre választja A Felügyelı Bizottság ellenırzi és felügyeli az Egyesület mőködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egyesület rendelkezzen átfogó és az eredményes mőködés biztosítására alkalmas ellenırzési rendszerrel, felügyeli és szakmailag irányítja a belsı ellenırzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsı ellenırzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenırzi az éves és közbensı pénzügyi jelentéseket,továbbá ellátja a Bit. 89. /6/ bekezdésében elıírt feladatokat A belsı ellenırzési szervezet irányítása keretében a Felügyelı Bizottság: Elfogadja a belsı ellenırzési szervezeti egység éves ellenırzési tervét Legalább félévente megtárgyalja a belsı ellenırzés által készített jelentéseket, és ellenırzi a szükséges intézkedések végrehajtását Szükség esetén külsı szakértı felkérésével segíti a belsı ellenırzés munkáját Javaslatot tesz a belsı ellenırzési szervezeti egység létszámának változtatására A Felügyelı Bizottság az Intézı Bizottságtól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja A Felügyelı Bizottság éves tevékenységérıl a Küldöttgyőlésnek számol be A Felügyelı Bizottság ellenırzi az éves és közbensı pénzügyi jelentéseket. A hatályos számviteli rendelkezések szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Egyesület Küldöttgyőlése csak a Felügyelı Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat Ha a Felügyelı Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapszabályba, illetve az Egyesület legfıbb szervének határozataiba ütközı tevékenységet végez, vagy ilyen módon mőködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelı Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyőlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére Törvényszegés észlelésekor a Felügyelı Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelı Bizottság elnöke a bizottsági ülést követı 10 napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzıkönyveket, elıterjesztéseket, illetıleg jelentéseket, amelyek a Felügyelı Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsı szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság Az Intézı Bizottság által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelı Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsı ellenırrel elvégezteti, és annak eredményérıl a soron következı Intézı Bizottsági ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Intézı Bizottságnak, mind a Küldöttgyőlésnek beszámol A Felügyelı Bizottság testületként jár el. A Felügyelı Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik A Felügyelı Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelı Bizottság határozatait a jelenlévı tagjainak egyszerő többségével hozza. Szavazategyenlıség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlıség esetén a kérdést el kell napolni.

18 A Felügyelı Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye A Felügyelı Bizottság tagját e minıségében az Egyesület tagja, Küldöttgyőlése, az Intézı Bizottság nem utasíthatja A Felügyelı Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg A Felügyelı Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Intézı Bizottság ülésein Bizottságok A Küldöttgyőlés, az Intézı Bizottság vagy a Felügyelı Bizottság jogosult bármilyen, az Egyesületet érintı kérdésben az Egyesület tagjai, munkatársai közül, vagy külsı szakértı bevonásával munkacsoportokat, állandó vagy ad hoc bizottságokat alakítani, illetve megbízni. 6. TISZTELETBELI ELNÖK 6.1. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke az a személy lehet, akit a Küldöttgyőlés az Egyesület tagjai közül az Egyesület érdekében végzett kiemelkedı tevékenységét figyelembe véve, e tisztségre a nyílt szavazással megválaszt A Tiszteletbeli Elnök állandó meghívottja az Egyesület rendes és Rendkívüli Küldöttgyőlésének és rendezvényeinek A Tiszteletbeli Elnök megválasztása élete végéig szól, arról azonban bármikor lemondhat. Méltatlanná válás esetén a Küldöttgyőlés tisztségébıl visszahívhatja A Tiszteletbeli Elnök lemondása vagy visszahívása esetén nem kötelezı új Tiszteletbeli Elnököt választani Arról, hogy mi minısül méltatlansági oknak, a Küldöttgyőlés határoz A Tiszteletbeli Elnököt a Küldöttgyőlés által meghatározott tiszteletdíj illeti meg, amennyiben az Egyesületnél más - tiszteletdíjjal járó - tisztséget nem tölt be Az Egyesületnek egyszerre csak egy Tiszteletbeli Elnöke lehet. 7. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE 7.1. Szakmai szervezet: A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyőlés által elfogadott stratégia szerinti célkitőzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elıkészítı tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsı számú vezetı látja el Két Küldöttgyőlési idıpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsı számú vezetı a Küldöttgyőléseken beszámol Vezérigazgató: Az Egyesület szakmai vezetését az Vezérigazgató látja el, aki biztosítás szakmai értelemben ügyvezetınek és egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsı számú vezetıjének minısül Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetık alkalmazásához és felmentéséhez az Intézı Bizottság egyetértése és a Felügyelı Bizottság elızetes tájékoztatása szükséges Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsı számú vezetıre elıírt feltételeknek.

19 8. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA 8.1. Az Egyesület induló vagyona Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett az alakuláskor hatályos évi XCVI. törvény 46. (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal. 9. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA 9.1. Az Egyesület bevételei tagok tagdíja, a tagok, mint a mővelt biztosítási módozatok szerzıdıi által fizetett biztosítási díj, egyéb források A tagi befizetések: A tagdíj, amely az Egyesület mőködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyőlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelızı 30 (harminc) nappal az Intézı Bizottság Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Intézı Bizottság hagyja jóvá A befizetések módja A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzıdés megkötésekor az elsı díjjal együtt köteles tárgyévre megfizetni, azután a tárgyévet követı években az Egyesület által küldött számlalevélen megjelölt idıpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzıdéseknek megfelelıen kell a tagnak megfizetnie A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérıl indítványozott banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti. 10. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRİL Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület nonprofit szervezet Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik Ennek megfelelıen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok - a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Az Egyesület jellegébıl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyőlés döntésének megfelelıen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyőlés döntésének megfelelı részét az Egyesület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon

20 tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzıdésének évét követı évben az Egyesületnél élı biztosítási szerzıdéssel rendelkeznek Az pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredı tıkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van Az Egyesület megszőnése Az Egyesület megszőnik: 11. AZ EGYESÜLET MEGSZŐNÉSE feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyőlési határozattal, feloszlatással, illetıleg megszőnésének megállapításával, Megszőnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása Az Egyesület megszőnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzıdésbıl eredı követeléseket elsısorban a képzıdött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni A tartozások kielégítésének sorrendje az állomány átruházást követıen: Munkabér és egyéb bér jellegő juttatások Gazdasági tevékenység befejezésével, vagyonának megóvásával kapcsolatos költségek Vagyon értékesítésével kapcsolatos költségek Egyesület iratanyagának elhelyezésével és megırzésével kapcsolatos költségek TB, nyugdíjpénztár és adófizetési kötelezettségek Egyéb követelések A fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszőnéskori tagjai között, a Küldöttgyőlés külön döntésének megfelelıen kell felosztani Hatályosulás 12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Egyesület mőködését a Fıvárosi Bíróságon történı nyilvántartásba vételét követıen kezdte meg Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyőlése május 23. napján Küldöttgyőlési határozatával jóváhagyta Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyőlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezések a végrehajtásához szükséges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Intézı Bizottság jogosult meghatározni Felügyelet Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Intézı Bizottság és a Küldöttgyőlés határozataival kapcsolatos jogorvoslatra az egyesülési jogról szóló évi II. törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezéseiben foglalt eltérésekkel Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, valamint a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.