Bevásárlóközpont-őrület

Átírás

1 Bevásárlóközpont-őrület (Szombathelyi Rita anyagának felhasználásával) A fogyasztói társadalom szentötsége reklám fogyasztás autó előváros bevásárlóközpont Fogalmak shopping mall, plaza, megaszatócsok szupermarket: kisméretű önkiszolgáló élelmiszer hipermarket: min nm, egyszintes önkiszolgáló kínálatában az élelmiszerek dominálnak, de mellette széleskörű egyéb áruválaszték bevásárlóközpont: min nm alapterületű a beruházói és kereskedelmi-üzleti, vállalkozói funkció elválik egymástól sokfunkciós: kiskereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, szórakoztatás hipermarket + kis üzletek, szolgáltatások Auchan, Cora, Tesco, Metro

2 Bevásárlóközpontok nemzetközi összehasonlításban szám átlagos alapterület m 2 forgalom $/m 2 /hét forgalomrészesedés % egy bev.központra jutó lakosok száma ezer fő USA Nyugat-Európa Magyarország Magyarország (épülővel) Forrás: NSz máj. 11. A kezdetektől Victor Gruen a 30-as években vevőcsalogató áruházakat épít (árkádok, áruk ömlesztve szemmagasságban) Amerika, 40-es évek: az áruházak kiköltöznek a suburbökbe Los Angeles, 1947: szabadtéri bevásárlóközpont 1956, Minnesota, Southdale: Gruen fedél alá helyezi és fűti a bevásárlóközpontot ( Eternal Spring ) mesterséges, európai jellegű városi hangulatot utánoz a 70-es években a bevásárlóközpontok átterjedtek Európára és az egész világra a 80-as években az amerikai kultúra szerves részeivé váltak (korcsolyapálya, fókamedence, toronyugrás, stb.)

3 a Grove-ig 90-es évek: felfalták egymást a középkorú vásárlókat kiszorították a teenagerek: Mallrats (plázapatkányok) a fehér középosztály kiköltözése a városközpontokból megfordult; a suburb-ök fajilag vegyessé váltak a Latino középosztályt csábítják Rick Caruso: lifestyle centres újból tető nélkül nosztalgia: a hajléktalanok és bűnözők nélküli régebbi városközpontok utánzása ünnepi, üdülési hangulatot teremtenek

4 Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon (előző év = 100) , , , , , , , , , , , ,4 Részesedés a forgalomból (gépjármű és üa nélkül) száma bevásárlóközpontok 40 hipermarketek 44 szakáruházak 45 összesen 12-14% 16-18%

5 A tizenkét hazai legnagyobb alapterület (ezer nm) parkolóhely Mammut 57, Campona 53, Westend 49, Pólus Center 48, Duna Plaza 47, Árkád 42, ÁkádG Árkád Győr ő 35, Árkád Pécs 35,0 850 Malompark (Debrecen) 30,7 610 Lurdy Ház 29, Europark 25, Szinvapark (Miskolc) 22,0 360 Sugár 22,0 510 Eurocenter 20, Csaba Center 20,0 600 HVG, márc. 10. A bevásárlóközpont-őrület okai korszimbólumok: gótikus katedrális, gyár, bevásárlóközpont a középosztály kiköltözött az agglomerációba autós hétvégi bevásárlás az alapvető szükségletek kielégítettek, megnőtt a szórakozás iránti igény a vásárlás szükségletkielégítésből az élvezetek forrásává vált élvezetek által meghatározott vásárlás és fogyasztás hétvégi családi program a mindennapoktól eltérő világot keresnek impulzusvásárlás: ötletszerű, szükségtelen, élvezeti a szétszórt elővárosi lakosság közösségi életének fóruma a keynesista gazdasági fellendülés húzóereje a vásárlás a rendszerváltás nyertesei a fiatalok: városokban élnek új fogyasztási szokásokat és életstílust honosítanak meg sikeresek, rugalmasak, szivesen költekeznek élvezni akarják az életet Hazai jellegzetességek a plázákban drágábban lehet vásárolni (NyEu-ban fordítva) üzlethelyiség bérlete drágább (Váci utcát kivéve) szórakoztatás sokkal fontosabb mint NyEu-ban a 3 legnagyobb forgalmúban (Westend, Mamut, Árkád) elsősorban tömegközlekedéssel utazók vásárolnak

6 Előnyök hozzájárul a települési infrastruktúra fejlesztéséhez munkahelyet teremt (de legalább a dupláját szünteti meg a városközpontban) Gazdasági hátrányok elsorvasztja a belvárosi kiskereskedelmet lepusztulnak a belső városrészek romlanak az emberi kapcsolatok nem generál vásárlóerő-többletet, csupán átcsoportosít összességében csökkenti a foglalkoztatást; csökkennek az áht-bevételek (szja, tb-járulék) nőnek a szociális kiadások az importot preferálja elsorvasztja a hazai termelést és fejlesztést alacsonyan tartja a beszállítói árakat, tönkreteszi a kistermelőket a többnyire külföldi tulajdonos kiviszi a nyereséget hitelfinanszírozásban létesülnek; csőd esetén az állam a bankokat konszolidálja az úthálózat kiépítését az állam magára vállalja súlyosbodik az áht hiánya összességében nemzeti vagyonvesztést okoz Környezeti és társadalmi következmények zöldmezős beruházások csökkenti a zöldfelületet, károsítja az élővilágot többlet-forgalmat okoz az odavezető utak mentén nő a zsúfoltság és elértéktelenednek az ingatlanok környezetükhöz nem alkalmazkodnak (pl. nem szervesen telepített, utak menti hivalkodó, esztétikailag nem odaillő épületek) tönkreteszi a hagyományos települési szerkezetet a hagyományos közösségi élet fórumait az ifjúság jelentős része bennük szocializálódik (plázatínédzserek)

7 A bevásárlóközpontok környezeti hatásai Zöld mezők alacsony telekárai vs városközpontok magas bérleti díjai városhatárokon kívül a legjövedelmezőbb az autós bevásárlóközpontok létesítése Ingyen igénybevehető óriási parkolótér, nagy vonzáskörzet => autós bevásárlások, növekvő forgalom és szennyezettség A bevásárlóközpont üzemeltetéséből adódó (gépkocsiforgalom által okozott) ktgek jelentős része nem jelenik meg a termék piaci árában! A bevásárlóközpontok nyílt és rejtett támogatása a többlet-forgalom miatti környezetszennyezést nem kell viselniük a kiszolgáló közlekedési infrastruktúrát a csúcsidőre méretezik állam és önkormányzatok k ingyen építik ki az infrastruktúrát olcsón jutnak hozzá a földterülethez 80%-ban hitelekből épülnek felelőtlen banki politika (példa: a Városromboló tényezőkben) Megoldási javaslatok Településekbe szervesen illesztett, többcélú (új funkciókkal ellátott), kisebb integrált központok közelben lakó vevők aránya nagyobb előnyös: még ellátatlan területek közepére vagy nagyvárosok kimagaslóan sűrűn lakott negyedébe (ezáltal a városi funkciók jobban összeolvadnak) Kompakt város (~Groningen) feltételei: különböző városi tevékenységek minél közelebb helyezkedjenek el egymáshoz új lakónegyedek a város közelébe épüljenek üzletek, irodák a tömegközlekedési megállók közelében főbb bevásárlási lehetőségek a városközpontban összpontosuljanak napi bevásárláshoz szükséges üzletek a lakónegyedekben legyenek, városon kívül ne legyen bevásárlóközpont

8 Megoldási javaslatok (folyt. 1.) Több független városközpont (~Berlin) Területrendezési törvények bevásárlóközpontok helykijelölésére (a településszerkezetbe szervesen nem illeszkedő bevásárlóközpontok árukínálatát azokra a tartós fogyasztási cikkekre kellene korlátozni, amelyek szállításához általában gépkocsi is kell) Gyalogosátjárók (passzázsok), bevásárlófolyosók és pályaudvarok üzletei Megoldási javaslatok (folyt. 2.) Közös irányítású bevásárlóutcák kereskedők együttműködése, hiányzó választék pótlása, egységes helyi tervek, hirdetési közösségek, házhoz szállítás, stb. Hagymahéj modell (4 lépcsős forgalmi rend): Gyalogosövezet Forgalomcsillapított övezet Sebességkorlátozás zónája Eltérő előírt sebességű külső övezet (Cél: vásárlók gyalog, kerékpáron v. tömegközlekedéssel járjanak.) Parkolóhelyek után fizetendő forgalomokozási díj egy lépés lenne a hatalmas parkolófelületű bevásárlóközpontok és a helyi (parkolóhelyet kínálni nem tudó) (kis)boltok közötti esélyegyenlőség helyreállítása felé Megoldási javaslatok (folyt. 3.) Tisztességesebb a megnövekedett közlekedés külső költségeit a bevásárlóközpontra terhelő árviszonyok kialakítása (externáliák internalizálása) Jelenleg: a hazai szabályozás nem veszi figyelembe a nyugati tapasztalatokat a bevásárlóközpontok a befektetett tőke és foglalkoztatottak arányában megkapják a normatív támogatásokat a helyi vállalkozások, kkv-k nem versenyképesek nőnek a közlekedési igények nagy területeket foglalnak el (bevásárlóközpontok+parkolók) A bevásárlóközpontok építésének szabályozását, a hatásvizsgálatokat az európai uniós gyakorlat alapján kellene végezni