ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA

Átírás

1 Hungary-Slovakia Vedúci partner / Vezető partner: LESY Slovenskej republiky, š. p. Námestie SNP Banská Bystrica tel.: fax: lesysr@lesy.sk Lesy Slovenskej republiky, š. p. Odštepný závod Kriváň Kriváň Kriváň Cezhraničný partner / Külföldi partner: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2661 Balassagyarmat Bajcsy u. 10. tel.: , fax: titkarsag@ipolyerdo.hu ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA Poštová adresa / Postacím: IPOLY ERDŐ Zrt Balassagyarmat, Pf.: 34 Projekt je spolufinancovaný Európskou úniou z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/0352 Október 2012

2 Zborník referátov Az előadások kivonata Úvodná konferencia Nyitó konferencia Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny / Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/ Detva, 24. október 2012 Detva, október 24.

3 O projekte: Názov projektu: Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Identifikačné číslo projektu: HUSK/1101/2.2.1/0352 Názov vedúceho partnera: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Názov cezhraničného partnera: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Začiatok realizácie projektu: Ukončenie projektu: Výška podpory z ERDF: ,77 Webová stránka projektu: Projektről: Projekt címe: Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Projektazonosító szám: HUSK/1101/2.2.1/0352 Vezető partner neve: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Külföldi partner neve: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt kezdete: Projekt vége: ERFA támogatás összege: ,77 Projekt weboldala: Editori / Összeállítók: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Autori fotografií / A fényképek szerzői: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Náklad / Példányszám: 400 ks / 400 db Rozsah / Oldalszám: 80 strán / 82 oldal Grafická úprava, sadzba a tlač / Grafikai tervezés, betűszedés és nyomtatás: Národné lesnícke centrum Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2

4 OBSAH PREDSLOV Fantišek Král 5 ELŐSZÓ Král Fantišek 6 PREDSTAVENIE LESY SR, Š. P., ODŠTEPNÝ ZÁVOD KRIVÁŇ Pavol Kráľ 7 LESY SR, ÁLLAMI VÁLLALAT, KRIVÁŇ ERDÉSZIGAZGATÓSÁG BEMUTATÁSA Kráľ Pavol 9 TERMÉSZET KÖZELI ERDŐ ÉS VADGAZDÁLKODÁS AZ IPOLY MENTÉN Kiss László 12 PRÍRODE BLÍZKE LESY A OBHOSPODAROVANIE ZVERY V POIPLÍ László Kiss 16 PREDSTAVENIE PROJEKTU SPOLOČNE ZA ZACHOVANIE PRÍRODNÝCH HODNÔT NA ÚZEMÍ POĽANY A BÖRZSÖNY František Král 19 A KÖZÖSEN A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉÉRT A POĽANA ÉS A BÖRZSÖNY TERÜLETÉN C. PROJEKT BEMUTATÁSA Král František 22 PRÍRODNÉ HODNOTY NA ÚZEMÍ CHKO BR POĽANA Vladimíra Fabriciusová 24 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A POĽANA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET BIOSZFÉRA REZERVÁCIÓ TERÜLETÉN Fabriciusová Vladimíra 27 STAROSTLIVOSŤ O ŽIVOTNÉ PROSTREDIE ZVERI V POĽOVNÝCH REVÍROCH Š. P, LESY SR Peter Kuric, Marcel Lehocký 31 A LESY, A. V. VADÁSZTERÜLETEKNEK VADÁLLOMÁNYA ÉS ELŐHELYÜK GONDOZÁSA Kuric Peter, Lehocký Marcel 39 3

5 OPATRENIA NA OBNOVU A UDRŽATEĽNOSŤ PRIRODZENÝCH BIOTOPOV LESNEJ ZVERI V CHPO POĽANA Ján Nôžka 48 POĽANA VADÁLLOMÁNYÁNAK TERMÉSZETES ÉLŐHELYÉNEK FENNTARTÁSA ÉS FELUJÍTÁSA Nôžka Ján 55 A VADONÉLŐ ÁLLATOK TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜKRE GYAKOROLT TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE AZ IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY VADÁSZTERÜLETÉN Guzsik Alfréd 63 ZNÍŽENIE ZAŤAŽENIA VOĽNE ŽIJÚCICH ŽIVOČÍCHOV NA SVOJE PRÍRODNÉ PROSTREDIE V POĽOVOM REVÍRI IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY Alfréd Guzsik 71 POPIS TERÉNNEJ EXKURZIE Ján Nôžka 77 A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS LEÍRÁSA Nôžka Ján

6 PREDSLOV Vážení kolegovia, priatelia lesa a čitatelia, Slovensko a aj Maďarsko patria medzi krajiny s významným podielom lesov a určite uznáte, že lesy si zaslúžia našu starostlivosť, lebo sme ich nezdedili po našich rodičoch, ale požičali sme si ich od našich detí. S radosťou LESY Slovenskej republiky, štátny podnik ako i IPOLY ERDŐ Zrt. prijali možnosť v rámci 4. výzvy na predkladanie projektov Programu cezhraničnej spolupráce Maďarská republika Slovenská republika v oblasti podpory 2.2 Spoločná starostlivosť o prírodné prostredie podať projekt v aktivitách určených predovšetkým na spoločné úsilie zamerané na ochranu prírodných hodnôt, ako aj na zvyšovanie povedomia verejnosti v oblasti ochrany prírody. Keďže LESY SR, š. p. s dlhoročnými cezhraničnými priateľmi z IPOLY ERDŐ Zrt. našli spoločné záujmové body a pripravili projekt s názvom Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny. Tento projekt bol na zasadnutí Spoločného monitorovacieho výboru programu dňa 29. marca 2012 vyhodnotený ako úspešný a schválený. V októbri 2012 nadišiel čas pre začatie implementácie projektu a realizácie jednotlivých aktivít. Projekt začína úvodnou konferenciou, ktorej cieľom je poskytnúť obraz projektovým partnerom, odbornej i laickej verejnosti o východiskovom stave pre realizáciu projektu a jeho zameraní. Momentálne držíte v rukách zborník pripravený z príspevkov na úvodnej konferencii projektu. Verím, že pripravený zborník referátov z úvodnej konferencie projektu Vám prinesie komplexný obraz o projekte a stane sa pre Vás zdrojom poznania a informácii projektových aktivitách, dôvodoch uskutočnenia a tiež o cieľoch projektu. Súčasne verím, že Vás zborník presvedčí, že ide o zmysluplný projekt a naše lesy si zachovanie prírodných hodnôt zaslúžia. František Král projektový manažér 5

7 ELŐSZÓ Mélyen tisztelt kollégák, az erdő barátai, kedves olvasók, Szlovákia és Magyarország egyaránt azon országok közé tartozik, melyeknek jelentős részét erdők borítják, és biztosan elismerik, hogy ezek megérdemelik a gondoskodást, mivel nem örököltük szüleinktől, hanem gyermekeinktől kértük kölcsön. A Határon átnyúló együttműködési program Magyarország Szlovákia ik felhívása keretében örömmel ragadta meg a lehetőséget a közös pályázatra a LESY SR, állami cég és az IPOLY ERDŐ Zrt. a 2.2. támogatási körön belül A természeti környezet közös gondozása keretében. A pályázat megvalósítása során olyan közös tevékenységeket, aktivitásokat tervezünk megvalósítani, amelyek a területen élő vadállomány és egyúttal a természeti értékek védelmét szolgálja. A tevékenységek és az eredmények publikálása szándékaink szerint a vadgazdálkodás és a természetvédelem nyilvánosság által történő pozitívabb megítélését is eredményezi. Mivel a LESY SR állami cég a magyar pályázati partnerrel, mint régi határon túli baráttal, az IPOLY ERDŐ Zrt-vel megtalálták a közös érdekeket, elkészítették a pályázatot: Közösen a természeti értékek fenntartásáért a Poľana és Börzsöny területén. A program Monitoring Bizottsága március 29-i ülésén a megnevezett pályázat támogatásáról döntött októberében eljött az idő a pályázat megvalósítására és egyes tevékenységek kivitelezésére. A pályázat a nyitókonferenciával kezdődik, amelynek a célja a pályázat kiinduló pontjának és elvárásainak bemutatása a partnerek és a szakemberek körében, de egyben az érdeklődő nyilvánosságnak is. Ezt szolgálja egy kiadvány formájában a nyitókonferenciára elkészített előadások összefoglalója. Remélem, hogy ez az összefoglaló és a nyitókonferencia bemutatja a pályázatot, az Ön számára ismeretek forrása lesz a pályázati tevékenységekről, a pályázat lényegéről, szükségességéről, és a kitűzött célokról. Egyben bízok abban, hogy ez az összefoglaló meggyőzi Önt, hogy egy értelmes pályázatnak az elején állunk, és erdeink természeti értékei ezt a fáradozást kétségkívül megérdemelik. Král František Projekt menedzser 6

8 PREDSTAVENIE LESY SR, Š. P., OZ KRIVÁŇ Pavol Kráľ, riaditeľ LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Odštepný závod Kriváň, 334, Kriváň Vážené dámy, vážení páni, kolegovia, hostia domáci aj zo zahraničia. Vitajte na Odštepnom závode Kriváň, vitajte na Poľane! Starí Detvanci vravievali, že kto na Poľane nebol, nevidel ešte svet. Túto myšlienku by som chcel použiť pri privítaní na území Odštepného závodu Kriváň, kde je možné vidieť kus pekného sveta, či už prírodných, historických aj kultúrnych zaujímavostí. Odštepný závod Kriváň, patriaci do organizačnej štuktúry Lesov Slovenskej republiky, štátny podnik, obhospodaruje lesy od majestátnej Poľany, až po lesy nížin Poiplia na výmere ha. Z hľadiska orografického sa lesné komplexy rozprestierajú na svahoch Slovenského Rudohoria, Slovenského Stredohoria a Javoria. V juhovýchodnej časti sú to lesné komplexy rozložené na časti Veporských vrchov, Lučenskej kotliny a Cerovej vrchoviny. Rozpätie nadmorských výšok OZ Kriváň je od 162 m.n.m. (Rároš pusta) do 1458 m.n.m. (Poľana). Z uvedených charakteristík je zrejmá pestrosť konfigurácie terénov, klimatických pomerov, drevinového zloženia. Najviac zastúpenými drevinami sú smrek 32 %, buk 29 %, dub 13 %. Z toho tiež vyplýva bohatosť flóry a fauny, čo sa prejavilo uznaním chránených oblastí, chránených prírodných území, výtvorov, rastlinných a živočíšnych druhov. História obhospodarovania lesov v regióne Podpoľania sa viaže na existenciu Vígľašského panstva. Od 12. storočia lesy na území terajšieho OZ Kriváň plnili rôzne úlohy. Spočiatku slúžili len na poľovnícke zábavy vysokej uhorskej šľachty, neskôr ako zdroj obživy miestneho obyvateľstva. Od 17. storočia dochádza k intenzívnemu spriemyselňovaniu Horného Uhorska a lesy sa stávajú výhodným zdrojom energie producentom dreva a dreveného uhlia. Majitelia Vígľašského panstva investujú najmä do sprístupňovania lesov. Budujú sa lesné cesty a na začiatku 20. storočia aj lesné železnice (Lesná železnička Vígľaš Kyslinky, lesná železnička Kriváň Hriňová). Po prvej svetovej vojne dňa 1. mája 1925 vzniká prvá štátna inštitúcia na tomto území: Správa štátnych lesov v Kriváni Detve. Táto inštitúcia bola základným kameňom terajšieho odštepného závodu, ktorý sa do dnešnej podoby dotvoril zlúčením s Odštepným lesným závodom Lučenec v roku

9 Trvaloudržateľné obhospodarovanie lesov je základným princípom práce lesníkov v súčasnom období pri zabezpečovaní rovnomernej produkcie drevnej hmoty, ako hlavného zdroja príjmov pre financovanie chodu organizácie lesného podniku. Bezmála 200 tis. m 3 ročný etát ťažby drevnej hmoty, ale aj následné pestovné zásahy pri obnove lesa, výchove mladých lesných kultúr a porastov, je základňou pre prácu v súčasnosti 133 zamestnancov Odštepného závodu a nemalé množstvo dodávateľov prác. Okrem finančného zisku prevyšujúceho 1 milión, ktorý každoročne dosahujeme, činnosť lesníkov zabezpečuje taký stav lesa, ktorý plní množstvo mimoprodukčných funkcií. Pre milovníka prírody, poľovníka, rybára, či turistu je v oblasti pôsobenia Odštepného závodu Kriváň množstvo pozoruhodností, ktoré možno navštíviť, či využiť. Z historických pamiatok spomenieme Vígľašský zámok, Divínsky hrad (zrúcanina), Fiľakovský hrad, Haličský zámok, hrad Šomoška, rímsko-katolícky gotický kostol zo 14. storočia v Očovej, gotický kostol sv. Martina v Čeríne zo 14. storočia s drevenou zvonicou a iné viac alebo menej zachovalé historické budovy. Okrem štátnej prírodnej rezervácie Poľana nad Detvou a ŠPR Dudáš, sú zaujímavé viaceré chránené prírodné výtvory Kaľamárka, Melichova skala, Vodopád Bystrô, Jánošíkova skala, Bátovský balvan. Na juhu územia sa z Juhoslovenskej kotliny dvíhajú chrbáty CHKO Cerovej vrchoviny vyhlásenej v roku V jej západnej časti s Národnou prírodnou rezerváciou Šomoška s jej charakteristickým čadičovým vodopádom tvoreným 5 6 bokými stĺpmi bazaltu. Chránená krajinná oblasť Poľana bola vyhlásená v r na výmere ha pre ochranu zachovalého krajinného celku s koncentráciou prírodných hodnôt, kde areál pôvodných smrečín dosahuje najjužnejší okraj v Západných Karpatoch. Pre svoje hodnoty bolo územie CHKO v roku 1990 zaradené do svetovej siete biosférických rezervácií UNESCO. Územie CHKO Poľana je zaradené do sústavy NATURA 2000 s vyhláseným Chráneným vtáčím územím Poľana (rozloha: ha) a s navrhovanými územiami európskeho významu. Chránená poľovná oblasť Poľana je poľovný revír, kde hlavným poslaním je kontinuita poľovníckeho obhospodarovania s cieľom zachovania kvalitného genofondu karpatského jeleňa ako aj ostatných druhov raticovej a vzácnej zveri, je priestor, kde sa stretnú myšlienky naše a kolegov maďarských lesníkov v práve začatej cezhraničnej spolupráci. Vážení účastníci konferencie, vítajte na Poľane a pozrite sa z nej na Svet, na svet spoločnej spolupráce medzi slovenskými a maďarskými lesníkmi. 8

10 LESY SR, ÁLLAMI VÁLLALAT, KRIVÁŇ ERDÉSZIGAZGATÓSÁG BEMUTATÁSA Kráľ Pavol, igazgató LESY Slovenskej republiky, állami vállalat, Erdészigazgatóság Kriváň, 334, Kriváň Tisztelt Hölgyeim, Tisztelt Uraim, Tisztelt hazai és külföldi Vendégeink, Kedves Kollégák! Szeretettel üdvözlöm Önöket telephelyünkön, a Krivány üzemben, üdvözlöm Önöket a Poľanán! Az öreg Gyetvaiak szerint, aki nem volt a Poľanán az még nem látta a világot! Ezt a gondolatot az üdvözlés során, telephelyünkön, a Krivány üzemben szeretném hangoztatni, ahol a világ egy szép része látható, legyen az természeti, történelmi vagy kulturális érdekesség. Telephelyünk, a Krivány üzem, a Szlovák Államerdészet szervezeti struktúrájához tartozik, állami vállalat, erdőgazdálkodási tevékenysége magában foglalja a felséges Poľana és az Ipoly-mente síksága közötti erdőket, ami ha területnek felel meg. Helyrajzi szempontból az erdőkomplexumok a Szlovák Érchegység (Slovenské rudohorie), a Selmeci-körhegység (Slovenské stredohorie) és a Jávoros (Javorie) lejtőin fekszenek. Ezek a délkeleti oldalon elterülő erdőkomplexumok: a Vepor (Veporské vrchy), a Losonci-medence (Lučenská kotlina) és a Cseres-hegység (Cerová vrchovina). A Krivány (Kriváň) társadalmi csoportosulás területének magasságkülönbsége 162 m (Ráros puszta Rároš pusta) és 1458 m (tszf.) (Poľana). Az említett jellemzőkből látható a terület térbeli elhelyezkedésének, éghajlati viszonyainak és fás növényzete összetételének a változatossága. Legnagyobb számban a lucfenyő (32%), a bükk (29%) és a tölgy (13%) képviselteti magát. Ebből kitűnik a növény- és állatvilág gazdagsága, amit a védett körzetek, védett természeti övezetek, képződmények, növény- és állatfajok kinyilvánítása is mutat. Az erdőgazdálkodás történelme a Podpoľanie (Poľana-alatti) régióban a véglesi (Vígľaš) uradalomhoz fűződik. Az erdők a 12. századtól a mai Krivány területén különböző feladatokat láttak el. Kezdetben a magasrangú magyar nemesség szórakozását szolgálták vadászatuk során, később élelemforrásként a helyi lakosságot. Az iparosítás a Felvidéken a 17. századtól erős fejlődésnek indult, és az erdők jelentős energiaforrásokká válnak fa- 9

11 termelőkké és faszéntermelőkké. A véglesi (Vígľaš) uradalom birtokosai beruházásokat hajtanak végre, főleg az erdők hozzáférhetőségének javítása terén. Erdei utakat alakítanak ki, és a 20. század elején erdei kisvasutakat is (Végles Kyslinky erdei kisvasút, Krivány Herencsvölgy (Hriňová) erdei kisvasút). Az első világháború után, május 1-én megszületik a terület első állami intézménye a Kriváň Detva Állami Erdészeti Vállalat. Ez az intézmény volt a jelenlegi telephelyünk alapköve, amely a losonci (Lučenec) erdészeti telephellyel 2000-ben végrehajtott egyesülést követőn vette fel mai alakját. Az erdészek a jelenlegi időszakban a fenntarthatóság alapelveit szem előtt tartva látják el erdőgazdálkodási feladataikat, főleg az egyenletes faanyagtermelés biztosítását, ami az erdészeti vállalat működése számára a fő bevételi forrást jelenti. A kivágott csaknem 200 ezer m 3 évi faanyagmennyiség, de az ezt követő erdőfelújítás, a fiatal erdőkultúrák és erdőállományok felnevelése során eszközölt termesztési beavatkozások, a telephely jelenleg 133 munkavállalójának és a szállítók nem kisebb számának nyújt munkalehetőséget. Az évente elért 1 millió eurót meghaladó nyereségen kívül az erdő, az erdészek tevékenységének köszönhetően számos, az ökoszisztémával összefüggő, különféle szolgáltatásokat teljesít. A természetbarátok, vadászok, horgászok vagy akár a természetjárók számára a Krivány telephely működésének környékén számos látványosság található, amit meg lehet látogatni, igénybe lehet venni. A történelmi műemlékek közül megemlítjük a véglesi várat (Vígľašský zámok), a Divényi várat (várrom) (Divínsky hrad), a Füleki várat (Fiľakovský hrad), Gács várkastélyát (Haličský zámok), a Somoskői várat (hrad Šomoška), a 14. századból származó nagyócsai (Očová) római-katolikus templomot, a 14. századból származó gótikus cserényi (Čerín) Szent Márton templomot fából készült haranglábbal, és egyéb, többé-kevésbé megmaradt történelmi épülettel. A Poľana nad Detvou és a Dudáš állami természetvédelmi területeken kívül számos védett természeti alkotás kelti fel az érdeklődést, ilyenek a Kaľamárka, a Melich-szikla, a Bystrô vízesés, a Jánošík szikla, a Bátovský kőbálvány. A terület déli részén, a Dél-szlovákiai medencéből (Juhoslovenská kotlina) emelkedik a Cserhátvidék (Cerová vrchovina) ben természetvédelmi körzetté nyilvánított hegyháta. Ennek nyugati részében terül el a Šomoška (Somoskő) Nemzeti Tájvédelmi Körzet a jellegzetes, 5 6 bazaltoszlopból álló bazalt vízesésével ben a Poľana hektár kiterjedésű területét, a természeti értékekben bővelkedő tájegység védelme céljából ahol az őshonos fenyvesekkel benőtt területek elérik a Kárpát-medence nyugati részének leg- 10

12 délebbi részét természetvédelmi területté nyilvánították. Természeti értékeinek köszönhetően, 1990-ben a természetvédelmi területet besorolták az UNESCO bioszféra-rezervátumok világhálózatába. A Poľana természetvédelmi terület európai jelentőségű javasolt területekkel Poľana madárvédelmi területként (kiterjedése: ha) bekerült a NATURA 2000 hálózatba. A Poľana védett vadászterület olyan vadászterület, amelynek fő küldetése a gímszarvas és egyéb nagyvad és értékes vad minőségi génbázisának megőrzése céljából folytatott folyamatos vadgazdálkodás, ami az a terület, ahol egy éppen most megkezdett, határon átnyúló együttműködés során, találkoznak a mi és a magyar kollégáink gondolatai. Tisztelt konferencia-résztvevők! Legyenek üdvözölve a Poľanán és vessenek egy pillantást a Világra, a szlovákiai és a magyarországi erdészek közös együttműködésének világára! 11

13 TERMÉSZET KÖZELI ERDŐ ÉS VADGAZDÁLKODÁS AZ IPOLY MENTÉN Kiss László, vezérigazgató IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat Az IPOLY ERDŐ Zrt. a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén, amely a Cserhát és a Börzsöny hegység állami erdőterületeinek kezelését jelenti, 65 ezer hektáron. Erdőgazdálkodási feladataikkal egy időben a társadalom erdővel kapcsolatos közjóléti szerepét és igényeit is (ökoturisztika, pihenés, aktív rekreáció, erdei iskolák, tanösvények, erdei vasutak, források védelme stb.) igyekszik messzemenően kielégíteni. Szakembereik elsődleges feladatuknak tekintik az ésszerű, természetközeli és tartamos erdőgazdálkodás révén a fa, mint természetes alapanyag újratermelését, és ezzel párhuzamosan erdeik szakszerű kezelését. Ily módon az erdőhöz kapcsolódó társadalmi igények minél szélesebb körű és magas színvonalú kielégítése mellett a biodiverzitás és az erdő ökológiai stabilitásának biztosításával az erdővagyon hosszú távú növelésére törekednek. Természetvédelmi területek az IPOLY ERDŐ Zrt. működési területén 12

14 Az IPOLY ERDŐ Zrt. természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura es területe a kezelt erdőterület 57,8 %-a. A fakitermelési lehetőség bruttó m 3. A fakitermelés évente mintegy 150 ezer nettó m 3. Vadgazdálkodás A kezelt erdőterület nagy részén, 51 ezer hektáron az erdőgazdálkodással összhangban látja el az IPOLY ERDŐZrt. a vadgazdálkodási feladatokat is. Az IPOLY ERDŐZrt. vadászterülete egy nagyobb összefüggő, és nyolc kisebb területből áll, ahol gímszarvas, őz, vaddisznó, és muflon elejtésére kínálnak lehetőséget. Az évente elejetett 3000 nagyvadból első helyen a társas vadászatok vaddisznó terítékei szerepelnek szarv. vadd. z mufl. Vadgazdálkodás (állomány apadás nagyvad db) 13

15 A vadászokat páratlan természeti környezetben, korszerű, ugyanakkor egyedi, különleges hangulatú vadászházaikban várják. Vadászházak Weinckheim vadászkastély Tóviki vadászház Királyházi vadászházak Bánki vadászház Rövid kitekintés a vadgazdálkodást országosan meghatározó tényezőkre évi LV törvény hatályba lépését követően A vadászati jog, mint vagyoni értékű jog a földtulajdon elválaszthatatlan része. Minimális vadászterület nagyság ha. Minden megkezdett ha után egy hivatásos vadászt kötelező alkalmazni. A vad által okozott károk 95%-át a vadászatra jogosultnak meg kell téríteni. A földtulajdonosok vagy saját maguk gyakorolják vadászati jogukat, vagy pénzért haszonbérbe adják. 14

16 Jelenleg az országban mintegy vadászterület (vadászatra jogosult) van, melyből megközelítően 70% haszonbérlő, 30%-nál pedig vadászati jogukat a tulajdonosok saját jogon gyakorolják. Nagyvad teríték adatok Magyarországon Év Gím összes Dám összes Őz összes Muflon összes Vaddisznó összes Mindösszesen db Az IPOLY ERDŐ Zrt. ökoturisztikai tevékenysége Vendégházak Kisvasutak Tanösvények Emlékhelyek, források Pihenőhelyek, tisztások Játszóterek Sétautak Várak, kilátók Információs tudásbázis Erdei vasutak Királyrét (80 ezer utazó) Kemence Múzeumvasút (15 ezer látogató) 15

17 PRÍRODE BLÍZKE LESY A OBHOSPODAROVANIE ZVERY V POIPLÍ László Kiss, generálny riaditeľ IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat titkarsag@ipolyerdo.hu IPOLY ERDŐ Zrt. je najväčšou lesnou spoločnosťou Novohradskej župy a severnej časti Peštianskej župy, čo znamená spravovanie štátnych lesov pohoria Cserhát a Börzsöny na rozlohe 65 tisíc hektárov. Zároveň so svojimi lesohospodárskymi úlohami sa snaží ďalekosiahle uspokojovať spoločenské úlohy a aj požiadavky (ekoturistika, odpočinok, aktívna rekreácia, lesné školy, náučné chodníky, lesné železnice, ochrana prameňov a iné) spoločnosti súvisiace s lesmi. Odborní pracovníci spoločnosti považujú za svoju prvoradú úlohu reprodukciu dreva stromov ako prírodného základného materiálu prostredníctvom rozumného, poloprírodného a trvalého lesného hospodárstva, a paralelne s tým odbornú starostlivosť o svoje lesy. Týmto spôsobom, popri čo najširšom a vysokokvalitnom uspokojovaní požiadaviek spoločnosti súvisiace s lesmi zabezpečením biodiverzity a ekologickej stability lesov usilujú o dlhodobé zvyšovanie majetku lesov. Chránené prírodné územie a územie Natura 2000 spoločnosti IPOLY ERDŐ Zrt. tvorí 57,8% spravovaného lesa. Možnosť ťažby dreva je m 3 brutto. Ťažba dreva predstavuje ročne približne 150 tisíc m3 netto. Obhospodarovanie zveri IPOLY ERDŐ Zrt. vykonáva na veľkej časti spravovaného lesa, na 51 tisíc ha aj obhospodarovanie zveri v súlade s lesným hospodárstvom. Poľovný revír IPOLY ERDŐ Zrt. sa skladá z jedného väčšieho, uceleného a z ôsmich menších území, kde ponúkajú možnosť odstrelu jeleňa, srny, diviaka a muflóna. Z ročne ulovených 3000 ks raticovej zveri je na prvom mieste úlovok diviakov zo skupinového lovu (spoločnými poľovačkami). 16

18 Chránené prírodné územie v oblasti, kde IPOLY ERDŐ Zrt. vykonáva svoju činnosť szarv. jelenia div. srnčia zver vadd. z mufl. muflónia zver zver zver Poľovníctvo (vysoká zver pokles stavu) Na poľovníkov čakajú vo svojich moderných, zároveň osobitých loveckých domoch so špeciálnou atmosférou, v jedinečnom prírodnom prostredí. Lovecké domy Lovecký zámok Weinckheim Lovecký dom Tóvik Lovecké domy v Királyháza Lovecký dom Bánk 17

19 Krátky pohľad na faktory, ktoré celoštátne určujú poľovníctvo Následne po nadobudnutí zákona č. LV z roku 1996 Poľovnícke právo ako majetkové právo je neoddeliteľnou súčasťou pozemkového vlastníctva. Minimálna veľkosť poľovníckeho revíru je ha. Po každom začatom ha sa musí zamestnať profesionálny poľovník. 95 % škôd spôsobených divou zverou musí uhradiť osoba oprávnená na lov. Majitelia pozemkov môžu svoje poľovnícke právo realizovať sami, alebo ho môžu za peniaze prenajať. V súčasnosti existuje v krajine poľovných (oprávnených na lov) revírov, z ktorých je približne 70 % v prenájme, v prípade 30 % realizujú majitelia svoje poľovnícke právo sami. Údaje o úlovkoch raticovej zveri v Maďarsku Rok Jelenia zver Danielia zver Srnčia zver Muflónia zver Diviačia zver Všetko spolu ks Ekoturistická činnosť IPOLY ERDŐ Zrt. Chaty Malé železnice Náučné chodníky Pamätné miesta, pramene Miesta na odpočinok, čistinky Ihriská Prechádzkové cesty Hrady, rozhľadne Informačná báza poznatkov Lesné železnice Királyrét (80 tisíc cestujúcich) Múzeum lesných železničiek Kemence 18

20 PREDSTAVENIE PROJEKTU SPOLOČNE ZA ZACHOVANIE PRÍRODNÝCH HODNÔT NA ÚZEMÍ POĽANY A BÖRZSÖNY František Král, projektový manažér LESY Slovenskej republiky, Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica, Námestie SNP 8, Banská Bystrica f.kral@lesy.sk Cezhraničná spolupráca za účelom prípravy projektov začala medzi štátnym podnikom LESY SR a IPOLY ERDŐ Zrt. prípravou projektu Poľovnícky a lesnícky klaster na podporu udržateľného cezhraničného rozvoja v roku 2010, ktorý sa už realizuje. Následne sa partneri rozhodli pokračovať v spolupráci prostredníctvom projektu z oblasti obhospodarovania zveri. Po sérii spoločných stretnutí sa partnerské strany rozhodli spolupracovať pri riešení problematiky zlepšovania životných podmienok lesnej zveri v Chránenej krajinnej oblasti Poľana (CHKO Poľana) a Národného parku Dunaj-Ipeľ (DINP). Projekt bude realizovaný na území CHKO Poľana (CHPO Poľana) a DINP. Aktivity slovenského partnera sa uskutočnia v Banskobystrickom samosprávnom kraji katastrálne územie Hrochoť, Očová, Detva, Hriňová, Dúbravy, Detvianska Huta. Maďarský partner bude realizovať aktivity v rámci DINP (NP Duna Ipoly) v pohorí Börzsöny, ktoré je zároveň územím európskeho významu a vtáčím územím v sústave NATURA Územia CHKO Poľana a DINP sú nadmieru ovplyvnené ľudskou činnosťou a jej následnými dlhotrvajúcimi dopadmi. Vysoká koncentrácia zveri, absencia výskytu prirodzených plodonosných drevín, úpadok starostlivosti o horské lúky a ich následné ubúdanie spôsobujú, že zver hlavne v zime trpí nedostatkom prirodzenej potravy. V období súčasných klimatických zmien začína počas leta zver hynúť aj v dôsledku nedostatku pitnej vody. Koncentrovanie zveri v zime na určité lokality spôsobuje bez intenzívneho prikrmovania tiež vysoké škody na prirodzenej vegetácii. Aby sa tomu predišlo, je vhodné realizovať aktivity projektu zamerané na preventívnu ochranu zveri pred nepriaznivými vplyvmi s cieľom vytvárať vhodný priestor pre zdravý vývoj populácií zveri a zároveň podporiť ochranu jedinečných prírodných daností predmetných chránených území. Hlavným cieľom projektu je spoločná ochrana prírodných hodnôt, prostredníctvom cielenej starostlivosti o lesnú zver na princípe veľkoplošného manažmentu s ohľadom na požiadavky vyplývajúce z potrieb ochrany 19

21 prírody v chránených územiach CHKO Poľana a DINP. Aktivity projektu sa zameriavajú na pozitívne ovplyvňovanie neživých činiteľov, ktoré vzájomným spolupôsobením prispievajú k vytvoreniu vhodného priestoru pre zdravý vývoj populácií lesnej zveri. Plánované projektové činnosti vyplývajú z odbornej starostlivosti o zver, zo snahy dosiahnuť jej optimálny počet, vekovú štruktúru a dobrý zdravotný stav z ohľadom na prírodné podmienky, v ktorých žije. Aktivity sú zamerané predovšetkým na ochranu lesnej zveri pred nepriaznivými vplyvmi, najmä pred nedostatkom prirodzenej potravy a vody v čase nedostatku. Spolu s dobudovaním siete chodníkov a prechodov pre zver sa zároveň vytvára predpoklad na zníženie škôd spôsobovaných zverou na lesných porastoch v chránených územiach. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa programu priority č. 2 ochrany prírodných hodnôt. Projekt svojím obsahom osloví skupiny z odbornej i laickej verejnosti z oblastí poľovníctva, zoológie, ekológie i krajinnej tvorby, ktorým prinesie poznatky o spôsobe starostlivosti o zver v špecifikách Slovenskej a Maďarskej republiky, ako i v rámci chránených území. Vybudovaním nových zariadení dôjde k podpore prebiehajúceho vzdelávacieho procesu v chránených územiach pre študentov blízkych lesníckych škôl, prostredníctvom praktických ukážok ako predmetné zariadenia napomáhajú pri zlepšení životných podmienok lesnej zveri, znížení škôd spôsobovaných lesnou zverou, zlepšení prístupu k vode pre zver, atď. Cieľovou skupinou projektu sú na oboch stranách hranice i návštevníci oboch chránených území, v ktorých projekt po jeho realizácii skvalitní estetický ráz chránených území. Realizácia projektu sa začala a bude trvať 24 mesiacov do Celkový rozpočet projektu je plánovaný na ,50, z čoho ,77 činí príspevok ERDF,86 181,55 činia zdroje zo štátneho rozpočtu a ,18 vlastné spolufinancovanie projektových partnerov. Tabuľka Zdroje financovania projektu Projektový partner Maximálny príspevok z ERDF v EUR Podiel ERDF príspevku % Maximálna suma príspevku z národného štátneho rozpočtu v EUR Podiel príspevku z národného štátneho rozpočtu % Celkový oprávnený rozpočet EUR (včítane vlastného spolufinancovania 5 %) LESY SR š.p ,92 85, ,52 10, ,20 IPOLY ERDŐ Zrt ,85 85, ,03 15, ,30 Celkom , , ,50 20

22 Projekt tevékenységek ütemezése / Časový harmonogram aktivít projektu Jelölje x-szel a megfelelő cellában, mely harmadévben valósítja meg az adott tevékenységet./ Označte krížikom, v ktorom období bude aktivita realizovaná. Projekt tevékenységek / Aktivity projektu act01 - Nyitó konferenció/ Otváracia konferencia act02 - Nyilvános közbeszerzés/ Verejné obstarávanie act03 - Intézkedések a vad természetes biotopjainak a megújítására és megtartására/ Opatrenia na obnovu a udržateľnosť prirodzených biotopov lesnej zveri act04 - Találkozók a projekt megvalósítási folyamatának a kiértékelésére/stretnutia k vyhodnoteniu postupu realizácie projektu act05 - A FeHoVa kiállítás Budapesten/Výstava v Budapešti FeHoVa act06 - Szeminárium a szlovák és a magyar erdészeknek a vadgazdálkodásról a védett területeken/seminár pre slovenských a maďarských lesníkov o starostlivosti o zver v chránených územiach act07 - Zárókonferencia/ Záverečná konferencia act08 - Publicitás/Publicita felelős partner(ek)/ zodpovedný(í) partner(i) 1.harmadév (4hó)/mesiace 1-4 LP - LESY SR X LP - LESY SR, CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. LP - LESY SR, CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. LP - LESY SR, CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. X 2.harmadév (4hó)/mesiace harmadév (4hó) / mesiace harmadév (4hó) / mesiace harmadév (4hó) / mesiace harmadév (4hó) / mesiace X X X X X X X X X X X LP - LESY SR X CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. LP - LESY SR, CBP - IPOLY ERDŐ Zrt. X X X X X X X X 7.harmadév (4hó)/ mesiace

23 A KÖZÖSEN A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉÉRT A POĽANA ÉS A BÖRZSÖNY TERÜLETÉN C. TERVEZET BEMUTATÁSA Král František, projekt menedzser LESY Slovenskej republiky, Vezérigazgatóság Banská Bystrica, Námestie SNP 8, Banská Bystrica, f.kral@lesy.sk A LESY SR állami vállalat és az IPOLY ERDŐ Zrt. közötti határokon átnyúló együttműködés a projektek elkészítése céljából a Erdészeti és vadászati klaszter a határon átnyúló fenntartható fejlődés elősegítésére c. projekt elkészítésével kezdődött 2010-ben, és már megvalósulófélben van. A partnerek ezt követően elhatározták, hogy a vadgazdálkodási projekt révén folytatni fogják az együttműködést. Egy sorozat közös találkozást követően a partnerek, úgy döntöttek, hogy együtt fognak működni az erdei vad életkörülményeinek javítása érdekében a Poľana tájvédelmi területen és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A projekt a Poľana tájvédelmi területén (Poľana védett vadászkörzet) és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kerül megvalósulásra. A szlovák partner aktivitásai a Besztercebánya (Banská Bystrica) megyei önkormányzat területén valósulnak meg Hrochoť, Očová, Detva, Hriňová, Dúbravy, Detvianska Huta. A magyar partner a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon belül a Börzsöny hegységben fogja aktivitásait végezni, amely egyúttal európai jelentőségű terület és a NATURA 2000 hálózatban madárvédelmi területként szerepel. A Poľana tájvédelmi területet és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot túlságosan befolyásolja az ember tevékenysége, és annak hosszan tartó következményei. A vad fokozott koncentrációja, a természetes terméshozó cserjék előfordulásának hiánya, a hegyi rétek gondozásának hanyatlása és azt követő fogyása azt eredményezi, hogy a vad, főleg télen, szenved a természetes élelem hiányától. A jelenlegi éghajlati viszonyok időszakában a vad a nyár folyamán az ivóvízhiány miatt is pusztulni kezd. A vad téli koncentrációja egy bizonyos területen intenzív etetés nélkül szintén nagy károkat okoz a természetes vegetációban. Hogy ezt megelőzzük, célszerű a vad megelőző védelmére irányuló projekt aktivitásait azzal a céllal megvalósítani, hogy megfelelő környezetet alakítsunk ki a vadállomány fejlődéséhez és egyúttal elősegítsük a tárgyi védett területek páratlan természeti adottságainak védelmét. A projekt fő célja a természeti értékek közös védelme, célszerű vadgazdálkodás révén, átfogó irányítás mellett, tekintettel a természetvédelem szükségleteiből adódó követelményekre a Poľana tájvédelmi terület 22

24 és a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területein. A projekt aktivitásai az élettelen tényezők pozitív befolyásolására irányulnak, amelyek kölcsönös együtthatásukkal hozzájárulnak a megfelelő környezet kialakításához az erdei vadállomány egészséges fejlődése számára. A tervezett projekttevékenységek a szakszerű vadgazdálkodásból, az optimális vadállomány, korösszetétel és jó egészségi állapot elérése iránti igyekezetből adódnak, tekintettel a természeti feltételekre, amelyekben él. Az aktivitások mindenekelőtt a kedvezőtlen hatásokat - főleg a természetes táplálék és víz hiányát szűkölködés idején - megelőzendő, a vad védelmét tartják szem előtt. A vadátjáró- és ösvényhálózat kiegészítésével egyúttal megteremtődik az előfeltétele annak, hogy a védett területeken csökkenjenek a vad által az erdőállományban okozott károk. Ezek a tevékenységek a program céljának beteljesedését a 2. számú prioritást a természeti értékek védelmét szolgálják. A projekt, a programjánál fogva a vadgazdálkodás, az állattan, az ökológia és a természetalkotás terén működő és az iránt érdeklődő szakmai és nagyközönséghez szól, akinek átadja a vadgazdálkodás módjáról szóló ismereteit úgy a Szlovák Köztársaság és Magyarország sajátos feltételei között, mint a védett területeken belül is. Az új berendezések kiépítése a gyakorlatban illusztrált példák révén - hogy segítik a tárgyi berendezések a vad életkörülményeinek javítását, a vad által okozott károk csökkentését, a vízhez való hozzáférését stb. - elősegíti a már folyamatban levő művelődési folyamatot az erdészeti iskolákhoz közel álló diákok számára a védett területeken. A projekt célcsoportja a határ mindkét oldalán és mindkét védett területen amelyekben a projekt a megvalósítása után minőségileg megjavítja a védett területek esztétikai jellegét a látogató. A projekt megvalósítása én kezdődött, és 24 hónapig, ig fog tartani. A projekt tervezett teljes költségvetése ,50, ebből ,77 az ERFA hozzájárulása, ,55 -t tesznek ki az államháztartási forrásokból származó tételek és ,18 -t a projekt-partnerek önrésze. Táblázat A projektfinanszírozási források Projekt- partner Maximális hozzájárulás az ERDF részéről euróban Az ERDF hozzájárulás aránya Maximális hozzájárulás az állami költségvetés részéről - euróban 23 Az állami költségvetés hozzájárulásának aránya %-ban Engedélyezett költségvetés összesen euróban önfinanszírozást is beleértve 5 %) LESY SR, š.p ,92 85, ,52 10, ,20 IPOLY ERDŐ Zrt ,85 85, ,03 15, ,30 Összesen , , ,50

25 PRÍRODNÉ HODNOTY NA ÚZEMÍ CHKO BR POĽANA Vladimíra Fabriciusová, riaditeľ ka RCOP vo Zvolene Chránená krajinná oblasť Biosférická rezervácia Poľana J. M. Hurbana 20, Zvolen Chránená krajinná oblasť (CHKO) Poľana bola vyhlásená v roku 1981 za účelom ochrany neživej prírody, rastlinných a živočíšnych spoločenstiev a tiež osobitného rázu krajiny. Rozloha tohto územia je ha. Poľana sa radí medzi najväčšie vyhasnuté sopky v Európe a je najvyšším sopečným pohorím na Slovensku. Celé pohorie je súčasťou karpatského oblúka. Vplyvom jeho vysunutia na juh a výškového rozpätia skoro 1000 m (najnižší bod 460 m a najvyšší 1458 m n.m.) sa tu vyskytujú na relatívne malom území teplomilné aj horské druhy rastlín a živočíchov. Pre svoje hodnoty bolo územie CHKO v roku 1990 zaradené do svetovej siete biosférických rezervácií (BR) UNESCO a tým pristúpilo k plneniu programu Človek a biosféra (MAB). Pohorie vzniklo vulkanickou činnosťou pred miliónmi rokov, kedy vznikol stratovulkán (vrstevnatá sopka), z ktorého sa v centrálnej časti zachoval zvyšok krátera (kaldera) s priemerom v smere S-J 6 km a obvodom 20 km. Patrí k najzachovalejším na Slovensku. Po geologickej stránke tvoria masív Poľany prevažne mladotreťohorné vulkanické horniny andezity, andezitové tufy a tufity. Do východnej časti územia CHKO zasahujú aj kyslé prvohorné horniny Veporských vrchov. Z hydrologického hľadiska sú zvláštnosťou Poľany dva typy siete potokov dostredivá (centripetálna) na vnútorných svahoch kaldery, ktorú odvodňuje potok Hučava a odstredivá (centrifugálna) na jej vonkajších svahoch. Územie patrí medzi najmenej urbanizované chránené územia na Slovensku. Nachádzajú sa tu iba tri osady (Iviny, Snohy a Vrchslatina) s typickým lazníckym osídlením (celkovo asi 400 trvaložijúcich obyvateľov). Kóta Hrb (1255 m n.m.) je geografickým stredom Slovenska. Územie CHKO s druhým stupňom ochrany vytvára ochrannú zónu pre vyhlásené maloplošné chránené územia (MCHÚ) s prísnejším stupňom ochrany, ktoré slúžia pre zachovanie rôznych rastlinných a živočíšnych druhov, typov biotopov a spoločenstiev a na sledovanie prírodných procesov. V súčasnosti je vyhlásených 24 MCHÚ, ktoré zaberajú výmeru približne ha (t.j. 6 % výmery CHKO). Sú to: 24

26 národné prírodné rezervácie (NPR) Zadná Poľana, Ľubietovský Vepor, Hrončecký grúň, národnú prírodnú pamiatku (NPP) Vodopád Bystrého potoka, prírodné rezervácie (PR) Pod Dudášom, Príslopy, Pri Bútľavke, Vrchslatina, Mačinová, Havranie skaly, Kopa, prírodné pamiatky (PP) Bátovský balvan, Jánošíkova skala, Melichova skala, Kalamárka, Veporské skalky, Spády, Havranka, chránené areály (CHA) Meandre Kamenistého potoka, Horná Chrapková, Dolná Zálomská, Hrochotská Bukovina, chránené stromy (CHS) Buk pod Kľukou, Buk pod Širokou. V rámci územia CHKO Poľana sa z území v sústave NATURA 2000 nachádza 9 území európskeho významu (Repiská, Koryto, Kopa, Javorinka, Močidlianska skala, Hrbatá lúčka, Poľana, Detviansky potok, Vrchslatina). Zároveň je celé územie CHKO súčasťou Chráneného vtáčieho územia Poľana. Geografická poloha masívu Poľany a jeho geomorfologická členitosť podmieňujú nielen výskyt druhov horských a subalpínskych viazaných na vyššie, zatienené a inverzné polohy, ale i druhov teplomilných, ktoré sem prenikli z teplej panónskej oblasti. Lesy pokrývajú takmer 85% územia. Typickými spoločenstvami Poľany sú rozsiahle komplexy bučín, jedľových bučín a sutinových lesov s bukom, jedľou, jaseňom, brestom, javormi a lipou. Rozprestierajú sa od nižších až po najvyššie polohy, miestami majú pralesovitý charakter. Na juhozápadnom a južnom úpätí Poľany sa zachovali fragmenty porastov s dubom zimným, dubom cerovým, bukom a hrabom. Pre najteplejšie lokality je charakteristický výskyt teplomilnej paliny pravej, kukučky vencovej, nátržníka strieborného a ďalších druhov, z ktorých tu väčšina dosahuje severovýchodnú hranicu svojho rozšírenia. Najvyššie polohy zaberá vrcholová smrečina predstavujúca najjužnejší výskyt pôvodných smrečín na andezitoch v Západných Karpatoch. Pre vrstvu bylín sú typické horské a subalpínske druhy bylín soldanelka uhorská, kýchavica Lobelova, kamzičník rakúsky, z krov ríbezľa alpínska a zemolez čierny. V dávnej minulosti odlesnené lokality predstavujú v súčasnosti spoločenstvá lúk, pasienkov, lesných čistín, v rámci ktorých sa vyskytuje veľmi cenná vegetácia rašelinísk a podmáčaných lúk. V nelesných spoločenstvách sa vyskytuje žltohlav najvyšší, kosatec sibírsky, zvonček hrubokoreňový, páperníky, mnohé druhy ostríc a vstavačovitých rastlín. Ojedinelý je i výskyt chránenej mäsožravej rastliny rosičky okrúhlolistej. V území sú časté prameniská so záružlím močiarnym horským a žerušnicou horkou. Často sa vyskytujúce spoločenstvá skál a skalných štrbín zvyšujú celkovú biodiverzitu územia, hlavne jeho prírodovednú a ochranársku hodnotu. Doposiaľ bolo 25

27 na území CHKO-BR zistených viac ako 1200 druhov vyšších rastlín, z čoho tu môžete obdivovať takmer 200 chránených druhov. Bohatá je tiež flóra lišajníkov, húb, machorastov a pečeňoviek, pričom mnohé druhy poukazujú na čistotu prostredia a zachovanosť spoločenstiev tohto zaujímavého územia napr. Buxbaumia viridis. Vďaka vysokej rozmanitosti biotopov je veľmi pestré aj zastúpenie bezstavovcov, z ktorých je veľa druhov endemických, vzácnych a ohrozených. V zachovalých zmiešaných horských lesoch sa ešte stále vyskytujú mnohé zaujímavé druhy. Jedným z najkrajších druhov lesných chrobákov je určite fuzáč alpský a v nedávnej dobe boli objavené aj populácie kriticky ohrozeného karpatského endemitu fuzáča karpatského. Zaujímavý je výskyt druhu Ditylus laevis, ktorý sa vyvíja vo vlhkom mŕtvom dreve. Z bystrušiek sú nápadné bystruška zlatá, bystruška vráskavá a na brehoch vôd žijúca bystruška potočná. Zaujímavá je fauna mäkkýšov zachovalých lesných ekosystémov s viacerými karpatskými endemitmi a tiež fauna pavúkov, koscov, mnohonožiek, stonožiek alebo dvojkrídlovcov. Na lúkach a pasienkoch svojim vzhľadom a správaním na seba pútajú pozornosť hlavne motýle a rovnokrídlovce (kobylky, koníky). Rozkvitnuté lúky a lesné okraje priťahujú množstvo pestrých motýľov napr. jasoňa chochlačkového a vidlochvosta feniklového. Medzi bežných obyvateľov lúk patria kobylky a koníky k vzácnym druhom patria kobylka Frivaldského a koník pestrý. Poľana je zaujímavá aj výskytom stavovcov. Z obojživelníkov tu nájdeme 11 druhov napr. mlok horský a karpatský. Otvorené plochy lúk a lesov sú vhodným prostredím pre plazy. Nájdeme tu napr. teplomilnú užovku stromovú, ale aj chladnomilnejší druh vretenicu severnú. Veľmi bohaté je zastúpenie vtákov. Na Poľane a v blízkom okolí môžme nájsť vyše 180 druhov. Táto bohatosť a výskyt viacerých druhov európskeho významu zaradili Poľanu aj medzi chránené vtáčie územia vyhlásené v rámci sústavy NATURA Významný z hľadiska rozšírenia v strednej Európe je výskyt strakoša kolesára, hniezdiaceho v oblasti hriňovských lazov. K druhom pôvodných horských zmiešaných a smrekových lesov patrí kuvik vrabčí, pôtik kapcavý a ďateľ trojprstý. Zvyšky bukových a jedľovo-bukových porastov pralesovitého charakteru obývajú ďateľ bielochrbtý, sova dlhochvostá a muchárik malý. Na Poľane ešte stále nachádza posledné útočiská aj tetrov hlucháň. Z dravcov sa tu vyskytuje sokol sťahovavý, včelár lesný a vzácne aj orol skalný. Poľana je domovom aj našich veľkých šeliem vlk dravý, rys ostrovid a medveď hnedý. Vo väčšine vodných tokov žije vydra riečna. Na Poľane sa zistilo aj 20 druhov netopierov nachádzajúcich úkryty v bútľavých stromoch, skalných puklinách alebo v starých budovách a povalách senníkov. 26

28 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A POĽANA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET BIOSZFÉRA REZERVÁCIÓ TERÜLETÉN Fabriciusová Vladimíra, igazgató RCOP Zvolen Poľana természetvédelmi terület bioszférai rezervátum, J. M. Hurbana 20, Zvolen vladimira.fabriciusova@sopsr.sk A Poľana (Polyána) természetvédelmi terület az élettelen természet, a növény- és az állatvilág valamint a különleges jellegű táj védelme céljából jött létre. A terület kiterjedése ha. A Poľana Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, és egyben Szlovákia legmagasabb vulkanikus hegysége. A hegység teljes egészében a Kárpátok övezetének a része. Déli irányú elhelyezkedésének és csaknem 1000 m magasságkülönbségének (legalacsonyabb pontja 460 m, a legmagasabb pont tengerszint feletti magassága 1458 m) köszönhetően viszonylag kis területen megtalálhatók a növény- és állatvilág úgy melegkedvelő, mint hegyvidéki fajai is. Értékeinek köszönhetően 1990-ben az UNESCO e természetvédelmi területtel bővítette a bioszféra-rezervátumok világhálózatát és a természetvédelmi terület így hozzájárul az Ember és Bioszféra Program (MAB) teljesítéséhez. A hegység millió évvel ezelőtt vulkanikus tevékenység hatására jött létre, amikor sztratovulkán (vagy rétegvulkán) keletkezett, amely központi részén fennmaradt az észak-déli irányban 6 km átmérőjű és 20 km kerületű krátermaradvány (kaldera). Szlovákia legjobb állapotban fennmaradt rétegvulkánjai közé tartozik. Földtani szempontból a Poľana hegymasszívumát túlnyomórészt újharmadkori vulkáni kőzet andezit, andezittufa és tufit alkotja. A természetvédelmi terület keleti részébe benyúlnak a Vepor hegység (Veporské vrchy) földtörténeti ókorból származó savas kőzetei. Víztani szempontból különlegességnek számít a kétféle patakhálózat - a centripetális a Csörgő-patak (Hučava) révén a kaldera belső lejtőit vízmentesíti, a centrifugális pedig a külső domboldalait csapolja le. A terület Szlovákia legkevésbé urbanizált természetvédelmi területei közé tartozik. Csak három tanya jellegű település található itt (Iviny, Snohy Vrchslatina) (kb. 400 állandó lakhelyű lakossal). A Hrb-csúcs (tengerszint feletti magassága 1255 m.) Szlovákia földrajzi középpontja. A másodfokú védettséget élvező természetvédelmi terület 27

29 védőkörzetet alkot a szigorúbb védettségi szintet élvező, a különböző növény- és állatfajok, élőhelyek és közösségek fennmaradását valamint a természeti folyamatok megfigyelését szolgáló, kinyilvánított kisterületű természetvédelmi területek számára. Jelenleg 24, megközelítőleg 1300 ha (vagyis a természetvédelmi területek 6%-a) területet elfoglaló, kisterületű természetvédelmi területet van számon tartva. Ezek a következők: nemzeti természetvédelmi területek Zadná Poľana, Ľubietovský Vepor, Hrončecký grúň, nemzeti természeti emlékhely a Bystrý patak vízesése, természetvédelmi területek Pod Dudášom, Príslopy, Pri Bútľavke, Vrchslatina, Mačinová, Havranie skaly, Kopa, természeti emlékhelyek Bátovský balvan, Jánošíkova skala, Melichova skala, Kalamárka, Veporské skalky, Spády, Havranka, tájvédelmi körzetek a Köves patak kanyarulatai (Meandre Kamenistého potoka), Horná (Felső) Chrapková, Dolná (Alsó) Zálomská, Hrochotská (Horháti) Bukovina, védett fák a Buk pod Kľukou és a Buk pod Širokou nevű bükkfa. A Poľana természetvédelmi terület keretén belül a Natura 2000 hálózatban 9 európai jelentőségű terület található (Repiská, Koryto, Kopa, Javorinka, Močidlianska skala, Hrbatá lúčka, Poľana, Detviansky potok, Vrchslatina). Egyúttal a természetvédelmi terület egész területe a Poľana madárvédelmi terület részét képezi. A Poľana hegymasszívumának földrajzi fekvése, valamint geomorfológiai domborzata nemcsak a hegyi, alpesi jellegű, magasabb, árnyékos és inverziós helyeket kedvelő fajok előfordulását határozza meg, hanem a melegkedvelő, a meleg éghajlatú pannon régióból ide átszűrődött fajokét is. A terület csaknem 85%-át erdő borítja. A Poľana jellegzetes közösségei a bükkerdő, a bükkös fenyőerdők valamint a bükk, fenyő, kőris, szil, juhar és hárs törmelékerdők terjedelmes komplexumai. Megtalálhatók az alacsonyabb fekvésű helyektől egészen a legmagasabb fekvésűekig, helyenként őserdő jellegűek. A Poľana délnyugati és déli hegylábánál kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, bükköt és gyertyánfát tartalmazó növényállomány-töredékek maradtak fenn. A legmelegebb helyekre jellemző a melegkedvelő fehér üröm, a bársonyos kakukkszegfű, az ezüstös pimpó és további fajok, amelyek többsége eléri földrajzi elterjedésének északkeleti határát. A legmagasabban fekvő helyeket magaslati fenyves borítja, amely az őshonos fenyvesek előfordulásának legdélebbi pontja a Nyugati Kárpátok andezit-rétegében. Jellegzetes növényzete a hegyi és az alpesi növényfajták a magyar haran- 28

30 grojt, a havasi zászpa, az osztrák zergevirág, a cserjék közül a szirti ribizke és a fekete lonc. A régmúltban kiirtott területeket jelenleg rétek, legelők, erdei tisztások képezik, amelyben nagyon értékes tőzeglápok és elmocsarasodott rétek vegetációja található. A nem erdei közösségekben megtalálható a zergeboglár, a szibériai nőszirom, a fűrészes harangvirág, a gyapjúsások, számos sásfajta és az orchideafélék. Egyedülálló a védett húsevő növény a kereklevelű harmatfű előfordulása is. A területen gyakoriak a mocsári gólyahír és a keserű kakukktorma lelőhelyei. A gyakran előforduló sziklacsoportok és sziklahasadékok növelik a terület biológiai sokféleségét, különösen annak természettudományi és természetvédelmi értékét. Mostanáig a természetvédelmi terület bioszféra rezervátum több mint 1200 fajta magasabb rendű növényt azonosított, melyek közel 200 védett fajtáját csodálhatják itt meg. Gazdag a zuzmó-, a gomba-, a moha- és a májvirág-flóra is, miközben számos faj utal a környezet tisztaságára és ezen érdekes terület gazdagságának a fennmaradására, például a zöld koboldmoha (Buxbaumia viridis). Az élőhelyek nagy változatosságának köszönhetően a gerinctelenek jelenléte is nagyon változatos, amelyek számos fajtája őshonos, ritka és veszélyeztetett. A fennmaradt vegyes hegyvidéki erdőkben továbbra is sok érdekes faj fordul elő. Az egyik legszebb erdei bogárfajta minden bizonnyal a havasi cincér, és a közelmúltban fedeztek fel egy erősen veszélyeztetett, a Kárpátokban endemikus fajt a nagy fémescincért. Érdekes a Ditylus laevis előfordulása, amely a nedves, holt fákban fejlődik ki. A futrinkák közül feltűnik az aranyos futrinka, a lapos kékfutrinka és a vízpartokon élő vízi futrinka. Érdekes a fennmaradt erdei ökoszisztémában előforduló puhatestűek faunája, több, a Kárpátokban honos endemikus fajjal, valamint a pókok, kaszáspókok, soklábúak, százlábúak és a kétszárnyúak állatvilága. A legelőkön és a réteken megjelenésükkel és viselkedésükkel különösen a pillangók és az egyenesszárnyúak (tojókampósok: szöcskék és tücskök) vonják magukra a figyelmet. A virágzó rétek és az erdőszélek vonzzák a sok tarka lepkét, mint pl. a kis Apolló-lepkét és a fecskefarkú lepkét. A rétek szokásos lakói közé tartoznak a szöcskék és a tücskök az egyik ritka fajuk a Pholidoptera frivaldskyi valamint a szép hegyisáska. A Polana a gerincesek előfordulása révén is érdekes. 11 fajta kétéltű található itt - pl. a kárpáti gőte és az alpesi gőte. A rétek és az erdők nyílt területei megfelelő környezetet teremtenek a csúszómászók számára. Megtaláljuk itt például a melegkedvelő erdei siklót, de a hidegebb éghajlatot kedvelő keresztes viperát is. A madarak nagyon gazdagon vannak képviselve. A Poľana területén és környékén több mint 180 fajuk található. E 29