Növénytermesztési technológiák (SMKNZ2316KN) Gabonák

Átírás

1 Növénytermesztési technológiák (SMKNZ2316KN) Gabonák Környezetmérnöki szak (BSc) III. gyakorlata május 7.

2 Fajta és vetőmag A növénytermesztés négy alappillére a következő: Termőhelyi környezet (ökológiai) Közgazdasági környezet (ökonómiai) Termelési környezet (agrotechnikai) Biológiai alapok (faj és fajta) Vetőmagban meg kell lennie a potenciálnak, amit az agrotechnika többé-kevésbé kihozhat belőle

3 Történet 1892 Cserháti Sándor: Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, Magyaróvár 1910 Grábner Emil: Országos Növénynemesítő Intézet, Mosonmagyaróvár 1951 Jánossy Andor: Országos Növényfajtakísérleti Intézet és Növényfajta Minősítő Tanács OMMI 2007-től Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

4 Jogi háttér évi LII. Törvény: Vetőmagtörvény, ez az EU szabályozásával összhangban áll Rendeletek: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet: vetőmagelőállítás, forgalmazás 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet: fajtaelismerés 274/2006. (XII: 23.) Korm. rendelet: MSZH létrehozása Szabványok: MSZ 7145:1999 vetőmag MSZ :2001 tisztaság, idegen mag, emt, csíraszám, méret, osztályozottság, térfogattömeg MSZ :1992 csírázóképesség MSZ :1985 biokémiai életképesség MSZ :2002 magegészség MSZ :2001 faj- és fajtaazonosság MSZ :2001 nedvesség MSZ :1992 csíranövények értékelése

5 Szaporítási fok Csak szántóföldön ellenőrzött és minősített (certifikált) vetőmag kerülhet forgalomba! Fémzárolás: fajtaazonosság, fajtatisztaság és származás meglétét és mértékét igazoló okmány A szántóföldön ellenőrzött és minősített vetőmag szaporítási fokai: Szuperelit (SE) tenyészkerti törzsekből, fehér színű lila átlós csíkkal Elit (E) SE első továbbszaporítása, fehér színű I. szaporítási fokú vetőmag (I. fok), kék színű II. szaporítási fokú vetőmag (II. fok), piros színű III. szaporítási fokú vetőmag (III. fok), piros színű

6 Szántóföldi szemle Elővetemény-korlátozás betartása Izolációs távolság megléte Szaporító tábla általános kultúrállapota Növényállomány fejlettsége és kiegyenlítettsége Növényállomány faj- és fajtatisztasága Szaporítótábla gyomossága Nehezen tisztítható magvú idegen növények előfordulása Károsítók jelenléte és kártétele Termésbecslés

7 A vetőmag értékmérő tulajdonságai Technikai tisztaság: fajazonos magvak tömeg%-a Idegenmagtartalom-vizsgálat: idegen magok db-száma Genetikai tisztaság és fajtaazonosság: csak kitenyésztéssel, kevés laboratóriumi vizsgálat Csírázóképesség: optimális körülmények között kicsírázó magok db%-a (első megjelölt nap: csírázási erély) Életképesség: biokémiai módszer, festés Életrevalóság (vigor): cold-teszt, öregítési teszt, hidegben és melegben nézik a csírázást Egészségi állapot: mag felületén vagy a magban levő kórokozók Nedvesség: szárítás során bekövetkező tömegveszteség Osztályozottság: rostákon válogatnak alak szerint

8

9 Vetőmag előkészítése Vetőmag a vetőmagnak alkalmas minősítést kapott tételből lesz vetőmagföldolgozó üzemben Vetőmagvizsgálat: érzékszervi, tisztasági, csíráztatási, nedvességtartalomvizsgálat Tisztíthatósági vizsgálat: laborban, próbatisztítás milyen technológia, mennyi vetőmag várható Szárítás alacsony hőmérsékleten! Tisztítás és osztályozás keverékek eltávolítása valamilyen fizikai tulajdonság alapján (méret, alak, sűrűség, aerodinamikai tulajdonságok, felületi minőség, rugalmasság, szín Előtisztítás, alaptisztítás, különleges tisztítás Magkezelési eljárások: Fizikai koptatás, szegmentálás, skarifikálás, nyomásingadozás Kémiai csávázás, inkrusztálás, drazsírozás, stimulálás, gázosítás Biológiai oltás Sugár infravörös, ultraibolya, izotóp

10 Vetőmag előállítása

11 Vetőmag előállítása

12 Vetőmag előállítása

13 Vetőmag előállítása

14 Mintavétel eszközei

15 Mintaosztás

16 Magvizsgálat gépei

17 Magvizsgálat gépei

18 Csíráztatás

19 Maggyűjtemény

20 Kalászosok vetőmagtermesztése Mint minden olyannál, ahol nem hibrideket használunk, és az árunövény termése a biológiai értelemben vett termés: a technológia nagy vonalakban azonos, csak mindent gondosabban Izolációs távolság Öntermékenyülő (pl. búza): minimális Idegentermékenyülő (pl. rozs): jelentősebb %-kal kevesebb vetőmag Idegenelő utak Opt. termőhely megválasztása Esetleges szárítás max 45 fokon

21 Kukorica hibrid vetőmag I. Fajta hibrid (fajta x fajta) 5-10 % fölény,öntermékenyítés) II. Fajtavonalas hibrid (fajta x vonal/törzs) % Beltenyésztett hibrid (A vonal x B vonal) %. A különböző vonalakat általános és speciális kombinálódó-képesség szerint tesztelik.

22 Kukorica hibrid vetőmag II. SC: Kétvonalas (A x B) single cross TC: Háromvonalas (A x B) x C three-way cross DC: Négyvonalas (A x B)x(D x C) double cross MC: Többszörös x (E x F) multi cross Legjobb az SC volna, de előállítása költséges és életképessége gyengébb Átmenet: módosított hibridek (EU csatlakozáskor betiltották) Szintetikus fajták: magkeverékkel készülnek (USA)

23 Kukorica hibrid vetőmagtermesztés Módszer SC TC DC 1. év A x B A x B A x B és C x D 2. év AB x C AB x CD Végeredmény Kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag

24 Kukorica hibrid vetőmagtermesztés technológia megegyezik az árukukoricáéval, de néhány dologra figyelni kell: izolációs távolság vetés: idegen beporzás, anya és apa sorok (4:2, 6:3) összevirágoztatás címerezés betakarítás, szárítás - kíméletesen!

25 Cukorréa vetőmagtermesztése I. Áttelelő/ direkt módszer: középkötött mezőségi és erdőtalajon, őszi árpa, őszi búza után. Répatábla közelébe ne kerüljön! Elválasztósáv nem maghozó évben 2 m, magtermő évben 1000 m Vetés: VIII Anya:apa 6 : 2 Kelesztő öntözés Áttelelés: 1-1,5 cm vastag répagyökérrel, október végén, november elején töltögetéssel betakarjuk a növényeket, majd tavasszal a földet a fagyott levelekkel együtt lehúzzuk Szántóföldi szemle: 3 db Betakarítás: géppel, egy menetben. Termés: 1-2 t/ha

26 II. Dugványneveléses/közvetett módszer: Dugványtermő évben technológiája megegyezik a cukortermő répa termesztésével. Istállótrágyát azonban nem kaphat, rossz fejlődés esetén lombtrágyával egészíthetjük ki a tápanyagellátást Vetés: V Sortáv 45 cm. Mélység: 3-4 cm Maghozó évben a kiültetés ideje: III Sortáv 50 cm. 6 sor anyát, 2 sor apát vetünk Október-novemberben a levélzetet eltávolítjuk (fűkasza), majd a dugványokat földesen kiemeljük. Prizmákban tároljuk, 10 naponta ellenőrizzük. +2 és +4 C o körül biztonságos az áttelelés Magtermő évben 1000 m szigetelő távolsággal kiültetjük a dugványokat, majd a cukortermő répának megfelelő technológiát alkalmazunk Betakarítása egy menetben, géppel történik

27 Vetésterület Terület - 15 nagy kultúra silókukorica; ; 2% v.here; 5 000; 0% egyéb; ; 12% lucerna; ; 3% búza; ; 25% szója; ; 1% borsó; ; 0% cukorrépa; ; 0% burgonya; ; 0% repce; ; 6% napraforgó; ; 12% tritikálé; ; 3% rozs; ; 1% zab; ; 1% árpa; ; 7% kukorica; ; 27%

28 Mi a gabona? Lisztes magvú növények Jelentős keményítőtartalommal és számottevő fehérjetartalommal rendelkező magot termő növények (8-16 % fehérje)

29 Gyűjtögetés Fölhasználás i.e. 7000: termesztés és feldolgozás kezdete (élesztő-fertőzés) Raktározás: - légszáraz állapotban biztonságosan eltartható - folytonos élelmiszer-harc vége - az összes fontos tápanyag közel megfelelő arányban megtalálható bennük

30 Gabonafélék jelentősége a világon 1400 millió ha szántóföld, melynek felén gabonát termesztenek ( millió ha-on) millió t a termés évente (700 millió t kukorica, 600 millió t búza, 600 millió t rízs) 2300 millió t / 6570 millió fő = 0,35 t /fő (350 kg/fő/év) kb. 1 kg/nap/fő gabonafogyasztás

31 Gabonafélék jelentősége 1 kg búzából 80 dkg liszt, 1,4 kg kenyér lesz 1 kg hús előállításához 3-4 kg gabona szükséges

32 Hazai helyzet 2,8 millió ha az összes gabonatermő terület, ami az összes szántóföld kb. 60 %-a A világ első 5-10 országában mindig benne vagyunk Az évenkénti fogyasztás csökken, a lakosság egyre kevesebb lisztet fogyaszt, kg/fő/év A többi export illetve takarmány

33 Agronómiai vs. taxonómiai csoportok gabonafélék: lisztes magvúak (Pallas nagylexikona szerint pázsitfüvek) de a fajok tekintetébe átfedés a föltétlen takarmányokkal, illetve a szaporítóanyaggal, ha azt külön agrotchnikai csoportnak vesszü, valamin egy ipari: seprűcirok

34 Rendszertan Egyszikűek - Poaceae (Gramineae) - pázsitfűfélék Búza - Triticum - T. aestivum ssp vulgare, T. durum, T. aestivum ssp spelta, T. turgidum, T. dicoccum, T. monococcum Árpa - Hordeum vulgare (cnvar distichon és hexastichon) Zab - Avena sativa Rozs - Secale cereale, S. montanum -> évelő rozs (S. cereale S. montanum) Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) Kukorica Zea mays Cirok szemes, siló, cukor, seprű Sorghum bicolor (dochna, vulgare) Szudánifű, cirok szudánifű Sorghum sudanense Rizs Oryza sativa Köles Panicum miliaceum Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis Muhar és csumiz Setaria italica Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea Indiánrizs Zizinia aquatica Teff - Eragrostis tef Ragi - Eleusine coracana Harmatkása - Glyceria maxima Kétszikűek Polygonaceae keserűfűfélék Pohánka Fagopyrum esculentum Chenopodiaceae - libatopfélék Quinoa - Chenopodium quinoa Amaranthaceae - disznóparéjfélék Amaránt Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus

35 Közös: Pázsitfűfélék Gyökér elsődleges + másodlagos (harmatgyökér) Szár szalma (rexigén módon üreges vagy tömör) Levél lemez, levélhüvely, fülecske, nyelvecske Szemtermés Különbség: Virágzat kalász vagy buga (torzsa is) Méret

36 Kalászosok megkülönböztetése Csíragyökér-szám alapján: Őszi búza: 3 db Tavaszi búza: 5 db Zab: 3 db (tavaszi) Rozs: 4 db Árpák: 5-8 db (változó)

37 Gabonák testi felépítése Az egyszikű gabonák a szik közepi szárból (mesocotyl) és a bokrosodási csomóból eredő mellékgyökérzetből épülnek fel, valamint a főhajtásból és a bokrosodási csomókból fejlődött mellékhajtásokból állnak nóduszok-internódiumok: pl. búza 5-7 szártag

38 Bokrosodás Lényeges folyamat a gabonák élete során - A bokrosodási csomóból oldalhajtások - Őszi/tavaszi bokrosodás Bokrosodási együtthatók: - Általános (egységnyi területen levő összes hajtások száma) - Produktív (e. t. levő kalászt v bugát hozó/produktív hajtások száma)

39 Fenológiai stádiumok (makromorfológiai bélyegek alapján) Csírázás és kelés Bokrosodás (szervdifferenciálódás) Szárbaszökés (első nódusz kalász) VERNALIZÁCIÓ Kalászhányás Virágzás (portok megjelenése összes kalászka) Érés: zöld/tejes, viasz/sárga (20 % víz), teljes érés (13-15 % víz), holt/túl érés

40 Vernalizáció Hőmérséklet és időtartam függvénye. Ez idő alatt differenciálódnak az ivarszervek. Nélküle nem lehetséges szárba indulás, marad a tőrózsás állapot Határpont a növény életében, a hőmérséklet mint meghatározó tényező helyébe a fény lép, vagyis a megvilágítás hossza Innentől a fény által inspirált fejlődés a jellemző (vegetatív -> generatív fejlődés) Tél: 8 óra világos, 16 sötét Nyár: fordítva -jarovizáció (Oroszország, mesterséges körülmények)

41 Fenológiai szakaszok Csírázás és kelés (1-2-3 levél) Bokrosodás (kezdete-vége) Szárba indulás (1 nódusz-2 nódusz) Zászlós levél és nyelvecske megjelenése Kalászhányás (kezdete-vége) Virágzás Érés

42 A búza fejlődése Keller-Baggiolini Feekes-Large Zadoks Fenológiai fázis skálabeosztások Kelés A levél B levél C levél D Bokrosodás kezdete E 2 21 Bokrosodás F 3 22 Bokrosodás vége G 4 23 Szárba indulás H nódusz I nódusz J 7 32 Zászlós levél K 8 37 Nyelvecske L 9 45 Levélhüvely fölnyílása M Kalászhányás kezdete N Kalászhányás vége O Virágzás-érés P-W

43 Közönséges búza Triticum aestivum emt: 40-44g kalászkában 3-5 virág, általában 3 szem cm magas

44 Rozs Secale cereale emt:30-34g kalászkában 2-(3) virág, általában 1-2 szem szem búzánál vékonyabb, nyúltabb, zöld cm magas Secale montanum és évelő

45 Tritikálé Triticosecale emt:40-45g kalászkánként 3-5 virág, általában 3 szem cm magas

46 Árpa - Hordeum vulgare növénymagasság nagyon változó Őszi: emt:37-42g padkánként 3 egyvirágú kalászka mindhárom virág termékeny Tavaszi: emt:35-42g padkánként 3 egyvirágú kalászka egyetlen virág termékeny pelyva összenő az epidermisszel

47 Zab - Avena sativa emt:27-32g kalászkái 2-3 virágúak, legbelső virág rendszerint meddő szemtermést általában pelyva fedi, de nem nő össze az epidermisszel van csupasz zab cm magas bugája bugás vagy zászlós gyengén bokrosodik

48 emt:25-35g Rizs - Oryza sativa első és másodrendű bugaágak + kalászkanyél kalászka egyvirágú pelyvátlan (előhántolt) szem a barnarizs cm magas kicsi nyelvecske + gallér + fülecske

49 Kukorica - Zea mays emt: g egylaki, vált ivarú növény címer: buga nővirágzat: torzsa endospermiumban üveges és lisztes rész bojtos gyökérzet +harmatgyökér hengeres szár, cm magas Kukorica - lófogú

50 Kukorica - sima puhaszemű Kukorica - sima keményszemű Kukorica - csemege

51 Kukorica - pattogatni való Kukorica pelyvás

52 Szemes cirok - Sorghum bicolor emt:28-33g főleg kétivarú virágok sötét színű szemben több a tannin a szemet nem vagy csak félig borítja a pelyva magassága 0,4-2,5 m levél cm hosszú 5-8 cm széles

53 Silócirok - Sorghum dochna/bicolor emt:28-33g buga lazább, mint a szemesé 3 cm vastag szár 1,5-4,5 m magas

54 Seprűcirok - Sorghum bicolor emt:17-22g fürtösen összetett fürt virágzat rövid bugatengely, bugaágak egy helyről erednek és megnyúltak cm magas mm-nél vastagabb szár

55 Szudáni cirokfű - Sorghum sudanense emt:20-22g virágok kétivarúak kalászkának három pelyvája van szára kb 1 cm vastag, cm magas 3-4 cm széles, cm hosszú levelek Cirok szudánifű hibrid

56 emt: Köles - Panicum miliaceum piros: 4,5-5,0 g sárga: 5,5-6,0 g összetett buga szemtermést fényes pelyva fedi, tipikus színnel (piros, sárga, szürke, fehér) cm-s szalmaszár 1-2 cm széles, cm hosszú levél

57 Kanáriköles (fénymag) Phalaris canariensis emt:7-8g álfüzérbe szoruló buga cm-s szalmaszár

58 Muhar és csumiz Setaria italica emt: muhar: 2-2,2 g csumiz: 3 g virágpelyvákba zárt szemtermés szalmaszár 20 cm körül

59 Kicsik Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea Ázsiában (India, Pakisztán, Nepál) termesztik, többfelé vadon is nő Indiánrizs Zizinia aquatica Északamerikai indiánok egyes törzseinek fő tápláléka Teff - Eragrostis tef Etiópia legfontosabb gabonája, legapróbb szemű Ragi - Eleusine coracana Trópusokon néhol a legelterjedtebb gabona, takarmányként is használják Harmatkása - Glyceria maxima Magyarországon vadon is terem, csak gyűjtik

60 Kétszikűek

61 Pohánka - Fagopyrum esculentum Polygonaceae keserűfűfélék kissé elágazó, nem túl mélyre hatoló karógyökér szára elágazó, csupasz, lilásbordó szívalakú vállas levél emt:20g termése háromélű makkocska

62 Quinoa Amaránt Chenopodium quinoa Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus

63 Fajták pdf-ben Martonvásár: Elitmag (búza) Bázismag (kukorica) Szegedi gabonakutató vagy Limagrain Saaten Sumi Agro Syngenta seed

64 Triticum Növényfaj agronómiai csoport, technológia és fölhasználás szerint gabona vetőmag Föltétlen takarmány T. aestivum ssp vulgare x x x T. durum x x T. aestivum ssp spelta x x T. turgidum T. dicoccum x x T. monococcum x x Árpa - Hordeum vulgare (convar distichon és hexastichon) x x x Zab - Avena sativa x x x Rozs - Secale cereale x x x Secale montanum Évelő rozs (S. cereale S. montanum) x x Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) x x x Kukorica Zea mays x x x

65 Növényfaj Cirok szemes, siló, cukor, seprű Sorghum bicolor (dochna, vulgare) agronómiai csoport, technológia és fölhasználás szerint gabona vetőmag Föltétlen takarmány x x x Szudánifű, cirok szudánifű Sorghum sudanense x x Rizs Oryza sativa x x Köles Panicum miliaceum x x x Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis x x x Muhar és csumiz Setaria italica x x Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea x x Indiánrizs Zizinia aquatica x x Teff - Eragrostis tef Ragi - Eleusine coracana Harmatkása - Glyceria maxima Pohánka Fagopyrum esculentum x x x Quinoa - Chenopodium quinoa Amaránt Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus

66 Gabonafélék A termesztés célja: A nagy keményítőtartalmú mag (szemtermés) Fölhasználás: Humán élelmiszerként: kenyér kása, tészta (száraztészta, keksz, stb.) Abraktakarmány Ipar keményítő, szesz Minden fölhasználási területnek speciális minőségi igénye van

67 Fölhasználás szerint Növényfaj humán kenyér egyéb takarmány ipari T. aestivum ssp vulgare x x x x Triticum T. durum x T. aestivum ssp spelta (x) Árpa - Hordeum vulgare (cv dist. és hexa.) x x Zab - Avena sativa x x Rozs - Secale cereale x x Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) x x Kukorica Zea mays x x x Cirok szemes Sorghum bicolor x x Rizs Oryza sativa x Köles Panicum miliaceum x x x Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis x Indiánrizs Zizinia aquatica (x) Pohánka Fagopyrum esculentum (x)

68 Gabonák csoportosítása gabonák egyszikű gabona kalászos Gabona: lisztes magvú növény Fölhasználás szerinti csoportosítás kenyér gabona búza, rozs tritikálé, árpa, zab rizs, indiánrizs, kukorica, cirok, köles, fénymag pohánka, amaránt Más szempont szerinti csoportosítás: Kalászos őszi, tavaszi Kapás Egyéb

69 Beltartalom Keményítő Kis változatosság Fehérje Nagy mennyiségi és minőségi eltérések Olaj Általában alacsony Egyéb

70 A keményítőszemcsék jellemzői Méret [μm] Alak Búza Tritikálé Rozs Árpa Zab Rizs Kukorica nagy: kicsi: 1-10 nagy: kicsi: 1-10 nagy: kicsi: 2-10 nagy: kicsi: 1-5 összeett: 60-ig egyszerű: 2-10 összetett szemcsék egyszerű: , ált , ált 10 gömb és lencse gömb gömb és lencse gömb gömb és lencse gömb lencse, vese vagy közel négyszögletes lencse vagy vese lencse gömb négyszögletes 1. négyszögletes (keményszemű) 2. gömb (lisztzes) Cirok 6-20, ált 15 mint a kukorica Köles ált 7 négy- vagy sokszög

71 Amilóztartalom növény Amilóz, % búza 26 árpa 22 kukorica 28 amilokukorica vaxy kukorica 1 zab 27 rizs 18 vaxy rizs 1 cirok 25 vaxy cirok 1 burgonya 23 bab 24 borsó 35

72 Fehérjetartalom növény fehérjetartalom, % frakciók részaránya albumin globulin prolamin glutein búza rozs árpa zab rizs kukorica

73 Ásványielem tartalom P (g/kg) K (g/kg) Ca (mg/kg) Mg (mg/kg) Zn (mg/kg) Mn (mg/kg) Cu (mg/kg) búza 2,8-3,5 2, árpa 2,5-3,7 4-5, rozs 2,7-3,9 4-5, kukorica 2,5-3,2 2,4-3, cirok 2,3-3,4 2,8-5, ,5-7

74 Fölhasználás szerint Humán élelmiszerként: kenyér legmagasabb elvárások kása, tészta (száraztészta, keksz, stb.) Abraktakarmány ami nem alkalmas humán élelmiszerként Ipar keményítő, szesz csak a keményítő mennyisége

75 Olajnövények olajnövény: a magból gazdaságosan kinyerhető a növényi olaj (lipidek), ez min % fölhasználás: étkezés szappanipar festék- és lakkipar egyéb iparok (gyógyszer, kozmetika, vegyipar, műanyagok, kenőanyag) olajgyári pogácsa és extrahált dara

76 Olajnövények Olajnövények csoportosítása 1. csoport, olajsav csoport nem száradó olajokat tartalmazó növények: koriander, földi mandula, földi mogyoró 2. csoport, linolsav csoport félig száradó olajokat tartalmazó növények: Tök, napraforgó, szezám, gyapot, dohány, mák, szója, sáfrányos szeklice, textilmályva 3. csoport, linolénsav csoport száradó olajokat tartalmazó növények: Kender, fekete szezám, len, perilla 4. csoport, erukasav csoport nem száradó vagy gyengén száradó, nagy erukasav-tartalmú olajokat tartalmazó növények: Káposztarepce, borsmustár, fekete mustár, fehér mustár, gomborka 5. csoport, oxisav csoport nem száradó, nagy oxisav-tartalmú olajokat tartalmazó növények: ricinus

77 Olajnövények olaj fölhasználhatóságát alapvetően a telített és telítetlen zsírsavak aránya dönti el. Ennek jellemzésére használjuk a jódszámot. A jódszám alapján történő csoportosítás: -gyorsan száradó növényi olajok (jódszáma 130 fölötti) -félig száradó növényi olajok (jódszáma ) -nehezen száradó növényi olajok (jódszáma 85 alatti) Jódszám: a vizsgálati körülmények között elnyelt jód tömege. A jódszám kifejezése: g/100 g minta (száz gramm mintára jutó jódmennyiség tömege grammban). A módszer elve: A vizsgálati anyagot oldószerben feloldjuk és Wijs-reagenst adunk hozzá. Bizonyos idő elteltével hozzáadunk kálium-jodid oldatot és vizet, majd a felszabadult jódot nátriumtioszulfát oldattal titráljuk. Nálunk két jelentős: napraforgó és repce GOFR növények

78 EuroStat terület, ezer ha termésátlag, t/ha átlag átlag repce 142,1 225,4 246,8 260, ,78 2,38 2,2 2,65 2,22 2,16 2,32 napraforgó 534,2 512,9 549,8 535,1 501,3 526,66 2,21 2,07 2,67 2,35 1,97 2,25 olaj len 1,9 1,7 0,7 0,9 0,7 1,18 1,02 1,26 0,91 1,04 1,23 1,09

79 Napraforgó Helianthus annuus L.

80 XIX. század végén legfontosabb olajnövények egyike Export Nyugat- Észak Európába, USA Helye: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Hajdú-Bihar megye, Erdély sík vidékein vagy lankás leejtőin 1939 főnövényként 7500 ha-on, szegélynövényként ha-on termesztették

81 Tájfajták Nyírségi, Kállói, Szabolcsi, Anarcsi Lovászpatonai, Mezőhegyesi, Kisvárdai, Iregi fajták 35 % körüli olajtartalommal 1960-tól 45 % feletti olajtartalom GK-70, Viki % olajtartalom A hazai napraforgótermesztés kezdetei a Nyírséghez kapcsolhatók, mert a kelet felől érkező újvilági növény itt vált először ismerté és kedveltté Kutatás, nemesítés a II. vh. után indult meg hazánkban, Westsik Vilmos 1974 Nyíregyháza, heterózisnemesítés, keresztezéses hibridek, citoplazmás hímsterilitás

82 Fajtákkal szembeni igény stabil termőképesség és termésbiztonság jó ökológiai alkalmazkodóképesség nagyméretű, magas olajtartalmú kaszat kedvező héj-bél arány (Héj: Bél -15:85) a tányér előnyös formája és állása az állomány kiegyenlítettsége szárszilárdság szárazságtűrés jó nektártermelés és pollenprodukció jó olajminőség és nagy fehérjetartalom betegség- és rovarrezisztencia a hibridek gazdaságos vetőmag-produkciója

83 Fölhasználás étolaj (telítetlen zsírsavak) - margarin ipari felhasználás: növényvédő szerek, festékek, kozmetika olajpogácsa (olaj kinyerése után) - takarmány - 50% fehérje kaszathéjból élesztő, etilalkohol, farostlemez napraforgótányér - takarmány kiváló mézelő zöldtakarmány zöldtrágya

84 Biotechnikai alkalmazása Rezisztenciák előállítása Rovarrezisztencia Vírusrezisztencia Gyomirtószer rezisztencia Mag tartaléktápanyagainak módosítása

85 Repce Brassica Napus L. ssp. oleifera

86 Repcetermesztés Magyarországon a 18. századtól termesztenek repcét hazánkban világításra és étolajként használták étkezési felhasználását korlátozza az erukasavtartalom termőterülete igen változó 1920 és 1990 között 2-60 ezer ha között változott a termőterülete Jelenleg a biodízel-előállítás miatt Európában növekszik a termőterület termésátlaga 1,6 t/ha volt 2005-ben, bár az OMMI 3,3 t/ha termésátlagot mért

87 Felhasználása világítóolaj étolaj ipari nyersanyag (festék- és szappangyártás) takarmányozás zöldtrágya vetésszerkezetben kedvező szerepe van biodízel

88 Elterjedésének okai Jó ár Kiváló elővetemény Talajszerkezetet javítja Először juttatja bevételhez a termelőt Könnyen beilleszthető a vetésforgóba

89 Fajtákkal szembeni igény ezermag-tömeg (4,0-6,5) termésbiztonság erukasav-tartalom ( %) betakaríthatóság glükozinolát-tartalom fagytűrés magvak olajtartalma % őszi és tavaszi változata is van, az őszi %-kal terem többet, olajtartalma 2-8 %-kal nagyobb a tavaszinál

90 Az olajlen Linum usitatissimum

91 Kétszikű növény a Linaceae családba tartozik A toktermésben, ha jó a megtermékenyülés 10 sárgás, fényes, nagy olajtartalmú mag fejlődik. Termőtájai az Alföld, Duna-Tisza köze déli része, Jászság, Dél-Dunántúl Az ún. len untság (betegségeinek, kártevőinek felszaporodása) elkerülése érdekében ne kerüljön 4-6 évig önmaga után

92 A len rövid tenyészidejű növény Az olajlen a korán vethető növények közé tartozik A vetés időpontja általában március között van Vetési paraméterek: Vetési idő: III Sortávolság: gabona sortáv (12 cm) Vetésmélység: 1-3 cm A len gyomelnyomó képessége viszonylag gyenge

93 FEHÉR MUSTÁR (Sinapis alba L.)

94 termesztésére a magyarországi éghajlat megfelelő az érett becők eső hatására felnyílnak, ekkor jelentős szemveszteségre számíthatunk növényi sorrend: gabona - mustár - gabona fonálféreg gyérítő hatás önmaga után 5 év elteltével következhet

95 Ricinus Ricinus communis

96 Kutyatejfélék családjába tartozik Indiában és Egyiptomban ősidők óta ültetik Magyarországon javarészt dísznövényként alkalmazzák Nálunk 1 éves (3 m), trópusokon évelő (10-12 m) Toktermése tüskés, babszerű magjából hideg sajtolással ricinusolajat sajtolnak Hashajtószer Műszaki kenőcsök adalékanyaga (gépolaj), világítóolaj, szappan Néhány mag is már halálos dózis!

97 Fölhasználása Nem száradó képessége miatt kitűnő kenőanyag Borotvaszappanok alapanyaga Pipereszappanok Szeszek denaturálása Bőrcserzés, lakk- és festékipar Textilgyártás segédanyaga Bio dízel

98 Post harvest gépek

99 Számítási feladat Alapadatok: 130 ha-ról 7,2 t/ha mennyiségben takarítunk be 24% víztartalommal, és 14% víztartalmat akarunk elérni Kérdés: Mennyi lesz a szárítás utáni tömeg?

100 Számolási feladat 1 2 szárazanyag szárazanyag víztartalom szárítás utáni víztartalom elpárologtatott vízmennyiség 3 szárazanyag 4 szárazanyag szárítás utáni víztartalom párolgó víz szárítás utáni víztartalom

101 Számítás Számítás menete: 130 ha*7,2 t/ha=936 t összes betakarított termés A szárazanyag mennyisége nem változik, betakarításkor az össztömeg 76, a szárítás után az össztömeg 86 %-a. 936 t*0,76=711,36 t szárazanyag mindkét esetben 711,36 t/0,86=827,16 t a szárított kukorica tömege

102 Köszönöm a figyelmet!