(8) Új specifikus irányvonalak (2003-tól) SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató

Átírás

1 (8) Új specifikus irányvonalak (2003-tól) SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató

2 4 pillér helyett 3 fő prioritás Azonban a makro szintű célok azonosak 1) teljes foglalkoztatottság (Lisszabon és Stockholm alapján) 2) a munka minőségének és termelékenységének a javítása a jobb munkahelyek érdekében 3) társadalmi kohézió és befogadás erősítése (Thesszaloniki 2003) 2

3 Specifikus irányvonalak 1.) Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára intervenció a munkanélküliség korai szakaszában egyéni szükségletekhez alkalmazkodó szolgáltatás 12 hónapon belül, fiataloknál 6 hónapon belül újrakezdés felajánlása a munkanélkülieknek 2010-re tartósan regisztráltak 25% bevonása aktív eszközbe, szolgáltatásba (három legjobb tagállam átlagát elérni) ÁFSZ erősítése, korszerűsítése munkaerő-piaci programok hatásvizsgálata, monitoring, evauláció 3

4 Specifikus irányvonalak (II.) 2) Munkahelyteremtés és vállalkozás szolgáltató szektorban munkahelyteremtés KKV ösztönzése (adminisztratív teher csökkentése, egyszerűsítés, tőkejuttatás) vállalkozói skillek (készségek fejlesztése, ismeretek) oktatása vállalkozó, mint életút és karrier elismerése K+F fejlesztése (cél GDP 3% elérni) 4

5 Specifikus irányvonalak (III.) 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése rugalmasság és biztonság a munkavállalóknál és a vállalatoknál (flexisecurity) foglalkoztatási jogszabályok változtatása (munkaszerződés, Mt. új formái) hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedésének könnyítése munkavállalók képzésbe vonása (főként alacsonyan képzettek) szociális párbeszéd fejlesztése jobb munkakörülmények (egészség, biztonság) munkahelyi balesetek számának jelentős csökkentése 5

6 Specifikus irányvonalak (III.) /2 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése Innovációk terjesztése ezzel munka termelékenységének javítása gazdasági változásokra és szerkezetváltásokra előrejelzés, felkészülés munkaerőhiányra földrajzi mobilitás javítása (legjobb Svédo. EU átlag 0.1% 225.ezer fő/ év országok közötti 2003) 6

7 Specifikus irányvonalak (III.) /2 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése kompetenciák elismerése, szakképzési mobilitás átjárható TB 2005-re EU-25 területén elérhetővé kell tenni a tagállamok ÁFSZ-ei által feltárt álláshelyeket: EURES rendszer kibővítése (mai 70.ezer állásról 1-3 millió állásra) 7

8 Specifikus irányvonalak (IV.) 4) humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása tudásalapú- társadalom/ gazdaság alapozása 2010-re 22 éves EU polgárok legalább 85%-a rendelkezzen felső-középfokú végzettséggel a LLL-be bevont népesség (25-64) érje el a 12,5%-ot. HRD befektetések növelése szakpolitikai eszközökkel aktív öregedés= termelésben tartás vállalatok egyének ösztönzése a HR befektetésekre 8

9 Specifikus irányvonalak (V.) 5) A munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése MEP részvétel növelése tagállami szinten (nyugdíjkorhatár, atipikus munkavállalás) aktív öregedés elősegítése (továbbképzés, fizikai- mentális kondíció megőrzése) 2010-ig 5 évvel növekedjék a MEP.-et elhagyók átlagéletkora (60.4 év EU ) bevándorlás, mint munkaerő-kínálat növelő elem 9

10 Specifikus irányvonalak (VI.) 6) Nők és férfiak esélyegyenlősége 2010-re kereseti különbségek csökkentése foglalkozási szegregáció, munka és család összeegyeztetése (gondozási szolgáltatások fejlesztése, visszatérés elősegítése pl. Gyes után) 2010-ig 3 évesnél idősebb, de még nem iskolaköteles gyerekek 90%, 3 év alattiak 33%- ának gyermekgondozási szolgáltatás biztosítása 10

11 Specifikus irányvonalak (VII.) 7) A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen iskolarendszerű képzésből lemorzsolódás csökkentése 2010-ig max. 10%-os ráta fogyatékos, etnikai, bevándorló, kisebbségi csoportok integrációja EU és nem EU állampolgárok munkanélküliségi rátáinak közelítése 11

12 Specifikus irányvonalak (VIII.) 8) Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé tétele) - a szegénységi csapda felszámolása- dolgozó szegények számának csökkentése alacsony keresetűek SZJA csökkentése adó és ellátásrendszerek felülvizsgálata szociális védelem és helyettesítési határráták újraszámolása alacsony képzettségűek, fogyatékosok, idősebb munkavállalók foglalkoztatása 12

13 Specifikus irányvonalak (IX.) -(X.) 9) Be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentetté adminisztráció adó és járulékterhek felülvizsgálata ellenösztönzők kialakítása 10) Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése magánszektor támogatása az elmaradt régiókban köztámogatások HRD-re (Kohéziós és Strukturális Alapok valamint EBRD) 13

14 (9) A négy volt pillér és az irányvonalak céljai Források: Kiss György szerk. Az EU munkajoga Osiris 2003 pp A munkaerő kölcsönzők szükségességéről a Bizottság szeptember 22.-ei állásfoglalásával is hitet tett. (15098/02 SOC 576 CODEC Com(2002) 701 Laky Teréz A magyarországi munkaerőpiac 2004 pp , Borbély Szilvia szerk. Esély az Unióban MSZOSZ Gyulavári Tamás szerk. Egyenlő esélyek és jogharmonizáció MüM 1997 Kálmán Zsófia- Köncezi György A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Osiris 2002 GKM KKV fejlesztés hosszú távú stratégia SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató

15 Foglalkoztatáspolitikai prioritások és iránymutatások, 2003 Borbély Szilvia szer. Esély az Unióban MSZOSZ 15

16 A évre vonatkozó foglalkoztatási irányvonalak fő célkitűzései I FOGLALKOZTATHATÓSÁG II. VÁLLALKOZÓKÉPESSÉG ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS 1.Az ifjúsági munkanélküliség kezelése és a tartós munkanélküliség megelőzése. 8. A fenntartási költségek és az adminisztratív terhek jelentős csökkentése. 2. Foglalkoztatás-orientáltabb megközelítés: az aktív munkaerő-piaci eszközök kiterjesztése, az adó-, a járulék- és az oktatási rendszerek feladatai. 3. Aktív öregedés politikájának kialakítása: az adó-rendszer felülvizsgálata, az álláskeresés és az aktív időskor elősegítése. 4. Az oktatási és a képzési rendszerek fejlesztése, modernizálása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése: az analfabétizmus, a fiatalok lemorzsolódása elleni harc, a középszintű végzettségűek felére csökkentése. 5. A számítástechnikai képzés biztosítása mindenkinek: 2001 végéig minden iskolának Internet és multimédia hozzáférés biztosítása, a tanárok felkészítése 2002-ig. 6. Aktív politikák kialakítása a munkaerőpiaci szűk keresztmetszetek kezelése érdekében: munkaerőhiány megelőzése, szakmai és területi mobilitás növelése, a területi gazdasági és szociális fejlődés kiegyensúlyozása stb. 9. Az önfoglalkoztatás és a vállalkozás indításának elősegítése: adó-, tb-terhek felülvizsgálata, képzés biztosítása, a bejelentetlen munka elleni fellépés. 10. A szolgáltató szektorban, a tudásalapú gazdaságban és a környezetvédelmi szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségek kihasználása. 11. A regionális és helyi foglalkoztatás teremtési akciók támogatása: a partnerség és a szociális gazdaság erősítése. 12. Adóreform a foglalkoztatás és a képzés támogatására. Az első öt év célmátrixa 7. A diszkrimináció és a társadalmi kirekesztődés elleni harc. III. ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG 13. A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására: a munkavégzés rugalmasságának, biztonságának és minőségének növelése. IV. ESÉLYEGYENLŐSÉG 16. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban ("mainstreaming"): konzultáció, értékelés, számszerű célkitűzések. 14. Rugalmasabb típusú munkaszerződések, változatos foglalkoztatási formák, magasabb szintű munkahelyi egészség és biztonság. 15. A vállalaton belüli szakismeretek megújítása érdekében az egész életen át tartó tanulás elősegítése, IT alapismeretek minden munkavállalónak 2003-ig. 17. A férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés elvének érvényesítése, a lisszaboni foglalkoztatási célok figyelembevétele, beleértve a nők foglalkoztatásának növelésére irányuló számszerű nemzeti célok megfogalmazását. 18. A szociális partnerekkel együtt családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése, a gyermekellátási intézmények fejlesztése számszerű célkitűzések mentén. Forrás: Council Decision of 29 January 2002 on Guidelines for Member States' employment policies for the year 2002, Official Journal of the European Communities,

17 1) Foglalkoztathatóság A munkavállalók, álláskeresők oldaláról flexibilitás (szakmai, földrajzi, stb. mobilitás) képességfedezet, készségfejlesztés, ismeret, szakismeret-- iskolázottság: skills LLL, LWL fogalmai biztonságérzet együtt: flexisecurity (OECD új indexe: Social Security Index) munkaszervezés- vállalatok oldaláról vállalati szociális felelősség felértékelése (Corporate Social Responsibility) flexibilis munkaszervezés (pl. családbarát, atipikus) állami oldal: befogadó munkaerőpiac általános-, szak-, és felnőttképzés fejlesztése 17

18 Atipikus foglalkozások aránya az Európai Unióban ben Részmunkaidőben Meghatározott idejű szerződéssel Önállóan Ország foglalkoztatottak aránya a évesek között Belgium 18,5 19,1 8,8 8,1 16,4 16,3 Dánia 20,2 20,0 9,2 9,1 7,0 7,0 Németország 20,9 21,4 12,4 11,9 10,5 10,6 Görögország 4,0 4,5 12,6 11,2 42,1 41,8 Spanyolország 7,9 7,9 31,7 31,0 16,4 15,8 Franciaország 16,3 16,1 14,6 13,9 8,9 8,7 Írország 16,4 16,5 5,2 5,4 17,8 17,6 Olaszország 8,4 8,6 9,8 9,9 25,8 25,4 Luxemburg 10,4 10,6 5,6 5,1 6,1 5,9 Hollandia 42,2 43,9 14,3 14,4 13,9 13,8 Ausztria 18,2 20,2 7,8 7,1 n.a. n.a. Portugália 11,0 11,2 20,4 21,7 27,3 26,9 Finnország 12,2 12,8 16,4 16,0 11,9 11,7 Svédország 21,1 21,5 15,3 15,2 5,2 5,0 Egyesült Királyság 24,6 24,9 6,7 6,3 11,2 11,5 EU15 17,8 18,1 13,3 13,0 14,7 14,6 Új tagállamok Csehország 4,9 4,9 8,0 8,1 15,1 16,0 Észtország 8,1 7,7 2,5 2,7 8,2 8,1 Magyarország 3,6 3,6 7,5 7,3 14,3 13,8 Lettország n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Litvánia n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Lengyelország 10,3 10,8 11,7 15,4 28,0 28,1 Szlovénia 6,1 6,1 13,0 14,2 17,4 16,0 Szlovákia 4,9 4,9 2,3 1,9 8,4 8,6 Ciprus n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Új tagállamok átlaga 7,8 8,0 9,3 11,4 21,4 21,3 EU ÖSSZESEN: 16,4 16,7 12,7 12,7 15,6 15,7 Forrás: Employment in Europe 2003, old. % 18

19 A magyar lakosság képzettsége (2001) 8 általánosnál kevesebb 0,7% befejezett 8 általános 16,5% szakmunkás 31,9% szakiskola 1,1% befejezett középiskola. 32,5% ebből szakközép 24,0% főiskola 10,3% egyetem 7,0% 19

20 2) Vállalkozások ösztönzése EU nyugati országaiban KKV kb. 70% -át foglalkoztatja a munkavállalóknak Magyaro. 60% körül (KKV összes 63.8%, 4-9 fő között 52.8%) 880. ezer vállalkozás 99.9%-a az összes vállalkozásnak KKV bruttó hozzáadott termék majd 40%-a KKV-ból exportértékesítés 20% -a 60%-a alkalmazott nélküli évi e szűnik meg, de több alakul 20

21 Figyelő 2004 január 21

22 A 4 fősnél nagyobb szervezetekben alkalmazásban állók száma a szervezet mérete szerint* 2002, 2003 Működő gazdasági szervezet (dec. 31.) Alkalmazásban állók éves átlag létszáma Létszámkategória számban %-ban számban %-ban ezer fő %-ban ezer fő %-ban Mikro 5-9 fő , ,2 187,1 8,5 192,3 8,7 Kis fő fő Közép fő fő fő fő ,8 17,2 6,9 2,0 1,0 0, ,8 17,0 6,9 2,0 0,9 0,5 200,6 259,0 203,4 123,1 95,3 70,7 9,1 11,8 9,2 5,6 4,3 3,2 200,0 265,0 219,7 126,1 97,3 70,4 Nagy fő fő fő fő fő 5000 fő felett ,4 0,7 0,5 0,2 0,1 0, ,3 0,6 0,5 0,2 0,1 0,0 57,9 275,8 222,8 150,2 144,1 212,4 2,6 12,5 10,1 6,8 6,5 9,6 54,8 277,7 226,4 146,7 132,7 213,6 2,5 12,5 10,2 6,6 6,0 9,6 ÖSSZESEN: , , ,4 100, ,7 100,0 * A helyi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak nélkül; statisztikai állományi létszám Forrás: Főbb munkaügyi folyamatok január-december. KSH, ,0 11,9 9,9 5,7 4,4 3,2 22

23 3) Alkalmazkodóképesség javítása A fennmaradás alapköve (lásd evolúciós, genetikai értelemben) munkavállaló, álláskereső számára: LLL, stresszkezelés (Selye J. 1936), megküzdés a problémás helyzetekkel (coping), kreativitás vállalati oldalról: rugalmas munkaszervezés, munkaidő, termelés, HRM, ITK kormányzati oldalról: adóztatás, munkajogi formák átgondolása, stb. 23

24 4) esélyegyenlőség Egyenlő munkáért egyenlő bér (eltérés 15%-os a férfiak javára) egyenlő bánásmód, diszkrimináció tilalma jog az egészséges és biztonságos munkahelyi környezetre szülési szabadsághoz való jog (Mo. 14 hét) szülői szabadsághoz való jog éjszakai munka tilalma Hazai vonatkozás új minisztérium: 24

25 Nemek közötti keresetkülönbségek hazánkban A nemek közti keresetkülönbség alakulása 1970 és 1996 között női kereset/férfi kereset (%) a 1978b a 1982b 65,5 67,3 68,6 68,2 70,2 70,9 71,1 71,5 73, ,5 73,9 72,8 80,8 79,6 80,3 88,1 78,9 25

26 4) esélyegyenlőség (II.) - Kiknek az egyenlősége? Ugyanakkor roma, fogyatékos, vidéki, stb. relációban is felmerül az egyenlő hozzáférés és juttatás kérdése az ILO decent work fogalma, az EES better job for all nézőpontja a munkajogi védettséggel rendelkező és az azzal nem rendelkezők közötti fontos különbségre céloz! 26