Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások. Dr. Fidy Judit egyetemi tanár 2012 Febr.15

Átírás

1 Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások Dr. Fidy Judit egyetemi tanár 2012 Febr.15

2 Sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások Látható fény (nem ionizáló) Röntgensugárzás (Röntgen-cső, szerkezetvizsgálat,diagnosztika) (Magsugárzások és nagy energiájú röntgen sugárzás orvosi alkalmazásai Orvosi fizika MSc)

3 Fény Röntgen sug. : elekromágneses hullámok Logaritmikus skála 10 9 m = 1nanometer fotonenergia=hf (ev) 800nm 1.55 ev 400nm 3.1 ev

4 emlékeztető 1 ev = 1.6 x Joule

5 Fény X-ray Logaritmikus skála elekromágneses hullámok 10 9 m = 1nanometer X-rays 10 ev 300keV fotonenergia=hf (ev) 10 3 pm 10pm

6 Elektromágneses hullámok - emlékeztető E B = = E B max max sin ( 2π sin ( 2π t T t T + + 2π 2π x λ x λ + Φ) + Φ) Az elektromos és mágneses térnek azonos a fázisa és a periodicitása (T, λ)

7 EM hullámok fontos tulajdonságai T H B t x c = λ / T, f = 1/T, c = f λ(m/s) c = 299,792,458 m/s vákuumban c = E B

8 Elekromágneses hullámok kettős természet? Logaritmikus skála X-rays fotonenergia=hf (ev) 800nm 1.55 ev 400nm 3.1 ev hullám -leírás foton - kép

9 A fény természete, forrásai és biológiai hatásai

10 A fény terjedésének és anyagi kölcsönhatásainak értelmezéséhez mind a hullám- mind a fotonleírást használjuk Kettős természet - hullám Huygens elv, diffrakció, interferencia -részecske: foton (energia-kvantum) fotoelektromos hatás, energiaátadás anyagoknak kvantált energiaadagokban, kölcsönhatásokban partnere az elektron

11 A fény hullám paraméterei X-rays UV-C nm UV-B nm UV-A nm 6.2 ev 1.8 ev

12 A fény hullám polarizáltsága A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben a. Síkban/lineárisan poláros fény A térerősség vektorok iránya a hullám mentén állandó síkot határoz meg.

13 Poláros fény A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben b. Cirkulárisan poláros fény c r jobbra - balra A térerősség vektor végpontja a terjedés iránya körüli spirálison mozog. A c vektor irányára merőleges síkra vetítve E és B egyenletes körmozgást végez. Jobbra cirkulárisan poláros fény E r x

14 Poláros fény A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben A linárisan poláros fény két, jobbra, ill. balra cirkulárisan poláros fény eredője Balra cirkulárisan poláros fény c r x A térerősség vektor végpontja a terjedés iránya körüli spirálison mozog. A c vektor irányára merőleges síkra vetítve E és B egyenletes körmozgást végez. Jobbra cirkulárisan poláros fény Azonos terjedési sebesség, frekvencia és amplitudó

15 Poláros fény Optikailag aktív anyagok (molekulák, szerkezetek) a linárisan poláros fény térerősség-vektorának irányát elfordítják Oka: speciális aszimmetria tükörszimmetria hiánya A mintában a cirkulárisan poláros komponensek terjedési sebessége különböző Balra cirkulárisan poláros fény c r x Jobbra cirkulárisan poláros fény Az optikai forgatás mértéke a molekulák minőségre jellemző és arányos a részecskeszámmal Különböző terjedési sebesség, azonos amplitudó Azonos terjedési sebesség és amplitudó

16 Poláros fény Elliptikusan poláros fény Cirkuláris dikroizmus RNS RNS-bázisok A két cirkulárisan poláros komponens törésmutatóban és abszorbanciában is különbözik a kölcsönhatás után az eredő elliptikusan polárossá válik

17 Fény-foton koncepció anyaggal való kölcsönhatás magyarázata h f = h λ c A fény-elnyelés mértéke függ a hullámhossztólfotonenergiától Hemoglobin molekula oldata Abszorpciós spektrum Elektron-pályaenergia E n szabad elektron-állapotok E n+1 E n Gerjesztés: fény-fotonenergia-felvétellel

18 Fény-foton koncepció anyaggal való kölcsönhatás magyarázata h f = h λ c A fény-elnyelés mértéke függ a hullámhossztólfotonenergiától Hemoglobin molekula oldata Abszorpciós spektrum Elektron-pályaenergia E n szabad elektron-állapotok E n+2 E n Gerjesztés: fotonenergia-felvétellel

19 Fényfoton elnyelése - emissziója használt sémák, jelölések pályanenergia E n Szabad elektron E n+2 E n+1 E n pályaenergia E n hf hf 1 2 = = E E n+ 1 gerjesztés n+ 2 E E n n relaxáció Pl. emisszió szingulett alapállapot S 0 szingulett gerjesztett állapot S 1 Szingulett állapot (singlet): = 0 Sematikus ábrázolás: csak a legfelső betöltött nívó elektronjai i s i

20 Optikai elektron-átmenetek FOTON ELEKTRON abszorpció és emisszió foton-képben Sok-elektronos rendszerek elektron-energiái Egyszerű példa: Cu atom pályaenergiák Optikai foton-energia (~2-3 ev) elnyelése - emissziója a legkülső leglazábban kötött elektronokat érinti E Kα 8 kev (L->K átmenet) Röntgen-tartomány!

21 Fényfoton elnyelése emissziója Mérés: optikai spektroszkópia SPEKTRUM -Elnyelési -Abszorpciós spektrum elnyelés v. kibocsátás valószínűsége -Kibocsátási -Emissziós spektrum ( 1 2 hf mv 2 - részecske-sugárzás) = h c = hc 1 λ λ [ ] 1 1 ev [ cm ] λ energia pl. részecske-energia fotonenergia IR- VIS UV Optikai spektroszkópia

22 Milyen fény-fotonok gerjesztenek? Mérés: optikai abszorpciós spektrum abszorpciós spektrofotométer J 0 J fényintenzitás molekula híg oldata Lambert-Beer törvény A= D= Abszorbancia Optikai denzitás lg J 0 J = ε λ ( ) c l h*f

23 Milyen fotonok gerjesztenek? ε (λ) Egy elektronátmenet valószínűségét a kiindulási és a végső elektron-vibrációs pálya Kvantumszámai határozzák meg (hullám-kép): kiválasztási szabályok S 0 ->S 2 Mennyit változhatnak a kvantumszámok? Moláris extinkció kvantumkémiai értelmezése: Átmeneti dipólus-momentum Hemoglobin abszorpciós spektruma Δn = bármennyi, Δl = +/-1, Δm = 0 vagy +/-1 Δs = 0 + vibrációs módusok csatolása S 0 ->S 1 Gerjesztési vagy emissziós átmenetben az elektron spinállapota nem változhat Megengedett, és tiltott átmenetek nagy vagy kis valószínűségű átmenetek

24 Molekula kölcsönhatásban a környezettel sávos spektrumok Az elektron-pályák energiáit a molekulák diszkrét vibrációs állapotai kis mértékben perturbálják A vibrációs nívók mind az abszorpciós, mind az emissziós átmenetek fotonenergiáiban új lehetőségeket jelentenek Egyes fotonenergiák helyett közeli Fotonenergiák sorozata a spektrumokban Aromás szénhidrogének gerjesztés relaxáció Molekulák vibrációi SÁVOK T hőmérséklet Környezeti kölcsönhatások

25 Molekula kölcsönhatásban a környezettel emisszió csak a legalsó gerjesztett állapotból Az elektron-pályák energiáit a molekulák diszkrét vibrációs állapotai kis mértékben perturbálják Kasha-szabály A felsőbb gerjesztett állapotokból nincs átmenet az alapállapotba fotonemisszióval vibrációs relaxáció (energialeadás hő formájában) az elektronállapotokon belül, és az S 1 állapotba Emisszió csak az S 1 nívóról Aromás szénhidrogének gerjesztés relaxáció

26 Molekula kölcsönhatásban a környezettel emisszió a gerjesztésnél hosszabb hullámhosszakon A mért abszorpciós és emissziós sávok energiája eltér egymástól Stokes-féle eltolódás Az abszorpció és az emisszió is a legalsó vibrációs szintről történik hf abs > hf fluo λ < λ abs fluo Maximum-helyek

27 A polarizáció (hullám-tulajdonság) szerepe fény-abszorpcióban, fény-emisszióban A molekulák gerjesztésekor elektronállapotváltozás töltéseltolódás Dipólus vektorral jellemezhető : átmeneti momentum Függ a molekula szerkezetétől, a szerkezethez orientált pl. triptofán: a molekula sikjában Fotoszelekció: poláros fény elektromos térerősség vektora azokat az elektronokat gerjeszti, ahol a keltett dipólus-momentum és a térerősség vektor iránya (közelitőleg) megegyezik. Emisszióban is dipólus-jelleg érvényesül. Polarizált gerjesztés Álló molekula Polarizált emisszió

28 Az emisszió polarizációfokának (p) mérése p= I VV -I VH I VV +I VH V vertikális polarizáció H horizontális Ha a molekula a gerjesztett állapot ideje alatt elfordul az emisszió polarizációja csökken Beágyazó környezet (pl. plazmamembrán ) fluiditásának jellemzése

29 A fény biológiai hatásai Szempontok: Mi nyeli el? Milyen mélyre jut? Milyen szerveket ér fény? Fénnyel kiváltott reakciók, terápiás beavatkozások

30 A fény biológiai hatásai Mit ér közvetlenül fény? Immune supression Káros hatások szemre bőrre

31 A fény biológiai hatásai Mit ér közvetlenül fény? Pozitív hatások szemre bőrre Szervezetre? Ismert hatások: - D-vitamin szintézis (UV-A) - anyagcsere, hormonrendszer, immunrendszer stimulálása (VIS) - téli depresszió & melatonin hormon túltermelése. Sok az ismeretlen tényező!

32 A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el? Relatív optikai denzitás Hemoglobin, mioglobin β-karotin Melanin Endogén Hullámhossz (nm)

33 A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el? Endogén Relatív optikai denzitás fehérjék aromás aminósavai Hullámhossz (nm) DNS purin és pirimidin bázisai +Exogén kromofórok -ételfestékek -gyógyszerek -kozmetikumok..

34 A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el?

35 A fény biológiai hatásai Behatolási mélység? UVB UVC UVA λ[nm] cornea iris lencse NUV Szem UVA λ[nm] 360 λ[nm] 47 cornea iris lencse retina retina 1 2

36 A fény biológiai hatásai Behatolási mélység? Bőr Fény reflexiója írha bőralja Pigmentek elnyelése- barnulás Szénhidrogének elnyelése Aromás aminosavak elnyelése Nukleinsavak elnyelése

37 Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások 1. Hőmérsékleti sugárzás folytonos spektrum Oka: anyagok belső szerkezetének termikusan gerjesztett rezgései 4 M = σ T λ T = konst max Fény? T-től függ A Nap emissziós spektruma A látás érzékenységi görbéje Izzószálas fényforrások Wolfram szál spektruma (Sollux lámpákban) Halogén gáz töltet a szál párolgása ellen

38 A napsugárzás emissziós spektruma A Nap hőmérsékleti sugárzása A Föld légkörét elérő sugárzás A Föld felszínét elérő sugárzás

39 A Nap sugárázásának UV tartományát a légkör elnyelése szűri ki O 3 tartalom!

40 2.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Jellemző paraméterek természetben ritka Az emisszió előfeltétele: gerjesztett elektronállapot - Az emissziós spektrum ΔJ Δλ hideg emisszió Stokes szabály Kasha szabály Sávos, vagy vonalas - Az emisszió kvantumhatásfoka: az elnyelt és emittált fotonok számának aránya (fotolumineszcenciánál) Az emissziós spektrum görbe alatti területe Φ em = N N em absz = k em k + k em belső + k külső λ F( ν ) dν ν = 1 λ A gerjesztett elektron egyéb energialeadási reakciósebességei

41 2. 1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Ritka jelenség a természetben A fényemisszió kvantumhatásfoka kicsi más reakcióutak az energialeadásra

42 2.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia Megkülönböztetés az emittáló gerjesztett elektronállapot alapján. Jablonski diagram Az S 1 állapotú gerjesztett elektron spinátfordulással átmehet a T 1 gerjesztett állapotba, ahonnan az S 0 alapállapotba visszatérés tiltott T 1 : alacsonyabb energiájú, hosszú élettartamú metastabil gerjesztett állapot Foszforeszcencia: spontán fotonemisszió metastabil (T 1 ) állapotból

43 2.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia Fluoreszcencia: -Megengedett elektron-átmenetből (S1->S0) származó spontán fényemisszió -Élettartama rövid, τ ~ 1-10 ns <-> gerjesztési idő ~10-3 ns -Karakterisztikus fotonenergia(tartomány) szín jellemzi - Többféle gerjesztési átmenettel is gerjeszthető

44 2.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia Foszforeszcencia: -Spontán fényemisszió metastabil átmenetből -Az emittáló nívó élettartama hosszú τ ~ ms, sec metastabil állapot -Az emittált fény fotonenergiája kisebb mint a fluoreszcenciáé -Hosszú élettartam -> lehetőség a környezeti energialeadásra emissziós intenzitás igen kicsi -> orvosi alkalmazása csekély

45 2.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia spektrumok összehasonlítása természetesen lumineszkáló aminosav Triptofán - egy fehérjében Absz. Fluo Foszf Absz Fluo Foszforeszc. T=10K Vibrációs relaxáció λfoszf > λfluo > λabsz Stokes-féle eltolódás

46 Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások 2.1. Lumineszcencián Metal vapour (e.g. Hg) lamps alapuló fényforrások Alapja: gázkisülési csövekben keltett elektrolumineszcencia - - (az üvegbúra elnyeli az UV fényt, a kvarz nem) + -Alacsony nyomású fémgőz-lámpák Pl. - Na-lámpa sárga fénye - germicidlámpa: alacsony nyomású higanygőz vonalas emissziós spektruma 254 nm-en elnyelődik baktériumok genetikai állományában sterilizáló hatás -Ívlámpák nagy nyomású Hg, Xe vagy Na-lámpák, ionizált plazma ívkisülése folytonos spektrum jellegzetes vonalakkal

47 Fémgőz lámpák Kisnyomású Na-gőz lámpa emissziós spektruma Nagy-nyomású Na-gőz lámpa emissziós spektruma Hg-gőz lámpa

48 - Fénycsövek Pl. alacsony nyomású Hg gőz + _ Falra párologtatott vékony réteg bevonat A gáz-töltet elektrolumineszcenciája (Hg esetén UV fény) gerjeszti a fal bevonatának fotolumineszcenciáját. Ez már látható fény, ami áthatol az üvegfalon. A kilépő fény spektruma a bevonattól függ, célja a Nap spektrumának közelítése. Üvegfalú cső Jó fényhozam kompakt csövek Erythemal lámpa : λ a nm közeli UV- tartományban, uviol üvegfal

49 Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások 2.2. Indukált fényemisszió - lézerek Spontán emissziós fény : Az egyes elektronátmenetek térben és időben rendezetlenül, véletlenszerűen történnek. Az egyes hullámvonulatok fázisa egymástól független. A fény inkoherens Indukált emissziós fény: A fényfotonok emisszióját az emittálandó fotonenergiával azonos energiájú foton jelenléte indukálja. A kibocsátott hullámvonulat a kiváltóval azonos fázisban lép ki, együtt koherensek

50 Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások 2.2. Indukált fényemisszió - lézerek LASER: Light Amplification by the Stimulated Emission of Radiation 1961, Rubin-lézer Nemcsak erősítő, hanem speciális fényforrás A lézer-fény speciális tulajdonságai -monokromatikus Δf/f ~ ( 10-6 ) -koherens : nagy a koherencia-hossz (10 3 m 10-3 m) -kis divergencia (néhány szögperc) jól fókuszálható -nagy intenzitás átlagos intenzitás impulzus-intenzitás

51 Eddig: fény Következik: röntgensugárzás fény röntgensugárzás (rtg. cső) Fotonenergia ev kev Primér hatás e - gerjesztés e - ionizáció Elnyelődés diszkrét fotonenergiáknál energia folytonos valószínűsége függvénye

52 A röntgensugárzás természete, és biológiai hatásai

53 Wilhelm Konrad Röntgen ( )

54 Az intenzitás-gyengülés törvénye érvényes mind a fényelnyelésre, mind a röntgensugárzás elnyelésére! Igen hasonló paraméterek! lg J 0 J = ε λ ( ) c l Fényelnyelés c moláris koncentrációjú oldatban Fotonenergia és a molekula elektronpályájáinak kölcsönhatására jellemző anyagi állandó: moláris extikció Fényútban levő oldat vastagsága J lg 0 J = lge μ x = lge μ ρ x m rtg.sug. elnyelődése ρ sűrűségű x vastagságú anyagban Fotonenergia és az anyag elektronpályájáinak kölcsönhatására jellemző anyagi állandó: tömegabszorpciós együttható

55 A röntgensugárzás alkalmazásai Röntgendiagnosztika alapjai A diagnosztikai alkalmazások a rtg sugárzás szöveti elnyelődésén alapulnak Kétféle mechanizmus a fotonenergiától függő súllyal. Ionizáló sugárzás: az elnyelt foton ionizál J μ = μ = m Abszorpciós együttható J μ o m = τ e m μx ρ = + σ m J Tömeggyengítési együttható o e μ m ρx fotoeffektus τ m erősen függ Z-től és a fotonenergiától hf = A mv + hf 2

56 A röntgensugárzás alkalmazásai Röntgendiagnosztika alapjai Abszorpciós spektrumok rtg. sug.-ra Lágy szövetek τ m J = 3 = konst λ Z J o e μx = J o e 3 ( τ + σ ) ρ x m m Compton effektus valószínűsége kevéssé függ a rendszámtól és a fotonenergiától. Röntgen-kép kontrasztja függ -sűrüségkülönbségektől - rendszám-különbségektől

57 Megjegyzések gamma-sugárzásról fotonenergia ~ MeV elnyelési valószínűség: << rtg. sug. 1 Mev körül minimuma lehet Röntgen sugárzás

58 Vége Köszönöm a figyelmet A továbbiakban néhány magyarázó dia következik a törzsanyagon kívűl

59 A kiválasztási szabályok kvantummechanikai háttere Feltesszük, hogy az oldatot olyan fénnyel világítjuk meg, amelyre teljesül a gerjesztési energia-feltétel hf = +1 E n E n Az elektronok a fény elektromos vektorának irányában elmozdulnak az energia-átmenet során. Mekkora a dipólusmomentum keltésének valószínűsége? Az elektromos dipólusmomentum várható értéke az átmenet során? állapotfüggvény r ψ ψ ( r, R ) = θ ( r, R ) φ( R ) a i r j ( x, Q) = θ ( x, Q) φ ( Q) a r i r j a r j M a g Átmeneti momentum Born-Oppenheimer közelítés az elektronok mozgása független a magokétól elektronok magok

60 Ez a kép most nem jeleníthető meg. A kiválasztási szabályok kvantummechanikai háttere r r r r r μ = μe + μmag = q i z j q e e Rj ψ a ( x, Q) = θa ( x, Q) φa ( Q) M a g ψ ˆ = a μ ψ g dipól operátor M gn a 0 M komplex konjugált ( Q ) q ( x, Q )[ r ] θ ( x Q )dx θ a φ 0 Q M ag Q φ gn Q dq M ag a g = e a i g, r ( ) ( ) ( ) φ a ( Q) φ ( Q)dQ = 0 gn Atomtörzsek vibrációs állapotai: g,n -- a gerjesztett molekuláris elektronállapot n.-ik vibrációs állapota

61 Abszorpciós spektroszkópia biofizikai alkalmazások lg I I 0 = ε λ ( ) c x küvetta rétegvastagsága Abszorbancia Optikai Denzitás moláris konc. moláris extinkció Molekuláris szerkezetvizsgálat MÉRÉS Az a-g átmeneti valószínűség az összes vibrációs állapotokat tekintve K spin M a g 2 = const. ε ( f ) df f multiplicitás hullámszám

62 Fontos mennyiségek Oszcillátor erő f 9 = 4.3 ε ~ ~ 10 d Kloroplaszt spektruma ( ν ) ν S 2 S 0 hf=fotonenergia (ev)= λ ( nm) Hullámszám (cm -1 )=(1/ λ(nm))*10 7 pl. Vibrációk energiája cm -1 Elektronátmenetek és molekuláris rezgések gerjesztése 1600 cm cm -1 S 1 S 0 vibronikus átmenetek

63 3.2. Fényabszorpció fényemisszió Fluoreszcencia: spontán fényemisszió gerjesztett állapotból azonos spinállapotú alapállapotba Átmeneti valószínűségek Einstein együtthatók: B ag abszorpció B ga indukált emisszió A ga spontán emisszió gerj B a, g B g,a A g, a alap Feltétel: hf = ΔE ga fotonsugárzás jelenléte Termikus egyensúly: abszorpciók száma= spontán és indukált emissziók száma/idő

64 3.2. Fényabszorpció fényemisszió Fluoreszcencia: spontán fényemisszió gerjesztett állapotból azonos spinállapotú alapállapotba N N Φ B em abs F = g a =Φ A F g a = B a g Fluoreszcencia emisszió kvantumhatásfoka = 8π hf Φ = ( ~ ν ) ~ ν ~ ν = 1 F F d λ = K M Fluoreszcencia spektrum a gn c 2 a g B g a ε ~ ~ ~ ν ( ν ) d ν az abszorpciós és emissziós spektrumok görbe alatti területei (azonos állapotok között) egymásból kiszámíthatók

65 2.2. lézerek működési elve A lézer anyaga Gáz, folyadék, szilárd test Követelmény: a gerjesztési és emissziós elektron-átmenetek három energiaállapoton belül történjenek, amelyek közül az egyik magasabb nívónak legyen hosszú az élettartama lézer-nívó N g gerjesztés sugárzás nélküli átmenet metastabil lézer nívó N m N 0

66 2.2. lézerek működési elve A lézer anyag gerjesztése Az elektronok gerjesztése külső forrásból: Pl. gázkisülés, fényimpulzus Intenzív gerjesztés a felső nívó populálása átmenet a metastabíl nívóra N m a hosszú élettartam miatt megnő, az alsó nívó kiürül: N m >>N 0 populáció inverzió: a fényerősítés feltétele

67 2.2. lézerek működési elve Fényerősítés indukált emisszióval Populáció inverzió mellett a rendszer a hf= E m -E 0 fotonenergiájú sugárzást erősíti, ilyen foton indukálja az emissziót N m nagy néhány spontán emisszió E 0 -ra fényerősítés

68 2.2. lézerek működési elve Az optikai rezonátor 99.9% Erősíti a lézer tengelyével egyirányú sugárzást Leszűkíti az emisszió hullámhossztartományát 99% L = m λ 2 állóhullámok kialakulása

69 Mai kérdés: Hogyan alkalmazná az alábbi képletet, és milyen adatok hiányoznak, ha azt akarjuk megbecsülni a segítségével, hogy egy sok kötéssel stabilizált óriás-molekulában hány %-ban vannak felszakadt kötések? n n 2 1 = e Δ ε kt