A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása
|
|
- Norbert Dobos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK OKTATÁS ÉS KULTÚRA A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása TANULMÁNY Kivonat Az uniós politikák a kultúrát egyre inkább átfogóan értelmezik, olyan eszközként, amely hozzájárul a városok rehabilitációjához és vonzerejéhez, a vállalkozói készséghez, az innovációhoz, a foglalkoztatáshoz és a fenntarthatósághoz. A városok és a régiók ugyanazon az úton járnak. A ra vonatkozó új kohéziós politikára irányuló javaslat sajnálatos módon csak részben ragadja meg a kulturális beruházások jelentőségét. Ez a jelentés a strukturális alapok 2007 és 2013 közötti felhasználását elemzi, és javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy miként segíthető elő az új politika keretében a kultúrára irányuló strukturális alapokhoz való hozzáférés. IP/B/CULT/FWC/ /Lot4/C2/SC1 PE július HU
2 Ez a dokumentum az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságanak felkérésére készült. SZERZŐK KEA European Affairs: María Iglesias, Philippe Kern, Valentina Montalto. FELELŐS TISZTVISELŐ Ana Maria Nogueira Európai Parlament B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Brüsszel poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTŐ ASSZISZTENS Lyna Pärt NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítások: DE, FR INFORMAZIONI SULL'EDITORE A B. Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu Kézirat lezárva: július Brüsszel, Európai Unió, A dokumentum a következő Internet címen érhető el: FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.
3 A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AFC Pugliai Filmbizottság (Apulia Film Commission) DEC Energetikai tanúsítvány (Display Energy Certificate) EB Európai Bizottság ECIA Kreatív iparágak európai szövetsége EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EP Európai Parlament ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESFRI Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma ESZA Európai Szociális Alap ETA ETHA Európai Tengerügyi Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap EU Európai Unió IKT Információs és kommunikációs technológiák KA Kohéziós Alap KAP Közös agrárpolitika KKI-k Kulturális és kreatív iparágak KKV-k Kis- és középvállalkozások KP Kohéziós politika KSI Közös stratégiai iránymutatások KSK Közös stratégiai keret KTF Kutatás és technológiafejlesztés OP Operatív program 3
4 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák RIS3 Intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiák SA-k Strukturális alapok STEM Tudomány, technológia, mérnöki tudományok és orvostudomány TÁ Tagállamok TPP Teatro Pubblico Pugliese 4
5 A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kultúra az európai projekt gazdasági és politikai szférájának ideális határmezsgyéjén helyezkedik el. A többi gazdasági ágazathoz hasonlóan jólétet teremt, emellett azonban a kreativitáshoz, a társadalmi befogadáshoz és a jobb oktatáshoz is hozzájárul. A kultúra emellett az értékek átadásának és a jólét megteremtésénél szélesebb körű, általános érdekű célok előmozdításának hatékony eszköze. A gazdasági válság próbára teszi az európai szolidaritást és ebből fakadóan az európai projekt lényegét. Európának fel kell lendítenie gazdaságát. A gazdasági konvergencia azonban nem valósítható meg társadalmi kohézió nélkül. Európának el kell érnie, hogy polgárai egy közös kultúra és történelem részének érezzék magukat. Az uniós programok és a költségvetés felülvizsgálata alkalmat ad a tagállamok arra való ösztönzésére, hogy munkálkodjanak Európa egységén, valamint mérlegeljék, hogy miként tarthatja életben a kultúra az európai utópiát. A kultúra fogalmát azonban nehéz meghatározni. Miközben le lehet írni attitűdök, meggyőződések, szokások, értékek és gyakorlatok összességeként, tevékenységi ágnak is tekinthető. A kulturális ágazat, avagy az úgynevezett kulturális és kreatív ágazat magában foglalja az alapvető művészeti ágakat, a kulturális iparágakat (kiadás, zene, audiovizuális ágazat, film és videojátékok) és a kreatív iparágakat (design, reklám és építészet) (KEA 2006). Az uniós politikák az utóbbi időkben átfogóan értelmezik a kultúrát. A kultúra, az innováció és a kohézió területén indított legújabb európai szakpolitikák elismerik ezt a hozzájárulást, és paradigmaváltást jeleznek, amelynek keretében egyre inkább elismerik a kultúra különböző dimenziói közötti kölcsönös kapcsolatokat és azoknak a gazdasági és társadalmi élet különböző aspektusaihoz való hozzájárulását: a kultúrát a kultúrák közötti párbeszédet, a kreativitást és a nemzetközi kapcsolatokat elősegítő eszköznek tekintik (európai kulturális menetrend, 2007); javaslatot tesznek az innováció tágabb megközelítésmódjára, ideértve a design és a kreatív iparágak területén történő beruházást (Innovatív Unió, 2010); a kultúrát a városok és régiók vonzerejét meghatározó tényezőként határozzák meg, a kreatív iparágakat pedig a kreativitás és az innováció közötti kapcsolatteremtés legmegfelelőbb eszközének tekintik (az intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika, 2010). A régiók és a városok amelyek fontos hatáskörökkel rendelkeznek a kultúra területén teljes mértékben magukévá tették ezt a politikai szemléletváltást (vagy egyenesen ihletői voltak annak). Ami azonban a kultúrával kapcsolatos beruházások költségvetési előirányzatait illeti, a szemléletváltás nem teljes körű. Miközben az európai kulturális politika mintegy 1,18 milliárd eurós költségvetésre támaszkodik (Kultúra és MEDIA program), az innováció és a kohéziós politika jelentősebb forrásokra számíthat (mintegy 84 milliárd euró, illetve 347 milliárd euró). A kulturális politikákat más kiegészítő programok és alapok révén történő beruházásokkal kompenzálni kell, tekintettel azok Európa fejlődéséhez való lehetséges hozzájárulására. A as időszakban 347 milliárd eurót osztanak szét az uniós tagállamok és régiók között a kohéziós politika céljainak elérésére; ebből 6 milliárd euró jut a kultúrára 1. Ez azonban minden bizonnyal alulbecsült összeg, mivel a kultúrára vonatkozóktól eltérő 1 Infoview - A Regionális Politikai Főigazgatóság adatbázisa. 5
6 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák költségvetési tételekből is finanszíroznak kulturális fellépéseket, például az innováció, illetve a vállalkozástámogatás területén. A kultúra nem (csupán) ágazat, hanem olyan erőforrás, mint a környezet. Így óvatosan ki lehet aknázni bizonyos szakpolitikai célok elérése érdekében, úgymint: a társadalmi kohézió erősítése; az ismeretek gyarapítása; az örökség védelme és előmozdítása; a helyi gazdaság fejlesztése. E tanulmány rámutat arra, hogy a kultúra a helyi, regionális és nemzeti politikák középpontjában áll. A tanulmányban közölt, körültekintően kiválasztott esettanulmányok bemutatják a kulturális beruházások elterjedtségét, a területek vonzerejéhez való hozzájárulását, valamint ezáltal azt, hogy milyen mértékben érvényesül a kultúra a közpolitikákban az alábbiak érdekében: a kreatív vállalkozói készség és a tehetségek fejlesztése (a kreatív iparágak tartui központja, a videojátékok fejlesztését támogató dundee-i alap, a berlini kockázatitőke-alap, Nantes városa és az ottani előadó-művészet); az innováció és új üzleti modellek inkubálása (a kreatív iparágakat fejlesztő finnországi program); a kultúraalapú kreativitás és más ágazatok (információs és kommunikációs technológia, feldolgozóipar, idegenforgalom stb.) közötti átgyűrűző hatások előmozdítása (a művészeti fellépésekkel kapcsolatos dániai Kunstgreb-projekt, a kortrijki BUDA Fabric); városnegyedek újjáélesztése és városok arculatának újjáalakítása (a nantes-i Quartier de la Création, az arnhemi Klarendal negyed, a dublini Temple Bar). A művészeti és kreatív fellépések központi elemei a kultúra új ötletek befolyásolására való képességének. A művészek és a kreatív szakemberek eltérően közelítik meg és értelmezik a valóságot, ami változást, új perspektívákat, differenciálást és ebből következően innovációt idézhet elő. A művészeti fellépések ezenkívül jelentős hatást gyakorolnak a szakpolitikai nézetekre, amint azt a nantes-i és a kortrijki politikai vezetők művészettel és kultúrával kapcsolatos innovatív megközelítésmódja is bizonyítja. Az európai strukturális alapok alapvető fontosságúnak bizonyultak a kreativitással kapcsolatos szakpolitikák és projektek elindításához. Az Európai Unió regionális támogatása nélkül nem jött volna létre a Kreatív Észtország szakpolitikai program, a Quartier de la Création (Nantes), az újjáéledt Temple Bar negyed (Dublin), illetve a videojátékok fejlesztését támogató alap (Dundee). Nantes és környéke az ERFA-ból származó költségvetésének 18%-át (mintegy 54 millió eurót) a városrehabilitációval és a város vonzerejével kapcsolatos projektekre többek között kulturális létesítmények felépítésére fordította. Még Berlin is 50 millió eurót szánt a kultúrára és a kreatív iparágakra. Ezek jelentős összegek, különösen ha összehasonlítjuk az uniós Kultúra program 400 millió eurós összköltségvetésével. Emellett az olyan programoknak köszönhetően, mint az URBACT és az INTERREG amelyből az összes vizsgált város részesült lehetővé vált a tapasztalatcsere és az ismeretszerzés. A városok és a régiók Európa-szerte széles körben alkalmazták a kohéziós politika megközelítését a kultúrára. A as kohéziós politika szabályozási kerete a kultúrát elsősorban (de nem kizárólag) az idegenforgalommal, a kulturális infrastruktúra felújításával/építésével, a kulturális szolgáltatások nyújtásával, valamint a kulturális 6
7 A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása javak/örökség megőrzésével és fejlesztésével kapcsolja össze. Nem utal a magában a kultúrában mint a nem technológiai, illetve a társadalmi innováció egyik forrásában rejlő lehetőségekre, a kultúra városrehabilitációhoz való hozzájárulására, vagy a kulturális és kreatív ágazatok környezetbarát gazdaságra gyakorolt hatására. A kulturális beruházások fokozásának egyik alapvető akadálya az, hogy az uniós kohéziós politikai keret, illetve az azt követő operatív programok nem utalnak a kultúrára. Emellett a kultúrához kötődő projektek vonatkozásában a strukturális alapokhoz való hozzáférés akadályainak tekintenek olyan egyéb tényezőket, mint a társfinanszírozási követelmények, az adminisztratív eljárások, az előlegfizetés feltételei, illetve az átláthatóság hiánya. A as kohéziós politikára irányuló javaslatok még nem ismerik fel teljes körűen a kultúrában rejlő lehetőségeket és a kultúra gazdasági fejlődést és társadalmi beilleszkedést elősegítő szerepét. Az Európai Bizottság jelentéstervezeteinél alkalmazott megközelítés egyetlen esetben utal a kulturális örökség védelmére, előmozdítására és fejlesztésére, nevezetesen a 6. számú, környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása tematikus célkitűzés keretében (ERFA-rendelet). Az azt kísérő, A as időszakra szóló közös stratégiai keret elemei című dokumentum azonban fontos kísérletet tesz a kultúra és az innováció, versenyképesség, fenntarthatóság és oktatás közötti kapcsolat megteremtésére. Az uniós intézményeknek nem szabad aláásniuk ezt a kapcsolatot, amelynek meg kell jelennie a közös stratégiai keretben és különösen a jogilag kötelező érvényű rendeletekben. Az új politika kultúrával kapcsolatos hozzáállása csak részlegesen tükrözi azt az elmozdulást, amelyre az utóbbi években sor került a kulturális, innovációs és kohéziós politikákban, ahol a kultúra átfogóbb megközelítésére került sor a kulturális beruházások és a gazdasági, társadalmi és innovációs célkitűzések közötti kapcsolatok javítása érdekében. Európának jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A versenyelőny új formáit kell kialakítania, hogy részesüljön a tudásalapú gazdaság nyújtotta előnyökből és képes legyen új versenytársakkal szembenézni a globális színtéren. Európának úgy kell fejlesztenie versenyképességi potenciálját, hogy közben fenntartja az összetartó Európa ígéretét, ahol az egyenlőség és a társadalmi integráció közös és mindenki által osztott értékek. Európának hatalmas kulturális és kreatív tartalékai vannak: erős oktatási rendszer, kreatív vállalkozások, dinamikus és kulturális szempontból gazdag társadalom, a digitális technológiák ismeretének jó szintje, erős közintézmények és demokratikus kormányzási rendszerek, ötletekben, művészekben és kreatív tehetségekben gazdag népesség. Az európai márkák a technológiában, divatban, turizmusban, médiakiadásban, televíziózásban, zenében, designban és építészetben a legjobbak között vannak a világon. E kultúrán alapuló kreativitás középpontjában a művészek és a kreatív ágazatokban dolgozók azon képessége áll, hogy átlépjenek a határokon, rendhagyóan gondolkodjanak, kockáztassanak és próbára tegyék vállalkozói szellemüket. Nyitott kihívás marad, hogy Európa képes lesz-e mindezeket a tartalékokat a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. A kohéziós politikának támogatnia kellene azokat a helyi döntéshozókat, akik az utóbbi 10 évben megmutatták, hogyan kell megvalósítani az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit a kultúrán keresztül. A kultúra hozzájárul az innovatív munkahelyekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz és eljárásokhoz (intelligens növekedés). Az új gazdaságot tápláló kreatív ötletek forrásaként működik, miközben csekély hatást gyakorol a környezetre (fenntartható növekedés). A művészet és a kultúra megteremti az emberek számára a feltételeket ahhoz, hogy összegyűlve megosszák egymással érzéseiket és ötleteiket (inkluzív növekedés). Annak érdekében, hogy a kultúrát a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen használni a regionális és helyi fejlesztéshez, a tanulmány törzsszövegében részletesen kidolgozott alábbi ajánlásokat tesszük az Uniónak, az európai uniós tagállamoknak, régióknak és városoknak. 7
8 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák 1. táblázat: Általános ajánlások Ajánlások Megvalósítás A kultúra tágabb megközelítésére való építés Az innováció meghatározásának kibővítése El kell ismerni a kultúra mint a fenntartható fejlődés forrása jelentőségét és hozzájárulását az Európa 2020 stratégia prioritásaihoz a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban/programokban, valamint az ERFA-, az ESZA- és a közös rendelkezésekről szóló rendelet egy-egy preambulumbekezdésében. Be kell vezetni egy hivatkozást is a közös stratégiai keretben az alapvető szabályok megállapítása és a kultúra területén megvalósított fő fellépések indokolása érdekében. A nem technológiai innovációra vonatkozó kifejezett hivatkozást kell belefoglalni a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákba/programokba, valamint az ERFA-, az ESZA- és a közös rendelkezésekről szóló rendelet egy-egy preambulumbekezdésébe. Be kell vezetni egy hivatkozást a közös stratégiai keretben is az alapvető szabályok megállapítása és a nem technológiai innováció területén az 1. (K&F), 8. (munkahelyek), 9. (társadalmi befogadás) és 10. (oktatás) prioritás keretében megvalósított fő fellépések indokolása érdekében. 2. táblázat: Európai szintű ajánlások Ajánlások A kultúra megőrzése és előmozdítása új tematikus prioritásként Megvalósítás Új tematikus prioritást kell bevezetni a kulturális erőforrások megőrzésével és előmozdításával kapcsolatban, beleértve az örökséget, a művészeteket, a kultúrát és a fenntartható gazdasághoz és a megfelelő befektetési prioritásokhoz szükséges kreatív ágazatokat/szakembereket (támogatás a kulturális készségeknek, az oktatásnak, a képzésnek és a kézművesiparnak; a kulturális örökségnek és infrastruktúrának; a városok rehabilitációjának és a kultúrán keresztül megvalósuló társadalmi kohéziónak; művészeti projekteknek és tevékenységeknek; kulturális vállalkozásoknak; a kultúrán alapuló innovációnak) az EMVA-, a közös rendelkezésekről és a strukturális alapokról szóló rendeletben, valamint a közös stratégiai keretben. A kreatív tartalom létrehozásának, használatának és elérhetőségének támogatása (2. tematikus A kultúra szerepének érvényesítése a környezetbarát társadalmakban (6. tematikus Kifejezett hivatkozást kell beilleszteni mind a közös rendelkezésekről szóló, mind az ERFA-rendeletbe és a közös stratégiai keretbe a tartalom létrehozásának, használatának és elérhetőségének mint az IKT 2. tematikus célkitűzésének támogatására. A kultúra alapú művészeti projektek és a környezetbarátabb társadalmat előmozdító vagy ahhoz hozzájáruló kezdeményezések támogatását fel kell venni a közös stratégiai keret 6. tematikus célkitűzésének fő fellépései közé. 8
9 A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása A kulturális infrastruktúra támogatásának kibővítése (6. tematikus A kultúra szerepének elismerése a foglalkoztatásban, a társadalmi innovációban és az inkluzív növekedésben, továbbá megfelelő támogatás biztosítása (8., 9. és 10. tematikus A kulturális infrastruktúrák létrehozásának, felújításának és előmozdításának támogatását fő beruházási prioritásként fel kell venni a 6. tematikus célkitűzés (környezet) alá az ERFArendeletben és a közös stratégiai keretben. A művészeti fellépések támogatásának bevezetése a 8. tematikus célkitűzés (munkahelyek) beruházási prioritásai közé az ESZArendeletben és a közös stratégiai keretben. A közös stratégiai keret fő fellépéseinek tartalmazniuk kell a foglalkoztatás támogatását a kulturális, művészeti és kreatív ágazatokban és a kulturális és kreatív készségek használatát a nem kreatív ágazatokban a munkavállalók és a vállalatok változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében. A társadalmi befogadás kultúrán alapuló kezdeményezések révén történő támogatásának érvényesítése a 9. tematikus célkitűzés (társadalmi befogadás) beruházási prioritásai között az ESZArendeletben és a közös stratégiai keretben. A közös stratégiai keret fő fellépései között szerepelnie kellene a kultúrához való hozzáférést, a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt megkönnyítő kulturális és művészeti projektek támogatásának. A közös stratégiai keret 10. tematikus célkitűzésének (oktatás) beruházási fellépései közé fel kell venni a nem technológiai és társadalmi innovációhoz hozzájáruló kulturális kompetenciák és készségek támogatását. A kultúra területén érintett állami érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése (11. tematikus A kultúra közszolgáltatások modernizálásában betöltött szerepének támogatása (11. tematikus Az ERFA 5%-ának elkülönítése a kulturális célú városfejlesztésre A kultúrában érintett érdekelt felekre is hivatkozni kell azok között, amelyeknek erősíteni kell a kapacitását (kapacitásépítés). Ennek a hivatkozásnak meg kell jelennie a közös stratégiai keret 11. tematikus célkitűzésének fő fellépései között. A közszolgáltatások kultúrán és kreativitáson keresztül történő modernizálása támogatásának belefoglalása a közös stratégiai keret 11. tematikus célkitűzésének (közigazgatás) fő fellépései közé valamennyi szakpolitikai területen. Az ERFA-rendeletben elő kell írni a tagállamok számára, hogy az ERFA 5%-át különítsék el a kultúrával kapcsolatos fellépésekre irányuló városfejlesztésre. 9
10 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák A kultúrában érdekelt felek bevonása minden szinten A minőségi hatások figyelembevételének biztosítása A kulturális beruházásoknak a strukturális alapok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználását elősegítő potenciáljának tudatosítása A partnerségről szóló európai magatartási kódexbe bele kell foglalni egy kifejezett hivatkozást a kultúrában (regionális és helyi szinten is) érdekelt feleknek a strukturális alapokról és az operatív programokról szóló tárgyalásokba és ezek végrehajtásába történő bevonására. A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, a közös stratégiai keretnek és a strukturális alapokról szóló rendeleteknek utalniuk kell a minőségi hatások jelentőségére, és e hatások mérésére mutatókat vagy egyéb eszközöket kell megállapítaniuk. Uniós szinten konkrét intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az uniós intézmények, a tagállamok és a régiók megértsék a kultúra helyi fejlesztésének jelentőségét, és hogy a kultúra megjelenjen a kohéziós politikával kapcsolatos dokumentumokban például társadalmi platform létrehozása a strukturális alapokról és a kultúráról olyan európai hálózatokkal együttműködésben, mint a Kreatív Iparágak Európai Szövetsége (ECIA), a Eurocities vagy a Culture Action Europe és a Régiók Bizottsága; a strukturális alapokkal és a kultúrával kapcsolatos fellépések előmozdításáért felelős nagykövet kinevezése minden tagállamban; eseti félidős európai kezdeményezés (például tájékoztatási kampányok vagy rendezvény) elindítása, egybegyűjtve a kulturális beruházást támogató helyi és regionális politikai vezetőket; célzott események a nyílt napokon 2, ahol tájékoztatást lehet nyújtani a strukturális alapok kultúra szempontjából fennálló jelentőségéről. 2 A régiók és városok európai hete 10
11 A strukturális alapok kulturális projektekre történő felhasználása 3. táblázat: Tagállami/regionális/helyi szintű ajánlások Ajánlás A partnerség elvének erősítése és a kulturális élet szereplőinek bevonása Megvalósítás Részletes rendelkezések bevezetése egy területi egyezményben, amely biztosítja a kultúra területén érdekelt felek bevonását az operatív programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. A kultúra nemzeti és regionális szinten történő elkülönítése az operatív programokban A kulturális és kreatív iparágak elkülönítése az intelligens szakosodást célzó stratégiákban Innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása a kultúra és a kreatív ágazatok számára A strukturális alapok költségvetése adott százalékának elkülönítése kapacitásépítési fellépésekre A nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos képzések és mutatók belefoglalása a kapacitásépítési fellépésekbe A nemzeti és regionális operatív programokba prioritási tengelyt vagy kulcsfontosságú beruházási fellépéseket kell belefoglalni a kultúra területén. A tagállamoknak és a régióknak a kulturális és kreatív iparágakat bele kell foglalniuk az intelligens szakosodást célzó regionális innovációs stratégiákba (RIS3), figyelembe véve az intelligens szakosodást célzó stratégiákról szóló évi útmutatót, és amint azt az intelligens szakosodást célzó stratégiákról szóló útmutató is javasolja, fel kell térképezniük a kulturális és kreatív iparágak helyi tartalékait, a döntéshozatalba be kell vonniuk valamennyi kulturális igazgatással foglalkozó és politikai szereplőt, és stratégiai és befogadó megközelítést kell alkalmazniuk az ágazatba történő beruházással és a pénzügyi források felhasználásával kapcsolatosan. A kulturális és kreatív iparágak számára innovatív pénzügyi eszközök kidolgozásának előmozdítását célzó fellépéseket kell belefoglalni az operatív programokba. A partnerségi szerződések és az operatív programok költségvetésének egy részét a kulturális ágazathoz kapcsolódó egyedi képzések kidolgozására és különböző fellépések támogatására kell elkülöníteni a strukturális alapokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A kulturális politikával foglalkozó hivatalnokok és irányító hatóságok számára minden régióban kapacitásépítési fellépéseket is kell szervezni. Költségvetést kell hozzárendelni a kulturális területen (például örökség, művészetek és kultúra, kreatív iparágak és szakemberek) a nyomon követés és az értékelés területén felmerülő kérdésekkel foglalkozó egyedi képzésekre. 11
TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenA városok szerepe a közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM A városok szerepe a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenAZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA Kivonat ÖSSZEFOGLALÁS Ez a tanulmány
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KUTATÁS EURÓPAI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KUTATÁS EURÓPAI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Részletesebbenintegrált területi beruházás tervezéséhez
HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenKUTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KISEBBSÉGI NYELVEK ÉS OKTATÁS: BEVÁLT GYAKORLATOK ÉS BUKTATÓK
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS KUTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KISEBBSÉGI NYELVEK ÉS OKTATÁS: BEVÁLT GYAKORLATOK ÉS BUKTATÓK
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenVállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban
Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS AZ UNIÓS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI BEFOGADÁS AZ UNIÓS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat Ez a tanulmány
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenAz RB internetes konzultációja a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről
Kérdéstervezetek egy, a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről szóló felméréshez 2015. január 20-i változat Az RB internetes konzultációja a partnerségi
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács fenti ülésén elfogadott következtetéseket.
Európai Tanács Brüsszel, 2017. december 14. (OR. en) EUCO 19/1/17 REV 1 CO EUR 24 CONCL 7 FEDŐLAP Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Tárgy: Az Európai Tanács ülése (2017. december 14.)
RészletesebbenErasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja
Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslat: a javaslat egyszerűsítése és pontosítása
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslat: a javaslat egyszerűsítése
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenA RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.
Brüsszel, 2011. január 10. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE 2011. január 26. 6. PONT AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSOK (EGTC) PLATFORMJÁNAK LÉTREHOZÁSA Előterjesztő: a főtitkár
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenA gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
Részletesebben4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.26. COM(2017) 541 final 4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat az Olaszországnak
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenSzlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
RészletesebbenAZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA
UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenA közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében ÖSSZEFOGLALÓ Kivonat E tanulmány
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
Részletesebben