Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Átírás

1 Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

2 Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja a közötti hét éves időszakra teljes költségvetés 14,774 milliárd euró (folyó áron) eredeti neve: Erasmus Mindenkinek program

3 Előzmények Egész életen át tartó tanulás program ( ) Ifjúsági ágazat önálló programja ( )

4 Erasmus 1987-ben indították el Socrates program része EU legsikeresebb kezdeményezése: 1987 és 2011 között kb. 2,3 millió diák vett részt Mintaként szolgál az oktatás, a szakképzés és az ifjúsági munka többi ágazatának mobilitási programjaihoz A világ többi régióival folytatott felsőoktatási együttműködési programok egészítik ki

5 Az Európai Bizottság javaslata 2011 november COM előterjesztette a javaslatát Külön fejezetet szán a sport részére Diákhitelgarancia-eszköz a mesterképzés hallgatói számára A teljes költségvetésre 17,299 milliárd euró A program felépítését radikálisan leegyszerűsítették: A korábbi programok viszonylag önálló, ágazatspecifikus, valamint átfogó és részletes intézkedéseket tartalmazó alprogramokra épültek. Az új javaslatban viszont az oktatásról, a képzésről és az ifjúságügyről szóló fejezet csupán három fő intézkedést ír elő: (köv. dia)

6 Fő intézkedések 1. fő intézkedés: Az egyének tanulmányi mobilitása 2. fő intézkedés: Együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok terén 3. fő intézkedés: A szakpolitikai reform támogatása A tevékenységek célcsoportjai/célterületei: Dolgozók, a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vevő diákok, közös mesterképzés, Erasmus mesterképzés (diákhitelgaranciaeszköz), ifjúságügy Stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési szövetségek, ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, informatikai platformok Támogatás az Európa 2020 irányításához és a nyitott koordinációs módszehez

7 Tanács álláspontja A Tanács május 11-én részleges általános megközelítést fogadott el: Külön fejezet és költségvetés az ifjúság számára Jean-Monnet keretében működési támogatásban részesülő hat felsőoktatási intézmény listájának frissítése Elutasítja, hogy az 1 vagy több nemzeti irodát működtető tagállamok számára tagállamonként egyetlen koordináló nemzeti irodát állítsanak fel Minden egyes oktatási ágazat számára minimális költségvetési keretösszegek bevezetése Költségvetési kérdések nyitva hagyása

8 Európai Parlament álláspontja november 27-én a CULT megszavazta Ifjúság külön fejezet legyen külön költségvetéssel Visszaállította a jól ismert elnevezéseket: Comenius, Erasmus, Erasmus Mundus, Leonardo da Vinci, Grundtvig, Fiatalok lendületben Elutasította az Erasmus Mindenkinek elnevezést YES Europe-ot (Youth, Education, Sport) javasolt Fő intézkedéseket további részletek hozzáadásával pontosította Megtartotta az összes sporttevékenységre való hivatkozást, melyet COM javasolt Támogatta a diákhitelgarancia-rendszert, és részletekkel egészítette ki Egyértelmű költségvetési előirányzatot határozott meg az oktatás, a képzés, az ifjúság, a sport és a Jean Monnet program tevékenységei számára

9 Trilógusok június 26-án a COREPER megerősítette: Az új program elnevezése Erasmus+ legyen Egyedi alprogramok jól ismert elnevezéseit (Comenius, Leonardo..) megtartják Sport keretéből legfeljebb 10%-a áll rendelkezésre az európai nonprofit sportesemények támogatására Meghatározták a költségvetési előirányzatokat az egyes ágakra és annak részeihez Diákhitelgarancia-eszköz számára elkülönített összegben megegyezésre jutottak azzal a feltétellel, hogy a keretprogram félidejekor felülvizsgálják A program teljes költségvetése az MFF tárgyalások része volt: végül 14,7 milliárd euró lett (folyó áron)

10 Eredmény novemberében plenárisra kerül, és ha az EP első olvasatban megszavazza ebben a formában: Összefogja a jelenleg különálló programokat, megtartva ugyanakkor a különböző ágazatokban meglévő egyedi elnevezéseket A program teljes költségvetése az ezen ágazatok programjai számára jelenleg biztosított uniós támogatás jelentős növelését jelenti A felhasználóbarát elnevezéseket megtartották, és a programot egyszerűsítették, olvashatóbbá tették Összességében jó kompromisszum

11 Kreatív Európa A kulturális és audiovizuális téren korábban meglévő uniós programokon alapul: MEDIA 2007 ( ) MEDIA Mundus ( ) Kultúra 2007 ( )

12 Az Európai Bizottság javaslata 2011 novemberében javaslatot nyújtott be a közötti időszakra vonatkozó új programról, mely közös keretben egyesítené a jelenlegi MEDIA, MEDIA Mundus és Kultúra programokat Kulturális és kreatív ágazatok eszköze néven új pénzügyi eszközt hozna létre Három ágra oszlik: 1. kulturális-kreatív ág 2. kulturális ág 3. MEDIA ág A teljes költségvetésre 1801 millió euró

13 Célkitűzések 2 általános célkitűzés: 1. Európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése és elősegítése 2. Kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének megerősítése az Európa 2020 stratégiával összhangban 4 egyedi célkitűzés: 1. Az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működésének támogatása 2. Kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának elősegítése, valamint új közönség elérése Európában és Európán kívül 3. Kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának erősítése, különösen a KKV-kre tekintettel 4. Az országok közötti szakpolitikai együttműködés támogatása a szakpolitikák kidolgozása, az innováció, a közönségalakítás és az új üzleti modellek előmozdítása érdekében

14 Tanács álláspontja A Tanács a részleges általános megközelítést két részletben fogadta el: 2012 májusában és novemberében A Kultúra és a MEDIA külön ágak önálló prioritásokkal Tételes költségvetés az ágakra: MEDIA 55%, Kultúra 30%, kulturális-kreatív ág 15% Világosabbá tette a részt vevő pénzügyi közvetítőkre, kapacitásépítő szolgáltatókra, és KKV-kra vonatkozó meghatározásokat Bevezetett egy külön cikket a Kreatív Európa tájékoztató irodákról, hogy hangsúlyozza a szerepüket Kikötötte, hogy az éves munkaprogramot a vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok útján kell megállapítani, az általános iránymutatások tekintetében pedig a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazandó Világosabbá tette a hitelgarancia-eszköz szabályait

15 Európai Parlament álláspontja december 18-án a CULT megszavazta Létrehozta a két önálló (Kultúra és MEDIA) programot Bevezette a materiális és immateriális kulturális örökség támogatását Hivatkozásokat tett a kultúrák közötti párbeszédre, társadalmi befogadásra és alulreprezentált csoportokra Kiegészítette a program által támogatandó tevékenységeket a filmszínházak digitalizálására, feliratozásra, szinkronizálásra és hangalámondásra vonatkozó konkrét rendelkezésekkel A garanciaeszközökhöz való hozzáférést a tagállamokra, EGT-országokra és Svájcra korlátozta Elutasította az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetnek a kulturális és kreatív ágazatban való adatgyűjtésre vonatkozó megbízatásának meghosszabbítását, és a megbízatást az audiovizuális ágazatokra korlátozta Felvett egy új cikket az Uniónak a Megfigyelő Intézet munkájában való részvételről

16 Trilógusok október 15-én a COREPER megerősítette: Két alprogram lesz (Kultúra és MEDIA) és egy kulturális-kreatív ág Tételes költségvetés az ágakra: MEDIA min. 56%, Kultúra min. 31%, kulturális-kreatív ág max. 13% Program végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségek nem haladhatják meg a teljes költségvetésének 7%-át A program által nyújtott támogatás max. 80% A program teljes költségvetése az MFF tárgyalások része volt: végül 1462 millió euró lett

17 Eredmény novemberében plenárisra kerül, és ha az EP első olvasatban megszavazza ebben a formában: A jelenlegi MEDIA, MEDIA Mundus és Kultúra programokat fogja össze, és megőrzi egyedi jellemzőiket Megerősíti a kulturális és kreatív ágazatok uniós támogatását Hivatkoztak a kulturális örökségre

18 Köszönöm a figyelmet! zoltan.bago@europarl.europa.eu