AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 30. (07.05) (OR. en) 9097/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0370 (COD)

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, április 30. (07.05) (OR. en) 9097/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0370 (COD) AUDIO 42 CULT 68 CADREFIN 210 RELEX 359 CODEC 1063 JELENTÉS Küldi: az elnökség Címzett: a Tanács Előző dok. sz.: 8834/12 AUDIO 40 CULT 62 CADREFIN 196 RELEX 340 CODEC 1006 Biz. jav. sz.: 17186/11 AUDIO 71 CULT 106 CADREFIN 142 RELEX 1240 CODEC ADD 1 + ADD 2 Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa Program létrehozásáról Részleges általános megközelítés I. BEVEZETÉS 1. A Bizottság november 25-én elfogadta a Kreatív Európa Program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatát 1. A javasolt program egyetlen keretbe foglal három, jelenleg önálló programot: a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programot. Tartalmaz továbbá egy új pénzügyi eszközt is, amely a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások számára hivatott megkönnyíteni a forráshoz jutást. A program az alábbi három ágból áll: 1 COM(2011) 785 végleges 17186/ /12 gu/pn/ms 1 DG E - 1C HU

2 1. a kulturális-kreatív ág, amely a kulturális és kreatív ágazatokat és az országok közötti szakpolitikai együttműködést szolgáló pénzügyi eszközt is magában foglalja; 2. a kultúraág; 3. és a médiaág. A Bizottság 1,8 milliárd EUR teljes költségvetést javasolt a program időtartamára ( ). II. A TANÁCSBAN FOLYÓ MUNKA 2. A Tanács előkészítő szervei ez év januárja és áprilisa között részletesen megvizsgálták a Bizottság javaslatát. A delegációk általában üdvözölték a programnak a Bizottság által javasolt felépítését, amely a kulturális és kreatív ágazatokat összevontan kezeli, ugyanakkor a kultúrával, illetve a médiával foglalkozó részeket külön ágba sorolja, amelyek mindegyike saját prioritásokkal, intézkedésekkel és költségvetéssel rendelkezik. Elméletileg helyeselték a program általános és konkrét célkitűzéseit, valamint az egyes ágak prioritásait és támogatási intézkedéseit. A delegációk azzal is egyetértettek, hogy a program a részvevők szélesebb köre, köztük az Európával szomszédos területek országai előtt is esetlegesen nyitva álljon. 3. Mindazonáltal a megbeszélések során a delegációk bizonyos fokú aggályaiknak adtak hangot amiatt, hogy a Bizottság javaslata nem eléggé részletes. Elfogadták ugyan a Bizottság érvelését, mely szerint a programnak rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni lehessen a kiszámíthatatlan jövőbeli változásokhoz, de azt kérték, hogy a szöveg legyen világosabb, a tagállamok pedig kapjanak nagyobb szerepet a program végrehajtásában. 9097/12 gu/pn/ms 2 DG E - 1C HU

3 4. A felvetett aggodalmakra reagálva az elnökség több helyen változtatott a szövegen, amelynek módosított változata e jelentés mellékletét képezi 2. A főbb változások a következőkben foglalhatók össze: a) A kultúra eszmei értéke A delegációk visszatérő aggodalma, hogy jobban egyensúlyba kell hozni a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdításának gazdasági céljait pl. a versenyképességet és a növekedést, illetve a kulturális céljait. Az egyensúly megteremtése érdekében a szöveg kiegészült a kultúra kettős jellegét (művészi és gazdasági) hangsúlyozó preambulumbekezdéssel (6. lábjegyzet), az európai hozzáadott értékről szóló 5a. cikk (1) bekezdése (korábbi 3. cikk) úgy módosult, hogy egyaránt tükrözze a kultúra eszmei és gazdasági értékét, továbbá egy, a közös kulturális területről szóló preambulumbekezdés is bekerült a szövegbe (9. lábjegyzet). b) Közönségszervezés A delegációk úgy vélték, hogy amikor a program keretében új közönséget szándékoznak elérni, különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre és a fiatalokra, valamint azokra a csoportokra, amelyek társadalmi, szakmai, egészségügyi vagy más okokból többnyire nem jutnak hozzá a kultúrához. Ezért a program egyedi célkitűzései közé bekerült ezen célcsoportok kiemelt kezelése (5. cikk b) pont), valamint a 14. cikkben (kultúraág) szerepel egy új mutató, amely az e célcsoportoknak szánt projektek számát jelzi. 2 Mivel a Kreatív Európa programra vonatkozó javaslat a as többéves pénzügyi keret részét képezi, a megállapodás céljából beterjesztett részleges általános megközelítés a költségvetési vonzattal járó rendelkezéseket nem tartalmazza. A kimaradt részek közé tartoznak a 19. cikk (1) és (1a) bekezdésében szereplő pénzügyi keretösszeg és a költségvetésnek az ágak közötti indikatív felosztása, valamint a kulturális és kreatív ágazatok eszközére történő minden utalás a 2. cikk 3. pontjában, az 5. cikk c) pontjában, a 14. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és az I. mellékletben. Hasonlóképpen, mivel a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportban még folynak a tárgyalások az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, egységesített megfogalmazású cikkről, a 20. cikk is szögletes zárójelben marad, és nem tartozik bele a részleges általános megközelítésbe. 9097/12 gu/pn/ms 3 DG E - 1C HU

4 c) Nemzeti kapcsolattartó pontok (8a. cikk) A szöveg a Kreatív Európa tájékoztató irodákról szóló külön cikkel egészült ki, ezáltal is hangsúlyozva, hogy ezek a szervezetek fontos szerepet töltenek be a program tagállami szintű végrehajtásában. d) Üzleti célú kulturális projektek finanszírozása (10. cikk (2) bekezdés) A delegációk hangsúlyozni kívánták, hogy a kultúraág elsődlegesen nonprofit projektek finanszírozására szolgál, ezért a 10. cikk egy új bekezdéssel egészült ki. Az e ponttal kapcsolatos kompromisszum lezárásaként pedig módosult a (23) preambulumbekezdés, amely új formájában rámutat a kulturális területen működő nonprofit szervezetek és projektek jelentőségére (l. a 10. lábjegyzetet). e) Mutatók (14. cikk) Bár a delegációk egyetértettek azzal, hogy megbízható és összehasonlítható adatokra van szükség, ezért mérni kell a program hatását, kifogásolták, hogy a Bizottság által javasolt mutatók között egyrészt nincsenek minőségi mutatók, másrészt nem felelnek meg kellőképpen azoknak a célkitűzéseknek, amelyekhez az eredményeket viszonyítani kellene, itt példaként lehetne említeni az európai filmek országhatárokon túli forgalmazásának erősítését szolgáló célkitűzést. A 14. cikk (1) bekezdése ezért több szempontból módosult. Azon javaslat alapján, amely az általános célkitűzések tekintetében a kiválasztott projektek kulturális sokszínűségét mérő további minőségi mutatót vezetne be, a 14. cikk kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amely előírja, hogy a 14. cikk (1) bekezdésében felsoroltakon kívüli mutatókat a Bizottságnak a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadnia. 9097/12 gu/pn/ms 4 DG E - 1C HU

5 f) Végrehajtási rendelkezések (17. és 18. cikk) Mivel a delegációk egyensúlyt kívánnak teremteni az egyszerű és rugalmas szöveg, valamint a tagállamok megfelelő bevonásának biztosítása között, a bizottsági eljárásra vonatkozó rendelkezések több helyen módosultak. Elsőként a Bizottság által javasolt tanácsadó bizottsági eljárást vegyes eljárás váltotta fel: a vizsgálóbizottsági eljárás vonatkozna az éves munkaprogramokra, a tanácsadó bizottsági eljárás pedig az általános iránymutatásokra. Másodszor, a szöveg előírja, hogy a program bizottsága különböző formációkban ülhet össze, ami azt jelenti, hogy a tagállamok a bizottság napirendjén szereplő témáktól függően más-más szakértőket küldhetnek. Végezetül a szöveg a kommunikációra vonatkozó új rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottság utólag tájékoztatja a programban részt vevő országokat a kiválasztási döntésekről (15. cikk (-1) bekezdés). III. A TANÁCS FELADATAI 5. A Tanács elé terjesztett szöveg amellyel kapcsolatban a delegációk túlnyomó többsége jelezte, hogy nagy vonalakban egyetért vele elnökségi kompromisszumos szövegnek minősül, amelyet a Coreper április 25-i ülésén elhangzott utolsó fenntartások 3 figyelembevétele érdekében az elnökség kiigazított. 6. A fentiek alapján a Tanács felkérést kap, hogy vizsgálja meg az elnökség által benyújtott kompromisszumos javaslatot annak érdekében, hogy az Európai Parlament véleményére várva a május i ülésén részleges általános megközelítést érjen el. 3 A Bizottság az Európai Parlament véleményének beérkezéséig és a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások előbbre jutásáig általános fenntartást jelentett be az egész szövegre vonatkozóan. Ezenkívül a DE delegáció általános fenntartással, az UK, az FR és a DK delegáció pedig parlamenti vizsgálati fenntartással él. 9097/12 gu/pn/ms 5 DG E - 1C HU

6 7. A kulturális és kreatív ágazatok eszközére vonatkozó rendelkezések nem képezik részét a megállapodás céljából beterjesztett részleges általános megközelítésnek (l. a 2. lábjegyzetet). A javaslat e részével kapcsolatos további munkához nyújtandó iránymutatás céljából az elnökség ezért felkéri a minisztereket, hogy az elnökségi vitaindító dokumentum alapján (9291/12) véleményezzék a kulturális és kreatív ágazatok javasolt eszközét. 9097/12 gu/pn/ms 6 DG E - 1C HU

7 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a KREATÍV EURÓPA PROGRAM létrehozásáról 4 (EGT-vonatkozású szöveg) I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk A program létrehozása és időtartama (1) Ez a rendelet létrehozza az európai kulturális és kreatív ágazatok támogatását célzó Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program). (2) A programot a január 1. és december 31. közötti időszakban kell végrehajtani. 4 A preambulumbekezdések vizsgálatára egy későbbi szakaszban kerül sor. 9097/12 gu/pn/ms 7

8 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. kulturális és kreatív ágazatok : minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket, valamint hogy milyen módon történik azok finanszírozása. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, például az oktatást, az irányítást vagy a szabályozást. A kulturális és kreatív ágazatok többek között a következőket foglalják magukban: építészet, levéltárak és könyvtárak, múzeumok, művészi alkotások, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, videojátékok és multimédia), kulturális örökség, formatervek, fesztiválok, zene, előadó-művészet, kiadói tevékenység, irodalom, rádió és képzőművészet; 2. [...] [3. pénzügyi közvetítők : olyan pénzügyi intézmények, amelyek a kulturális és kreatív ágazatok számára hiteleszközöket vagy kiegészítő szakvéleményt nyújtanak vagy terveznek nyújtani;] 4. kkv-k : a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban 5 meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások. 5 A Bizottság május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról. 9097/12 gu/pn/ms 8

9 3. cikk [...] 4. cikk Általános célkitűzések A program általános célkitűzései az alábbiak 6 : a) az európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésének és előmozdításának támogatása 7 ; b) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében. 5. cikk Egyedi célkitűzések A program egyedi célkitűzései a következők: a) a kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működőképességének támogatása; b) a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának, valamint a kulturális szereplők és az audiovizuális szakemberek országok közötti mobilitásának az elősegítése, továbbá új közönség elérése és a kulturális és kreatív alkotásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az Unión belül és kívül, különös tekintettel a gyermekekre, a fiatalokra, és az alulreprezentált csoportokra; 6 7 Új (15a) preambulumbekezdés: A kulturális és kreatív ágazatokat támogató programokban figyelembe kell venni a kultúra és a kulturális tevékenységek kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra eszmei és művészi értékét, másrészt pedig a kulturális ágazat gazdasági értékét, beleértve a kreativitáshoz, az innovációhoz és a társadalmi befogadáshoz nyújtott szélesebb körű társadalmi hozzájárulását. Új (10a) preambulumbekezdés: Mivel az európai kulturális és kreatív ágazatokat nyelvi sokféleség jellemzi, ami bizonyos ágazatokban a nyelvek szerinti széttöredezettséghez vezet, a kulturális és audiovizuális művek forgalmazásához feliratozásra, szinkronizálásra és hangalámondásra van szükség. 9097/12 gu/pn/ms 9

10 c) [a kulturális és kreatív ágazatok, különösen a kkv-k és szervezetek pénzügyi kapacitásának a megerősítése;] d) a szakpolitikák kialakításának, az innovációnak, a kreativitásnak, a közönségszervezésnek, valamint az új üzleti és vezetési modelleknek az előmozdítása az országok közötti szakpolitikai együttműködés támogatása révén. 5a. cikk Európai hozzáadott érték (1) A kultúra eszmei és gazdasági értékét elismerve 8, a program olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek lehetséges európai hozzáadott értéket képviselnek a kultúra területén 9, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban. Emellett hozzájárul az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzések eléréséhez. (2) Az európai hozzáadott értéket különösen a következőkön keresztül kell biztosítani: a) a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő intézkedések és tevékenységek országok közötti jellege, valamint különösen a kultúra területén, illetve a kulturális és kreatív ágazatokban kifejtett hatása; aa) a kulturális szereplők, audiovizuális szakemberek, kulturális szervezetek és audiovizuális szereplők országok közötti együttműködése, amely ösztönzi a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást, és hosszú távon rendszerszintű hatást gyakorol az ágazatokra; 8 9 A (5) preambulumbekezdés új szövege: A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, március 18-án hatályba lépett UNESCO-egyezmény, amelynek az Unió is szerződő fele, kiemeli, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne. Az egyezmény célja, hogy valamennyi ország kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat, valamint a szolidaritást. A kulturális és kreatív ágazatokat támogató programnak az egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten kell erősítenie a kulturális sokféleséget. Új (20a) preambulumbekezdés: A közös kulturális terület megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a kulturális szereplők országok közötti mobilitását, valamint a kulturális és audiovizuális alkotások országok közötti forgalmát, előmozdítva ezáltal a kulturális cseréket és a kultúrák közötti párbeszédet. 9097/12 gu/pn/ms 10

11 b) az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzforrások válhatnak hozzáférhetővé; c) [ ] d) az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével. e) [ ] 6. cikk A program felépítése A program a következő ágakból áll: e) a kulturális-kreatív ág; f) a kultúraág; g) a médiaág. 9097/12 gu/pn/ms 11

12 II. FEJEZET A kulturális-kreatív ág [7. cikk A kulturális és kreatív ágazatok eszköze (1) A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kkv-k támogatására szolgáló uniós hiteleszköz keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni: a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutásának az elősegítése; b) ennek érdekében a pénzügyi intézmények kulturális és kreatív projektek értékelésére vonatkozó képességének javítása, beleértve a technikai segítségnyújtást és a hálózatépítési intézkedéseket. (2) A prioritások végrehajtását az I. melléklet határozza meg.] 8. cikk Országok közötti szakpolitikai együttműködés Az országok közötti szakpolitikai együttműködés előmozdítása érdekében a kulturális-kreatív ág keretében az alábbiak részesülnek támogatásban: a) az új üzleti és vezetési modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országok közötti cseréje, a kulturális szervezetek, az audiovizuális szereplők, valamint a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése, adott esetben a digitális hálózatok előmozdításával; b) piaci adatok, tanulmányok, a munkaerő-piaci, illetve a készségigények elemzése, szakpolitikai elemzés, statisztikai felmérések és értékelések támogatása, beleértve a program hatásainak minden szempontból történő mérését; 9097/12 gu/pn/ms 12

13 c) az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet uniós tagsági hozzájárulási díjának megfizetése, a kulturális és kreatív ágazatokban elvégzendő adatgyűjtés és -elemzés előmozdítása érdekében; d) az alkotások finanszírozására, terjesztésére és hasznosítására irányuló új, ágazatok közötti megközelítések vizsgálata; e) konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén, adott esetben a digitális hálózatok előmozdításával; f) a 8a. cikkben meghatározott Kreatív Európa tájékoztató irodák, feladataik elvégzése érdekében. 8a. cikk A Kreatív Európa tájékoztató irodák (1) A Bizottság a programban részt vevő országokkal együttműködve létrehozza a Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózatát. (2) A Kreatív Európa tájékoztató irodák az alábbi feladatokat végzik: a) a programban részt vevő országokban előmozdítják a programot; b) a programmal kapcsolatban segítséget nyújtanak a kulturális és kreatív ágazatok számára, és tájékoztatnak az uniós szakpolitika keretében igénybe vehető egyéb támogatásokról; c) ösztönzik a határokon átnyúló együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokon belül; d) támogatják a Bizottság munkáját a programban részt vevő tagállamok kulturális és kreatív ágazataival kapcsolatos segítségnyújtás révén, például az ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok szolgáltatásával; e) segítséget nyújtanak a Bizottság részére a program eredményeiről és hatásairól szóló megfelelő kommunikáció és tájékoztatás nyújtásában a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően. 9097/12 gu/pn/ms 13

14 III. FEJEZET Kultúraág 9. cikk A kultúraág prioritásai 1. Az ágazat nemzetközi szintű működőképességének a megerősítése terén a következő prioritásokat határozzák meg: a) olyan tevékenységek támogatása beleértve a digitális technológiákhoz való alkalmazkodás ösztönzését, az új közönségszervezési szemléletek, valamint az új üzleti és vezetési modellek vizsgálatát, amelyek a kulturális szereplők számára a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséhez hozzájáruló készségeket, kompetenciákat és szakismeretet nyújtanak; b) olyan tevékenységek támogatása, amelyek lehetővé teszik a kulturális szereplők számára a nemzetközi együttműködést, valamint azt, hogy nemzetközi karriert fussanak be, és tevékenységüket nemzetközi viszonylatokban végezzék az Unióban és az Unión kívül; c) az európai kulturális szervezetek és a nemzetközi hálózatépítés megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzájutás elősegítése érdekében. 2. Az alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának az előmozdítása terén a következő prioritásokat határozzák meg: a) nemzetközi bemutatókörutak, rendezvények és kiállítások támogatása; b) az európai irodalom terjesztésének támogatása annak érdekében, hogy az a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljék; c) a közönségszervezés támogatása az európai kulturális alkotások és az európai kulturális örökség iránti érdeklődés felkeltésének, valamint az említettekhez való hozzáférés javításának eszközeként. 9097/12 pn/gu/ms 14

15 10. cikk A kultúraágat támogató intézkedések (1) A 9. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a kultúraág a következőkhöz nyújt támogatást: a) országok közötti együttműködési projektek, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából összefogják a különböző országokból származó kulturális szervezeteket; b) a különböző országokból származó kulturális szervezetek európai hálózatainak tevékenységei; c) az újonnan megjelenő tehetségek fejlesztését elősegítő és a kulturális szereplők országok közötti mobilitását, valamint az alkotások forgalmát ösztönző európai elkötelezettségű szervezetek rendszerszintű és strukturáló hatást előidéző tevékenységei; d) műfordítás; e) különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például európai kulturális díjak, az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa cím. (2) A 10. cikk (1) bekezdésében megállapított támogató intézkedések elsősorban nonprofit projektek támogatását szolgálják A (23) preambulumbekezdés helyesen a következő: A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kultúra eszmei értékét és a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, így a kultúraágban működő nonprofit szervezetek és projektek jelentőségét, és különös gondot kell fordítani a adminisztratív és pénzügyi eljárások egyszerűsítésére. 9097/12 pn/gu/ms 15

16 IV. FEJEZET Médiaág 11. cikk A médiaág prioritásai (1) Az ágazat nemzetközi szintű működőképességének a megerősítése terén a következő prioritásokat határozzák meg: a) az audiovizuális szakemberek készségei és kompetenciái megszerzésének és fejlesztésének, valamint a hálózatok kialakításának a megkönnyítése, beleértve a digitális technológiák használatát a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás biztosítása érdekében, valamint az új közönségszervezési szemléletek és az új üzleti modellek vizsgálatát; b) az audiovizuális szereplők azon kapacitásának növelése, hogy az Unióban és az Unión kívül forgalmazható audiovizuális alkotásokat készítsenek, illetve európai és nemzetközi koprodukciókat hozzanak létre; c) a vállalkozások közötti csere ösztönzése az audiovizuális szereplők piacokhoz és üzleti eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén, projektjeik uniós és nemzetközi piacokon való ismertségének növelése érdekében. (2) Az alkotások országok közötti forgalmának az előmozdítása terén a következő prioritásokat határozzák meg: a) a filmszínházi terjesztés támogatása az audiovizuális alkotások nemzetközi forgalmazása, márkázása, terjesztése és bemutatása révén; b) az audiovizuális alkotások nemzetközi forgalmazásának, márkázásának és terjesztésének az előmozdítása; 9097/12 pn/gu/ms 16

17 c) a közönségszervezés támogatása az audiovizuális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének és az ezen alkotásokhoz való hozzáférés javításának eszközeként, különösen promóción, rendezvényeken, filmműveltség kialakításán és fesztiválokon keresztül; d) az új üzleti modellek megjelenésének lehetővé tétele érdekében az új terjesztési módok elősegítése. 12. cikk A médiaágat támogató intézkedések A 11. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a médiaág a következőkhöz nyújt támogatást: a) az audiovizuális szakemberek számára készségek megszerzését és fejlesztését, ismeretek megosztását és hálózatépítési kezdeményezéseket magában foglaló, átfogó kínálat, beleértve a digitális technológiák integrációját is; b) kedvezőbb határokon átnyúló forgalmazási lehetőségekkel rendelkező európai audiovizuális alkotások készítése; c) olyan tevékenységek, amelyek célja az európai koprodukciók elősegítése az audiovizuális alkotások, s így a televíziós alkotások terén; cc) olyan tevékenységek, amelyek segítik az európai és nemzetközi koprodukciós partnerek egymásra találását, illetve a koprodukcióban előállított audiovizuális alkotások közvetett módon való támogatását; d) az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele az Unión belül és az Unión kívül; e) támogatási rendszerek létrehozása a nem nemzeti európai filmek filmszínházi és valamennyi egyéb platformon történő terjesztése és a nemzetközi értékesítési tevékenységek előmozdítása érdekében; f) az európai filmek nemzetközi forgalmazásának és a nemzetközi filmek Unióban történő forgalmazásának elősegítése valamennyi terjesztési platformon; g) a nem nemzeti európai filmek jelentős részét bemutató európai filmszínház-üzemeltetők hálózata; 9097/12 pn/gu/ms 17

18 h) a különböző európai audiovizuális alkotások bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések, például fesztiválok és egyéb promóciós rendezvények; i) a közönség európai audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos ismereteinek és érdeklődésének bővítését célzó tevékenységek; j) olyan innovatív tevékenységek, amelyek célja a digitális technológiák bevezetése és használata által valószínűleg érintett területek új üzleti modelljeinek és eszközeinek vizsgálata. V. FEJEZET Teljesítményeredmények és tájékoztatás 13. cikk Összhang és kiegészítő jelleg (1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, biztosítja az általános összhangot és kiegészítő jelleget az alábbiakkal: a) vonatkozó uniós szakpolitikák, például az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a belső piac, a digitális menetrend, az ifjúság, az uniós polgárság, a külkapcsolatok, a kereskedelem, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén; b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok 11. (2) Ez a rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartásával alkalmazandó és hajtandó végre. 11 A törölt szövegrésznek ( A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos ) egy preamblumbekezdésben kell szerepelnie. 9097/12 pn/gu/ms 18

19 14. cikk Nyomon követés és értékelés (1) A Bizottság többek között a következő minőségi és mennyiségi teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a program rendszeres nyomon követését és külső értékelését: a) A 4. cikkben említett általános célkitűzések mutatói: i. azon személyek százalékos aránya, akik a felmérésben adott válaszaik alapján az országuktól eltérő országokból férnek hozzá az európai kulturális és audiovizuális alkotásokhoz; ii. a kulturális és kreatív ágazatoknak a foglalkoztatásban és a bruttó hazai termékben elfoglalt helye, annak változása és részaránya; b) Az 5. cikkben említett egyedi célkitűzések mutatói: i. Az 5. cikk a) pontjában említett célkitűzést illetően: a kulturális szervezetek nemzetközi tevékenységeinek mértéke és a létrejött, országok közötti partnerségek száma; a program által támogatott, a kulturális szereplők és az audiovizuális szakemberek kompetenciáit fejlesztő és foglalkoztatási esélyeiket növelő tanulási lehetőségek száma. ii. Az 5. cikk b) pontjában említett célkitűzést illetően: 9097/12 pn/gu/ms 19

20 Kultúraág 12 : a program által támogatott projekteken keresztül közvetve vagy közvetlenül elért személyek száma, a gyermekeknek, a fiataloknak, és az alulreprezentált csoportoknak szánt projektek száma és az elért személyek becsült száma; Médiaág: a filmszínházakban bemutatott, nem nemzeti európai filmek nézőinek száma Európában és az európai filmek nézőinek száma világszerte (a tíz legfontosabb nem európai piacon), a filmszínházakban, televíziós csatornákon és digitális platformokon bemutatott európai audiovizuális alkotások százalékos aránya. iii. [Az 5. cikk c) pontjában említett, az európai kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó célkitűzést illetően: a pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelek mennyisége, a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését biztosító pénzügyi intézmények száma és földrajzi eloszlása, a pénzügyi eszközből részesülő végső kedvezményezettek száma, nemzeti hovatartozása és alágazatai.] iv. Az 5. cikk d) pontjában említett célkitűzést illetően: a nyitott koordinációs módszer eredményeit nemzeti politikájuk kialakításában felhasználó tagállamok száma, valamint az új kezdeményezések és szakpolitikai eredmények száma. 12 A (27) preambulumbekezdés új szövege: A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a program ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat kell magukban foglalniuk. Az ellenőrzésre és értékelésre szolgáló eljárások során figyelembe kell venni az érintett szereplők, például az UNESCO Statisztikai Intézetének munkáját. 9097/12 pn/gu/ms 20

21 (1a) A 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott mutatóktól eltérő minőségi és mennyiségi teljesítménymutatókat a Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el. (2) A nyomonkövetési és értékelési folyamat eredményeit figyelembe veszik a program megvalósításakor. (3) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság 2017-ig a minőségi és mennyiségi elemekre is kiterjedő külső jelentést készít annak értékelése céljából, hogy a program milyen hatékonysággal szolgálta a célkitűzések megvalósítását, mennyire volt eredményes és milyen európai hozzáadott értéket nyújtott.. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső koherenciájával, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos uniós prioritásokhoz való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit. (3a) A Bizottság a mennyiségi és minőségi mutatók alapján értékeli a program hosszabb távú hatásait és azok fenntarthatóságát. 15. cikk Kommunikáció és tájékoztatás (-1) A Bizottság a kiválasztási határozatoknak az elfogadásuktól számított két héten belüli továbbításával a programban részt vevő országok rendelkezésére bocsátja az azokkal a projektekkel kapcsolatos információkat, amelyek uniós finanszírozásban részesültek. (1) A program által támogatott projektek kedvezményezettjei biztosítják a kapott uniós forrásokkal és az elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást. 9097/12 pn/gu/ms 21

22 (1a) A Bizottság biztosítja, hogy a vonatkozó információk eljussanak a 8a. cikkben említett Kreatív Európa tájékoztató irodákhoz. (2) Az odaítélt pénzügyi forrásokkal, valamint az adott országban elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást a Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata biztosítja. VI. FEJEZET A programhoz való hozzáférés 16. cikk A nem uniós tagállamokra és nemzetközi szervezetekre vonatkozó rendelkezések (1) [ ] (2) A programban a következő országok vehetnek részt, amennyiben az előírt feltételeknek megfelelnek, beleértve a médiaág vonatkozásában a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 13 foglaltakat, továbbá ha az említett országok megfizetik a kiegészítő előirányzatokat: a) a előcsatlakozási stratégiában részt vevő csatlakozó országok, tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozóan a keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban; b) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodással összhangban; c) a Svájci Államszövetség, az országgal megkötendő kétoldalú megállapodás alapján; 13 HL L 95., , 1. o. 9097/12 pn/gu/ms 22

23 d) az Európával szomszédos területek országai, az ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján meghatározott eljárásokkal összhangban. 3. A program nyitva áll egyes kiválasztott országokkal vagy régiókkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is, az ezen országok által megfizetett kiegészítő előirányzatok alapján. 4. A program lehetővé teszi a programban részt nem vevő országokkal, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő nemzetközi szervezetekkel például az UNESCO-val, az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetével történő együttműködést és közös tevékenységeket a program célkitűzéseinek megvalósításában való közös részvétel alapján. 9097/12 pn/gu/ms 23

24 VII. FEJEZET Végrehajtási rendelkezések 17. cikk A program végrehajtása (1) A Bizottság [a(z) xxx/2012/eu költségvetési rendelet előírásaival összhangban] hajtja végre a programot. (2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el a 6. cikkben meghatározott ágakkal kapcsolatban. Az éves munkaprogramok meghatározzák a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Tartalmazzák ezen felül a támogatásokkal kapcsolatos prioritásokat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat, valamint a társfinanszírozás maximális arányát. Ezek a végrehajtási aktusok a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerülnek elfogadásra. (3) A program végrehajtására vonatkozó általános iránymutatásokat a Bizottság a 18. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el. 9097/12 pn/gu/ms 24

25 18. cikk A bizottsági eljárás (1) A Bizottság munkáját egy bizottság ( a Kreatív Európa program bizottsága ) segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. (1a) A Kreatív Európa program bizottsága a 6. cikkben felsorolt ágakhoz kapcsolódó konkrét témák megvitatására meghatározott formációkban ülhet össze. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 19. cikk Pénzügyi rendelkezések (1) A program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeg az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakra [ EUR.] (1a) A költségvetésnek a 6. cikkben felsorolt ágak közötti indikatív felosztása a következő: (a) a kulturális-kreatív ág: [15%]; (b) a kultúraág: [30%]; (c) a médiaág: [55%]. 9097/12 pn/gu/ms 25

26 (2) A program pénzügyi keretéből fedezhetők a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, könyvvizsgálati és értékelési műveletek kiadásai, különösen pedig a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és közzétételi intézkedések kiadásai (beleértve az Európai Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációját is, amennyiben az e rendelet általános céljaihoz kapcsolódik), az informatikai hálózatokhoz adatfeldolgozási és adatcsere tekintetében kapcsolódó kiadások, továbbá minden olyan technikai és adminisztratív segítségnyújtásból adódó kiadás, amelyet a Bizottság a program irányítása céljából eszközöl. (3) A pénzügyi keretből fedezhetők a program és az 1855/2006/EK határozattal, az 1718/2006/EK határozattal, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozattal elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadások. Szükség esetén a hasonló kiadások fedezésére előirányzatok vehetők fel a 2020 utáni költségvetésbe, hogy kezelni lehessen a december 31-ig le nem záruló cselekvéseket. (4) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatás végrehajtását a(z) XX/2012 rendelettel (költségvetési rendelet) összhangban végzi. (5) Kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél. 9097/12 pn/gu/ms 26

27 [20. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek. (2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti. (3) Az első albekezdések sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és a támogatási megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat a(z) XX/2012 rendeletnek (költségvetési rendelet) megfelelően.] 9097/12 pn/gu/ms 27

28 VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 21. cikk Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések (1) Az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat január 1-jétől hatályát veszti. (2) A december 13. előtt az 1855/2006/EK határozat, a 1718/2006/EK határozat, valamint az 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján megkezdett tevékenységek igazgatását a befejezésükig ezen határozatok rendelkezéseivel összhangban kell végezni. 22. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezt a rendeletet január 1-jétől kell alkalmazni. Kelt Brüsszelben, [ ]-án/-én. az Európai Parlament részéről az elnök a Tanács részéről az elnök 9097/12 pn/gu/ms 28

29 [A MELLÉKLET MELLÉKLETE A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK ESZKÖZÉRE VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el. 1. Feladatok A kulturális és kreatív ágazatok eszköze a következő feladatokat látja el: a) garanciákat biztosít a Kreatív Európa programban részt vevő bármely országból származó, megfelelő pénzügyi közvetítők számára; b) a pénzügyi közvetítőknek kiegészítő szakvéleményt nyújt, és lehetővé teszi számukra a kulturális és kreatív ágazatokban működő szereplőkkel kapcsolatos kockázatok értékelését; 2. A közvetítők kiválasztása A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani, tekintettel az alábbiakra gyakorolt hatásra: a kulturális és kreatív szereplő számára elérhetővé tett adósságfinanszírozás mennyisége és/vagy a kulturális és kreatív szereplő finanszírozáshoz való hozzáférése és/vagy az érintett közvetítő kockázatvállalása a kulturális és kreatív szereplő finanszírozásával. 9097/12 pn/gu/ms 29 A MELLÉKLET MELLÉKLETE DG E - 1C HU

30 3. A kulturális és kreatív ágazatok eszközének időtartama Az egyes garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év. Az XX/2012 rendelet (költségvetési rendelet) 18. cikkének (2) bekezdése szerint a garanciák bevételeit és visszafizetéseit a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A már az előző többéves pénzügyi keretben létrehozott pénzügyi eszközök esetében az előző időszakban kezdődött műveletek bevételeit és visszafizetéseit a jelenlegi időszak pénzügyi eszközéhez kell rendelni. 4. Kapacitásépítés A kulturális és kreatív ágazatok eszközének keretében történő kapacitásépítés alapvetően szakértői szolgáltatások nyújtását jelenti a kulturális és kreatív ágazatok eszköze alapján garanciakeret-megállapodást aláíró pénzügyi közvetítők számára azzal a céllal, hogy minden egyes pénzügyi közvetítő számára kiegészítő szakvéleményt nyújtsanak, és lehetővé tegyék számukra a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos kockázatok értékelését. A kulturális és kreatív ágazatok résztvevői továbbá a kapacitásépítés előnyeit kihasználva fejleszthetik arra irányuló készségeiket, hogy üzleti terveket dogozzanak ki, valamint projektjeikre vonatkozóan pontos információkat állítsanak össze, amelyek segítségével a pénzügyi közvetítő hatékonyan értékelheti a kulturális és kreatív projekteket. 5. A költségvetés A költségvetési előirányzat az eszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő EBA kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást. 9097/12 pn/gu/ms 30 A MELLÉKLET MELLÉKLETE DG E - 1C HU

31 6. Nyilvánosság és tudatosságnövelés Az uniós támogatás számára minden közvetítőnek megfelelő szintű nyilvánosságot és átláthatóságot kell biztosítania, beleértve a program által elérhetővé tett pénzügyi lehetőségekről szóló megfelelő tájékoztatást. Biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekről.] 9097/12 pn/gu/ms 31 A MELLÉKLET MELLÉKLETE DG E - 1C HU