BERNECEBARÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/2004. (XII. 30.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL MEGÁLLAPÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

Átírás

1 BERNECEBARÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/2004. (XII. 30.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL MEGÁLLAPÍTOTT LEÍRÁSA

2 Bernecebaráti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 137/2004. (XII. 30.) számú határozatával megállapított LEÍRÁSA 1. A településszerkezeti terv hatálya 1. Bernecebaráti község képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terve a TSZT-1 sz-ú, M=1: ma-ú és a TSZT-2 sz-ú, M=1:4 000 ma-ú tervlapok és jelen leírás területi értelemben Bernecebaráti község teljes közigazgatási területére terjed ki. 2. A Településszerkezeti terv hatálya alá tartozó területen a fenti tervlapok és jelen leírás tartalmát együttesen figyelembe véve kell kidolgoztatni a Szabályozási tervet és a Helyi építési szabályzatot. 3. A Településszerkezeti terv határozattal történő jóváhagyása után a közigazgatási területen belül készülő műszaki terveket a Településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben a Településszerkezeti tervtől eltérés válik szükségessé, úgy a Településszerkezeti tervet módosítani kell, majd a jogszabályokban előírt módon a szükséges egyeztetések után újabb határozattal kell jóváhagyni. 2. A településszerkezeti tervlap 1. A településszerkezeti tervlap az alábbi kötelező településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni, eltérésekre kizárólag a Településszerkezeti terv módosításával van lehetőség: a) a belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás, b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, c) területfelhasználási egység határa, d) területfelhasználási egység jele és szintterületsűrűsége, e) a területfelhasználást befolyásoló védőtávolságok, védőterületek, f) műemléki környezet határa, g) helyi értékvédelmi terület határa, h) országos mellékút (települési főút) és települési mellékút (gyűjtőút) nyomvonala, i) közúti csomópont, j) közművek alaplétesítményeinek hálózatai és telephelyei. 2. A településszerkezeti tervlap az alábbi tájékoztató településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza, amelyek betartása kötelező, de esetleges módosulásuk nem teszi szükségessé a Településszerkezeti terv módosítását, mivel ezen elemeket nem a Helyi Építési Szabályzat határozza meg: a) műemlék, b) régészeti lelőhely határa, c) védendő helyi épített érték, d) nemzeti park határa, e) Natura 2000 európai ökológiai hálózat tervezett területének határa, f) a területfelhasználást befolyásoló védőtávolságok, védőterületek. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 3. A település közigazgatási területének felosztása 1. Bernecebaráti község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. 2

3 A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a belterület. A beépítésre nem szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a külterület. 2. A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterület a/1. kertvárosias lakóterület, a/2. falusias lakóterület, b) Vegyes terület b/1. településközpont vegyes terület. c) Gazdasági terület c/1. Kereskedelmi szolgáltató terület, c/2. Nem zavaró hatású ipari terület. d) Különleges terület d/1. Sportpálya, d/2. Temető, d/3. Gyermeküdülő területe, d/4. Pincés terület, d/5. Múzeum területe. 3. A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterületsűrűségét) és a közüzemi közművesítettség mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb szintterületsűrűség Közüzemi közművesítettség mértéke Kertvárosias lakóterület Lke 0,6 teljes Falusias lakóterület Lf 0,5 teljes Településközpont vegyes terület Vt 1,5 teljes Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági Gksz 1,0 teljes terület Ipari gazdasági terület Gip 1,0 teljes Különleges terület-sportpálya, Ksp, Kte, 0,5 teljes temető Különleges terület- gyermeküdülő Kü 0,5 teljes Különleges terület- pincés terület Kpi 0,6 teljes Különleges terület- múzeum területe Km 0,5 teljes A közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósulásáig a területfelhasználás engedélyezhető átmenetileg részleges közművesítéssel, és a szennyvizek zárt tárolóba való gyűjtésével és szippantással történő eltávolításával, ill. engedélyezett biológiai szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazásával. 4. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési terület (KÖu), b) Zöldterület (Zkp), c) Erdőterület: védelmi (Ev), természetvédelmi területen lévő védett (Et), természetvédelmi területen lévő turisztikai (Et-t), d) Mezőgazdasági terület: kertes (Mk), általános (Má), természetvédelmi területen lévő általános (Mt), e) Vízgazdálkodási terület (V). 3

4 4. Tájhasználat településszerkezet területfelhasználás A település igazgatási területének (3 771 ha) kevesebb, mint 4%-a a belterület (145 ha), amely döntően magában foglalja a beépített területet. A település beépített területének szerkezetét alapvetően a domborzati adottságok, az átmenő, országos összekötő út és a történeti fejlődés határozzák meg. A belterület két településrészből áll: az 1928-ban egyesített Bernecéből és Barátiból, amely településrész a Börzsöny-hegység lábánál, a Bernece és Kemence-patakok völgyében hosszan elnyúlva helyezkedik el, s a XIII. századtól folyamatosan lakott hely, valamint a sokkal későbbi alapítású Újtelekből. A régi és új településrész az 1201 j. Szob-Hont országos összekötő út (Madách I. u.) két oldalán fekszik. Erről az útról ágazik le a Széchenyi I. u., amely a Bernece-patakkal párhuzamosan haladva, a régi településrész gerincútja. Az egykor egyutcás település újabb mellék- és keresztutakkal bővült, de a főút menti hosszú szalagtelkek, fésűs beépítési móddal, máig jellemzőek. Baráti területén a főútról a Kálvária-dombra felfutó halmazos szerkezetű, kicsiny településrész található. A régi településrész lakóterületén gyakorlatilag újonnan beépíthető telkek nincsenek, a meglévő épületek megfelelő karbantartására, megőrzésére, szakszerű helyreállítására, igény szerint korszerűsítésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A két patak között hosszan elnyúló domblánc húzódik, tetején a kerített, műemlék templommal és nagyrészt extenzív fenntartású füves, ligetes, délebbre erdősült zöldterületekkel. A Madách I. u. (1201 j. ök. út) és az arról leágazó, Tésára menő bekötőút negyedében alakult ki Újtelek, rendezett, derékszögű utcahálózattal, szabályos telekosztással és családiházas beépítéssel. Újtelek nyugati szélén és a Tésára menő út déli oldalán belterületi, mezőgazdasági művelésű területek vannak. A község központja a régi településrész főútja, a Széchenyi utca és Templom utca környékén van, itt, valamint a Széchenyi utca és az 1201 j. ök. út kereszteződésénél sűrűsödnek az intézmények. A műemlék v. Huszár-kastély és az egykori parkjában a 60-as években felépült iskola a többi intézményterülettől elszakadva, a Széchenyi utca mentén, Baráti területén van. Összefüggő, nagyobb gazdasági terület a v. major, Újtanya, amely külterületen, a lakótelepülést nem zavarva, az 1201 j. ök. út mentén helyezkedik el. A település beépítetlen területe erdő- és mezőgazdasági, valamint vízgazdálkodási terület. Az erdőterületek döntő része táj- és természetvédelmi szempontból kiemelkedően jelentős erdőtársulás: hegyvidéki része a Duna Ipoly Nemzeti Park börzsönyi területének része. A mezőgazdasági területek jellemzően szántó, gyümölcsös és kert, kisebb részt (inkább az erdőterületek zárványában és a patakvölgyekben) gyep művelési ágakban hasznosítottak. 5. Településrendezési javaslatok fejlesztési területek Az elfogadott településfejlesztési célok eléréséhez szükséges településrendezési javaslatok, a település jelenlegi szerkezetének és területfelhasználásának alapvető megtartása mellett, területfelhasználási egységenként az alábbiak. Beépített és beépítésre szánt területek 5.1. Lakóterület A belterület meghatározó része lakóterület, telkes, alacsony szintmagasságú, családiházas, kertvárosias és falusias jellegű beépítéssel. Ez a beépítési jelleg a jövőben is megtartandó. A belterület jelentős fejlesztési tartalékokkal bír, így a lakóterület fejlesztési lehetőségei adottak a belterület növelése nélkül, illetve a folyamatban lévő belterület növeléssel. A 4

5 5 BERNECEBARÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE meglévő beépítéshez szervesen kapcsolódva növelve ezzel a település kompaktságát, biztosítva a minél gazdaságosabb infrastrukturális ellátás lehetőségét, és figyelembe véve a táji, morfológiai adottságokat jelöli ki a terv a fejlesztési területeket az 1201 j. út átkelési szakaszához kapcsolódó két területen és Újtelek észak-nyugati szélén. A régi településrészben a beépítés bővítése sem területileg, sem intenzitásában nem tervezett. Az újonnan beépítésre javasolt, fejlesztési területek: a belterület északi szélén, az 1201 j. összekötő út dél-keleti oldalán lévő, jelenleg belterületbe vonás alatt álló terület, ahol 14 db telek alakítható ki. az 1201 j. összekötő út átkelési szakaszának észak-nyugati oldalán, a Tésára menő úttól délre, egy teleksornyi terület, ahol 14 db telek alakítható ki. Újtelek észak-nyugati szélén, az 55 hrsz-ú út mindkét oldala, ahol 40 db telek építhető be. A fenti lakóterületi fejlesztési területek lehetőséget adnak a területfelhasználás és beépítés ütemezésére. Egyszerre csak egy terület fejlesztését és beépítését kell megvalósítani. A lakóterületi felhasználás feltétele telekalakítási terv készítése, majd ennek megfelelő telekalakítás és az infrastrukturális ellátás (út, közművek) kiépítése Településközpont vegyes terület A településközpont vegyes területeken találhatók a település alapfokú ellátását biztosító közintézményei. A község központjának a régi településrészben, a Széchenyi u. Templom u. környéke tekinthető, itt és a Széchenyi I. u. Madách I. u. Bem J. u. találkozásánál sűrűsödnek a közintézmények. Az oktatási-nevelési, az egészségügyi és igazgatási intézmények a régi településrészben helyezkednek ugyan el, de a község lélekszáma a távlatban sem teszi lehetővé ezen intézmények területi megosztását. A jelenlegi intézményellátás kapacitás és területigény szempontjából megfelelő. A település fejlődésével, népességének esetleges változásával párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a közintézmények ellátó képességét. A lakosság számának és igényeinek változásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről. A szükséges fejlesztések, épületbővítések a közintézmények jelenlegi telkein végrehajthatók. Új intézmények létesítése a tervlapon jelölt településközpont vegyes területeken lehetséges. A megszűnő Határőrizeti Kirendeltség területén funkcióváltás várható, a távlati hasznosítás településközpont vegyes területként kívánatos Gazdasági terület A település és táji környezete jellegéből fakadóan csak olyan gazdasági beleértve az iparit is tevékenység, és csak olymértékben folytatható ill. telepíthető a gazdasági területeken, amely a lakó- és a természeti, táji környezetet, a településképet semmilyen mértékben nem zavarja, nem szennyezi és nem károsítja. A meglévő gazdasági területek közül az alábbiakat minősíti át a terv: a megszűnő Határőrizeti Kirendeltség területét (Madách I. u. 25) településközpont vegyes területté, az Ipoly Erdő Rt. Bernecebaráti Erdészet telephelyét és fatelepét (Széchenyi I. u.) különleges területté (múzeum) és közparkká. Fejlesztési gazdasági területek: Újtanya (volt tsz-major, az 1201 j. ök. út mentén) elsősorban a meglévő területen a gazdaságosabb területhasznosítást kell megvalósítani, további igény esetén területi bővítés észak-nyugati és dél-nyugati irányban lehetséges, a szeszfőzde melletti terület Viski út.

6 5.4. Különleges területek A különleges terület területfelhasználási kategóriába sorolhatók az alábbi, egyedi építési övezeti szabályozást igénylő területek: temető mind a négy működő temető megmarad távlatban is, területük megfelelő méretű községi sportpálya a jelenlegi területe déli irányban bővítendő, s így szabadtéri pályának megfelelő pincés területek egyedi szabályozásuk azért szükséges, mert így biztosítható a terület jellegének mind hasznosítását, mind a beépítését, mind pedig építészeti kialakítását tekintve megőrzése. Területük nem bővíthető. A domboldalba vájt, csak felszín alatti, felépítmény nélküli pincék a felszín feletti területfelhasználási kategóriába sorolandók. Gyermeküdülő A volt Szokolyi-kastélyban melynek helyi védettsége biztosítandó működő gyermeküdülő a kertjével és a sportterületével együtt a távlatban is változatlanul megmarad. Erdészeti Múzeum Tervezett létesítmény az Ipoly Erdő Rt. Bernecebaráti Erdészet telephelyén, a meglévő épület megtartásával és telke lehatárolásával. Az épület ill. a múzeum helyi védettsége biztosítandó, ipar- és helytörténeti emlékként. Beépítésre nem szánt területek 5.5. Zöldterületek A meglevő közterületi zöldfelületek és az intézményjellegű zöldfelületek rendezése és folyamatos fenntartása szükséges. Új közpark kialakításának területei: a Kemence-patak, Jókai Mór utca közötti terület a Széchenyi I. u. végén az út és a Bernece-patak közötti terület. A belterületi zöldterületek eltérő jellege miatt indokolt külön övezetbe való besorolásuk. A kisebb, belterjesen kialakítandó és fenntartandó községi parkok intenzív, a nagykiterjedésű, természetszerű gyeptársulásokkal, erdőfoltokkal rendelkező közterületek extenzív közpark kategóriába sorolandók be. Ez utóbbiak fenntartása során fontos a természetvédelmi szempontok érvényesítése is Erdőterületek A Duna Ipoly Nemzeti Park erdőterületeinek elsődleges rendeltetése a táj- és természetvédelem, maradéktalan megtartásuk és védelmük a térség elsődleges ökológiai érdeke. Az európai védelemre tervezett Natura 2000 területeit is védett természeti területként kell kezelni. A természeti területen kívül fekvő erdőterületek környezet- és tájvédelmi szempontból ugyancsak fontos, bár a fentiektől eltérő funkciójú állományok, elsődlegesen véderdők, ideértve a belterületi és a tervezett erdőket is. Az erdőterületeknek a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott övezeti besorolás szerinti előírásait az adott erdőrészletre vonatkozó erdőtervi üzemtervi utasításokkal, illetve, természetvédelmi terület esetén a terület kezelési fenntartási tervének előírásaival együtt kell alkalmazni. 6

7 5.7. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek a jelenlegi, történetileg kialakult művelési ág szerinti használatuknak megfelelően a távlatban is általános (szántó, rét, legelő) és kertes (ültetvény, kertművelés) övezeti besorolásúak maradnak. A mezőgazdasági területek építéshatósági előírásainak megfogalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy a hagyományos beépítetlenségből adódó tájértékek minél kevésbé sérüljenek, a település tájképi megjelenése ne változzék meg hátrányosan. A védett és védelemre tervezett területeken fekvő mezőgazdasági területek (mindenekelőtt a patakvölgyek) külön övezeti besorolása indokolt a jelenlegi használat és növénytakaró minél zavartalanabb megőrzése érdekében Vízgazdálkodási területek A vízgazdálkodási területekhez a kisvízfolyások, patakok medre és parti sávja, a tározótó és ártere tartoznak. Területük változása a tervben nem javasolt. A nemzeti park és a tervezett Natura 2000 területén átfolyó Bernece és Kemence patakok természetközeli mederállapota fenntartandó. 6. Közúthálózatok, közlekedés 1. A településszerkezeti terv tartalmazza és meghatározza az országos mellékutak (települési főutak), a települési mellékutak (gyűjtőutak) és a kerékpárosoknak ajánlott utak nyomvonalát. 2. Az országos közúthálózatba tartozó új nyomvonalú utat nem javasol a terv, a régi településrész gerincútjának (számozott bekötőút) a belterületen túli kiépítése továbbra sem javasolt, a természeti terület zavartalanságának biztosítása érdekében. 3. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében a szabályozási tervben az adottságoknak megfelelően kell meghatározni a szükséges és biztosítható építési területsávok szélességét. 4. A tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. 5. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani, az utcafásításokat el kell végezni. 6. A kerékpárosoknak ajánlott utak kitáblázásáról gondoskodni kell. 7. Közműellátás, közműfejlesztés 1. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. 2. A közművezetékeket és közműlétesítményeket közterületen vagy közműterületen kell elhelyezni, azok ágazati előírásai szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is közvagy közműterületként kell szabályozni. Ettől eltérő esetben a közműveknek vagy biztonsági övezetüknek szolgalmi jog bejegyzésével kell helyet biztosítani. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető. 3. Az újonnan beépítésre tervezett területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben, előközművesítéssel kell megoldani. 4. A település beépítésre szánt területének hasznosítását a távlatban csak teljes körű közműellátás esetén szabad lehetővé tenni. A vezetékes közcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvíz eltávolítását zárt tárolóba való gyűjtéssel és szippantással kell megoldani. A szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető. 5. A közüzemi vízellátás felülvizsgálatát a településfejlesztési koncepció figyelembe vételével, külön szakági tervben kell elvégezni. 7

8 6. Ki kell építeni a település szennyvízcsatorna hálózatát, és biztosítani kell a szennyvizek tisztítótelepen történő, szakszerű kezelését. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornahálózatra történő, egy éven belüli rákötésre. 7. A közterületek gazdaságosabb és kulturáltabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékvízelvezetés megvalósítására, különösképpen a Széchenyi I. u. mentén, a műemléki környezet területén és a helyi értékvédelmi területen. 8. A település területére egységes vízrendezési tervet kell készíteni. 9. Az állandó vízfolyások (patakok) mentén, azok fenntartására, az illetékes szakhatóság által előírt szélességű területsávot biztosítani kell. 10. Közművezetékek, közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, elsősorban a Széchenyi I. u. mentén, a műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen. 11. Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen térszín alatti földkábellel kell megvalósítani. 12. Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni. 8. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei 1. A területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználás figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. 2. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. 3. A tervezett megváltozó területfelhasználások, fejlesztések és új beépítések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. belterületbe vonás, telekalakítási tervek készítése, előközművesítés, útépítés, telekrendezés) a megvalósítás előtt biztosítani kell. 4. Külön eljárás keretében a belterületbe be kell vonni: Baráti északi szélén, az 1201 j. összekötő út mentén lévő, jelenleg belterületbe vonás alatt álló területet (a termelésből már kivonva), hrsz.: 0119/2 lakóterület céljára, a Hegybányai út meghosszabbítását a 717 hrsz-ú úttal való összekötésig. 5. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi célú területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni nem lehet. Az esetleges másodlagos funkció és használat nem állhat ellentétben az elsődleges rendeltetéssel, nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti ezen területek természeti, táji értékeit. ÉRTÉKVÉDELEM 9. A település védett és védendő épített értékei 1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények: - R.k. templom Templom u., hrsz.: volt Huszár kastély Széchenyi I. u. 23., hrsz.: Népi lakóházak: Széchenyi I. u. 14., hrsz.: 507, falumúzeum, Pozsonyi u. 17., hrsz.: 523, Kossuth L. u. 67., hrsz.:

9 2. Az országos műemléki védelem alatt álló épületek, valamint a szerkezeti tervben kijelölt műemléki környezetük védelméről a Kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény betartása mellett települési eszközökkel is gondoskodni kell. 3. A régészeti lelőhelyek ex lege, az örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Védelmüket az örökségvédelmi törvény érvényesítésével kell biztosítani. 4. Helyi egyedi védelmet kell biztosítani, helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával, az alábbi épületek és létesítmények esetében: - Nepomuki Szt. János szobor Széchenyi I. u., a 601 hrsz-ú telek előtt, - Szentháromság szobor Széchenyi I. u., a 627 hrsz-ú telek előtt, - Szt. József szobor Viski u. hrsz.: 256/1, - Szokolyi Alajos emléktábla Hegybányai u. elején, - Szokolyi kastély Szokolyi u. 5., hrsz.:592, (gyermeküdülő), - Kápolnák Széchenyi I. u. hrsz.:651/2, Szokolyi u., 557/1hrsz-ú ter. déli szélén, - R.k. plébániaház Széchenyi I. u. 44., hrsz.: 615, - Lakóházak: Széchenyi I. u. 10, 11. hrsz.: 370, Pozsonyi u. hrsz.: 497/2/3, 499, Hegybányai u. 1. hrsz.: 720, Széchenyi I. u. 94. hrsz.: 657, Széchenyi I. u hrsz.: , Széchenyi I. u hrsz.:909, Szokolyi u. 1. hrsz.:689, Rákóczi u. 9. hrsz.: Pincék a pincesoron, - volt erdészeti épület, Széchenyi u., hrsz.: 596/7. 5. A helyi egyedi védelem az épületek esetében az utcakép, az épülettömeg és tetőforma, a homlokzati megjelenés és a beépítési mód védelmére irányuljon. 6. Helyi értékvédelmi területként területi védelmet kell biztosítani Baráti régi, halmazos szerkezetű területén, a Kálvária-domb területén, a Templom-domb és déli irányú, zöldfelületi folytatása területén, a településszerkezeti terv lehatárolása szerint. 7. A műemlék templom és a Templom-domb látványának védelmét biztosítani kell mind a lakótelepülés, mind az 1201 j. ök. út felől. 8. A helyi egyedi és területi értékvédelem biztosítása és a kedvező településkép kialakítása érdekében értékvédelmi vizsgálat készítése, és ennek alapján helyi értékvédelmi rendelet megalkotása szükséges. A rendeletben meg kell határozni a védelem pontos tárgyát, módját, az építési és egyéb követelményeket. 9. A meglévő építészeti értékek és a településkép védelmének érdekében a Helyi Építési Szabályzatban bővíteni kell az építési engedély köteles tevékenységek körét, valamint a védett és a védett területen lévő építmények esetében kétlépcsős építési engedélyezési eljárást kell előírni. 10. A település természeti értékei 1. Országos természetvédelem alatt áll a Duna-Ipoly Nemzeti Park bernecebaráti területe. 2. Európai védelemre tervezettek a Natura 2000 területei. 3. Helyi természetvédelmet kell biztosítani, helyi természetvédelmi rendelet megalkotásával, a patakmedrek, vízmosások medrei és parti sávjai, az ezeket szegélyező hidrofil életközösségek, természetszerű illetve természetközeli gyepek, erdők természeti területein (amelyek magasabb szintű védelem alatt még nem állnak), valamint a Kálvária-domb, és a Templom-domb területén. KÖRNYEZETVÉDELEM 11. Általános leírás 1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. 9

10 2. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. 3. A település gazdasági létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl. légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb.). 4. Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. 5. Újtelek lakóterületi szegélyein, valamint az 1201j. ök. út észak-nyugati oldalán fasorokat, védő erdősávokat kell kialakítani. 6. A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani, és ki kell egészíteni a fasorok visszaállításával, telepítésével. 12. Földvédelem 1. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mező- és kertgazdasági művelés alatt álló területeken és az erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és talajhibás területek talajvédő művelése során az eróziós károk minimalizálását kell biztosítani. 2. A mezőgazdasági területeket a termőföld minőségének és a termőképesség megőrzésének érdekében a rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve a művelési águknak megfelelően művelésben tartani. 3. A mezőgazdasági területeken a műtrágya és a növényvédő szerek használatát minimalizálni kell, el kell indítani az ökogazdálkodásra való áttérést. 4. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. 13. Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme 1. A település szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése után biztosítani kell az ingatlanok hálózatra történő rákötését. 2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő) tisztításáról gondoskodni kell. 3. A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyás közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket. A felszín alatti vízkészletek védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. 4. A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. 5. A község területének a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. 14. Levegőtisztaság-védelem 1. A településre vonatkozó levegőtisztaság védelmi határértékek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 10

11 2. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében az utcafásításokat a még hiányzó helyeken is el kell végezni, a külterületi útszakaszok mentén véderdősávokat kell telepíteni. 3. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. 15. Zaj és rezgés elleni védelem 1. A különböző felhasználású területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A lakóterületeken és a természetvédelmi területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológiaváltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. 16. Élővilág védelem 1. Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében biztosítani kell azok művelési ágának megtartását, valamint az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni. 2. Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (erdő, rét, legelő, nádas) védelmére és növelésére. 3. A mezőgazdasági tájfásítás elemeinek megóvása mellett gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. 4. A védelemre érdemes, értékes természeti területek védetté nyilvánítási eljárását a településszerkezeti terv elfogadásával párhuzamosan meg kell kezdeni. 17. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 1. A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A hulladéklerakó hely az engedélyezett működési határidejének lejárta után rekultiválandó. 2. A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett, szelektív gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A szelektív gyűjtéssel lehetővé kell tenni a települési hulladékok (részleges) utóhasznosítását is. 3. A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. Bernecebaráti, december

12 Melléklet: A MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK 1. Tervkészítési feladatok A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek, hatástanulmányok, programok elkészíttetéséről kell gondoskodni: 1. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv (belterület), övezeti terv (külterület). 2. A szabályozási terv alapján helyi fejlesztési programok. 3. Települési környezetvédelmi program. 4. A településszerkezeti tervben jelölt közlekedésfejlesztési feladatok tervei. 5. Vízügyi szakvélemény alapján komplex vízrendezési tanulmányterv. 6. Hatástanulmány az épített környezet helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról. 7. Turisztikai fejlesztési koncepció. 8. Zöldfelület-rendezési terv a Kálvária-domb, a Templom-domb és déli irányú folytatása extenzív zöldfelületként történő kialakítására. 9. Rekultivációs terv a megszüntetendő dögkút területére. 2. Tervegyeztetési feladatok 1. A település rendezése során, a településrendezési terv esetleges módosítása, illetve felülvizsgálata során figyelembe kell venni azok hatályossága esetén Pest megye Területrendezési tervét, az Ipoly mente kistérség fejlesztési koncepcióját. 2. Az ezután készülő területrendezési tervekben érvényesíteni kell a község településrendezési terveiben szereplő elhatározásokat. 3. A továbbiakban készülő, a község közigazgatási területére vonatkozó műszaki terveket és kezelési, fenntartási terveket a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a településszerkezeti tervet módosítani kell. 4. A természeti területek jegyzékét az önkormányzati védelmi rendelet megalkotása előtt egyeztetni kell a természetvédelmi szakhatósággal. 3. Jogalkotási feladatok Új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: a) Helyi építési szabályzat b) Helyi értékvédelem (épített és természeti) c) Települési környezetvédelem d) Települési hulladékgazdálkodás e) Települési csendvédelem f) Út- és közműépítési hozzájárulás g) Állattartás h) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása i) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése j) Fakivágás és pótlás 12

13 4. A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok 1. Azokra a területekre, amelyek tervezett felhasználása a jelenlegihez képest megváltozik, illetve a fejlesztési területekre a szabályozási tervnek megfelelően telekalakítási tervet kell készíttetni. 2. A település fejlődésével, népességének változásával párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a közintézmények kihasználtságának alakulását. A lakosság igényeinek változásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről. Új közintézmények létesítését a tervlapon jelölt településközpont vegyes területeken kell megtenni. 3. Amennyiben az Önkormányzat helyi közutat, közművet létesít, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat út- és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni. 4. Az út- és közműépítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 5. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. 6. A településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog és az útépítési és közművesítési hozzájárulás alkalmazása indokolt. A helyi építési szabályzatban meg kell határozni az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal érintett ingatlanok listáját. Külön rendeletben kell szabályozni a útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét és arányát. 5. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek 1. A településfejlesztési programok szakszerű elkészítése, valamint a településrendezési terv és az építészeti és egyéb műszaki tervek tervszerű koordinálása és végrehajtása érdekében települési főépítészt kell alkalmazni. 2. A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében településfejlesztési alapot kell létrehozni, és pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 3. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. 4. A szabályozási tervnek megfelelően a közterület-szabályozásokat végre kell hajtani, és a földhivatali nyilvántartásban át kell vezettetni. 5. A településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodni kell. Bernecebaráti, december 30 13