TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - jóváhagyandó munkarész - MEZŐSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK../2004.(.) KT. HATÁROZATA

Átírás

1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - jóváhagyandó munkarész - MEZŐSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK../2004.(.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Mezőszentgyörgy község Önkormányzatának Képviselő testülete az évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bek. b) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2. (1) bekezdésében foglaltakra, a tervezési területre vonatkozóan meghozza a község Településszerkezeti tervéről szóló határozatát, melynek mellékletét képezi a Településszerkezeti terv szöveges munkarésze (1. számú melléklet) és a Településszerkezeti tervlap (2. számú melléklet). Ez a határozat és a hozzátartozó településszerkezeti tervlap év... hó... napján lép hatályba. E határozatban foglaltakat a hatálybalépése napjáig még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is érvényesíteni kell. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan Kelt: Mezőszentgyörgy, év... hó... nap. Polgármester. Jegyző 28

2 MEZŐSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL SZÓLÓ HATÁROZATÁNAK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZÖVEGES MUNKARÉSZE Jelen határozat meghozatalának célja a település alakításának, értékvédelmének lehetőségeit, a fejlesztés irányait meghatározni. Ennek keretében a képviselőtestületi határozat megszabja az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését is. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA (1) A határozat hatálya Mezőszentgyörgy község egész közigazgatási területére kiterjed. (2) A határozat hatálya alá tartozó területen belül a határozat rendelkezéseit és a tervlap tartalmát együttesen figyelembe véve lehet és kell kidolgoztatni a Helyi Építési Szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) és a szabályozási terveket. (3) A határozatban és a tervlapban foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a határozat és a tervlap jogszabályokban előírt módon való egyidejű módosításával van lehetőség. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP (1) A tervlap kötelező elemeket tartalmaz, melyek betartásától nem lehet eltekinteni. (2) Kötelező elemek: a) A meglévő, a megszűnő és a tervezett belterületi határ. b) A területfelhasználási egységek határa, jele és szintterületsűrűsége. c) További szabályozási terv készítésével érintett terület határa (SZT). d) Közutak, vasutak nyomvonala és jelei. e) Területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok, -sávok; f) Műemlék és műemléki környezet határa. g) Tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület határa; h) Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épület és építmény; i) Rekultiválandó terület. A SZABÁLYOZÁS IRÁNYELVEI (TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS) A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELOSZTÁSA (1) A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. (2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. (3) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterület-sűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: 29

3 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TÉRKÉPI JELE LEGNAGYOBB SZINTTERÜLET-SŰRŰSÉG FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK Lf 0,5 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK Vt 1,0 KERESKEDELMI-GAZDASÁGI TERÜLETEK Gksz 1,0 IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEK Gip 1,0 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Ksp, Kt, Ksr 0,2; 0,2; 0,5 (4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közműterületek, b) Zöldterületek, c) Erdőterületek, d) Mezőgazdasági területek, e) Vízgazdálkodási területek. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI (1) A település igazgatási területét a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználási kategóriák figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre illetve övezetekre kell felosztani. (2) Azokat a területeket, amelyek az általános érvényű magasabb rendű jogszabályok előírásai miatt részletes továbbtervezést igényelnek (újonnan megvalósuló terület igénybevétel, vagy jelentős funkcionális átalakulás miatt szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területek) csak a kellő részletességgel kidolgozott SZT és építési szabályzat jóváhagyásával lehet az új építési jogokkal felruházni. (3) A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. (4) Mezőszentgyörgy település csak azon területein alakíthatók ki új beépítésre szánt területek, amelyek a környezetvédelmi védőtávolság által nem érintettek. (5) A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges egyéb előfeltételeket (pl. előközművesítés) a beruházások megvalósítása előtt biztosítani kell, alapvetően a területtulajdonosok tehervállalásával. Az előírt közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására. (6) A település beépített és beépítésre kijelölt területein átfolyó vízfolyások telekrendezését (telekalakítás) meg kell oldani, természetszerű vízmeder esetén az ökológiailag indokolt szabályozási szélesség biztosításával. (7) Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát és növényzettel való fedettségét. (8) A települési parkok fenntartásáról és azok berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (9) A mező- és erdőgazdasági területeken (a termőhelyi és természeti adottságoknak megfelelően) támogatni kell az öko-gazdálkodás lehetőségét. (10) A más célú hasznosításra kijelölt erdőterületek pótlásáról, a csererdősítésre tervezett területekről a TRT-vel összhangban - lehetőség szerint - a HÉSZ készítése során is gondoskodni kell. (11) A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével, összhangban a település zöldfelületi rendszerének fejlesztésével, a belterületi szegélyterületek zöldfelületi rendezésével. KÖZÚTHÁLÓZATOK, KÖZLEKEDÉS (1) A tervlapon jelölt országos úthálózat-fejlesztési elemek számára a szabályozási tervben a megfelelő területet biztosítani kell, valamint a területfelhasználás fejlesztésével párhuzamosan a települési mellékutak és kerékpárutak építéséről gondoskodni kell. (2) A közutak tervezése során a szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell. (3) A belterületen tervezett létesítmények vonatkozó jogszabály szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. (4) A parkolókat fásítva kell kialakítani. 30

4 KÖZMŰVEK (1) A közművezetékek építésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezésénél mindig figyelembe kell venni a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét. (2) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közterületen vagy közműterületen kell elhelyezni, azok ágazati előírásaik szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is köz- vagy közműterületen kell szabályozni, ettől eltérő esetben a közműveknek vagy biztonsági övezetüknek szolgalmi jogi bejegyzéssel kell helyet biztosítani. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Az új tervezési területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben, előközművesítéssel kell megoldani. (4) A vízellátó hálózat fejlesztése lehetőleg körvezetékes hálózati rendszerrel történjen. (5) A település szennyvízcsatorna-hálózatát gravitációs, vagy kényszeráramoltatású vákuumos, illetve nyomásalatti - rendszerben kell kiépíteni. A szennyvíztisztító-telep kapacitását a tervezett beépítések tekintetében felül kell vizsgálni. (6) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornahálózatra egy éven belül történő rákötésre. (7) A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékelvezetés megvalósítására. A településközpont területén útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében) lehetőleg zárt csapadékvíz-gyűjtő csatornahálózatot kell építeni. (8) A település beépítésre szánt területének további hasznosítását a távlatban csak teljes körű közműellátás előírása esetén szabad lehetővé tenni. Átmenetileg a vezetékes közcsatorna hálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén is megvalósíthatók a fejlesztések, ha a talaj- és vízszennyezés kizárható. (9) A település igazgatási területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. Bármilyen módon történő (pl. mezőgazdasági célú) szennyvízkijuttatás, talajban való szennyvízelhelyezés csak külön szakhatósági engedélyezési eljárás alapján engedélyezhető. (10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a légvezetékek kialakítását. (11) Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat az országos műemléki és helyi védelem alatt álló területen kizárólag térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig földkábelbe fektetve, vagy légkábeles formában kell megvalósítani. (12) Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG NEVE BELTERÜLETEN: Falusias lakóterületek Településközpont vegyes területek Kereskedelmi-szolgáltató területek Ipari gazdasági területek Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek KÜLTERÜLETEN: Kereskedelmi-szolgáltató területek Ipari gazdasági területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek A KÖTELEZŐ MINIMÁLIS KÖZÜZEMI KÖZMŰVESÍTETTSÉG MÉRTÉKE A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Részleges közművesítettség Részleges közművesítettség A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos 31

5 ÉRTÉKVÉDELEM A TELEPÜLÉS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰVI ÉRTÉKEI (1) A meglévő építészeti értékek és a településkép védelmének érdekében a Településszerkezeti terven jelölt helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületekre és építmények -re vonatkozóan részletes értékvédelmi vizsgálaton alapuló helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni. Az értékvédelmi vizsgálatot műemlékvédelmi szakmérnök építész vezetésével kell elkészíteni. (2) A helyi értékvédelmi rendeletben meg kell határozni a helyi védelemre javasolt épületeket és építményeket, valamint az ezekre vonatkozó építési követelményeket. (3) A helyi értékvédelmi rendeletben bővíteni kell a helyi értékvédelem alatt álló épületeken és építményeken végzett, valamint a közterületről látható engedélyköteles építési munkák körét. (4) A védelem biztosítása érdekében meg kell határozni a tulajdonosi kötelezettségeket, és a számára nyújtandó kedvezményeket, mely kedvezmények forrásait a település költségvetése külön fejezetben kezeli, felhasználásának módját és mértékét külön szabályozza. (5) A helyi értékvédelmi rendelet elkészülte után a HÉSZ-ben szükséges módosításokat érvényre kell juttatni. (6) A helyi értékvédelem alatt álló épületeken és építményeken bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület kialakult beépítési módjához, karakteréhez, tömegalakításához. (7) A településesztétikai kérdésekben biztosítani kell a településfejlesztési bizottság és a települési főépítész ellenőrző szerepkörét. (8) A régészeti értékek védelméről a HÉSZ-ben is gondoskodni kell. A TELEPÜLÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKEI (1) A természeti értékek megóvása érdekében fel kell mérni a település természeti területeit és meghatározni a védett természeti területek lehatárolását. A védetté nyilvánító jogszabályban meg kell határozni a védett természeti területre vonatkozó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, valamint ha szükséges, a védőterületeket. (2) Fel kell mérni a településen található egyedi tájértékeket (a társadalom számára jelentőséggel bíró, a tájra jellemző természeti értékeket, képződményeket és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemeket), és szükség szerint kezdeményezni kell a DINP általi nyilvántartás bővítését. (3) A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. (2) A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. (3) A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb.). (4) Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. 32

6 A FÖLD VÉDELME (1) A defláció és erózió elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése, a művelés során a deflációs és eróziós károk minimalizálását kell biztosítani. (2) A földterületeket a termőföld minőségének és termőképesség megőrzése érdekében a rendeltetésének megfelelően kell használni. (3) A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. VÍZKÉSZLETEK MINŐSÉG- ÉS MENNYISÉGVÉDELME (1) A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését egy éven belül meg kell oldani. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) megfelelő (elő)tisztításról gondoskodni kell. (3) A vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyások és tavak közeli területeket. (4) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. (5) A belterületnek a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (1) A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi határértékek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. (3) A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM (1) A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. (3) A lakóterületeken, védett természeti területen, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással, kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. ÉLŐVILÁG VÉDELME (1) Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a művelési ág megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. (2) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. (3) Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek kialakítására. (Alacsonyabb ökológiai értékűek a szántó, szőlő és gyümölcsös területek, magasabb ökológiai értékűek az erdő, rétlegelő, nádas területek.) HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS (1) A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. 33

7 (2) A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. (3) A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK TERVKÉSZÍTÉSI FELADATOK (1) A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek elkészíttetéséről kell gondoskodni: a) A helyi építési szabályzat és szabályozási terv(ek) készítése. b) Szabályozási terv alapján fejlesztési programok indítása. c) Települési környezetvédelmi program készítése. d) Kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. e) A tervlapokon jelölt közlekedésfejlesztési feladatok terveztetése. f) Vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv készítése. g) Turisztikai fejlesztési koncepció és programok készítése. h) Rekultivációs terv készítése a felhagyott hulladéklerakó területére; TERVEGYEZTETÉSI FELADATOK (1) Mezőszentgyörgy Településrendezési tervének esetleges módosítása illetve felülvizsgálata során az alábbi terveket is figyelembe kell venni (azok hatályossága esetén): Országos Területrendezési Terv (OTT), Fejér megye Területrendezési Terve. (2) Az ezután készülő területrendezési tervekben figyelembe kell venni a község településrendezési tervében szereplő elhatározásokat. (3) A környező települések rendezési terveinek egyeztetése során képviselni kell a község érdekeit a településrendezési tervben foglaltaknak megfelelően. (4) A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét az önkormányzati rendelet megalkotása előtt egyeztetni kell a természetvédelmi szakhatósági nyilvántartással. (5) E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket a településrendezési tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy a településszerkezeti tervet a szükséges egyeztetések után előzetesen módosítani kell határozattal. JOGALKOTÁSI FELADATOK (1) Új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: a) Természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke, b) Települési hulladékgazdálkodás, c) Fakivágás és pótlás, d) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása, e) Parkolás szabályozása, f) Helyi értékvédelmi rendelet készítése (építmények, természeti értékek, zöldfelületek), g) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése, h) Csendvédelem, i) Állattartás. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB FELADATOK (1) A terven belterületbe vonásra jelölt területeket fokozatosan, az adott területre vonatkozó egyedi határozattal (az egyéb jogszabályok által előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni. 34

8 Tervezett lakóterületek: 1. ütemben: A Petőfi u. melletti, és attól keletre tervezett lakóterület-fejlesztés, tervezett telekszám: 21 telek, a Bajcsy-Zs. utca dél-keleti oldalán, tervezett telekszám: ~37 telek, A központi belterület É-i részén a Kossuth utcára nyíló telkek egy részének megosztásával és új útszakasz kiszabályozásával tervezett telekszám:~15 telek, 2. ütemben: a Bajcsy-Zs. utca és a Köztársaság utca déli folytatásában tervezett fejlesztés, tervezett telekszám: ~24 telek. 3. ütemben: a központi belterület D-i határában Köztársaság - Bajcsy-Zs. út határában tervezett fejlesztés, tervezett telekszám: ~65 telek. Tervezett vegyes területek: - A Polgármesteri hivatal és az Óvoda közötti 4 telek (0,6 ha) - Az általános iskola kisebbik épülete mögötti 0,8 ha-os terület A Petőfi utca déli szakaszának észak-keleti oldalán tervezett településközponti vegyes területek 0,7 ha-on, a terület összesen ~1,5-2 ha. Tervezett gazdasági területek: - Az igazgatási terület ÉNy-i határában a vasút mentén jelenlegi mezőgazdasági területen ipari-gazdasági (Gip) terület hasznosítását javasoltuk mintegy 2,5 ha nagyságú területen. A központi belterületen a Kossuth és Eötvös utcák közötti területen lakóterületek között kereskedelmi szolgáltató (Gksz) terület mintegy 2 ha-on. - A központi terület (Gksz) kialakítását belterülettől keletre a Kisláng felé vezető út mentén tervezett kereskedelmi szolgáltató terület összesen 25 ha - A központi belterület és a volt TSZ közötti tervezett kereskedelmi szolgáltató terület mintegy 14 ha-on. - A központi belterületen a könyvtár mögötti területen lakóterületek között tervezett kereskedelmi szolgáltató terület mintegy 0,8 ha-on. Tervezett különleges területek: - A belterülettől északra a tó melletti területen sport-rekreációs területek kb. 4 ha-os területen. (2) Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. terveztetés, közművesítés, közintézmény-bővítés stb. költségei). (3) A szabályozási terv készítése során az illetékes szakhatóságok által megállapított (egyedi) védőtávolságokat kell figyelembe venni. (4) Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a) Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. b) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e módosítást eszközölni (védőövezet csökkentés vagy növelés). c) Azon telkekkel kapcsolatban, amelyeken már jelenleg termelési tevékenységet folytatnak, de a szükséges védőövezettel nem rendelkeznek, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. (5) A mély fekvésű, vízjárásos területek belterületbe vonása és beépítése csak a terület vízrendezésének megoldása után lehetséges. (6) Szorgalmazni kell, hogy a helyi közút céljára történő lejegyzéskor a közút kialakításában érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondjanak. 35

9 (7) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (8) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. (9) A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat a terven legfeljebb kétévente át kell vezetni. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ÉS AZOK ALKALMAZÁSA (1) A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézményeket az elérendő cél és az önkormányzati lehetőségek függvényében differenciáltan kell alkalmazni. A jogintézmények célját, hatályának kiterjedését és gyakorlásának módját, célszerűen a HÉSZ-ben, SZT-kben illetőleg az önkormányzat más külön rendeletében kell megállapítani. (2) A település igazgatási területén az alábbi jogintézmények alkalmazhatók: a) tilalmak (változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom); b) elővásárlási jog; c) kisajátítás; d) helyi közút céljára történő lejegyzés; e) útépítési és közművesítési hozzájárulás; f) településrendezési (beépítési, helyrehozatali, beültetési) kötelezések. (3) Az Önkormányzat az alábbi településrendezési célok esetén állapíthat meg elővásárlási jogot: a) a jogszabályok alapján az önkormányzat kizárólagos ellátási felelősségébe tartozó szolgáltatások biztosítása; b) a települési épített és természeti értékek megóvása, fejlesztése; c) a települési zöldfelületi rendszer megóvása és fejlesztése; d) a település közlekedési rendszere és a parkolás javítása; e) a település rendezettségének javítása. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK (1) A településrendezési tervek megvalósításának elősegítése érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) folyamatosan települési főépítészt kell alkalmazni. (2) A település rendezett arculatának kialakítása és fenntartása érdekében a települési igényeknek megfelelően önkormányzati tervtanácsot kell létrehozni és folyamatosan működtetni. (3) A településrendezési tervekben foglaltak érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani és fenntartani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. (4) A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. (5) A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervekben foglaltak érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodnia kell. 36